Sajnos nem tudtam rájönni arra ,hogy építési engedélyhez kötött e az ami nekem van.
Van egy 58nm2-es elő tető szerűség ami fa szerkezetű és alap nélküli. Tető van rajta( pala) és az oldala ponyvával van lezárva. Kérdésem a következő: Ez építménynek minősül vagy sem ? illetve ha esetleg túl lépem a 60 nm2 ( mérési hibából adódóan) akkor mi a helyzet!?
Előre is köszönöm válaszát!

Egy kétlakásos lakóépület egyik lakásában tervezünk befalazni egy 1 méter széles belső ajtót, ezzel fizikailag is leválasztanánk egy harmadik „lakást”. Sajnos a jelenleg hatályos helyi önkormányzati rendelet maximum kétlakásos ingatlant engedélyezne, így erre csak engedély nélkül lenne lehetőség.

Azt szeretnénk megtudni, hogy:
1- mekkora építésügyi bírságra számíthatunk, ha a hatóság tudomására jut a befalazás.
2- kiszabhat-e a helyi önkormányzat egyéb bírságot. A helyi rendeletben nincs rögzítve a bírság nagysága arra az esetre, ha létrehozunk egy a rendelettel összhangban nem lévő harmadik lakást.

Nagyon köszönöm a segítséget, már több szakemberhez is fordultunk, de egyelőre nincs megnyugtató válaszunk.

Érdeklődni szeretnék, hogy házilag (építtető cégen keresztül), milyen módon lehet szennyvíz tárolót építeni? Mik a feltételei? Engedélyezik-e egyáltalán?

Idén építkezni szeretnénk, de a helység ahol az építkezést tervezzük sajnos még nem rendelkezik kiépített csatorna hálózattal. Bár tervezik.
Az előre legyártott szennyvíz tartályok ára (ami 4 tagú családnál szóba jöhet), horribilis összegért árulják, s abban még nincs benne a szállítás és lerakás.
Ezért gondolkozunk saját készítés 10-15köbméteres szennyvíztároló építésével amennyiben ez lehetséges. Bízunk benne ez olcsóbban jön ki, mint az előre legyártott tartály (ami 10m3 570 ezer Ft ). Sajnos nem tudjuk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie.
Várom válaszát! TIsztelettel: Sz

társasházi önálló albetétként nyilvántartott 13nm területű gépjárműtárolók kerültek átalakításra 9,2 nm területű tárolókká. Kérdésem a következő: az újonnan átalakított tárolók engedélykötelesek? ill. önálló helyrajziszámmal továbbra is be lehet jegyeztetni? Nincs semmiféle minimum korlátozás, hogy önálló albetét milyen mértékű lehet minimum?

Másik kérdés pedig, hogy ugyanezen társasáház udvarán 9 db gépjárműtároló került kialakításra. Engedélyköteles? valalmit társasházban lévő ingatlanokhoz hozzá kapcsolható?

Előre is nagyon köszönöm

Szilvia

Nagy udvarral rendelkező családi házban lakom. Szeretnék egy 7mx3,5m-es borospincét építeni az udvaron. Földdel bevont lenne a teteje. Erre is kell tervet készíttetni?
Előre is köszönöm válaszát.

2. A helyszinrajzon szereplő épületek általi beépítettség, építménymagasság…stb olyan szerzett jog, ami azt eredményezi, hogy ezek meghaladhatják a határértékeket. Ez azonban csak a meglévő épületkontúrokra és tömegekre érvényes. Vagyis a szerzett jog jelen esetben nem az t jelenti, hogy mivel most 40 %-os a beépítettség, akkor elbonthatjuk a nem szükséges épületeket és helyettük építhetünk másikat, ugyancsak 40 %-os beépítettséggel.

amig az épületek ott vannak, addig érvényes a fenti. Ilyenkor azt szokták választani, hogy a meglévő épületet addig alakítják a kontúron belül, míg az megfelelő lesz, de egy cm-t sem lehet hozzátenni, max, csak elbontani. Ez adott esetben nem kis kreativitást igényel a tervezőtől, de jogszerűen megvalósítható.

elnézést, hosszú lesz.

Adott mondjuk egy magyarországi megvásárlásra kinézett ingatlan. A területen jelenleg a helyi HÉSZ szerint max. 20% beépíthetőségű az övezet, de a tulajdonos egykor (60 éve) ettől nagyobbat épített és kb. 23%-on áll ez a mutató, ha a lakóépület méreteit nézzük (lehet, ez azért van így, mert cca. kettéosztották anno vmikor a telket, változott a HÉSZ stb., kideríthetetlen). Az ingatlanon vagy egy műhely is, az épülethez kapcsolódik, ez egyáltalán nem lakó jellegű, de statikailag első szemrevételezésre OK, jól oda van rakva, de pl. a falvastagsága aligha lakóépület kategória. Mivel a rendezési tervben ezt is hozzácsapták a lakóépülethez (fogalmam sincs természetesen, miért), már kb. 33%-nál járunk a beépítettségi mutatóval. Ha ehhez még hozzá nézzük a tulajdonos építette külső garázst (romos, életveszélyes), tárolót és külső, pottyantós WC-t (ezek szintén maguktól bedőlnek hamarosan, max. 1-3 év), akkor a beépítettség megközelíti a 40%-ot (de az övezeti terven ezeket azért már nem sorolták be lakóépületnek, sőt semminek se).

