37/2007.ÖTM | 2. Az engedélyezési eljárás
- az első részben azt tekintettük át, hogy mi lesz engedélyköteles 2008-tól ?
- A mostani folytatásban azt szedjük össze, hogy milyen változások történtek a hatósági engedélyezésben ?
- az utolsó részben pedig majd azt fogjuk megvizsgálni, hogy mik a tartalmi követelmények az engedélyezési eljáráshoz benyújtott tervdokumentációkban? (továbbra is önkényesen emelünk ki részeket, az egészet nyilvánvalóan nem idézzük be, hiszen a rendelet 40 oldalas)
——————————————————————————
A korábbiaktól eltérően változott az engedélyek fajtái is, lévén megjelent a csak bejelentett kategória is az alábbiak szerint:
III. Fejezet
AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
Építésügyi hatósági engedélyfajták
16. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott esetekben az építési tevékenység végzéséhez a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság döntése szükséges.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: a) elvi engedély (elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetés-megváltoztatási),
b) telekalakítási engedély,
c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele,
d) bontási engedély, bontás tudomásul vétele,
e) használatbavételi engedély, bejelentés tudomásul vétele,
f) rendeltetés-megváltoztatási engedély (építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, nem építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, építési tevékenységgel nem együtt járó), rendeltetés megváltoztatásának bejelentése,
g) fennmaradási engedély [végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel].
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely e rendeletben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul és tudomásul vétele – a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén – egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik.
——————————————————————————
módosult az egyeztetési kötelezettség és a tervezői nyilatkozat kötelező tartalma (kiemelve a leglényegesebbeket)
A tervező egyeztetése és a tervezői nyilatkozat tartalma
19. § (1) A tervező az elvi építési, az építési, a fennmaradási és szükség esetén a rendeltetés-megváltoztatási és az elvi telekalakítási engedély megkérése (bejelentés) előtt
a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és – a 28. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben – az érintett útkezelővel egyezteti,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében különösen az alábbi esetekben egyeztet:
ba) közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén,
bb) meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár,
(4) A (3) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek, továbbá az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelmények teljesítésének módja tárgyában egyeztetett-e az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval,
——————————————————————————
fontos változás, hogy csatolni kell a jogosultságot igazoló okmányt és egyértelművé tették a tervezői nyilatkozatban foglalt felelőség számonkérhetőségét
(5) A tervező jogosultságát a – névjegyzéki besorolási (nyilvántartási) száma feltüntetését is tartalmazó – névjegyzéki bejegyzését megállapító vagy annak megújítását (érvényességét) bizonyító döntés egy másolati példányával igazolja.
(7) Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.
——————————————————————————
az ütemezetten megépülő épületek engedélyeztetésének és a felmentési kérelmek kezelésének szabályozása. Beadás előtt célszerű az egyes engedélyezési formának megfelelő kérelem előírásainak a tanulmányozása (a rendelet 40 oldalas !)
Építési engedélyezési és bejelentési eljárás
28. § (2) Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt (bejelentést) az egyidőben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre – az építési tevékenység egészének bemutatása mellett – szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
(3) Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető (bejelentés tehető), azonban ugyanazon építmény (építési tevékenység) vonatkozásában csak egy építési engedély valósítható meg.
(4) Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, arról az érdemi határozatban kell dönteni.
——————————————————————————
a kérelem fajtájától függ a maximális elbírálási idő
29. § (1) Az építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 60 napon belül kell meghozni az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek építési engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül kell meghozni az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek bejelentése esetén.
a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról letöltése (4,40 MB, csak olvasásra). Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb “Mentsd mint” paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról.
Töltés ...
Töltés ...Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2008. január. 13. | 22,005 olvasás
Kategória: jogszabály
Címkék: 37-2007.(XII.13.)ÖTM, építési engedély
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
59 hozzászólás itt: “37/2007.ÖTM | 2. Az engedélyezési eljárás”
Szólj hozzá
Hol van (vannak) a tervezői névjegyzék (ek)?
Építész és Mérnök Kamara eddig vezette!
Ha kiküldik az érdekelteknek utánna tudnak nézni. Miért nem elég egyszer bemutatni at illetékes építési hatóságnak? Nincs bizalom, fejetlenség van.
