JOG

37/2007.ÖTM | 3. Az engedélyezési terv

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára, ezért a benne szereplő információk, hivatkozások, honlapcímek elavultak lehetnek

magyarkozlony.jpg
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet ismertető 3 részes sorozat utolsó részéhez értünk:
  1. az első részben azt tekintettük át, hogy mi lesz engedélyköteles 2008-tól ?
  2. a második részben azt szedtük össze, hogy milyen változások történtek a hatósági engedélyezésben ?
  3. ebben a részben pedig vizsgáljuk meg, hogy mik a tartalmi követelmények az engedélyezési eljáráshoz benyújtott tervdokumentációkban ? (továbbra is önkényesen kiemelünk részeket, az egészet nyilvánvalóan nem idézzük be, hiszen a rendelet 40 oldalas)
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet megjelenésével egyidejüleg érvényét veszti (bár erre vonatkozóan a jogszabályban nincs utalás) a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról, a 2. számú melléklet kivételével (amely a kötelező a hatósági egyeztetések körét sorolja fel)
——————————————————————————

5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma ÁLTALÁBAN

akadálymentesítési megoldások ábrázolása  

4. Közhasználatú építmény esetén a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig.

zártsorú beépítés során a szomszédos épületek védelmének kötelező megtervezése 

5. Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek szükséges alap-megerősítésének megoldását is.

a műleírás kötelező részévé teszi az alábbiakat is

8. Műszaki leírás
Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint

e) a közlekedési útvonalak akadálymentesítését, továbbá
f) jogszabályban meghatározott esetekben az építménybe betervezett építési anyagok, berendezések, szerkezetek megfelelőségi engedélyére, illetve ÉME engedélyre történő hivatkozást,
g) a szakhatóságok által kért további információkat és az építési tevékenység környezetre gyakorolt hatását,
h) az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását és indoklását

az engedélyezési eljárás során a rendelet az alábbi építményt, építményrészt un. alapesetnek tekinti

9. Az egyes építmények, építési tevékenységek engedélyezéséhez eljárási fajtánként szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció meghatározásánál
a) a 150 m2 bruttó alapterületű és két beépített szintű vagy
b) 1000 m3 térfogatú vagy
c) 10,0 m-es építménymagasságú vagy
d) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméretű (falköz, oszlopköz)
építményt, építményrészt alapesetnek tekintjük

a lépték mértéke nincs előre meghatározva

11. Az építészeti-műszaki dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, az engedélyezéshez, a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).

III. Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció

igazoló tartószerkezeti számítás benyújtása nem szükséges

1. Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges új építmény építése esetén (a tervező által elkészített igazoló tartószerkezeti műszaki számítást az építésügyi hatósági engedély-kérelemhez benyújtani nem szükséges). Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció minden méretű építménytípusnál tartalmaz:
a) tartószerkezeti műszaki leírást és
b) szakértői véleményt
ba) az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 50 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb.),
bb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító, tartószerkezeti megoldásokról.

módosult a talajmechanika és a geotechnikai szakvélemény benyújtásának szükségessége is

2. Talajmechanikai szakvélemény kell

a) a négy beépített szintnél nagyobb vagy
b) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb vagy
c) az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű vagy
d) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű 

3. Geotechnikai dokumentáció kell:

a) jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,
b) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen,
c) ha egynél több szint kerül a terepszint alá,
d) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal).pítmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér.

A fennmaradási eng. tervdokumentáció részletesebb szabályozása:

VI. Fennmaradási engedélyezési dokumentáció
A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni.
A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy
a) miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és
b) a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon).
Műemlékileg védett területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges.

a rendelet mellékleteiben találhatóak a különféle benyújtandó adatlapok

6. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a hírközlési szakhatóság megkereséséhez szükséges adatlap

7. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Épület építési engedélyezéséhez statisztikai adatlap

8. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Épület használatbavételi engedélykérelméhez statisztikai adatlap

9. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
I. A természet- és tájvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumok antenna létesítésére irányuló építésügyi engedélyezésnél

10. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a közlekedési szakhatóság megkereséséhez az 5. mellékletben foglaltakon túlmenően szükséges dokumentáció

 a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról letöltése (4,40 MB, csak olvasásra). Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb "Mentsd mint" paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról.

milyen stílusú házban lakna szívesen ?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

56 hozzászólás itt: “37/2007.ÖTM | 3. Az engedélyezési terv”

  • csj:

    Alapvetően egyetértek a finomításokkal, módosításokkal. Az más kérdés, hogy a részletes szövegeket miért nem adja ki ( akár különszámban is ) a kamarai közlöny? (… )

  • igen, határozottan könnyítettek az engedélyezési procedúrán.

    Majd mikorra már mindenki össze-vissza levadászta a netről és az ismerősöktől, addigra a Kamarai Közlönyben is benne lesz (a lejárt határidejű pályázatok után).

  • Jól értem a rendeletben, hogy nem kell külön beadni az elvi közműnyilatkozatokat és a kéményseprő szakvéleményt, hanem az eddiginél részletesebb tervezői nyilatkozatban kell kijelenteni, hogy az egyeztetés a közművekkel és a kéményseprővel megtörtént?

  • ez nekem eddig elkerülte a figyelmemet. A közművekkel illetve a kéményseprőkkel való egyeztetés gyakorlatilag egy közműengedély és egy kém. szakvélemény megkérését jelenti a gyakorlatban, igy indirekte nem változott sztem, de mivel a friss jogszabályváltozás van, sok helyen még az építési hatóság sem tudja, hogy pontosan mit kérjen, az utolsó szót ők mondják ki !

  • Ödön:

    Sejtettem, a hatósági osztály dolgozóinak, most szerdán tartanak a megyeszékhelyen eligazítást, mert fogalmuk sincs a végrehajtásról /meg kellett volna jelenjen egy végrehajtási utasításnak is!!/ “Új” adatlapok? Minek, hogy a nyomdáknak legyen munkájuk? Új számlatömbök, de nem lehet kapni. Én is csak protekcióval jutottam hozzá. Fejetlenség a köbön!!!!!!!

  • Ödön:

    Pénteken lesz újra ügyfélfogadás.Talán akkor már tudnak a műszakiak többet, reméljük. Addig nincs értelme érdeklődni Náluk. Házigazda írta, hogy az egész rendeletcirkusz azért van, mert a T. műszaki dolgozóknak kevesebbet kelljen dolgozniuk. Hol van a határídő a 60 nap? Eddig sem tartották be, ezután sem lesz másképpen!

  • nem csak a hatóságnak, hanem remélhetőleg az építkezőknek is egyszerűbb lesz. reméljük….

  • Kelemen Zoltán:

    A házunk oldalán lévő 20 m2-es nyitott
    teraszt tető alá (cserepes)szeretnénk tenni faszerkezetes gerendákkal kiépítve ill. megtámasztva. Kell-e hozzá építési engedély? (A beépítettség engedi)

  • nem kell bejelentés sem. lásd I. sz melléklet III. fejezet

    "22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig,"

  • Lajos:

