falak hőátbocsátási (U) értékei
hőtranszport
többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázban, azaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeiben kis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően
hőátadás
felület és áramló levegő között helyiség levegője és belső felület között, ahol a levegő jellemzően a hőmérséklet különbség miatt mozog külső levegő és külső felület között, ahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás
hősugárzás
két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei között, külső felületek és talaj, burkolat, más épületek között
- külső felületek és égbolt között
- külső felületek és a Nap között
- belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át
Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, például egy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérséklet különbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít – ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza
szálas hőszigetelő anyagokban.
hõáramlás
Folyadékokban és gázokban a hõ általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sûrûségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hõt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hõ vezetéssel terjed.
hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége (lambda), mértékegysége (W/mK)
Néhány anyag hővezetési tényezője :
- Acél : 48
- Argon gáz: 0,016
- beton: 1,09
- vasbeton : 1,55
- puhafa: 0,11
- bazalt, márvány = 3,5
- mészkő = 0,93
- terméskő 1.28-2.32
- mésztufa 0,52
- Levegő: 0,026
- Poliuretán hab: 0,035
- Tölgyfa: 0,15
- Üveg (közönséges): 0,8
- Üveggyapot: 0,04
- Víz: 0,61
Hőátbocsátási tényező (U korábban k) mértékegysége a W/m2K. A nyílászárók esetében a hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az alábbi építőanyagok és vegyes falszerkezetek U értékeit gyűjtöttük össze:
- faszerkezetek
- kőfalak
- beton és vb. falak
- kisméretű tégla falak
- B3-as téglafalak
- POROTHERM falak
- YTONG falak
faszerkezetek
csak 2 rtg deszkázat – U= 2,85 forrás www.koos.hu+ 10cm höszigetelés – U= 0,35 forrás www.koos.hu
+ 12cm höszigetelés – U= 0,30 forrás www.koos.hu
+ 15cm höszigetelés – U= 0,24 forrás www.koos.hu
+ 18cm höszigetelés – U= 0,21 forrás www.koos.hu
kőfalak
egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)
40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 3cm höszig vakolat U= 1,27 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm höszig vakolat U= 1,00 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 4cm DRYVIT U= 0,64 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm DRYVIT U= 0,48 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +10cm DRYVIT U= 0,33 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +12cm DRYVIT U= 0,28 forrás www.koos.hu
beton-vasbeton
perlitbeton(400 kg/m3-es) forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 5cm U= 1,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 10cm U= 1,09 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 15cm U= 0,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 20cm U= 0,61 forrás www.koos.hu
———–
vb.fal 12cm U= 3,59 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm U= 3,03 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm U= 2,76 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás www.koos.hu
vb.fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,37 forrás www.koos.hu
kisméretű tégla
km.tégla 12cm U= 2,72 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm U= 1,82 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm U= 1,37 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm U= 1,10 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm U= 0,92 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm U= 0,69 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 5cm DRYVIT U= 0,68 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm + 5cm DRYVIT U= 0,60 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm + 5cm DRYVIT U= 0,54 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm + 5cm DRYVIT U= 0,49 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm + 5cm DRYVIT U= 0,45 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm + 5cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39
km.tégla 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,36
km.tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34
km.tégla 51cm + 10cm DRYVIT U= 0,32
km.tégla 64cm + 10cm DRYVIT U= 0,30
km.tégla 90cm + 10cm DRYVIT U= 0,27
B30-as tégla
B 30 + 0cm DRYVIT U= 1,37B
30 + 4cm DRYVIT U= 0,62B
30 + 6cm DRYVIT U= 0,49B
30 + 10cm DRYVIT U= 0,34———–
POROTHERM
POROTHERM 20 NF U= 1,24
POROTHERM 20 NF + 3cm DRYVIT U= 0,64
POROTHERM 20 NF + 5cm DRYVIT U= 0,49
POROTHERM 20 NF +10cm DRYVIT U= 0,30
POROTHERM 30 Objekt U= 0,69
POROTHERM 30 normál U= 0,71
POROTHERM 30 + 3cm DRYVIT U= 0,47
POROTHERM 30 + 5cm DRYVIT U= 0,39
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27
POROTHERM 30NF + 0cm DRYVIT U= 0,5800
POROTHERM 30NF + 4cm DRYVIT U= 0,3671
POROTHERM 30NF + 6cm DRYVIT U= 0,3102
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
(nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)
———–
POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
POROTHERM 38NF + 4cm DRYVIT U= 0,2716
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
———–
POROTHERM 44NF + 0cm DRYVIT U= 0,3467
POROTHERM 44NF + 2cm DRYVIT U= 0,2816
POROTHERM 44NF + 4cm DRYVIT U= 0,2371
POROTHERM 44NF + 6cm DRYVIT U= 0,2047
———–
YTONG
YTONG 30 U= 0,40
YTONG 37,5 = 0,32
YTONG 30 NF = 0,40
YTONG 37,5 NF= 0,32
(nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)
YTONG 30 + 2cm DRYVIT U= 0,31
YTONG 30 + 4cm DRYVIT U= 0,26
YTONG 30 + 6cm DRYVIT U= 0,22
YTONG 30 +10cm DRYVIT U= 0,17
YTONG 37,5 + 2cm DRYVIT U= 0,27
YTONG 37,5 + 4cm DRYVIT U= 0,23
YTONG 37,5 + 6cm DRYVIT U= 0,20
YTONG 37,5 +10cm DRYVIT U= 0,16
YTONG 30 + 2cm hőszig vakolat U= 0,38
YTONG 30 + 4cm hőszig vakolat U= 0,36
YTONG 30 + 6cm hőszig vakolat U= 0,34
YTONG 30 + 8cm hőszig vakolat U= 0,33
YTONG 37,5 + 2cm hőszig vakolat U= 0,31
YTONG 37,5 + 4cm hőszig vakolat U= 0,30
YTONG 37,5 + 6cm hőszig vakolat U= 0,29
YTONG 37,5 + 8cm hőszig vakolat U= 0,27
Töltés ...Huszti István kiegészítése
Beszkenneltem a légréteg diagramokat. Nem új dolgok, a mérések forrása 50 év körüli. A források: Albert János: A hőszigetelés kézikönyve 1962, Klindt/Klein: Az üveg mint építőanyag 1981 (a magyar fordítás)
Huszti István építész és tartószerkezeti tervező
Tel.: +36 70 9435612 www.huszti-karacsony.hu
Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2006. október. 10. | 50,786 olvasás
Kategória: hőszigetelés
Címkék: hőátbocsátás, hőszigetelés, k-érték, U-érték
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
112 hozzászólás itt: “falak hőátbocsátási (U) értékei”
Szólj hozzá
Jó lenne a lambdákat is kigyüjteni, mert sok hőtechnikai szoftvernél azt kell megadni beneneti adatként. Tudtok ilyen táblázatot?
Köszönettel: Petri Gergő építész, matematikus
Gergő, ez jó javaslat, meg fogjuk csinálni
kedves Gergő a kért értékek első fele felkerült az oldalra
most már felkerült az összes fontosabb falazat és hőszigetelés gyártó termékeinek a lambdája
Kedves házigazda!
Nagyon nagy segítség ez a kis gyűjtemény. Később még visszanézek az oldalra, hogy jobban átböngésszem, de így elsőre is gratulálok.
Kornél
Ha jól gondolom a mértékegységek alapján => lambda=U* vastagság? HOMOGÉN ANYAGOKNÁL PL: Ytong 30 => lambda=0,3*0,4= 0,12 ,de
Ytong 38 => lambda=0,375*0,32 =0,12
A megadott általános adatokból amit leírtatok ez nem jön ki!
én az U adatokat adtam meg, a te számításod alapján pedig az jött ki, hogy a kétféle vastagságú Ytongnak ugyanaz a hővezetési tényezője, ami logikus is, hiszen homogén anyag esetén ez ugyanis nem függ a vastagságtól.
A hőátbocsátási tényező annyiban különbözik a hővezetési tényezőtől, hogy ott már a vastagság is beleszámit…
Én nem értek az egészhez, de mégis kaptam egy átlátható összefoglaló táblázatot, ami segít ebben a káoszban, amibe csöppentem építtetőként. Köszönöm!!! Roland
Köszönöm az információt!
Nagyon joo kis weblap! most talaaltalak meg benneteket. mint haazeepiitöö ees mint höökamera tulajdonos.probaalok een is a piacon elhelyezkedni. joo eggyütmüüköödeest. üdvözlettel: manolakis tamas
Szia,
építkezem. először. tényleg hasznos az oldal, de felmerült egy kérdés, amire nem találom a választ, hátha te segíthetsz:
POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
és a
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
között jelentős a különbség, azt látom, mindenképpen szigetelni kell. de a kivitelezőm az 5 és a 10 cm közötti kérdést tette fel nekem. vajon ad-e ez akkora különbséget, hogy megérje?