Mérnök Kamarai Névjegyzék : http://www.mmk.hu/nevjegyzek.html
Építész Kamarai Névjegyzék:
http://www.mek.hu
jó lenne összehangolni a különböz szinten hozott jogszabályokat.A kerítésépítés engedély nélkül építhető de engedély szerint kell építeni. Minek kell megfeleljen az építmény ? Amihez nem kell engedély ? Vagy előrunk vlamit és akkor azt kell követni vagy szabadon engedjük az építést. A kerületek szerint áttört kerítést kell építeni. Ha a tulajdonosok nem akarják látni egymást akkor is kell ? Hol itt a demokrácia. Vannak országok ahol nincs kerítés a telkek határain de ott demokrácia van.
itt keveredés van az értelmezésben. sokan félreértik a változtatásokat. A különféle építményekre továbbra is érvénybn vannak jogszabályok (OTÉK, BVKSz, helyi rendeletek…stb), ami változott, hogy nem kell rá engedélyt kérni, hanem megépíthető anélkül. ez nem jelentheti azt, hogy el lehet térni az előírásoktól.
A szabályozás eddig is főleg az utcai kerítésre vonatkozott, ez továbbra is érvényben van. A szomszédok közötti oldalkerítésre leginkább csak a max. 2,5 magassági korlátozás vonatkozott, vagyis ha nem akarják egymás látni, továbbra is építhetnek pl. 2,5 m magas vb kerítést.
Én is kerítés ellenes vagyok és sok helyen igazolódik is, hogy mennyire szebb az az utca, ahol nincs kerítés és (ahol persze gondozzák az előkertet).
Igaza van. Mire volt jó megint megkeverni a sz……. Elég büdös anélkül is. Mindig a kisemberre vonatkoztak a jogszabályok. Nemrégen hallottuk kb. százan /kreditpontgyűjtésből kifolyólag/ sz illetékes osztályvezető nőtől, hogy egyesk a lakás árába már beleszámolják a kiróvandó/ engedély nélküli építkezések/építészet rendészeti bírság összegétis. No akkor miről beszélünk?
Igen, vannak országok ahol nincs utcai kerítés, de ott mások az előzmények. Mi Mo.-on élünk és ez a hagyomány. Én sem vagyok kerítés párti, de azért még sokáig /sőt/ szükség lesz egy visszatartó erőre, hogy egyesek nehezebben jussanak hozzá ahhoz ami nem az övék!!!!!! Sajnos nem abba az irányba megyünk, hogy tárva nyitva legyen a lakásunk, házunk ajtaja!!!
Kedves Miklós!
Éppen ma délután voltam a helyi ép. hatóságnál (Kaposvár) és ott mondták az ügyintézpk, hogy a földmérő jogosultságát nem kéri nyilatkozatban és kamarai (MMK) határozat formájában a tevékenység jogosultságára vonatkozó irományokat. Ezt a Holéczy Ernőnek a tagozatunk elnökének is megírtam.
Mindig szerettem az építészekkel való közeli kapcsolatot (Lőrincz Ferenc- meghalt, Kampis Miklós stb, de nem csak kaposváriakkal voltam és vagyok kapcsolatban).
Szomorúan olvsatam, hogy Lőrinc Feri elhunyt. Mi van Kampis Miklóssal?
[...] a második részben azt szedjük össze, hogy milyen változások történtek a hatósági engedélyezésben ? [...]
[...] a második részben azt szedtük össze, hogy milyen változások történtek a hatósági engedélyezésben ? [...]
Miklós aktívan dolgozik Gábor fiával.
Mármint Kampis Miklós….
Jónapot kívánok!
A kérdésem a következő: építhet-e a szomszédom (Budapest XVIII.) olyan nyitott (faoszlopokon álló, fedett) kocsibeállót, aminek az egyik tartó gerendája a saját háza oldalába ékelődik, a szomszéd felé lejt és csatorna a mezsgyehatárra ér, saját telekhatáron belül (mezsgyehatáron belül, éppen a kerítésnél tartják az oszlopok? )A fűtésem paratpetes, így az általa felhúzott “én” fakerítéstől kb.50-60 cm-re van. Köszönettel és üdvözlettel B Erzsébet
a jogszabályi könnyítés “kerti építmény”-re vontkozik, sajnos nincs hozzá fogalommagyarázat, mi minősül ennek és mi nem ? Minden másban be kell tartani az övezetre vonatkozó előírásokat (oldal és tűztávolság, a telek beépítettsége, a csapadékviz visszavezetése a saját telekre). Az hogy nem kell rá esetleg építési engedély, attól a többi előírásank meg kell felelnie.