    Nem érzem a könnyítést, a káoszt sokkal inkább. Miért nem születnek átgondolt előzetesen egyeztetett törvények?
    Negyven éve vagyok a szakmában, és azt látom az agyonszabályozás semmit, nem javít.
    Csak két szolid példa, egy meglevő épület bővítése során, a bölcs építési hatóság 16000, m2 területen mérette fel velem a parkerdő fáit. Örülhettem, hogy nem erdészházat terveztem, mert közölték, hogy ha 30 hektár erdőbe építenék a jogszabály arra is, vonatkozik.
    Faluszéli munkát már nem vállalok, mert ha a szélső utca hátsó telekhatára külterülettel határos, akkor az I. fokú hatóság a jogszabályra való hivatkozással a teljes külterületi ingatlan feltüntetését is kéri. Ha ez 40-50 hektáros terület, akkor már szép és „főleg” hasznos munka.
    Egy balatoni strandra tervezett lángossütő pavilon miatt km-nyi partszakaszt kellett (épületekkel, fákkal stb.) megrajzolni, mert az egész strand helyrajzi száma azonos. Zamárdiba nem vállalnám, úgy tudom 4-5 km-nyi a strand.
    Egy út besorolású területen épített kiszolgáló épületnél, az utca mindkét oldalát rajzoltam meg hiszen mindenki szomszéd akkor is ha az utca vége 5 km-re van. Természetesen az utcában megépült házak és az ingatlan nyilvántartás köszönő viszonyban sem voltak.
    Ehhez az „európai” szintű jogszabályhoz, partnerek kellenek. Jogászkodó köztisztviselők, akik már régen nem építészek. Tulajdonképpen igazuk van Ők csak jogalkalmazók.
    Az engedélyezési terven a „mindent bele elv” nevetséges. Hajdanán ezt úgy is emlegették mint beadvány terv. Az adott épület és terület legfontosabb műszaki jellemzőit szerkezeteit, tartalmazta ami alapján a hatóság eldönthette, hogy a tervezett építmény engedélyezhető e?
    Aztán a többire ott voltak a kiviteli tervek, és persze értő kivitelezők.
    Ma a hatóság azt vizsgálja, hogy minden irat és felirat be van e adva? Burjánzik a bürokrácia és elvész a lényeg.
    Jogalkotók jó szándékát, vélelmezem. Te tudjuk jó szándékkal van kikövezve …… Azt gondolom, gyakorlati szakemberek, kamarák, és a jogalkotók együtt a szakmával tudnának egy olyan átgondolt törvényt alkotni, amit nem kellene 4-5 évenként foltozni toldozni.

  • Juci:

    Ha a nyitott teraszra nem kell építési engedély, bejelenteni sem kell, akkor nem számít bele a beépítettségbe sem !?

  • így van, de ez csak akkor igaz (és ez nem változott), ha a terasz a rendezett terepszinttől nem emelkedik ki 1 m-nél többet.

  • T. Tanult Kollega!
    Szerintem az épülethez tartozó terasz lefedése (tető cseréppel) nem lugas, vagy kerti tető, hanem a (fő)épület része, ebben a minőségében szerintem, az új szabályozás szerint is engedélyköteles.

  • tervek nélkül sajnos nem tudom megállapítani, mindössze 2 mondat alapján a rendelet idevágó passzusát tudtam csak idézni.
    De ha már szóba került, kiváncsian várom a kerti tető egzakt, jogszabály által precízen meghatározott megfogalmazását.

  • Juci:

    T.Házigazda!
    A teraszra vonatkozó kérdésemet a Kelemen Zoltánnak írott válaszát olvasva bátorkodtam feltenni /2007.jan. 24/. Sztem a ház oldalán lévő teraszlefedés a házhoz csatlakozik. Az építéshatóságot megkérdeztem,szerintük nem kell engedély. De gyanítom, hogy végül Apafejnek lesz igaza
    , mert így logikus.

  • A rendeletben az építészeti és a telekalakítási eljárás együtt van kezelve. Itt a masgyarázó leírás szinte csak az építészeti eljárásról szól. Holott a tervező nem csak építész lehet, a 104/2006 Korm. rendelet már tervezőként kezeli a földmérőt is. A kérdésem az, hogy a hatóság a földmérői jogosultságot is kéri-e igazolni ebben, vagy más rendelet alapján? (szerintem vonatkozik ez a földmérő tervezőkre is, úgy a nyilatkozat, mint a kamarai határozat az érvényes jogosultságára).

  • Kedves Gábor, Igazad van….nézd el nekem, hogy csak egy építész vagyok és emiatt önző módon az építészeti vonatkozásokat emeltem ki, azon belül is a tervezést, hiszen ahhoz értek.
    Én azt gondolom, hogy ebben egységes a szabályozás, mármint a jogosultságokban és azok igazolásában.

  • c-j.viola:

    Mi történik a “zöldfelületi” aránnyal, ha az udvrt szép lassan leburkoljuk?