Köszi
a jelenlegi 130 dolláros olajár még nem a plafon, ergo akár a duplájára is nőhet az energia ára. innentől kezdve nem kérdés, hogy a mai hőszigetelés, holnap már energiát takarít meg. minél jobban emelkedik az olajár, annál gyorsabban. sajnos
Szia! Köszi, sokat segített az oldal.További sok sikert. maci
Szia! Ez egy szuper kis oldal!
Belezavarodtam a számolgatásba. Segits lécci!
Az U értéket ugye úgy kapom meg, hogy a fal vastagságát elosztom a lambdával, majd veszem a hányados reciprokát?!
Hát ha ez így van, akkor 20 cm vb. esetén 0,2 /1,55-tel és annak a reciproka nálam borzasztóan nagy 7,75. A táblázatodban pedig csak U=3,03.
Most akkor mennyi egy panel ház U értéke?
Előre is köszönöm.
majdnem jó, azonban ezen kívül szerkezettől függően (födém, fal, árkád, tetőtér…..)figyelembe kell venni a külső és a belső felületek és a levegő közötti hőátadás tényezőit is, amik a végeredményt befolyásolják és hozzák azokat az eredményeket, amiket itt olvashatsz. ezek az alfa értékek szerkezettől függően változnak.
.
emailen elküldtem neked egy számítási mintát, hogyan jobban érthető legyen
kedves barka, a címedről visszapattant a levelem, írj nekem a koosmiklos@gmail.com -ra !
Levél ment, köszönöm
Megérkezett, köszi.
Hááát ezt azért nem tudom “benyelni” azonnal.
De küzdök vele….
be kell írni a lambda értéket és vastagságot és az excel tábla kiszámolja az U-t (a táblázatban még k szerepel, mivel hosszú évek óta már nem használom ezt a fajta számítást)
Jó napokat kívánok!
Megköszönöm, ha megkaphatnám én is az excel táblát. Ugyanis még én is csak tájékozódom a lambda, U ügyében.
Lehet egy kérdésem? Kb. mennyi egy régi építésű faszerkezetes födém (gerendákon alul, felül deszkázat + felül kb 5 cm vályog-tapasztás) U értéke? Szóval érdemes-e szigetelni és milyen mértékben?
Köszönettel és természetesen egy nagy BUÉK-kal!
Üdv: Gábor
Szerintem nagyon hasznos kis oldal ez, különös tekintettel a példaadatokra, és a korrektül megválaszolt fórumkérdésekre. Ha bele akarnék kötni valamibe, akkor az a szavazás lenne. (kell-e energia tanúsítvány? – először járok az oldalon, nem tudom, hogy változik-e a kérdés)
Szerintem érdekesebb kérdés lenne ez:
Ön szerint mennyit ér (ön mennyit fizetne) az energia tanusítványért? (2000, 20000, 200000)
vagy
Ön szerint mit kellene belefoglalni az energia tanusítványba? (energiaigény(/év*nm); energiaigény(/év*nm) valamiféle standard fogyasztóra vonatkoztatva; az összes maszlag, amit az I-II-III szint már tartalmaz.)
kedves Kekec,
a szavazás kérdése változatlan, azonban a javasolt kérdések igazán akkor volnának helytállóak, ha olyan tanusítvány készülne, mint amilyet a legelején a szakemberek javasoltak.
A mostani fabatkát sem ér, nem is érdemes beszélni róla.
Köszönöm ez értékes informácio volt,mert sok szigeteléssel foglalkozó kivitelezőnek fogalma sincs ezen értékelről.Még nem is hallott rola,de már csinálná.Kösz.
Számos ismeretterjesztő csatornán említették már az Aerogel-t, mint kivételesen jó hőszigetelő anyagot. Úgy tűnik végre az építőipar követelményeinek megfelelő változatban is elérhetővé vált! (Igaz egyelőre talán csak USA-ban, s még az ára is kérdéses.)
.
Honlap: http://www.aerogel.com/markets/building.html
PDF: http://www.aerogel.com/Aspen_Aerogels_Spaceloft.pdf
Youtube: http://www.youtube.com/watch?v=G2TbHTU-QNs
Wikipedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Aerogel
.
Kiváncsi vagyok, az urak építész szemmel miként vélekednek e termékről. (Talán a mobil házakról kialakult negatív képet is más megvilágításba helyezi – technikai oldalról legalábbis.)
.
Kellően áttetsző és megfelelő mechnanikai tulajdonságokkal rendelkező változatot is igértek (ablakok kiváltására/szigetelésére), de azt egyelőre nem tudni, mikor lesz belőle kézzelfogható, piacérett termék.
Jónapot!
Ha jól tudom az érvényben lévő TNM rendelet nem tér ki arra, hol kell a számításba bele kalkulálni azt, hogy a fűtött tér nány celzius fokra lesz felfűtve. Pl. ha csak temperálok egy belső teret az hogyan folyásolja be a számítást?
Az energetikai számításba ezt hol, és hogyan kell beépíteni?
Tisztelettel: Dani Egerből
a tanusitásban semmiképpen sem játszik szerepet, az egyszerű energetikai számításokban ugyan meg kell adni a belső hőmérsékletet (mindjárt az alapadatoknál), azonban nem látok változást. Pontos eredményt csak egy PHPP számítással tud elérni:
http://passzivhaz.info.hu/uj_oldal_elemei/Page851.html
nincs hatása az eredményre, legfeljebb, ha PHPP számítást végez http://passzivhaz.info.hu/uj_oldal_elemei/Page851.html
Tisztelt címzettek!
Hőszigetelés előtt állunk. Egy 16 lakásos társasház. Azt próbáljuk eldönteni, EPS vagy szálas szigetelővel csináltassuk? A 10 cm-es egyre inkább elterjed, ahogy nő az energia ára.
1. kérdés: Mennyi a szálas, és mennyi az EPS rendszerek hőszigetelő képessége azonos vastagság esetén.
2. kérdés ugyanezekre vonatkozóan, milyen a hangszigetelési összehsonlítás?
Miért van az, hogy a nagy épületeken többnyire szálas szigetelést, a kisebbeken meg inkább EPS szigetelést látni?
Köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel, Jenő
a cikk végén a Kapcsolódó cikkeink alatt talál két bejegyzést is, amiben a különféle anyagok hővezetési tényezőit (lambda) szedtük össze.
A szálas és az EPS rendszerek átlagos hővezetési tényezője 0,036-0,04 között változnak, a PUR hőszigetelések ennél valamivel jobban, illetve a grafitos hőszigeteléseké cca. 0,028 W/mK.
.
Hangszigetelési szempontból a szálas anyagok lényegesen jobbak.
.
A nagy építkezések más beszerzési forrásokból dolgoznak, ők nyilván más engedményeket tudnak elérni, mint a kicsik, így a drágábbat is meg tudják venni. Illetve azt gondolom, középületeknél fontosabb szempont a azajszigetelés, mint egy családi háznál.
Köszönöm a meglepően gyors reakciót!
Hasonlót hámoztam ki magam is, hogy lényegében hasonló a szálas és az EPS rendszerek hőszigetelő képessége. Miközben az EPS az kb. 1000 Ft/m2 a szálas pedig akár 4000 is van. És nem értem…, vagyis, valami azért van… Ha azt mondjuk, tűzvédelmi okből kötelező…
Ha mondjuk féláron veszik akkor is duplájába kerül
Az építőipar semmit sem szeret duplájáért venni…
Hangtechnikailag mennyivel jobb a szálas? 3-szor?
Van szálas, kevésbé tömör, az kb annyiba kerül mint az EPS. Ha azt bevakolják dupla hálóval akkor mi történik? Lehet, hogy butuska a kérdés, bocs.
A grafitos az a szürke? Minden szürke grafitos?
Köszönettel, Jenő
Bocs még valami…
Mi a véleményed a “hőszigetelő” festékekről?
Avitop, http://ervintop.linszter.com/
Thermoshield, http://www.thermoshield.hu/
Kicsit brutálisnak tűnik az áruk (600-1000 netto festékár/m2 Megérik ezek a pénzüket?
Egy ismerősöm próbálta tesztelni az Avitop-ot és ugyan taktilisan melegebbnek érezte, mérve a hőmérsékletek nem ezt mutatták…
Kösz üdv, Jenő
csak azok a hőszigetelések vakolhatóak, amikre ezt a gyártó lehetővé tette, vagyis nem mindegyik. A szálas hőszigetelőanyagok közül is van olyan, ami erre alkalmas.
Sajnos a gyártók ritkán adják meg a fajlagos értékeket, inkább konkrét szerkezetekre adnak meg számokat. Még a hangszigetelő anyagoknál is a hővezetési tényezőt adják meg (számomra ismeretlen okból).
Szia!
Tehát igazából nem tudjuk, nincs rá tapasztalat. Elfogadjuk, hogy a tömörített a vakolható és pont.
