Hazajáró | A szegedi “Sárga”
A Sárga üdülőtelep Szeged ÉK-i részén, a Tisza jobb partján található ártéri területen, vagyis olyan helyen, amit nem véd gát, ha jön a víz, elönt mindent. Így aztán minden ház lábakon áll.
A terület apró telkein szinte egymásba érnek a nagyrészt saját kezüleg épített házikók, sok esetben vityillók, de persze vannak komolyabb épületek is. A terület – köszönhetően a sok magas fának – árnyas és a nyári kánikulában igazi hűsítő……
Írja mindezt egy odalátogató, no de mit mond erről egy odavalósi barátom Ladányi Lajos:
“…A Sárga nevet onnan kapta, hogy van ott egy hatalmas sárga terméskő, amit annak idején a kommunisták vittek oda. A legenda – mert ma már ez legenda – szerint ezzel jelölték azt a helyet, ahol az illegális gyűléseiket tartották. A kő ma is ott van és állítólag rá van írva “SÁRGA”. Ez a névadási legenda a Horthy korszakra nyúlik vissza. Ekkor kezdett épülni. Először csak egy ház, aztán kettő, három. Régi öregjeink közt nem volt “ember” az, akinek nem volt legalább egy párbaja. A hatvanas-hetvenes években nem volt “ember” Szegeden az, akinek nem volt kéglije a Sárgán. A Sárgán üdülőt birtokolni státuszszimbólum volt. Az volt a maximum. Kicsi volt a területe. Nem volt kirívó. Hiszen azokhoz az építményekhez pár tíz négyzetméter telek tartozik. Nem minősült hivalkodó magántulajdonnak. Az elvtársak is nyugodtan birtokolhatták.
A kommunizmus lehellete még ma is rajta van, hiszen láthatóan gyárakból lopott anyagokból (“hulladékokból”) van összetákolva. Ma már más a helyzet. A rendszerváltozás után már ennél jóval nagyobb célok is megvalósulhattak. Nem volt sikk tovább. A Sárgán ma már nem nagyon akarnak üdülőt venni, szinte minden második építmény eladó. Nem kell senkinek. Az ártéren van, Szeged és Tápé közt. Az öregek megunták, hogy tavasszal mindig elönti az ár. A folyó jobb partján van egy kanyarulatnál, amit a tudvalevően a folyó épít – s ráadaásul a Maros torkolattal szemben. Árvízkor fél-egy méter iszap rakódik le az üdülőterület egész területén. A tulajdonosok egész nyáron azzal töltik az idejüket, hogy az ár levonulása után talicskával a partra hordják a hordalékot. Ebbe belefáradt mindenki. Varázsát – értékét régen elveszítette. A Sárga ma már egy elátkozott területnek számít…”
A terület kétségkivül legszebb darabja ez a 2,10×2,6 m külméretű kis nyaraló, formája, kialakítása igazi unikum, még itt is.
és akkor következzenek az ott készült fotók, mindenféle további kommentár nélkül…..
Amint azt már bizonyára észrevették nem csak a szakmai anyagok írásába vontam be külső szerzőket, hanem Andrási Zsolt barátomat is megkértem, hogy a Hazajáró sorozatunkhoz ő is készítsen fotósorozatokat vagy engedjen át a kész összeállításaiból. Az együttműködésünk látható és kereshető bizonyítéka a Zsolt által összeállított Hazajáró térkép, amely a Google Maps szokásos lehetőségeit igyekszik kihasználni. Kattintsanak a térkép alatti linkre és nem csak nagyobb méretben fogják látni, hanem a bal oldalon megnézhetik a különféle színek jelentését is.
Hazajáró projekt nagyobb térképen való megjelenítése
Jó böngészést a fotósorozatok között!
Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2007. október. 25. | 4,223 olvasás
Kategória: hazajáró
Címkék: Alföld, hazajáró, Szeged, Szeged-Sárga
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
10 hozzászólás itt: “Hazajáró | A szegedi “Sárga””
Szólj hozzá
Az öreg kőrössy valóban nagyon jó hely, a halászleve többszörös díjnyertes, nekem is ez a kedvencem. Sokféle halétel vár ott mindenkit, és más magyaros ételek.
Az épületekről: tényleg elég gáz a helyzet, mivel pihenésre nem alkalmas a túl kicsi telkek miatt. Na meg persze, ahogy kinéznek… tisztelet a kivételnek, de abból nem sok van.
Árvíz idején az áramot is kikapcsolják. A varázsa… az valahol ottmaradhatott a 60-as években.
mivel nagy az eladó kínálat érdemes albérletbe kivenni diákoknak, természetkedvelőknek. A magas lábakon álló vízbiztos kérókban többnyire van gáz is… Ha meg jön a víz lehet kajakozni, az itt tartott évközbeni házibulikkal meg senkit nem zavar az ember.
Itt tényleg illegalitásba lehet vonulni…
Egy jó kajálást megalapozó sétát, ősszel is megér:)
Szentesi létemre még soha sohasem jártam a szegedi “sárgán”, de a leírtakból következtetek, hogy nagyon hasonlíthat a csongrádi Körös-toroki nyaralótelepre (lábakon álló házak, árvíz idején itt is velencei gondolázás van…). Sajnos elveszti romatikáját a zajos nyári rendezvényekkel, “bulizóhely” lett, ami ezesetben az ott pihenni vágyók számára nem előny… Megérdemelne egy ismertetést ez az üdülőterlet is…
nagypal.ferenc@tvnetwork.hu
azt nem ismerem, de valóban érdekes lehetne egy ismertető arról is
Örömmel és nosztalgiával olvastam a “Sárgáról” szóló képes cikket. Hajdan, gyermek- és fiatalkoromban állandó nyári bázisunk volt; gyakran indultunk innen csinos lányok társaságában kétpárevezős kajakokkal-kielbootokkal vízitúrázni.
Na és az Öreg-Kőrössy Halászcsárda korszerűsítési-bővítési munkáinak villamos terveit is én készítettem.
De nem lennénk igazságosak, ha nem említenénk meg a tőle mindössze 60-80 m-re délebbre lévő Kis-Kőrössy Halászcsárdát, ahol Oláh Dezső csárdagazda vár bennünket nemkülönben kitűnő halételekkel, és lovag Várkonyi Gyula zene-, festő- és életművész barátom, valamint zenekara kitűnő mulatós- és szalonzenéjével.
oh, ti ifjak, mit tudtok a zsíroskenyérről a büféből szeol pálya sarkán; a honvéd-üdülős pepsikóláról; a mellkasig érő iszapról a télikikötő szigetének csücskében? Mit tudtok a Tisza-átúszásokról a Maros-szigetre?, oh, ifjak…A fejelő-meccsekről a part menti homokban?
gyermekkorom, gyere vissza
Csak meghatódva tudok visszanézni a 60-as évekre.Nekünk 60-oknak a fiatalságunk volt a Sárga .Vállalati üdülöben pihentünk ,a gyerekek játszottak .Biztonságban,kellemes környezetben voltunk.Ma is kellemes kirándulni,finomakat enni.Mindkét Halászcsárda kellemes színvonalas,vendégeinket is elvisszük.
Jó ötlet ,bemutatni a városokat ,helységeket.
Szeged GYÖNYÖRŰ!
az idő sok mindent megszépít és ez így van jól. Akkor egészen más szemmel néztünk ezekre a dolgokra.
Tudtunk annak örülni, ami jutott…
Magam is üdülő tulajdonos voltam a téli kikötő partján a “betonhajó” szomszédjaként.Kíváncsi vagyok a vasbeton távvezeték oszlopokra épített üdülő áll-e még?
[...] már járt erre a Hazajáró, az akkori beszámoló sok olvasóban ébresztett nosztalgiát a régmúlt iránt. Magáról az üdülőtelepről most nem [...]