  • c-j.viola:

    Nagyszerű dolog, hogy végre engedély nélkül is építhetünk ezt-azt, kérdésem csupán, mi történik azokkal az épületekkel melyek, az építtető tájékozatlansága következtében rossz helyre kerülnek (építési helyen kívül) és ezzel, esetleg a szomszéd telek beépíthetőségét korlátozzák?

  • arra vonatkozóan nincs tapasztalatom, hogy a telek fokozatos beburkolásával elrontott zöldfelületi arány miatt büntetett-e már a hatóság?

  • ahogy mondani szokták: “a törvény nem ismerete nem mentesit a következmények alól”, ez erre is igaz. Bár hatósági bontásra ritkán szokott sor kerülni, a szomszéd jogosan perelheti a bíróságon, de sajnos a beépítésnél nem kap felmentést, csak azért mert a szomszéd szabálytalanul építkezett (ez általában a tűztávolság és ebből következően az épület szélességét befolyásolhatja egy keskeny telek esetében).

  • A földmérő tervezői jogosultság sok helyen nem érvényesül, a kaposvári kiemelt építésügyi hatóság nem kér a földmérési munkánál tervezői nyilatkozatot, kamarai igazolást, megelégszik a földhivatali záradékkal. A túlépítéssel kapcsolatosan azt javasolom, hogy precízen méressék be az épület és a telekhatár helyzetét – lehetőleg jogosult földmérővel (GD-T), vagy szakértővel (GD-Sz) – és per helyett tárgyaljon az érintett szomszéddal. Csak végső esetben forduljpn a bírósághoz, mert az hosszú évekig elhúzódhat és nagyon sokba kerül.

  • Pauditzné Hovorka Éva:

    A rendelet 1.sz. melléklet I.3. pontja kimondja NEM építési engedélyköteles az utólagos hőszigetelés; II.23. pontja “az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. …. teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, ..) bejelentés kötelezett. Visszatérve I. fejezethez: a 14. pont kimondja: II.fejezet …23. pontjában meghatározott mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése építési engedély alapján végezhető. Kérdésem akkor most mi az igaz? Ha Mari néni a város széli házát szokás szerint tavasszal átmeszeli akkor ez építési engedély köteles? Ha egy paneles épület fogadószintjét nem festik át, csak a lakószinteket hőszigetelik, akkor az nem is bejelentés kötelezett? Bejelnetési dokumentációt homlokzati hőszigetelés esetén a régi/eredeti tervekkel, új műszaki leírással megteheti felsőfokú építőipari végzettségű szakember is?
    Építési hatóságonként, ügyintézőnként más-más a vélemény! Már valami igazán hivatalosat szeretnék látni végre!

  • zilahi sándor:

    Üdv Szeretnék egy ojat kérdezni hogy bejelentettem egy 11*6 méteres tárolo helység meg épitését és be adtam hozzá a dokumentáciokak. A hivatal befogadta majd 2hét mulva hiánypotlást kért azt azota potoltuk, de az elözö levélben közölték hogy addig nem kezdhetem meg az épitést még a beadvány nem lesz jogerös. Sajnos mi közben elkeztük a csarnokot felállitani mivel a törvényben /magyar közlöny ide vonatkozo bejelentési kötelezetségeknél erröl egy szo sincs irva hogy addignem lehel megkezdeni az épitést.

  • a bejelentési kötelezettség is egy építésügyi eljárás, aminek egy határozat a vége. e tekintetben nem különbözik a normál építési engedélyezési eljárástól…

  • Dr. Németh Imre:

    Tisztelt Koós Úr!Helyi területi védelem alá eső építmény (120 éves öreg ház) lebontása után az új építményt 4 lakás + üzlet iroda, lehet 40 cm-el eltolva telekhatárra építeni? Történelmileg kialakult utcasor ahol a házak 100 évesnél idősebbek, és mind a felújítottak is az előző ház fundamentumának nyomvonalára épültek.