Sziasztok!
Kérdésem az lenne, hogy tényleg nem kell építési engedély kerítés építésére? Ugyanis a minap a pomázi építséhatóság azt a tájékoztatást adta, hogy nem építési engedélynek hívják hanem építési bejelentésnek, de a közterületen épülő kerítésre engedély szükséges, és ez kül papírok beszerzését vonja maga után. tervező által készített terv 4 pld. hiteles térképmásolat földhivatal, 10. ezer forintos illetékbélyeg, stb stb stb.
Kérlek SOS válaszoljatok nekem.
előre is köszönöm.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
I. A következő építési tevékenységek – a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével – építési engedély alapján végezhetőek:
9. közterületen – a fentieken túlmenően – park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése,
13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése,
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
3. a telek határain, valamint a telek területén kerítés építése,
**********************
vagyis ha közterület, akkor szabályos építési engedély (nem csak bejelentés)szükséges a kerítés éíptéséhez
Ablakot szeretnénk cserélni szomszédra néző falon kell-e hozá épitési engedély a magaság meg arad csak hoszabb ablakot szeretnénk be tenni kérem segitsen hova forduljak
ha szélesebbet akarnak, akkor ahhoz cserélni kell a kiváltót, ami -mivel tartófal és homlokzat is – engedélyköteles és statikus is kell hozzá
még azt szeretném kérdezni ,hogy ha meg marad az ablak mérete és üvegtéglát rakunk be alá vagy mellé akor mi kell hozá
meg szeretném kérdezni ha az ablak méret marad és a világosság miatt üveg téglát használunk akor kell engedély
Köszönöm a gyors választ,
a jogszabály szerint az építési eng. köteles, ami szerkezetet vagy a homlokzatot érinti (változás). Ha nyílás feletti kiváltó mérete (szélessége) változik, akkor + statikai számítáés is szükséges, hiszen új kiváltót kell betenni a tartófalba, különben jó eséllyel le fog szakadni a kiváltó feletti fal.
Az üvegtégla elhelyezése is homlokzatváltozás
Tisztelt Uram!
Elnézést, ha nem a megfelelő fórumot használom kérdésem feltételére.
Segítségét kérném a törvény értelmezésében. Társasházi lakásomhoz, tartozó kb. 12m hosszú erkély, mely parapet magasságig mellvéddel ellátott, kb, 2/3-át szeretném beépíteni oly módon, hogy a mellvéd felé ablakot építetnék és a jelenlegi ablakokat, illetve az alattuk lévő falat kiszedetném. Az áthidalókhoz, illetve tartó falakhoz nem nyúlnánk. Építési engedélyhez kötött-e ez a tevékenység, hiszen a törvény 1. mellékletének I. 3. pontja szerint építési engedélyt akkor kell kérni, ha: … építmény homlokzatának – TEHERHORDÓ SZERKEZETI VÁLTOZTATÁSÁVAL EGYÜTT JÁRÓ – megváltoztatására kerül sor …? A fent említett tevékenység azonban nem érintené a teherhordó szerkezetet, hiszen a kibontandó ablakoknak és az alatta lévő falszakasznak, ha jól tudom teherhordó szerepe nincsen, ezt az áthidaló végzi, azt pedig nem érintenénk.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel,
Sulyok Attila
a törvény mellékletének I. fejezet 1 pontja szerint:
“1. építmény építése, bővítése, elmozdítása,”
ez pedig bővítésnek minősül, vagyis nemcsak a tartószerkezeti változás, hanem a homlokzati változás is (hiszen itt nem csere történik) ide tartozik, ráadásul az Ön esetében még számos mást is vizsgálni kell. Növekszik a beépített terület, ami övezetenként maximálva van és vizsgálni kell, nem lépi-e túl, van-e tűzrendészeti vonatkozása a szomszéd házzal kapcsolatosan? Továbbá, mivel a közös szerkezetnek minősülő homlokzatot akarja változtatni, ráadásul növekedni fog a lakása hasznos alapterülete, így hozzá kell járulnia a társasháznak is, mi több módosítani kell a társasház alapító okiratát, mert változni fog a tulajdoni hányad.
szóval nem lesz egyszerű….
