37/2007.ÖTM | 1. Mihez kell építési engedély?
Ez a cikk 1 éve frissült utoljára, ezért a benne szereplő információk, hivatkozások, honlapcímek elavultak lehetnek
- ebben az az első részben azt tekintjük át, hogy mi lesz engedélyköteles 2008-tól ?
- a második részben azt szedjük össze, hogy milyen változások történtek a hatósági engedélyezésben ?
- az utolsó részben pedig majd azt vizsgáljuk meg, hogy mik a tartalmi követelmények az engedélyezési eljáráshoz benyújtott tervdokumentációkban ? (továbbra is önkényesen kiemelünk részeket, az egészet nyilvánvalóan nem idézzük be, hiszen a rendelet 40 oldalas)
I. A következő építési tevékenységek – a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével – építési engedély alapján végezhetőek:
12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,
13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése,
II. A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:
4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése,
6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével,
8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,
9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése,
16. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése 10 m2 felett,
17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,
18. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet meghaladó méretben,
22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése,
23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása).
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,
10. a rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,
16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,
17. e rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése,
19. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig,
23. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése,
IV. A következő bontási tevékenységek bontási engedély alapján végezhetőek:
1. az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,
2. műemléki védelem alatt álló területen mérethatár nélkül bármely építmény,
3. zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása.
V. A következő bontási tevékenységek bejelentés alapján végezhetőek:
a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról letöltése (4,40 MB, csak olvasásra). Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb “Mentsd mint” paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról.
Loading ...
Loading ...Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2008. január. 10. | 168,973 olvasás
Kategória: jogszabály
Címkék: 37-2007.(XII.13.)ÖTM, építési engedély
Nagyon jó ez a cikk. Meg hasznos is.
)
Ugye csinálsz a többi változásról is hasonlót! (lécciléccilécci!!!! apuapuapuapu!!!)
persze
))
Nagyon jó ez az oldal!Örülök hogy rá találtam.Örülök az új szabályoknak is mert így talán idén már telik kerítésre nem az engedélyekre kell spórólnunk ami ugye eddig a tervezőknek is hozott egy kicsit(mifelénk kb.20ezret)na meg a sok hercehurca földhivatal stb.
Még több lesz az engedély nélküli építkezés. Nem kell az utcai kerítésre sen engedély. Én akkor körbekerítem az ingatlanomat 5 m magya vb. kerítéssel, hogy csak a madár lát be oda?!
a kerítésekre most is vannak előírások, azokra továbbra is évényesek, csak éppen nem kell engedélyeztetni.
Milyen előírások vannak, amiket be kell tartani? Várom a választ!
Az eddigi rendeletek is jók voltak, csak nem volt aki betartassa. Hol van erre apparátus? Milyen végzettségük van a “tisztelt” ügyintézőknek? Egy osztályon belül sincs jó jogi értelmezés, akkor miről beszélünk? A határidőkről nem is beszélve. És akkor még bejön az “illeszkedés” témaköre. Nincsenek jóváhagyott rendezési tervek!! Akkor miről beszélünk? Nekem a piros tetszik neki a zöld /mármint a főépítész úrnak/? No még tudnék mesélni,de féltem a jogosítványomat, szóval elég!
a kerítésre vonatkozóan az OTÉK 44. §-a ad eligazítást, többek között :
“(6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. ”
ez továbbra is érvényben van. Ha az önkormányzatnak az az előirása, hogy csak pl. 50 %-ban áttört kerítés létesithető, akkor ez továbbra is előirás marad, csak engedélyt nem kell hozzá kérni, viszont ha ezt nem tartod meg, továbbra is megbüntethetnek.
2006-ban kértem engedélyt kerítés építésére. Nem kaptam meg, de megépítettem a kerítést. Ilyenkor mi a teendő, hiszen már nem kell rá engedély? Előre is köszönöm a választ!
Zafi
ha az általános és kerületi (önkormányzati) építési előírásoknak megfelel, akkor semmi teendője sincs (szerintem, bár nem vagyok hatósági ember). Ha azoktól eltér, akkor az önkormányzat szankcionálhat (bírság, bontás).
A kerítés a beadott terveknek megfelelően épült, de – a múltnak megfelelően – engedély nélkül. Ezt a hatóság tudja, fénykép is készült róla.
Zafi
nem a terveknek kell megfelelni, hanem az előírásoknak. ha eddig nem reklamált a hatóság, mostmár kicsi a valószínűsége…
a jogszabály egyszerűsitette a hatóságok dolgát is, hiszen kevesebb üggyel kell foglalkozniuk és mivel a legtöbb helyen időhiánnyal küszködnek, ez az ő érdekeiket is szolgálta
Üdvözlöm!Ha 2007-ben kaptam építési engedélyt a házra,illetve a kerítésre,akkor elvileg most másfajta kerítést is építhetek?Azóta átgondoltuk,s kicsit változtatnánk rajta!
A 2008-ban létrehozott állatkifutót vagy a 10m2 alapterületet és 2,5m magasságot meg nem haladó tüzifa tárolót a telekhatáron belül hová helyezhetem? Itt is meg kell tartani az lakóépületre előírt minimum oldaltávolságokat a szomszédoktól vagy erre nem vonatkozik?
Üdvözlöm! Sorházunk gk.beállójához (a szomszéd, és az én házam közt helyezkedik el) szeretnék hozzáépíteni a hátsó udvar felé egy tárolót (kb.15m2)ami ugyanolyan széles mint a gkbeálló. A gk.beálló elöl és hátul is nyitott, arra elöl szeretnék garázsajtót tenni. Ön szerint ezekhez az építésekhez engedély is szükséges, vagy elegendő bejelenteni? Ha nem kell engedély, akkor terv sem kell?
Előre is köszönöm a válaszát!
kedves Halmai,
másfajta kerítést is építhet, be sem kell jelenteni, de a kerítésekre vonatkozó esetleges előírásokat továbbra is be kell tartani (pl. ha az önkormányzat korábban előírta, hogy csak áttört kerítés építhető, akkor továbbra sem építhet tömöret, mert az önkormáényzat szancionálhatja).
Kedves Gedra,
a jobszabályváltozás az engedélyeztetés megkönnyítése miatt jött létre (vélhetően), így az építmények kialakítása és elhelyzése továbbra is a korábbi jogaszabályok alapján történhet (OTÉK+helyi építési előírások, tűzrendészet…stb).
Kedves Cztomi,
a gk. tároló kialakítása/változtatása/bővítése továbbra is építési engedély köteles
Jó napot.Természetesen az előírásoknak megfelelően építem a kerítést,de konkrétan arról lenne szó,hogy a kukatároló fölé egy kistetőt tennénk,ami nem szerepel az engedélyeztetési terven.Mi a véleménye?
van olyan fővárosi kerület, amelyik a 2 nm-t meghaladó – ilyen típusú/funkciójú – tető alapterületét beleszámítja a beépített alapterületbe. Talán ebből is látszik, hogy erre nincs egységes szabályozás. ha nem nem tiltják és ezzel nem lépi túl az övezeti előírásokat, akkor nyugodtan építse meg, de a legmegnyugatóbb egyszerűen megkérdezni az építési előadótól.
Üdvözlet Mindenkinek!
A zárt rendszerű szennyvíztárolóra is vonatkozik az engedély nélküli létesítés: “10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,”. És hallottam bizonyos tablettáról amivel ha kezelem a szennyvizet alkalmassá válik öntözésre, mosásra, takarításra. Van ilyen? Hol lehet erről bővebb információt szerezni? Ha létezik engedélyezik ezt? Köszönettel: Ági
Bocs rosszul írtam az e-mail címemet
igen, bár igazából a következő vonatkozik rá (szerintem)…ugyanis nem feltétlenül tartály, lehet hogy csak tároló:
“18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése”
ez egy külön szakma, a tabletta sokszor inkább csak az előtisztítást oldja meg
http://www.miditron.hu/enzim.html
nézzen még körül itt is:
http://www.acrux.hu/water/bakterium.html
Köszönöm a választ!
A “18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése” szöveget hol találom? Ági
a rendelet 1. sz mellékletének “III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek” című fejezetében
T. Házigazda!
Kertes házunk udvarán egy 9 mn-es kerti tárolót (kis faház-sufni)szeretnénk építeni, olvasatom szerint nem kell építési engedély…
Jól gondolom?
köszönettel: thth
valóban nem kell engedély hozzá
Köszönöm:))
2 eve epitettem 25 m3-es uszomedencet engedely nelkul. Szomszedokkal megbeszeltem. Ha iden hivatalos ember kijönne,akkor mondhatom, hogy csak most epült, vagy megbüntethet-e egyaltalan ? Előírásoknak megfelel.
bejelentési kötelezettséggel jár a következő:
V. melléklet II. fejezet / 16.
a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,….
a 25 m2-es medence 120cm-es vizmélységgel még éppen beleesik ebbe a 30 m3-es határba, de ha nagyobb, továbbra is bejelentés köteles (ami egy egyszerűsitett tervet jelent). A legtöbb helyen a helyi Vízműtől is kell engedélyt kérni, ami általában tervek benyújtásával jár.
Szeretnék építeni egy 20m2-es garázst.Ehhez milyen engedély szükséges,és mennyi pénzzel jár ez?
a garázs továbbra is építési engedély köteles. Mivel az épitése a telek beépítettségétől kezdve a tűztávolságokon át sok mindent érint, ezért mindenképpen forduljon egy tervezésre jogosult építész tervezőhöz. A tervezési dij számítása egyéni. Általában a kivitelei költség 1-3 %-a építési eng. esetén, épületnagyság függvényében.
Régi probléma, hogy kell-e építési engedély olyan építményhez, amely “alpja” kb 10-20 cm-es beton, és arra szendvicspanelből zöldségek stb tárolására alkalmas raktárt alakítanak ki. Ezek az építmények nem rendelkeznek mély alappal, a panelek U profilban ülnek, kapcsoasak, bármikor szétszedhető, mozdítható. Van-e méret határ? Köszi a választ. Üdvözlettel Törökné Judit
ha pl. leszereli a lakókocsi kerekeit, az is építménynek minősül és így építési engedély köteles.
Jan. 1 től azonban jelentős könnyítéseket vezettek be, többek között a szétszedhető, évente max 6 hónapig felállított tárolókkal kapcsolatban is.
pl. bejelentési kötelezettség mellett építhető: V. melléklet II. fejezet:
22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése,
illetve még bejelentés sem kell III. fejezet szerint:
4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,
6. az 50 m2-es, vagy annál kisebb alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, az év során legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
Örököltem egy 70 m2-es, tetőgerincig maximum 6 méter magas, enyhén romos házat a szüleimtől. A romosabb egy harmadát le szeretnénk bontani, a többi része megmaradna. Kell e engedély az új szabályok szerint. Köszönettel várom választát!
az 1. melléklet V fejezet szerint:
3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,
……bejelentés kötelezett (vagyis egy egyszerűsitett dokumentációt kell benyújtani).
A legkisebb bontás is bejelentés kötelezett.
Üdvözlön!
Legutólsó cikkében azt írja, hogy a legkisebb bontás is bejelentés-köteles.
Én pedig úgy értelmeztem, hogy a legkisebb lakóház bontása. Egy 1000m3 alatti lakást kiszolgáló “melléképület” bontása nem.
Eddig sem kellett ezekhez engedély 200 lm3 alatt.
Köszönettel várom válaszát
Kedves Éva,
igazából a jogszabály nem nagyon tesz különbséget az építményfajták között, ha bontásról van szó, ahogy irtam. Minimum bejelentési kötelezettség van (ami egy egyszerűsített tervet jelent).
Tisztelt Uram!
Szeretnék egy 4 méter kinyulású 12 m husszú előtető építését bejelenteni a műszaki osztályra!
Érdekelne, hogy mi ennek a bejelentésnek a formai ill. dokumentációs követelménye.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Papp Sándor
Kedves Papp Sándor ,
a lista elég hosszú, összefoglalva igy rendelkezik a 28. § (6) :
Bejelentés esetén – a tartalomtól függően – mellékelni kell:
a) az 5. melléklet III. fejezet 13. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban, illetőleg – ha a bejelentéskor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás – az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
b) a 24. § (5) bekezdés b) és f) pontjában foglaltakat,
c) az (5) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat.
****************
a lényeg az 5. melléklet III. fejezet 13. ban van. Összeségében saz mondható el, hogy kevesebb példáényszám és az építési engedély kérelemnél előírtaknál kb fele annyi metszet és nézetrajz.
Kedves Papp Sándor,
bontási engedélyezési dokumentációt kell készítenem adott épületre.
Áttanulmányoztam a rendeletet és a 32.§.(3)a) pontban hivatkozott 5.melléklet III.fejezet 15. pontját az én rendeletem nem is tartalmazza,(Magyar Közlöny) a 13. ponttal befejeződik.
Próbáltam internetről is megnézni több helyen, de nem találtam a kérdésemre választ,mi lehet az a fránya pont, ami így eltudott bújni. (bár lehet, hogy
csak én vagyok ez ügyben járatlan)
A másik észrevételem,hogy a 49.§-ban hivatkozott Étv.31.§ (2)bekezdés nem a tervdokumentációval foglalkozik. (feltételezem, hogy a jogalkotó nem a most hatályos Étv-re hivatkozik, hanem az eredeti jogszabályra, de a módosítások miatt azt már “átszámozták”)
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:Horváth Károlyné
Kedves Horváth Károlyné,
a jeleztt 15.pont valószínüleg elírás (javaslom, jelezze ezt a jogalkotó felé), viszont magáról a bontással (a benyújtandó dokumentáció tartalmáról) egy teljes fejezet foglalkozik
************
a másik dodonai megjegyzés “vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.” hát ember legyen a talpán, aki tudja, hogy akkor pontosan hogyan is kell igazolni…. az Étv-ben felsoroltak igazolása viszont adott esetben konkrét terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket jelentenek pl., mint
e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
f) a használati biztonság,
g) a zaj és rezgés elleni védelem….
Koós Miklós
Kedves Miklós,
a III. bekezdés 13. pontja szerint nem szükséges sem épitési engedély sem bejelentés ha a homlokzaton vezetnénk ki a kombicirkót? Fűtési rendszer átalakitását fogjuk végezni egy budapesti régi társasházban, ahol kazán biztositja a fűtést, eddig épitési engedély köteles volt a homlokzaton való kivezetés, ha jól tudom. A másik megoldás a kémény bélelése, ami tudjuk elég költséges.
Köszönöm válaszát:
Urbán Aliz
ha szerelt az “égéstermék elvezető” akkor nem, ha épített (falazott), akkor igen. ettől függetlenül a gázműveknél ezt jóvá kell hagyatni, mármint a gáz oldalt. A kéményseprők már nem egyértelműek, mert nekem már írták elő, hogy egy irodaházban a zárt égésterű kondenz kazán füstelvezető-kivezetését (ami nem kémény) kéményseprővel hagyassam jóvá…..
T. Házigazda!
Egy 1000m2-es zártkerti ingatlanon szeretnék építeni egy tárolót.
Az álábbi két változat alapján,vagy/vagy alapon.
1. Fa vázszerkezet, OSB lap burkolat,
gerincmagasság 2,5m, alapterület2,5×3,8m, előtte terasz2x3,8m.
2. Szerkezet ua.,alapterület3,8×3,8m, előtte terasz ua.
Kérdésem: kell-e tervezővel terveztetnem,milyen engedélyeket kell beszerezzek.
Olvasatomban az 1-es verzióhoz nem kell engedély,mert 10m2 alatt van a területe,magassága nem haladja meg a 2,5m-ert,a terasz három oldalról nyitott. Építésznek kell tervezni?
A 2-es verzióban be kell jelenteni.
Ehhez kell komplett tervdokumentáció amit építész készít?
Üdvözlettel:O Gyuszi
kedves O Gyuszi,
a rendelet egyértelmüen fogalmaz – legalábbis ebben – :
“4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,”
ergo, ami 10 nm felett van, az nem engedély köteles, csak bejelntés köteles, ami egy egyszerűsített negedélyezési procedúrát takar (építész kell hozzá)
Üdvözlöm!
Kerítés építése miatt kérném a segítségét,ha szeretném körbekeríteni a telkünket kell-e hozzá engedély illetve ki kell-e tüzetnem a telekhatárt? Saroktelekről van szó,és elég egyértelmű a terület nagysága,mert mindkét szomszédomnak van kerítése,így elég ahhoz viszonyítanom”?
Köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Erzsébet
január elsejétől nem kell engedélyeztetni a kerítést (hacsak nincs valamilyen műemlékileg védett övezetben). Ettől függetlenül meg kell tudakolni, hogy milyen kerítést lehet építeni? Van ahol meghatározzák a magasságát, áttörtségét, anyagát
Kedves Házigazda!
Zártkertemre építenék 3%-ot meg nem haladó épületet. Mekkora pince kerülhet alá? Mi számít pincének? Előre is nagyon köszönöm a segítségét!
az számit pincének, aminek padlóvonala a környező csatlakozó terepszinthez képest 70 cm-nél mélyebben van (ha 0-70 cm között van, akkor alagsor). Ha zártkerti övezetben más nem korlátozza, akkor akkora pincét építhet, amekkora nem haladja meg az övezeti maximális beépítettséget (vagyis jelen esetben 3 %-ot). A beépítettségneél a környezetéből legalább 100 cm-re kiálló építmáények, előlépcsők, teraszok számítanak bele. Nagyobb akkor lehet, ha rendelet nem korlátozza a szintalatti terület nagyságát, mint pl. Bp-en és a földalatti építmény feletti földtakaró megfelelő vastagságű (cca. 80 cm)
ez a klasszikus borospince esete….
Tisztelt Házigazda!
Az oldal nagyon jó, rengeteg segítséget nyújt a hozzám hasonló laikus, de a témában érdeklődő embereknek. Ehhez gratulálok és köszönöm az információkat!
Kérdésem is lenne:
4 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú telkén kb. 10-12 nm-es beton alapú faházat (szerszám, kerékpár tárolására) szeretnénk létesíteni. Engedély ill. bejelentéskteles-e? Vagy jól értelmezem a Rendeletet, hogy “Kerti építmény … 20 nm alapterületig” kategóriába esik, és sem engedély, sem bejelentési kötelezettség nincs rá?
Válaszát előre is köszönöm!
köszönöm a szavait kedves Vilmos.
a “kerti építmény”-nél van egy kitétel, miszerint “oldalt nyitott”, vagyis kerékpár tárolásra így ez nem alkalmas. Az Ön esetében az alábbi jöhetne inkább szóba: “4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése”. Miután a felsorolás pl.-val kezdődik, igy nincs minden funkció ott felsorolva. Én beleérteném ezt is. Sajnos minden építési jogszabályunk ilyen, hogy nincs mellékelve még a legegyszerűbb fogalommeghatározás sem, így nem tudni, hogy mi értendő bele egzakt módon, és mi nem? Mivel adott esetben bírságra lehet számítani, ha bizonytalan benne, célszerű az építési osztályon egy kontrollkérdés.
Tisztelt Házigazda!
Balatoni üdülési telkemre lejárt műszakis lakókocsit szeretnék telepíteni.A kérdésem az volna, hogy mik a vonatkozó szabályok,illetve építési engedély kell-e?
Válaszát előre is köszönöm!
[...] dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szabályozza, hogy az építmény fajtájától [...]
kedves Gábor,
ha a lakókocsinak nincs műszakija (rendszáma), akkor már nem minősül jármünek, vontatmánynak, ezért ha közterületen akarná hagyni, akkor közterületfoglalási engedély, ha telken szeretné felállítani, akkor építési engedély, bejelentés szükséges hozzá (függetlenül attól, hogy pl. saját kerekein áll-e)
Kedves Miklós!
Hát régen nem jelentkeztem, de sok munka jött hírtelen össze. 100 db házról kell állapotrögzítő szakvéleményt írjak. A jövő héten kapunk eligazítást a “Kivitelezési Kódex” és a “Eljárási Kódex” ről. Kiváncsi vagyok az okosak mit mondanak!?
[...] az első részben azt tekintettük át, hogy mi lesz engedélyköteles 2008-tól ? [...]
Kedves Miklós!
Ikerház esetén ha a saját, kizárólagos tulajdonú telekrészemre medencét (25m3 alatti) létesítenék, kell-e a társtulajdonos (ikerszomszéd) hozzájárulása? Eddig ugyebár az engedélyezés feltétele volt, de a fentiek alapján most már nem kell engedély…
Kedves Zoli, ha ikerház, akkor nem társtulajdonos (mert ikerháznál külön-külön hrsz számuk van). szimpla szomszéd.
emiatt nem kell, de eddig sem kellett (max fellebezhetett).
Kedves Miklós!
Elnézést kérek, ezek szerint rosszul fogalmaztam. Az ‘ikerház’ egy telekre épült (egy helyrajzi számon van), tehát valójában két lakásos társasház. Ez esetben hogyan áll a dolog?
ez inkább jogi mérlegelést kívánna, mivel ha társasházról van szó, akkor vélhetően a telek közös osztatlan tulajdonban van, esetleg a meghatározott terület kizárólagos használati jogával. Mivel ez továbbra is a közös tulajdont érinti, szerintem kell a társtulajdonos hozzájárulása.
de nem győzőm hangsúlíozni, hogy nem vagyok jogász…
Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Házigazda!
Én egy könnyűszerkezetes konténergarázst szeretnék vásárolni. Ahhoz, hogy ezt felállíthassam az udvaromban milyen engedélyek beszerzése szükséges. Mondjuk ezt lebontatni nem tudják, de büntetést se szeretnék fizetni.
a garázs, mint funkció továbbra is engedély köteles, függetlenül az anyagától. Meg kell felelnie az általános érvényű és helyi előírásoknak (beépítettség…). Ugyanez vonatkozik pl. a rendszám nélküli és “téglára állított” lakókocsikra is, mert már ezt is kérdezte valaki…..
Van ahol ilyen, ipari jellegű objektumokat nem néznek jó szemmel és nem engedélyezik a felépítését, hiába is felelne meg az előírásoknak.
Kerti házra továbbra is kell engedély?
3*3 -as alapterületüre gondoltam.
Várom a választ.
Köszönöm
lásd a 2008. feb. 25. @ 18:46 kor irtakat. Aszerint nem kell. A jogszabályhoz sajnos nem tartozik részletes fogalommagyarázat, így mód van a többféle értelmezésre.
Egy 4*6 méteres garázsnak szánt épületre kell engedély? Ha igen, minek lehet nevezni, hogy ne kelljen?
a gk. tárolóhoz KELL építési engedély. amihez nem kell, arról pont az előző hozzászólásban hivatkoztam (egyéb építmény 10 nm alatt).
lAztán lehet még 20 nm-es kerti építmény, de annak az oldala nyitott kell hogy legyen.
Köszönöm válaszát!
Tisztelt Házigazda,
ugyancsak műszaki forgalomban nem lévő lakókocsit szeretnénk “zártkert” besorolású telkünkön tárolni. Mennyi a maximális idő, ameddig ezt megtehetjük. Ha esetleg a helyi önkormányzat felszólítana a lakókocsi elszállítására, lehet-e kérni hosszabbítást?
válaszát köszönöm.
Á.Margit
a lakókocsira is az vontakozik, mint mindenre, amire engedély szükésges, ott legfeljebb az önkormányzat egyedi ingerküszöbétől függ, hogy mikor szólít fel és/vagy birságol. Tartok tőle, hogy ez max. 1-2 hónap lehet vagyis semmiképp sem végleges megoldás.
Egy duplafalu kőzetgyapottal szigetelt külső kéményt szeretnék készítettni (kimondottan szilárd tüzeléshez). Gyanítom ez szerelt kéménynek minősül.
Ebben az esetben nem kell építési (és ha elkészült használatba vételi) engedélyt kérnem az önkormányzattól?
Elég csak szakemberrel elkészítettni a kéményt, a kéményseprő céggel szakvéleményeztetni a kész munkát és már lehet is füstölni rajta?
ez valóban szerelt kémény és nem kell hozzá ép. engedély, viszont arra vigyázzon, hogy csak ÉME minősített anyagokat építsen be, mert ez továbbra is előírás.
Tisztelt házigazda az én értesülésem szerint a garázs csak bejelentés köteles, legalábbis az önkormányzat épitési osztálya szerint. De itt azt olvasom hogy engedély köteles.Mivel épp tervező asztalán van a ház tervek amit épitettek érdekelne hogy akkor most a garázst is terveztessem rá? Persze ezt majd második ütemezésben huzzuk fel. Köszönöm válaszát.
Szűcsné Tünde
Kedves Tünde,
a rendelet úgy szól, hogy minden épület építési engedélyköteles, KIVÉVE a II. és a III. fejezetben felsoroltakat. Az ottani felsorolásokban viszont sehol sem szerepel a gépkocsitároló/garázs, vagyis egyértelműen engedély köteles.
A garázstól függetlenül némiképp félreérthető a rendelet szerinti “bejelentési kötelezettség”, ami nem azt jelenti, hogy bemegyünk és bejelentjük, hanem egy sokkal egyszerűbb tervdokumentációt és rövidebb ügyintézési határidőt.
Üdv!
Én elolvastam a szabályokat, de nem teljesn világos. Amit szeretnék:
Egy szál acélcsőből felállitani egy “tornyot”, ami persze acéldróttal vagy sodronnyal ki lenne kötve betonoszlopokhoz. Ennek a toronynak a tetejére WiFi antennákat szeretnék kirakni. A cső maximum 20 méter magas lenne. A cucc teljes mértékben magánterületen lenne.
A kérdés: Kell e rá engedély (toronyra), ha igen pontosan milyen, hol kell utánajárni, stb… minden info érdekel. előre is köszi mindenkinek.
Üdvözlöm!Nemrég kérdeztem Öntől valamit,amire meg kaptam a választ,és meg is köszönöm,de mióta beírtam ide,azóta folyamatosan kapom az email-eket minden egyes ide beírt kérdés után,pedig nem kértem semmiféle értesítés mások hozzászólása után.Érdeklődnék hogyan lehet ezt megszüntetni.Előre is köszönöm.
kedves atis_f, a feliratkozottak között volt ez az email cím, kérésére töröltem. Remélem nem okoztunk kényelmetlenséget Önnek.
Külterületi ingatlanon-mely erdőnek van minősítve,és egy tóval érintkezik -szeretnék olyan 20m2 körüli szerszámtárolót létesíteni.Lehetséges ? Ha nem,akkor mit engedélyez a törvény ?
az erdő speciális eset, a szabályozási terv szerint többféle besorolású lehet, lehet véderdő (nem építhető semmi), lehet gazdasági erdő (csak az erdőgazdálkodással összefüggő épület építhető általában pár százalékos/ezrelékes méretben és van amikor besorolják pl. kereskedelmi…stb övetzetbe, akkor az övezeti besorolás szerinti épület építhető.
ergo meg kell kérdezni az önkormányzattól, milyen övezet?
Könnyűszerkezetes házat építenék. Azt szeretnémtudni, hogy építési engedély mikor kell? (pl 30nm felett)
könnyűszerkezeteshez normál építési engedély kell + (amiről sokan megfeledkeznek) ÉME engedély a felhasználandó tipusról
Családi ház tervezés 2005, kivitelezés 2007. A tervekben ne szerepelt egy tartalék, épített Schiedel 20-as kémény melybe egy 7kw-os fatüzelésű kandalló lett bekötve. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e ebben az esetben problémám a használatbavételi engedéllyel, mivel a kémény építése 2008-tól engedélyköteles, bár maga az építés 2007-ben történt.
mint a legtöbb jogszabály, ez sem visszamenőleges hatályú, vagyis már korábban megkezdett építkezésekre, engedélyezési eljárásokra nem érvényes.
Az engedélyezéstől függetlenül ha megvizsgáltatja kéményseprővel és ha megfelelőnek találja, akkor nem lehet gond (az műszaki előírásoknak való megfelelőség kötelezettsége továbbra is érvényben van. Tehát pl. a keritésre ugyan nem kell engedély, de attól még meg kell felelni az előírásoknak.
Üdvözletem!
Örököltem egy 8×8 m-es kisházat. HÁTSÓUDVARA felől tervein fel nem tüntetett, de már 25 éve meglévő 3×3 m-es zárt és ” szigetelt “, könnyűszerkezetes előtér van. Magassága 2,30-as. Kérdésem, hogy ha ezt ” lecserélem ” azonos méretű falazott szerkezetre és a szigetelt pala helyett polikarbonát tetőcskét kap, azt terveztetnem és engedélyeztetnem kell-e? Egy ablakot is szeretnék rá a hátsóudvar felől. Mellette betonlapokból folytatólagosan 5×3 m ” terasz ” van. A 3 m-t betartva, fémvázas, nehezen éghető polikarbonát előtetőt rakhatok-e fölé engedély nélkül? Valahol egy 3 méteres maximumról olvastam már. Köszönettel: Zoli
a 3×3 m-es bővitmény – akármilyen anyagból is van – építési engedély köteles. Aminél elhagyható, az az un. “kerti építmény”. Ha az épülethez csatlakozó terasz oldalt nyitva hagyva lefedi, akkor az tekinthető kerti építménynek is, lévén a jogszabály nem adott hozzá egzakt fogalom-definiciót. Mivel a kis házrész mindenképpen engedély köteles, így egy füst alatt a teraszlefedést is lehetne terveztetni és engedélyeztetni
Köszönöm a gyors választ. Mivel ez a falusi házikó tényleg nem nagy értékű és most jutottam hozzá, még csak keresgélem az optimális költségű komfortosítását. Ha csak a terasz fedése történne meg az előtér változtatása nélkül – hétvégi házként – akár az is elégséges, ha nem kell tervezőt, kivitelezőt fogadnom egy szélfogóért…
Egyéb esetben viszont ” egy kosszal ” gondoltam már egy teljes felújításra is.
De jelen állapotban hagyva a szomszédban most induló társasházépítés révén ha kapnék egy ellenőrzést, akkor miként kell ( kell-e??) igazolnom az előtér korát és hogy nem én építettem? Az utcáról mindig látható volt. Egyátalán, ilyen fel nem tüntetett formában lehet-e vele valamit kezdeni? Hisz ahogy nézem, már egy házszínezés is bejelentéshez kötött. Ha bejelentem a – közismert – létezését, akkor esetleges házeladáskor annyival nagyobb a ház hivatalos alapterülete, vagy ez esetben lebontatják? Egy 10 éves elévülésről tudtam én is.
Annyiból fontos ez, hogy a ház egy középen lévő nagy cserépkályhával teljesen kifűthető, így ezért a 9 m2-ért nem szeretnék teljes fűtésrendszert sem kiépíteni. Viszont a házikó újrafestése előtt azt sem tudom, hogy pl. ilyen – más színű – épületrészt ha azonos színre festek, nem lesz-e belőle gond? Tudom, nem világrengető kérdések ezek, de öngólt sem akarok rúgni felesleges költségekkel, esetleges büntetéssel, pláne ha eladásra csinosítanám csak ki ebben a formájában.
indok nélkül kicsi a valószínüsége, hogy bárki ellenőrizné. De mit is ellenőriznének, ha nincs építési tevékenység a házban ?
A meglévő, de engedély nélkül (régen) épített – építményekkel általában nem foglalkoznak. Ha átalakítják a házat, akkor persze fel kell tüntetni, de ha nem ütközik jogszabályba az ottléte, mérete, mástól való távolsága, akkor nincs gond, ráadásul Ön igazolni is tudja, hogy így vette. A jóhiszemüsége nem kérdőjelezhető meg.
Ritkán rendelnek el bontást ilyen esetben, de ezt önkormányzata válogatja. Célszerű telefonon felhívni az ügyintézőt és megkérdezni, hogy ilyenkor mi az ön teendője, miképpen legalizálhatja és van-e ennek birság vonzata? egy udvarias telefonbeszélgetéssel sok minden tisztázható, mégsem vonta magára a figyelmet egy helyszíni bejárással.
Köszönöm szépen a megnyugtató válasz(oka)t, így járok el. Azóta rátaláltam a terasz fedésénél még a 3 méteres kitételre is: ennek betartása mellett ha szervesen kapcsolódik a házhoz, akkor nemcsak 20 m2 alatti kerti épületként, de nyitott előtetőként sem kell engedély rá. Rossz időben meg ha alatta áll a kocsi, maximum veszek rá egy KITT rendszámot, és megmondom, hogy magától tolatott be, hisz pihenésre alakítottam ki…
Üdvözlettel: Zoli
[...] dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint az alábbi esetekben: IV. bontási [...]
Tiszteletem!
A galéria-építés engedélyköteles? Társasház földszintjén, saját tulajdonú (albetétesített) garázsban (4m belmagasság).
az alap válaszom az, hogy igen, mivel a tartószerkezetet érinti, azonban ha bútorszerűen, 4-8 nm-en van kialakítva, akkor én biztosan nem kérnék rá engedélyt
Tiszteletem!
A kérdésem a következő lenne: 6 lakásos társasházban alul két lakás van és a kert felöli teraszainkat szeretnénk beépíteni üvegesre tetővel együtt. Ezek közül melyik engedélyköteles? (tető, beépítés, vagy mindkettő?)Köszönettel: Bombicz György
mindkettő, ráadásul mivel társasház, ezért a többi tulajdonostárs hozzájárulása is szükséges. Ráadásul, ha megnő a lakások területe, akkor módosítani kell a társasház alapító okiratát, mert változik a tulajdoni hányad is.
nem lesz egyszerű …..
Üdvözlöm!
Kb. 10 évvel ezelött vettem egy külterületi 1354m2 alapt. szőlőt. Sajnos a volt tulaj nem mondta meg, hogy Nemzeti Park védelme alá tartozik.
A jelen jogszabályok szerint lehet e szerszámtárolót építeni rá,
a Natura 2000 területekkel foglalkoznak az alábbi jogszabályok:
a 201/2006. (X.2) Korm. Rendelet ill. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet.
Ha természetvédelmi terület, akkor a Nemzeti Park hozzájárulása szükséges, ehhez azonban ismerni kellene a terület védettségét és a területre vonatkozó szabályozást.
Üdv!
Újra itt. Mivel sajnos senki nem válaszolt a 2008.03.28-i kérdésemre, ismét felteszem egyszerűsitett formában: Épitménynek minősül e az, ha a ház udvarán felállitok egy 15-20 méter magas 5-6 centi átmérűlyű vascsövet, majd 2-3 méterenként kikötöm dróttal?
Köszönöm a válaszát!
Kedves Gamer, a cikk elején az “innen letölthető” linkre kattintva választ kap a kérdésére, miszerint:
építési engedély köteles:
8. elektronikus hírközlési építmény esetében
a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja,
c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli,
Értem. Tehát ezekszerint a családi házunk tetejére akár egy 20 méter magas csövet is kirakhatok, ha az épület tartószerkezetét nem kell megerősíti. A kérdés már csak az, hogy mi minősül az épület tartószerkezetének?
Kedves Miklós!
Nagyon örülök, hogy ráakadtam erre az oldalra,mert választ szeretnék kapni az alábbiakra:
Balatonon van egy 30 éves 30 nm-es nyaralóm. Szeretném a tetőt cseréptetőre lecserélni, jelenleg hullámpala van rajta és tetőablakokat betenni. A tetőtérbe történő feljutást az épület hátsó részén lévő külső lépső teszi lehetővé, ezt szeretném megszüntetni és az épület belsejében kialakítani, továbbá az ablakokat szeretném műanyagra kicseréltetni méretváltoztatás nélkül, a homlokzaton így változás nem történne.Továbbá a ház külső szigetelését, újra vakolását is szeretném megcsináltani.
A fenti munkálatok építési engedély alá esnek, vagy csak elég a bejelentési kötelezettség?
Amennyiben a tetőcsere következtében esetleg még a főfalakat is megemelném 90 cm magassággal,akkor ez milyen eljárási kötelezettség alá esik?
Válaszát köszönöm!
Kedves Miklós!
Sorházi lakásban/2 szintes/ lakom, a lakásokat garázsok választják el egymástól, így közös falunk nincs. A szomszédom a garázsa felett lévő teraszt szeretné télikertnek beépíteni. Én viszont tiltakozom ellene, hiszen így közös falunk lesz áthallásokkal. Az Önkormányzat kiadta az engedélyt az építésre. Kérdésem az, hogy az én beleegyezésem és megkérdezésem nélkül hozzá építhet-e a szomszéd az én falamhoz bármilyen építményt? Hová mehetek és van-e egyáltalán jogom ezt a határozatot megfellebbezni. Köszönöm válaszát!
Kedves Kátai Mária,
a terasz beépítése építési engedély köteles tevékenység, ami ráadásul a számított beépítettséget is megnöveli. Az építési határozatról a hatóság köteles a szomszédokat is kiértesíteni, akik élhetnek a fellebbezési jogukkal, ha úgy érzik sérelem éri őket, vagy érvényes jogszabályoknak nem tesz eleget a terv. Ha Önt nem értesítették ki TÉRTIVEVÉNYES levélben, akkor az önkormányzat olyan mulasztást követett el, ami ellen Ön felléphet. direktben nem fordulhat az Önkormányzathoz, mert nem valószínű, hogy belátnák a tévedésüket, viszont a másodfokú hatósághoz, a területileg illetékes Közigazgatási hivatalhoz fordulhat mondván az I. fokú építési hatóság nem értesítette Önt, így nem élhetett fellebbezési jogával sem.
Ha valamilyen oknál fogva ott sem kapna megnyugtató választ, akkor csak bíróságtól remélhet rendezést.
Az érdekeltek ki nem értesítéséről szóló korrupciós háttérről szólt a “építési engedély némi korrupcióval” című cikkem http://www.koos.hu/2007/06/20/szephazak-csaladi-haz-korrupcioval
kedves barnabás,
a tetőablak és minden, ami a szerkezetet és a homlokzat megváltoztatásával jár, építési engedély köteles, ebből következően a lépcső áthelyezése és a térdfal megemelése is.
A homlokzatszínezés és az ablak illetve héjazatcsere nem.