Mondjuk megvásárolva az ingatlant, ahhoz, hogy a tényleges lakóépület adott, kinézett, utcafrontról nem igen vagy egyáltalán nem látható szerkezeti pontján ki lehessen alakítani egy normális bejáratot normális előszobával és feltárni a szobákat normális megközelítéssel a jelenlegi helyett (jelenleg az épületnek 3, a műhellyel együtt 5 külső bejárata van [kéretik nem röhögni, ettől függetlenül a lakóépület és a műhely egész pöpecül meg van építve és az elrendezése fantasztikus a mai sok borzalomhoz képest]). Amihez lehet, hogy irányonként csak egy fél-fél métert kellene szélesíteni az adott jelenlegi egyik bejárati helyen, az – ha jól értelmezem – még sem lehetséges, még akkor sem, ha elbontásra kerülne a garázs, a tároló, a budi is, meg még a valójában a lakófunkciótól igen messze álló műhely is (de azt vétek elbontani, mert ablak, ajtót kivéve OK-s), mert ugye még akkor is 3%-al maradna felette a megmaradó, valóban lakóépület a jelenlegi beépítési 20%-nak. Azaz még a ténylegesen lakóépületen is tovább kéne bontani (még vagy 10-12 nm-t, azaz szinte a jelenleg konyhának használt teljes részt), hogy egy kb. alapterületileg csak 2-3 nm-t igénylő beavatkozással (=normális, egy darab bejárat és előszoba kialakítása) mondjuk 50-100 évre jól használhatóvá, strukturálisan is és gazdaságilag is jól üzemeltethetővé váljon az épület (anélkül, hogy az egészet el kéne mondjuk dózerolni). Miközben persze mondjuk pusztán már a garázs, a kerti budi, a kerti tároló elbontásával visszakapna igen sokat a kert, a zöld legalább 20-25 nm-t … és persze a jelenlegi kerti össze-vissza gányolt egykori betonburkolatok (tudom, nem számít bele a beépítettségbe, de azért a burkolat helyén se nő fű…) racionalizálásával, csökkentésével, vízáteresztő burkolattípus kiválasztásával is igen sokat kaphatna még vissza a “városi természet”, talán többet is, mint a tákolmányok bontásával (nem beszélve ingatlanon belüli esővíz gyűjtő elhelyezéséről a la fenntarthatóság, kiválóan felrakható napcelláról stb.).

Azaz hiába bontaná el az ember ezt a sok mindent, még a konyhát is, nem lehetne az épületet igazán jóvá tenni (bejárat, előszoba), ugye? Vagy a jelenlegi földszintes épületet felfelé lehetne csak bővíteni (a szintterületi mutató 0,5-öt enged), de ez se a használhatóságra, se az utcaképre nem előnyös (igaz, rontani már nem ront). Viszont az épület elvesztené a még benne rejlő piciny szépséget, az utcán lassan egyedivé váló karakterét, megváltozna előnytelenül a tömege és még lépcsőzni is kéne, ami mondjuk 30 év múlva már nem biztos, hogy jó.

Lát itt valami jogszerűen járható lehetőséget??? Van erre egy ilyen esetben megoldás, értelemszerűen törvényes. Mint érzékelhető, eléggé a környezeti oldal érdekeit is megjelennek az átalakítási koncepcióban … (ez ugye vhol foglalkozási ártalom ).

NagyJózsef: Ez valami borzalmas… ez komoly? Ilyet… Az ember gubózzon be, rakja be magát egy koporsóba a nappaliban, és éljen teljes kussban?!?! Fantasztikus! Már a gyerekek sem játszhatnak (a felnőttek meg pláne nem…). Egyébként átérzem a helyzetet, mi két kisgyerekkel lakunk panelban, és már többször jött a szomszéd szólni (nálunk is csak az az egy, soha senki más…), hogy “hangosak a gyerekek, csináljunk valamit!”. Valahol megértem őket, mert ők nagyon csendes, nyugodt valakik, de egy gyerek (pláne, ha kettő van) zajos, hangos, még akkor is, ha “normálisan” játszik. Mert bizony néha a normális játékban benne van a a nevetés, sikongatás, játék leejtés, esetleg játék kalapáccsal való csapkodás.

ON

először is bővíteni, építeni csak SAJÁT telken lehet, vagy ha nem saját a tulajdonos hozzájárulásával. ebbe természetesen a föld alatti építkezés is beleértendő.