Tisztelt Úram
Több kérdésem is lenne az új engedélyezési eljárással kapcsolatban.
1 Ló tartásához milyen istálót lehet építeni engedély vagy bejelentés alapján.
2 Kerti medence és kerti pihenő tetővel tartóoszlopokon milyen engedélyek kellenek.
NEM KELL építési engedély (bejelentés sem) az alábbiakhoz:
III. 22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig,
III. 4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése,
Minden, ami ennél nagyobb vagy nem ilyen funkciójú, ahhoz engedély kell (a bejelentés is az, csak egyszerűsített tartalommal).
A ló és egyéb állatok tartását a helyi rendelet tilthatja vagy korlátozhatja, de legalábbis szabályozza (városi lakókörnyezetekben általában tiltja).
Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát.
Tisztelt Uram!
Érdeklődni szeretnék, hol lehetne utána nézni annak, hogy kerítés mellé épített kerítésre milyen szabályok vonatkoznak. Ugyanis a szomszédunk a mi kerítésünk mellé közvetlenül épített kerítést.
Köszönettel:Tóthné
ilyennel nem fog találkozni a jogszabályokban, nem hiszem, hogy ezt bármikor is szabályozták volna.
ha szemben állunk a telekkel, akkor a jobb vagy a baloldali kerítés (a telek tulajdonosnak mindig a jobb oldalit kell megépíteni, karbantartani)
Tisztelt Építész Úr!
A kérdésünk a következő:
Családi házban lakunk. A házban két lakás van. A lakás és a hozzá tartozó telek tört vonallal van megosztva. A határvonal a 80 cm magasságban aláfalazott terasz széle. Az új szomszédunk a terasz szélétől milyen távolságra építhet tömör kerítést (80 cm tégla alap + 1,7 m magas fa térelválasztó kerítéselem)a saját telkén? Az így megépített kerítés megakadályozza az esővíz elvezetését, így romlik a terasz állaga, valamint az összességében 2,5 m kerítés elveszi a fényt a lakástól.
Segítségét előre is köszönöm szépen
Tisztelt Építész Úr!
A kérdésünk a következő:
Családi házban lakunk. A házban két lakás van. A lakás és a hozzá tartozó telek tört vonallal van megosztva. A határvonal a 80 cm magasságban aláfalazott terasz széle. Az új szomszédunk a terasz szélétől milyen távolságra építhet tömör kerítést (80 cm tégla alap + 1,7 m magas fa térelválasztó kerítéselem)a saját telkén? Az így megépített kerítés megakadályozza az esővíz elvezetését, így romlik a terasz állaga, valamint az összességében 2,5 m kerítés elveszi a fényt a lakástól.
Segítségét előre is köszönöm szépen
Tisztelt Koós Miklós!
A probléma az,hogy a mi kerítésünkre épített a szomszéd (a jobb oldali a kerítés a mienk),egy 2 méter magas kerítést, a mienktől kb. 20 centire,ezzel tulajdonképpen minket akadályoz abban,hogy a kerítés karban tartását elvégezzük. Ebben az esetben mit lehet tenni?
Köszönöm segítségét!
nem tudok róla, hogy jogszabály tiltaná, hogy a saját telkén a másik mellé egy újabbat építsen, ami nem magasabb 2,5 m-nél. Ha az a kerítés takarja az önökét, akkor arról az oldalról nem is kell karbantartani, vagy milyen kerítésük, ami 2 oldali karbantartást igényel? Pl. mázolásra gondol? ha igen akkor ugyanez állna elő ha valaki egy sűrű és áthatolhatatlan sövényt telepítene oda, annál is csak az egyik oldal felől lehetne karbantartani.
épület esetén a karbantartás miatt a szomszédnak tűrési kötelezettsége van, de kerítés esetén még nem hallottam erről….utána kellene néznem…
Kedves Miklós!