Köszönöm gyors válaszát! Egy kérdésem maradt csak: amennyiben a teraszt nem építem be üvegesre, viszont szeretnék fölé (a felső lakás erkélye a tersz felett van)teljes védelmet nyújtó előtetőt, az is engedélyköteles? Illetve a terasz mellett lévő alap nélküli részt, ami szintén a lakásom előtt van, le lehet engedély nélkül betonozni? Válaszát előre is köszönöm, Bombicz György
ez a kérdés itt a blogon is vitát váltott ki, mivel nem egyértelmű, hogy tesznek-e különbséget a “kerti tető” és a lakóépülethez hozzáépített teraszlefedés között?
az anomáliák számát növeli, hogy ha egy 150 cm-nél nem nagyobb kiülésű konzolos teraszt (erkélyt) építek, az nem számit bele a beépítettségbe, ha alátámasztom oszloppal, akkor igen.
Az viszont biztos, hogy a teraszlefedés esetén figyelni kell a telek beépítettségére, oldalkertre, bruttó szintterületre, zöldterület arányra, mert ezeket a paramétereket továbbra is be kell tartani. A 100 cm-nél nem magasabb terasz nem befolyásolja a telek beépítettségét, igy minden további nélkül kivitelezhető (max. zöldterület arány!), viszont mivel a közös terület rovására készül, a társasház beleegyezése szükséges (bár lehet, hogy arra a területre van Önnek használati joga, részleteket nem ismerem.
A zöldterületet nem érinti, mert az a terszom előtt helyezkedik el 1 méterrel alacsonyabban. Így a tető csak a lakásom szélességében épülne és azt takarná, amit amúgy is én használok, mivel a tersz melletti rész az ablakom előtt van,
Tisztelt Házigazda!
Szeretnék egy előtetőt 2*8m -est építeni a házam hátsó homlokzatához. Hátul van egy ajtó és két ablak, ami az udvarunkra néz. Az ajtó előtt van egy lépcső. Nyáron hihetetlen módon besüt a nap, télen havas, esőben vizes a lépcső. Ezen okok miatt gondoltam, hogy építenék egy előtetőt. Egyik fele a ház falához lenne csavarozva, másik fele 3 darab oszloppal lenne alátámasztva. (fából, bitumenes zsindely fedéssel) Valami erősen hasonló, mint ami a kép jobb oldalán látható: http://www.felteto.hu/
Olvastam, hogy “elméletileg” erre nem kell semmilyen engedély. A ház jelenleg is épül, van rá érvényes építési engedély, csak ez a tető nem szerepel a terveken. Felhívtam azt a személyt, aki tervezte nekünk anno a házat, és ő azt mondta, hogy kell rá engedély, és ez nem is előtető, amit én akarok, hanem terasz…Nem tudom, mit gondoljak erről.
Aztán beszélgettem egy építőipari szakemberrel, aki felhívta a helyi építésügyi hatóságot, akik szintén rávágták, hogy kell rá építési engedély.
Kérdések a következők:
- Az oldal tetején olvasható szabály szerint (az én értelmezésemben) nem kell engedély. Létezik olyan, hogy helyileg megszabják, hogy erre mégis kell engedély !?!?
- Vagy ŐK nem olvassák a szabályok módosításait?
- Vagy amit én akarok az nem is előtető?
- Az hogy van a ház bővítésére érvényes engedély és ez a terveken nem szerepel, hátrány?
Válaszát kíváncsian várom.
Tisztelettel: Attila
a jogszabály kerti építményre vonatkozik, csak elfelejtették hozzátenni, hogy mi minősül annak? az egyik tábor szerint az, amelyik az épülettől független, míg mások azt mondják, mindenre vonatkozik, ami oldalt nyitott. A jogszabály erre nem ad egzakt magyarázatot.
egy folyó építkezés kapcsán egy módosítással a dolog egyszerűen feloldható
Tisztelt Házigazda! Én egy régi ólat újítottam fel, kicseréltem a tetőszerkezetet, levakoltam…stb. A tevékenységek csak bejelentést igényeltek volna.Én szóltam a műszaki osztályon, azt hittem annyi elég. Mondtam hogy mit fogok csinálni, és azt mondták hogy jól van, nem kell hozzá engedély. Nem mondták hogy a bejelentést azt írásban kell tenni.Majd most megbüntettek. 1000000 Ft-ra mert közben én kértem fennmaradási engedélyt.
A kérdésem a következő lenne:
Ugyanazok az eljárások vontatkoznak akkor is ha csak bejelentési kötelezetséget mulasztottunk el, mint ha építési engedély hiányában építettünk volna? Ugyanakkora a büntetési tétel, mindkét esetben?
kedves Laci,
a bírság mértéke az ép.eng.-hez kötött munkáknál 50 %, a bejelentéshez kötött munkáknál 20 %, vagyis jelentős az eltérés.
A jogszabály
értelmezése és letöltése
2,5*2,5 m-es faház,alápincézve. Kell-e hozzá építési engedély?
Köszi:Hajdúné
igen
Tisztelt házigazda!Van egy családi házam ami mögött egy nyárikonyha es a kettő között van egy kis terasz előtetővel ez a ház bejárata.Azt szeretném kérdezni,hogy engedélyhez vagy bejelentéshez köttött-e a teraszom és előtetőm kiszélesitése,hogy elérjen a nyárikonyháig?Ez kb.2.5m lenne a kiszélesitéssel összesen 4-5 m2 lenne az alapterülete.A válaszát elöre is köszönöm.
Kedves Sándor!
Kérdésem a következő lenne: Bővíteni szeretnénk a házunkat, (azaz már megtörtént) na most nem igazán értem ha 30 nm-et nem haladja meg a hozzátoldott rész akkor nem kell rá engedély? Vagy kell? És ha kell most mit tudunk tenni hogy ne büntessenek meg? Ha fennmaradási engedélyt kérünk rá akkor is megbüntetnek? Most szeretnénk a szoc. pol-t felvenni hogyan tudnánk elintézni? Kérem segítsen. Válaszát a fenmt megadott e-mail címre várom. Előre is köszönöm a segítségét.
Kedves Sándor!
Szeretném a véleményét kérni. Problémám a következő: van egy nyaralónk a Balatonon,két család tulajdonában. Egyik oldalon szeretnénk hozzáépíteni egy fedést a teraszhoz,de mert már a beépítettség nem engedi, ezért kerti építményként,(kb. 10nm), mely nem érintkezne a ház falával.Ennek tudomásom szerint nincs akadálya. Ugyanakkor szeretnénk a kert másik oldalán a másik család részéről egy kerti pihenőt. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e két ilyen létesítmény egy kertben, akár 20-20nm -et meg nem haladó területű. Ha nem, akkor lehet-e két helyen, mondjuk 10-10-nm-es elosztásban.
Másik kérdésem a következő lenne: van egy 10 évnél régebbi gk. beálló, mely annak idején engedély nélkül épült. Tudomásom szerint ez már fennmaradhat, csak az a gond, hogy telekhatáron épült. Ha nyitott pihenőt építek, ennek megléte veszélyezteti -e valamelyik építmény jogosultságát, vagy a kettőnek nincs köze egymáshoz?
-Ezt a szabálytalanul épült gk.beállót ha át akarnám tenni szabályos helyre, kapnék-e rá engedélyt, illetve számít-e itt a beépítettség mértéke, mely eléri a maximumot.
Segítségét előre is köszönöm, és örülök, hogy megtaláltam ezt az oldalt.
Miklós vagyok, de semmi baj, hallgatok a Sándorra is
)))
dibaggio-nak: az épületbővítés továbbra is engedély köteles maradt, ami nem, az a cikkben fellelhető címen elolvasható (leginkább pl. kerti lugas, kerítés….).
Önkormányzattól függ, hogy indít-e eljárást. Én megpróbálnám beadni az építésiengedélyt, ilyen kis dolgokért talán nem jönnek ki. nem minden esetben büntetnek, de akkor igen, ha valamilyen előírást (beépítettséget, oldalkert, tűztávolság…) sért az építés-bővítés
Kedves Ildikó,
)))
az engedélyezésben tett könnyítésnél nem győzőm hangsúlyozni, hogy ez pusztán az épíéti engedélyeztetés egyszerűsítését jelentette, a beépítési, tűzvédelmi és egyéb helyi előírások továbbra is érvényesek. Vagyis hiába nem kell építési engedély a kerti pavilonra, az alapterülete beleszámít a beépített területbe, így ha azzal túllépi a megengedhető mértéket, akkor ugyanúgy jogszabály ellenesen jár el, mint ha mondjuk építési engedély nélkül építene egy üdülőt. Ez vonatkozik tűztávolságra és egyebekre is,azok az előírások továbbra is érvényben vannak.
Ha már túl van építve a telek és elbont valamit, hogy áthelyezze, akkor ugyanez a szituáció, már nem teheti meg.
Az más kérdés, hogy ha nagyon gyorsan áttelepíti azt a gk. beállót, akkor talán észre sem veszik
Tisztelt Házigazda!
Olvastam az engedély nélkül építhető dolgok felsorolását. Kérdésem a következő:lehet-e a telken egy kb. 15nm-es fedett kerti lugas, és egy 10nm-es pihenés célját szolgáló tető, kiülésre, természetesen betartva az egyéb szabélyokat( távolság, magasság). Ezen feltételek mellett létesíthető ugyanitt egy szeméttároló is (kb. 5-6nm nagyságú)? Köszönöm a segítségét!
nem zárja ki a jogszabály az egyidejüséget, tehát mindet lehet építeni egy telken, ha az összes többi feltételnek (többek között a beépíthető max telekterületnek) megfelelnek
Gratulálok weblaphoz, nagyon jó,hogy így együtt vannak a hatályos jogszabályok.
Az lenne a kérdésem,én mint tulajdonos ,egy tetőtér beépítésnél milyen munkákat végezhetek sajátkezüleg, víz, villanyszerelés burkolás stb.ami még nem ütközik az engedélyeztetési eljáráskor jogszabályba.
(Vagy nekem egyszerűen csak hitelt kell felvennen 50 évre, és ölbe tett kezekkel figyelni ahogy az engedéllyel rendelkező szakemberek megcsinálnak mindent)?
Tisztelt Uram!
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy elkészült irodaház és raktár használatbavételi engedély kérelmének beadásához mi szükséges még a formanyomtatványon és a közműnyilatkozatokon kívül?
Üdvözlettel: Papp Sándor
a felelős műszaki vezető és a tervező nyilatkozata, hogy minden a jóváhagyott tervek szerint épült meg. szabványossági nyilatkozat a villanyszerelésről és a közműszerződések (felszerelték a mérőórát, ami az elfogadással egyenértékű). Statisztikai lap, hulladéktervlap (hulladék elhelyezés igazolása)
Kedves Gonda Ferenc, minden olyan munkát elvégezhet, ami nem építési engedély vagy bejelentés kötelezett, mivel ahhoz felelős műszaki vezető szükséges. Tovább azokat sem, ami végzettséghez vagy jogosítványhoz kötött (gázszerelés, vill. mérőóra, kapcsolószekrény szerelés…)
vizet, villanyt szerelhet maga is, sőt burkolhat, válaszfalazhat és azt vakolhatja…stb.
Tisztelt úram!
Ezúton szeretném megkérdezni, kell-e bejelentési vagy épitésiengedély a következő munkák elvégzéséhez.
Tetőcserép cserélye, külső hőszigetelés, szinezés.
Köszönettel várom válaszát
ha nincs semmilyen műemléki védettség, akkor nem, bár egy helyütt azt boncolgatták, hogy a külső hőszigetelés felvitelével megváltozik az épület tűzvédelmi védettsége, de az az igazság ezt egy hőszigetelő forgalmazó tollából olvastam és nem egy hatósági embertől. Mindettől függetlenül az önkormányzatok előirhatnak szigorúbb szabályozást, pl, Pécsett most akarják bevezetni, hogy a színezés is engedély köteles legyen. Ilyenkor a legegyszerűbb egy telefon az építési előadóhoz….
Meglévő vegyesbolt rendeltetésének megváltoztatása, fodrász és kozmetikai szalon-ra. Építési munkával nem jár. Engedélyköteles-e?
rendeltetés megváltoztatási kérelmet kell beadni + a kötelező szakhatósági hozzájárulásokat célszerű előtte megkérni, leegyeztetni
KÖSZÖNÖM!
Ha szembe állok a telkemmel,melyik kerítés tartozik a gondozásom alá. Mit ír erröl a jog,mert itt nem találtam semmit róla. Igazán megírhatná valaki,fontos lenne! sanya
OTÉK 44.§ (7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
az OTÉK elérhetősége fenn a cikk után, a linkek között
Kedves Házigazda,
véleményét kérném az alábbi ügyben. Egy műemlékvédett lakóház belső homlokzatáról volna szó. A belső homlokzat gangos, nyilvános helyről nem belátható.
Miután az ajtó és ablak elé rácsot szereltetünk a rács nyomait egy 1 cm vastag és 7 cm széles kerettel tüntettük el, amit azután a homlokzat “piszkos fehér” színétől eltérően színeztünk ki.
Bármi a felsoroltak közül engedély, esetleg bejelentés köteles?
Meg fognak érte büntetni?
Előre is köszönettel,
Adorján
egy műemlékház elég speciális eset, kérdés, hogy milyen a műemlékvédettségi besorolása és hogy melyik része védett? Ha az egész, akkor akár vissza is bontathatják mindazt, amit csináltak
Alapvetően érthetőek az indokok, de jelen esetben “sajnos” az egész ház. Ez esetben ezek szerint a biztonsági rácsra is vonatkozik, gondolom.
Köszönöm a segítséget.
Adorján
Kedves Házigazda!
Egy kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni.
Az oldalhatártól 3m-re van az épületem. Szerelt kéményt építettem az oldalára. A kéményseprő hivatal által kötelezett, mechanikai védelemmel láttam el. Így 40 cm széles lett a faltól.
A szomszédom feljelentett, hogy 3m-belül építkeztem, és ez alapján a lebontásra szeretne kötelezni. Jogos az érvelése? Nem építhetek szerelt égéstermék-elvezetőt a kerítéstől három méteren belül, még ha az épülete 6m-nél távolabbra is van? Nagyon várom válaszát, remélem tud segíteni.
Előre is köszönöm:
Dénes
Dénes
az építési előírás úgy szól, hogy
“19. Építési határvonal: az építési telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak, amelyeken kívül épület, épületrész – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – nem állhat.”
a szerelt kémény sajnos nincs külön definiálva, de mivel építési engedély sem szükséges a megépítéséhez, én úgy gondolom, hogy nem minősül “épületrész”-nek, csak egy berendezés tartozékának. Ha pedig a szomszédos épület 6-nél távolabb van, akkor a tűztávolság sem lehet mérvadó.
T. Miklós!
Jóbarátom 850 m2-es zártkertjében – engedéllyel megépülve! – ” zöldségtároló ” vagy hasonló besorolással lehet-e víz, villany, fűtés és pl. WC egy 40 m2-es épületben? Sok hasonló épületet ismerek a környéken, így ez is alkalmas lehetne egy-egy hétvégi munkánál esti tartózkodásra? A szomszédnál pincés, cserépkályhás ” kockaház ” van ilyen besorolással és a szabadságait is kinnt tudja így tölteni, télen is.. Van ennek a ” felszereltségnek ” és kinttartózkodásnak JOGI akadálya?
Köszönettel: Zoli
a jog csak azt mondja meg, minek KELL benne lennie, azt nem tiltja, hogy még mi lehet benne?
Köszönöm a válaszát, bizodalomra ad okot, remélem a hatóságok is így gondolkodnak….
Üdvözlettel:
Kedves Miklós!
Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt az oldalt és lenne néhány nem egyszerű kérdésem:
Szeretnék két kisgyermekemmel kiköltözni a zártkerti ingatlanomra, ahol már áll egy 6X5 nm-es alap+tetőtér, komfortos ház, mellette egy 3,5×5 nm-es tároló, előtte egy ugyanekkora terasz. Abban gondolkodtunk, hogy a tárolót lakhatóvá tesszük oly módon, hogy tetőtéri szobát helyezünk el rajta és a teraszt is egy szobának építenénk be. Ha már adottak az alapok, 1986-ban épültek eredetileg, muszáj engedélyeztetnünk ezeket a munkálatokat? Ha a teraszra egy (szigetelt) faházat állítanánk fel, arra kellene engedély? Mivel más megoldás nem lévén zártkerti lakosok lennénk a Gyermekeimmel, kilakoltathatnának-e bennünket az utcára vagy jogunkban állna-e legalább helyrajzi számra bejelentkezni és lakcímkártyát kapnunk?
A zártkert maga 1996 nm-es, az előző tulajdonosok már a 3%-os beépíthetőséget túllépték de fizettek is a fennmaradásért úgy tudom.
Nekünk járható út ez az építkezés, annak ellenére, hogy lakhatási engedélyt nem kérünk,nem is kaphatunk erre az ingatlanra, mivel a máig lakott kisház is gyümölcstárolóként funkcionál hivatalosan.
Nagyon várom válaszát és előre is nagyon koszönöm, hogy megtisztel vele.
Üdvözlettel: N. Edit
kedves Edit,
amiket felsorolt, azok építési engedély kötelesek, ráadásul, ha már egyszer túllépték a megengedettet, akkor az nem lehet hivatkozási alap, újabbra már biztosan nem kapnak engedélyt. A faház és a várkastély (kacsalábon) engedélyezési szempontból ugyanaz a kategória.
Arra nincs tippem, hogy zártkerti ingatlanra lehet-e lakcímkártyát kérni, mert ez már tisztán igazgatási ügy? Mivel elég régen jelentkeztem be ilyenre, azért csak úgy vélem, hogy ha tulajdonosként akar bejelentkezni egy ingatlanra, akkor ahhoz szükséges a tulajdoni lap, másképpen nem tudnák elbírálni, hogy ki a tulajdonos?
Kedves Miklós!
Nagyon köszönöm a tájékoztatását, reméltem, hogy megússzuk engedélyeztetés nélkül, de talán tényleg jobb mindent legálisan csinálni, mintsem később rájönni, hogy hibáztunk. Szeretettel üdvözlöm, tisztelettel N. Edit
Kedves Miklós!
Én azt szeretném megkérdezni,hogy egy 10 nm-nél kisebb gazdasági épület(tyúkól,jelen esetben)jogerős bontási határozat után,lebontom a tetőt,lebontom a nyilászárókat ill.lebontom az elülső(bejárati falat) bontásnak számit-e?Várom mielöbbi válaszát!Nagyon sürgős lenne!
Köszönettel és Tisztelettel!:Kocsis József
igen, egy részben befejezett bontásnak.
At építési jogszabály előírja,hogy az alsó telekhatártól számított 6 m-en belül építeni nem szabad.Kérdésem:ha a telektulajdonos írásos beleegyezése mellett gazdasági épület(10 nm alatt) építhető-e?(megjegyzem 1 db 6nm-s ól több mint 10 éve már ott van,amit nem kell elbontani!)
a 6 m-es hátsókertet országos rendelet irja elő, így arról nem lehet lemondani. az más kérdés, hogy egy ekkora gazd.-i épület felépültét azért nem veszik annyira komolyan (a gyakorlatban), mintha az egy lakóépület volna
Kedves Miklós!
Köszönöm, hogy megosztotta velem a gondolatait a feltett kérdésekre vonatkozólag, de sajnos nem lettem okosabb:-(
Ha emlékszik még rá, az első kérdést egy Gábor nevű olvasó tette fel: Balatoni üdülési telkemre lejárt műszakis lakókocsit szeretnék telepíteni.A kérdésem az volna, hogy mik a vonatkozó szabályok,illetve építési engedély kell-e?
A kérdésére vonatkozó szabályokat sajnos Ön nem említette. Ezt hiányoltam, és én is megkérdeztem Öntől:
Megkérhetem, hogy fejtse ki bővebben, hogy pontosan melyik rendelet szabályozza a rendszám nélküli lakókocsik, illetve hasonló társaik, pl. mobilházak építési engedély kötelezettségét?
Sajnos a legutóbb kapott válasz sem tartalmazza azokat a törvényeket, ill. szabályozásokat amelyek világosan rendezik a lakókocsik és mobilházak státuszát.
Tényleg nagyon hálás lennék, ha hivatkozna az idevágó rendelkezésekre.
Üdvözlettel. Felcser Sándor
kedves Sándor,
sajnálom, ha félreérthető voltam, nem akartam kitérni a válasz elől. A lényeg:
a lakókocsi, és más hasonló szerkezetek vagy járművek (ebben az esetben van műszaki vizsgájuk, rendszámuk, súly, gépjárműadót kell fizetni utánuk. ez esetben kedvére tárolhatja utcán, saját kertben…bárhol.ha viszont nincsenek ilyen műszaki papírjaik, akkor azok nem számítanak járműnek és a közterületen pl. csak közterületi helyfoglalási engedéllyel tárolhatók, különben elszállíttathatják. ha nem járművek, akkor "építménynek" számítanak és az építményekre vonatkozó előírások vonatkoznak rájuk.
És hogy tiszta legyen, hogy mi tekinthető építménynek, idemásolom az Építési törvény ide vonatkozó fogalom meghatározásait (2.§):
8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Kedves Miklós!
Nagyon örülök,hogy végre találtam egy ilyen oldalt.Nekem is lenne kérdésem.
Az ingatlanom jobb oldala a szomszéd által végig be van építve,
lépcsőzetesen./fő épület,majd 1 mellék
épület végül 1 féltetős mellék épület,amit valamikor régen disznó ól , később fásnak használtak/A féltetős épület elég alacsony.Úgy gondoltam kerítést építek oda, amit meg is csináltattam téglából.A kerítés 2.5m magasan teljesen a fal mellé téve,/azt gondolom az a telek határ,vagyis az én telkem/csak a féltetős épület részre,ez kb 6m lehet.Azért nem hagytam helyett a kerítés és az épület között mert a kőműves mondta,hogy jobb ha nincs rés közte.A szomszéd most azzal fenyeget,hogy feljelent/már lehet ,hogy meg is tette/ Ő azt mondja “az az ő építési területe,nincs jogom ott kerítést létesíteni,azon kívül meg a kerítéssel elvettem tőle a kilátást”.Kérdem én?Milyen kilátást? mikor csak hozzánk tudott átnézni, netán az zavarja ,hogy most már nem tud leskelődni?Úgy tudom a saját telkemen bárhová építhetek kerítést.Kérdésem a következő.
A kerítés maradhat-e?
Ha a szomszéd feljelent mire lehet számítani? /bírság stb./
Üdvözlettel: Nagy Kati
kedves Kati,
pár hozzászólással feljebb írtam erről (2008. jún. 16. @ 15:30), aminek az a lényege, ha szembeállunk, akkor a jobb oldali kerítés építése az Ön KÖTELEZETTSÉGE, vagyis ha nem állnának ott házak, Önnek kellene kerítést építeni, aminek csak a magassága van előírva: 2,5 m (hacsak helyi rendelet másképpen nem rendelkezik).
viszont függetlenül attól, hogy pl. a baloldali szomszéd milyen kerítést épített (ami viszont meg az ő kötelessége), Ön is építhet egy másikat a saját telkére, ebben a szomszédja nem korlátozza. ez sokszor előfordul, hiszen vannak telektulajdonosok, akik elhanyagolják qz oldalkerítéseiket és ezért inkább épít valaki egy másodikat, de legalább az olyan lesz, mint amilyet akar.
ha a saját telkén megépíti a kerítést a szomszéd – a jog szerint – nem tehet semmmit sem.
Kedves Miklós! Nagyon köszönöm a gyors válaszát.nem akarok akadékoskodni, csak a szomszédnak nem kerítése van hanem épülete mint azt már irtam végig a telken, és azt mondja neki joga van ahhoz hogy az épülete hátsó részéhez is hozzá férjen,mondván az még az ő területe szerinte az épülettől 0.5 m.az Ő telkéhez tartozik viszont szerintem az már az én telkem.Üdv Kati
kedves Kati,
a telekhatárra épült épületek esetén Önnek, mint szomszédnak un. tűrési kötelezettsége van arra vonatkozóan, ha a szomszédja pl. szeretné levakolni az Ön felé eső oldalát, de ez a keskeny sáv sem az övé, hanem az öné, ő azzal nem rendelkezhet. Ön viszont nem korlátozhatja pl. abban, hogy a telekhatáron létesült lakóépületnek is nyílhat az Ön telke irányába ablak, de csak 0,4 nm felületű és 1,8 m parapetmagasságú és csak mellékhelyiség. Ha ez egy melléképület, akkor nem is nyílhat oda ablak, tehát ha Ön kerítést épít azon a szakaszon, akkor nem korlátozza őt.
Tisztelt Miklós! Erkélyemet szeretném télikertté alakitani faszerkezettel.Az egész 14 m2.Ez az utcáról nem látszik,hátsó emeleti front.Kell-e hivatalos eljárás hozzá? Társasházi saját tulajdon,tehát nm nem változik. Tartószerkezetet nem változtattunk. S.O.S választ kérnék,mert a másik 3 tulaj kötözködik. Üdv: Gábor
ha az erkély beépül, akkor a lakás hasznos alapterületévé válik, ezért ez módosítja a társasház tulajdonosi arányait, igy csak a tulajdonos társak hozzájárulásával lehet meglépni + emiatt módosítani kell a társasházi alapító okiratot. Az erkély beépítés homlokzatot és szerkezetet érintő tevékenység, ezért ez építési engedély köteles, amihez a többi tulajdonostársnak is hozzá kell járulnia az építési engedélyeztetés során.
Kedves Miklós!
Köszönöm a választ.
Ne haragudjon, de még mindig nem vagyok meggyőzve…..
Nem akarom rabolni az idejét, és tényleg nagyra értékelem azt, hogy Ön térítésmentesen segít nekünk, egyszerű halandóknak, hogy tisztábban lássunk, de…
Az Ön által bemutatott törvényrészt én is ismerem, viszont Ön a következőket is írja:
“a lakókocsi, és más hasonló szerkezetek vagy járművek (ebben az esetben van műszaki vizsgájuk, rendszámuk, súly, gépjárműadót kell fizetni utánuk. ez esetben kedvére tárolhatja utcán, saját kertben…bárhol.ha viszont nincsenek ilyen műszaki papírjaik, akkor azok nem számítanak járműnek és a közterületen pl. csak közterületi helyfoglalási engedéllyel tárolhatók, különben elszállíttathatják. ha nem járművek, akkor “építménynek” számítanak és az építményekre vonatkozó előírások vonatkoznak rájuk”
Tisztelettel kérdezem, hogy hol olvasható az, hogy a járművek – ha már nem rendelkeznek papírokkal – automatikusan átminősülnek építménnyé?
Várom válaszát.
Üdvözlettel
Felcser Sándor
kedves Sándor,
nem vagyok jogász, ezt nézze el nekem. Az Ön által kért passzus abban a formában, ahogy kéri, valóban nincs benne a törvényben, viszont a fent idézett építmény fogalma meghatározza, hogy mi tekinthető annak. ha egy autónak lejár a műszakija és azt a saját telkén tárolja, akkor azt minden további nélkül megteheti, ha azonban egy lakókocsit tárol ugyanott, akkor azt “huzamos emberi tartozkodásra” használhatja és mint ilyen, építménynek minősül.
Mint azt több helyütt is leírtam az építéssel kapcsolatos fogalmak szinte mindegyikébe bele lehetne kötni, hiszen nincs rájuk egzakt fogalommagyarázat, pl. olyan egyszerű dolgokra sem, hogy mitől kerti építmény a kerti építmény?
Tisztelt Uram!
Olyan gondom van, hogy szeretnék építtetni egy nagy méretű zászlót, aminek az oszlop magassága kb. 50 m és kb. 650 m2 a zászló felülete. A kérdésem, hogy erre milyen engedélyt kell beszereznem?
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Papp Sándor
a rendelet szerint:
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,
it azonban a méret olyan nagy, hogy ezt valószínüleg mégiscsak jóvá kell hagyatni, sőt azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a helyszíntől függően ki fogják kérni a légügyi hatóság véleményét is. A zászlótartó magassága és maga a zászló óriási mérete miatt ez minden valószínüség szerint még tervtanácsi, de legalábbis tájképvédelmi megfontolást is igényelhet, ha ez nem építési magánterület, hanem pl. erdő, rét…stb, akkor a terület gazdájának a hozzájárulésa is kellhet.
ergo célszerű lenne legelőször a területileg illetékes építési hatósághoz bemenni
Kedves Miklós!
Nekem egy gyors, de annál furább kérdésem van. Sajnos, nem is biztos, hogy tud majd rá válaszolni, de azért én bízom benne. Az a kérdésem, hogy most szeretnénk vásárolni egy házikót telekkel, és már a végső fázisban vagyunk, amikor kiderült a héten, hogy az egyik szomszéd egy hatalmas emeletes házat szándékozik felhúzni a telkén, és ezáltal a “mi” kilátásunkat (vagy ha úgy tetszik, panorámánkat) megszünteti. Ami egyébként egy tóra volt/van + oda esett a gyönyörű naplemente. A részletekbe nem is szeretnék belemenni, a kérdésem az az, hogy ilyenkor az ingatlan értéke csökken-e, és ha igen, mennyivel. Ha lehet ilyet egyáltalán meghatározni.
Köszönettel:
Anita
Kedves Miklós!
Az én kérdésem a követkető lenne: 2 éve vettnk egy új építésű 4 lakásos társasházat amihez mi és még egy másik szomszédunk nem kértünk garázst így csak 2 áll a hátsó udvaron. Most viszont szeretnénk építeni egyet. Az építő nekünk a vásárláskor azt mondta hogy 5 évig érvényes építési engedély van rá, csak egy kikötés van, hogy ugyanúgy kell kinéznie mint a többinek . (egyébként ezek egymáshoz vannak építve) Azt szeretném megtudni hogy létezik-e ilyen? Valamint ha nem akkor meg van-e határozva hogy mekkora területhez szükséges engedély? Egyébként a másik két garázs olyan 17-18m2. És még egy kérdésem lenne: A szomszédaim szerint ezek kistraktor tárolóként vannak feltüntetve ez miben másabb?
Válaszát előre is köszönöm.
Gitta
kedves Anita, ez ingatlanpiaci probléma, nem építészeti. Az építési jog tudtommal nem is ismeri azt hogy panoráma védelem (most itt nem a bp-i dunaprtra tessék gondolni…). Ez piaci kategória, mint ahogy a fekvés, a környék is. Ha az eddig panorámás telek elől elveszik a panorámát, akkor annak az értéke nyilvánvalóan csökken.
kedves Gigi,
először is az ép. engedély 2 évig érvényes, de meg lehet hosszabbítani a lejárta előtt, ha ez 5 éve készült, félő, hogy nem újították meg ezt 2 év után évente. Jó lenne látni az erre vonatkozó iratot vagy legfőképpen a használatba vételi engedélyt. Ha nem szerepel a társasház alapító okiratában sem (miért is szerepelne???), akkor azt is módosítani kell, mert újabb “albetétek” jönnének létre.
Ha nem lett meghosszabbítva, akkor újra kell engedélyeztetni. ezt a kistraktor dolgot nem értem…..
Tisztelt Uram,
Végigolvastam a törvényt, de szeretném a biztonság kedvéért egy hozzáértőtől is megkérdezni, hogy cserépkályha égéstermék elvezetőjét (fémből elemekből kell összeszerelni) sem engedélyeztetni sem bejelenteni nem vagyok köteles? Mi minősül építettnek és mi szereltnek?
Köszönettel: Ervin
fémkémény = szerelt kémény, ami valóban nem engadély (sem bejelentés) köteles. ettől függetlenül az előírásoknak meg kell felelnie (tisztithatóság, gáztömörség…stb)
Kedves Miklós!
Ismét köszönöm, hogy válaszolt, és gyanítottam, hogy valami ilyesmi lesz a válasz, mert valóban nem létezik az a törvény, vagy rendelet, amelyik kimondana olyasmit, hogy a papírok nélküli járművek tárolása egy magánterületen, azokat automatikusan építménnyé minősíti át.
Azt viszont aztán végképp nem értem, hogy: 1. miért feltételezi bárki is – Önt is beleértve – egyből rosszindulatúan, hogy lakni akarok a saját ingatlanomon elhelyezett magántulajdonú lakókocsiban, vagy mobilházban, és ezért minősül építménynek. 2. ha törvény nem szabályozza – mint ahogy ezt Ön is elismerte – a szóban forgó mobil dolgok tárolását magántulajdonú ingatlanon, akkor kinek, mi köze hozzá? Ki szólhat ezért? Ha valamit nem szabályoz törvény, vagy rendelet, kinek van bármilyen joga ahhoz, hogy ezt megkérdőjelezze? Egyébként azt sem igazán értem, hogy Ön miért ragaszkodik ahhoz, hogy egy papírok nélküli jármű, építmény? Nem akarom kiélezni a párbeszédet, de tényleg fölháborító, hogy törvény és rendelet nélkül is próbálják a magántulajdon feletti szabad rendelkezést korlátozni. Várom válaszát. Üdvözlettel. Felcser Sándor
minderre egy hatósági ember hívta fel a figyelmemet. ez nem rosszindulatúság, mivel egy építmény az akkor is építmény, ha nem gondolnánk annak. Az árnyékszék is az, a szaletli is az, a fedett gk. beálló is, a zárt szennyvíztároló is az, miért különbözne ettől egy lakókocsi, csak azért mert müanyaglemezzel van borítva, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, van bejárata, ablaka…stb??? A sátor is az, csak az ideiglenes építmény, igy ebből a szempontból nem érdekes. Az emberi lelemény határtalan, különösen a kárpát-medencében, ahol tényleg már mindenből építettek házat, ami bár sokaknak elég meglepő, de nem kizárólag magánügy, hanem környezetvédelem, tájvédelem, városkép is egyben.
Kedves Miklós! Koszonom a gyors választ,mely ujabb lehetöség felé sodor: ha pergolára nádszövetet helyezek,az beépitésnek számit? Ha pergolára tett nádszövetet hullám polikarbonáttal lefedem,hogy óvjam a környezeti károktól (viharos szél)akkor ez is beépités? Szaunát ( 2×2) helyezek az erkélyemre,az is beépitettséget növel? Az ekélyem mellvédje magassága megnövelhetö-e és mennyire,ha igen? Koszonom az esetleges ismételten gyors választ.Legmélyebb tisztelettel:F.G,
ha terasz fedetté válik, akkor az beépítettnek tekinthető, és akkor fedett, ha nem esik be az eső.
Ha pergola, nádszövet, rózsalugas kerül fölé, akkor nem fedett, ha sik, hullamlemez, polikarbonát, üveg kerül fölé, akkor fedettnek minősül).
A kihúzható ponyva nem minősül beépítettnek, mivel mozgatható. A szauna az építmény, tehát növeli a beépítettséget.
Az erkély mellvédmagassága (mivel homlokzati elem) építési engedély köteles és csak a minimuma magassága van meghatározva.
ha a fedetlen terasz nem magasabb 1 m-nél, akkor nem engedélyköteles és nem is számít bele a beépítettségbe. Ha fedetté teszi, akkor engedélyeztetni kell (lásd az előző kommentemet)
Kedves Károly,
Nagyon köszönöm korábbi válaszát, akár pénzért akár ingyen jószándékból csinálja, nagyon hasznos és nagyra értékelem ezt a blogot.
Kérdésem a következő lenne: Korábban azt írta, hogy a fémkémény szerelt kéménynek minősül, és sem építési sem bejelentési kötelezettség alá nem esik. Ha fémkéményt beltérben elfalazom, attól még szerelt kémény marad a fémkémény?
Köszönettel: Ervin
természetesen
Kedves Házigazda !Én is örömmel olvastam az oldalt,többkérdésem is volna1 .A ház hátsó frontja utcával érintkezik , eddig ez egy kövel boritott inkább gyalogos forgalomra használt út volt , az elmúlt évben az önkormányzat lebitumenezte egészen a ház faláig.Nem a csatona szint a telek határ ?Azóta házunk vizesedik s a megváltozott fogalom miatt reped a fal, mit tehetek ?2.A helyi hatóságnak joga van -e beleszólni a ház szinezésébe , itt ugyanis konkrét szint ír elő az építész.3.Az utca másik oldalán felújítanak ill.átépítenek egy házat ideenforgalmi célokra óhajtják használni a szembe szomszéd hozzájárulása nem kell ehhez ?Válaszát várva tisztelettel zsuzsa
kedves Zsuzsanna,
ha az útépítés miatt Önt kár érte, akkor természetesen jogában áll kártérítést követelnie, de félő, hogy ezt csak egy polgári peres eljárásban tudja érvényesíteni, ahol többek között Önnek kell bizonyítani, hogy az útépítés óta történt meg a vizesedés és a repedezés (nem lesz könnyű hitelt érdemlően bizonyítani).
.
a hatóságnak joga van bele szólnia a színezésbe, ha az a település – övezetre vonatkozó – szabályozási tervében szerepel.
.
a szembe szomszéd elvileg a hatósági ügykezelés szerint nem érintett (csak a tulajdonosok, építész, közvetlen telektulajdonosok…), de – ha jól tudom – a másodfokú hatóságól kérheti, hogy Önt is vonják be az érdekeltek körébe (ez történt pl. itt Pécsen a radar ügyében, ahol a városban lakók közül is számosan ügyfélként bejelentkeztek (hogy ennek pontosan mi a módja, megvallom nem ismerem).
Kedves Miklós!Tegyük fel hogy mi építünk egy 10 négyzetméteres és 2,5 méternél nem magasabb építményt. Akkor erre az épületre építési engedélyt kell kérnünk ha mi gépkocsit tárolnánk benne, de ha kertiszerszámokat akkor nem? Mert ez szerintem ,,(pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC)" csak ajánlás szintű felsorolás, nem pedig meghatározás. Egy másik kérdéses gondolatkör lenne számomra, az építmény fogalma. Törvényi megfogalmazás szerint ugye :,,a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött muszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre."Ezek szerint ha az adott műszaki alkotás, és a talaj/talapzat között sem oldható, sem oldhatatlan kötés nem létesül, akkor az a műszaki alkotás már nem helyhez kötött, így nem minősül építménynek? Válaszát előre is köszönöm! üdvözlettel: Anna!