Hangszigetelési adatok meg nem igen vannak…
Azt azért lehet tudni a szálas lényegesen jobb hangszigetelő, de mennyivel azt nem tudjuk.
A “hőszigetelő” festékekről nem ejtesz szót…??
Köszönettel, Jenő
nem találtam adatot, ami nem jelenti, hogy nincs, csak én nem találtam.
A hőszigetelő festéket nem ismerem, így véleményem sem lehet róla.
Tisztelt cím!
Építkezés előtt állok és a tégla vastagságáról kellene dönteni. A kivitelező szerint elég a 30-as NF Porotherm megfelelő szigeteléssel (vagy 8cm Dryvit vagy 8cm kőzetgyapot). Viszont az ismerős “szakértők” azt mondják, hogy mindenképpen 38-as (NF) kell. Az ön által fent közölt táblázat szerint nem igazán van különbség a hőszigetelésben, nekem viszont jelentős költség növekedést okozna a vastagabb tégla. (Nem a beszerzési oldalon, hanem mert bruttó nm alapján számol a generálkivitelező, ami kb 1,5 milliós különbséget jelent. Az lenne a kérdésem, hogy van valós, igazán lényeges különbség 30 és 38 között, vagy ez csak olyan magyaros “legyen benne elég anyag” mentalitás?
Válaszát előre is köszönöm
Csaba
nincs különbség, ha utólagosan hőszigetel,akkor elé g a 30-as, magam is így tervezem manapság a házakat. A 38 cm-es falaknak akkor van jelentősége, ha kéményt vagy rejtett vb. pillért akar elhelyezni, mert a 38-as falba tehet 30-as falat+elé hőszigetelést (a dryviton kivül).
.
De vigyázat a beépítettségbe ma már beleszámít a dryvit hőszigetelés vastagsága is….kivéve az alábbi esetet:
.
az OTÉK 35.§ ((8) szerint:
“(8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.”
Köszönöm a gyors válaszát! Kéményt tervezek, de csak a kandallóhoz, erre majd rákérdezek a tervezőnél. A beépítettség tekintetében bőven beleférünk a építési előírásokba, csak a kivitelező fix négyzetméterár x bruttó alapterület kalkulációja miatt nem mindegy, hogy mennyi a bruttó nm. A vékonyabb téglával kevesebb jön ki, és ha ez nem csökkenti a hőtartást és nem növeli a fűtés költséget (érzékelhetően), akkor ezt választom.
Ha nem probléma lenne még egy kérdésem. Amit még el kell döntenem, hogy kiemeltessem-e a házat a teleksíkból kb 30-cm-el (a normál vasbeton sávalapon felül). Ezt is többen ajánlották. Pontosan viszont nem értem mi lenne az előnye. Talajvíz ellen véd, vagy hőszigetelés? Kb 200 000Ft lenne, nem tudom meg éri-e?
Köszönöm
Csaba
van előnye, és hátránya is a kiemelésnek
előny: könnyebb lábazatot kialakítani, nagyobb hó esetén a falazat és hőszigetelése nem ér bele az összehordott hóba
hátrány, a teraszt is ki kell emelni, annak van szegélye, azt alapozni kell és eltávolodik egy kicsit a kerttől.
Hőszigetelni mindkettőt kell.
Ha semmi sem indokolja, akkor én nem emelném ki.
Köszönöm a válaszait! Sokat segített.
További szép napot!
Csaba
Tóth Jenőnek.
Szálas és a PS szigetelések közti alapvető különbség az, hogy az egyik átengedi a nedvességet, míg a másik nem.
A nedvességfelvétellel viszont rohamosan csökken a hőszigetelés.
Hangszigetelés terén egyik sem javít érezhető módon, hiszen nincs tömegük, ami elnyelné a hanghullámokat. Számtalan helyen a PS-t használják, bevált dolog. Valahol viszont egyszerűbb a szálas anyagok használata.
Én mindenképpen PS-t javasolnék, de mivel ekkora épületről van szó, elgondolkodnék, érdemes-e 10cm-el szigetelni (meg egyébként is). A m2 árból maga a PS nem sokat dob (pl egy AT-H80), viszont a +cm-eknek érezhető hatása lesz. Ha átlagos minőségű ablakok vannak beépítve, a 15-20cm között próbálnám inkább a homlokzatot.
Csabának.
Semmiképp sem érdemes vastagabb falszerkezetet építeni, mint amekkora statikailag szükséges. Az a +8cm árba sokkal több, mint az azzal hőszigetelésben felérő 2-3cm PS. Sőt, ha hőszigetelés lesz, vakolni sem kell. Új háznál is alap a 15cm PS.
A hőtartáshoz pedig a belső síktól mérve max 10cm-t lehet figyelembe venni számításnál, szóval mindegy, hogy 30 vagy 38cm.
Köszönöm a megerősítő válaszokat.
Magunk is az EPS80 10-12 cm fele gondolkodunk…
Köszönöm, Jenő
Most olvastam fentebb az argon és a levegő lambda érékét. Gázoknál ezt megtévesztő így feltűntetni (még ha igaz is), hiszen ha van pl egy 10cm vastag zárt gázrétegünk, annál a hőátbocsátás nem a megszokott módon számítható.
Sőt ebből nem is lehet kiszámítani pl egy üvegezés U értékét.
Gázoknál van egy úgynevezett egyenértékű hővezetési ellenállás, ami nem tudom hogy mért vagy számított, de nem ugy függ a vastagságtól, ahogy várnánk. Üvegezésnél ezt még a felületi bevonat és annak az emissziós tényezője is befolyásolja.
Ha van esetleg erre vonatkozóan hiteles információ, ami ezt összegzi, hasznos lenne.
szia!
Köszönöm az itteni hasznos információkat!
Tudnál küldeni egy normál falnak a hőátbocsátási számítását – részletes lépésekkel? A külső-belső hőmérséklet-különbség figyelembevételével együtt.
Előre is nagyon szépen köszönöm! Minden jót!
elküldtem az email címedre
Nagyon köszönöm!
Tisztelt fórumozók!
Tud-e esetleg valaki arról, hogy a 2009 január 1. óta hatályos 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletnek (nevezetesen: épületenergetikai tanúsítvány kiállízása új építésű ingatlan használatbavételi engedélyezése előtt) megszületett volna a végrehajtási utasítása? És ha nem született ilyen, akkor kell-e ezzel foglalkozzon az építtető, illetve az illetékes építésügyi hatóság?
Köszönettel:
Járai Péter
nem tudok róla, de a kormányrendelet elég világosan fogalmaz szerintem és mivel már vannak, akik megszerezték a jogosultságot,így a tanúsítvány kiállításának és benyújtásának már nincs akadálya
Köszönöm a gyors választ. Kérdésem egyébként pont abból fakadt, hogy a kormányrendelet mindenről beszél, éppen csak az ügyben illetékes hatóságot nem jelöli meg. Az új ingatlanokra vonatkozóan mindössze egy határidőt foglamaz meg (“… legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig”), de hatósági feladatot, vagy jogkört nem állapít meg.
Zűrös a helyzet, mert a megkérdezett építésügyi hatóságok – joghézagra hivatkozva – hárítják maguktól a kérdést, illetve a használatbavételi engedély kiadását a mai napig nem kötik érvényes energetikai tanúsítványhoz. No comment.
Járai Péter
az egész energetikai számítást sem veszik komolyan, pontosabban csak a meglétét ellenőrzik.
Jó napot!
Azt szeretném megkérdezni, hogy extenzív zöldtető esetén hogyan számolják ki a hőátbocsátási tényezőt? Mármint pl. 15cm földnek mennyi a hőátb. tényezője? vagy azt is ki kell számolni? Mivel ‘könnyűszerkezetes’ a zöldtető, tehát vb. födém helyett acél trapéz fut végig, ezt pedig rácsos tartó támaszt. És a 15cm föld és a trapéz között mennyi hőszigetelést ‘illik’ tenni?
Áron
a földtét nem tudom, de ami közelíthet hozzá: a homok lamdája 0,58, a kavicsé, pedig 0,38 (összehasonlításul a km tégla:0,76)
köszönöm
Kedves Koós Miklós!
Fafödémünket kőzetgyapottal szigeteljük, a kérdésem az lenne, hogy probléma-e, ha két (vízszintesen) kőzetgyapot tábla között levegő hézag van?
Tehát úgy nézne ki, hogy 15cm a gerenda és 10 cm-es kőzetgyapot tábla menne közé. Marad 5 cm levegőrés. Majd rá a deszkák és arra még kőzetgyapot leterítve a teljes padlástérben.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Nikoletta
nem gond, csak a levegőréteg ne tudjon kiszellőzni
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ! Sokat segített!
Illetve még egy kérdés, ha ezek a deszkák hézagosan vannak lerakra (3-4 cm hézag), de teljesen le van takarva szigeteléssel a teteje, akkor így ki tud szellőzni a levegő?