  • Lakatos Tibor:

    Üdvözlöm!
    A kérdésem, hogy kb. 200 nm alapterületű, könnyűszerkezetű tetővel ellátott, faoszlopokon álló építményhez, mely színdarabok, összejövetelek, esküvők tartására lenne alkalmas, kell e építési engedély, vagy érvényes rá a 37/2007 1 melléklet III/2,a mondata? ( Ez a tetőszerkezet 180 napnál rövidebb ideig állna fenn.) Ha igen, akkor bejelentési kötelezettség van-e?
    Köszönöm a válaszát előre is.

  • az dönti el, hogy ebbe tartozik-e:
    “építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező”
    ha igen nem kell semmi, ha nem akkor bejelentési kötelezettség (ez is terv, csak szűkített)

  • laci:

    Üdvözletem!Sziveskedjen segíteni, mivel a szomszédom feljelentett, kijöttek, fotóztak.
    A lakóház az úttal párhuzamos nyeregtetőjű, 2család, tehát egybe van építve.
    A ház derekán van a közös kerités(azt is én ép.)erre a keritésre illetve elhagytam 20cm-t, aháztól 3m-re letettem 4db vasoszlopot, és lemeztetőt rá,(9db lindab lemez)Teljesen nyitott, bármire lehet fogni, hogy mire, mondjuk pihenés céljából.
    Kell bejelentés, vagy a szomszéddal egyezség erről? köszönöm

  • ezt kerti pihenőnek minősül, ami nem ép. eng. köteles és nem kell bejelenteni sem. Azt kellene megtudni, hogy a területre milyen előírások vonatkoznak: oldalkert, beépítési mód, max. beépítettség, zöldfelületarány, fémszerkezetű építmény esetleges tiltása?
    Ha oldalhatáros beépítés lehet, akkor nem szólhatnak a telekhatárra való építés miatt

  • nem ismerek ilyen előírást. Még ha oldalhatáron lenne,akkor is tehetne pl. egy helyiségre egy ablakot (mellékhelyiségre és max. 0,4 m2 felülettel és azon keresztül kukucskálhatna át Önökhöz.

  • Nóra:

    Köszönöm a választ!

  • Fikner László:

    Tisztelt Koós Miklós!
    Érdekelne hogy külterületen meddig lehet építési konténert tartani az építkezés befejezte után, kell-e engedély hozzá, vagy a konténer mérete beleszámít-e a beépíthetőségbe / 3% /. Egyáltalán foglalkoznak vele, van-e erre szabályozás?
    A konténert felvonulási épületnek szeretném tartani, de az építkezés után szerszámosnak, stb.
    Előre Is köszönöm a válaszát!
    Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!

    Üdvözlettel:Fikner László

  • A konténerekre és a konténerházakra nincs külön jogszabály, a magyar jog nem ismeri, de ha a konténer felvonulási épület volt, akkor a használatbevétel után el kell távolítani.
    .
    A külterületekre is a rendezési terv vonatkozik, az határozza meg mit és mekkorát lehet rá építeni, van, amikor az anyagát is előírják.
    A konténer területe beleszámít a beépített területbe, mivel építmény.

  • pitecske:

    Üdvözlöm!Szeretném megkérdeznni,hogy egy új kémény(tégla) felépítéséhez kell-e engedély vagy bejelentés.

  • a téglakémény építési engedély köteles

  • Hirschler Tibor:

    Október 1-vel megváltozot építésügyi jogszabályok alapján egy 70 négyzetméteres készházból büffét és kerékpárkölcsönzöt szeretnék felépíteni. Továbra is kell az építési engdély vagy elég az egyszerűsitett épitési engdély illetve az építés bejelntését eszközölnöm az elsőfokú építésügyi hatóságnak.

  • Hambalkó Lászlóné:

    Én azt szeretném megtudni, mi van akkor, ha az építésiengedély jogerőre emelkedése elött a szomszédoknak kiküldött értesítőt külömböző okokból 3 nem vette át ,mert meghalt vagy máshol lakik. Kinek kell felkutatni Őket az építtetőnek vagy a hivatalnak? Mikor kaphatjuk meg a végleges engedélyt?