Kedves Anna,
. A jogszabály még arról sem rendelkezik, hogy az Ön által említettek ajánlás szintű felsorolások vagy pedig meghatározások?
pont az ilyen fogalommagyarázatokkal szoktak a kedves Olvasók sarokba szorítani, pedig higyje el, nem én találom ki őket
Én azt gondolom, hogy felsorolások és az építési előadókra bizza, hogy mi tartozik bele…..mindezt azért, mert ha lenne egy 50 darabos lista, nyilván volna, aki találna egy 51-ket és egy 52-iket….
"Ezek szerint ha az adott műszaki alkotás, és a talaj/talapzat között sem oldható, sem oldhatatlan kötés nem létesül, akkor az a műszaki alkotás már nem helyhez kötött, így nem minősül építménynek?"
IGEN.
Elnézést kérek, de nekem erről kapásból csak a léghajó jut az eszembe
Kedves Miklós!Köszönöm szépen az ,,állásfoglalását" !!! Nos igen léghajó, persze azért ide lehetne sorolni még a légpárnás szerkezeteket, no meg az összes lufit és azonnal akaró, Pistikét is
Nem itt arra az esetre gondoltam amikor, kialakításra kerül egy tetszőleges szerkezetű/borítású váz, pl. könnyűszerkezetes mobil garázs, vagy sátor garázs. Ezeket elhelyezik egy adott területen, de oly módon hogy nem rögzítik, csak lerakják az ott kialakított térburkolatra és ennyi. Nem rögzítik csavarokkal, nem betonozzák le, ezt nem olyan nehéz megoldani, funkcióját ugyan úgy betölti, mégsem helyhez kötött, mert akármikor akárki elviheti, arrébb rakhatja őket. Ennek megfelelően nevezhetőek ezek építménynek? Konkrétan itt a ,,helyhez kötött" kulcs fogalom, ,,közérthető" megfogalmazására lettem volna kíváncsi. 
Köszönöm, szépen!üdvözlettel: Anna!
Csak nézek, mint a moziban, hogy létezik egy ilyen lehetőség, a jogszabályok és rendeletek erdejében, ami önzetlenül és ingyenesen és magas színvonalon segít az embereket érintő problémák megoldásában.
.
Balatoni ikernyaralóm ikertársától áthallatszó, nagyon zavaró hangoskodások csillapítására milyen zajvédő falat építhetek a két ikerfelet elválasztó telekhatárra, (vagy annak felém eső oldalára) amelyen jelenleg drótkerítés + eléggé átlátszó sövény van és amelynek én vagyok a fenntartásra kötelezettje ? Az ikerszomszéd az elmult évben megnagyította a teraszát, épített fölé egy féltetőt, aminek a belső felülete jóva túlnyúlik a két ikerrészt eddig elválasztó falrészen és arról minden hang átverődik hozzám. A módosított törvény szerint még csak nem is bejelentés köteles a kerítés, de megnéztem az illető (Zamárdi) önkormányzat helyi építési rendeletét és annak 31§-ban csak az utcafronti kerítésre találtam megkötéseket, illetve ajánlásokat. Az (5) pontban viszont szerepelnek “Beépítésre nem szánt terület” re vonatkozó megkötések, de nem tudom, hogy a két fél telekrész közötti helyre ez vonatkozhat?
Tisztelettel érdeklődöm, hogy az új rendelet szerint egy 45 m3 medence építését be kell-e jelentenem? Függ, hogy melyik kerületben épül? Ha be sem kell jelentenem, akkor oda építem, ahová csak akarom?
a módosított 37/2007. ÖTM rendelet szerint 60 m3 alatt nem kell építési engedélyt kérni és ez független attól, hogy hol szeretné megépíteni.
a jogszabály nem szabályozza, hogy hová lehet építeni és hová nem?
Kedves Miklós!
Örülök, hogy van egy olyan intelligens szakértő ember, mint Ön. Csak ámulok, hogy mik vannak az ember saját ingatlanát illetően. Még szerencse, hogy lélegezni lehet, míg kiérek a bejárattól az utcára. Komolyabban. Érdeklődnék, hogy egy normál kisméretű téglából épített (csak szándék)50x50cm-es, kívül-belül vakolt 5,8 m-es, szakemberrel falaztatott kémény megépíttettéséhez milyen engedély szükséges. (Épületen belül, külön fundamentumra, külön álló, nem falba rakott, hanem mellé, kb 1m esik a tetőn kívül és beton fedlappal a tetején) Mennyi időbe telik, hol kell kérni, mibe kerül? Esetleg még ,mit kell tudni. Kérem, legyen szíves a fenti mail címemre válaszolni, mert már annyit kerestem, de nem találtam konkrétumokat sehol sem. Eddig úgy tudtam nem kell semmi engedély hozzá. Ma mondták, hogy na, na… : Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Tamás
Kedves Miklós!
Az lenne a kérdésem, hogy nemrég vásároltunk egy házat viszonylag nagy kerttel, amire szeretnénk garázst építeni. Első körben az Önkormányzathoz mentünk, építési engedélyt kérni, mire válaszuk az volt, hogy mivel egyik oldalról 6 métert kell hagyni a szomszédtól, a másik oldalról 4,5 métert, a harmadikról 1 métert, így gyakorlatilag a ház ablakai elé maradna hely építeni, amit persze nem szeretnénk… És célszerű sem lenne..
Mivel a határok adottak, így elméletileg nyitott tetőt sem csinálhatunk, amire nem kell engedély?
Illetve mi van akkor, ha oda építjük mégis a garázst ahol 6 métert kéne hagyni, csak éppen nem a föld felszínére, hanem a föld alá.
Ilyenkor mi a hatályos rendelet? Mert elméletileg a szomszédot nem zavarja építmény és nem is a föld felszínén lenne..
Válaszát nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mónika
az oldalt nyitott tető/lugast lehet építeni ép. eng. nélkül is, azonban a beépítési előírásokat akkor is be kell tartani és ez vonatkozik a föld alatti létesítményekre is, ezt ugyanis szabályozhatja/korlátozhatja a helyi rendelet, amely ilyen esetben felmentést adhat az oldalkert betartása alól. ennyi info alapján ezt nehéz eldönteni, ilyen speciális esetben célszerű az építési előadót megkérdezni a lehetőségekről.
a falazott kémény építési engedély köteles tervekkel, műszaki leírással jogosultsággal rendelkező tervezővel, gyakorlatilag ugyanazzal a körítéssel, mintha házat terveztetne (ha szerelt/fémkéményt építene, akkor ahhoz nem kell építési engedély).
Azt azonban tudnia kell, hogy egy belül vakolt kéményt max. tartalékfűtésnek vagy vegyes tüzelésnél fogadnak el a kéményseprők, továbba, ha az épülettől távolabb helyezi el, biztosítania kell a felső tisztítás lehetőségét
Kedves Miklós! Köszönöm válaszát!
Az Önkormányzati Határozatban az áll, hogy semmilyen melléképület nem építhető és nyílván arra sem hivatkozhatunk, hogy a szomszéd bezzeg akkor hogyan kapott engedélyt a sajátjának felépítésére.. Így valószínű buktuk a dolgot..
Ha viszont a tetőt oda építjük, ahova elméletileg a telek határok miatt nem lehetne, akkor a szomszédok írásos beleegyezése elegendő lenne-e az esetleges későbbi viták elkerülése végett?
Válaszát köszönöm!
Üdvözlettel: Mónika
nem megoldás, mert egy “szomszédi” nyilatkozat nem írhat felül egy (helyi) jogszabályt sem. Ez azt hiszem érthető és így helyes (no nem az Önök konkrét példája miatt, hanem az általános jogbiztonság miatt)
Tisztelt Uram. Köszönöm a válaszát. A kémény csak fatüzeléshez, egy kazánhoz lenne majd használatos, de kétszer is meggondolom. Nekem sajnos nincs birkatürelmem és annyi pénzem. Mibe kerül már akkor az egész, mikor a kémény még nem is áll. A kéményseprők mindíg kilincselnek a díjért, de ritka, hogy bárhova is be akarnánk menni és elsősorban nem azért, mert nem engednék be. No, de mindegy. Tehát akkor a várakozási idő is 60 nap, Ugye? Viszont van egypár ember, aki még ezt az érdeklődést sem tette meg, mint én, hanem rakattak kéményt tájékozatlanságukban nemrég és kész. Most, hát félnek picit, mert vannak feljelengetők. Sajna nem tudni, hogy kik. Ezért félnék nekiállni én is. Ők milyen szankcióra számíthatnak, ha aljas módon feljelentik Őket? Még egy kérdést engedjen meg. A szerelt kémény az csak gázfűtéshez alaklmazható? Arról a fényes 20-30 cm átmérőjű csőről van szó, amit látni épületek külső falán? Bocsánat, de nem értek hozzá és keresek vmi alternatív megoldást.Esetleg Ön tudna ilyet mondani? Köszönöm! Üdv: Tamás
az engedély nélküli építést bírságolják, ha szomszédsági problémát vagy más súlyosabb következménye is van, akkor elrendelhetik a bontást, de ez azért elég ritka, inkább bírságolnak.
Az a fényesnek mondott, igen azok a fémkémények, amik használhatóak bármire, hiszen sokkal jobbak, mint egy falazott és belülről vakolattal – úgy ahogy – kikent felületű hagyományos kémények.
Még annyit kérdeznék, hogy a fémkémény milyen típus, hol lehet rálelni? Ha jól vettem ki, akkor a sima kazánfűtéshez is használható lenne. Kátrányosodás, illetve kondenzvíz veszélye nem áll fenn fémkéménynél? Más. Szüleim szomszédja kontár módon rakott egy központi kéményt kb 5 éve a lakó és melléképülete közé. Szüleim telkének határától kb 1,5 m-re, a háztól kb 4-5 m-re. A kémény felfele szűkülő, bontott grófitégla kémény. Alacsonyabb a lakóházuknál és a melléképület gerincénél is talán. Télen az összes füst, esetek 99%-ában szüleim udvarába csapódik a földig. Mint ha köd lenne az egész udvarban. Büdös lesz az ember ruhája egy szimpla be, vagy kimenetelnél. A nagyobb gond hogy a lakásba is beszivárog, főleg ajtónyitáskor húzodik be alul jól érezhetően. Szüleim nyugdíjas beteg emebrek. Cukorbeteg anyukám és szívbeteg apukám+műtötték daganattal 1 éve. Elviselhetetlen az állapot, de a szomszéd egy agresszív, talán nem is ember. Őneki nincsenek szomszédjai szokta kiabálni, azt csinál amit akar. Akkor nem muszáj ügyvédet belevonni a dologba, elég csak az Építésügyi Hivatalhoz fordulni? Találkozott Ön már hasonló problémával? Tudom, hogy nem ügyvéd, de mit lehetne tenni Ön szerint. Valami irányt tudna javasolni? Köszönöm szépen.
a fémkémény csak akkor megfelelő, ha szigetelve van, épületgépészeti cégek forgalmazzák.
a szabálytalanul működő kéményt a kéményseprő szolgáltatónak és utána a jegyzőnek kell bejelenteni, mert életveszélyes. a jegyzőnek hivatalból kell eljárnia.
Köszönöm az információkat. Közbe visszatérek ide, mert elég érdekesek a felvetett témák és úgy nézem itt könnyen lehet tudomást szerezni az aktualitásokról. További jó munkát. Minden jót.
Üdv:Tamás
Tisztelt,Miklós!
Amennyiben egy 2,5m-nél nem magasabb 10m2-es falakkal határolt emberi tartózkodásra alkalmatlan építményt egybe építenék (közös nyeregtető alá)egy 20m2-es “lugassal”.Aminek,így nyílván az egyik oldalát fal határolná a többit csak tető tartó pillérek.Engedély köteles-e?Előre is köszönöm válaszát.
nem eng. köteles.
“Engedély nélkül építhető a maximum 50 m2-es (az eddigi 10 m2-es helyett) bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény,”
olvassa el (holnap,szerdán jelenik meg) a megváltoztatott 37/2007 jogszabályt a http://koos.hu/2008/09/16/172-008-mar-modosult-a-37-2007-otm-rendelet/ oldalon
Tisztelt Házigazga!
A II.fejezet 4.pontja szerint ha egy 99 négyzetméteres 3,5 méter magas fedett tárolót szeretnék épíeni csak bejentési kötelezettséggel tartozom a hatóság fele? Köszönöm válaszát.
Zsófia
igen, ez a jogszabály úgy szólt, hogy max. 100 nm-ig bejelentési kötelezettséggel lehet építeni. A bejelentés valójában egy eng. terv “light”, csökkentett tartalommal, példányszámmal és ügyintézési határidővel.
a most módosított jogszabály (17/2008) ezt meghagyta, de a 3,5 m-t 4 m-re emelte.
.
bővebben itt a blogon is olvashat róla: http://koos.hu/2008/09/16/172-008-mar-modosult-a-37-2007-otm-rendelet/
Tisztelt Koós Úr!
Szomszédom,20nm-nél nagyobb előtetőt készített a terasza fölé, mellyel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van ! A bejelentésről nem kaptam semilyen értesítést! Ebben az esetben nem tudtam élni esetleges fellebezési jogommal.
Építés bejelentés esetén kell-e a szomszédokat értesíteni, van-e fellebezési jogom, valamint mikortól emelkedik jogerőre a bejelentés tudomásul vétele(az értesítőlevél kézhezvétele)?
Előre is köszönöm válaszát;
Erika
kedves Erika,
ezzel a kérdéssel most megfogott.
.
a 12.§ (2) szerint:
A döntést az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell közölni különösen a telekalakítással érintett valamennyi ingatlannal rendelkezni jogosulttal, kezelővel, a jelzálog kedvezményezettjével, a döntéssel érintett ingatlannal közös határvonalú (a közvetlenül szomszédos) építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,
.vagyis Önt, mint ügyfelet értesíteni kell a hatóság döntéséről.
.
ugyanakkor a 3.§(7) szerint
Bejelentés esetén az eljárás megindításáról az Étv. 53/A. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyfél értesítése mellőzhető.
.
ez az alábbiakat irja:
(3) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság:
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet,
b) a jogszabályban meghatározott esetekben, a kérelemre indult eljárásban a kérelmezőt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet
.
eszerint az tűnik logikusnak, hogy mivel a bejelentés az nem engedélykérelem, ebből következően – én legalábbis így vélem – nem kell a szomszédok beleegyezése, ha ez igy van, jogos, hogy Önt nem értesítették, ebből következően nem tudott fellebbezni. Hangsúlyozom, hogy ez csak az én következtetésem
Kedves Miklós!
Köszönöm a válaszát!!
Ezek szerint nincs fellebezési jogom? Csak utólagos jogorvoslatra van lehetőségem? (ha már kész a tető akkor szerzek az építésről tudomást)
Tulajdonképpen mi a különbség konkrétan a bejelentési kötelezettség és az építési engedély kérelem között?
Köszönöm előre is a válaszát!
Erika
kedves Erika,
sajnos annál többet nem tudok mondani, mint amit írtam és azt is úgy kell érteni, ahogy. Sajnos ennyire nem egyértelműek a jogszabályok.
.
Én ilyen esetben el szoktam menni egy másik ügyintézőhöz vagy egy másik építési osztály előadóját kérdezem meg. Önnek is ezt tanácsolom. Mivel ők napi 8 órában kizárólag ilyen ügyekkel foglalkoznak, nekik ebben sokkal nagyobb az ismeretük, tudásuk és a rutinjuk.
Tisztelt Koós Úr!2002-benépítési engedélyt kaptunk egy 21,60m2-es tároló építésére.A tároló 2,4m2-rel nagyobb lett. 2008 júliusában a használatbavételi engedélyezéskor büntetést helyeztek kilátásba annak ellenére,hogy az égészet újra terveztettük.Így a fennmaradási engedélyt rá megadták mivel a környezetében senkit,semmit nem zavar.Ezzel együtt a büntetés 96.000Ft.Kérdés:a megváltozott jogszabály ezt befolyásolhatja e?
Kedves Éva,
megvallom őszintén nem tudom, ez inkább jogi, mintsem építészeti kérdés. A jogban az az általános, hogy az adott pillanatban érvényes jogszabály szerint kel eljárni.
Jogszabályváltozásra való hivatkozással viszont érdemes volna fellebbezni >>> ügyvéd
Kedves Miklós!
köszönöm a válaszát!Próbálkozunk,de a fellebbezés is 30.000Ft és egyáltalán nem biztos ,hogy javamra döntenek!Mégegyszer köszönöm Éva
Tiszteletem!
Én a jelenlegi baromfiól helyett újat szeretnék építeni. A jelenlegi a telekhatártól kb. 50 cm.-re van. A kérdésem az lenne, hogy építhetem-e a telekhatárra, illetve, hogy milyen feltétellel.
a területre vonatkozó rendezési terv határozza meg, hogy építhető-e melléképület, ha igen, milyen fajta és melyek a beépítési előírások, ha ezek engedik az oldalhatáros beépítést állattartó melléképület számára is, akkor engedély nélkül is megépítheti.
Tisztelt Miklós.
Átolvastam ,a kérdéseket és válaszokat,(volt is közte hasonló jellegű).
Konkrétan a mobilházak érdekelnének!
Mint annyi helyen halható,olvasható és mindenki aki ezzel foglalkozik,azt mondja :a mobil házakra nem kell építési engedély!!Mindenhol ezt említik fő előnyként!Europában,Usa-ban,már elterjedt dologról beszélnek!Mégis itt úgy veszem ki az Ön írásából hogy,akkor is kell rá engedély!
Valóban a helyhez kötöttség relatív fogalom!De ha valami nincs lebetonozva,lecsavarozva,sávalap sem készült neki,ráadásul kereke is van(vagy nincs),és soha nem is volt járműként forgalomban,viszont bármikor egy szállító jármű segítségével (akár útvonal engedély megkérésével),mozgatható,áthelyezhető,akkor miért is akarja ezt bárki építménynek,épületnek tekinteni?Illetve,a miértet értem sajnos!De akkor miért nincs rá konkrét rendelet?Ha pedig mégis van,miért árulhatják ezeket az”építményeket?”legálisan,”építési engedély nélkül”lerakható dolgokként???
Üvözlettel :
Béla
kedves Béla,
sajnos csak ismételni tudom magamat, a mobil építmények KÜLÖN nem szerepelnek a jogszabályban, egyszerűen azért, mert szerintem nem gondoltak rá.
.
az építési engedélynek létezik un. ideiglenes változata is, amikor pl. határozott időre adják, illetve a jogszabály ismeri az ideiglenes épületet is, mint pl. fóliasátor, amelyek az év csak egy meghatározott időszakában állnak, különben elbontják, elszállítják őket. Ebbe a kategóriába bele lehet érteni a mobil házakat is, hiszen az hogy mobil értelemszerűen azt jelenti, hogy nem marad ott örökre. Az átmenetiséget nálunk 6 hónapra érti a jogszabály.
Ugyanez vonatkozik pl. az építkezésekhez és más ideiglenes tevékenységhez tartozó konténerházakhoz, azok is ideiglenes engedéllyel, vagy helyfoglalási engedéllyel állíthatóak fel.
.
Hogy miért nincs rá konkrét, külön rendelet? Valószínüleg azért, mert viszonylag ritkán felmerülő igény, az pedig hogy az USA-ban ez egy életformává nőtte ki magát, annak érthetően nincs kihatása a magyar jogalkotásra.
Kedves Miklós!
Úgy látszik, hogy mégis elég népszerű lehet a Mobilházak engedély nélküli telepítésének kérdése, ha ennyien érdeklődnek erről. Én is ebben gondolkodom, mivel a zártkerti telkek csak pár millióba kerülnek, ill. maga a mobilház is olcsó, így normális lakhatást biztosíthatna családomnak (mindegy, hogy csak ideiglenes jelleggel, vagy folyamatosan, majd arrébb húzom, aztán vissza). Utána tudna érdeklődni, hogy a törvényalkotók hogyan értelmezik ezt a helyhez kötöttséget, vagy terveznek-e jogszabályt az ilyen mobil házak telepítésével, használhatóságával kapcsolatban. A jelen gazdasági helyzetben ezek gombamód elszaporodhatnak, és mindenkinek jobb lenne jogszerűen, mint fű alatt
üdv: Atilla
Kérdésem, mit nevezhetünk pontosan ” gépkocsi tárolónak ”
Lábon álló 3x 5 méteres oldalak nélküli, mely alá bállok este a járművel ez annak minősül-e.
A saját udvaromon a kapuval szemben áll az építmény.
ha tároló, akkor fala is van, ha oldalt nyitott, akkor azt bárminek lehet nevezni (beálló, nyitott szin, kerti lugas…)
a mobilház nem szerepel a hazai jogszabályokban, ebből kell kiindulni. A másik, hog yminek nevezünk valamit. ha lakóház, akkor annak meg kell felelni bizonyos követelményeknek (belmagasság, alapterület, vezetékes közmű csatlakozás) ezeknek a mobilházak nem felelnek meg. lehet tárolónak hívni és melléképületként kezelni, ha erre a területi szabályozás lehetőséget ad. ha már üdülőépület, akkor szintén a minimális előírások teljesítésének a hiánya lehet az akadály.
(hogy a törvényalkotók miképpen gondoltak erre, azt sajnos nem tudni, mert még jogszabály értelmezést sem lehet kérni, sem a Közig Hivataltól, sem a Föv. Önkormányzattól, mert egy Alkotmánybirósági döntés tiltja az utólagos fogalommagyarázatot…érthető módon.
Abszurd, de úgy tűnik, igaz:
ha van egy lakás, aminek egy belső válaszfalához szeretnék hozzányúlni (tartószerkezetet, komoly dolgot nem érint, egy lakószoba-határoló áttétele), akkor ezzel most mit kell csinálnom?
Az I. melléklet I/2 alakján, a tartószerkezetet érintő átalakítás engedélyköteles, de azt sehol nem írja, hogy az ezt nem érintő az nem engedélyköteles, vagy bejelentés kell, vagy micsoda. A dolog a szocpolhoz kell, tehát szükséges lenne terven ábrázolni.
ha tartófal, akkor engedélyköteles, ha válaszfal nem.
a tartószerkezetet érintő dolgokban – nekem legalábbis úgy rémlik – nincs olyan opció, hogy csak bejelentés. Vagy engedély vagy semmi.
Reméljük, az előadó is így látja
Thx
Kedves Miklós!
Én is besorolok az értetlenek közé:-)
Van egy 200 nöl-rs zártkerti telkem amit a nyári hónapokban pihenésre, kikapcsolódásra szeretnék hasznosítani. Drága az üzemanyag nem mennék haza minden este, jó idő esetén kinn aludnék. A barkács árúházak számos olcsó faházat kínálnak 2 – 3 cm vastag deszkából 0,2 – 1 MFt áron. Ezek csinosak, de alig többek mint egy sátor. Adnak ezekhez olyan dokumentációt amit + egy helyszinrajzzal be lehet adni engedélyezésre? Mennyi az engedélyezésük átfutási ideje, költsége? (Nincs hol tárolni a nedvességre érzékeny elemeket). Ha nincs benne semmilyen komfort, akkor ez egy szerszámos kamra.
Lehet, hogy egyszerűbb tényleg egy lakósátor?
a fenti 37/2007 -es jogszabály még egy évet sem élt meg és máris módosították, méghozzá sok esetben könnyítésekkel, ilyen az Ön esete is:
“Engedély nélkül építhető a maximum 50 m2-es (az eddigi 10 m2-es helyett) bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, legeljebb 60 m3-es (az eddigi 30 m3-es helyett)”
na most, ha a 2,5 m betartható (plusz a telere vonatkozóegyéb előírás, mármint hogy szerszámoskamra, gazdasági épület építhető…), akkor onnantól kezdve senki sem mondja meg, mi alkalmas emberi tartózkodásra és mi nem, vagyis engedély nélkül építhető.
a fenti jogszabály változásával foglalkozott egy külön poszt is, érdemes elolvasni:
http://koos.hu/2008/09/16/172-008-mar-modosult-a-37-2007-otm-rendelet/
Köszönöm Miklós, ez használhatónak tűnő lehetőség.
Tehát gyakorlatilag 60 : 2,5 = 24 négyzetméter a 2,5 orommagasságú szerszámoskamra max. alapterülete.:-)
Kedves Miklós!
Még egy problémával terhelném.
A telek szomszédom építkezik, és megkért nyilatkozzak, hogy nincs-e kifogásom az épület ellen.(Az alap már kész van, de a terveket nem tudja bemutatni, mert már beadta engedélyezésre.)
Milyen feltételeket teljesítésére kell figyelnem?
Bocs, helyesen: …feltételek teljesítésére…
az az alapeset, hogy betartotta az előírásokat. De mivel vakon kevesen bíznak meg, ezért célszerű bemenni az önkormányzathoz, ott kötelesek megmutatni a terveket.
.
Azt kell összevetni a terület szabályozásával (oldalkert, építménymagasság, ablak az oldalhatáron?, kémény).
.
Adott esetben az nem érv a fellebbezés mellett, hogy túl kék, túl, sárga, hogy nem tetszik, miért ilyen cserép van rajta…stb.
Tisztelt Miklós.
-Végre 1oldal ahol az életből jönnek a példák & a válaszok is értelmezhetők mindenki számára!
Épp ezért kérdezek én is saját részre.
Mint legtöbben a lakás kérdést szeretném megoldani én is.A kérdéseim:
Ha olyan (még)külterületi ingatlant szeretnék vásárolni amin már van egy régebben épített 30m2-es ház,de nem kértek rá építési engedélyt,merjem e én megvenni,és ha igen a közműveket bevezethetem e? (vagy..)
Ha vennék 1 kül ill.belterületi telket,1 (pl:erdért)faházat milyen feltételekkel helyezhetném el rajta?Ill.az ilyen kész faházat kell e újra terveztetni,hisz egyszer,ez már megtörtént!(És mibe kerülhet ez kb.)Építési engedély biztosan ,vagy estleg más kell hozzá?Szintén kérdés a közművek bevezetése!És hogy használhatom e állandó lakás céljára?(Ugyan ez akérdés merül fel üdülő házzal kapcsolatban.Állandó lakás céljára használható e?Vannak e feltélei?)-A pince minden esetben ép.engedély köteles gondolom!
-Következő kérdésem, ha kül vagy belterületi telekre én saját magam szeretnék építeni faházat(vagy ytongból),megtehetem e,ha nincs szakirányú végzettségem!Tudom a felelős műszaki vezető jóváhagyása kell,de ezen túl vannak e feltételek,ha elfogadott tervrazal rendelkezek?Szintén kérdés a víz&villany bevezetése,ilyen esetben!Tehát mi az amit magam is megcsinálhatok,egy ház építéshez?
Illetve 1 kissebb házhoz ,ill mellé építeni lehet e gazdasági épületet,hogy az kapcsolódjon is?
Elnézést a rengeteg kérdésért és előre köszönöm a válaszát!
Imre
Kedves Házigazda.
Gazdasági épületet építenék,hegyoldali telkemre.A 2,5méter épületmagasság,hogy értendő?Hisz elöl,a lejtés miatt meg kell emelnem!Így meghaladja a 2,5métert!Van rá megoldás?
És ha nem kellene engedély rá,akkor is csak a beépíthetőségnek megfelelő nagyságot építhetek?
Mi számít bele a nm-be?Fedett kerti lugas?Wc,szerszámos?
Üdv.Tibor
kedves Imre,
telekvásárlás esetén azt kell megnézni, hogy a zártkert ellenére milyen építési előírások vannak érvényben (ha egyáltalán engednek építeni bármit is). A területre vonatkozó előírások akkor is betartandók, ha nem kell rá építési engedély? szintén a szabályozás adja meg, hogy egyes területeken mit lehet építeni (gazdasági, üdülő, lakás…). ha külterület, akkor egészen biztosan, hogy nem építhet rá lakóépületet, de ha belterület sem automatikus (>> önkormányzat építési osztály). A közmű bekötés független, hogy zártkerti, vagy normál építési telekről van szó, annak bevezetése pusztán Önre és a közműszolgáltatóra tartozik. Ha viszont üdülőt vagy lakás szeretne, akkor ott biztosítani kell a szabályozási tervben szereplő minimális vezetékes közműellátottságot, ami a legtöbbször minimum víz és villany (de ettől lehet eltérő is). Van ahol megadják kútvízre is, de akkor rendszeresen be kell vinni vizsgálatra vízmintát.
.
Ha kész faházat vásárol és ahhoz mellékelik a terveket, akkor csak adaptálni kell a tervet vagyis az elhelyezésével, közműcsatlakozásokról kell a tervben szót ejteni és persze meg kell felelni a területi előírásoknak. ha ilyen terv nincs, akkor hiába készház, be kell nyújtani egy komplett tervet.
.
Lakóépületként akkor használhat egy korábban más funkciójú épületet, ha arra a szabályozási terv lehetőséget ad és az épület megfelel a lakóépület követelményeinek (hőtechnika, felszereltség, közművek). A pince építési engedély köteles.
.
Leegyszerűsítve a gazdasági épület – ha 2,5 m alatt van az építménymagassága, akkor nem építési eng. köteles (lásd a köv. válaszomat)
.
A felelős műszaki vezetői státust eredetileg a házilagos kivitelezés szakmai felügyeletére hozták létre. Így nyugodtan falazhat és vakolhat a szívsebész az ógörög nyelvész professzor barátjával – ha van aki felügyelje és viselje a felelősséget. Elvileg csinálhat mindent – a gázt kivéve – ha a rácsatlakozó közmű szabványosként elfogadja.
.
Meglévő házhoz hozzá lehet építeni, ha a jogszabályok lehetővé teszik, pl. a telek össz beépítettsége, oldalkert, melléképület építhetősége, tűztávolság…
“És ha nem kellene engedély rá,akkor is csak a beépíthetőségnek megfelelő nagyságot építhetek?
Mi számít bele a nm-be?Fedett kerti lugas?Wc,szerszámos?”
kedves Tibor,
a 2,5 m építménymagasság, ami az összes homlokzat felületének az összege, osztva a kerülettel. Ebbe pl. nem számít bele 6 m szélességig az Ön által kérdezett oromfal.
.
a telekre vonatkozó előírások továbbra sem változnak pusztán attól, hogy bizonyos esetekben nem kell engedélyeztetni. A beépítettségbe minden beleszámít, amit irt.
Kedves Miklós!
Az udvaromon felállítottam egy sátorgarázst aminek a teteje a szomszéd ház fala felé ejt, kb.2 méterre a faltól.Át kell-e helyeznem másik helyre,ha a szomszédomnak szúrja a szemét?”Mert az Ő háza alá folyik majd az eső.” Válaszát előre is köszönöm.
rövid válaszom: igen.
ha a telekhatárra építene és átnyúlna a tetőzet, akkor is vissza kell vezetni a csapadékvizet a saját telekre és ott kell megoldani a vizelvezetést
Kedves Miklós
Az lenne a kérdésem,hogy az udvaron szeretnék csinálni egy gépkocsi beállót nyitott oldalakkal,tetővel, a szomszéd keritése mellé.Kell hozzá valami engedély?
a jogszabály 1. melléklet IV és V. fejezete az alábbiakat irja: engedély kell az alábbihoz (többek között):
.
1. az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása,
illetve bejelenteni kell, ha
.
3. az 1000 m3-nél kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél nem magasabb építménymagasságú lakóépület bontása,
4. mérettől függetlenül
b) a közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása,
.
ha egyik sem, akkor nem kell semmit sem bejelenteni.
.
a rendelet forrása:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
Tisztelt Házigazda ! Az lenne a kérdésem,hogy 20nm-t nem meghaladó alapterületű, lábon álló kerti tetőből lehet-e 2db-ot (egyformát)építeni .A beépíthetőségi %-ba még belefér.
kedves Zoltán,
a jogszabály nem határoz meg db számot csak méreteket (m2, m3), viszont a legutóbbi módositáskor eltörölték a méretkorlátot is effajta tatőknél:
“22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése,”
nem győzöm felhívni a figyelmet, hogy ettől még be kell tartani az egyéb jogszabályokat: oldalkert, épülettávolság, telek beépítettség, zöldterület aránya…stb.
Köszönöm válaszát ,sokat segített vele, mert a mi “főépítészünk nem a polgárbarátságáról híres.Nála mindent engedélyeztetni kell,aztán majd 60 nap múlva kapjuk az értesítést,hogy mégse kell.Hát sajna még mindig vannak ilyen hivatalnokok.
Üdvözletem!
Lehet, hogy feltették már a kérdést, de nem találtam választ, amire szükségem volna.
Szeretnék építeni egy garázst. De nem betonból és téglából, alap nélkül (azaz belül is föld lenne, illetve az autó kerekei alá sima előre gyártott 40x40cm-es járólap), fém tartószerkezetre fa és lemeztető, valamint egyszerű préselt falap oldalakkal (természetesen ajtóval). Ehhez mit kell tennem? Az egész pár10ezerből megépíthető. Ha ezt még meg kell terveztetni, értelmét veszti az egész, ha a “nagy semmire” százezreket kellene költeni.
Ha mégis rajzok és egyebek kellenek, azt mindenképp építésznek kell készítenie, vagy elegendő egyszerűbb is?
Egy másik kérdésem is volna: engedélyköteles-e a meglévő kerítésen a kocsibeálláshoz kapu létesítése?
A kerítés az utcáról úgy közelíthető meg, ha az út és a járda közötti, kb. 70cm széles füves területen keresztülhajt az autó. Ezen füves rész lebetonozása esetén mi a teendő (engedély, stb)? Az utcában mindenkinek a portája előtt láthatóan teljesen önálló és egyedi megoldásokkal készült “lebetonozások” láthatók. (azaz ahány, annyi féle, és nagyon sok van belőle…)
Válaszát előre is köszönöm. (Bp. XVIII kerületben található az említett hely, ha ez számít)
Még egy kérdésem volna. A házon belül szeretnék lenyitható (előre gyártott) padlásfeljárót beépíteni, mivel jelenleg nincs az én lakrészemen, így a padlásomat nem tudom megközelíteni, csak a szomszédon keresztül. A házrészen belül található spájz mennyezete alkalmas lenne a feladatra (már van rajta egy szellőző). Ez építési engedély köteles, vagy szabadon megépíthető?
Tisztelt Koós Úr!
Helyi védettségü utcasoron lebotott öreg ház helyére új épületet kívánnak építeni. Kérdésem : kötelező a régi épület alapozási nyomvonalát a szomszédos telek oldalán megtartani, vagy a korábbi 20-30 cm-es teleksáv felhasználásával közvetelenül a telekhatárra lehet építeni? Ezzel a szomszédos épület bejárati kapuszélessége 3.30 m-re csökken.
Tisztelt Koós Úr!
Helyi védettségü utcasoron lebontanak egy öreg házat. Az új építményt az új rendelet értelmében telekhatárra lehet építeni. De ezáltal a szomszéd bejárati kapuszélessége 3,30 m-re csökken. Ha megtartják a rági alapozási nyomvonalat marad a 3,60.De még ez is alatta van a tüzrendészeti előírás 4 méterének. Mi a törvényes megoldás?
Kedves Koós Miklós!
Újépítésű kertes házat vettünk, melybe bejárati ajtónak egy NEM szigetelt, vas anyagú, panel lakásokba való ajtót tettek. Természetesen a hideg levegő folyamatosan jön nem csak a keretnél körbe, de a kulcslyukon is. Reggelre mindig párásodik és tiszta víz a padló.
Többször szóltunk a cégnek, hogy mivel garancián belül vagyunk csináljanak vele valamit, vagy cseréljék ki, mivel ez nem ide való ajtó. De mindeddig csak toldozták, foltozták, vagyis a helyzet változatlan.
Mit tehetünk még, hogy ne a kinti levegőt fűtsük? Kötelezhető-e az építtető, hogy cserélje ki az ajtót, mert húz be a hideg..
Válaszát előre is köszönöm!
ha készen vették a régi tulajdonostól, akkor szerintem már nem tudnak mit tenni, hiszen ez nem egy rejtett hiba, hanem látható.
Ha viszont garancia van a házra és ez az adásvétel során belekerült a szerződésbe (bár ehhez jobb volna inkább egy ügyvéd…), akkor viszont más a helyzet, akkor kérhetik, hogy szabványos bejárati ajtót szereljenek fel, amely megfelel a vagyonvédelmi, hőszigetelési és hangszigetelési, légzárási előírásoknak. Az ajtónak is kell lennie egy minőségi tanúsítványának, amely a fentieket igazolja. Ha van ilyen, de mégis rossz az ajtó, akkor az igazolás hamis, lehet fordulni a gyártóhoz illetve a fogyasztóvédelemhez. Ha nincs ilyen bizonylat, akkor a kivitelező a hunyó és neki kell a funkciónak megfelelő ajtóról gondoskodnia. Ha nem akarja, akkor az a garancia megszegése.
Kedves Miklós!
A házat készen vettük és már az ajtó be volt téve amikor mentünk ellenőrizni a munkálatokat. Már akkor szóltunk az építésvezetőnek hogy cseréljék ki, de nem történt meg mondván hogy már berakták.. Persze a problémák most jönnek elő..
A ház műszaki leírásában találtam a nyílászárókra vonatkozóan az alábbiakat: ” A bejárati ajtónak 5 ponton záródó tokkal és biztonsági vasalással szerelt ajtót érdemes elhelyezni.”
Az ajtóról nem kaptunk minőségi tanúsítványt. De az biztos hogy nem szigetelt, egy üres vas ajtó.
Az önkormányzati határozat egy pontján találtam még olyat, hogy: “hőszig. üvegezésű típus fa külső és fa belső nyílászárók” Ezt azt jelentheti, hogy üveges fa ajtót kellett volna kapnunk?
