jogszabály

37/2007.ÖTM | 4. Olvasói kiegészítések

magyarkozlony.jpg

Bár a törvény értelmezéséről szóló sorozat 3 része igyekezett körbejárni a legfontosabb változásokat és újdonságokat, a cikkek megjelenését követően részben itt, a hozzászólásokban, részben pedig a magánlevelekben sok minden olyan is kiemelésre került, amik mellett talán az említett 3 írás elsiklott. Ezeket igyekeztem összeszedni….

kerítés és általában azok, amik kikerültek a kötelező engedélyeztetés hatálya alól. Sokféleképpen értelmezték ezt a változást, de talán most már világos mindenki előtt, hogy az engedélyeztetés elmaradása nem azt jelenti, hogy bármit építhetünk, hanem azt, hogy továbbra is az országos hatályú és a helyi építési jogszabályok mentén lehet csak építeni és ha valaki ettől eltér, akkor ez ellen a hatóság jogosan felléphet függetlenül attól, hogy készült-e róla előzetesen terv?

egy fontos változásra hívta fel a figyelmet Lestyán Mária (Rockwool Hungary Kft.) írása, miszerint a korábban mindenféle engedély nélkül végzett homlokzati felújítás, utólagos homlokzati hőszigetelés – ha nem is engedélyköteles -, de bejelentés kötelezett lett, ami a megváltozott szabályozás miatt egy csökkentett tartalmű tervdokumentációt jelent, amelynek része a különféle ellenőrző számítások és hatósági egyeztetések szükségessége (pl. tűzoltóság). Ez a változás nyilvánvalóan érinti pl. az országos panelfelújítási programot illetve azokat a társasházakat, amelyek változtatással nem járó homlokzati felújítást terveznek.

az egyik olvasó hívta fel a figyelmet arra a változásra, hogy kikerült az engedélyeztetés hatálya alól a “10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése” és teszem hozzá én az “e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése”, vagyis pl. a tartályos gáz és a kisebb szennyvíztárolók, közműbekötések, vízóraakna. részben a kerítés témájához kapcsolódik – bár lehet önálló is -, hogy nem kell engedély a következőhöz: ”19. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig,” továbbá – ha egyéb előírásoknak megfelel (pl. beépítettség, oldalkert, tűztávolság), a “a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben.”

fontos változások történtek a benyújtandó iratok, tervek tekintetében is. A benyújtandó különféle közműnyilatkozatok helyett a tervezői nyilatkozatban kell megjegyezni, hogy a közműegyeztetés megtörtént (ami persze a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is be kell szerezni a közműnyilatkozatot, de nem kell mellékelni és az engedélyeztetés idejéből nem vesz le, ha később nyújtanánk be, vagyis a tervező felelősségi körébe utalták. A tervezői nyilatkozatot jelentősen ki kell bővíteni, mert jópár dologban nyilatkoznia kell a tervezőnek (furcsa módon még abban is, hogy nincs azbeszt a házban…). Ebben kell nyilatkozni arról is, hogy pl. a kémény megfelel-e az előírásoknak ?

  1. az az első részben azt tekintettük át, hogy mi lesz engedélyköteles 2008-tól ?
  2. a második részben azt szedtük össze, hogy milyen változások történtek a hatósági engedélyezésben ?
  3. az utolsó részben pedig azt vizsgáltuk meg, hogy mik a tartalmi követelmények az engedélyezési eljáráshoz benyújtott tervdokumentációkban ?

 a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról letöltése (4,40 MB, csak olvasásra). Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb “Mentsd mint” paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról.

milyen stílusú házban lakna szívesen ?

Eredmények

Töltés ... Töltés ...

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

44 hozzászólás itt: “37/2007.ÖTM | 4. Olvasói kiegészítések”

  • bzoli:

    Ha egy szimpla családi házat bővítek meg akár egy szobával, akkor ehhez már szakértő kell, röhej. A szegény szocpolos ügyfél meg nem érti hogy ezért a kis bővítés tervezéséért miért kell egy vagyont fizetnie.

  • ilyen bővítésért eddig is kellett egy komplett eng. tervet készíttetni

  • bzoli:

    Ez természetes. De minek a szakértő? Ha valahogy kategorizálták volna, hogy elég a tervező,statikus kell, vagy szakértő.
    Én most konkrétan arra gondolok, hogy nem elég a tervező, henem egy külön szakértőt kell bevonni.