  • az értesítőt a hivatal küldi ki és neki kell felkutatni az elköltözött, elhunyt hozzátartozóit, örököseit…stb cimeket

  • Hambalkó Lászlóné:

    T.Koós Úr
    Én Wekerlé lakom amit az Önnel azonos nevű híres építész tervezett, van Önök között rokoni kapcsolat?
    Még az a kérdésem, hogy az elvi engedélyünk már meg van, meddig tarthatják vissza a szomszédok fekutatása miatt a végleges engedélyt?

  • nekem volt már olyan esetem, amikor hónapokig nem tudták emiatt kiadni a jogerős építési engedélyt.

    Kós Károly egy O-val írta a nevét és nem tudok bárminemű rokonságról, igaz a családfa-kutatás nem is tartozott sohasem az érdeklődési körömbe

  • Szabados Zoltán:

    Kedves Miklós, 15-20 % lejtésű terepen az alattam lévő szomszéd pinceszint-földszint-tetőtérbeépítéses házat alakított ki. Ahhoz, hogy az engedélyezett max. 4,0 m építménymagasságot betarthassa a terepszintet (az oldalkertben is) megemeli. Az OTÉK 45. § (1) azt mondja, hogy: „A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet.” A HÉSZ szerint: „Az épületek terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint +/-1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása.” Magyarán: A telekhatárunktól pontosan 3,00 m-re lévő háza mellett jogosult feltölteni úgy a talajt, hogy a létesítendő járda szintje max.1,5 m-rel magasabb legyen, mint a dombon felette lévő terep szintje? Köszönöm válaszát.

    • ha a helyi előírás valóban megengedi, akkor az eredetit terepszinttől +-1,5 m-re térhet el (telekhatáron is). Megjegyzem, ennél azért szigorúbbak szoktak lenni az előírások. Ha ennyire lejtős a telek, akkor lehet hogy Önnek is célszerű volna feltölteni a hátsó kertjét.

  • Üdv

    Meglévő melléképület lakóház minőségben készült el. Megrendelő kéri az átminősítését lakóingatlannná. Mi a teendő állapotrögzítő terv készítése és rendeltetés változás engedély benyújtása?

    Válaszát előre is köszönöm!

  • Hambalkó Lászlóné: A hivataloknak erre általános protokollja van, amit én most itt nem tudok idézni, de u államigazgatásban dolgozó ismerősömnél érdeklődöm majd. Tudomásom szerint 2x kell tértivevénnyel értesíteni, és ha ez eredménytelenül zárul, és ezt a posta a tértivevényes cetlin igazolja, akkor kézbesítettnek kell tekintenie a küldeményt, és a fellebbezési idő lejárta után már mehet tovább az ügy.Todomásom szerint így a sivatagban vagy a tengerek fenekén eltűnt vagy egyszerűen csak laza emberek után nem kell kutatni.

  • Böszörményiné:

    Tisztelt Koós Miklós úr!
    Van-e okom aggódni, amiatt, hogy a kb. 80-100 éves( vályog ház) lakóházam mögött a szomszéd egy fedett tárolót épít. A ház a telekhatárra van építve és már van hozzáépítve egy üzlet helyiség. Kell kihagyni pár métert a ház falától, ha igen mennyit és engedély köteles-e ez az építmény?
    Várom megnyugtató válaszát, melyet előre is köszönök!

  • ennyi adatból nehéz választ adni. Önmagában hogy az Ön háza mögé építkeznek, még nem ok az aggodalomra. az hogy hova és mit lehet építeni, azt a területre vonatkozó rendezési/szabályozási terv határozza meg, aki attól eltér, büntethető, 10 év után viszont elévül a büntethetőség.

  • Böszörményiné:

    Koós Miklós: Köszönöm a választ.

  • hornet:

    Tisztelt Koós Úr!

    Egy “mediterrán” jellegű, új építésű társasház 2.emeletén lakom. Az erkélyem kb. 6m hosszú, 1,7m széles de sajnos fedetlen. Egy 3m x 1,7m körüli, fa szerkezetű, polikarbonáttal fedett féltetőt szeretnék építeni eső, hó, napsütés ellen…
    Ha jól értelmeztem, akkor egy ekkora méretű, fedés nem bejelentés kötelezett, azonban kell-e a lakóközösségtől bármilyen “engedélyt”/hozzájárulást beszereznem. Megjegyzem, hogy hogy a kitekerhetős napernyőt több helyen látok felszerelve, de lábakkal alátámasztott féltetőt (még) sehol.