A házra 3 év garanciát kaptunk, amiben bőven benne vagyunk. Mindenképp szeretnénk érvényesíteni hogy a nyílászáró megfeleljen az előírásoknak!
Esetleg ha írásban élünk kifogássla az eladó felé, ahhoz létezik egy hivatalos levél formátum amit el lehet nekik küldeni?
nincs ilyen, de innentől szigorúan csak ügyvéddel
Érdeklődök, hogy a szomszédom most építkezik, és kb 1,5 méterrel töltötte be a talajszintjét. Lehet, e arra kötelezni, hogy támfalat építsen a közös kerítéshez amit neki kell egyébként is megcsinálni? Elég furcsán néz most így ki az eredetileg közel egyforma terepviszonnyal rendelkező két telek.
Az ereszcsatornából kivezeti az esővizet a szikkasztó árokba, de sajnos az nem elég mély, így átfolyik hozzánk az összes csapadék. A hátsó ereszcsatornájából a víz szintén hozzánk folyik. Így megkaphatja a végleges használatbavételi engedélyt?
Mikor kérhetem a szomszédot, hogy a közös kerítést – amit neki kell megcsinálni – csinálja meg? mennyi idő alatt kell neki megcsinálni? Érdemes-e írásba kérni?
ilyen méretű talajszintváltoztatáshoz építési engedély kell, amihez Önnek is hozzá kell(ett) járulnia. ha mindez telekhatáron valósul meg, akkor természetesen az ezzel járó támfal építés kötelezettsége és költsége is őt terheli.
A csapadékvuizet mindenkinek saját magának kell elvezetnie. Ha átlóg az ereszcsatorna szomszéd telekre, akor a lefolyóját vissza kell vezetni a saját telekre és ott elszikkasztani vagy kezelni.
Mindezeket legkésőbb a lakhatási engedéllyel egy időben.
Ha ezt nem teszi meg, írjon tértivevényes levelet neki is és az önkormányzat építési osztályának
Köszönöm
Tisztelt Koos Úr
Aláfalazásra árajánlatot kértem. Az árajánlat anyag és munkadíj tételt tartalmazott.
A kivitelezezővel meállapodtam,hogy az anyagot én szerzem be de a számlát az ő nevére kérem, hogy a munka végén csak 1 számlán legyen. Az anyagra előleget is fizettem. Az általam vásárolt anyag díja jőval kevesebb volt mint amit ő a költségvetésbe beállított. Amikor készen lett a munka ugy kalkuláltam, hogy az anyag ár fölött már csak a munkadíjat kell kifizetnem.
Nagy meglepetésemre a kivitelező közölte, hogy az anyagár beton keverési díjat is tartalmaz náluk, igy az általam megvásárolt anyagérték 1,5 szeresét állította be a számlán a munkadíjon felül.Az a kérdésem,hogy létezik e olyan norma jegyzék ahol az anyagár fogalmába munkadíj is tartozik. A szerződés a FÉMIR normagyűjteményre hivatkozik.
sajnos költségvetés ügyben nem vagyok járatos és is úgy szoktam megcsináltatni mással.
Ha Ön csak sóder és cementszámlát fizetett előre és ténylegesen a kivitelezőnek kellett megkevernie a betont, akkor jogosan számolta fel a betonkeverés költségét (amiben többek között a gépköltség is benne van). Ez ugyanis független a beton “bedolgozásától”
Tisztelt Koós úr!
Építeni szeretnék fa szerkezetből egy 12×5 méteres
melléképületet,ez engedély köteles?
Válaszát előre is köszönöm!
kedves Zsolt,
kérem olvassa el itt feljebb a következő válaszomat:
http://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol/#comment-6632
Tisztelt Miklós!
Az lenne a kérdésem, hogy garázs vagy gépkocsitáróló milyen határok és épület jeleggel építhető engedély nélkül?Értem itt a magaságát, alapterületét, a telken való elhelyzését tűzfaltól és egyéb!Az elképzelés az, hogy a garázshomlokzat az utcára nyiljon és egy ugyan olyan kapun keresztűl a kertbe is be lehessen állni az autóval, de a garázs padló szintje földszint alá esne kb. egy méterrel!Ez az épület is garázsnak minősűl
Tisztelt Koós Miklós !
2008. aug.-ban üzlethelyiségünk felújítása kapcsán az épület homlokzatán zárt égésterű égéstermék elvezetőt helyeztünk el, amely értelmezésem szerint a 37/2007 ÖTM rendelet 1. sz. mell. III.bek 13 pontja alapján sem engedély, sem bejelentés köteles. Azonban , mivel az ingatlan a belváros védetté nyilvánított területén van ( nem a belvárosra néző oldalon) tudni szeretném,hogy ez esetben a II . bekezdés 13.pontját kell -e figyelembe venni, miszerint bejelentésköteles a homlokzaton végzett építési tevékenység( a zárójelben felsorolt tevékenységekbe ez nem tartozik bele), tehát Öntől annak elbírálásában kérnék segítséget, hogy ez építési tevékenység avagy csak égéstermék elvezetés szerelés, amire a III bek 13. pontja vonatkozik.
Válaszával segítene egy még mindig folyamatban levő vitás ügy rendezésében. Kérném , hogy válaszát e-mailben küldje el nekem. Köszönettel Szántai János
Kedves Koós Úr!
Közben elolvastam a feljebbi hozzászólásokat és részben választ kaptam a kérdésemre. Tehát a fémből készült gázüzemű égéstermék kivezetés nem engedélyköteles és bár védett területen van, de nem a védett terület felé eső oldalon , hanem hátul, kerítésen belül,igaz az oldalsó utcából a kerítés fölött rálátni, de az ebben az utcában levő következő ház homlokzatán minden ablak alatt van régi tipusú konvektorkémény. A helyi építési osztály mégis az elbontásra akar kötelezni.
A szerelt kémény TIGÁZ engedélye 2008.szeptember 11 dátumú,ennek alapján szeptemberben került megépítésre megépítésre tehát 253/1997 rendelet 2008 szept 12.-én életbe lépő véltozása előtt. ( a szemközti ház ablaka 8 m-re, tehát 10 m-en belül van) Nagyon szeretném megtudni véleményét az ügyről. Köszönettel Szántai
T. Miklós!
Szomszédomba-kisebb trükkökkel,de hivatalosan- felépült egy 25 szobás kis panzió.Engedélyezésénél kértek/kaptak beleegyezést az érintettektöl, de falusi telkeink “állattartási lehetösége” miatt melegkonyha kizárása mellett.A létesítmény épp csak kibújt a földböl, egy bövítéssel már lett is étterme.Ehhez már félkészen könyörögték ki a nyilatkozatainkat. Már elsö idényben jöttek a gondok:alkalmanként komoly vendégsereg jött, és gyakran a kapumon sem tudtam kijárni az ott parkolóktól.A “pillanatra beszaladok” esetekböl is besokalltam.A hivatalban ezt jeleztem, de maradt minden a régiben.Mivel a panzió melletti részen bontandó épület állt, reménykedtünk:majd ott lesznek a parkolók – hisz most ha 10 darab van, ami jó idöben csak a fagyizókkal is feltelik.De csalódtunk:a bontás után sportpályáknak kezdték beépíteni a placcot.Ehhez már aláírást sem kértek.
- Falu lévén miként lehet, hogy a telek szinte minden m2-én épület és beton van szinte füves rész nélkül?
- Ezt KÜLÖN lehet engedélyeztetni a normál beépítésü házak között?
- Említeni szokott valami zöldfelület arányt – itt ilyen nyomokban sem lesz lassan!Az új épületek miatt ráadásul már a füvem is lassan kidöglik, nem kap napot.
- Hány darab parkoló van ilyen esetben kötelezöen elöírva?
- Támadhatjuk EZZEL / vagy MIKÉNT ezt a soktízmilliós építkezést ilyen 3szori nekifutásos megépülési szakaszban?
- A sportpályákhoz már aláírást se kértek, ez nem támadható?
( A hivatalban “nyugalom, megoldjuk! ” a válasz, de mivel igazából csak kettönket érint a másik szomszéddal… )
Hálás köszönettel: Zoltán
Kedves Szántai János,
bár a II. fejezet 20. szerint:
műemléki területen a III. fejezet 2., 3., 4., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek,
bejelentés kötelezett, azonban az I. fejezet 12. pontja szerint:
12. műemléken vagy műemléki területen álló meglévő építmény
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése,
.
márpedig ez égéstermékkivezető az szerelvény.
.
A kérdést az dönti el, hogy a terület van-e védettség alatt, vagy csak az utca(kép)? mert ha a terület, akkor ott nem tesznek különbséget utcai és udvari homlokzat között (egy műemlékháznak az udvara is lehet műemlékileg védett)
a parkoló szabvány egységes, max helyileg lehet tovább szigoritani. Az elv az, hogy szobánként, férőhelyenként vagy étterneknél asztalonként határoznak emeg parkolószámot általában 1 szoba vagy 1 asztal= 1 parkoló. ez vonatkozik mindenféle fogyasztótérre (poharazó, cikrászda, fagyizó, söröző. A parkolóhelyet TELKEN BELÜL kell biztositani, mivel az utca közterület, igy ott csak akkor lehet elhelyezni, ha ezt “megváltja” a telektulajdonos, bár ennek szabályozása helyileg elég eltérő. A kiindulás szerint tehát telken belül !!!
Ha ez nincs igy, akkor forduljanak a jegyzőhöz, az építési hatóság csak építéssel foglalkozik, az üzemeltetéssel nem. Ha kétségük van abban, hogy többet használnak, mint amennyi a jogerős ép. eng.ben van, akkor nyugodtan forduljanak a területi Közigazgatási Hivatalhoz.
Én sem hagynám annyiban.
Az egyes telkek betartandó zöldterület arányait a helyi építési előírások szabályozzák…már ahol szabályozzák, országos előírás nincs.
Tisztelt Koós úr !
Köszönöm válaszát, az Építéshatóság által hivatkozott helyi rendelet mellékletében nem találtam meg az épület helyrajzi számát, lehet, hogy hivatkozásukkal ellentétben az ingatlan nem is az Önkormányzat által védetté nyilvánított területen áll, hanem az épület maga műemlék. Ebben az esetben lehet, hogy nem kerülhetem el az engedély/ fenntartási kérelem utólagos benyújtását, aminek engedélyezését levelükben már előre kizárják.
Elég zavaró viszont az a tény, hogy ugyanettől az Önkörmányzattól vásároltam meg az ingatlant megtekintés alapján, úgy hogy azon már eleve volt égéstermék kivezető az addigi konvektoros fűtéshez, amit korszerűsítettem zárt égésterűre, így került a homlokzatra az új kémény.
Ön szerint ezzel kezdhetek valamit?
jó lenne tisztán látni Önnek, hogy pontosan mely ingatlanra vagy milyen homlokzatokra vonatkozik a műemléki védettség és az a védettség pontosan milyen besorolású (többféle is létezik: városképi jelentőségűtől a szigorúan védett műemlékig)
Tisztelt Koós Úr!
A sorházban lakunk, melyet gépkocsitároló választ el a szomszédtól. Építési engedély alapján a gépkocsitárolót meghosszabbítottam egy tárolóval. Mivel a fal a telekhatárra épült, a szomszéd felőli oldal vakolását csak a szomszéd telkén tudnám végeztetni. Sajnos az előzetes beleegyezést követően az építkezés során elmérgesedett a viszony, ezért számítok arra, hogy a törvényi kötelezettsége ellenére nem engedi meg a szomszéd, hogy az ő telkén végezzük a vakolást (megjegyzem másképp nem lehet). Amennyiben nem lesz bevakolva az az oldal, a használatbavételi engedély megadhatja az Építési Iroda?
Szóba jöhet megoldásként, hogy tértivevényes levélben jelzem a szomszéd felé a várható kivitelezési időt, és egyben kérem az írásos válaszát, ha leíra, hogy nem engedi, akkor az elegendő a használatbavételi engedélyhez?
Ha nem válaszol mit tudok tenni, újabb tértivevényes levél?
Előre is köszönöm a válaszait!
nem sokat tehet. A bevakolás nem feltétele a használatbavételnek (mellesleg a szomszéd magával szúr ki, mert jobban járna ő is egy rendezett, vakolt fallal…..
Köszönöm válaszát!
Tehát, ha jól értem, nem muszály bevakolnom, úgy is kérhetem a használatbavételi engedélyt?
Végülis nekem mindegy, hogy be van-e vakolva a szomszéd felől, vagy sem, hiszen csak egy tároló, és azt az oldalt tényleg csak ő látja.
A jog (építési) előírja, hogy a szomszéd köteles tűrni (Ön is, a másik oldalhatári szomszédét) a felújítási, befejezési munkálatok idejét és jellegét. Nem véletlen, ezeken az oldalhatárokon 1,00 méteren belül csak un. egy nyári növények ültethetők (pl. jog szerint sövény sem). A munkálatokkal okozott un. zöld-kárt pedig meg kell téríteni vagy a megállapodás szerint helyre állítani (pl. füvesítés, pázsit stb.).
Ebben egy elmérgesedett helyzetben a helyi Építési iroda partner kell, hogy legyen.
Más kérdés, hogy a szomszéd kellemetlenkedhet hosszabb ideig, mondjuk sohasem ér rá beengedni a kivitelezőket, de előbb utóbb megoldható az iroda támogatásával.
Ugye szlogen már:
“Jó szomszédság török átok,
Ők nemigen jóbarátok”…
T. Koós Miklós,
egy ügyfelem az erősen lejtős, jelenleg üres domboldali telkén föld alatti borospincét (terménytárolót) szeretne létesíteni. végigolvastam a cikkét, de nem találtam specifikus említést róla.
érdeklődnék, hogy az ilyen építmény 1)engedélyköteles-e, vagy elég a bejelentés? 2)későbbi családi házas telekbeépítéskor hány százalékkal kell figyelembe venni a háztól külön lévő pincét?
köszönettel:
M. Ákos
a pince építése engedély köteles, de önmagában pinceépítésre nem valószínű, hogy kiadnak engedélyt, ha a terület lakóövezet. A későbbi beépítés esetén a beépítettségbe nem számít bele.
Tisztelt Koós Miklós!
M. Ákos pince kérdéséhez hasonlóan, én is egy földbe vájt tárolóban gondolkodom.
Nekem eddig “építési tározót” csiripeltek a verebek, de a fenti felsorolásban olyat sajnos nem találtam.
Kérdésem: A pincéről ugye tudjuk, hogy az engedély köteles, de mi különbözteti meg a pincét, egy háztartási célú zöldségveremtől (III./23.)?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm,
G. András
a III. fejezet 23. pontja szerint háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése építési engedély és bejelentés nélkül végezhető.
.
a kérdése jogos, mitől zöldségesverem, ami nem pince? erre sajnos – ahogy már többször utaltam – nincs hivatalos meghatározás.
Az OTÉK 1. sz. mellékletében lévő Fogalommagyarázat 67. pontja szerint Melléképületnek minősül, mindössze ennyi:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
.
Én azt mondanám, hogy a zöldségtároló többek között abban különbözik a pincétől, hogy nem kell betartani a pincékre vonatkozó előírásokat (belmagasság, szellőzés, vizszigetelés…stb)
Üdvözletem!
Szeretném megkérdezni, hogy kell e építési engedélyt kérnem egy olyan építményre ami egy legelőnek minősített földterületen Csákvár külterületén van. Én egy 60 m2 alap néküli fa szerkezetü beton tuskókon álló építményt szeretnék oda tenni. Én eddig úgy tudtam ha nem fix építményhez nem kell építési engedély. köszönöm a segitséget.
Tisztelt Miklós!
Kérem a válaszát a következőkre.
Januárban a családi házam hátsó fala mellé kb.1m-re,a telekhatártól kb.0.5m-re a telek teljes hosz-szában/ami általam épületekkel végig beépített/ak-ác oszlopokra drótkerítést épített. A lakóház teljes hosszában a drótkerítésre stukatúrnádszöve-tetet kötözött 2m magasságban.Ezáltal a szuterinon
lévő 4drb.60×120-as ablakaimat besötétítette és a kilátásomat még a közterületre is megakadályozta. A szuterinom ezen részén a barkácsműhelyem és a gk.tárolóm van,amely egy aknás garázs.Az építési engedélyt 1982. szeptemberében kaptam a használat
bavételi engedélyt 1985.-ben,erről abban az időb-en a tulajdonosok is kaptak egy példányt, kifogás
t nem emeltek azóta sem.Igaz a most induló szemlén
sem nyilatkozott egyiktulajdonos sem,csak az ott lakó lányuk és fiuk,akik a munkásaival együtt épí-tettéka kerítést. A házzal szemben állva én a tel-kem bal oldalán építkeztema telekhatártól 0.50m csúrgótávolságra itt vezetem le az összes épület csapadékvizét.Tehát a szomszéd ingatlan, /amely kert művelési ágú de mg-igéptárolót létesítettek rá/balra helyezkedik el az én ingatlanomtól. Gondolhatja hogy milyen zaj,füst,rezgés,stb van közvetlen a lakószobáim falainak túloldalán és a helyiségeimben de a hatóságokengedélyezték azzal hogy engem és a családomat nem zavar a lakhatásun
kban ez a tárolóhely.Érdeklődtem az építési osztá
lyon azt válaszolták hogy a szomszéd bárhova épi
thet kerítést a saját területén. Az hogy besötét
itette és eltakarta a kilátásomat megteheti mert nem lakás céljára van használva a helyiségek.Hogy én ott ezekután csak világitás melett tudok csak
dolgozni és még a közterületre sem látok ki nem számít.Azzal védekeznek hogy én átlátok hozzájuk
a lakóházuk előtti járdáról és a telek alsó végé
ből sokkal nagyobb területről és jobban aki csak arra megy több százan,ezren az nem számít nekik.
Kérdéseim: a város több száz ilyen építésű háza közül diszkriminizálható vagyok-e én egyedülaz i-lyen rosz törvényi szabályozás miatt.Építhető-e és milyen távolságra kerítés a házam fala és a végig beépített telekhatár mellé.Mert ha a törvé
ny így igaz akkor meg kell változtatni/ennek érd
ekében hová fordulhatok országos szinten/mert az mégiscsak abszurd hogy ha telekhatárra épít valak
i akkor a szomszédja akár a ház falától 0.01mm távolságra akár 2.5m magas betolfalat építhet. Mivel az utcafrontra már 35éve nem építettek ker
ítést kötelezhetőek-e erre. Lehet-e arra kötelez
ni hogy a telek12m-es szélességének túloldalára tegye át ezt a kerítést, ha már csak ennyi esze van hogy nem alul-fölül épít kerítést és azzal lezárná a telkét.Egyértelmű hogy a bosszantásom-ra és a jószomszédi egymásmellett élés ellen tet
e mindezt. A 27 éve kaszált saját0.5m és a melle
tte lévő0.5m széles sávot nem tudom kaszálni ezu
tán mert nem fér el a kasza, Arról nem is beszél-ve hogy errőlaz építményről az eső közvetlenül a házam falára verődik és azt áztatja.A szuterin ablakon keresztülaz esetleges betörők takarás,fe
dezék alatt végezhetnék a cselekményüket. Ne haragudjon hogy ilyen bőven irtam le az esetet de a tisztánlátás érdekében erre szükség volt.Mielő
bi válaszát,segítségét előre is megköszönöm. Tisztelettel: Imre.
a saját telkére valóban építhet kerítést 2,5 m magasságig, mivel Ön telekhatárra épített, így az elmaradt 0,5 méteres helyen elvileg karbantartható a saját házának homlokzata (ha közvetlenül a telekhatárra építette volna, akor a szomszédnak tűrési kötelezettsége volna, hogy Ön hozzáférjen a homlokzatához felújítási célból.
.
A most érvényben lévő jogszabály úgy rendelkezik, hogy a telekhatáron lévő homlokzatira falra, csak 1,8 parapetmagasságú és max 0,4 m2 ablak tehető, de az is csak mellékhelyiségre.
1982-ben valószínűleg nem így szólt a jogszabály, ezért önnek jogosan nyílik ablaka a szomszéd felé, ha megkapta rá anno a jóváhagyást.
.
meglévő, építési engedéllyel rendelkező ablakot nem lehet letakarni, de most utána kellene néznem, hogy ezt pontosan hogyan írja le a jogszabály?
.
Valószínűleg egy kompromisszumos megoldással az ablakot nem átláthatóvá kellene tennie (az hogy Ön nem lát ki a közterületre sajnos nem érv, lévén telekhatáron van). ez lehet bukóvá való alakítás és tejüveggel vagy át nem látszó fóliával való leragasztása.
.
Telekhatárra ablakkal csak mellékhelyiség nyílhat és ha csak ez az ablaka van, akkor az nem lehet huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség (ez a mellékhelyiség)
Tisztelt Miklós!
Köszönöm a részleges válaszait kérdéseimre.Ön azt írja hogy elvileg 0.5m széles sávon is karbantart-ható és kaszálható ez a terület. Elvileg talán,de gyakorlatilag semmiképpen sem, ekkora helyen az én
110kg-os testsúlyommal még oldalazva sem nagyon fé
rek el nem hogy egy 90cmes pengéjű és 1.7mes nyelű
kaszával és azt még mozgatni is kellene hogy a füvet levágja, itt még a sarló is nagy, nem beszé
lve arról hogy ezt több mint 30m hosszon. Én ha barkácsolok vagy az autómat javítom akkor sokszor huzamosabban tartózkodok ezekben a helyiségekben tehát ezek nem nevezhetőek mellékhelyiségnek. Ezért is így kaptam meg az építési engedélyt és szó sem volt és lehetett a tejüvegről vagy fóliár
ól. Az hogy most milyen ablakokat lehet beszerelni
az engem ebben az esetben nem érint ezek az ablak
ok így vannak már 26éve gondolom ez jelent valamit
Ha egy olyan törvén ykikötések nélkül létezik ami alapján kerítés építhető akár gyakorlatilag is a szomszédos ház falától akár 0.01miliméterre akár 2.5m-es betonfalat, akkor lássuk be és a törvény
alkotó is beláthatná hogy ez a törvény rengeteg el
lenséges visszaélésre ad okot és lehetőséget. Na jó a törvény alkotó nem számolhatott ilyen elvete
mült szomszédokkal és ezért nem tett kitételeket a törvény szövegében. Hol lehet kezdeményezni a törvény felülvizsgálatát. Egyébként a szomszéd is belátott az én helyiségeimbe ha akart de ez nekem sosem okozott gondot. Mit lehet tenni a nyílvánval
ó rosszindulatú cselekedetek ellen. Nekem ezekben a helyiségekben mindenképpen szükségem van a term
észetes fénybesugárzásra ha ez az építés idején tudható lett volna hogy ilyen törvények lesznek va
laha is akkor ezzel számolva a szuterint is máskép
pen építettem volna és ezeket a helyiségeket az épület túlsó felére terveztettem volna de ez mostm
ár nem lehetséges mert ahhoz új szuterinfalakat kellene ezek helyére építeni. Kéremszíveskedjen az
idevonatkozó jogszabályok alapján választ adni, Előre is megköszönöm. Tisztelettel Imre.
Tisztelt Miklós! Nagykőrös zártkertövezetben van egy 300nöl telkem a telek a papír szerint 998m2 viszont én lemértem és 45x30m ami 1350m2.hogyan tudnám ezt hitelesíteni,és ez milyen költségekkel jár,ugyanis korábban érdeklődtem a helyi önkormányzat műszaki osztályán ahol azt mondták,hogy a telek 3%a beépíthető,most ezt azért kérdem mert nem mindegy hogy hivatalosan mekkora a terület mikor a papír szerint nem akkora mint valójában,mert így csak 30m2 alapterület építhető rá,az eredeti szerint pedig kicsit több mint 40m2,korábban azt mondták hogy engedélyköteles,én szeretnék egy olyan épületet ráépíteni ami pihenésre,nyári ottartózkodásra szolgál.most én olvastam erről a jogszabályváltozásról és szeretném tudni,hogy ez az 50m2 alapterület ami korábban 10m2 volt ezt mekkora területen lehet megépíteni,és milyen anyagokból?lehet e tégla,vertfal,vagy lehet e betonalapja,lehet e bevezetni villanyt?és mit jelent a maximum 2.5m építménymagasság,az oldalmagasságot,vagy ez a tetőt is magában foglalja,lehet e bármilyen a tető szerkezete? A telek a városhatártól kb 1km re van,a telekszomszédom ugyanakkora területtel rendelkezik mint én,ő egy 36m2 házat épített ami tetőteres annyit tudok hogy azon a részen elég sokan építkeznek,igaz azt mondták hogy ez a rész lakhatásra nem alkalmas,hát igen aki nem “celeb”az nem tudja milyen a szabad környezetben több időt lenni,friss levegőt szívni..válaszát előre is megköszönöm amennyire lehetett érteni a kérdéseimet,mert ezek részletkérdések,de lehet hogy ez másoknak is segít Üdvözlettel Székely István
Tisztelt Miklós !
Ímmár sokadszor fordulok Önhöz, sajnos az ügyemben még mindig nem született megoldás. Én voltam aki a műemlék épületen történő homlokzati égéstermék kivezetésével kapcsolatban kértem segítségét. Időközben kiderült, hogy az épület nem műemlék, hanem az önkormányzat által védetté nyilvánított területén áll. Időközben sikerült megszerezni a Kulturális örökségvédelmi hivatal álláspontját, miszerint a homlokzaton elhelyezett szerelvény műemléki érdeket nem sért.
Azonban mivelaz épület védett területen áll, bejelntési kötelezettségem állt volna fenn, amit nem tettem meg. Tekintettel arra, hogy az időközben szigorodó 253/1997 rendelet előírásinak nem felel meg ( 2 m-en belül nincs ablak, de a mellett kb 8 m-re álló épület ablakától nincs meg a 10 m távolság)így közölték, hogy fenntartási engedélyt nem kapok.Függetlenül attól, hogy a kivezetés a módosítás hatálybalépése előtt már megvolt. Kérdésem az, hogy alkalmazhatja -e az építéshatóság visszaható hatállyal a rendeletet, mivel most kérem a fenntartási engedélyt.
Válaszát előre is nagyon köszönöm
Üdv. Szántai
ha a fennmaradási engedélyt most kéri, akkor a jelenlegi szabályok érvényesek. ha korábban kért volna engedélyt/bejelentést tett volna, amikor még nem volt érvényben ez a jogszabály, akkor hivatkozhatna a korábbira és a régi szabály szerint kellene kiadniuk az engedélyt.
.
A tűzrendészeti és kéményügyekben általában (szerintem joggal) szigorúak, mivel életveszélyes lehet (pl. egy túlépítésnél vagy az előírtnál kisebb előkertnél ilyen nem áll fenn).
Kedves Székely István,
zártkert és bármilyen telekingatlan esetében az a mértékadó, amit a földhivatalban számon tartanak, ha a valóság és a földhivatali nyilvántartás között eltérés van, akkor a földhivatalit lehet csak elfogadni, ha az eltérés jelentős, akkor annak oka van, pl. elbirtoklás, de ezt is rendezni kell, mivel bemondásra és szokásjogra nem lehet tulajdonjogot formálni.
ennek tisztázása után lehet az építési osztályhoz fordulni. A területre vonatkozó építési előírások megszabják, hogy pontosan mit lehet ott építeni és annak mik a feltételei.
.
A szerkezeti anyagot általában csak valamilyen védettségű területen szokták előírni.
.
A 2,5 méteres építménymagasság azt jelenti, hogy összeadják az összes homlokzatfelületet és elosztják a kerülettel. Az építménymagasságba nem számít bele a 6 m-nél nem magasabb oromfal.
.
Egy homlokzaton ezt pedig úgy kell kiszámolni, hogy a terepcsatlakozás illetve a homlokzati sík és a tető találkozása közötti távolságot kell megszorozni az adott homlokzat szélességével és ezt kell elvégezni az összes homlokzaton.
Tisztelt Miklós,
Jelenleg engedélyeztetés alatt van egy 160m2 alapterületű családi ház. Ebből 118 m2 hasznos, 32 m2 garázs a többi terasz.
Amikor beadtam a tervet első kérdés volt, hogy van e garázs és az külön álló vagy sem.
A terven egyként szerepel, ezért közölték hogy csak 20eFt illetéket vegyek.
Két napja felhívtak, hogy nem OK. Vigyek még 20e Ft illetéket, mert a garázst külön kell engedélyeztetni. Hivatkoztak az OTÉK 105§-re.
A tervezőm azt mondta nincs jogalapja.
Én ugyan keresem az erre vonatkozó alátámasztást, esetleges olyan alapot aminek következtében nem kérhetik, de nem találom.
Tudna nekem segíteni.
Esetlegesen e-mail-ben is ha lehet: kistom79@t-online.hu
ezzel már én is találkoztam, amikor a lakás szerves része volt (körbeépült), akkor nem kellett külön fizetni érte, ha hozzá volt toldva, akkor igen. Lehet, hogy valahol az illetéktörvényben van erre szabályozás?
Itt ebben az esetben konkrét szerves része!
Az egész terv egy azon tetőszerkezet és átjárhatósággal készült!
A tervező azt mondta amikor jeleztem az önkormányzat problémáját, hogy elvileg van olyan törvény, hogy 50 m2-nél kissebb nem lakóépületnek minősülő építmény nem engedélyköteles. Létezik ilyen?
Minthogy én nem találok, ezért itt még várok az esetleges lehetőségekre, azt követően megyek és nyalok egy 20e-s bélyeget!
létezik ilyen jogszabály. Ha teljesen különálló és az építménymagassága nem haladja meg a 2,5 métert
Akkor ez ide nem hiszem hogy vonatkozik, hiszen lehet vitatkozni.
1, – egybe van építve, ezért nem különálló
– a tetőszerkezet magasabb mint 2,5 méter
2, – Nem tartozik hozzá (ezért kérnek külön engedélyezésért 20eFt-t), ezért hiába van egybe építve, különállóként kell kezelni.
– Ebben az esetben én ráfogom hogy a lakás tetőrésze nyúlik át és így nem magasabb!
Szerintem nyalok egy citromot, hogy jobban ragadjon a második bélyeg!
Köszönöm.
Tisztelt Miklós!
2009.02.19.-én 18.00-kor írtam Önnek egy levelet de eddig nem kaptam rá választ Öntől. Várjak még a válaszára vagy keressek máshol választ a kérdése
imre? Tisztelettel: Imre
Kedves Imre, sajnos csak ismételni tudom,amit korábban írtam. Ha a 20 év alatt megváltozott jogszabály miatt szeretnék Önt korlátozni az inkább jogászt igényel, mint építészt
Sajnos többet nem tudok segíteni ebben az ügyben, nem vagyok jogász
Üdvözlöm!
Van egy telkem, pár éven belül akarok rá építeni.
De most szeretnék építeni rá egy kb 50m2-es kis házat, persze ugy, hogy az uj házat ami majd később építek rá(azt már rendesen, engedéllyel) elférjen tőle. Az új szabályozás szerint 100m2 alatti, 4m magasságot meg nem haladó, tartós emberi tartózkodásra nem alkalmas épületet csak be kell jelenteni, ha építeni akarok. Mitől függ, hogy tartós emberi tartózkodásra alkalmas e(fűtés, ablak, stb)?
Mert akarok bele wc-t, meg zuhanyzót, és tűzhelyet is, mert ha majd építünk akkor legyen hova menni, meg lehessen főzni is, és ha ugy van, kint tudjunk aludni, meg ami olyan szerszám azt be lehessen zárni.
Addig meg még nem építünk nyáron ki lehetne menni grillezni, meg szalonnát sütni….
És ha ott alszok, és feljelent valaki, akkor megbüntetnek, mert azt nem lehet, csak lakoházban?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tar Tibor
Üdvözlöm!
Szeretnék építeni egy 45m2-es fa szerkezetű nyaralót.
Úgy hallottam ,hogy ha beton tuskón, vagy cölöpön áll, akkor nem kell rá engedély mert nem fix az alapja, és nem számít építménynek.
Az önkormányzaton azt mondták, hogy a régi ötm rendeletben az volt a meghatározás “építmény az ami egybefüggő szilárd alappal rendelkezik”.
Az új ötm viszont nem ír erről.
És a telek %-os beépítettségébe beleszámít e az ilyen épület.
Köszönöm
Tisztelt Hézigazda!
Le szeretném cserélni a tetőmet, most cserép tető van rajta és zsindelyes kialakítást szeretnék. Érdeklődni szeretnék, hogy ez a csere építési engedély köteles-e.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Páll Tamás
Tisztelt Miklós!
Az udvaromban a garázshoz vezető út le van betonozva 6 éve.A telekhatártól 1m-es sávban meghagytam befüvesítve a talajt.A szomszédom felől palakerítést állítottam fel 9 éve a már régóta meglévő vasoszlopokra.A pala alatt 2-3cm rést hagytam a föld egyenetlensége és hogy a téli fagyok miatt ne törjön le az alja.Sajnos a szomszédommal nem jó a kapcsolatom,és minden lehetőséget megragad ,hogy ez így is maradjon.Az utóbbi 1-2 hónapban az a probléma hogy átfolyik az esővíz hozzá a pala alatt.Jogos a “kővetelése” hogy oldjam meg az esővíz elvezetést,vagy elég-e a telekhatártól számított 1m-es befüvesített talaj?
Segítségét előre is köszönöm!
Gyula.
Kedves Tar Tibor,
ha WC-t, fürdőt szeretne az épületbe, akkor az emberi tartózkodásra szánja. Előírás azonban a 2,5 méteres építménymagasság is. Az emberi tartózkodásra való alkalmasság pl. a szilárd padló. a megfelelő világítás, szellőzés, hőszigetelés, vizszigetelés, minimális méretek. A jogszabály ennél részletesebb meghatározást nem ad.
kedves Bíró Attila,
attól még hogy betontuskón áll az épület, még építési engedély vagy bejelentés kötelezett az épület, bár az un. mobilhome-k kapcsán a honi szabályozás hogy úgy mondjam, “hézagos”.
.
A telek beépíthetősége, oldalkert, zöldfelületarány és egyéb előírások betartása FÜGGETLEN attól. hogy engedély nélkül megépíthető-e az adott épület, vagyis lehet hogy nem kell engedélyeztetni, de a területre vonatkozó előírásokat be kell tartani és ha ellenőrzéskor ezek valamelyike esetleg nincs betartva, akkor jogos lehet a büntetés.
Kedves Koós Úr !
Vásároltam egy házat, melyhez tartozik egy különálló 50 m2 épület garázs-műhely és kazánház funkciókkal.Mint kiderült ez a melléképület engedély nélkül épült kb 20 éve.Az eladó szerint megkérhetem rá a fennmaradási engedélyt, de nem tudom, hogy kiszabnak-e rá bírságot is. Illetve az épület előbb-utóbb lebontásra kerülne és építenék egy kisebb, csak garázs funkciójú épületet. Természetesen ezt már engedéllyel. Ön mit tanácsol, mit tegyek?
ha mindenképpen építkezne, akkor adja be a garázs terveit, amin szerepelni fog a jelenlegi bontása is, igy a helyzet jogi szempontból rendezett lesz. Persze előtte jól utána kell néznie, mit és mekkorát és hova építhet?
ennek akkor van különösen fontos jellege, ha a telek már egyébként is túlépített és a jelenlegi állapotot nem is lehetne engedélyeztetni.
sokszor előforduló gyakorlat, hogy pl. egy ilyen állapotot legalizálnak ( ha kell kifizetik az esetleges bírságot is) és a már legálisan létező melléképület átalakítására kérnek engedélyt. ebben az esetben, mint meglévő épület már pl. a beépítettség adottság, igy ez kibúvó lehet. ez egy kiskapu, bármennyire sem szép, hogy ilyet tanácsolok, de lehetnek olyan extrém helyzetek, amik csak így oldhatóak fel….
Az nem egyszerűbb ,ha előbb lebontom a régit, majd mintha nem is lett volna épület, kérek engedélyt egy új garázsra. A régin az átalakítás sem segít, mindenféleképpen bontani kell. Nincs több százezer forintom egy bírságra. Ha esetleg nem lehet építeni zárt terű melléképületet, megelégszem egy nyitottal is.
de egyszerűbb és olcsóbb is. a megjegyzésem arra vonatkozott, ha újra nem volna megépíthető, mert pl. nem férne bele a beépíthetőségbe.
aszt szeretném kérdezni hogy kel e építési engedély melék épületekre /pd házi állatok tartására ,kazán ház. elöre is kösszönöm tisszteletel Zoltán
mivel nagyon hosszú a felsorolás, ezért kérem, hogy a fenti cikk végén lévő hivatkozásra kattintva nézze meg a rendelet 1. számú mellékletét és azon belül a III. fejezetet, ott vannak felsorolva, amire NEM kell engedély, sem bejelentés
Tisztelt Uram!
Először is, gratulálok az oldalhoz. Rengeteg hasznos információt tartalmaz. Köszönet érte!
Másodszor pedig lenne egy személyes kérdésem. Építkezni szeretnénk. De már a telekvásárlásnál felmerültek kérdések, és szeretnénk megbizonyosodni mindenről mielőtt belevágunk.
Üdülőtelekre, zártkerti telekre, vagy külterületi telekre milyen ingatlant lehet építeni? Mi természetesen családi házat szeretnénk. A probléma, hogy az építkezéshez szocpolra is szükségünk lesz, de szocpol csakis “lakóház” építésére adható. Vagyis a lakhatási engedély megadásakor mint lakóházként kell, hogy nyilván legyen tartva az épület. Kérdésem, hogy ez teljesülne-e, ha nem belterületi építési telekre építkeznénk.
Ha esetleg nem tud segíteni a kérdésben, tudna esetleg javasolni egy honlapot, vagy címet, ahol érdeklődhetnénk?
Válaszát és munkáját előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel:
Éva
a terület besorolása határozza meg, mi építhető rá:
üdülőövezetbe CSAK üdülőt, zártkertbe általában csak gazdasági épület, pince, tároló építhető, a külterületre pedig általábancsak egy szerszámtároló vagy amit a helyi építési előírás lehetővé tesz.