  • Dutra:

    Az lenne a kérdésem, hogy egy 4,0m magas(meg a tető) 10X17-es 3 oldaláról hullámlemezzel zárt egyik oldaláról nyitott faépületet el lehet-e fogadtatni, mint siló, vagy ömlesztett anyag tárlót. Tulajdonképpen az lenne mivel mezőgazdasági terményt tárolnék benne. Betonozott szilárd alapja sem nem lenne.

    Van jogszabály arra, ha az önkormányzat külön nem szabályozta, hogy mi fér bele, milyen lehet egy siló, vagy ömlesztett anyag tároló.

    Köszönöm!

    Dutra

  • bzoli:

    Na hát itt a gond :D Miért nem tudnak egyszer egy átgondolt, részletes, logikus jogszabályt alkotni?

  • a jogszabály egyértelmüen fogalmaz: V. melléklet II. bekezdés “csak bejelentési kötelezettség”:
    3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló építése,
    4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése

    emellett meg kell nézni hogy az adott területen van-e bármilyen helyi jogszabály.

  • magyarij:

    Kérdésem az lenne, hogy konkrétna milyen követelményei vannak a 2008-as rendeletek alapján a feleős műszaki vezetői nyilatkozatnak egy épület hazsnálatbavételével kapcsolatban. Vagy ha letene az e-mailemre egy mintát küldene nekem megköszönném.
    Úgy látom az önkormányzatoknál ez még nem teljessen tiszta. Kérnek valamint, de maguk sm tudják mit csak a jogszabály számát mutogatják, a használatbvétel meg sürgős lenne.

  • magam csak tervezéssel foglalkozom és már nincs felelős műszaki vezetői engedélyem (nem újítottam meg) ebből következően mintám sincs.
    A jogszabály alapjaiban nem változtatta meg a korábbi gyakorlatot, miszerint arról kell nyilatkoznia, hogy
    • az épület a jogerős építési engedély alapján kivitelezték-e, történt-e attól eltérés és ha igen mi az ?
    • a kivitelezés során betartották a kivitelezésre vonatkozó műszaki előirásokat és rendeleteket
    • vezetett építési naplót
    • ha több kivitelező működött közre ( és ők a saját jogukon voltak felelős müszaki vezetésre jogosultak), akkor tőlük is kell a fenti nyilatkozat.
    • a nyilatkozatnak már az új, most érvénybe lépett rendeletre való hivatkozással kell elkészülnie.a nyilatkozatban fel kell tüntetni a legfontosabb adatokat (építtető, cime…stb, az építési engedély száma, felelős műszaki vezető végzettsége, lajstrom száma…)

    ehhez jön még hozzá, amit eddig is be kellett szerezni:
    • közműszolgáltatók hozzájárulását a bekötésről és a mérőóráról (hivatalosan ők veszik át azzal, hogy a mérőóra el kezd működni és ez alapján mérik a fogyasztást
    • a kéményseprő szolgáltatótól be kell szerezni a hozzájárulást
    • ezeken kivül ki kell tölteni egy statisztikai lapot és egy hulladék tervlapot a tényleges építési hulladék felhasználásról

       ———————

      ezt megküldtem Önnek email-en is

    • Laci:

      Én is egy présházat bövítenék vizesblokkal és nekem is szakértői véleményt irtak elő(5.mellék III.1.bb)Elmentem a szakértőhőz ott meg csoválták a fejüket hogy mi az istennek kell nekem egy Wc-hez szakértői vélemény,meg tájvédelmi szakhatóság!Hát ehhez csak Gratulálni tudok!Ezzel csak még tőbben fognak engedély nélkül építkezni! (már én is bánom)

    • kriszt:

      Építkezni szeretnénk, beadtuk az építési engedélyt, amit elfogadtak, de a leendő szomszédunk élt a fellebezési jogával: kifogásolta, 4,5 m-es oldaltávolságot, ezért az ügy másodfokon van, melyről nem értesítettek minket, szerencse hogy érdeklődtünk. Az oldaltávolság a telek paraméterei miatt ilyen kevés, és természetesen a tervhez mellékelve van a tűzoltósági szakhatósági vélemény, melyben engedélyezik az építést, mely természetesen a szomszédunkra nézve semmiféle többletköltséggel, intézkedéssel nem jár. A kérdésem: a szakhatósági vélemény vagy a magánérdek az erősebb? Ja a fellebezőnek ez egy szinlelt kifogása, mert a másik szomszédunkkal összeveszett (barátaink), így akar bosszút állni, csak tulajdonképpen nem nekik árt ezzel hanem nekünk.