Köszönöm!
a levegő is hőszigetel, ha csak nem szellőzik ki olyan helyre, ahol lehülhet vagy felmelegedhet, mert akkor megszűnik a hőszigetelő hatása és úgy fog működni, mint a héjazat alatti légrés-kiszellőztetés, ami arra szolgál, hogy a nyáron felforrósodott tető alól a szintén felmelegedett levegőt kiszellőztesse (akkor besegit a hőszigetelésbe, de télen a tetőn kivül és a cserép alatt is közel egyforma a hőmérséklet)
Köszönöm!
Tiszteletem!
Szeretnék érdeklödni, szigetelőanyagvásárlás elött állok és találtam, lényegesen olcsobb szigetelést. Csak az a probléma, hogy semilyen jelöléssel nincs ellátva, álítólag EPS vagy EPN 100 as, tehát lépésálló, a mérete 20cm X 200cm (szélességX hosszúság) és 14 cm vastag. Kérdésem az lenne, hogy hogy tudom megállapítani, hogy lépésálló e, tehát asszem 100kpa kell kinirnia, de azt, hogy kell átszámolni kb. ra és mekkora felületen kell ezt mérni? A másik kérdésem az lenne, hogy úgy tudom at épitési polisztirol égéskésleltetőt tartalmaz, a másik nem, tehát ha meggyujtom, hogy kell reagálnia? Vagy milyen modszerrel lehet megállapítani, hogy ez valóban, felrakhatom e a homlokzatra, valamint az ajzatbeton alá?
Segitségét előre is köszönöm, nagyon fontos lenne.
Üdvözlettel:
Sinka Mihály
ismeretlen eredetű, jelölésű hőszigetelést ne vásároljon, csak olyat, ami jelzéssel van ellátva és ami pontosan beazonosítható és amelynek ellenőrizhető a tanusitványa.
A tulajdonságokat laborkörülmének között mérik.
igen ebben igza van, de mégis átszámolni a 100kPa alt , hogyan kell kg ra és mekkora területre. Ha jol tudom az építési olisztirolhab és a másik amit pl. csomagoláshoz használnak, csak abban van különbség, hogy az építésiben van égéskésleltető és valamivel lassaban égg. De ebbe sajnos nem vagyok biztos.. És azt nem tumom ,hohy U értékben van- e eltérés? Segítségét előre is köszönöm.
Szia!
Örömmel láttam meg az oldalad!
Az én házam 30NF porotherm teglabol keszult.
Ha rárakok 10cm polisztirolt tiszta sor, hogy jobb a hoszigetelese.
A kerdesem az lenne, hogy 0 fokos kulso homerseklettel, 20 fokos belso homersekletet tartva
menyivel kell kevesebbet futenem arányaiban…ablakok ugyanazok…stb. s hogyan tudom kiszámolni.
A masik kerdesem az lenne, (ha lehet még
)
)
Tetőszigetelésnek a szarufak koze beraktam 15 cm gyapotot 0.042eset ezzel milyen szigetelest ertem el, szukseges-e meg vastagitani, pl a lecezes koze 2cm polisztirolt vagy elforgatom a bramac lecet es igy 5cm…?
A retegrend kintrol igy nezne ki
cserep
legres(max 3 cm
folia (nem tükrös, s talan nem pára áteresztő)
15cm gyapot (0.042-es)
2cm polisztirol
gipszkarton
Köszönöm előre is a segítséget!
üdv,
hogy mennyivel lesz kisebb a fűtési számla, az nem követhető le pusztán a hőszigetelés vastagitásából, hiszen a hőszükséglethez más, számos dolog kell, a hőhidak, a padló, pince, tetőtéri hőszigetelések, koszorú eléfalazások, kávakialakítás, az ablakok beépítése és paraméterei. ezt leginkább egy, a passzívházakhoz kidolgozott PHPP számítás tudna megadni.
A tetőtéri hőszigetelésnél nem szabad kihagyni a melegoldali párazáró/fékező fóliát, különben a hőszigetelésben fog lecsapódni a pára.
(találkoztunk már, nem ugrik be!)
Talaltam egy oldalt ami sokaknak segíthet a konnyu megeri-nem eri meg szamolasban… persze ha van benne valami igazsag, ezert kerem a velemenyed.
http://www.baumit.com/baumit/hu/main1/sub1/17379/index.shtml
“Egy ún. „ököl-szabály” – azaz a nagyságrendeket érzékeltető számítási metodika – szerint, ha az U értéket megszorozzuk tízzel, megkapjuk, hogy egy szezonban hány köbméternyi elégetett gáz energiája megy veszendőbe a falakon keresztül.
”
Persze teszek belso oldalra hotukros parazaro foliat. Az nem gond ha a cserep oldalan is PÁRAZÁRÓ van, s az nem hőtükrös… esetlegesen erdemes berakni a cserepoldali foliara egy hőtükrös paraateresztőt ráadásnak ( A déli oldalon még nem készült el a szigetelés, ott még tudok módosítani…?
A 15cm uveggyapotot(weboldalak segitsegevel) kiszamolva 2,6 ami nekem elegendőnek bizonyulhat, de ismerosok meg 10-15 cm-ert ajanlanak…sajnos ahoz már lécezni kellene.
2009. február 20., 23:52 Tóth Jenő
eppen en is gondolkodom belso hoszigetelesen hatha,
viszont nekem csak a fal alja nedvesedik… az is csak a kulso falon 10m*0.5m ~ 5 m2…
viszont a thermovital azt irta hogy az egesz szobat fessem ki (4*6*2.7 ~ 54 m2) hogy egyszinu legyen
ez igy nagyon felejtos de a masik az Avitop azt irta hogy :
“Átfesthető más színre, vízzel hígítható festékkel.”
na ha ez igaz hat en a felujitas soran beprobalom a 4 litert ami 10e…
Tisztelt Koós Úr! A ZBR-pályázat KESZ-programjánál a tervezett állapotnál még rosszabb kategória adódik!Nem hibás a program? SOS! hfcs
Tiszteletem!
Érdeklődnék, hogy minden tényezőt (ár, szigetelő képesség, pára átersztő képesség) figyelembe vételével mit tart célszerübbnek: porotherm 30 NF+ 10cm szigetelés vagy a porotherm 44 HS falat hőszigetelő kötőanyaggal és hőszigetelő alap vakolattal.
Válaszát köszönöm!!
T. Koos Úr !
Az üvegtéglafal U értékét, vagy lambdáját keresem. Kérem segítséget
Köszönettel:Péter
Tisztelt Koós Miklós!
6 lakásos tömbházban földszinten lakom, mely kívülről szigetelve van, ha jól tudom 5 cm-es “hungarocellel” azt hiszem ez a népies neve. A háztömbünk csúszózsalus megoldású vasbeton szerkezet (Egy KTSZ építette 23-24 évvel ezelőtt). A háló szobánk egyik külső fala “tűzfal”, teljesen szabadon áll. A másik szabadon álló (külső)falon van a radiátor és az ablak, melyben tavaly hőszigető üveget tetettünk. A 3. és 4. fal lakáson belüli. A lakás alatt garázsok, illetve a közműfolyosó található, melyek mennyezete szintén szigetelve van (igaz néhol már kicsit eleresztett a ragasztás). A szoba parkettás, alatta hagytuk az eredetileg kapott padlószőnyeget.
Ezen a télen igen hidegnek tűnt ez a szoba, ezért arra gondoltam, hogy legalább a tűzfalat belülről szigeteltetni kellene, de tanácstalan vagyok, hogy szabad-e, és ha igen milyen szigetelő anyaggal lehet. Valahol azt olvastam, ha kívülről már van szigetelés akkor belülről nem szabad, mert “befullad” a fal. Ez az állítás igaz-e a vasbeton falra is? Milyen anyaggal szabad szigetelteni? Várom szíves válaszát!
Örömmel értesítelek benneteket, hogy felkerült a szájtunkra egy u-érték, (u-hőátadási… u-hátbocsátási… vagy k-érték, ki hogyan ismeri) kalkulátor:
http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek_kalkulator.html
(vagy a nevemre kattintva is elérhető)
- Egyenlőre 8 rétegű szerkezetre szól.
- Választó menüvel különbséget tesz, hogy a számított (egy vagy többrétegű)_szerkezet kül-bel felülete mivel érintkezik(!)…
- Választó menü2-vel különbséget tesz, hogy az fal, födém vagy tető(!)…
- Néhány tanács / javasolt lépés szól a kazán méretezésről és a radiátorokról is.