Ha szocpolt, vagy hitelt vennének igénybe illetve pl. egy meglévő lakás eladásából származó bevételt lakóépületre szeretnék költeni, akkor OLYAN ÖVEZETET kell keresni, ahol lakóépület építhető.
A legegyszerűbb az önkormányzat építési osztályán megérdeklődni, mely területeken NEM LEHET családi házat építeni.
ezek a besorolások jogszabály szintűek, tehát nem lehet eltérni tőlük, csak a terület rendezési tervének a módositásával, amit viszont csak a közgyűlés fogadhat el. Vagyis elég macerás….
Üvözlöm!
a kérdésem a következő lenne.
Adott egy szántó aminek a nagyrészétkb 80% már belterületbe vonták és épitkeznek is rá, a közmű is bent van a legtöbb helyen. egy kis rész nem az mert 2 tulajdonost nem érdekel. lehet e a többit belterületbe vonni úgyhogyhogy azt a 2 telket ami 800nöl kb szántónak hagyni. így belterülettel lenne körbe keritve. eddig nem sikerült. de az sem járható hogy ezek miatt a maradék több tulajdonos netudjon lépni. Köszönöm válaszát előre is
ez azt hiszem meghaladja egy mezei építész kompetenciáját, mivel ez egy elég speciális terület.
.
Véleményem szerint elvileg lehet, én már találkoztam olyan területtel, amely közrefogott egy eltérő funkciójú területet, ez területszabályozás kérdése, hiszen az konkrét hrsz-ek alapján történik, de erre igazából az önkormányzat ingatlanrendezési csoportja tudja a választ.
Köszönöm szépen!
Tisztelt Házigazda!
Le szeretném cserélni a tetőmet, most cserép tető van rajta és zsindelyes kialakítást szeretnék. Érdeklődni szeretnék, hogy ez a csere építési engedély köteles-e.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Páll Tamás
A jogszabály homlokzatot ír elő és nem tetőt:
a rendelet 1. sz. mellékletének II. fejezet 13.pontja szerint bejelentés kötelezett:
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés).
Kedves Miklós!
Van egy régi családi házunk utcafronti nagy telekkel.A telken egy nyitott tároló áll vagy 50 éve,melynek egyik oldala az utca felőli telekhatáron van.Ennek a tárolónak a tetőszerkezetét cserépről palára cseréltük. Időközben a telek egy részét eladtuk és az új telekhatár (szomszédfelől) ennek a tárolónak a másik oldala lett. Az új telekhatáron kerítést húztunk fel,így ennek a tárolónak 2 oldalát a kerítés képezi (a többi rész nyitott).
Az új szomszéd aki a telket vásárolta nemrég egy gyorsépítésű házat épült elég közel a kerítéshez kb. 1m-re,(végül is minket nem zavar).
A minap kézhez kaptunk egy felszólító levelet, az Építésügy-től,hogy el kell bontanunk a tárolónkat,mert az nem felel szabályoknak,bizonyos előkert hiányossága,valamint a telekhatártól való távolság miatt.
A kérdésem az lenne,hogy egy rég (több mint 50 éve) felépült tároló elbontását jogosan követelhetik-e,hisz ők épültek később a már kialakult viszonyokhoz.
A régi tároló ottlétét akár tanúkkal is tudom igazolni (régi szomszédok,fényképek stb.).
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm: Mónika
Kedves Miklós!
Csupán egyetlenegy kérdésem lenne. A kiugró teraszok korlátai – ha az épület alapkontúrján körben kinyúlik a terasz és az azt körülvevő korlát – beleszámítanak e az építménymagasságba? (a kinyúló részen)
Illetve, akkor is, ha áttetsző (üveg) a korlát?
És mi a helyzet a vízszintesen “rácsozott” korláttal, aminek a vetített felülete ugyebár nem a tényleges korlátfelület, hanem csak egy töredéke?
Szerintem az OTEK-ban ez nincs pontosan meghatározva.
Hú, egyből három kérdés lett…
Köszönettel,
Krisztián
Kedves Mónika,
ez sokkal inkább építésjogi kérdés, mintsem építészeti, ha mégis állást kellene foglalnom, akkor azt mondom, ha olyan régi, akkor szerepelnie kell a földhivatali helyszinrajzon, ha nem , akkor nagy valószínüséggel már eleve építési engedély nélkül építkeztek, vagy elfelejtették a földhivatban anno elrendezni, hogy szerepeljen rajta. Ha nincs a hiv. térképen, akkor szerintem kicsi az esélyük, hogy megmaradjon….
kedves Krisztián,
a korlát anyaga és áttetszősége nem befolyásolja az építménymagasság számítást. a korlát felületét is bele kell számolni, viszont cserében megnő a vizszintes méret is igy a számítandó kerület is. A konzolok ilyen módon “besegitenek” a kivánt építménymagasság elérésébe
Tisztelt Miklós!
Külterületen szeretnék épiteni egy szennyviztárolót(földben elrejtve betonból) a kertemben. Mekkorára nem kell engedély?És fúrt kútra kell-e engedély?
Köszönöttel
Richárd
Kedves Fikner László,
attól hogy valami nem építési engedély köteles az egyéb előírások vonatkoznak még rá (telek beépítettség, oldalkert, tűztávolság….stb)
Kedves Óra Richárd,
a rendelet 1. melléklet III. fejezete szerint nem eng. (+ bejelentés) köteles:
“18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,”
vagyis nem kell.
.
A fúrt kutat a területi bányakapitánysággal, az 5-10 méteres ásott kutat a jegyzővel kell engedélyeztetni.
Tisztelt Koós Miklós!
Már írtam Önnek és meg is kaptam a választ nagyon szépen köszönöm, már csak annyi kérdésem lenne, hogy a bejelentés köteles tevékenységekhez is kell tervet biztosítani, vagy elég ha én nyilatkozom az építési hatóság felé, hogy a munkát megkezdtem.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Páll Tamás
sajnos nagyon megtévesztő a jogi megfogalmazás,a “bejelentés” egy csökkentett tartalmú és példányszámú tervet jelent illetve gyorsabb ügyintézési határidőt
Tisztelt Koós Miklós!
Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást.
Üdv: Páll Tamás
Kedves Házigazda! Mónikának adott válaszodhoz engedd meg, h megjegyzést tegyek. Én jó esélyt látok a tároló megmaradására.
Úgy tudom, h a szabálytalanságok 10 év alatt elévülnek, ha a hatóság ezidő alatt nem fedi fel, már nem tehet semmit. (pl. 12 éves épületre akartunk fennmaradásit kérni, elzárkóztak, mondván, már nincs vele dolguk, számtalan hasonló álláspontot hallottam, azt mondják, kezeljük adottságként a szomszédban régebben álló szabálytalan épületeket, már nem is bírságolhatják) Ellenben az ingatlan értékvesztése fennáll a szomszéd részéről, bár ha ennek ismeretében vette, akkor nehéz bizonyítani az elvárható körültekintő tájékozódást.
A szomszéd tervezőjének fel kellett (volna) tüntetnie helyszínrajzon a tárolót. Ha megtette szabálytalan az engedély, ha nincs meg a telepítési vagy tűztávolság, ha nem rajzolta be, ő is hunyó (a helyszíni szemlén akkor is kellett derülnie, így is szabálytalan az engedély). Én fellebeznék.
Bocs, hogy opponálok, de így látom.
üdv:
Architext
Ja és arról nem beszélve, mikor a szomszéd (lakó)háza van túl közel. Azért azt jogbiztonság miatt is védeni kell! (akár szabályos is lehetett építéskor)
üdv:
Architext
kedves Péter,
örülök, ha megcáfolsz, mert ezek szerint van hivatalos infó arról, hogy mit lehet vagy sem ilyen esetben. Én nem ismerek ilyet, bár annyira nem is kapartam utána, mivel ez inkább jogi, építésigazgatási ügy… De az is lehetséges, hogy pontos jogi szabályozás híján a helyi előadóra van bízva…
Tisztelt Koós Miklós!
Külterületen élünk a párommal. A körülöttünk lévő telkeken is laknak. Az egyik szomszédunk tavaly nyáron 3 méter hosszan kibontotta a kerítést.(Mi 8 éve vettük a telket,ők még később,de a kerítés már meg volt akkor.) “Mivel a telek jobb oldalán lévő kerítés építése a telektulajdonos dolga,semmi küzünk hozzá”-erre hivatkozott mikor szóltunk neki. Kértük a helyi jegyző segítségét,ő azt mondta,beszéljük meg egymás között. Többször próbáltunk dűlőre jutni velük,hiába. Segítségét kérném,mit tudunk tenni? Lehet őt kötelezni a kerítés visszaállítására?
Várom válaszát,
Tisztelettel: Varga Judit
emailt irtam
Külterületen szántó földön szeretnék építeni egy bruttó 15 m2 alapterületű max.2,5 m magasságú emberi tartózkodásra nem alkalmas építményt.Az hogy emberi tartozkodásra nem alkalmas annak mi a feltételei?Mert szertném az alját lebetonozni, a házat hőszigtelni és világitást beszerelni eseteleg egy wc-t is?Lehetséges-e mindezt engedély és bejelentés nélkül?
Tisztelettel:Óra Richárd
a huzamos emberi tarozkodás defniciója az OTÉK szerint:
42. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el.
2,5 m ép. magasságú, 15 m2 alapterületű épület építhető (hacsak a területre vonatkozó előírások ezt nem tiltják, vagy pl. csak pincét, vagy csak szerszámoskamrát engedélyeznek)
Tisztelt Miklós!
Most akkor lehet szilárd talaj és hőszigetelés?
Ha valami szabálytalanságot találnak akkor egyből pénzbírságra kell számítanom?
Mi minösül szerszámostárolónak mik a feltételei?
Köszönöttel:Richárd
nekem a huzamos emberi tartozkodás fogalmi definiciója is elég megfoghatatlan. Nyilvánvaló, ha egy ellenőrzésnél megvetett ágyat találnak a szerszámtárolóban, akkor azt nem szerszámtárolónak fogják minősiteni.
A szabálytalanság esetén nem feltétlenül birságolnak, de ez nagyon önkormányzatfüggő, pontosabban ezt nem is ők, hanem a Közig Hivatal végzi, ha jól tudom.
Tisztelt Miklós!
Hétvégi házat álladó lakásként használjuk és szeretnénk korszerűsítést végezni a tetőn. Tetőgerenda teljes cseréje, pala helyett cserepet szeretnénk. 80-as években épült a házikó alpesi típusú tetővel, ami a mai szabályozásnak nem felel meg. Lehetséges, hogy a helyi hatóság ne adjon ki engedélyt a jelenlegi tetőmagasság, tetőszög fenntartására?
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Kulcsár Ilona
hát megvallom őszintén nem tudom, hogy az önkormányzat miképpen fog dönteni, de én azt gondolom, itt alapvetően egy állagfelújításra kerül sor, és semmiféle funkcionális változás nem történik. Ha itt csak a tetőfedést kellene kijavítani, akkor nonszensz volna emiatt átépíteni az egész tetőszerkezetet.
Kezeljék alapvetően az egészet egy sima héjazatcserének és ha már megbontják és látják, hogy egyes fedélszéki darabokat ki kell cserélni, cseréljék ki, az nem tiltható meg
Tisztelt Uram!
Örülök, hogy rátaláltam az oldalra.
Egy rozoga melléképületet szeretnénk lebontani és helyette gépkocsitárolót épiteni/felállitani.
Ha elfogadható ajánlatot kapunk, szeretnénk tégla épületet, amekkora a jelenlegi, ha meghaladja anyagi lehetőségeinket, csak mobil fém garázst állitanánk fel.
Kérdéseim:
Kell-e bontási engedély a melléképületre?
Kell-e épitési engedély, ha ugyanakkora tégla épületet épitünk helyette?
Kell-e épitési engedély, ha mobil garázst állitunk fel helyette?
Kell-e épitési engedély, ha máshová állitunk fel a telken egy mobil garázst?
Mennyi távolságot kell hagyni a szomszéd keritése mellett?
Kell-e engedély a kocsibejáró kapu létesitéséhez?
Van-e előirás, mennyire lehet a kapu a szomszéd keritésétől?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Üdvözlettel, Mária
Tisztelt Uram!
A következő kérdéssel szeretnék önhöz fordulni. A házam bejáratánál szeretném kibővíteni a már meglévő teraszt (1-1 méter minden irányban, az alappal egy magasságban), erre a meghosszabbított részre tetőt szeretnék amit tégla oszlopok tartanak és az oszlopok között 70cm magasságig szintén téglafal lenne. (A már meglévő tarasz teteje a háztetővel egybe van építve. )Egy ilyen típusú építésre kell engedély?? Vagy ez “csak” előtetőnek számít?? Egyébként egy terasz építménynek számít??
Előre is köszönöm a segítségét.
Kedves Zsótér Mária,
Kell-e bontási engedély a melléképületre?
nem kell
.
Kell-e épitési engedély, ha ugyanakkora tégla épületet épitünk helyette?
csak akkor ha a következőbe nem fér bele: “az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas ”
.
Kell-e épitési engedély, ha mobil garázst állitunk fel helyette?
a mobil garázst nem ismeri a magyar építési jog. helyhez kötött építményt ismer, amelyiknek saját alapozása van és közműcsatlakozása
.
Kell-e épitési engedély, ha máshová állitunk fel a telken egy mobil garázst?
lásd előző 2 választ.
.
Mennyi távolságot kell hagyni a szomszéd keritése mellett?
a területre vonatkozó előírások szerint kell eljárni, ha szabadonálló az előírás, akkor általában 3 m, ha oldalhatáros, akkor 0. önkormányzatnál kell utánaérdeklődni.
.
Kell-e engedély a kocsibejáró kapu létesitéséhez?
A kapuhoz nem, a közútra való csatlakozást viszont sok helyen külön engedélyhez kötik
.
Van-e előirás, mennyire lehet a kapu a szomszéd keritésétől?
Nincs
kedves Papp Ildikó,
a bontási engedélyt valóban figyelmetlenül adták ki és ezzel Önnek kárt okoztak. Ha önnek ott pl egy épülete lett volna, akkor az most jó eséllyel megsüllyedne, ilyen esetben a bontást végzőnek a kötelessége, hogy a jelenlegi állapotot, építmények, kerítések állagát megvédje, gondoskodjon az állékonyságukról. A telkek közötti esetleges támfal és kerítés két különböző dolog.
Én első körben irnék a jegyzőnek, mert csak azután fordulhat a Közig hivatalhoz. De előtte felhívnám a Közig Hivatalt és előzetesen érdeklődnék. ha segitőkész ügyintézőt fog ki, talán még azt is elmondja, mire számíthat?
Én sem hagynám ennyiben. Az illetéket (~ 20 eFt) bizonyára megérné…
Kedves Szín Györgyi,
ha a terasz szinte nem magasabb 100 cm-nél, akkor nem számít bele a telek beépítettségébe, ha fedetlen, építési engedély sem kell hozzá, viszont be kell tartani akkor is a telekre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. zöldfelület arány).
Ha le akarja fedni, akkor az építési engedély köteles, ha külön, a kertben építené meg, akkor az lehetne kerti lugas (nem kell ép. eng.), de hozzáépítve már a ház része
előbb meg kell érdeklődni, hogy a területen mi építhető (szántón szerintem semmi) az átsorolás nem egyszerű.
Az építménymagasság számítása: az összes homlokzatfelület/kerület. A 6 m magasabb oromfal nem számit bele. Az egyes homlokzatok felületei: szélességx magasság (ez a homlokzati sik és tető metszősikja és a rendezett talaj közötti távolság
Kedves Koós Úr !
Szeretném kikérni a véleményét, hogy kihez fordúl-
hatnék panaszommal. A helyzet a következő :
Ikerházban lakunk, tehát a háznak van egy domináns
oldala, a másik közös az ikerrel. Erre az oldalra
néz az összes ablak, a bejáreti ajtó lépcsővel.
Erre az oldalra a bejárati ajtóval egy vonalba,
a szomszéd épített egy kb. 50cm átmérőjű szerelt
kéményt, egy vegyes tüzelésű kazánhoz. A bűz elviselhetetlen. Zárt ajtónál bejön a füst a lakásba. Nem tudok a lépcsőn felmenni, mert ez alatt az idő alatt már fűstszagú a ruhám. A látványról nem is beszélek. Szörnyű.
A két ház között durván 6m a távolság. A mi házunk (az ikerségből adódóan) 3 szintes magas.
A szomszédban mióta mi itt lakunk 19 éve gázkazán van, és működött idáig. Azt nem értem,hogy az ő spórolása miatt, hogy az erdőböl gyűjtött vizes fát eltűzelje, okozhat e ilyen rombolást a mi kárunkra.
Kérném a segítségét , üdvözlettel
Kovács Sándorné
a kéményseprő szolgáltatónál tegyen bejelentést, ugyanis bár a szerelt kémény valóban nem építési engedély köteles, de az üzemeltetését a kéményseprőnek be kell jelenteni és neki azt jóvá kell hagyni.
Tisztelt Koós Úr!
Társasházban lakom, szeretném meglévö nyílászáróimat újakra cserélni, illetve bejárati ajtómat egy jelenleg meglévö ablaknyílásba áthelyezni oly módon, hogy annak szélességét nem csak magasságát változtatom (csak lenti irányba, meglévö áthidaló marad) a volt bejárat helyére erkély/teraszajtó kerülne. Ez a homlokzat az utcafrontól nem látható. A homlokzat a társasházi szerzödésem alapján osztatlan közös tulajdonnak minösül.
Kérdesem a következö: milyen engedélyekre van szükségem, illetve kell-e a szomszédok hozzájárulása.
Válaszát elöre is köszönöm!
Tisztelettel Kónya András
Kedves Kónya András,
ha a kiváltó nem változik, akkor nem kell bejelentés sem, viszont mivel közös tulajdonról van szó (a tartófalak, homlokzat, kerítés, lépcső, telek…stb. mindig azok), ezért a társasházi alapító okirat szerinti szavazatarányban a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges
Tisztelt Koós Úr!
Válaszát köszönöm, most néztem újra át a tervrajzokat és sajnálattal látom hogy azon ablak ahova a bejárati ajtót át szeretném helyezni nincs a tervrajzokon feltüntetve. A ház 2002-ig önkormányzati tulajdonban volt akkor mérték fel, illetve adták el öket. Ekkor történhetett a mulasztás, mivel az érintett ablak legalább 40 éve a helyén van. Mit a teendö ilyenkor? Szükség van utolagos engedélyeztetésre a késöbbi problemák elkerülés végett, mivel jár ez, hisz véleményem szerint az önkormányzat részéröl is történt mulasztás hisz nem mérték fel a tényleges állapotokat?
az a felmérés, amire Ön hivatkozik, a társasházi alapító okirathoz készült és a tulajdoni arányok megosztását hivatott rögziteni (nagy valószínűséggel nincs benne se homlokzat, se metszet, az alaprajzok is csak sematikusak). Vagyis az nem építési terv.
De nem is érdekes. MOST van ott ablak és nyilván az is látszik, hogy nem tegnap tették be. Le kell fotózni és mivel nem építési és bejelentés kötelezett, tértivevényes levélben elküldeném a jelenlegi állapot fotóját vagy kihívnám a területileg illetékes előadót és közösen készitenének egy fotó róla.
Tisztelt Koós Miklós!
A korábbiakban kérdeztem már Öntől.
Tehát ha 2,5m alatti az építménymagasság, és 50m2 alatti az alapterület, akkor be sem kell jelenteni az építkezést, ha nem huzamos emberi tatozkodásra alkalmas.
Tehát akkor ha be se kell jelenteni, akkor az nem lát napvilágítot, hogy mi van az épületen belül.
És ha pl nincs meg a kötelező ablak hányad, akkor elvileg már az se huzamos emberi tartozkodásra alkalmas. Vagy ha a legnagyobb helyiség nem éri el a 17m2, akkor már az se jo lakásnak.
Ha tehát építek egy 50m2 alatti, 2,5m epítménygasságot meg nem halado épületet(amit ugye be sem kell jelenteni), akkor ezzel akkor lehet problémám, ha feljelentenek, és kijönnek megnézni, hogy van e szilárd burkolat, világítás,stb….?
És ha szilárd burkolatot és világítást találnak, akkor megbüntethetnek hogy engedély nélkül építettem?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tar Tibor
Tisztelt Koós Miklós!
Rosszul értelmeztem, be kell jelenteni. De a lényegen nem változtat.
Tisztelettel: Tar Tibor
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
Ebben az írásban 50m2 a határ, ami felett be kell jelenteni.
a huzamos emberi tartózkodás nincs részletesen deffiniálva, igy ez ügyben elég nagy a szubjektiv mérlegelés lehetősége. A lényeg a méreteken van, azokat ne lépje túl.
Köszönöm válaszát!
A kérdésem az lenne, hogy akkor 50m2, vagy 10m2 a határ, ami alatt be se kell jelenteni?(az Ön írásában 10m2, a az általam belinkelt oldalon 50m2).
Tisztelettel: Tar Tibor
Valamint az, hogy ha be kell jelenteni,akkor ahhoz milyen dokumentumok szükségesek?(kell a tervrajz, stb..)
természetesen 50 m2 a helyes szám (én irtam rosszul). A bejelentés ugyanúgy építész által készített, aláírt tervdokumentációt jelent, csak szűkebb a tartalom, kisebb a példányszám és fele az ügyintézési idő
Köszönöm!
Tehát akkor ha 50m2 alatti az alapterület, és az építménymagasság 2,5m alatti, akkor be sem kell jelenteni. Csak megépítem, és nincs vele más teendőm.
Tisztelt Uram!
A következpkben szeretném tanácsát kérni.
Szeretnénnk venni egy telket (a szomszédos telektulajdonostól), úgy tudom neki meg kell osztania a telkét, így külön Hrsz-on tudjuk megvenni. A helyi építésügyi hatóság szerint erre a telekre lehet majd építeni. A kérdésem a következő (az előttem szólók kérdéseihez hasonló): ha építeni szeretnék rá egy kb. 40 m2-50 m2-es kis házat, de jelenleg nincs víz sem, és villany sem a telken , tehetem ezt építési engedély nélkül is? (Hacsak a szomszéd fel nem jelent), ill. ha faházat szeretnék felállítani, ahhoz kell -e engedély?
Köszönettel:
Andrea
az építési engedélyezési kötelezettség nem függ az építmény anyagától, mi több, ha készházat (szerelt) szeretne építeni, azt csak akkor teheti meg, ha az építési rendszerről ÉME minősitést is be tud mutatni (ezzel akarták elejét venni a házilagos faházak építésének).
ha nincs villany és víz, akkor legfeljebb (szerszám)tárolót engedhetnek odaépíteni.
Kedves Miklós,
nemrégen vásároltunk egy parasztház jellegű ingatlant. Az épület kőből épült, helyesebben kőből és téglából vegyesen, hagyományos parasztház elrendezéssel, a kőoszlopos szintén kőből alapozott tornácról kb. középen nyílik a konyha, ebből két oldalra 1-1 szoba. Eddig hagyományos sparhelt, ill, kályha szolgáltatta a fűtést. A fürdőszoba kialakítását a tornác felének beépítésével szeretnénk megoldani, egyúttal a fűtést is modernizálnánk és a szerelt kéményes kombicirkót is az új fürdőszobában helyeznénk el.
Én már elvesztem a szabályok között, összefoglalná, hogy milyen dokumentációkra, engedélyekre lesz szükségünk?
leegyszerűsítve, ami építési engedély köteles: homlokzat megváltozása (ablak, ajtó), szerkezetet érinti.
Ha nem haladja meg a 300 nm-et (540 cm fesztávolságot …stb)akkor nem kell kiviteli terv.
Szerelt kémény nem engedély köteles, de a kéményseprőhöz be kell adni előzetes jóváhagyásra, különban az átadáskor lehetnek gondok. A gázvezeték/berendezés létesstését külön, erre szakosodott gépész tervezővel kell megterveztetni és neki kell jóváhagyatni a területi gázművel.
A tervet csak erre jogosultsággal bíró építész tervező tervezheti. A hatósághoz való beadáshoz – szintén leegyszerűsítve – a tervek, műleírás, energetikai szkv., ha a fesztávolság indokolja statikus műleírás és számítás, 3 hónapnál nem régebbi földhivatali helyszínrajz és tulajdoni lap szükséges. Továbbá az érintett közművek előzetes közmű hozzájárulása (gáz, villany, viz és ha van csat.) Mivel építési engedélyt kell rá késziteni, a beadandókat a tervezőnek tudnia kell.
Kedves Miklós, köszönöm a választ.
Ez nem egészen világos: “Ha nem haladja meg a 300 nm-et (540 cm fesztávolságot …stb)akkor nem kell kiviteli terv.”
Fesztávolság alatt két oszlop távolságát kell érteni? Miből jön a 300nm?
S még egy kérdés: meg tudná saccolni, hogy kb mennyibe fog kerülni, mire odáig jutunk, hogy elkezdhetjük az építést?
Tudom, hogy az építészeti/gáz-tervezői díj megállapodás kérdése lehet, de az engedélyeztetési eljárásoknál milyen nagyságrendű összeggel számoljunk (építési engedély, Tigáz, kéményseprők, stb)
Üdvözlettel
Tarr Gabi
a 300 nm az bruttó terület, a fesztávolság> födém vagy kiváltó.
illeték 20 eFt, kémyénseprő szkv. cca 8-11 eFt, földhivatali térképmásolat 2-3 eFt, közműnyilatkozatok általában ingyenesek
Tisztelt Koós Miklós!
Zárt kertben amely a rendezési tervben beépítésre szánt övezetként van nyilvántartva, vagyis kiadják az épitési engedélyt, egy 50m2 es kerti kisgép és szerszám tárolót akarok építeni, ami ugy van megterveztetve hogy később lakóháznak is megfeleljen, vagyis pl: 2,5 m fölött van az oldalmagasság. A szerszámtároló most ugy van megterveztetve, hogy fekvő pihenésre is alkalmas helyiség is legyen benne (öltöző, pihenő). Ha megkapom a használatba vételi engedélyt és mondjuk ott alszok, tartózkodok, akkor engem könnyebb megbüntetni mint azt aki 2,5 m alatt építkezett és semmilyen papírral nem rendelkezik, és mondjuk nekem is lesz bent wc, áram??
Még egy dolog aki 50m2 ig, 2,5m magasság alatt épitkezik és át akarja majd minősítetni lakóháznak az építményét, a jelen előírásoknak való megfelelőségét, mivel kell igazolnia, tehát az építtető ez esetben nem muszáj hogy cég legyen, kell-e építési napló, megfelelősségi tanúsítvány. Hogy tudja igazolni a megfelelő építést?
hogy milyen praktikákkal lehet kibújni a jogszabály alól, abban nem tudok segíteni. A bírságolási gyakorlat pedig meglehetősen önkormányzatfüggő, hol, mit, mennyiért bírságolnak? Ugyan vannak jogszabályi kapaszkodók, de nyilván van benne egy jó adag szubjektív megítélés is, hiszen mindenre nem lehet jogszabályt alkotni.
ha meglévő épületet akar majdan átminősíttetni, akkor azt csak akkor tudja megtenni, ha az épület megfelel a családi ház kritériumának, ha emiatt módosítani is szükséges, akkor nem lesz elégséges csak a rendeltetés módosítási kérelem, hanem be kell majd nyújtani egy építési engedélyt is.
Utólag nem kérhetnek építési naplót, ha egyszer engedély nélkül építkezett vagy olyan épületet épített, amihez nem kell engedély.
Bel magasság kitérium – lakóháznál van meghatározva?
a belmagasságot úgy is 2,5m fölé lehet vinni hogy a gerendázaton töröm vízszintesre a mennyezetet?
amugy amit terveztettem az a terven is megfelel a lakóház kitériumoknak már mint a falrendszer, eleve úgy van hogy át lehessen minősíteni. Mivel ez egy szerszámtároló az egészet én építeném meg de az építési naplót néztem abban meg csak vállalkozó van feltüntetve, holott a terveknek megfelelően én is meg tudom csinálni ez egy könnyüszerkezetes ház végül is, én is megcsinálhatom?
a lakásnál az alábbiak szerint határozza meg az OTÉK 85.§-a:
b) 2,50 m átlagos belmagasság
- az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,
c) 2,20 m átlagos belmagasság
- a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,
- a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,
d) 2,20 m szabad belmagasság
- az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon,
e) 1,90 m szabad belmagasság
- a tároló helyiségekben.
forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR.
.
Ami építési engedély köteles, ahhoz felelős építési vezeteő (bejelentése és foglalkoztatása) szükséges
Tisztelt Koós Úr!
Aziránt érdeklődöm, hogy a helyi önkormányzat felülbírálhatja az országos rendeletet és engedélykötelessé teszi az utcafronti kerítés építését vagy erre nincs joga?
Köszönettel
Mihály
az az általános építésjogi helyzet, hogy alsóbb rendű jogszabály lehet szigorúbb, de megengedőbb nem. Vagyis ha pl. minimum 5 méter az előkert az országos előírásban, az önkormáényzat hozhat olyat, hogy az 6 méter. Ugyanigy a keritésre is érvenyes ez. Hozhat olyan helyi jogszabályt, hogy pl. a kerítés vonatkozásában előírják, hogy csak tömör, vagy csak fa, vagy bizonyos %-ban áttört lehet, de hogy “engedélyköteles” legyen azt szerintem nem teheti meg, de én nem vagyok jogász és ez elsősorban jogi kérdés
Tisztelt Koós Úr!
Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy kell-e engedély saját telken egy kb. 30 m2 alapterületű irodakonténer elhelyezéséhez, ha üzletet, konkrétan kölcsönző szeretnék üzemeltetni benne?
Köszönettel: Roland
ha folyamatosan és nem csak szezonálisan (évente max 6 hónapig), akkor igen, sőt közműnyilatkozatok is kellenek hozzá + be kell tartani minden egyéb jogszabályt (oldalkert, beépítettség…stb)
Tisztelt Miklós!
Kerti tó épitésére kell e engedély, vagyis mi az amit meghaladva kell, vagy csak bejelentés kötelezettség, meg kell terveztettni, mire kell odafigyelni??
én egy 50 m2 alapterületü tavat szeretnék. Mit havasol?
a jogszabály csak ennyit ír (nem kell építési engedély):
16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,
az úszómedencénél pl. azért kell engedély, mivel a helyi vízművek hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy vezetékes vízzel fel lehessen tölteni (max. évente egyszer). Ha viszont valaki esővízzel akar feltölteni egy kerti medencét, ahhoz szerintem nem kell semmiféle engedély.
köszönöm
Tisztelt Miklos,
Egy ikerhaz egyik felet birtoklom, a kert osztatlan kozos tulajdon. A masik lakas tulajdonosaval elhataroztuk, hogy epitunk egy tetot, ami ala be tudunk a 2 db kocsival allni. Ez kb. 30 nm lenne. A torveny szerint: “a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben” A haz a telek teljes beepitheto reszet elfoglalja (30%).
Ha en megis epitek egy ket beallasos “pihenot”, nem lenne oldala a tatonek, akkor megbuntetnek? vagy neki is van 20 ne-e, meg nekem is van 20 nm-e?
attól még hogy nem kell rá építési engedély, a többi előírást – így a max. beépíthető területre vonatkozó korlátozást – be kell tartani.
Jó estét.
Azt szeretném kérdezni hogy mióta kell a garázsépítéshez építési engedély, mert 2000-ben építettünk egy garázst engedély nélkül és most pereskedni akarnak velünk emiatt. De ha 2000-ben még nem kellett építési engedély akkor ezzel nem tudnak megfogni.
A választ előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Pelyhe László
a pontos időpontot nem tudom, de hogy amióta gyakorlom a szakmámat, azóta biztosan kell, az pedig lassan 30 éve.
Kedves Miklós!
Szőlőhegyi telkünkön szeretnénk “építeni” egy nagyon egyszerű fa szerkezetű, szerszámtároláshoz egy kis kerti bódét. Alapterülete kb. 10m2 lesz (sarkain lebetonozott vas zártszelvény ill. fa oszlopokon fog állni, mint egy lábakon álló tető, csak épp be lesz deszkázva az oldala).
Kell ehhez engedélyt kérnem, illetve be kell e jelentenem?
Köszönöm,
Szabó Csaba
kedves Csaba,
azt kell megtudni, hogy azon a területen egyáltalán építhető-e szerszámtároló, ha igen, akkor az írt nagyságrendben nem építési engedély köteles
Nagyon köszönöm a választ!
Valószínűleg építhető alap helyzetben szerszámtároló, illetve bármi, ugyanis a szomszéd telkeken állnak vályog, tégla présházak is (van nagyobb, két szintes is több is). Illetve, igazából a mi telkünkön is áll egy présház (vályog, kb 10-12m2 + vájt pince nyílik belőle), de ez már le lett bontva félig, mert életveszélyesen elkezdett összedőlni (a tető beszakadt). A kertet 1 éve örököltük meg, kb 25 éve egyáltalán nem volt művelve, igazából a romos, összedőlt présház helyett szeretnénk egy hasonló méretű, de egyelőre nagyon egyszerű szerkezetű tárolóhelységet. Viszont a herce-hurcát jó lenne elkerülni, ha nem törvényszerű.
Köszönöm!
Csaba
Üdvözlöm Miklós!
2006-ban építési engedély kérelmet adtam be családi ház építésére, amit meg is kaptam. Azóta a ház elkészült.2009 februárjában kértem a használatba vételi engedélyt, melyben előírták, hogy a kerítésről adjak be építési engedély kérelmet, mondván igaz, hogy most már engedély nélkül építhető, de mikor az építkezést elkezdtem még engedély köteles volt. Kérdésem jogos-e a kérés?
A másik kérdésem a kéménnyel kapcsolatos.A fűtő és melegvizes kazánnak duplafalú úgynevezett turbós kivezetése van, amit az épület oldalfalán vezettem ki kb. 1,5m-re.Előírták, hogy új szerkezetet építsek, mert mint írták új épületben vízszintes égéstermék elvezető nem létesíthető.
A kazán beüzemelésekor megfelelőnek találták.
Előre is köszönöm a válaszát!
Miklós
kedves Miklós,
ha a terveken, iratokon, műleírásban szerepelt a kerítés, akkor igen, ha nem ,akkor mondhatja, hogy tavaly télen építette, akkor már nem volt építési engedély köteles. A kerítés, akárcsak a különálló garázs nem része a főépületnek, korábban ha valaki később építette meg őket, külön kellett engedélyeztetni.
Ha városképi vagy műemléki védett a környék, akkor továbbra is engedélykötelezett.
.
nincs előttem a jogszabály, de én is úgy tudom, hogy a vizszintes kivezetés lehetősége megszűnt, de legalábbis igen korlátozott.
Ha a “beüzemelése” a kéményseprőt jelenti, akkor rendben van, ha csak egy szervíz, akkor nem, mert ők nem hatóság.
Ha előtte kértek kéményseprő szkv-t a készülő kéményről, akkor szintén maradhatna, de ha nem, akkor igy nem lehet arra hivatkozni, hogy van egy jóváhagyott, pecsétes terv.
Tisztelt Házigazda!
1995-ben örököltem a családi házat(fele részben) melyben élek. Nem volt tudomásom felőle, hogy a kb. 60 m2 garázs-kamra épület engedély nélkül lett építve édesapám által. Édesanyám mostanában közölte velem ezt a tényt. Körbenéztem a jogszabályokban és megdöbbentem a várható bírság nagyságától, ha kérnék egy fennmaradási engedélyt. Ha jól számoltam ez 3 millió forintot tenne ki. Kérdésem jó-e a számításom? Van-e bármilyen más szabályzás ami enyhítést ad egy 24 éve álló épület fennmaradására? Vagy inkább érdemes lebontani és engedélykéréssel másikat építeni? Mennyi egy ilyen engedélyezési költsége?
Üdv Endre
az alábbi jogszabály határozza meg a birság mértékét:
1.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0500238.KOR
2.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0600245.KOR
ezek szerint a garázs-tároló épületet m2-ét 100 eFt-tal kell figyelembe venni és ennek max 50%-a lehet a bírság. Azt viszont nem tudom, hogy egy 28 éve épült garázs esetén mit vesznek figyelemben, ennyire nem vagyok járatos a bírságolásban…
bocs, látom, már ki is számolta, igy csak ismételtem Önt. a hosszú időtartam miatt méltányosságot kellene kérni, illetve pontos cim nélkül előzetesen érdeklődni, hogy egy 28 éve épült építmáénynél miképpen szoktak eljárni?
Üdvözlöm Miklós!
Végigolvastam a hozzászólásokat, nagyon tetszik a honlapja.
Talán még emlékszik, tavaly volt egy kérdező, aki a rendszám nélküli lakókocsit firtatta erősen.
Ön a válaszában amellett foglalt állást, hogy a lejárt forgalmi engedélyű lakókocsi, építménnyé válik.
Ha megnézzük az ön által is meghivatkozott definíciót az építményre vonatkozóan (lásd lejjebb), abban benne van a helyhezkötöttség kitétele. Ez alapján szerintem a lakókocsi akkor sem minősül építménynek, ha lejárt a műszaki vizsgája – egész egyszerűen azért, mert nincs helyhez kötve.
“Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma”
Ezen kívül kérdéseim is vannak Önhöz: Már többeket tájékoztatott, hogy egy épület építése nem bejelentésköteles maximum 50 m2 alapterületig, ha huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas, max 60 légköbméter a belső tere és max 2,5 m a magassága.
Ez csak akkor van így, ha nem csinálok az épületnek alapot?
Ha alapra építem, akkor már engedélyköteles?
A 2,5 méteres max magasság az pontosan milyen magasságot takar? Belső magasságot, vagy az épület legmagasabb pontját, esetleg a falfelületek és a kerület hányadosát?
Ha kevesebb ablakfelülettel építem meg, mint ami a lakóépületeknél előírás, akkor ezzel már teljesítem azon feltételt, hogy nem lehet alkalmas huzamos emberi tartózkodásra?