Érdeklődni szeretnék, hogy van e olyan jogszabály, ami előírja, hogy a szomszédok között kerítést kell (kötelező) építeni? Illetve, köteles vagyok e egyáltalán kerítést építeni.
Mi mondja meg, hogy melyik oldalra kinek kell építeni?
Előre is köszönöm
Kedves Miklós!
Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e építkezési engedély ahhoz, hogyha szeretnénk beépíteni a teraszt, mivel a csapadék beesik illetve hangszigetelő hatása is lenne. Budapesti társasházban lakunk a 4. emeleten, utca felőli front.
Segítségét előre is köszönöm.
igen szükséges (homlokzatváltozás, beépített terület változás, szerkezeti változás). Mivel társasház és a külsőt érinti, a társasház beleegyezése is szükséges (az épület külseje, tető,,stb. közös tulajdon a legtöbbször, mivel nem lehet albetétekre osztani)
Kedves Miklós!
A segítségét szeretném kérni. Adva van egy egy földhivatalhoz is bejegyzett 1460nm-es építési telek. Viszont az önkormányzatnál utánna nézve kiderült, hogy az új szabályozási terv szerint a hozzávezető mellékutat megszüntetnék, és a helyette kijelölt utak miatt jelenleg nem rendelkezik utcafronttal. Ezért nem adnak rá építési engedélyt. A kérdésem az lenne Ön felé, hogy nem lehet-e tenni valamit ez ellen!? Egy nagyon jó helyen nagyon jó adottságokkal rendelkező telekről lenne szó, mely így jelen pillantban (ki tudja hány évig) használhatatlan.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
kedves Anita,
az ingatlanjog elég távol esik az építészettől, vagy inkább úgy mondom egy építésztől. Amit tudok, az az, hogy MINDIG az számít, hogy mi van a földhivatali okiratokban, a hatóság is csak azt veheti alapul. A telekrendezést első körben az önkormányzat telkekkel foglalkozó osztálya bírálja el, de utána azt kell benyújtani a földhivatalhoz és csak amikor ott ezt elfogadták, akkor válik hivatalossá.
.
Ha a szabályozási terv egy építési telket megközelíthetetlenné tesz, akkor az nagy valószínűséggel valamilyen fatális hiba következtében lehet csak, de nem hiszem, hogy ilyesmit a földhivatal elfogadna.
.
Én azt javaslom, hogy kezdje a földhivatalnál … Ha ők felteszik a kezüket, akkor adja be a tervet a területi Közig Hivatalhoz, ők a másodfok építési ügyekben és irja meg a panaszát. Mellékelje az érvényes (eredeti bélyegzővel ellátott) földhivatali helyszínrajzot is!
Tisztelt Koós Úr!
Tudom, hogy lerágott csont, de a szomszédom most jelentett fel , most éppen azért mert a telkünk határán lévő közös kerítésünk újra építésére kíván kötelezni bennünket. Nem utcai kerítésről van szó! A feljelentés indoka, hogy az Ő kutyája kijár (??) a mi telkünkön keresztül az utcára, és egyébbként is csináljuk meg azt a kerítést amelyet szándékosan Ő bontott meg azért, hogy a kutya átt tudjon jönni (ezt fényképekkel tudjuk igazolni)!! a kerítés az utcafrontról nézve az Ő telküket figyelembe véve nekik jobb oldali, tehát szerintünk, legalábbis a “szokásjog” alapján ha valakinek meg kellene építeni azok Ők lennének! Mi az igazság a 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet foglalkozik-e, és ha igen mely része, a konkrét üggyel? Helyi rendelet nem határozza meg a kötelező kerítésépítést, a helység, ahol élünk, egy kis település, a telek belterületi, és előfordul bekerített és bekerítetlen telek is a településen!
Kérem, ha nem túl terhes segítsen!
Tisztelettel: Tonny
a OTÉK 44.§ (7) jogszabály úgy rendelkezik, hogy:
.
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani
.
forrás : http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
Kedves Miklós!