Eddig ilyen részletességgel nem találkoztunk más lapokon, a látogatóink meg kérték, így elkészült, feltöltöttük, egy hónapja teszteljük/tesztelik, mi nem találtunk hibát, de persze a puding próbája az ev…
Néhány gyakori anyag lambda_értéke is ott van és elérhetők az általunk preferált gyártok katalógusai is a honlapunk adatbázisából…
Elérhető róla egy Farenheit / Kelvin vagy °C konverter is, továbbá egy valuta/deviza konverter is az összes színes fémek unciánkénti árával…
sby. f. j.
u.i: Akár tetszik, akár hibát találtok, minden véleményt szívesen veszünk…
- Még egy dolog:
Egyre több fajta szigetelés jelenik meg hazánkban az USA behozatalból. Arról is olvasható az u_érték kalkulátor oldalunkon (nevem alól elérhető), hogy mik az újabb veszélyek, mert az ott alkalmazott betű jelzés
- (pl K_betű a lambda (?), pl. a Btu-t (british Termal u_factor) egyszerűen átírják EU jelölésre, de mivel itt 1 méterre, ott meg 1 colra vonatkozik, hasznavehetetlen stb…), a mértékegység igy nem illeszkedik az EU-hoz. pl. ott nem metrikus a rendszer, az R_hőellenállást nagyon kedvelik de az sem metrikus, hanem > 1 colra vonatkozik…
Az importőrök zöme butaságokat közöl ebből eredően a szájtjain, bevallom nem volt egyszerű nekünk sem kezdetben helyesen értelmezni…
sby. f. j.
Tisztelt Szabadi Ferenc József!
Felületes olvasó vagyok, ezért nem találtam, kiknek, milyen alkalmazásra készült az u-kalkulátor…
Ha pont konkrét épületenergetikai számításokra készült volna, keresném benne, hogy többrétegú szerkezeteknél, az egyes rétegek egymásra hatását hol lehet figyelembe venni (pl. habosított múanyagon a ragasztó, vékonyvakolat jelentősen rontja a lambda-értéket, stb,) Sok, és hasznos az adat, köszönet jár a feldolgozásért, no meg a szerkesztésért is, mert az is áttekinthetö. Aki sokst dolgozik félkész födémszerkezetekkel, biztosan tudná a kívánságlistát bővíteni!
Amikor a radiátor és kazánméretezést tanultam – és családiház szereléseknél gyakoroltam, a megszokott műszaki paramétereken kívül olyanok is szerepeltek, hogy melyik az az egyetlen kazánméret, amit az ÁFÉSZ hajlandó szállítani, vagy mi várható attól az AS kazántól, amit a harmadik falu patkolókovácsa fog vasba álmodni. Radiátort meg nem választani kell, hanem venni és beépíteni, legfeljebb átalakítjuk a rendszert! Szerencsére, ezen már túljutottunk, de azért egy kávé mellett szívesen elbeszélgetnék arról, hogyan méretezzünk kazánt, radiátort…
Jó lenne, ha néhány öreg is megszólalna!
tisztelettel és köszönettel
Tanúsító
Tanúsító: , hogy kinek készült(?)…
Úgy gondolom “mindenkinek), akinek elegendő egy-ütemben a 8 réteg.
- A szakember bizonyára tudja, látja, hogy hol pontosítson, ha százados tűrés kell. Túl sok eldöntendőt nem akartam bele vinni, hiszen kizárná az átlagos felhasználót.
- A “laikus mindenki” felhasználó meg azon a hibahatáron belül lesz, amit jeleztünk is.
Úgy gondoljuk ez kicsit hiánypótló a magyar neten vagy legalább is egyfajta bővítő eleme lett…
Köszi a hozzászólást.
Ha egy B30-as téglát veszek alapul és rápakolok 5cm kőzetgyapotot akkor milyen U értéket kapok? Mi van ha megduplázom 10cm-re?
Mi a véleményetek erről a technikáról?
yager01:
0,52 és 0,32 vakolva számolva, de mi a kérdés, kíváncsi vagyok? Ahhoz, hogy milyen falat válasszunk az U értéken kívül számos tényezőt figyelembe kell venni.
Kedves Huszti István.
Hogy mi a kérdés? Nem is tudom. Sok van! Építkezés előtt állok és információt próbálok gyűjteni. Jelenleg olvasgatok, és keresem a megfelelő építészt, aki energiatudatosan tud nekem tervezni egy max. 130m2-es egyszerű családi házat….. és fontos, hogy ezt nem 1 – 1.5 M Ftos áron teszi.
Azzal kapcsolatban is próbálok dönteni, hogy miből lenne érdemes építkezni. Mint írtam fontos szempont az energiatudatosság , és a lehető legtermészetesebb éllettér kialakítása…és mindezt úgy, hogy nincs élére állítva több millió Ft-om. (kevés kp. + hitel) Kezdetben szimpatikusak voltak a különböző cégek (nem reklámoznok) által forgalmazott zsalu rendszerű kívül belül szigetelő felületet tartalmazó, betonnal kiöntött szerkezetek, de ahogy egyre többet olvasok úgy távolodok el ettől a lehetőségtől. Mostanában olvastam valahol, hogy a kisméretű tégláknak nem rossz a hőtároló képességük és megfelelően leszigetelve elég jó “k” / “U” értéket lehet elérni vele. Azért gondoltam, hogy a B30-as tégla jó választás lehet, mert ha minden igaz olcsóbb mint a manapság divatosabb POROTHERM NF téglák. És azért kőzetgyapot, mert az talán jobban lélegzik, és természetesebb mint egy nikecel szigetelés. Ezzel a variációval és jó minőségű 3 rétegű nyílászárókkal talán megteszem az első lépést az energiatudatosság, és a természetesebb élettér felé. Legalábbis ezt gondolom most. Lehet, hogy més olvasok egy kicsit, kapok pár tanácsot, infót tapasztalatot, és változik az álláspontom.
Ha igaz amit írsz akkor a 10cm-es kőzetgyapot szigeteléssel ellátott vakolt fal tudja a 0,32 U értéket. Az oldalon található cikk szerint elvárás lehet 2019-re a 0,22-es érték. Szívesen teljesíteném már most is ezt a szintet, de kérdés, hogy megéri e? Nyerek e vele annyit amennyivel többe kerül?
yager01:
Így már könnyebb a válasz. A kollégák egy része biztos felkapja a fejét, a B30 elvileg nem rossz megoldás. Előnye mondjuk a PT téglával szemben, rosszabb hőszigetelő, ezért és a nagyobb testsűrűség miatt a fajlagos hőtároló tömege (csak emlékezetből) kb. ötszörös. Jobb a hangszigetelő képessége. Viszont ha jól emlékszem falazat drágább – most nem tudom a pontos adatokat.
A külső hőszigetelés növelése ebben az esetben biztos megéri, sőt talán növelni is érdemes.
Mint mondtam számos szempont van még, pl. épület alaprajzi, falazati rendszere, statikai szempontok, szerelés-rögzítés, hőcsillapítás, késleltetés, helyi anyagbeszerzési lehetőségek, kivitelezési érzékenység, a fal összvastagsága, stb, stb. Általában nem lehet egy adott falazatról azt mondani, hogy ez az igazán jó, mindig a helyzet adja meg.
Hogy valami konkrétabbat is mondjak én az utóbbi időben még takarékos házaknál is el tudtam fogadtatni – az amúgy nem a legolcsóbb alapfalat tartalmazó – SILKA20 falat 16 cm külső hőszigeteléssel, aminek az U értéke 0,2 körüli és nyáron hasonlóan működik, mint egy 45-ös tömör hagyományos téglafal és az egész csak 37,5 cm vastag. De lehet, hogy neked nem ez a jó.
Látom sok kérdés merül föl egy építkezés elvi elindítása előtt is. Valamivel olcsóbban is össze lehet hozni egy tervet, de ha az több mint engedélyezési, akkor az összegek reálisak. Érdemes figyelembevenni hogy ezzel az összeggel rendkívül komoly pénzeket lehet a későbbiekben megtakarítani mind a kivitelezésnél, mid a fenntartásnál ha a terv valóban jó. Ügyvédnek, közvetítőnek gondolkodás nélkül többet is kifizetnek. A kb. 130m2-es ház valóban nem túl nagy. Sík, egyszerű terepre, egyszerű szabályozók betartásával olcsóbb, egy kemény lejtős terepre magától értetődően már a tervet is drágébban lehet összehozni pl. a részletes talajmechanikai vizsgálatok miatt is.