    • ki sem adták a jogerős ép. engedélyt, hanem a hatóság küldte fel II. fokra, vagy a szomszéd terjesztete fel ? mert az nem mindegy.
      Ha a szomszéd adta be, akkor annak nincs halasztó hatálya, akár el is kezdhetsz építkezni.
      Ha a jogerő kiadása helyett terjesztette fel a hatóság, akkor viszont értesíteniük kellett volna
      A jogszabály szerint csökkenthető a tűztávolság, ha a tűzoltóság is áldását adja rá.

    • kriszt:

      Megkaptuk az építési engedély elfogadását az építésügyi hatóságtól. Ezt kapták meg a szomszédok is tértívevényesen, amit ugyebár a szomszéd megfellebezett. A jogerőre emelkedést vártuk, de nem érkezett meg, ekkor mentem be az építésügyi hatósághoz érdeklődni, és ott tudtam meg, hogy a szomszéd megfellebezte, és ezért a megyéhez (II. fokra) került.

    • ezek szerint az ép. hatóság saját határozatában sem bizott, vagy csak továbblökte a felelősséget. Igy halasztó hatályú az egész, máskülönben akár építkezhetne is, miközben folyik a II. fok vagy bírósági per….

    • Váry Zoltánné:

      Szeretnék egy kb. 50-70 cm-es támfalat a szomszéd keritése mellé épiteni, hogy a telkemen 30 éve támasztékként beépitett, keritéstől egy méterre lévő kuglifák elrohadása miatt ne omoljon a szomszéd telkére a föld,na és természetesen le tudjak menni a telkem aljára egy talicskával, ahol a szintkülönbség 17 m.Természetesen utána ahol szükséges kulturálttá terepet rendezni. Kell nekem ehhez bármilyen engedély. Sok helyen ennél nagyobb támfalat kötelezővé tesznek. A szomszédom meg akadékoskodik. Hogy mit gondolok, azt most inkább nem írnám le. Valaki ” Illetékes ” válaszoljon nekem.

    • mivel ez a támfal valószínüleg a kerítést is érinti, azt tudnia kell, hogy az utca felől a jobb oldali oldalkerítés megépítése, karbantartása az Ön kötelezettsége, ettől csak a szomszéddal való megegyezés után lehet eltérni. Maga a támfal 1-ig se nem engedély, se nem bejelentés kötelezett. A terep megváltoztatását a helyi rendelet is szabályozhatja, különösen, ha az a szomszédot is érinti (telekhatár esetén nyilvánvalóan). az 50-70 cm nem hinném hogy bármilyen érdeket is sértene.

      a támfal magassága értelemszerűen beleszámít a kerítés maximális magasságába, ami az OTÉK szerint 250 cm, …..de amit pl. helyi előírás szigoríthat.

    • kukkoló :):

      Tehát Dutra jan.29. 09.12 (siló)kérdésére a válasz:

      1./ Nem egy, két silót kell építeni, melyek alapterülete egyenként kisebb 100 m2-nél, (mondjuk, 85-85 m2) építménymagassága pedig kisebb 4,00 m-nél. (mondjuk, 3,95 m)
      Természetesen az illetékes Építéshatósághoz a két építményt külön-külön, előírás szerint bejelentve!

      Helyes a válasz? :) ))

    • kukkoló :):

      Hoppá, ügyetlen voltam!
      Köszönöm, megnézem az értesítést.

    • Taz:

      Üdvözletem!

      Ha egy 12 négyzetméteres építmény, amelynek egyik része kerti wc-nek, másik része pedig szerszám tárolónak lesz kialakítva, az bejelentési kötelezettséghez vagy engedélyezési tervhez van kötve?

    • az 1. melléklet III. fejelezt A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
      “25. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése”

      vagyis nem kell ép. engedély

    • Zemkó Béla:

      Régi tipusi házam tetőrészénél körbe van egy párkányrész amin a lemezelés oly mértékben tönkre ment hogy javíthatatlan.A tetőfedő azt javasolta a párkányrész lebontásával hosszabbitsuk meg a gerendát és így megoldodik a gond.Kérdésem hogy ez milyen munkálatnak minösül és kell-e hozzá valamiféle engedély?