Keritéssel és csapadékvizzel kapcsolatos kérdésem van. A házunk egy fő utra néz, jobbról balról egy egy sarokház ház áll,mindegyik egy-egy utcai fronra néz.A mögöttünk levő telek egy másik utca második házához tartozik. Azon a telken egy utcára néző ház áll, és az udvarra közvetlenül mögénk egy másik házat épitettek, aminek a garázsa a kerités vonalára épült. Az esőcsatorna a mi házunk vonalától hat méterre a kerités vonalában van. Az összes csapadékviz a házunk oldalához folyik, mivel a szomszéd még a telket is kicsit homorura alakitotta,igy az ereszből és a telekről is átfolyik a viz. Mi lenne itt a megfelelő megoldás? Elég ha a ház másik végén lenne az eresz lefolyó része? Bár akkor is a mi telkünk uszna vizbe nagy esőzéskor.
A másik kérdésem a keritéssel kapcsolatos. Ebben az esetben a hátsó szomszédnak vagy nekünk kötelességünk keritést huzni? Áll ugyan egy régi rossz drótkerités azon az oldalon, de mióta itt laknak mintha kocsma és játszótér mellett élnénk,olyan gyereksereglet van a játszótérré alakitott udvaron, és jókedvű zenés összejövetelek a teraszokon, eleinte késő éjszakáig.Milyen lehetőség és kötelezettség van ebben az esetben a keritéssel kapcsolatban?
Válaszát előre is köszönöm!
a csapadékvízre az az általános szabály, hogy azt mindenkinek magának kell elvezetnie, összegyűjtenie, vagyis, ha pl. a tető átlóg a szomszédbe, akkor is vissza kell vezetni a lefolyót, met más telkére nem lehet csapadékvizet átvezetni. Jogszabályi előírás
.
A kerítésépítésnél az a szabály, hogy ha az utcán szemben állunk a telekkel, akkor a jobb oldali oldalkerítést és a hátsó kerítés jobb felét (50 %-át) kell az adott telek tulajdonosának megépíteni, karbantartani.
Kedves Miklós!
Köszönöm a gyors választ.
Tisztelt KOOs M.ur
Szeretném válaszát kérni az alábbi kerités ügyben:
Az ügy 1969 ig nyulik vissza amikor szüleim meg-
vették -jelenleg tulajdonomat képező-ingatlant.
Az utca frontrol nézve a vétel idején tanácsi tu-
donu telek volt.Az ingatlan eladója épitette meg
az én telkem baloldali telek elválasztó keritést.
A tanács a telket eladta.Az uj tulajdonos felszolí-
totta szüleimet ujitság fel a keritést miután tisz-
tázodott ,hogy a keritésa mi telkünknek balol-
dalán van nekik pedig a jobboldalon akerités karbantaráasa vagy uj épitése az Ő feladatuk.
Amikor megörököltem az ingatlant kértem hogy a
teljesen szétmálott tetőcserépből készült keri-
tést csinálják meg efektiv közremükédést is igér-ve nekem is azt válaszolták az én keritésem csináljam meg ha akarom.Ekkor bementem az önkormányzat épitési osztályára megkérdezni mit lehet ilyenkor tenni a válasz építsek a saját telkemen a telekhatáro álló kerités helyett uj
keritést,megfogadtam a tanácsot megépitettem a keritést ezekután a szomszéd elbontotta atelek
határon levő rossz állapotu keritést és annak darabjait át hajigálták hozzám.Most szeretném az
általam épitett keritést az eredeti telekhatárra
áthelyezni,melybe természetesen ök nem egyeznek bele,Az eltelt évek alatt Ők pontosan a telekhatárra fákat ültettek melyek törzsvastagságakb.6cm.Az önkormányzatnál azt a választ kaptam törvényi jogszabály szerint nekik nincs hatósági jogkörük ez ügyben.
Kérem ha tud adjon tanácsot hogyan lehet ezt a lehetetlen helyzetet feloldani ill. megoldani.