Hogyan tudom megvalósítani – amennyiben nem lehet önálló alapja – hogy oszlopokon álljon, de mégis legyen belül szilárd padozata, a nedvesség/egerek/rovarok/huzat ki legyen zárva és a hatóság/szomszédok se köthessenek bele.
Azért ez a sok kérdés, mert szeretnék építeni egy 22-24 m2 alapterületű épületet a házunk udvarán meglévő melléképület helyére, legálisan, úgy, hogy semmilyen dolgom ne legyen az építési hatóságokkal, se engedélyeztetni, se bejelenteni ne kelljen.
Segítségét előre is köszönve: István
az alapozás megléte nem befolyásolja az engedélyezést, az építménymagasság pedig valóban a homlokzatfelület/kerület hányadosa, ahol az oromfal (tűzfal) 6 m magasságig nem számít bele
Üdvözlöm Miklós!
Köszönöm a gyors reagálást! Tehát nem az épület legmagasabb külső pontja lehet max 2,5 méter.
“ahol az oromfal (tűzfal) 6 m magasságig nem számít bele”
Ezt hogyan kell érteni? Mi az oromfal pontosan?
Mondjuk az épület alapterülete 6×4 méter, és nyeregtető kerül rá. Ebben az esetben az épület 4 oldalából kettőnek a felületét nem kell beszámítanom egyáltalán a falfelületbe, hisz nyeregtetőnél 2 oromfal van a tető két végén?
Ebben az esetben, ha a falsík-tető csatlakozása 2,5 méter magasan van, a terep vízszintes, és a nyeregtető keresztben van az épületen, akkor a számított építménymagasság mindössze 1 méter?
2x(4×2,5)/20
Hol találom meg ennek a számításnak a menetét, érthetően levezetve?
Esetleg benne van valamilyen jogszabály mellékletében?
Az új szabályozás szerint lehet betonalapja az épületnek és mégsem kell bejelenteni sem?
Így tehát garázs is építhető bejelentési kötelezettség nélkül, mert bőven belefér ezekbe a mérethatárokba.
Ha kevesebb ablakfelülettel építem meg, mint ami a lakóépületeknél előírás, akkor ezzel már teljesítem azon feltételt, hogy nem lehet alkalmas huzamos emberi tartózkodásra?
Fűtés lehet egy ilyen épületben?
Elnézést a sok kérdésért, de nem akarok lukra futni a hatóságnál…
István
amint írtam, a betonalap megléte korábban sem volt feltétel az engedélyhez, az a helyhezkötöttség miatt volt lényeges.
a számításhoz anyagot az OTÉK fogalom magyarázatában talál:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
.
ha 12 m széles az épület és 45 fokos tető van rajta, akkor az oromfal magassága 6 méter. Ez még pont nem számít bele, vagyis az oromfal ferde részét nem kell hozzászámolni.
.
ha nincs benne fűtés, ablak illetve 2 órán túl nem tartózkodnak benne, akkor nem “huzamos emberi tartózkodásra szolgál”
Üdvözlöm.
Az lenne a kérdésem hogy mióta él az a szabály hogy 6m-es udvar kötelező a szomszéd háztól?
A szomszédom felakar jelenteni mert a mi teraszunk és az ő háza között nincs meg a 6 méter. A tervrajzon szerepel a teraszunk és akkor engedélyezték. Szóval van e ilyen szabály ha van mióta? A mi házunk 1978 körül épült.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Miklós!
Házunkhoz egy kis, részben fedett terasz volt építve. Ezt lebontottuk, beton alapot öntöttünk a helyére (eddig is volt, csak kisebb),ami 9*4méteres. (ház szélétől széléig 9m, kifelé 4m)
emellett folytatólagosan még 3m kinyúlik.
A 9*4 m-es rész fölé tetőt szeretnénk húzni.
nem kerítjük körbe fallal sehol, a fellépési magasság 1 lépcsőfok.
Nagyjából így néz ki, mint ahogy egy régebbi hozzászóló belinkelte:
http://www.felteto.hu/
Kérdésem,hogy kell-e engedély? A betonalap miatt is, és a tető miatt is kérdem.
Válaszát köszönöm!
Endrének: a 24 éve épült épülettel semmi teendő, már minden elévült vele kapcsolatban. Szép is lenne, ha ennyi idő után lehetne birságolni, bontatni. Mi lenne akkor a jogbiztonsággal?
10 év az elévülés, ha eszembe jut, hol van szabályozva, majd beírom.
Architext
kedves Pelyhe Laszló,
a 6 méter az épületek közötti minimális tűztávolság mértéke volt, amely szabály elég régóta él. Ebbe nem számít bele az olyan fedetlen terasz, ami nem emelkedik ki a környező tereptől 1 méterre.
Az épületek közötti tűztávolság mértékét az OTÉK a következőképpen határozza meg:
“(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke”
Léteznek további megkötések, amiket nem akarok idemásolni (pl. bizonyos esetekben a tűzvédelmi hatóság határozza meg), azokat itt találja meg az OTÉK 35-36.§-ban:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR.
kedves Róza,
a jogszabály mindössze ennyit ir erről:
“22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése”
azt nem írja, hogy ennek önállóan kell állnia vagy csatlakozhat-e meglévő épülethez.
A jogszabály változásnak az volt az egyik kiváltója,hogy csökkenjen az engedélyezési ügyek száma.
Ismételten leírom, hogy a fedett tető építménynek számít, így rá az egyéb előírások továbbra is érvényesek (tűztávolság, oldalkert, beépítettség, zöldfelület arány….stb)
Jó reggelt Miklós.
Elolvastam amit küldött nekem.
Ha jól értelmezem akkor nem kötelező pont a 6 méter a teraszunk és a szomszéd ház között, ha a tűzvédelmi hatóság azt úgy állapította meg hogy ez így is biztonságos.
Ha nem így lenne akkor szóljon mert nem vagyok egy paragrafusokban jártas ember sajnos.
Még egy kérdésem lenne, a szomszédunk azt mondja hogy amit ő kikért tervrajzot azon nincs rajta a teraszunk de a mi eredetinken rajta van azon van a pecsét aláírás meg minden, ez lehetséges hogy két különböző tervrajz létezik?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Pelyhe László
Üdvözlöm Miklós!
Elolvastam az építménymagasság számításra vonatkozó részt (is), most már világos – azt hiszem…
Annyi kiegészítéssel, hogy az oromfal-részeket max 6 m magasságig csak akkor szabad a számításból kivenni, ha azok nem az építmény hosszoldalán állnak.
Ablak lehet a huzamos tartózkodásra
nem alkalmas építményben, akkor, ha az ablakfelület kevesebb mint 1/10-e a helyiség hasznos alapterületének. 88. § (3)
Ezek a szabályok természetesen igencsak gumi jellegűek, mert egyéne válogatja, hogy ki tud meglenni 2 órán át egy helyiségben és ki nem.
Van aki télen 25 fokra fűti a lakását, én például csak 17-18 fokot tartok.
István
Felmerült még egy kérdés:
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építményekről beszél.
Az OTÉK viszont “nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség”-ről tesz említést, az OTÉK-ban nem találtam említést emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építményekről.
A két megfogalmazás ugyanazt takarja?
Ha nem, akkor hol lehet megtalálni az emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények kritériumait?
Segítségét köszönve: Sarkady István
kedves Pelyhe László,
a terasz ha nem emelkedik ki a környező terepből, akkor nem építési engedély köteles, de régen sem volt az, igy akkorát épít, amekkorát akar, ha azt más nem korlátozza (pl. a minimális zöldfelületarány betartása). ebből következően ettől nem kell/lehet távolságot mérni.
A lakhatási engedély után kell a földhivatalnak bejegyeznie (rárajzolnia kontúrvonalakkal a tényleges megépült állapotot, de csak azt, ami épület illetve, ami beleszámít a beépítettségbe, oldalkertbe…stb. egy nem kiemelt terasz nem számít bele, ezért nem is kell ábrázolni, ezért nem is szerepel a földhivatali rajzokon.
a lakhatóság követelménye a szellőzés, a bevilágítás, a belmagasság és a fűtés lehetősége, ha ezek közül valami hiányzik, nem lehet huzamos tartózkodásra (min 2 óra) használni. A (huzamos) emberi tartózkodás ennél részletesebb meghatározását sajnos nem fogja sehol sem fellelni, be kell ennyivel érnie.
Értem. Ezek szerint a két különböző megfogalmazás ugyanazt takarja, és ha az Ön által megadot négy feltétel közül bármelyik nem teljesül az építendő épületre, és a már kivesézett mérethatárokat betartom, megépíthetem engedély és bejelentés nélkül.
Persze betartva a zöldfelületre, beépítésre, stb vonatkozó egyéb előírásokat.
Köszönöm, sokat segített!
Sarkady István
a huzamos emberi tartozkodás kritériumai nincsenek leirva, amit leirtam, azok a szoba kritériumai. Ilyenek a jogszabályaink.
Tekintse ezt tájékoztatásnak, de én nyilván nem garantálhatom az önkormányzat majdani döntését, állásfoglalását.
Kedves Miklós!
Köszönöm gyors és kielégítő válaszát!
Köszönöm a válaszát Miklós.
Esetleg ha feltehetnék még egy kérdést.:-)
Ha a garázsunk építési engedély nélkül épült és most szeretnénk rá megszerezni az engedélyeket hogy minden jól legyen, mik a teendők? Mert nem szeretnénk ha le kéne bontanunk.
És elvileg megfelelő távolságra sincs a szomszéd háztól – vagyis inkább a végétől mert nem közvetlenül a szomszéd ház mellett van – esetleg erre van fix méter hogy mennyire kell lennie?
Esetleg küldhetnék képet a helyzetről hogy jobban átláthassa a problémámat.
Hallottam valamilyen fenntartásról ez mit takar?
Válaszát előre is köszönöm.
Pelyhe László
fennmaradási engedélyt lehetne kérni, de ahhoz ismerni kellene az összes területre vonatkozó előírást, pontosan mi szerepel a földhivatali iratokban…stb.
Köszönöm a válaszát.
Ha még lenne kérdésem akkor majd írok még.
Üdvözlettel
Pelyhe László
Szépjónapot! Ígértem, h megírom az elévüléssel kapcsolatos jogszabályhelyet, mert többeknek okoz gondot több évtizedes, a mai szabályoknak nem megfelelő, esetleg engedély nélküli épület.
Nos, a LXXVIII./1997.sz. Építési törvény szabályozza az elévülést. ( http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV&celpara=31.#xcel ) A 48.§ 9. bek. szól a 10 évről és arról, h a hatóság az észrevételtől számítva 1 éven belül intézkedhet, amennyiben 10 évnél kevesebb telt el a használatbavétel óta. (két tanú igazolhatja)Az elévülés után is lehet azonban használatbavételi engedélyt kérni, ha valakit megnyugtat egy ilyen határozat léte, vagy elkerülhet vele vitákat.
Architext
Kedves Miklós!
Nagyon sok hasznos információt találtam az oldalon.
Végigolvastam a kérdéseket és válaszokat, de úgy érzem, nem fedik le a mi problémánkat. 4-es társasház emeleti hátsó frontján lévő francia balkont (30 cm mélységű és 3 m szélességű) szeretnénk kibővíteni kb. 2,5 m * 3 m-es terasszá tető nélkül. Acélszerkezetű 3 m-es oszlopokon állna, vagy a balkonhoz rögzítve (és ekkor az épület része lenne) vagy önállóan állna (ekkor 4 lábon). 3 oldalon körben lécezés lenne leesés ellen. Be kell-e jelenteni az építésügyi hatóságnak, be kell-e számítani a beépítésbe? Változtat-e a közös tulajdon használatán a 2 illetve 4 oszlop?
Köszönettel
Tamás
Tisztelt Uram!
A következö dologban szeretném a véleményét kérni,10 éve lakunk családi házban a szomszéd felöl a kerités azóta megvan ,igaz már elhasználodott és szándékoztunk kicserélni ,mivel nekünk jobbra esik igy a mienk.De ö abban megelözött ,hogy hamar felszedte ,hogy a fa anyag az övé legyen ,persze ez még nem nagy baj ,de közölte oda nem rakhatjuk vissza ,mert ö akkor nem tud beállni nagy autoval ,viszont a telekhatár a méréseink szerint még fél méterrel arébb lenne.Kihivtam a rendörséget is mert nekünk jöttek persze érdemlegeset nem tudtak mondani a rendörök .Igy vissza tettük a keritést oda ahol már több mint 10 éve volt .A szomszéd közölte felméreti ,aminek örülünk is ,de közölte addig is lebontja .Kérdésem ,ha lebontja mert képes rá hová fordulhatok valamint ha ezáltal a kutyám átmegy hozzá és kárt tesz a kertben vagy bármi baj történik ki a felelös???Mert a keritést mi csináltuk és az ott van ahol eddig volt.
Köszönöm a válaszát elöre is
Tisztelettel:Szabó Zsuzsanna
kedves Zsuzsanna,
ez nem a rendőrségre tartozik, hanem első körben a földhivatalra. velük kell csináltatni egy hivatalos telekkimérést, ha ez megvan és gond támad, akkor a jegyzőnek kell jelezni.
ha a szomszéd lebontja az Önök kerítését, akkor ennek következményeit is neki kell vállalnia.
*
a tanácsadás nem teljes körű, mert nem vagyok jogász
*
kedves Tamás,
mivel a homlokzatot érinti, ezért építési engedély köteles,mi több a társasháznak jóvá kell hagynia, mert a homlokzat közös tulajdon.
Ha 150 cm-nél nagyobb és alá is van támasztva, akkor beleszámít a beépítettségbe, illetve ez nem lóghat bele az előírt oldalkertbe vagy hátsókertbe, meg kell felelnie a szomszédok közötti tűztávolsági előírásoknak is.
.
azt nem tudom,hogy a tulajdoni hányadokat érinti-e, mert ezt a társasház alapító okirata rendezi elvileg (van-e erre benne passzus?). Mivel kizárólagos használatról van szó, ezért én szerintem érinti a tulajdoni hányadot is (mivel értékesebb lesz a lakás)
Kedves Miklós!
A lakóházunk Egerben még lakóövezetben található, szomszédunk pedig már a szolgáltató övezethez tartozik. A szomszéd – egy nagy multi cég -2008-ban építési engedélyt kapott az önkormányzattól a telekhatártól 1 m-re lévő tároló átalakítására és bővítésére funkció váltással. Az építési engedélyben a műszaki tartalmat velünk, mint szomszéddal a hatóság nem közölte. A felépült épület külső borítása és a teteje acéllemezből készült. A tető, ha eső eseik rá olyan elviselhetetlen hangot ad, hogy nyitott ablaknál nem lehet pihenni.
A használatbavételi engedély kiadásakor többek között emiatt is fellebbeztünk, de a hatóság azzal utasította el a fellebbezést, hogy a tető kereskedelmi forgalomban kapható anyagból készült.
Tényleg el kell viselnem ezt a hangot egész életemben
Kedves Miklós!
A lakóházunk Egerben még lakóövezetben található, szomszédunk pedig már a szolgáltató övezethez tartozik. A szomszéd – egy nagy multi cég -2008-ban építési engedélyt kapott az önkormányzattól a telekhatártól 1 m-re lévő tároló átalakítására és bővítésére funkció váltással. Az építési engedélyben a műszaki tartalmat velünk, mint szomszéddal a hatóság nem közölte. A felépült épület külső borítása és a teteje acéllemezből készült. A tető, ha eső eseik rá olyan elviselhetetlen hangot ad, hogy nyitott ablaknál nem lehet pihenni.
A használatbavételi engedély kiadásakor többek között emiatt is fellebbeztünk, de a hatóság azzal utasította el a fellebbezést, hogy a tető kereskedelmi forgalomban kapható anyagból készült.
Tényleg el kell viselnem ezt a hangot egész életemben?
Válaszát köszönettel várom: Szabóné Éva
valószínüleg a rögzitésével lehet a gond, illetve azzal, hogy nincs alatta hőszigetelés. Az előírások hangerősségre vonatkoznak, ha azt átlépi (más a nappali és más az éjszakai, akkor kötelezhetik az átalakításra.
Kedves Miklós!
A IX. ker. József Attila lakótelepen egy betonvázas,beton anyagú külső fallal és tégla válaszfalakkal, ipari technológiával 1963 évben épített 5 szintes 60 lakásos társasházban tervezzük a távfűtésről való leválást. Elképzelésem szerint a pincébe telepítenénk a kazán helyiséget és hőközpontot 4 db 110 KW teljesítményű kondenzációs, zárt égésterű kazánnal. A szerelt kémény a végfali tűzfalon lenne.Új gázbekötés, és külön villany, víz mérők is szükségesek. Kérdés: mire kell engedélyt beszereznünk. Várom szíves válaszát.
kedves Alpár László
- építész tervező >> engedélyezési terv
- iratok: földhivatali térképmásolat (3 hónapnál nem régebbi),tulajdoni lapok, közgyűlési határozat a kazánházról, közműnyilatkozat a gázműtől, elektromos művektől és a vizművektől
- épületgépész tervező >> gáztervet engedélyezi a gázműveknél, viz-csatorna tervet készít, a gázellátásról és a kazánról kiviteli tervet KÖTELES késziteni (ennél a nagyságrendnél ez elkerülhetetlen)
- valószínüleg előírnak majd egy levegővédelmi tervfejezetet is a nagy teljesitményű kazán (füstgázkibocsátás) miatt (vizsgálni kell a füst a környezet viszonyát)
- a szerelt kéményt engedélyeztetni kell az építész tervezőnek a főkétüsz-nél (ennek díja van !)
Hirtelen ennyi jutott az eszembe, de ha megbiznak vele egy szakembert annak úgyis tudnia kell és egyszerűbb ha földhivatali iratok kivételével ő szerez be mindent.
Tisztelt Koós úr!
Jelenleg egy 30m3 alatti medencét építek, amely az új ÉTV szerint nem engedélyköteles. A medence szélső pereme az oldalszomszédtól 2 méterre húzódna, amelyet ő viszont kifogásol.
Meg szeretném kérdezni, hogy jogos-e a szomszédom kifogása?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Norbi
a medencét is építménynek tekinti az építési jog így arra is vonatkoznak az építményekre vonatkozó előírások, többek között az oldalkertre vonatkozó előírás, ami alapban 3 méter, de helyi szabályozásban vagy oldalhatáros beépítésnél lehet lényegesen több is
Szép napot Miklós!
Elolvastam, visszaolvastam a leírtakat, de mégis kérdeznék öntől hogy tisztábban lássak!
Házunk terve engedélyeztetés előtt áll, és mivel külterületen építkezünk nincs vezetékes víz, és gáz (ami nem is baj).
Tegnap felhívott a tervezőnk, és mondta hogy kapott egy telefonszámot (bányakapitány) a helyi építési osztálytól, mert csak úgy kapunk majd lakhatási engedélyt ha a fúrott kutat engedélyeztetjük és víztisztító berendezéssel látjuk el a házat. Ez így oké is, hiszen valóban vasas a víz amivel locsolunk, és nem szívesen fürdetném gyermekemet egy ilyen kemény vízben.
Azt viszont nem értem, hogy miért kell egy bányakapitánnyal engedélyeztetni, hiszen van 2 fúrt kút a telken (ami eddig szántó volt), és mi is tudunk fúratni.
Ráadásul az építésügyi hatóság az Ökonet víztisztítót ajánlotta, ez ellen sincs kifogásom, mert Ökonet tag vagyok tehát nem érdekel az ára, mert valóban jó a minőség.
Amit nem értek, az pedig az hogy a bányakapitány mit fog elbírálni, számomra ez inkább az engedélyeztetés címén a pénzről fog szólni, mert mint említettem mi is fúrattunk (2-ből az 1-iket), és jön a víz semmi baj vele.
Mekkora összeget jelent egy ilyen procedúra, és majd fizetnem kell-e a fúrt kútból feltörő vízért, ami elvileg mindenkinek ingyen van a környéken?
Nevetséges, de talán még vízórát is kapok?
Ui.: ha ilyen bonyolult az egész, akkor inkább nem éri meg NEM lakóingatlannak, csak kiskertnek minősíteni? Vagy már azokhoz is kell ilyen engedély?
Egyébként ez egy 6300 m2-es telek, és a jövőbeli házunk hasznos alapterültete 120m2, gondolom ez kicsit nagy lenne kerti laknak
Köszönöm válaszát előre is, és elnézést hogy ilyen hosszúra sikeredett!
Gabriella
kútfúráshoz engedély kell, a kisebb mélységűhöz tudomásom szerint a jegyző is elég, a mélyebbhez pedig a bányakapitányság hozzájárulása (ha jól tudom, ez utóbbi illeték vagy dijköteles is). A pontos méreteket ne kérdezze, nekem is utána kellene néznem, mert nem tudom, de az biztos, hogy egy 30-40 m mély fúrt kúthoz már területi bányakapitánysági engedély kell.
A felszín alatti vizek ugyanis ugyanolyan erőforrások, mintha pl. bányászni szeretne, ahhoz is engedély szükséges, ez elég régóta igy van.
.
hogy minek minősül (lakó vagy kerti épület) azt elsősorban a helyi építési szabályzat (rendezési terv) határozza meg, ha az pl.zártkert vagy mez. művelésű terület, akkor ott nem engednek lakóépületet építeni, de elég ha üdülő övezetnek minősítik, ott se lehet lakóépületet építeni, marpedig ha nem lehet, ekkor minden pénzügyi tranzakciót ehhez kell igazitani. ha nem lakást épít, akkor mások a hitel, biztositási és egyéb feltételek, nemvehet fel szocpolt…stb
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.
Ez a terület külterület, és az építési hatóságnál azt mondták tanyának minősül. Az illetékes hatóságot inkább nem minősítem, de szerencsénk van mert a tervezőnk egy tapasztalt “öreg róka”, és ő mindig mond valami okosat, és amolyan kiskapukat nyitogat. Viszont a vízzel kapcsolatban csak szombatra ígért választ, és ezért kérdeztem önt, mert ezen a weboldalon csak okos, és a leghasznosabb információkat olvasom hónapok óta!
Még1x köszönöm gyors válaszát. Ahogy kész a terv, ha lesz bátorságom, megosztom önökkel…
Gabriella
Kedves Miklos!
Az Onkormanyzatnak van -e barmi koze az egy eve felszerelt SPLIT klimahoz mely az utcarol nem lathato!
Udvozlettel: Tamas
PS.: A haz 1962-ben epult panelhez
tavaly év vége óta a homlokzati klímaszekrények nem építési eng. kötelesek (kötelezettség szempontjából mindegy, hogy utcai vagy udvari)
Üdv mindenkinek. Végigolvasgattam a hozzászólásokat, vannak benne érdekes dolgok. A kérdésem az lenne, hogy szeretnénk egy kb 10 m2 nagyságú placcot betonozni és arra egy 6 lábon álló tetőt rátenni. Ha jól értelmeztem akkor kerti építményre hivatkozva nem kell rá engedély, de a szomszéd melléképületéhez szeretnénk tenni. Mennyi távolságot kell hagyni a két épület között mert nem valami jó a viszony a szomszéddal :S ??? És ezt a távolságot a melléképülettől vagy a mezsgyehatártól kell mérni???
Kedves Miklós!
Köszönöm május 19.-i válaszát. Sajnos a munkám miatt el voltam havazva, így nem tudtam foglalkozni a dologgal. Azért kérdeztem a 2 illetve 4 lábon álló kivitelt, mert a 4 lábon állót úgy képzeltem, hogy nem érintkezik az épülettel/balkonnal, így talán nem kell a homlokzat részének tekinteni. Vagy mégis? Ha nem érintkezik az épülettel, akkor minek tekinthető jogilag?
Köszönettel
Tamás
a jogszabály ilyen aprólékosan ezt nem szabályozza. ha szerkezetileg különálló, akkor fogjuk rá, hogy kerti építmény. jobbat én sem tudok mondani
Kedves Miklós!
Szeretnék egy kis segítséget kérni.
Fiatal pár vagyunk 2 gyerekkel és nemrég kaptunk egy építési telket, gyüjtjük is a pénzt, hogy minél hamarabb legyen valamink.Szóval a lényeg,hogy, hogyan kell elkezdeni a hivatalos dolgokat?
Ki mondja meg, hogy hova tehető az épület a telken belül?Honnan tudom, hogy mi van bevezetve?
Köszönöm a válaszát!
onkorményzat építési osztályon el kell kérni írásban a telekre vonatkozó építési előírásokat és esetleges korlátozásokat (beépítettség, oldalkert, előkert, építménymagasság, tetőforma…stb), továbbá a közműveknél ki kellene kérni az előzetes közműnyilatkozatokat (viz-csatorna, villany és gáz) Ha már van bekötés, akkor az látszik is a telken (a csonkok felállnak a telekhatár közelében, illetve látszik az esetleges vizóra akna fedele.
Ha ezek megvannak, akkor maguk között elhatározásra kell jutni abban, hogy
- milyen épületet szeretnének, mekkorát, milyen helyiségekkel
- egyszintes vagy többszintes, alápincézés legyen-e
- mekkora összeget akarnak, tudnak ráforditani
- születendő gyerek miatt hány db hálót szeretnének
- legyen-e garázs (egy vagy 2 állásos), az épületben, vagy önállóan,esetleg 2. ütemben, vagy csak kocsibeálló létesüljön
- milyen fűtést szeretnének
- legyene terasz, legyen-e fedett terasz
ha nagyjából ezzel megvannak (nem baj, ha valamire még nem tudják az egzakt választ, majd később az is meglesz.
.
ezután egy építészt kell keresni, akit leginkább a referenciái alapján válasszanak, még akkor is ha ajánlja őt valaki az ismerősök közül. ha van honlapja nézzék meg a munkáit, keressenek meg többet is és aki szimpatikus Önöknek attól (azoktól) kérjenek előzetes árajánlatot a fent meghatározott épületre. Kérdezzék meg pontosan milyen szolgáltatásokat terveket készit az ajaánlata szerint. Mindent kérdezzenek meg nyugodtan, Önök laikusok, nem kell hogy értsenek az építőiparhoz.
A fenti folyamatba csak nagyon szőr mentén vonjanak be “magát hozzáértőnek tartó” apukát, sógort, ismerőst, mert a legtöbbször csak a saját tapasztalatát (ami legtöbb esetben a saját házának a megépítése)tudja elmondani.
.
Fontos, a tervező kiválasztásával és a tervezéssel ne siessenek, hagyják kiforrni a dolgokat, legyen idő mindent átbeszélni.
Tisztelt Uram!
Szeretném tudni, hogy külterületi lakóházam elé 10m2 zárt teraszt szeretnék építeni, akkor kell-e engedély, vagy be kell-e jelentenem? Ha csak előtető, akkor mi a helyzet? Az utcáról – ez egy külterületi földút – nem látszik még a ház sem, tehát senkit nem zavar, a legközelebbi kerítés 30, a legtávolabbi 110m-re van.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözli: Juhász Bertalanné
ha zárt (oldalfala,ablaka van), akkor az mondjuk egy veranda jellegű építmáény, ami építésiengedély köteles. Ha nyitott és ráfogható, hogy kerti építmény, akkor nem kell bejelenteni sem.
Köszönöm a gyors választ, sajnos, eredetileg szerettem volna oldalt, de nyitottan is jó. Egy veranda elé tervezem, mert a bejáratiajtó teljesen tönkremegy az esőtől és a hótól. Végülis egy előtető is megteszi, de lehet, hogy az is engedélyköteles? Mi a helyzet, ha csak télire beüvegezhetővé teszem, de oldható kötéssel, tehát elbontható oldalakkal?
Köszönöm, hogy időt szakít rá és ennyi embernek segít!
ennyire nem részletezi a jogszabály, sőt még azt sem, hogy mi számít kerti tetőnek? Többen kérdezték, ha nekiépítik a háznak az minek minősül? Nekik is azt tudtam válaszolni, amit most a legelején írtam.
Arra feltétlenül vigyázzanak, hogy más előírást – függetlenül hogy építési eng.köteles-e – be kell tartani (beépítettség, oldalkert, zöldterületarány…stb). Inkább kérjék ki egy helyi építész vagy akár az önkormányzat előadójának a véleményét és akkor nyugodtan fognak aludni.
Tisztelt Miklós,
minden elismerésem az oldal iránt. Végigolvastam az össze kérdést és az arra adott válaszait, őszinte elismerésem. Érdeklődöm, hogy az építési törvény meghatározza-e a garázs fogalmát, vagy egy 2m magas 5mX3m-es helységet elnevezhetek akár tárolónak is?És ha az udvaromra építek 17 ilyen tárolót, majd bérbeadom azokat, mint tárolók és valaki a gépkocsiját tárolja abban akkor emiatt lehet-e nehézségem az építési hatósággal, vagy bárkivel?
Válaszát nagyon köszönöm: László
ha a telek beépítettsége megengedi, akkor a területre vonatkozó beépítési előírások szerint építheti be a telkét, betartva a telek beépítésére, az oldalkertre, a minimális zöldfelületre és az épületek közötti távolságok megannyi előírását.
.
nem vagyok jogász, de amig valaki a saját céljaira használ valamit, addig nem igazán érdekli a hatóságokat, hogy annak a helyiségnek mi az eredeti funkciója, kivéve, ha olyan vállalkozásához használja, ami telephely engedély köteles.
.
Ha bérgarázsokat épít és azokat kiadja, akkor függetlenül attól, hogy bejelenti-e vagy sem, gazdasági tevékenységet folytat, ami bejelentés kötelezett és ami nagy valószínűséggel telephely kötelezett. Nem vagyok benne biztos, de sejtem.
.
Ha már idegeneket is beenged a telkére, az már nem saját használat, és nem lehet úgy csinálni, mintha mindenki ott akarná tárolni a lim-lomját és nem az autóját. Ennek híre megy és nem lehet letagadni, ergo be kell jelenteni, de akkor meg kell felelni mindenféle előírásnak.
Nagyon köszönöm fénysebességgel érkező válaszát!
Tehát a garázs nincs definiálva, vagyis egy 2m magas 5mX3m-es helységet elnevezhetek akár tárolónak is?
persze, természetesen. Ha másra szeretné használni, kérem vegye figyelembe az OTÉK 85.§-át, ami a helyiségek kialakítását szabályozza
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
Kedves Miklós!
Végigolvasva az oldalt nem találtam hasonló hozzászólást, mint az enyém, ezért bátorkodom zavarni kérdésemmel:
– Kell-e a módosítási engedélyt kérni olyan homlokzati változás esetén, mint pl. egy 45 cm-es bevilágító ablak extra beépítése vagy egy konyhai szellőzőablak 1,5m-rel odébb történő beépítése esetén.
A ház kb. 80%-os készültségi fokú. Az építési felügyelet az ellenőrzéskor mindent rendben talált, megjegyzésben felírták az említett nyílászárók eltéréseit. Kifogást nem emeltek, szankciót sem léptettek érvénybe. Azonban a BANK:( eléggé kötözködő típusú és szeretnék jogilag teljesen képbe kerülni mielőtt a bankkal leülök megbeszélni a dolgokat… Válaszát nagyra értékelem, s előre is köszönöm! Tisztelettel: László
a jogszabály szerint kell, mivel homlokzatot és szerkezetet érint. de elég ha megbeszéli az építési előadóval, ha ő nem ragaszkodik hozzá, akkor ne csináltasson tervet.
Tisztelt Cím!
Kérdésem a következő:
Zászlótartó rúd építéséhez kell építési engedély? A rúd egyébként mobil kivitelű, tehát 10 perc alatt felépíthető és lebontható. Valamint maximum milyen magas leht a rúd?
T. Cím!
Engedélyhez kötött-e, ha a ház oldalfalához erősített,oszloplábakon álló lapos tetőt szeretnék építeni, kb. 2,5 m magasságban,8 m hosszan, a ház melletti kocsibeálló fedésére. A ház falától a szomszéd kerítéséig 3 m van, így gyakorlatilag ez a három méter a fenti hosszban fedés alá kerülne. Nyitott.
Nagyon köszönöm!
Kedves Mirjam,
itt inkább azzal lehet baj, hogy az oldalkertbe építhető-e egyáltalán bármi is? Ezt akkor is be kell tartani, ha nem engedély köteles
T.Cím
Épitkezem családi házat , alapozást saját kezüleg csináltam, testvér+ szülők, falakat , szakember rakta, tetőt saját kezüleg
2009 jul 28 ra bejelentkezet az építésügyi hatóság és kéri a kivitelezők szerződését
a falról sincs csak számlám. AMiket én csináltam arrol meg csak anaygszámla
lehet ezzel gond?
Kőszőnettel J István
lehet házilagos a kivitelezés mindazon munkanemeknél, ahol nem írják elő a képesítést (gáz, villany…stb), ha van felelős műszaki vezető (+építési napló), akkor szerintem nem lehet gond
És a zászlórúddal mi a helyzet?
benne van a jogszabály mellékletében
III. fejezet (A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:)
27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése
Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Cím!
Érdeklődnék, hogy napkollektor telepítése már kész házra engedélyköteles-e?
Köszönettel
sem kész sem épülő ház esetén nem kell engedély, sem bejelentés
Tisztelt Uram,
az alábbi problémámmal fordulok Önhöz:
van egy hétvégi nyaralónk, aminek a melléképülete és a hátsó telekhatára közé állítottunk 3 éve egy kerti lugast.
Tavaly a hátsó szomszédom megkérdezte, hogy tehete a lugasunk mögé egy komposztálót. A válaszom igen volt, avval a feltétellel, hogyha büdös lesz, akkor megszünteti.
No, gondolhatja büdös lett és elárasztott minket mindenféle légy, darázs …stb.. Ti. a komposztálója nem fedett, teljesen nyitott. Megkértem, hogy szüntesse meg, erre Ő 0,5m-rel eltette a telekhatártól, arravaló hívatkozással, hogy oda Ő azt tesz, amit akar, viszont a mi lugasunk Neki Útban van, mert a telekhatárán van.
Kérdésem: ha feljelentem a szabálytalan komposztáló miatt, Ő tehet-e a lugasunk ellen vmit?
Válaszát várva,
Üdvözlettel,
Bruce
Tiszteletem. Segítségét szeretném kérni
Problémám a következő. Van egy110 nm-es könnyűszerkezetű házam,szétszedett állapotban.(Betonyp elemekből áll)Ez az épület már egyszer fel volt állítva,de nincs,és nem is volt ÉMI engedélye,mert régen ilyen nem volt. A kérdésem az lenne,hogy ÉMI nélkül ezt már fel sem állíthatom? vagy el sem adhatom?Ki kell dobnom?
Köszönöm válaszát.:Gábor
Mi a véleménye a beépíthetőség szempontjából a dombházakról? pl. ez: http://www.belowtheclouds.com/2007/12/16/miljovanligt-hus-i-wales/
De magyarországi példa is van:http://www.nol.hu/archivum/archiv-474898
Ebből idéznék:
“A gömbház a rendkívül alacsony, akár másfél százalékos beépíthetőségű külterületi telkeken is megépíthető. A föld alatt lévő épület ugyanis hivatalosan még akkor is pincének minősül, ha helyiségei a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül napkeltétől napnyugtáig természetes fényt kapnak.”
Ez lehet a megoldás a fiatalok lakáshelyzetének javítására?
Kedves Mária!
Elnézést, hogy nem a címzett válaszol, de esetleg segítségére lehet az alábbi oldal, ami ugyancsak Koós Miklós weblapján jelent meg, pont az Ön által példaként bemutatott házról!
http://koos.hu/2007/11/28/szabadformaju-szendvicshej
Egyébként pedig én is kíváncsi volnék a beépíthetőséggel kapcsolatban…
Üdv,
Csaba
Köszönöm a tájékoztatást! Nekem egyébként jobban tetszik az előző hozzászólásomban mutatott “Gyűrűk Ura” ház.:) Mesebeli!
Üdvözlöm !
A házzal szembe állok a telek jobb oldalára épült ,a szomszéd az ő telkének a bal oldalára épített ,engedély nélkül ey garázst.Azt mondja nincs 50m2,de a mi házunk és az ő épülete között nincs 0,5m.Az a kérdésem ilyenkor az épületet nem kell lebontani?kb 2003-ban építette.Tüzvédelmi s
zempontbol ez jogos?
Válaszát köszönöm.
a szomszédnak be kell tartani a:
1. a beépítési előírásokat, miszerint mit és hová építhet (pl. ha oldalhatáros a kötelező a beépítés, akkor nem lehet a másik oldalra egy melléképítményt építeni
2. tűztávolságot kell tartania még akkor is, ha nem nyílik oda ablaka.
.
ergo, ha Ön kezdeményezi a jegyzőnél a jelenlegi állapot megszüntetését, akkor ezekre hivatkozhat
Kedves Bruce:
a lugas nem építési engedély köteles.
a komposztáló elhelyezését az OTÉK az alábbiak szerint szabályozza:
.
“21.§(3) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”
.
“31. § (4)A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”
.
illetve:
“35. § (6) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
- növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
- szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy,
- árnyékszék,
- kemence, húsfüstölő,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.”
kedves Gábor,
megvallom őszintén nem ismerem a JELENLEGI hatósági gyakorlatot, elég régen nem terveztem faházat. ha megvan a korabeli tanúsítványa (műbizonylata), amit a gyártó adott ki, akkor látok rá esélyt, hogy elfogadják. Mindazonáltal hallottam már olyan engedélyről is, ahol nem kérték az ÉME minősítést.
Kedves Nagyné Varga Mária,
a NOL cikke ugyanazt a házat mutatja be, amiről a koos.hu is már korábban beszámolt (köszönet Csabának, hogy kommendálta a cikket:-).
Nos látszik, hogy az újságíró hülyeségeket írt. először is nem gömbház, hanem dombház, másrészt a hivatkozott kivitelezés igencsak drága (ami egy találmány kipróbálásakor másodlagos szempont, de hosszabb távú gazdaságossági értelemben alapvető).
.
Továbbá nem tudom hogyan sikerült az alábbiakat összehozni a cikk írójának:
.