A hőszigetelés tekintetében érdemes a szigoró szabályozók elébe menni. passzívház vagy aközeli értékek rövid időn belül meghálálják a pénztárcát és a belső komfortérzést. A komoly hőszigetelés viszont nem engedi a “lélegzést”. Ráadásul a kőzetgyapot önmagában nem elég, elé kell a szendvics másik fele ami nagyon megdrágítja ezt a falat. Extra szélességű alapozás, a külső fal megfelelő összekötése a belső teherhordóval. Van ilyen szép számmal, de a luxuskategóriában. Aki ilyet megengedhet annak a legkevesebb az 1-1,5M hivatkozott tervezési díj költsége. Bevált tapasztalataim: saját és néhány házam Ytong+polisztirol, sok házam Porotherm+polisztirol és szintén sok házam (köztük 8 társasház) a polisztirol zsaluzóelemből. Belső élettérben mindhárom fajta teljesen azonos értékű, melyekhez személyes látogatást biztosíthatok. Nyáron hűvös, télen meleg. Igazából az anyagválasztásnál legtöbbször érzelmi okokat látok amit tiszteletben tartok. Árban sincs sok különbség, csodák sincsenek. A polisztirolzsalusnál némileg kisebb falvastagsággal is megoldható ugyanaz a szigetelési érték és a belső vékonyabb szigetelésnek is megvan a funkciója. Ez akkor lényeges, ha szűkös a beépíthető terület. A függőleges szerkezeteken kívül még fontosabb a zárófödém, ugyanis a meleg levegő fölfelé száll. Azt mégjobban le kell szigetelni. Oda viszont a fallal ellentétben az egyik legolcsóbb megoldás a kőzet vagy üveggyapot paplan. Egyet javaslok, egy alapos tervezési programot felállítani és egy koncepciót, amely az egész épületen végigkövethető.
yager01:
Kedves |yager01|
Egy családi ház méretben statikai megfontolásból elegendő lenne a B30 futósoros falazata is.
Pl. Svájcban, mivel ott a km tégla méret eléggé hasonlít a régi nagy méretű téglánkhoz, az építő elem gyártók 14 cm statikai maggal készítik a közép blokkos kínálatukat. A hőszigetelés + minden együtt a kész terméknél 44 cm vagy több.
Teljesen igaz, mivel így is úgy is kell a külső járulékos szigetelés a magam részéről a hártya vékony vázkerámiás vagy egyéb falazó anyagokkal szemben inkább előnybe részesítem a SIKA vagy B30 anyagokat.
Kőzet gyapot: mivel a járulékos külső hőszigetelés már nem tudja követni a hazánkra jellemző évszakok hő és páravándorlás szerint alakuló és az alapján méretezett hőszigetelés vastagságát vagy ha úgy tetszik az U értékét, mindenképpen a meleg oldalon alkalmazni kell egy jól kivitelezett párazáró/párafékező szigetelést.
Ez egy alaphelyzet.
Ettől kezdve viszont már szinte mindegy, hogy az salakgyapot vagy valamilyen EPS, XPS, Grafit vagy valami más.
Itt már inkább a várható külső fizikai hatások döntsenek.
Egy dolog nagyon megfontolandó:
1. ne az döntsön, hogy mi az előírás és mennyi lesz jövőre.
A cél, a kiváló hőszigetelés, azt fogod szidni vagy élvezni egy életen át.
2. Egy szigetelés munka költsége, járulékos anyag költsége (meleg oldali párazárás/párafékezés, dübelezés, ragacsok, üvegszövet élvédők, vékony vakolat stb) nem nagyon függ vagy nem függ a szigetelő anyag vastagságától, tehát csak a további vastagság a költség növelő.
Ezt nagyon fontos kiemelni…
Ha így nézzük, és így kellene értékelni meggyőződésem, ebben a teljes ráfordításban maga a szigetelő anyag egy kisebb hányad. A vastagságán NEM kell és nem szabad takarékoskodni…
Hogy mennyi lesz majd az U-érték(?)
A nevem alatti linken, az u érték kalkulátoron a különféle vastagságú és minőségű szigetelés szabadon modellezhető.
Többnyire az árak alakulása is modellezhető, mivel ott a gyártók és nem a különféle “tűzép-telepek” lambda érékei és árai is megnyithatók *.pdf formátumban a neten
(Nikecell, Austrotherm, URSA, Isover, Heraklith stb szig. termékek gyári katalógusai).
Hawaii:
Kedves |Hawaii|
http://www.aerogel.com/products/overview-product.html
Mikor még csak egyetlen oldalas volt a magyar – http://www.aerogelszigeteles.hu/ -, és hibás is, néhány levélváltással helyre raktuk a fogalmakat.
Nekem is megtetszett ez az “őrületes lambda érték”, sajnos csak 1cm a vtg.
Jött a hideg zuhany az árával, mintegy 40-szeres m3 ár jelentkezik az egyébként sem olcsó kategóriás Austrotherm_Grafit-tal szemben.
Ezt elismerte az importőr is. Megküldte az amerikai engedély ill. minősítés eredeti másolatát is.
Tehát ez az anyag, az iszonyatos ára miatt csak ott jöhet szóba, ahol csupán 1-3 cm hely van, pl műemlék, ablak káva etc. Mivel kb. 2,5 cm Grafit tudja már ezt az értéket, az aerogel 1cm-e így analog lehet 2,5 cm Grafittal, a 3cm-e meg 3-szor annyival, hihi.
Más alkalmazás esetén nagyon komoly áremelő hatása lenne, az importőr is magasan elismerte, tömeges felhasználásra nem számít…
Hawaii:
kiástam az első tájékoztató levelet, idézek belőle:
Előzetesen megküldöm az APS-10 aerogél hőszigetelő paplan adatait, mely minden bizonnyal a legáltalánosabb érdeklődésre tart majd számot:
- lambda /25 °C/: 0,0136 W/mK,
- vastagság: 10 mm,
- alk. hőm.: 0-200 °C,
- fajsúly: 0,15 g/cm3,
- tekercsszélesség: 1450 mm,
- szín: fehér),
- ára: 47 €+ÁFA/m2.
Az ár nem tartalmazza a vágás, a csomagolás (néhány €) és a szállítás költségét.
Erről beszéltem az előbb: 1 m3 ára: |470 €+áfa|/m3.
Úgy látom nagyon jó helyre keveredtem. Hozzáértő emberek akik hajlandóak időt szakítani a válaszokra, és nem utolsó sorban türelmesek a tájékozatlan kérdezővel szemben! Köszönöm mindenkinek aki hozzászólt a témához!
Első sorban a B30-as tégla olcsósága volt az ami miatt felcsillant a szemem. Abba nem gondoltam bele, hogy kis mérete miatt ugyanakkora hasznos területre vetítve lényegesen több kellhet belőle. (most lenne jó konkrétumokról beszélni, és számolni) Azt sem kéne elfelejtenem, hogy a B30-as téglához mindenképpen több habarcs is kell, és egy jó szaki aki tud normálisan dolgozni vele. Ez is szempont volt egyébként mikor a zsalus rendszerek felé kanyarodtam. Egyszerűen össze lehet pakolni, kisebb az emberi tényező által okozott hibázási lehetőség. Sajnos a környezetemben nem tudott senki normális kivitelező brigádot ajánlani ezért is gondoltam, hogy a zsalus, betonos “legó” megoldás jó lehet.
Sőt..azt sem tudtam, hogy a kőzetgyapot szigetelés esetében kell egy külső előtét fal is. Így már tényleg elvetendő a költséghatékonyság szempontjából a B30+kőzetgyapot. Kőzetgyapot, vagy EPS, vagy akármilyen szigetelő anyag esetében ha jól értem akkor kell meleg oldali szigetelés is ami párazáró funkciót tölt be. Nem tudom mennyire gondolom jól, de ezt meg lehet úgy oldani, hogy gipszkartonnal fedem le a falat, úgy, hogy párnafákat használva légrést hagyok gipszkarton és a belső falfelület között? A levegő szigetel, és elvileg megoldhatja az említett párazárást is. Sőt..a gipszkarton miatt egyenletes sima falfelületet kapok…
Egyébként ha már tervezésről beszélgetünk, akkor mik az első lépések? Miből kell kiindulni? El lehet úgy kezdeni tervezni, hogy fogalma sincs az embernek, hogy miből akar építkezni? Úgy értem, hogy megvan a telek, megvan az elképzelés, hogy milyen házat szeretnék. Mindezt megtervezni, úgy hogy már figyelembe vesszük az energiatudatos tervezésnél fontos szempontokat (nem tudom, biztosan vannak ilyenek??…árnyékolás…stb) majd ha ez kész akkor elkezd az ember tervezgetni, hogy miből is a leggazdaságosabb az építkezés, és persze mi az ami megfelel az igényeknek. Ilyenkor már pl. rendelkezésemre áll az, hogy hány m2 falfelület lesz. Tudnék egyből számokat mondani B30-as tégla, vagy PT 30NF…stb esetében. Azaz lehetne egy előzetes kalkulációt csinálni. Tudom pl. hogy nekem cél egy 0,2 körüli U érték, akkor elkezdem nézegetni a különböző lehetőségeket, hogy ezt mivel tudom megvalósítani és melyik megoldás a legkedvezőbb a pénztárcámnak. Mennyire járható út ez …?
Írtátok azt is, hogy az 1M Ft körüli tervezési díj reális lehet. Ez most a komplett engedélyezési tervet jelenti, kiegészítve a gépészeti és egyéb kivitelezési tervekkel? Lehet el vagyok tévedve, de ez szerintem horror. Mondjuk inkább csak tájékozatlan vagyok. Ha mondjuk kulcsra készen veszünk egy 130m2 körüli házat a fent részletezett elvárásokkal és mondjuk megáll mondjuk 20M körül az ára akkor abból 5-10% a tervezési díj?