Válaszát előreis köszönöm Nyitrai István
Bp XVII ker I u 45sz
Házigazdánk kimerítő rendeletmagyarázatot tartott a 37/2007.ÖTM rendelet előírásairól. Ha még maradt egy kis lendülete, kérdeznék én is:
-az építési engedélyezési tervdokumentáció kötelező kelléke az épületenergetikai számítás. (A hiv. rendeletet felületesen olvashattam, nem találtam meg.) Ezt a számítást kizárólag arra feljogosított személy végezheti (korábban maguk a tervezők, de később tanúsító közreműködését írták elő). A MÉK tagjai közöt számos, erre alkalmas kolléga van, biztosan nem okoz gondot. A használatbavételi eljárásban viszont már a megvalósult állapotról készített tanúsítvány nyújtandó be. Egy nagyobb forgalmú, jól vezetett elsőfokú építési hatóságnál érdeklődtem, ott hogy működik? A válasz meglepett: sehogy! Az építési engedélyezési eljárásról szóló rendelet ebben nekik nem jelölt ki feladatot, a biztonság érdekében megnézik, van-e a benyújtott anyagban ilyen fejezetcím -ha találnak, örülnek, ha nem, akkor szomorkodnak! A Használatbavételi engedélykérelem mellékleteit ebből a szempontból meg sem nézik, de a Határozatban egy mondattal felhívják az ügyfelet, hogy az épületenergetikai tanúsítvány beszerzése az ő feladata. Mindezt a Közigazgatási Hivatal (lehet, hogy épp akkor nem így hívták?) instrukciója alapján teszik így.
Manapság ez hogy működik?
épületenergetikai számítást bárki végezhet, az eng. tervben a következőnek kell benne lennie:
c) a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek (a telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, építménymagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete, tervezett épület energetikai értéke) meghatározását,
d) a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az energetikai követelmények kielégítésének módját,
vagyis itt nincs szó tanúsításról, ami viszont csak a használatbavételi engedélyhez kell és ami valóban jogosultsághoz kötött. Ez utóbbit azonban csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő, a 37-esben ezt nem szabályozták, innen a joghézag.
A gyakorlat az, hogy a tervező nyilatkozik, hogy ENERGETIKAILAG MEGFELEL az épület és leírja a műleírásban, hogy miképpen érte ezt el (hőszigetelés…stb). Ennyi.
Én ugyan mindig mellékelem a számítást is, de nem hiszem, hogy bárki elolvasná.
Tisztelt Házigazda!
Szeretnék érdeklődni afelől, hogy a telkünk hátsókerti határán szeretnénk kaput nyitni – nem önkormányzati tulajdonban lévő – főútra, és a vízelvezető árok felé az átereszcsövet szeretnénk elhelyezni is, mivel a telek homlokvonalán ahonnan rendesen közlekedünk a telkünkre az utca burkolata rendkívül rossz minőségű és tele van kátyúval, kocsival már lehetetlenség közlekedni rajta, ebben az esetben mit kell tennem, gondolom megkellene keresnem az útkezelőt esetleges hozzájáruló nyilatkozat miatt, de ezenkívül kihez kell fordulnom és milyen kérelmet kell beadnom?
Üdvözlettel: F. Zoltán
valószínüleg külön kell engedélyeztetni az árokba kerülő átereszt és az útra való rácsatlakozást, ez utóbbit az út kezelőjével, tulajdonosával. az árkokkal és az azokba kerülő átereszekkel sajnálatos módon sok helyütt nem foglalkoznak, nem véletlenül öntenek el utcákat az árvizek.
szám szerint mekkora lehet a szomszéd ablaka a portámra nézve
Az elmúlt napokban -állítólag – 183 532 villámlást érzékeltek a műszerek Magyarországon. Voltak tűzesetek is, a villámhárító hiánya miatt ?
Itt a riport szövege és a video
http://tv2.hu/tenyek/cikk/183-ezer-villam-volt-tegnap
http://tv2.hu/tenyek/video/leegtek-a-hazak-a-villamok-miatt
Engem az lepett meg,- vajon tényleg így lenne ? ” Végső soron a tervező dönti el,hogy szükséges-e villámhárító.”
A segítségét szeretném kérni. Lányomék cseréltek egy házat, amelynek udvarára néz három ablak és egy szellőző, mely a szomszédé. Mi ezt nem szeretnénk, hogy belenézzenek a mi életünkbe, ezért a telkünket körbe kívánjuk keríteni, ami azt jelenti, hogy az ő kis méretű ablakaik – melyek szobában vannak, nem fürdő stb.- és a kerítésünk között kb. 20-25cm lesz. Ehhez jogunk van, nem? Mármint, hogy a saját birtokunk körbekerítsük.