    • a jogszabály azon passzusa, miszerint az engedély köteles, ami a homlokzat vagy a szerkezet megváltoztatásásval jár, továbbra is érvényes.
      Adott esetben az előadó mérlegelésén múlik, hogy mit tekint felújításnak és mit “változtatásnak”, lévén ez azért nincs kicentizve a jogszabályban

    • Túri Tibor:

      Üdvözlöm!

      Szeretnék választ kapni arra, hogy a cikkben szereplő ” A rendezett terpszinttől számított 1,0m vagy attól alacsonyabb támfal építésére vonatkozó pontos jogszabályi előírás szövegét hol lehet megtalálni. A 2006-os évre vonatkozó jogszabályi háttér érdekelne. Köszönettel. Túri Tibor

    • a korábbi jogszabályban: 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
      http://www.oleh.hu/epitesugy/46-1997_xii29.doc

      9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:
      a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

      aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat

    • mariooo:

      a zárt szennyvíztároló engedélyköteles maradt ?

    • a “közműpótló műtárgy építése” kikerült a kötelezettek közül

    • egész pontosan, ahogy a cikkben is irtam:
      “10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése” és teszem hozzá én az “e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése”, vagyis pl. a tartályos gáz és a kisebb szennyvíztárolók, közműbekötések, vízóraakna.

    • Gál Judit:

      Tisztelt Házigazda!
      Sajnos engedély nélkül elkezdtem egy 2,5 méter magas támfalat építeni.Egy szomszéd feljelentett.
      A helyi Önkormányzat megadta a továbbépítési engedélyt. Azt fellebezte és elfogultsági alapon
      más hatóság elbirálását kérte.Az új hatóság azt mondja, a 3 méteres oldalkertbe építmény,építményrész nem kerülhet. Igaz ez??
      Üdvözlettel Gál Judit

    • valóban így van.
      Ha azonban a támfalra élet vagy állagvédelem miatt van szükség, akkor természetesen engedélyezhető (megfelelően részletes tervdokumentáció alapján).
      A (telekhatáron) építendő támfalak kialakítását helyi rendelettel szabályozhatják, korlátozhatják.

    • G J:

      A helyi Önkormányzat rendelete:
      Telek oldalhatáránál és hátsó határánál, attól 0,5 m-re, a szükség szerint kialakitandó támfalak
      max 2-m létesíthetők.
      Akkor lehet??

    • ha a helyi Önkormányzat rendelete így szól, akkor igen.
      az OTÉK 44.§ szerint:
      (6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.
      .
      továbbá azt irja a következő pontban:
      Terepkialakítás

      45. § (1) Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.

      (2) A terepkialakításhoz támfal, rézsű létesíthető.

      (3) A helyi építési szabályzat településrendezési vagy biztonsági okokból lejtős terepen a telek határain támfal építését rendelheti el. Ilyen esetben a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja.
      .
      http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

    • Béla:

      Tisztelt Hazigazda!
      Csak egy olyan kérdésem volna hogy ló trágya tárolóhoz kell-e építési engedély??? (4-5 lóról van szó,egy dupla telkes családiház területén)!
      pl egy 3*5ös alapterületű tároló építéséhez!
      Válaszát előre is köszönöm!
      Üdvözlet

    • az OTÉK a következőképpen rendelkezik erről:
      .
      “31.§(4) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. Illetve
      35.§(6) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
      - növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
      - szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy,
      - árnyékszék,
      - kemence, húsfüstölő,
      - állatkifutó,
      - trágyatároló, komposztáló”

      .
      a 37/2007-es jogszabály a
      “25. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése,” nem engedély és bejelentés köteles illetve csak annyit szabályoz, hogy
      “21. védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen a III. fejezet 2. pont a) alpontja szerinti építmény, a 4. pont szerinti méretű és jellemzőjű állattartási építmény és a hozzá kapcsolódó 24. pont szerinti állatkifutó, valamint 25. pont szerinti trágyatároló…” csak bejelentéssel építhető meg.
      .
      Ha jó értem az Önök esetében “vállalkozásszerű” lótartás van, emiatt vélhetően engedély köteles

    • Béla:

      Tisztelt Miklós Úr!

      köszönöm a válaszát!
      4 ló tartásáról van szó, nem válalkozás, csak kedvtelési célzatú!Egy lovas klub lett létrehozva az oda járó néhány gyeremek szüleivel!
      Itt szeretnénk egy kisebb tárolót kialakítani!2-3 heti elszállítással! egy kis alapterületű, 3 oldalfalú tároló van tervben!
      konkrétan erről lenne szó illetve ennek engedélykötelesége a kérdéses!?!?