“A gömbház a rendkívül alacsony, akár másfél százalékos beépíthetőségű külterületi telkeken is megépíthető. A föld alatt lévő épület ugyanis hivatalosan még akkor is pincének minősül, ha helyiségei a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül napkeltétől napnyugtáig természetes fényt kapnak.”
.
Külterületen nem építhető lakóház, se üdülő, a máéretét pedig általában korlátozzák, hogy senkinek se jusson eszébe 500 m2-es szerszámtároló pincét építenie a FÖLD FÖLÉ. ez ugyanis nem pince, hanem épület zöld tetővel. Az építési előírások szabályozzák, hogy mennyivel lehet megváltoztatni a meglévő telek morfológiáját (általában 1,5 méter)? Vagyis lehet föld alá építeni, de akkor nem lehet benne szoba, mert azt a jogszabály tiltja. Körbeértünk.
.
szóval a hír igaz, de nem volvokat, hanem volgákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, a többi stimmel…ahogy egy régi mondás szólt.
Tisztelt Uram!
Megvétel miatt érdeklődünk egy házra és a telekre Budán, de besorolása szerint utóbbi ‘rét’-nek van felvezetve az önkormányzatnál, mint a többi szomszédos telek is, melyeken már nagy házak is épültek. Lehet ezt az ingatlant tovább bővíteni, vagy bekövetkezhet valamilyen számunkra meglepő negatív fordulat a vásárlás után?
Van esély ilyen esetekben a telek átminősítésére, ha már a környezet is kiépült?
Köszönöm válaszát,
Anna
a földhivatali besorolás a mértékadó, ha aszerint építési telek, akkor nincs gond, ha nem, akkor át kell soroltatni, ami persze nem ilyen egyszerű
Kedves Házigazda, Kedves Miklós!
Két témában kérném a segítségét, állásfoglalását.
1. A szomszédunkban működik egy kereskedelmi egység, amelyik a tevékenységét palackos gáz forgalmazásával akarja bővíteni.
Ehhez kérték a hozzájárulásunkat, aláírásunkat. Ezt megtagadtuk, mert a teljes iratot nem mutatták meg, csak részleteket olvastak fel belőle (szerintem jogom van elolvasni, amit alá kellene írnom), másrészt pedig úgy ítéljük meg, hogy a tevékenység bővítése a zavarás növekedésével járna. Arról nem is beszélve, hogy a tárolt gáz tűz esetén fokozott kockázatot jelent. A terület, ahol az ingatlanok vannak nem ipari terület, hanem egy város belterülete. Az önkormányzat ennek ellenére értesített bennünket, hogy megadták az engedélyt. A kérdésem az lenne, hogy az önkormányzat jogszerűen járt-e el. A szomszédok hozzájárulása csak formalitás? Ilyen esetben kell-e okmánybélyeg, ha észrevételezem az önkormányzat felé, hogy mi nem járultunk hozzá?
2 Van két hatalmas platánfa a szomszédék udvarán, amelyeknek az ágai a mi házunk fölé nyúlnak. Ezek folyamatos szemetelést jelentenek a telkünkre, mert az uralkodó széljárás a mi telkünkre hordja a leveleket, virágot, termést és újabban a hámló kéregdarabokat is. Nem győzünk takarítani utánuk, de a fő gondunk az, hogy viharban letörhet egy ág és bezúzhatja a házunk tetejét. Az egyik fáról egy ízben, már letörött egy ág, de szerencsére csak a szomszéd telke feletti és ezért oda esett nem okozva balesetet. Többször kértük a szomszédot, hogy vágják ki a fákat, de a fülük botját sem mozgatták. Kérdésem: milyen lehetőségek vannak a fák teljes kivágására, vagy legalább a tető fölé nyúló részek eltávolíttatására.
az építési határozat jogerőre emelkedéséhez szükséges az érdekeltek és a szomszédok (passzív) hozzájárulása. ez azt jelenti, hogy a határozat kézhezvételétől számított 2 héten belül a szomszédok fellebbezhetnek az első fokú építéi hatóságnál és eközben joguk van az építési határozat meghozatalához szükséges összes, építéssel kapcsolatos iratba beletekinteni az önkormányzaton. Kérésre ezt az ügyintézőnek kötelessége megtenni.
Ha ezek után a szomszéd nem él fellebbezési jogával, akkor 2 hét múlva az építési határozat automatikusan jogerőssé válik (ezért hivható passziv hozzájárulásnak).
Ha azonban olyasmit észlel, ami jogszabályba, érdekbe ütközik, akkor élhet a fellebbezési jogával az első fokú építési hatóságnál, amelyik azt vagy figyelembe veszi vagy sem. ha nem akkor kiadja a jogerős határozatot és kezdődhet az építkezés. eközben a szomszédnak (jelen esetben Önnek) módjában áll fellebbezni a másodfokú építési hatóságnál, a Közigazgatási Hivatalnál. Ők ha elfogadják az Ön fellebbezését utasithatják az első fokot a határozatban foglaltak megváltoztatására, de akár új eljárásra is kötelezhetik az építési hatóságot. Ha ők sem akceptálják az Ön észrevételeit, akkor nem marad más hátra, mint a bírósági út, polgári peres eljárás keretében.
nem vagyok jogász, de emlékeim szerint lakóövezetben ipari tevékenység végzéséhez a szomszédoknak hozzá kell járulniuk, akkor is ha építési tevékenység nem történik. Itt a közelünkben egy asztalosnak abba kellett hagynia a 15 éve űzött iparát, mert a szomszédoknak elegük lett az asztalos gépek zajából. Hiába próbálkozott, nem kapta meg.
.
A telken átnyúló fa ügyében nem tudok mit mondani, mert az már egy szomszédsági joghoz tartozó ügy, ami messze esik az építőipartól és inkább jogászt igényelne.
Tisztelt Koós Miklós!
Épitkezés előtt állunk, egy kétlakásos házat szeretnénk építeni a testvérünkkel. Már engedélyezve vannak a tervek. Mivel a két lakásnak egy a tetőszerkezete, és egy közös fala van, igy egy építési engedélyt kaptunk. A jogszabály által meghatározott érték szerint így a két lakás a garázsokkal és a tárolókkal tul lépi a 30 millió Ft-t, igy bejelentés köteles, nem csak az Apeh, de a főépitészeti hivatal felé is. De itt csak kivitelező megjelölésével lehet lejelenteni. Azonban saját magunk szerettük volna megoldani, úgy, hogy a családban van is kőműves szakember. A két lakás teljesen külön kölcségvetésből, mind a két család magának építi, ahogy a tetőszerkezetig eljutottunk. Érthetetlen számunkra,hogy mivel egyikünk lakása sem haladja meg külön-külön a jogszabályi értéket, miért köteleznek kivitelezővel szerződésre, és horribilis költségekre. Ebben az esetben lehet-e változtatást kérni, és külön-külön a lakásokra építési engedélyt kérni, esetleg a terveken tűzfallal, vagy egyéb módon szét lehet-e választani a két lakást, hogy ezt a bürokráciát, és plussz költségeket megtakaríthassuk.
Várom válaszát.
Köszönettel!
Anna !
g
Tisztelet Anna
Én is építkezem nemrégiben volt ellenőrzés az építkezésen
Nem éri el a ház értéke a 30 milliót, de család nem építheti csak abban az esetben ha szakember. Szóval kőműves falakat, ács tetőt, stb
Meg kellet mutatnom az építésügyi felügyelőnek a szerződéseket a kivitelezőkkel+ építési napló és kell egy építési ellenőr is .
Be kellet mutatni a beépített anyagok műbizonylatait és az engedélyeket .
Lemértek minden helyiséget akkora-e mint a terven.
És az van –e beépítve ami a tervben szerepel.
Szóval alaposak
Jó munkát kívánok: Jónás I
Üdvözlöm Koós úr!
Már kérdeztem öntöl,hogy a szomszéd a telkének a bal oldalára épített egy garázst.Ön azt válaszolta,hogy ha oldalhatáros a kötelező beépítés akkor nem lehet építeni ,amásik,hogy a tűztávolságot be kell tartani.Mi jeleztük problémánkat a hatóságnál ,voltak helyszini szemlén is .Ma kaptunk egy leveletaz ép .hat .-tól.Abban az szerepel,hogy a z épületre meg kell kérniük a használatbavételi engedélyt.Ennyi a kifogásuk!Mert az épület nem emberi tartózkodásra van ,NEM épület,igy nem kell telepítési távolságot tartani.A HÉSZ10.§(3)(j)pontja értelmében a szomszédos épülettől a HÉSZ6.§(5) bekezdése szerint 4,5m-tkell tartani,ez nem teljesült ,DE az OTÉKfelsőbb jogszabály 36.§(2)bekezdése szerint nem kell telepítési távolságot tartani ,igy az OTÉK magasabb rendű jogszabály azt veszik figyelembe.A kérdésem:olyan jogszabály nem létezik ,hogy a másik épület egy lakoház ,és abban kettő felnőt és három gyermek laknak.Az egy dolog ,hogy a garázs nem lakoépület ,de mi lakjuk a házunkat.!!
Köszönöm türelmét és válaszá.
meglehetősen régen bárminemű kivitelezést kizárólag felelős műszaki vezető megléte esetén szabad végezni. ezt korábban a házilagos kivitelezésre találták ki, hogy a sebészprofesszor szakember ellenőrzése mellett keverhesse betont és falazhasson.
ma már MINDEN kivitelezéshez FMV kell, akit a kivitelezés megkezdése előtt kell bejelenteni a hatóságnak.
Szintén régi előírás az, hogy csak bevizsgált alapanyagokat és szerkezeteket lehet beépíteni, így ha az ellenőrző hatóság kéri, be kell mutatni a termék eredetét és megfelelősségét bizonyitó papirokat.
Ebből következően a fent említett sebészprofesszor hiába ért a téglavetéshez és hiába készít elsőosztályú falazóanyagot, amig nincs rajta ÉME pecsét nem falazhat vele, még FMV felügyelete mellett sem.
.
A 30 milliós határ – tudomásom szerint – pedig lakásra vonatkozik, ha az valóban – társasházszerűen – megosztható és különböznek a tulajdonosok.
Az építési engedély utólag is meg lehet változtatni, kérelmezni kell és ha megfelel a jogszabályoknak másféle képpen, més funkciókkal is kiadhatja a hatóság. ez nem extra opció.
az OTÉK valóban magasabb rendű jogszabály, mint a HÉSZ, viszont a HÉSZ pont azért hozzák létre, hogy a helyszinre adaptálják az ÁLTALÁNOS előírásokat. A jogszabályok aá és fölé rendeltsége azt jelenti, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabály (pl.HÉSZ) nem lehet megengedőbb (nem bírálhatja felül) a magasabb jogszabályt (OTÉK, építési törvény…stb). Ebből az is következik, hogy az alacsonyabb rendű jogszabály megengedőbb nem, de szigorúbb lehet. Ergo ha az OTÉK minimum 5 métert ír elő valamire, akkor egy HÉSZ előírhat pl. 6 métert, de 4,5 már nem.
Az adott településen természetesen érvényes az OTÉK, de ha van helyi építési szabályozás, HÉSZ, keretterv, rendezési terv, akkor értelemszerűen a HELYIT KELL FIGYELEMBE VENNI. Ha nem igy volna, minek készítenének helyi építési szabályzatot???
.
A fennmaradási engedélyt nem kötelező megadni és általában szankcióval is együtt jár, a legtöbbször bírsággal, ritkábban bontással. Ez utóbbit általában akkor rendelik el, ha igen-igen súlyos vétségről van szó, ami lehetetlenné teszi az életvitelt, forgalmat akadályoz, életveszélyes…stb.
.
Mérlegelés kérdése, hogy mikor döntenek a bontás, kényszerbontás mellett
Kedves Miklós! Ha megengeded, Picurkának adott válaszodat kiegészítem.
Miután engedély nélkül, és a – korábbi leírás szerint – nem az építési helyen belül van (nem hagyták el a telkük bal oldalán a 4,5 m-es sávot)a garázst, tehát szabálytalan, ezért nem használatbavételi, hanem ahogy Te is írtad fennmaradási engedélyt kell kérnie a szomszédnak. Amit viszont már a 37/2007. sz ÖTM r. szerint, csak akkor adható meg, ha nem sért közérdeket, vagy nincs ellenérdekű fél. Márpadig Picurka annak tűnik fel! Fellebezhet a fennmaradási ellen. Ha valóban sérelmesnek érzi.
Az építési előadó azon érvelése is hibás lehet, h a garázs nem épület (akkor mire adna használatbavételithasználatbavételit?) mert épület, csak nem kell rá engedély, de azért, ahogy Te is sokszor válaszoltad már, az előírásokat be kell tartani.
Elnézést a belekottyért.
üdv: architext
Péter, köszönöm a kiegészítést, nekem az triviális volt, hogy ez ellen lehet fellebbezni, de így egyértelmű
Kedves Miklós.
Üdülőtelkemre szeretnék egy 24 négyzetméteres kis faházat építeni. Visszaolvasva erre nem kell építési engedély, de a faház egyik oldalára még egy fedett teraszt is szeretnék építeni ami 6 négyzetméter. Kérdésem az lenne hogy a terasszal együtt ez ugye már engedélyköteles lenne?
a jogszabály 1. mellékletének III. fejezete 4. pontja szerint nem építési eng. köteles az alábbi:
4. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése,
.
ezen előírást a területre vonatkozó helyi előírás tovább korlátozhatja, mind a beépítettséget, mind az építendő építmény fajtáját illetően (pl. csak pince, vagy csak szerszámtároló…stb)
Tisztelt Házigazda!
Több mint négy éve annak, hogy a bejárati ajtónk elötti, 1985-ben készült kb. 12m2 félig nyitott teraszunkat átépítettük,(a korábbi acél vázat fára cserélve, az üvegtetőt pedig policarbonátra) és beüvegeztük. A két külső saroknál 2*1,5-1,5 m. fix, a többi részen pedig 4 db. eltolható oldallal ( a szélesebbik oldalon kétfelé tolható)láttuk el. A problémát az okozza, hogy a háznak ez az oldala a szomszéd kerítésétől csupán 3,10 m-re,az átépítésre nem kértünk engedélyt (nem volt róla tudomásunk), a szomszédunk pedig fogta magát és most feljelentést tett a terasz beépítése miatt. Megjegyzem a szomszéd tőlünk a második telken lakja, a közvetlen telek pedig üresen áll. A “jó” szomszédi viszony miatt kb. tízenkét éve egy kerítésmenti thujasorral barikáztuk el magunkat, amelyik a teraszt is eltakarja, így gondolom még kevésbé lehet “zavaró”. Vagy mégsem? Mert a kedves szomszéd azért is feljelentést tett, mondván , hogy a thuja tönkreteszi a kerítését. Mondanom sem kell, hogy a kerítés épen áll, a thuja és a kerítés között legalább 20 cm. rés van. Kérdésem, hogy mire számíthatunk? Érvelhetünk azzal a terasz megvédésére, hogy az lassan 25 éve áll, amire annak idején a szomszédunk szóbeli beleegyezését adta?
Köszönettel várom válaszát
Judit
kedves Judit,
a 25 éve ott lévő terasz miatt nem kell aggódniuk, azonban ha most építették át, ráadásul a nyitottat zárttá, akkor az sajnos építési engedély köteles tevékenység. ha a hatóság tudomást szerez róla, akkor kérheti, hogy adjanak be fennmaradási eng. tervet, ami az esetek többségében bírsággal együtt jár, rosszabb esetben bontással (ha nem adható meg a fennmaradási engedély). Próbálják elejét venni, amennyire csak lehet, és mielőbb keressék meg a területi építési előadót.
A további lépések – függetlenül mit is olvasnának tőlem – tőle függenek, ergo legelőször nála tájékozódjanak.
Tisztelt Koós Úr,
augusztus 4.-i levelében, ahol az OTÉK-ra hivatkozott (“21.§(3) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”) a Hivatal azt a választ adta, hogy a komposztáló nem melléképítmény, ezért üdülőterületen a hátsókertben lehet komposztálót létesíteni. (???!!!)
Uram! Tudom, hogy ez nem így van, a rendeletet már nyelvésszel is megnézettem, meg is szeretném a Hivatal válaszát támadni. DE: a kerti lugasunk (ami nem építési engedély köteles) a szomszéd telekhatárától kezdődik. (Kerekasztal;4 pad; tetővel ellátva) Pontosabban a teteje van a telekhatáron.
A kérdésem, hogy a kedves szomszédnak van-e keresnivalója a kerti lugasunkkal kapcsolatban (a telekhatáron lévő tető ereszcsatornával van allátva, amiből a csapadék hozzánk folyik)
Válaszát várva,
Üdvözlettel,
Bruce
U.i.:
Most nézegetem az 1. sz. mellékletét az OTÉK (253/1997.) renndeletének, amiben fogalommeghatározások találhatóak:
“…
67. Melléképítmény:
…h., trágyatároló, komposztáló.”
Ennyit a Hivatalról! (szerintem)
A kerti lugasunkra kíváncsi lennék.
Üdv,
Bruce
a kerti lugas is építmény amire az összes jogszabály ugyanúgy vonatkozik, max nem kell engedélyeztetni, de ettől még a jogszabályoknak meg kell felelnie.
mint pl. a telek beépítettsége, kötelező oldalkert, építmények közötti minimális távolság.
Ha a telkén csak szabadonállóan lehet építkezni, akkor a kerti építmény sem kerülhet oldalhatárra.
Ha oldalhatáros a beépítése , akkor ugyanarra az oldalhatárra kerülhet a kerti épület.
.
Ha nem ezek szerint épült, akkor a szomszéd szólhat miatta.
az OTÉK általam idézett 21.§(3) pontjában nincs is szó melléképületről, hanem tételesen felsorolja, mit nem lehet elhelyezni.
A hivatalnak illene ezt tudnia
Kedves Koós Miklós úr,
Én egy sorházi kertbe szeretnék nem engedély köteles kis 10m2-es 2,5m magas polikarbonát tetővel, szigetelt faházat (műtermet) 10-20 cm vastag beton alapja lenne vagy ha az számít csak betonkockákon állna. Számít a szigetelés vagy az alapozás ön szerint?
Köszönettel
Péter
Tisztelt Koós Úr,
A szomszéd közvetlen a telekhatár mellé és közvetlen az utcafrontra szeretne egy fém- vagy fém-és faszerkezetes “ideiglenes”, nyitott, de fedett gépkocsibeállót (tárolót) építeni. Ezzel tulajdonképpen beárnyékolná az én telkemet. Kérdésem az lenne, hogy ez engedélyköteles-e, illetve megengedhető-e hogy közvetlen a telekhatár mentén építse, illetve nem kötelező-e a kerítéstől valamilyen távolságot elhagynia.
Várom válaszát, köszönettel: Zsolt
Kedves Nádory Péter,
a jogszabály szerint huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az, ami nem engedélyköteles, függetlenül annak alapozásától, szigetelésétől falszerkezetétől. Ha egy ellenőrzéskor azt tapasztalják, hogy Ön pl. éppen egy csatajelenet visz vászonra (ergo huzamosan ott tartózkodik), akkor az bukta, de ez a veszély inkább csak a megépítés körüli időkre tehető és főképpen ha erről tényről pl. egy “jóindulatú” szomszéd ad értesítést a hatóságoknak.
(nem hallottam még arról, hogy lett volna ilyesfaljta ellenőrzés…)
Kedves Koós Úr!
Sürgős segítségre volna szükségem! Egy társasházi lakás kapcsán érdeklődöm hogy engedély köteles e ha a lakáshoz tartozó de (udvarra néző) bejárattal rendelkező WC ajtaját befalazzák? Ha igen milyen dokumantumok szükségesek? Nagyon várom a válaszát! A társasházi hozzájárulás a lakók és a közös képviselő részéről megvan.
Köszönettel
L. Katalin
a jogszabály a következőképpen szabályozza:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
II. A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:
.
30. azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár.
.
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
32. már meglévő építmény – műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével – utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása
.
mivel nem változik a tartószerkezet (kiváltó mérete, terhelése) ezért a jogszabály szerint ez se nem bejelentés, se nem építési engedély köteles tevékenység
Üdv kedves névrokon!
Azt hallottam ,hogy okt 1 től változik az építési jogszabály,,a rádióban hallották a Sukorói üdülő szomszédaim,pl nem kell engedély 50m2 alatt külterületen, zártkerten , épülő kis házra üdülőre?? mi igaz ebből??
Üdvözlettel Koós Vendel Bp.-ről
üdv névrokon
változik számos építőiparral kapcsolatos jogszabály, amelyet egy nyári un. salátatörvénnyel hagytak jóvá: 2009. évi LVII. törvény
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900057.TV
itt azonban csak a hivatkozott törvényeket sorolja fel tartalom nélkül, ezeket kell egyenként átnézni. Mivel viszont van, ami csak ezután fog változni, így az adott jogszabálynál meg kell várni az időpontot, hiszen a netjogtár mindig aktuális jogtartalmat mutatja.
.
ha majd megváltozik, itt lehet megtalálni a forrásokat:
.
1. 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV
.
2. 2006. évi LIII. törvény
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0600053.TV
(itt jelzi is, hogy okt. 1-gyel változik)
.
3. 1996. évi LVIII. törvény (a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról)
http://www.megsz.hu/img/1996_LVIII.pdf (jobb híján)
Tisztelt Koós Úr!
Segítségre lenne szükségem.
Egy 4 lakásos, kertes társasházban lakom, 2 lakás az utcafrontra, 2 pedig a másik oldalra néz (mindegyik külön helyrajzi számon szerepel). A lakáshoz mindenkinek kerítéssel lezárt kertje van.
A lakásunkhozhoz tartozó teraszt szeretnénk beépíteni, egy külön konyhát szeretnénk kialakítani belőle, mivel most egy kis amerikai konyhás nappalink van.
Melyik felügyeleti szervnél és milyen dokumentációval kell ezt engedélyeztetni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
S. Edit
kedves S. Edit,
legelőször tisztázandó a tulajdoni viszony, a társasház meghatározás közös tulajdont feltételez, ami elsősorban a közös telket jelenti (akár kerítéssel leválasztott kizárólagos használatú kerttel is, de attól az még tulajdonjogilag közös). A fölhivatalnál un. albetétként szerepelenek a tulajdonosok a tulajdoni hányadukkal.
Ez azért lényeges, mert ha jogilag társasház, akkor ehhez szükséges a társasház hozzájárulása és mivel növekedne a hasznos alapterület változni fognak a tulajdoni hányadok (társasház alapító okirat módosítás, illeték…stb).
Ha nem társasház, akkor egyszerűbb az ügy, akkor egy sima bővítés, amihez egy jogosultsággal rendelkező építész közreműködése szükséges, aki elkészít egy engedélyezési tervet, amit az 1. fokú építési hatósághoz (telek szerinti önkormányzat építési osztálya) be kell nyújtani. A tervdokumentációban igazolni kell többek között, hogy a bővítéssel a telekre vonatkozó helyi és általános érvényű jogszabályok továbbra is betarthatóak (beépítettség, oldalhatár, zöldfelületarány, tűztávolság…)
Kedves Koós Úr!
Először is nagyon köszönöm a gyors választ!
Leellenőriztem a tulajdoni lapot, melyen ez áll:
…./A/3
eszmei hányad 25/100
tulajdoni forma: magán
Jogállás: tulajdonos
tul. hányad: 1/2 én és 1/2 a párom
ezekből én úgy értem hogy albetétesítve vannak a lakások? jól értem?
Üdv,
S. Edit
a 25/100 azt jelenti, hogy albetétjük (lakásuk) a teljes tulajdoni hányad 25 %-a, amin 50-50 %ban osztoznak a férjével. Albetét lehet minden a közös területről (közlekedő, lépcsőház) önállóan megközelíthető egység, helyiség, pl. egy padlástér is (ha pl. el akarják adni).
A közös tulajdonban lévő részek csak a tulajdonostársak belegyezésével adható el, adható bérbe…stb. mig a saját albetét korlátozás nélkül elidegeníthető.
Ez azt jelenti, hogy a lakásukon kívül az un. közös tulajdonból ennyivel részesednek (telek, tartószerkezet, tető, kerítésfelszálló közművezetékek…stb) a társashézi alapító okirat szerint….érdemes volna elolvasni, mert lehetnek benne meglepetések
Kedves Koós Úr!
Megnéztem az alapító okiratot, és közös tulajdonban szerepelnek rajta az épület alapja, a homlokzatok, a víz és gáz dolgok, a járdák, kerítések stb.
Viszont külön tulajdonban vannak “az egyes öröklakások, azok tartozékaival, felszereléseivel. Az öröklakáshoz tartozik egy 1.66 nm kazánház és egy 16nm alapterületű terasz.
Reméltem azért hogy ezzel nincs baj, hiszen mi már 2. lakók vagyunk ebben a lakásban.
Ön szerint a fent leírtak alapján lehet valamilyen hatósági akadálya a terasz beépítésének?
Várom válaszát!
Üdvözlettel:
S. Edit
a társasház közös tulajdona pl. a tartószerkezet, a homlokzat, ezeket nem szabhatják át az egyes lakástulajdonosok a saját kedvükre. Ha terasz beépül, akkor nő a lakás hasznos alapterülete, ergo változik a tulajdoni hányad. Célszerű ezt előtte ügyvéddel egyeztetni, én csak építész vagyok!
Ezek miatt szükséges lehet (az építési hatóság előírhatja) a társasház beleegyezését.
Nincs ezzel semmi baj, csak egy társasház átépítése egy gondolatnyival bonyolultabb, mint egy családi ház.
AMI A LÁÉNYEG: építési engedély köteles!
Kedves Miklós!
Ismét egy kérdéssel fordulok Önhöz!
Panellakásunk erkélyét szeretnénk beépíttetni, tehát egy egyszerű fa szerkezettel + üveggel teljesen beépíteni (vagy műanyag nyílászáróval), ahogyan azt sokan szokták csinálni. Én azért megkérdezném, hogy kell ehhez engedély, akár hatóságtól, akár házmestertől, akár a lakóktól? Valamilyen szabványos beépítésre van csak lehetőség, vagy saját terv + kivitelezés is lehetséges? Erkélyünk “kinyúlós” fajta, tehát némileg változna az alakja is a beépítés után (az ablakszerkezet függőlegesen egyenes lenne, a mostani “dőlős” redőnyszerkezettel szemben).
Köszönöm!
Csaba
annak ellenére, hogy az országban több száz vagy ezer ilyen erkélyt beépítettek, nem tudom hogy akár egy is kért volna rá építési engedélyt, pedig ez annak minősül.
Köszönöm, nagyjából értem a választ
Azért utána fogok járni, hogy hivatalosítva mennyibe kerülne és milyen utánjárást igényelne.
Üdvözlöm!!Falun lakom és szeretnék házam végében egy garázs szerűséget építeni”amihez nem kel engedély”aminek a teteje betonos.Mekkora lehet az épület?Köszönöm válaszát…
a cikkbeli jogszabály I. melléklet III. bekezdés 4. pontja szerint:
.
4. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése
.
építhető engedély és bejelentés nélkül
Telkemre szeretnék rendelni 4 irodakonténert ideiglenesen amíg az építkezés zajlik kb 3-4 évre (kb 80 m2). Mit kell tegyek, hogy ne büntessenek meg a konténerekért. Alappal nincs a földhöz rögzítve és daruzható, viszont víz és villanybekötés lesz. Mi ilyenkor az eljárás kinek kell bejelenteni? Vagy kell-e egyátalán rá engedély?
Köszönettel
Jani
ideiglenes engedélyt kell(ett) kérni, meghatározott időszakra. Mivel épp ma változott vagy 6 idevágó jogszabály, még én sem tudom, pontosan most mi a helyzet?
Nagyon szépen köszönöm a gyors,tontos választ….
Nagyon köszönöm én is a gyors választ.
Üdvözlöm!Még lenne egy kérdésem,az épület amiről beszélünk,szomszéd megyehatárhoz hány méterre kel lenni?Mivel mi csináltunk egy kerti pihenőt,ami 4 és fél méterrel van a szomszéd ház falától,és ezért nem kaptunk építésre engedélyt.”amíg le nem bontjuk”köszönöm Kriszti
ennek eldöntéséhez szükséges ismerni a területre vonatkozó építési előírásokat és a szomszédok tényleges beépítéseit
Tisztelt Koós Úr!
Fiatal párként első házunk egy mobil faház volna, 89 m2-es, tetőteres. Telket azonban nem tudunk venni, viszont a párom szüleinél valószínűleg lehet telekosztásról beszélni, vagy osztás nélkül még ráépíteni a telkükre – elég nagy. Mennyi időbe telik körülbelül, míg ezt az Önkormányzatnál elbírálják?
Mivel jön a tél, elképzelhető, hogy nem most kerülne sor az építkezésre (Egy alapot kell kiönteni a háznak és a közműveket oda kell vezetni), addig hol és milyen feltételekkel tárolhatnánk a ház elemeit? Hol kellene bejelentenünk ezt a szándékunkat? Milyen engedély(eke)t kell beszereznünk ehhez a házhoz?
Előre is nagyon köszönöm a válaszait.
Tisztelettel: Bálint Tünde
önkorményzat építési osztály, eddig 2 hónap volt, de épp most enyhítettek a szabályokon, máég nem ismerem az újat.
célszerűbb előbb egy építészt keresni, aki adaptálja a helyszínre és tudja, milyen papirokat, közműengedélyeket kell beszerezni, hova mi építhető. Ha csak un. ideiglenes (180 nap) endedélyt kérnek, az jóval egyszerűbb.
Tisztelt Uram!
Egy kérdésem lenne.
Budapest XIV. kerületében szeretnénk létesíteni egy faaprítékos kazánt, ami kiváltaná a jelenlegi gázfűtést. 1 megawattos lenne.
füstgáz elvezetésére egy 25 méteres önhordó kémény kellene.
milyen engedélyre van szükség?
köszönöm
L
Tisztelt Koós Úr!
A meglévő garázsom helyére szeretnék egy új, a régivel megegyező méretű garázst építeni.A régi garázs már az általunk vásárolt ingatlanon állt. Szeretnék tájékozódni afelől, hogy szükséges-e engedélyeket kérnem(bontási,építési)vagy ez belefér-e a huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény kategóriába,ill. építésszel meg kell-e terveztetnem az új garázst?
kedves Mráz Zsuzsa,
az október 1-én, ide írt válaszom továbbra is érvényes:
http://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol#comment-11844
kedves Valastyán László,
bár a szerelt kémény nem építési engedély köteles, a praxisomban eddig még mindig ragaszkodtak a kéménysepró szkv-hez (az előzetes vélemény már csak azért is lényeges, mert igy utólag nem lehetnek “egyéb szempontok” a használatba vételnél).
A kémény magassága viszont problémás lehet, mert az már olyan nagy méret, ami ellen az önkormányzat (jogos) városképi aggályokat tehet. Célszerű minden esetben bemenni az önkormányzati előadókhoz, akik a legtöbb esetben igen készségesek, ha pedig kiderül, hogy olyasmi épülne, amihez nem kell az ő közreműködésük, akkor még örülnek is (nagyrészt az ő tehermentesítésük miatt enyhítettek az engedélyezési szabályokon).
Köszönöm a válaszát a 10.19-én írt kérdésemre;ha jól értelmeztem, akkor ezt az egészet megúszhatom engedélyeztetések nélkül?
igen, de ettől a területre vonatkozó beépítési, tűzrendészeti stb. előírásokat be kell tartani.
Tisztelt Koós Úr!
Nem kell építési engedély az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése- ha én ilyen építményt emelek(nem garázst) és az autómat tartom benne abba a hatóság “beleköthet”? Esetleg építhetek több egymástól elkülönítve? Valamint szeretném megtudni hogy az üvegház fogalma definiálva van e valahol vagy le van-e írva, hogy miből kell megépülnie vagy az a lényeg hogy növénytermesztést végezzenek benne?Végső elkeseredésemben jutnak eszembe ilyen és ehhez hasonló ötletek, mivel ingatlanomon évtizedek óta közcélú tilalom van noha csak 10 évig vagy a rendezési terv megvalósulásáig lehetne, de az önkormányzat különböző trükkökkel, rendelet módosításokkal mindig kitolja a határidőt. A tervet meg közel 30 éve nem valósítják meg. Válaszát nagyon köszönöm. Lange László
Tisztelt Koós Úr!
Végigolvastam a kommenteket, de nem találtam választ a kérdésemre, úgyhogy megkérdezem.
Régi családi házat vettünk, amit elkezdenénk felújítani. Milyen tevékenységekhez kell engedélyt kérnünk? (nyílászáró cseréhez milyen esetekben?)
A házban található egy kemence (hatalmas kéménnyel), melyet el szeretnénk bontani, de előbb a kéményt kell lebontani. Ehhez kell “kémény bontási” engedély? Illetve a későbbiekben (tavasszal) szeretnénk visszarakatni, másodlagos fűtés (kandalló) kialakításához. Honnan tudjuk meg hogy hány kémény tartozik hivatalosan a házhoz? (Van egy másik kémény, mely elég dőlés-veszélyes és nem tartozik semmihez, nincs alapja) Ha kell a kémény bontásához engedély, akkor milyen költségekkel számolhatunk? Kivel kell megterveztetni? Csak az önkormányzat döntése szükséges, vagy be kell vonni másik hatóságot is? Tavasszal újabb engedélyt kell kérnünk a visszaépítéshez?
Válaszát előre is nagyon köszönjük! Sokat segítene!
építési engedély akkor szükséges, ha változik az épület tömege, homlokzata, érinti a tartószerkezetet. Ha olyan nyilászáró cserét végeznek, amely miatt nem kell a nyílások feletti áthidalót megváltoztatni (pl. ha régi faablakot ugyanakkora méretű – vagy keskenyebb – müanyagra cserélnek).
A kéménybontás nem engedély köteles, de a hagyományos falazott kémény építése engedély köteles.
ha egyidejüleg történik a kettő és megegyezik a kettő méretükben, akkor felújításnak minősül és nem kell rá engedély
Tisztelt Uram!
A házunk mögött áll egy 6×8 m-es téglaépület. Erre nincs engedély, mert szüleim szerint erre nem kellett engedély akkoriban!? 1986-ban épült. Szeretném ezt felújítatni és karosszéria lakatos műhelyt létrehozni belőle. Milyen engedélyekre lenne szükségem? Kérem ha tud segítsen. Köszönettel:Schall Dávid
Tisztelt Uram!
Kérdésem a következö lenne.Épitettünk a kert végébe egy 2,6-4,5m-es 2,00m magas szerszám tárolot.Kell-e rá épitési engedély vagy bejelentési köteles-e.Az épitmény fábol készült.
Köszönettel Anikó
kedves Schall Dávid,
amennyire tudom – ha lakóövezet esetében a telephelyhez elöször is engedéylt kell szerezni, amihez a szomszédoknak is hozzá kell járulni. Ha pusztán csak a funkciója változik, akkor rendeltetésmódosítási engedélyt kell beszerezni, építési engedélyt nem kell.
kedves Anikó,
nem kell
TISZTELT_URAM!
KÖSZÖNÖM VÁLASZÁT?ÉS HA LEHET KÉRDEZNÉK MÉG!A HÁZ FALA MELLÉ ÉPITENÉNK EGY NYITOTT KOCSI BEÁLLOT?ARRA SEM KELL ENGEDÉLY?VÁLASZÁT ELÖRE IS KÖSZÖNÖM ANIKÓ
már nem kell, viszont be kell tatani az egyéb jogszabályokat, amik pl. az oldalkertre, beépítettségre, szomszédtól való távolságra vonatkoznak…
Tisztelt Koós Úr!
Szerencsére sűrűn változnak a jogszabályok.
Szeretnék építeni egy 20m2 alapú épületet, ami nem éri el a 2.5m magasságot, kerékpár, szerszámok stb. tárolására.Egyik fele alatt kb 6m2-es pince lenne.
Ma 2009.11.hóban mit kell tennem? Engedély,bejelentési kötelezettség vagy egyik sem?
A pince gödre szeptemberben ki lett ásva.
Üdvözlettel: István
a felépítményhez nem kell építési engedély, azonban a pincéhez igen. Jelen esetben azonban azt hiszem felesleges volna.
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm válaszát.A kertünk 591m2-es a ház 100m2-es,vagy is nem olyan nagy.A faháznak mennyire kéne a szomszéd keritésétöl lenni-e,és a nyitott garázsnak?Elnézést egy kicsit tudatlan vagyok benne mert a fövárosbol költöztem elösször kertes házba.
Elöre is köszönöm Anikó
Ön nem tudatlan, miért is kellene ezt Önnek tudnia????
.
Az hogy mi, mekkora és hová építhető, azt a területre érvényes szabályozási terv határozza meg, így a legegyszerűbb bemenni az önkormányzat építési osztályára és ott megérdeklődni. Bár sok település ezt feltette a honlapjára, azért ez még nem általános.
T. Szakértő!
Szeretném megtudni,hogy építészeti szempontból mi minősül pincének? A ház mögött lévő földbe épített
helyiség is pince? Az ingatlan terepviszonyai miatt a földbe épült,de a tetőszerkezete egybekapcsolódik a lakóházzal.
Köszönettel,várom válaszát!
Egy 2009 szeptember 10-i kérdésre én is szívesen elolvasnám a választ, Zsolt nevű kérdezte.
Az oldalhatáron álló garázs építéséről informálódott volna, de még nem kapott választ.
Köszönettel J.
attól még hogy valami nem engedélykötles, még nem jelenti azt, hogy nem kell betartani a területre vonatkozó előírásokat. A helyi szabályozási terv határozza meg, hová lehet és hová nem? ez határoz a kötelező előkertről, arról hogy lehet-e szabadonállóan vagy csak oldalhatárra, esetleg ikresen épitkezni.
Csak e szabályozási előírás ismeretében lehet arról nyilatkozni, hogy valaki jogellenesen építkezik-e vagy sem.