Köszönöm mielőbbi segítő válaszát
Nagyné
Azt szeretném pontosan tudni, hogy egy családi házra az építkezési engedély hány évig lehet megadni, vagyis egy családi ház pl. Gödöllő, Klapka György út 52. sz. alatt egy budapesti lakos az építettő, de már 1988-től építi, és eddig 2011. szeptember 13-i ugyanúgy az épület, mint 1996-ban tetőszerkezet nélkül. Már több mint 10 éve a helyi önkormányzattal és a Kormányhivatallal levelezésben, helyszínelést is tartottak, de nem akarják véleményünk szerint elismerni a szabálytalanságukat. Mindig eltérnek a lényegtől, mert a soha véget nem érő építkezésből eredően már a szomszédoknak nagyon elegük van, mert ezzel járó mindenféle kacat, építkezéshez nem szükséges olajtartályok, tehervagon, hatalmas betonelemek stb. az ingatlanon találhatók. Az utca fronti kerítés is kb. 3 méter magasra beteonelemekből van felrakva. Több mint két évtizede ez az áldatlan állapot van, ezt kell nézni a szomszédoknak, az itt élőknek. De ennek ellenére a Gödöllő Város Jegyzőjét sem érdekli igazán. Most már ott tartok, hogy bírósághoz fogok fordulni birtokvédelmi jogát illetően.
Köszönettel várom válaszukat:
Mi itt élők nagyon szeretjük a rendezett portáinkat, utcáinkat, de ez az ami zavaró tényező nekünk.
Tisztelettel: Mácsár Józsefné Gödöllő, Klapka György út 46.
erről az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szól, annak is a 23. §-a:
2) Az építési és a bontási engedély hatályát veszti,
a) ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát az (4) bekezdés b) pontja szerint nem hosszabbították meg,
b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de az a) pontban meghatározott időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
(7)
b) ha az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építésügyi hatóság
ba) a még hátralévő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység elvégzésére, majd ezt követően a használatbavételi engedély kérelmezésére vagy bejelentés megtételére – a hiányzó munkálatok elvégzéséhez arányos határidő kitűzésével és szankciók kilátásba helyezésével – kötelezi az építtetőt,
forrás: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900193.KOR
Kedves Miklós!
Érdeklődni szeretnék, hogy a szomszéd ház/nyaraló tetője mennyire lóghat
be a saját telkemre.
Az én telkemre 130 cm-re lóg be, emiatt 3 potenciális vásárló állt el
az adásvételtől.
Előre is köszönöm gyors válaszát.
Attól függ, hogy van-e építési engedélye róla (előfordulhat), akkor nincs mit tenni.
253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet OTÉK:
37.§ (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
atuse:
Kedves Miklós!
Köszönöm gyors válaszát.
Tavaly (mielőtt megkezdték az építkezést) kaptunk az Önkormányzattól egy
határozatot: ……..ingatlanon lakóépület építési ügye. tárggyal.
Abban többek között ez is szerepel “….építésvezető által készített
építészeti-műszaki terveknek megfelelően lakóépületet építsenek
az alábbi feltételek mellet:……………(és itt jön a 6. pont, melyet
ön is említ).
Feltételezem, ha külön engedélye lenne rá, abban az esetben a határozatban
is szerepelnie kellett volna.
Várom válaszát! Üdv.
Kedves Miklós!
Köszönöm szépen gyors válaszát.
Tavaly, mielőtt az építkezést megkezdték volna, kaptunk mi is az Önkormányzattól
egy határozatot az alábbi tárggyal:” …….ingatlanon lakóépület építési ügye”
A határozatban többek között ez áll:”……építésvezető által készített
építészeti-műszaki terveknek megfelelően lakóépületet építsenek az alábbi
feltételek mellett: …….és itt jelenik meg, a 6.pontban az amit ön is
említ, az a bizonyos 0,5 m. Más erre utaló kitétel a határozatban nem található ezzel kapcsolatban.
Ön szerint?
Előre is köszönöm válaszát.
Ha az építési engedélye (és a rendelet is) erről szól, akkor a jelenlegi állapot jogszabály ellenes. Udvariasan meg kell kérni, hogy kurtítsa vissza a megengedett értékre, egyébként kénytelen vagy az építési hatóságnál elérni ezt. A hivatalos út hosszabb, de építési bírsággal jár a tulajdonosnak. Célszerű a békésen megoldani.
Köszönöm szépen:-)