Ez az István által írt “SILKA20 falat 16 cm külső hőszigeteléssel, aminek az U értéke 0,2 körüli és nyáron hasonlóan működik, mint egy 45-ös tömör hagyományos téglafal és az egész csak 37,5 cm vastag. De lehet, hogy neked nem ez a jó.” felkeltette az érdeklődésemet…lehet kicsit utána kéne olvasnom.
yager01: Ennyi jótanács után már nehéz újat mondani. Ha már megismerte, és el is tudja fogadni a polisztirol zsaluszerkezetes technikát, keressen rá a neten a fabetonra! Lényegében ugyanaz, csak a zsaluzóanyag cementkötésű faforgács. Tapasztalatból tudom, hogy kiváló közérzetet biztosít, páradiffúzió szempontjából lényegesen jobb bármelyik polisztirol szigetelőanyagnál, szigetelő képessége viszont alig gyengébb. Ára is barátságos.
Tervezési díjjal nem érdemes takarékoskodni, de a terv minőségét ellenőrizni ajánlott – ne a nevet, a teljesítményt fizesse meg! Bármilyen anyagot is használ, a páradiffúzió számítása nem hagyható el! Ha most takarékoskodik a szigetelőanyaggal, utólag növelni a vastagságát nagyon költséges.
Nem jelenik meg az írásom! Már többször is beillesztettem, de sehol semmi !! Mi lehet a gond?
yager01:
kedves jager01, azért mert nem olvastad el a komment elküldése után megjelenő feliratot:
“Ha a hozzászólása nem jelenik meg azonnal és helyette ezt az üzenetet olvassa, annak az az oka, hogy a koos.hu oldalra érkező nagyszámú kéretlen levél miatt a spamszűrő leveleket visszatarthat, amit az admin-nak kell manuálisan továbbengednie. Amig ez nem történik meg (pl. azért mert az admin nincs számítógépközelben), addig az Ön levele sem jelenik meg. Kérjük ne küldje el ismét! Köszönjük a megértését és a türelmét!”
Kedves Miklós!
Megértettem az üzenetet köszönöm szépen. De sajnos egyik üzenetem után sem jelent meg a mellékelt szöveg… Lehet figyelmetlen voltam de én nem láttam semmi ilyesmit..
Sziasztok!
Segítsetek nekünk, kérlek!
Hogyan lehet kiszámítani egy 25, vagy 30-as pincefalazóból, 10cm levegő és 10 cm-es válaszfal elemből álló falazat hőátbocsátását? 30 tégla/10 levegő/10cm tégla
Előre is köszönöm! Hunnita
Hunnita: kedves Hunnita
…a levegővel vigyázni kell. Elvileg szigetel.
Elvileg, mert ott van az a “fránya” Braun-féle részecske mozgás. Ezt látjuk a ferdén besütő nap fényében egy “tiszta” lakásban. A porszemcsék “kavarognak”.
Gondolj az ablak üvegek távolságára, az nem véletlen 14-16-18 mm-re került egymáshoz.
Ha kisebb a légréteg vtg., mint 14 mm, megnő az egyik felületről a másikra átsugárzó hőmennyiség, a Braun féle mozgás viszont csekély.
Ha nagyobb 20 mm-nél, az átsugárzás egyre csökken, viszont a levegő részecskék ütközgetése (érintkezése) egymásnak és a másik síknak át “hordják” a hőt.
Ha nem indokolja semmi azt a 10 cm-t, legyen az inkább az ötöde.
Az U érték számolható, ha itt a nevemre kattintasz a bejelentkező oldalon vagy erről a másik linkről is egy másikat, de eléred:
http://www.gyorshazak.extramobilhazak.hu/u-ertek_kalkulator.html
U.i.: Megkeresem a levegőre vonatkozó R értékeimet és átszámolom neked olyan számmá, amit az U érték kalkulátorba beírhatsz, ilyennel még úgysem találkoztam, hihi…
Ha meglesz, beírom őket…
Hunnita:
pillanatnyilag ezeket az értékeket értem el, ezek mindennapos használatban vannak:
légrés (levegő, alulról felfelé 2 cm vtg) R0 = 0,177
légrés (levegő, alulról felfelé 3 cm vtg) R0 = 0,210
légrés (levegő, vízszintesen 3 cm vtg) R0 = 0,046
Megjegyzés: légrés (levegő, alulról felfelé 10 cm vtg) azonos a 3 cm vagy többel…
Hunnita:
hibás lett a “Megjegyzés:”.em, csak átmásoltam, az helyesen:
Megjegyzés: légrés (levegő, alulról felfelé 10 cm vtg) azonos a 2 cm vagy többel…
Hűen tükrözi, hogy nem sok értelme van a légréssel 2 cm fölé “menni”.
Köszönöm a választ! Tehát az hogy a fent megadott értéket beírom a kalkulátorba és megadok 10 cm vastagságot, a kapott érték nem reális. Túl szép lett volna
a 0,251 w/m2k. Az alulról felfelé és a vízszintesen meghatározás pontosan mit ír elő!
Köszönettel:
Szabó András
Az ötlet amúgy alkalmazott. Svájcban élő, építőiparban dolgozó barátommal beszélgettem és mivel én is családi házban élek beszélgettünk a különböző megoldásokról. Ő annyit mondott hogy tégla, luft és fa vagy bármilyen külső határoló. A vele szemben álló szigetelőanyagokra csak annyit mondott, hogy modern, de ez bevált. Én pedig nem tudom
, és minden információt köszönök!
Hunnita:
Természetes. A megadott érték nem lambda_hővezetési tényező [W/m*K], hanem R_null_hővezetési ellenállás [m2*K/W].
A levegő éppen a “kis példálózásom” okából nem kaphat lambda értéket, az 1m légrétegre vonatkozna, ami messze semmire sem volna jÓóó…
Ezek a számok laborban mért értékek.
Talán az a legegyszerűbb, hogy kiszámolod levegő nélkül az U értéket és veszed a reciprokát.
Akkor az is [m2*K/W] lesz, azaz az arra a szerkezetre jellemző höv. ellenállás.
Most már azonos “inget” hordanak, add össze őket és vedd az egésznek ismét a reciprokát.
Megkapod, hogy a javulás csak akkor lenne igazi, ha több 20mm rést képeznétek ki. Az viszont macerás. 2cm Nikecell-lel már készítettünk ilyet (egy réteg ha, csíkokkal távtartó ismét egy réteg hab <<>> összeadni és újra az 1/R0-t számolni…
Így már Okay?
Hunnita:
fizikai tartalom szempontjából csupa butaság amit most írok, számszakilag helyes lesz!
ha ragaszkodsz 10 cm légréteghez vedd a
légrés (levegő, alulról felfelé 3 cm vtg) R0 = 0,210
1/0,210=4,76 értéket , ezt már beírhatod a többi réteg közé > a vastagság oszlopba 100 mm-t kell beírnod, ez fontos.
Így is lehet, de a vastagság nem változhat, főként felfelé, hiszen 3 cm-től már mindegy.
Bocsika, de nekem ez egyszeregy, mert ez is valahol képzettségem…
Szabadi Ferenc József:
A légréteg hőszigetelő képességének változásáról a légréteg vastagságának függvényében feltennék szívesen egy diagramot, de nem tudom hogyan kell képet feltölteni.
yager01:
Azokat a kérdéseket, amiket felvetsz nem neked kell megválaszolni, hanem a tervezőnek. Neked azt kell tudni, hogy hogyan szeretnél élni – tapasztalom, hogy a tervezésnél derül ki, hogy ez nem is egyértelmű dolog – a tervező dolga pedig építészetileg megadni a számodra optimális választ, megoldásokat. Minden eset más, minden esetben a tervezőnek válaszolni kell az olyan kérdésekre is, hogy pl. a B30 U értéke mennyi szigetelve, még ha a tervező már ezt több százszor megtette.
Ne törd a fejed, hogy milyen tégla, fal, födém stb. Ha erre neked kell választ keresni, akkor még nem beszéltél építésszel, vagy a terveződ nem építész.
Értem, hogy mi az indíttatás, manapság elárasztják a világot “receptekkel” – “profi falazat”, “bölcsek köve”, “passzívház”, stb. Ezek ócska címkék, még az is lehet, hogy valamelyik jó is neked, de egy család élete és a tervezés nem erről szól.
Ami az általam megadott falat illeti, ez sem az elsődleges, csak egy példát mondtam, de ha valami érdekel szólj.
Huszti István:
Igazán jó volna István az a diagram, ha elegendően nagy.
Biztos találkoztam hasonlóval, valószínű elmentem mellette. Az is lehet, hogy mivel más a vízszintes, más a függőleges és megint más eset a szöget bezáró, érdektelennek tartottam.
Ebben a Miklós tudna segíteni esetleg.