Azokon a területeken, ahol kötelező oldalhatáros a beépítés, ott mindig a rosszabb tájolási irányban lévő kerítéshez kell építkezni, sohasem mondjuk a déli telekhatárra. ez pont a benapozás és árnyékvetés miatt van és azt gondolom teljesen logikus.
Tisztelt Miklós! Előttem egy határozat ,melyet e hó 13.-án,tegnap kaptam. Miszerint 8 napon belül bontsam el az udvarunkon lévő mellék épületet,ezzel állítsam vissza az redeti állapotot. Ez az épület sajnos szabálytalan helyen áll ,mivel nem a megengedett oldalra épült. A házat 11 éve ebben az állapotban vásároltuk,igaz most megnézve az adásvételi szerződést ennek nyoma nincs.Nem is volt gond ezzel míg nem egy új szomszédunk lett,lakóháza nem itt van az illetőnek csak mint kertet használja .Ő tett ellenünk bejelentést ,nem tudom mitévő legyek ,férjem rokkant nyugdíjas ,eddig nyugalomban éltünk nemértem mire volt ez jó?! Kérem adjon tanácsot ,15 napig fellebbezhetek. Nincs valami megoldás ?Kérem segítsen ! Azt írják a meglévő állapotra fennmaradási engedély nem adható,mivel szabálytalan helyen van. Ha beszélnénk az illetővel ez még részéről vissza vonható ,vagy már nem ? várom válaszát köszönettel : Eszter
egy korábbi hsz-ben
http://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol#comment-9573
elhangzott, hogy 10 év az elévülés, de a forrásnak utána kellene nézni, mert magam sem tudom
itt talál egy hasonló esetet:
http://www.jogiforum.hu/forum/16/11158
elnézést, h magamat idézem, korábban hasonló kérdésre megkerestem a vonatkozó szabályozást:
“2009. május 15., 11:20 | Hozzászólnék… | Fenyvesi Péter írja:
Szépjónapot! Ígértem, h megírom az elévüléssel kapcsolatos jogszabályhelyet, mert többeknek okoz gondot több évtizedes, a mai szabályoknak nem megfelelő, esetleg engedély nélküli épület.
Nos, a LXXVIII./1997.sz. Építési törvény szabályozza az elévülést. ( http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV&celpara=31.#xcel ) A 48.§ 9. bek. szól a 10 évről és arról, h a hatóság az észrevételtől számítva 1 éven belül intézkedhet, amennyiben 10 évnél kevesebb telt el a használatbavétel óta. (két tanú igazolhatja)Az elévülés után is lehet azonban használatbavételi engedélyt kérni, ha valakit megnyugtat egy ilyen határozat léte, vagy elkerülhet vele vitákat.
Architext”
Remélem, nem változott okt. 1-én, de annak már könnyebb utánanézni, nekem most nincs rá időm.
üdv:
architext
Balogh Eszternek még valami: Ha az épület ott állt az építési engedélyezési eljáráskor, akkor azt a kötelező helyszíni szemle során az építési előadónak észlelnie kellett volna, ha nem észlelte, hibázott, mert nem adhatta volna ki az építési engedélyt a szomszéd épületére, ha nincs meg így a telepítési, vagy tűztávolság. Tehát ott a gól. Saját hibája következményeit akarja Önre hárítani. Szerintem, fentieket írja meg fellebezésben (kérjen illetékmentességet) ha nem értenek szót, szerintem menjen be az önkormányzathoz egy jogásszal (ügyvéddel) valószínű, azonnal visszavonják a jogsértő határozatot. Nem szeretik a vesztes pereket. A leírtak alapján egyértelmű a helyzet.
üdv:
Architext
Tisztelt Fenyvesi úr!! Köszönettel olvasom hozzá-szólását ,de mint említettem ,az illető kert tulajdonos nem itt lakik ez csak egy telek ami itt melettünk van . Ő megvásárólta és körbe kerítette és mint kertet használja ill gyümölcsös. Lakóház nincs rajt.Ami még hozzá tartozik a telkünk mellet az ő elmondása szerint közel egy méter még nem is az ő tulajdona . Mivel nagyon sok részre volt osztva, ezt a bizonyos métert még nem sikerült neki meg vásárolni a szintén több tulajtól.Sajnos ugy érzem ez a gól nem gól csak kapufa !! Már ugy örültem hogy végre meg van a megoldás . Köszönettel.Eszter
Koós úrnak köszönet a válaszért! Elolvastam a hasonló eseteket.A 10 év valóban letelt, Csak azt nem tudom még, hogy mivel nem a megfelelő oldalra épült valamikor ez a mellépület,így is vonatkozhat -e rá az elévülés ,mert szerintem ezzel nem felel meg az építési feltételeknek . Rosszul gondolom ? Egyre jobban kezdem ugy érezni ,hogy ezzel nem lehet mit tenni . Örülök minden mentő övnek amit kapok,próbálok kapszkodni ,remélem sikerül!! Köszönet :Eszter
Péter szerintem megválaszolta, én legfeljebb megerősitem, ha nem életveszélyes vagy más módon nincs közvetlen veszély a szomszédokra nézve, akkor mint elévült állapottal a szomszédnak és az önkormányzatnak is meg kell barátkoznia. A jogszabály a 10 éves elévülésnél nem tett különbséget, hogy mire vonatkozik és mire nem? Péter irta gond akkor lehet, ha szeretne vele valamit kezdeni (bevezetni a telekkönyvbe, átalakítani…stb. meg lehet próbálni fennmaradási engedélyt kérni rá, de akkor megvan az esély rá, hogy elutasitják és akkor minden marad a régiben.
Vagyis szerintem ezek jó hírek Önnek
Miklós ! Nem is hiszem el .. ,szóval nem tesznek külömbséget ,hogy mire vonatkozik az elévülés ,ó hát talán van egy kis remény sugár. Közben elolvastam Péter álltal átküldött paragrafusokat ,és igen a 48§(9) valóban a 10 éves elévülést írja !! Holnap amit lehet elintézek és ígérem tájékoztatom önöket,folyamatosan ! Üdv: Eszter
Üdvözlöm! Kérdezném ,hogy egy meglévő tetöre ,családi háznál, szeretnék egy Velux ablakot tenni tetősíkra. mérete kb 78/118cm. kell e rá az önkormányzattól engedély? köszönettel!
igen (de ha nincs túl frekventált helyen, én lehet hogy meggondolnám….hogy kérjek)
Kedves Eszter, remélem, sikerrel jár.
Felületesen olvastam, – most látom – nem ép. engedélyt kért a szomszéd, de az éphat. a határozat előtt kellett, h tartson helyszíni szemlét, és ez esetben észlelhette a szabálytalan épületet. Ha ön bizonyítani tudja, h 10 évnél régebbi, akkor nincs hatáskör semmilyen eljárásra (kivéve, amit Miklós írt). Az elévülés ezt jelenti, és ez független a szabálytalanság mértékétől. Ez az éphat. felelőssége, 10 éven belül fel kellett volna fedeznie az anomáliát. Különben hova lenne jogbiztonság, akár 50 év múlva is eszébe juthatna valakinek, h lebontat valamit. Más kérdés, h a szomszéd, ha súlyos joghátrányt szenved e miatt, akkor perelhet, a telke értékcsökkenése miatt. (Viszont már így vette, tehát az elvárható gondosság, körültekintés meg az ő sara)
üdv: Architext
Kedves Miklós ! Ma sikerült elintéznem az ügyet a Műsz.osztályon.Legalább is remélem ! Amit ön is és Péter is írt nekem valóban az mentette meg az épületeimet a lebontástól . Tehát mivel elmult 10 éve hogy az ingatlant vásároltuk, az elévülési jogszabály hatályba lépett és így ,csak azt a ” színt ” kell elbontanunk amelyet mi építettünk . A szomszédunk ki régebb óta lakik itt szívesen írta alá párjával a nyilatkozatot,mely szerit igazolják ,hogy kb 20 éve ott állnak azok az épületek. Miklós még ehez lenne egy kérdésem ,át szeretnénk épülni a másik oldalra ezt a kis színt, Ez kb 20-30 m2 a magassága sem haladja meg a 2,5 m -ert.kell engedély vagy elég a bejelentés, ha jól tudom bejelentés köteles ,Hová kell először mennem . A műszaki osztályon erre a kérdésemre azt kaptam utána néznek és telefonon ideszólnak nekem ,hát ez a tudatlanságuk egy kissé meg lepett. Hálásan köszönöm önnek az eddigi segítséget . Kérdésemre várom válaszát ! Még egy :most arra várok mi lesz a következő lépése a “kedves “szomszédnak.Üdvözlettel: Eszter
Péternek is nagyon köszönöm a mentőövet !! Remélem kapuba találtunk !!Valóban elévülési jogszabály mentett meg ,szomszédaim készséggel segítettek igazolni a már vagy 20 éve ott álló épületek valódiságát.Egy szín van amit lefogunk bontani ,melyet valóban mi építettünk 8 éve .Ez nem okoz gondot.Nemhiszen ,hogy ezt vereséget csak ugy megtudja emészteni a “kedves ” szomszéd.Mi jön még nem tudom ?!! Boldog vagyok ,hogy rátaláltam önökre ,sokat segített !Köszönöm : Eszter
örülök, ha sikerült elintéznie, de ne nekem köszönje, Péter volt itt a “látó ember”, ő emlékezett erre a paragrafusra.
.
a jogszabály ez ügyben okt. 1-től változott. Valóban bejelentés kötelezett a “tevékenység egyidejű megkezdése mellett” az alábbi:
“Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése”
.
nem győzőm ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez nem mentesít annak a vizsgálata és kötelezettsége alól hol hová és mekkorát építhet? A rendezési tervek meghatározzák, hogy az egyes övezetekben mit lehet építeni és hová?
Ebből következően be kell tartani a tűztávolságokat, az elő-oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat, még AKKOR IS, ha be sem kellene jelentenie (ezt be kell jelenteni). Számolni kell az összes beépítettséget, egyes esetekben a zöldfelület arányát is….
Igen, értem Miklós ! Köszönöm a segítséget! A továbbiakban is hűségesen fogok böngészni itt ezen az oldalon ,sokat tanul az ember,hisz valóban járatlanok vagyunk ezekben a dolgokban . Tanulunk a másik hibályából is .üdv.: Eszter
Kérdésem.
Kell-e az új 2009 okt. 01. után kiadott építési jogszabály szerint a 20m2-ert megnem haladó, homlokzatra épített előtetőre építési engedély vagy bejelentési kötelezetség
Kérdésem a következő.
a rendelet 1. számú melléklete táblázatos formában tartalmazza a különféle engedélyezési módokhoz tartozó kötelezettségeket (jó hosszú lista).
A cikk végén lévő NETJogtáros linkre kattintva megtalálja ezt a táblázatot.
Üdvözlöm!
Lehet, hogy már volt hasonló kérdés,de megpróbálom a tervemet pontosan felvázolni.
Van külterületen egy zártkertem, ami 602 m2 területű (6 m széles, 100 m hosszú),rajta egy 26 m2 alapterületű (5.45×4.8-as), két szintes kis ház, ami melléképületként szerepel a nyilvántartásban.
Szeretnék egy 10-20 cm vastag egybefüggő beton placcra rakatni 2 darab, 2.6 m széles, 6.2 m hosszú, és 2.8 m magas, lapos tetős, szétbontott barakk épületekből származó, zárt oldalú, ablakokkal és ajtókkal ellátott konténert bővítésképpen, amely nincs fixen a fogadóegységhez rögzítve (daruval mozgatható). Az elhelyezése egymás mellet a kettő, vagy egymás tetején. Kell-e hozzá engedély? Milyen vastag lehet engedély nélkül a beton placc, amely a terület síkjával egyezik? Esetleg ezek a konténerek egybeszigetelhetők-e a házzal, vagy akkor már nem minősül mobilnak? Vagy számít-e az, hogy mire helyezem a konténert? Úgy értem, hogy esetleg a beton placc helyett 6 db járdalapra, amelynek van egy kis alapja?
Elnézést, de gondoltam minden körülményt és eshetőséget leírok, mert nem tudom, hogy mi lehet a fontos, esetleg mi lehet kiskapu. Köszönöm előre is a válaszát, sajnos tudatlan vagyok e kérdésekben, viszont nagyon szeretném ezt a kis tervemet valahogy megvalósítani, és lehetőleg a hercehurcák nélkül. Üdvözlettel és köszönettel, Laci!
a választ nagyrészt a területre vonatkozó rendezési terv fogja megadni. Ha zártkert, akkor általában csak nagyon korlátosan lehet beépíteni 2-5 % körüli max beépítettséggel. Meghatározzák hogy mit és (sok esetben még azt is miből) lehet építkezni.
A mobilházat a magyar építési jog nem ismeri, igy azt háznak tekinti. Tudtommal nincs kialakult gyakorlat e téren.
Ha a véleményemet leírhatom, elég furcsán fog festeni a zártkertben 2 db konténer. Ha én építési előadó lennénk bizonyára nem engedélyezném.
Köszönöm a gyors választ!
Azt jól tudom, hogy az engedély nélkül épített építmény (mert akkor gondolom ez építmény) bírságolható és bontatható? És ha a szabálytalanság feltárásakor onnan elvitetem, akkor megszűnt a szabálytalanság, így a bírság kiszabás mellőzhető?
Egyébként terv szerint szép lenne! A ház mögé lenne téve, és összeszigetelve a házzal, mintha egy egység lenne. Nem lenne konténer kinézete, hanem egy nyeregtetős kétszintes ház folytatásaként egy magas lapostetős építmény. Kicsit extrém, de divatos és szép a látványtervező program szerint. A betonplacc vastagsága ezek szerint mindegy?
nem vagyok jogász, de attól még hogy önként elbontja, elviteti, a szabálytalanság megtörtént és bírságolható. Normál ház esetén is ha szükséges bontatnak ÉS BÍRSÁGOLNAK. Ez utóbbi független attól, hogy Ön mit kezd vele?
Köszönöm a válaszát!
Én erre gondoltam:
” Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a kiszabott bírságot elengedi. Egyéb esetekben azonban a kiszabott bírság nem engedhető el.”
Az előbbiből a tv. hivatkozás lemaradt:
1997. évi LXXVIII. törvény 49.§. (2.) bek.
Tisztelt Úram!
Elösször is üdvözlöm,kérdésem a következö,a házunk és a szomszéd keritése között 3,80m a távolság.Az oldalába készitettünk egy a faltol 2,79m.-es nyitott féltetös kocsi beállót két kocsi részére.az éptmény fábol készült viz elvezetövel és nem dicsekvés de szép esztétikus.Kérdésem a következö hogy a kedves szomszédom feljelentett hogy ö nem egyezett bele az épitésbe.Elbontathatják-e velem a létesitményt aminek a magassága 1.90m.Az oldal amire épitettünk az a mi keritésünk.Az épület körül máshol nem fér el az auto az adotságok miat.
Válaszát elöre is köszönöm Anikó
Újra és újra leírom, hogy attól hogy még valami nem engedély köteles, attól még az egyéb jogszabályoknak meg kell felelni. Így teljesülni kell az oldalkert, a max. beépítettség, a telken belül hova lehet építeni, a tűztávolság és egyebek előírásainak. Jelen esetben célszerű megtudakolni a fenti előírásokat, hogy el lehessen dönteni volt e joguk a házuk (azon) oldalára építkezniük?
Kedves Miklós!
végigolvastam a fórumot, de sajnos az én problémámra nem találtam választ, ezért is fordulok Önhöz.
4 szintes 12 lakásos társasházban élünk. A társasház 2. emeletén lévő két lakás saját tulajdonban van, és össze szeretnénk nyitni. Tartószerekezeti falat nem érintene ez az átalakítás. A kérdésem az lenne, hogy ehhez a felújításhoz – átalakításhoz elég bejelentési kötelezettség, vagy építési engedély szükséges? Kell-e a társasház lakóinak 4/5-ének a beleegyezése, vagy bejelentési kötelezettség mellett ez nem szükséges?
Ez a jogszabály vonatkozik rá?:
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
…
II. A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:
…
17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása
…
Válaszát előre is köszönöm!
Mónika
Kedves Mónika
a jogszabály lehetséges, hogy erre vonatkozik, megvallom nekem is utána kellene néznem, azonban a hatósági engedélynél fontosabb szerintem, hogy társasház lévén megváltozik az albetétek száma, ez viszont már érinti a tulajdont, ezáltal a földhivatal sem hagyható ki és a társasház sem,mi több ennek valószínűlegvan adózási vonatkozása is. Nekem úgy tűnik, hogy ez sokkal inkább (ingatlan) jogi kérdés.
Először is köszönöm válaszát.
Annyiban módosítanék, hogy mi nem szeretnénk az albetétek számát megváltoztatni, csak egy ajtót raknánk be a két lakás közé. Így a későbbiekben vissza tudnánk állítani az eredeti állapotot (esetleges értékesítés esetén).
Ebben az esetben is szükséges a földhivatalt és a társasházat bevonni?
értem. ebben az esetben természetesen nem kell
Üdvözlöm! Egy társasházban lakunk, ahol nagy osztatlan közös tulajdonú udvar van. Parkolókkal kiépítve. A “kedves” lakótársak sátorgarázs tömegével árasztották el a viszonylag nagy és szép udvart. Természetesen a garázsok több helyet foglalnak el, mint egyébként egy normál parkoló autó, így parkolóhelyek vesztek el és természetesen nem is marad így mindenkinek normális parkolási lehetőség. A garázs tulajdonosok természetesen bérleti díjat nem fizetnek, de úgy gondolják, hogy tulajdonosi joggal bírnak a terület felett. Bár az éppen üresen tátongó garázsba elvileg én is beállhatok, és erre az elmúlt napokban sor is került, mert egyszerűen a saját udvarunkon nem találtunk parkolót. Így az üres sátorgarázsba beálltunk. Még a rendőrséggel is megfenyegettek! Mondván a garázs magántulajdon! Legszívesebben lebontatnám az összes csúnya, ízléstelen és esztétikailag abszolút elfogadhatatlan sátorgarázsokat. Bosszantónak tartom az önkéntes helyfoglalókat és szívesen fellépnék ellenük természetesen csak a törvény adta lehetőségeken belül. Bár úgy tudom ezeknek a szükséges rossz garázsok építéséhez szintén nem kell építési engedély. Kérem válaszát! Üdvözlettel!
Tisztelt Koós Miklós Úr!
Azt szeretném öntől megkérdezni, hogy egy kb.1,5×1,5 m-es kazánházra(vegyes tüzelésű kazánhoz),a kertes lakóháztól kb. 3-4 m-re lenne, kell e építési engedély? Ha igen, ez mennyibe kerülhet?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Soós Róbert
Kedves Mártha Ildikó,
az esete sokkal inkább jogi rendezést kíván, mintsem építészetit. A társasház udvara, telke, járdái közös tulajdonuak, azt senki sem sajátithatja ki. A társasház alapító okiratában viszont lehetőség van, hogy a közös tulajdonú részek használatát okiratba foglalják, igy pl. a parkolóhelyek felosztását is. Ezáltal mindenkinek lenne egy meghatározott parkolóhelye. A sátorgarázst viszont akkor sem lehet felállítani ilyen helyen, mert az autók beállásához és az autóból való kiszálláshoz csak akkor elég a 2,3-2,5 széles hely, ha a két autó között nincsen se fal, se oszlop. Forgalomtechnikai okokból csak akkor engedhető meg, ha elég széles a parkolóállás.
Jogi állásfoglalást inkább csak városok közterülethasználatával kapcsolatosan lehet találni,mint pl ezt:
http://www.nyirhalo.hu/adattar/2003/rendelet/063R1127.pdf
Kedves Soós Róbert
a kazánház építése építési engedély köteles, tervdokumentációt kell hozzá készíteni, a kéményseprő szolgáltatótól is be kell szerezni a hozzájárulást.
Tisztelt Koós Úr !
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy a melléképület kéményét vissza kellene bontanom,mert már labilis és egyébként sem használjuk másra csak tárolásra. Kell-e a kéményseprők felé bejelentenem a bontást, mivel visszaolvasva a korábbi beírásokra adott válaszaiból nekem úgy tűnik, bontási engedély az biztos nem kell.
Köszönve válaszát,
Üdv. Kislári Ferenc
nem szükséges, a melléképület kéményét amúgy sem vizsgálta gondolom sohasem a kéményseprő
Kedves Miklós!
Végigolvastam a hozzászólásokat és megvizsgáltam a jogszabályt is és úgy vettem észre hogy a
“Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése” bekezdésben foglaltak bejelentés kötelezettek a munka megkezdésével?
Mit kjelent ez a bejelentés?
Mi van akkor ha én ezt nem teszem meg.
Régebben ez az épület nem volt engedélyköteles, akkor most mi a helyzet?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Páll Tamás
Tisztelt Koós Úr!
Üdülőtelken szeretnék egy mobilházat telepíteni.
Mivel ez az építmény a talajhoz nincs rögzítve,onnan
bármikor elmozditható(mobil).
A telken a helyi rendezésitervnek megfelelően helyezném el.Ez esetben van-e bejelentési vagy egyéb kötelezetségem.
Válaszát elöre is köszönöm!
Tisztelettel F.Imre
Üdvözlöm!Előszőr is Boldog Új Évet KIvánok!!Zártkerti telekre szeretnék épiteni vagy hozzá böviteni lakható házat!Mit kell most figyelembe vennem???-A beépithető százalékot,vagy mit/állitólag 60nm ig lehet épiteni/???Mekkorát épithetnék???-Kell-e épitési engedély???Sokan laknak már ilyen házakban.Mi is gondolkodunk ilyesmiben a párommal!Elöre is köszönöm a segitséget!!!Attila
Üdvözlöm!
Jelenleg folyó L alakú családi ház építése közben a gépész tanácsára az L sarkában a kert felé néző oldalra (az utcáról nem lenne látható)szeretnénk egy 2×2 m-es kazánházat építeni és az eredeti terv helyett a kombi kazánt nem a garázsban hanem ebben a külső (külön) bejáratú építményben helyeznénk el. A kérdésem az lenne, hogy ennek a megépítése építési engedélyköteles-e?
Köszönettel:handa
Tisztelt Koós Úr!
Jelenleg elbírálás alatt van egy lakóépület bővítési tervdokumentációnk. A munkálatokat kora tavasszal szeretnénk megkezdeni. Sajnos a meglévő telkünk elég kicsi 463m2, 30%-os beépíthetőség mellett 138,9m2 beépíthető, amit a bővítéssel el is érünk. Sajnos ehhez egy már meglévő melléképületet részben le is kell bontanunk. A problémám az lenne, hogy sajnos, mind a helyi műszaki iroda és az építészünk is félretájékoztatott, miszerint a melléképület magasságával van a probléma: az épület magassága meghaladja a 2,5m-t. Ha visszabontom és visszaépítem 2,5m magasság alá, úgy továbbra is használhatnám, mivel 50m2-t nem meghaladó 2,5m magasságig, emberi tartózkodásra alkalmatlan épület engedély nélkül építhető. Sajnos csak később olvastam utána a jogszabálynak, amiből kiderült, hogy habár a melléképület építése nem engedélyköteles, a beépíthetőségbe beleszámít! Jelenleg a melléképületet garázsgént és tüzelő tárolóként használjuk, amit szeretnénk továbbra is fenntartani. A kérdésem az lenne, hogy van-e gyakorlati mód a beépíthetőség növelésére, akár ráfizetés vagy plusz illeték megfizetésének útján? A helyi szabályozásban nem találtam erre vonatkozó paragrafust, viszont ha a növelés nem lehetséges nem is szívesen kérdezném meg a helyi irodát a témában. Másrészt ha erre nincs, törvényes lehetőség, akkor egy nem engedélyköteles építmény meglétét mivel szankcionálhatja az önkormányzat? Bírsággal vagy esetleg el is bontathatja azt?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Snot
Kedves Páll Tamás,
az említett jogszabály sajnos rövid időn belül többször is változott. az Ön által említett eset ismét bejelentés kötelezett lett, ami egy csökkentett tartalmú dokumentációt és rövidebb ügyintézési időt jelent, de ugyanúgy engedélyezési eljárás. Ergo ha ezt kihagja, akkor Önre is vonatkozik az építési bírságról szóló jogszabály következményei.
Kedves Farkas Imre,
Létezik ideiglenes épület, létezik előregyártott ház, de a mobilházat nem ismeri a magyar építési jog. Sima épületként kell engedélyeztetni.
Kedves Soós Attila,
bármilyen telekre is akar építkezni, legelőször meg kell érdeklődni a hatóságnál, hogy az adott övezetben milyen funkciójú és mekkora épület építhető? ezután lehet gondolkozni a belső elrendezésen, méreten, belmagásságon…stb-n
Kedves Handa,
bejelentés kötelezett, de mivel októberben változtak az idevágó jogszabályok, mindenkinek azt tanácsolom elöször a hatóságnál szerezzen be infókat, mert ők engedélyeznek
Kedves snot,
a telek beépíthetősége és az egyes épületek kötelező engedélyeztetése között nincs összefüggés. Itt szinte minden hozzászólásomban kitértem arra, hogy attól még hogy valami nem engedélyköteles, még be kell tartani az egyéb (beépítéssel kapcsolatos ) jogszabályokat.
jelen esetben is erről van szó: attól még hogy kisebb a melléképület építménymagassága, még beleszámít a telek beépítettségébe.
Az építési jogszabályok, ahogy minden más jogszabály is úgy működik, hogy az pénzen nem váltható meg, illetve pénzért nem sehet máas elbirálást kérni. Fel is borulna a teljes jogrend !
ettől függetlenül Ön vállalhatja azt a kockázatot, hogy valamit ennek ellenére megépít, viszont ezzel azt is kockáztatja, hogy megbüntetik és esetleg még el is bontatják az egészet ráadásul az ön költségére. Érdemes mérlegelni a döntés előtt !
Tisztelt Koós Miklós!
A bejelentéshez szükséges dokumentumot én is össztudnám állítani, vagy kell hozzá tervező?
Illetve hol találom azt, hogy mi kell tartalmaznia a dokumentációnak.
Üdv:Páll Tamás
megvallom ezeket már sohasem én intézem, hanem az építtetők. Találkoztam már olyan önkormányzattal, ahol erre készitettek egy formanyomtatványt. A legfontosabb adatokanak kell rajta szerepelni
építtető, építési hely, építés tárgya, építési eng. száma, felelős műszaki vezető neve, végzettsége, lakcime, azonositó száma…..
Illetve még azt szerettem volna megkérdezni, sajnos rosszul fogalmaztam, hogy mindenféleképpen tervezőnek kell készítenie a terveket, bejelentés esetén is?Mivel ez egy egyszerűbb dokumentáció, megoldhatnám akár én is.
Üdv: Páll Tamás
terveket – még ha azok csökkentett tartalmúak is – csak tervező készithet
Tisztelt Koós Úr!
Klíma felszerelés miatt érdeklődök. Társasház udvar felőli látszó falára engedély köteles-e a fölszerelés, illetve a lakó/ tulajdonos társak hozzájárulását kell-e kérni? Sokfelé láttam a klímaszerelésre keresve, hogy figyelmeztetnek az engedélyeztetésre 2007-től.Az ön által bemutatott Magyar Közlöny tartalma szerint nem kell engedély.
Köszönettel:
Varga Csaba
E-mail: vargacs57@freemail.hu
valóban nem kell építési engedély (szerintem sajnos)
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm válaszát!
Szeretném még a tanácsát, véleményét kérni: Társas házban lakom. Alattam egy pénzintézet fiókja. Teljes belső átalakítást végeznek. Egyértelmű, ahhoz nem kell engedély. Közfalakat bontottak ki, az aljazat betont fölvésték, az udvar felőli nyílászárókat kibontották, majd befalazták a helyét. Folyamatosan dolgoztak 10-20 percig véső-kalapáccsal. Beleremegett az egész ház. Nálam a falak megrepedtek, csempék nagy felületen meglazultak. Szóltam a pénzintézet vezetőjének, ő közölte, hogy tájékoztatja a kivitelezőt. Mit tudok tenni, ha a kivitelező, illetve a felelősség biztosítására a biztosító nem téríti meg a káromat? Előfordul-e, hogy olyan károm is keletkezett az épületben, amit később veszünk észre? Ennek a pénzintézetnek cirkó-gejzír (talán jól neveztem), fali kazános fűtése van. A kazán égéstermék-elvezetője a párájával áztatja a vakolatot, a külső, nyitott folyosót, illetve a fölötte menő gázcsövet korrodálja, Látszik, hogy vizes a fal, a cső azon a részen rozsdás. Mit tudunk vele kezdeni? Mármint a tulajdonossal, hogy oldja meg, úgy a rendszerét, hogy a közös tulajdont ne rongálja.
Tisztelettel:
Varga Csaba
E-mail: vargacs57@freemail.hu
kedves Varga Csaba,
társasházban a felújítást végző teljes felelősséggel tartozik az általa végzett munkáért, ez független attól, hogy magánszemély, vagy cég.
ez különösen vonatkozik a közös tulajdonú épületszerkezetekre is, mint amilyenek a főfalak, homlokzatok, kémények és mind azok, amik nem kapcsolhatóak egyértelműen egy bizonyos albetéthez (mint pl. a szaniterek, lámpák).
A gázkazánhoz kizárólag sima felületű, hőszigetelt és gáztömör kéményt fogadnak el a kéményseprők. A fali égéskivezetőnek is megvannak a maguk előírásai (a környező ablakoktől, épletkiugráéstól való távolság, kondenzviz elvezetés…stb) de ez inkább épületgépészeti hozzáértést igényel, ilyen mélységig én sem értek hozzá.
Ki kell hívni a biztosítót, hogy vegye fel a kárt és erről készüljön jegyzőkönyv. Amennyiben a kivitelező vagy az őt megbízó tulajdonos-bérlő megrendelő nem hajlandó az együttműködésre, a jegyzőnél és az iparkamaránál tehet panaszt.
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm segítségét!
Tisztelettel:
Varga Csaba
Tisztelt Koós úr!
Terepszint alatti beépítés kapcsán érdeklődnék.
A telek ahol a házam áll erősen lejtős. a “domb” tetején áll a ház, mely gondolom a terepszinten van. Építhetek ez elé a lejtő alja felé egy gépjármütárolót, melynek a teteje lenne a ház szintjében? Ennek a gépjárműtárolónak a mérete hozzáadódik a már meglévő beépítéshez, vagy mivel a terepszint alatt van ez nem számít bele?
köszönöm válaszát
üdvözlettel
Kormos Béla
Tisztelt Uram!
Egy olyan problémám van, hogy ha én egy lovas farmra szeretnék egy könnyűszerkezetes házat (50m2) építeni, de már van épület a farmon, akkor a házhoz milyen engedélyek szükségesek?
Remélem érthető voltam.
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel
Márkus Edit
Kedves Kormos Béla,
ha a terepszint alatti tároló min. 1 m-rel kiemelkedik a környezetéből, akkor az beleszámít a beépítettségbe. Ha beleszámít, akkor viszont hozzáadódik a meglévőhöz. a területei szabályozás viszont korlátozhatja a szint alatti beépítést illetve az összes szintterületet, tehát nem elég csak egy feltételnek megfelelni.
Kedves Koós úr!
köszönöm a válaszát, de nem igazán tudom, hogy az én esetemben mi a terepszint? a ház szintje, vagy az attól 3m-rel lejebb lévő utca szintje?
üdvözlettel:
Kormos Béla
Kedves Edit,
attól, hogy könnyűszerkezetes, még minden olyan előírás vonatkozik rá, mint minden más technológiájú épületre (beépítettség, tűztávolság, zöldfelület…stb). Ha az épület építési engedély köteles, akkor szabályos tervdokumentáció nyújtandó be. A tavaly októberben módosított jogszabály mellékletében részletesen felsorolja, hogy melyek tartoznak ép. eng, bejelentési kötelezettség hatálya alá és melyek, amikhez nem kell engedély, sem bejelentés. Hosszú a lista, kérem tanulmányozza a cikk végén található linkre kattintva.
ezt egy lejtős telek esetében nehéz kapásból megmondani. a rendezett terepszint az épület melletti terep vagy járda szintje
köszönöm a tájékoztatást
Tisztelt koós úr
Vettem az összel egy 3 holdas edrős területet,és épiteni akarok rá egy kis tanyát.Hány m2 ig nem kell rá épitési engedély? Vagy ha mégis kell kihez forduljak, mit tegyek?
előre is köszönettel
Sándor gyula
Kedves Miklós!
Egy családi házban befejeztük a belső átalakítást és használatbavételi engedélyt kell kérnünk az Önkormányzattól. Direkt zárt égésterű gázkazánt terveztünk többek közt azért, hogy ne kelljen bajlódnunk a kéményseprőkkel, kéménybéleléssel. Most mégis a rendszeres ellenőrzésen a fiatal kéményseprő azt mondta, hogy a Főkétüsz használatbavételi engedélyhez való hozzájárulásához a tartalék kéményt (2-ből legalább egyet) is bélelteni kell (talán 7-8 m hosszan). Igaz-e ez? Módomban áll-e a kéményt lezáratni, vagy elbontani, bélelés helyett. Hosszabb távon esetleg egy kályhát/ cserépkályhát terveztünk ide bekötni, de ez biztosan sokára fog megvalósulni.
Előre is köszönöm a választ,
Gábor
Kedves Sándor Gyula,
elsőként annak kellene utánajárni, hogy 1. egyáltalán építhető-e oda valami 2. mi lehet a funkciója 3. a telek hány %-a építhető be?
Kedves Gábor,
a tartalékfűtés biztosítása törvényi kötelezettség még akkor is ha ezt a legtöbbször nem szokták ennyire szigorúan venni. Ha hasonló gond támadt, akkor azt tanácsoltam az építtetőknek, hogy a tartalékfűtésnek adják meg a villanyradiátort, mivel nem kötelező a hagyományos kéményes fűtés.
sajnos nem volt ritka korábban, hogy a kéményseprők maguk ajánlkoztak utólagos bélelésre, természetesen számla nélkül és a legtöbbször borzasztó minőségben, viszont jó drágán, de megnyugtatva a kuncsaftot, hogy ha velük csináltatja, akkor ők tutti át fogják venni.
pedig egy kéménynél nem az a lényeg, hogy átvehető legyen, hanem hogy biztonságosan működjön
Kedves Miklós!
Társasházi negyedik emeleti belső két szintes, de már tetőtérben (számos ferde fallal)lévő lakásunk északi, belső kert fele néző 25m2-es tetőteraszának felét szeretnénk pergolával beárnyékolni/esetleg polikarbonáttal is fedni. A tetőterasz az alsó lakásszintünk egyik szobája feletti rész. A korábbi levelezései alapján úgy veszem ki, hogy amennyiben olyan borítás kerülne a pergolára, mely az esőt nem engedi át, akkor ez beépítésnek minősül (még akkor is ha körben három oldalt nyitott marad a fedés, engedélyköteles és a társasházi tulajdonarányok változása miatt bonyolult ügy is. De ha csak vászonnal borítom a pergolát (nyáron), az “megoldás” lehet mind a társasházi hozzájárulás elkerülése, mind az engedélykéréssel szemben is – jóllehet eső ellen nem ad majd hathatós védelmet. Jól látom a helyzetet?
Második kérdésem, hogy ha a pergolát később (következő ősszel pl.) akár csak egy egész vékony csíkban a falhoz csatlakozó 4. oldal mellett pl. 0,5m-es csíkban mégis lefedem polikarbonáttal, hogy az északi eső ne a teraszajtót áztassa, az is “bonyodalmakat” okozhat? (Tehát minimális fedést készítek csak. Vagy akár csak 20cm-es csíkot)
Illetve ha a teljes pergola alternatívájaként a teraszajtó faláról oszlopos alátámasztás NÉLKÜL készíttetem el a kiugró előtetőt (2*5m) ami polikabonáttal fedett, az minek minősül? Beépítésnek azaz tortúra, vagy mivel nincs oszlop, engedély nélkül építhető?
Köszönettel,
Zoltán
az első részhez a válaszom, valóban jól látja.
a másodikhoz:
a válasz következik az előzőből: mindegy, hogy miből, mindegy milyen vtg, átlátszó-e vagy sem, ha fix tetőt épít, akkor engedélyköteles ….stb, ha kihúzható, vagyis ideiglenes védelemmel látja el, akkor nem engedélyköteles.
Attól hogy valami konzolos, max a beépítettség mértéke változik, az engedélykötelessége nem
Kedves Miklós ! Galamboknak szeretnék építeni ólat . Jól tudom ,hogy 10m2 és 2,5 m2 magasság alatt nem kell sem bejelentenem sem pedig építési engedély nem kell rá? Ha még is bejelentés köteles ,ez mivel jár ! Tervező stb..? Köszönettel :Eszter
Kedves Miklós! Távfűtűses épületekben hagyományos kialakítású távfűtűses hőközpontok találhatóak egy, illetve több pincei helyiséget elfoglalva. A hőközponti rekonstrukció során a meglévő berendezések (hőcserélők, szivattyúk, csővezetékek, melegvíz tárolók), szerelvények elbontásra kerülnek. A meglévő hőközpont helyiségében, vagy annak egyik hekyiségében kerül kialakításra az új korszerű hőközpont(gyakorlatilag egy keretre szerelt kompakt berendezés illesztése történik meg a radiátoros, valamint a melegvizes meglévő hálózathoz). A hőközpont nem tartozik a 9/2001(IV.5.)GM rendelet (nyomástartó berendezések) alá. Kérdésem az, hogy tartozik e valamilyen engedélyezési eljárás alá a hőközponti rekonstrukcó, illetve (több hőközponti helyiségből)a lakókközösségnek viszadásra kerülő helyiségrészek funkcióváltása miatt (hőközponti helyiségből tároló lesz) szükséges e eljárni hivatalosan. Amennyiben igen, mik volnának ezek. Előre is köszönöm szíves segítségét. Köszönettel: Balogh József
kedves Balogh Eszter,
a jogszabály módosulások után a hivatkozott jogszabály mellékletének idevonatkozó része szerint, miszerint:
“Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alap