      Üdvözlet!!

    • Fehér Zoltán:

      Tisztelt Házigazda!
      Oldalkertbe szeretnénk zárt szennyvíztárolót létesíteni, és átolvastam az OTÉK-ot, ahol nem találtam rá semmiféle kikötést (szennyvízszikkasztóra volt kivétel, de az teljesen más), valamint átolvastam a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendeletet, és ott ahogy már több válaszában is olvastam, hogy közműpótló műtárgy építése nem engedély illetve nem bejelentés köteles. A kérdésem csak annyi lenne, hogy hány köbméter térfogatig vagy m2 alapterületileg érvényes ez, vagy nincs mérethatára?
      Üdvözlet!

    • Fehér Zoltán:

      Köszönöm!

    • Strifler György:

      Üdvözletem,
      Ponyvagarázst létesítettünk társasház közös udvarán található, kizárólagos használatú parkolóhely felett. Szomszédok feljelentettek, jelenleg vizsgálja az esetet a hatóság; előzetes véleményük szerint el kell bontani, mivel a helyi építési szabályzat szerint telkenként csak 1 épület húzható fel. A ponyvagarázs épületnek minősül? Előre is köszönöm válaszukat.

    • Lilla Lajos:

      a szomszéd telken a házfalamtol fél méterre akarnak csapadékviz szikkasztot építeni. nem az ő házfalánál, hanem az enyémnél, ahol pince, falon gázkészülékkel van.kérdésem, mit lehet tenni ez ellen. ha igy épül, a házfal -tapasztalt eset alapján -néhány éven belül megsüllyed !!!
      kösz, üdv, LL

    • Gabó:

      A házunk a terveknek megfelelően 40 cm -re a telekhatártól épült fel. Húzhat-e a szomszéd palánkkerítést a határra, s így mi nem tudjuk karbantartani a ház azon oldalát?

    • Gabó: a telekhatárra épült ház esetén a szomszédnak kötelesége tűrni az ééület kaprbantartásástá, ebből következően nem kadályozhatja meg. Pl. építhet leszerlehető kerítést, amit alkalmanként le lehet szerelni pl. festés, vakolás céljából.

    • jános:

      tisztelt házigazda! a tanácsát szeretném kérni. a szomszédom háza 60 cm-re épült a közös telekhatártól, és most tetőteresre szeretné átépíttetni a családi házát ami így 6 m magas lenne. így beárnyékolva a kis társasházi lakásom apró kis udvarát ami 40 nm és az oldalfalak ablakai is az udvarunkra nézne. a kérdésem kérhetek -e birtok védelmet a kötelező 1 m szükséges távolságra a telekhatártól. az utcában egy épület sem épült telek határra de a szomszéd agressziven letámadott hogy neki jár az 1 m távolság így köteles vagyok adni az én részemből, hogy meg legyen a szükséges 1 méter. előre is köszönöm válaszát

    • gabó:

      Köszönöm az okt. 1-i választ! Már csak az a kérdésem, hogy a szomszéd által a telekhatárra húzott kerítést kinek kell elbontani és helyreállítani, ha tatarozást szeretnék a házam azon oldalán végezni?

    • ha az utcán szembenállunk a telekkel, a jobb oldali az Ön kerítése (Önnek kell karbantartani) . A szomszéd kerítését kinek kell bontani, visszaállítani? Jó kérdés, ezt tudtommal nem szabályozza a jog. Ha békét szeretne, akkor ez Önre hárul.

    Szólj hozzá

    A sértő, személyeskedő, ˝flame˝, tisztán reklámcélú vagy pártpolitikai témájú hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük, a hozzászóló pedig automatikusan spamlistára kerül.

    Translator
    Hungarian flagItalian flagPortuguese flagEnglish flagGerman flagFrench flagSpanish flagRussian flagCzech flagPolish flagSlovak flag
    kiemelt rovataink
    feedburner
    hirdetés
    koos.hu eseménynaptára
    G reklám
    partnerek
    Kapcsolatfelvétel QR kóddal

    Legutóbbi hozzászólások