Szabadi Ferenc József:
ha nem tudjátok belinkelni, küldjétek el, felteszem. A kommentekbe nem lehet képet beilleszteni.
ha tömeges lenne az igény, megnézzük, biztosan megoldható.
Huszti István: kedves Isván, szívesen kiegészíteném a “botcsinálta” U érték kalkulátort azzal a diagrammal, jól jönne az oldalnak valószínű (úgy tűnik sikere van, mivel 3 hét alatt a Google-be “felküzdötte” magát egyes kereső szavakra az első vagy második oldalra) .
A Dreamweaver 8-csal web-szerkesztek, az egy mozdulat lesz csupán.
Ha lehetséges küld át nekem, a mél-címem elérési útja:
itt a NEVEM/U érték kalkulátor/per lapalja/E-mail cím.
Ha megteszed, előre is köszönöm.
U.i: (Minden kritika számít, ha építő, ha elmarasztaló, azt is szívesen veszem, “ajópapisholtig…, mégis bután hal meg”)
Koós Miklós: az biztos színesebbé tenné az oldalaid kommentjét és informatívabb is lenne.
Ha javasolhatom, egy kis max. 60px függőleges “ikon” a szövegben (az már jól látható, a vízszintes méret meg adódó) és rákattintva egy új lapon jelenhetne meg.
Tisztelt Koós Miklós Úr
Nagyontetszik a honlap,Sok érdekességet olvastam.
Beraktam a KÖNYVJELZŐbe,
YTONG 30 tégláből épúlt(11éves) házban(üdülő) lakom.
Hőszigelni szeretném:
Így gondoltam.
(YTONG 30 + 30(3×10)cm kőzetgyapot(tartója perforált fém csatorna)
+ 3cm légrés + lindablemez).
Kérdéseim:Melyik típust ajánlaná(kőzetgyapot,márka), mit keressek az adatlapjukon?
Családi házzá szeretném átmínősíteni: Milyen alap előírásai vannak?
Előre is KÖSZÖNÖM a segítségét.
Tisztelettel
Szegedi Gábor
Pécs, Mecsekszentkút út 15
Szabadi Ferenc József: Köszönöm a tájékoztatást.
Mindenkinek üdvözlet. A napokban végzünk egy szoftverrel, ami az üvegszerkezetek nyári energiaátbocsátását vizsgálja. A következő fejlesztésünk a téli energiamegtakarítást veszi a középpontba, amihez személy szerint nem értek (a nyárihoz sem értettem, de sok-sok segítséggel és 2 éves munkával egész jó lett a programunk). A téli energiamegtakarítással kapcsolatosan lenne egy-két kérdésem (előre is elnézést az esetleges butaságokért):
1. Az U értéket miként lehet W értékben meghatározni. Ha 2,8-as üvegből 2,0-a lesz, ez azt jelenti, hogy 0,8 W/nm/óra -val kevesebb energia távozik az üvegrendszeren keresztül? Milyen időjárási viszonyok mellett mérik ezeket az értékeket (láttam olyanokat, hogy enyhe tél, erős tél, sőt nyarat is)?
2. Ha az első pont nem helyes, akkor hogyan lehet meghatározni az üvegrendszeren kiáramló energiát?
3. Amennyiben meghatároztuk az energiát, úgy miként lehet következtetni a felhasznált költségekre? Hűtőteljesítmény esetén a dolgunk egyszerű volt, hiszen minden klímának van leadott teljesítménye és felvett teljesítménye, így egyszerűen számítható volt a kérdéses energia mennyisége. A téli fűtésnél ez már sokkal bonyolultabb, de kérdés, hogy vannak-e tipikus értékek (kizárólag az üvegeket vizsgáljuk, minden más változatlan), pl. bizonyos méretű kazánrendszer átlagosan x mennyiségű gázt használ fel Y mennyiségű energia előállításához.
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdvözlöm!
Parasztházam 10cm -es dryvittal van szigetelve. A falazat 60cm kő, kivétel az utolsó szoba egyik fala, amely 25cm vastag kisméretű tégla. Ez a fal zárt, fedél alatt lévő fűtetlen, dryvitos főfalakal körbevett helyiséggel határos. Erősen penészedett, majd 10cm dryvit került rá. A penészesedés alig csökkent egy év után, pedig táblázat szerint a szigetelt kő és téglafal hőátbocsátási tényezője ugyanakkora. Sem vastagabb szigetelés, sem más már nem fér el a “külső” oldalon. A szobában ytong előfal építésében gondolkozom, légréssel.
Kérem lásson el jótanácssal falvastagság, légrés-vastagság és egyebek vonatkozásában.
Köszönettel: Nándor
neander:
pusztán a hőszigeteléstől nem fog megszűnni a penészesedés, sőt az akár kiváltó ok is lehet. A penészesedésnek két fő oka lehet:
1. a hideg felületen kicspódik a belső pára
2. a keletkező pára nem tud távozni a helyiségből
ergó a hőszigetelés önmagában nem elegendő, gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről, szellőztetésről is, mert különben a légmozgásmentes helyeken (sarkok, szekrények, ágyak mögött…stb) meg fog jelenni.
neander: Koós Miklós:
Így igaz minden.
IDÉZET: “A szobában ytong előfal építésében gondolkozom, légréssel.”…
Ez az elő fal teljes vakvágány.
Amennyiben máshol nincs penészedés, kizárólag a leírt falon/mentén, ott a födém/fal és/vagy fal/padozat pontokon/sávban/felületen egy komoly hőhíd lehetséges.
“Magyarítva” a felsorolt helyeken, esetleg egy-részén hiányos vagy nincs is hőszigetelés a meleg oldal és hideg oldal (pl. padlástér/tető/tetőtér” irányában..
Az épület jobb ismeretében ez behatárolható valószínű…
- hogy mi a helyes megoldás annak ismeretében derülhet csak ki(!)…
Ha fizikailag nem ismert az épület, csupa “takart csomópont van, rendelni kell egy hőfényképet a kritikus helyről, szakaszról és azonnal minden “kiderül”.
Ennek a birtokában már eldönthető, hogy mi a teendő, valószínű van/lesz rá egyszerű megoldás, a hőfénykép ára magasan megtérül a tapogatódzás helyett…
Ha valami ebből nem volt világos, a konkrét további kérdését Mr. “neander” szívesen kibővítem…
Üdvözlet!
Köszönöm gyors válaszukat. Kibővítem az előző leírásomat: a téglafal belülről nézve kb. 1m felett 25cm tégla. Alatta 60cm kő főfal, szigeteletlen, mert nem fér el a padlásfeljáró beépített létrájától. A telek erősen lejtős, ami miatt a lakrész utáni fűtetlen helység padlószintje kb. 2,5m -rel lejjebb van. A páratartalmat mérjük, rengeteget szellőztetünk télen is. A penészedő fal előtt teljes szélességben szobabútor van, amire a franciaágy mögött “légzőréseket” vágtam. Egy másik szoba északi falán már van előfal kisméretű téglából (az előző tulaj építette), ami remekül működik. Innen az ötlet. Elég nehéz így rajz nélkül elmagyarázni pontosan a szituációt. Jobb lenne ha meg tudnám mutatni…
Köszönettel várom válaszukat: HNándor
Üdvözlet!
En is kernem a 3 evvel ezelott emlitett excel tablazatot, ahol lambadbol U-t tudok szamolni
Elore is koszonom
Jozsef
Kedves Veres Péter!
A hőátbocsátási tényező (U) mértékegysége W/m2K.
Definíciója: a szerkezetekkel érintkezõ közegek hõmérsékleteinek egységnyi különbsége mellett egységnyi idõ alatt az egységnyi homlokfelületen áthaladó hõáram.
És bocs a gonosz megjegyzésért, de nem tudom megállni: Kedves Péter! Ha ennyire nincs tisztában alap-összefüggésekkel, miből gondolja, hogy az üvegszerkezetek nyári hőátbocsátását vizsgáló szoftver “egész jó”??
bauerj: Kedves bauerj! Köszönettel vettem tájékoztató válaszát. A szoftver egyébiránt a nyári besugárzott energiákkal foglalkozik, több energetikussal egyeztettem a kérdésben, akik folyamatosan követik a fejlesztéseket. A kérdés valóban nagyon naív volt, utánanéztem több szakemberrel beszéltem azóta és tökéletesen értem a megjegyzést, bár ha olyan területen kérdeznek tőlem valamit, amiben jártas vagyok, akkor én segíteni szoktam, ellentétben Önnel. Nem úgy születtem, hogy ezekhez a kérdésekhez értsek, de talán értékelni kellene, ha valaki törekszik arra, hogy megismerje az összefüggéseket. Szerencsére voltak kollégáik, akik valóban segítettek.
Veres Péter: Bármennyire is értékelem az érdeklődését,de úgy gondolom, a fórum kereteit szétfeszítik ezek a kérdések.
Lehet, hogy nincs igazam, akkor majd jön valaki, aki részletesebben válaszol.
Sok sikert a szoftverfejlesztéshez!