    Válaszát előre is köszönöm!

  • hornet: nyitott terasz befedése építési engedély köteles, növeli a beépített szintterületet, megváltoztatja a homlokzatot, ergo plusz még a társasháztól is hopzzájárulást kell kérni.
    az hogy milyen anyagból készíti (műanyag, polikarbonát, fém fa, tégla…) indifferens.

    A kihajtható napellenző egy ideiglenes szerkezet, bármikor összecsukható, ezért kerül más elbírás alá. Én isezt javasolnám. Télen jó ha besüt a nap, nyáron pedig csak akkor nyitják ki, ha esik az eső vagy ha árnyékra vágynak.

  • hornet:

    Koós Miklós:
    Tisztelt Koós Úr! Köszönöm válaszát! Valahol olvastam, hogy amennyiben a lefedés kinyúlása nem több, mint 150cm, úgy a lefedés akár fix lábakon is állhat, nem számít bele a beépített szintterületbe és nem is engedély köteles. Kérdésem az, hogy Ön tud-e erről a jogszabályról/előírásról illetve valóban létezik-e ilyen?

    Válaszát előre is köszönöm!

  • hornet:

    minden szerkezetre érvényes az az előírás, hogy ha 150 cm-nél nem nagyobb a konzolos kinyúlása (tehát nincs semmivel sem alátámasztva), akkor az nem számít bele a beépítettségbe, viszont nem befolyásolja az oldalkertre, tűztávolságra és az engedélyezésre való kötelezettséget.

  • Vacak Biorobot:

    Nos a törvény rossz ezt látjuk. Azt is tudjuk, hogy miért: a törvényhozóknak érdekében áll káoszt teremteni, így bármit is csinálsz le tudnak nyúlni.

    Mit tehetünk ellene?

    Szerintem egy megoldás mindig kéznél van: nem építkezünk.

    Úgy gondolom, ha az ország egész lakossága összefogna és egy teljes évig nem építkezne a tisztelt jogász diplomával rendelkező építési hatóság állás nélkül maradna és az egész szervezet megszűnne.

    Tegyünk hát így és nézzük meg ki nevet a végén. Legyen 2012 a “Senki nem építkezik” éve.

    Biorobot

  • Vacak Biorobot:
    nos az évek óta tartó zuhanás miatt, mára az építőipar ott tart, hogy összefogás sem kell, mert gyakorlatilag leállt az építkezés. Javaslatod így gyakorlatilag meg is valósult.

    Egy pontosítást azért tennék, az építési hatóságok tehetnek a legkevésbé arról, hogy ilyen törvényeink vannak, ők csak alkalmazzák a jogszabályokat, ugyanis ők csak jogalkalmazók és nem jogszabálykészítők, de úgy is mondhatnám: el kezekkel az építési hatóságoktól!!

    Másrészt bár nyilván sok jogász végzettségű dolgozik a hatóságoknál, speciel az építési előadóknál előfeltétel – immáron elég régóta – a szakirányú (értsd építőipai) végzettség.

    Ha már hadakozni szeretnénk, legalább azzal legyünk tisztában ki is az “ellenség”"

  • beg:

    Koós Miklós: Annyival pontosítanám, hogy az 1,5-es kinyúlási szabály a következőkre érvényes: a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét. Minden más kinyúlás, bármilyen mértékű, beleszámít a beépítettségbe.

Szólj hozzá

A sértő, személyeskedő, ˝flame˝, tisztán reklámcélú vagy pártpolitikai témájú hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük, a hozzászóló pedig automatikusan spamlistára kerül.

kiemelt rovataink
feedburner
partnerek
hirdetés
koos.hu eseménynaptára
G reklám
Kapcsolatfelvétel QR kóddal

Legutóbbi hozzászólások