A Tennesse beli Crossville-ben élő Horace Burgess egy 1993-as látomásának tulajdonitja, hogy megépítette ezt a lombházat, amely a maga közel 30 m-es magasságával talán a legnagyobb a világon. A látomásában Isten azt kérte tőle, építsen számára egy lombházat, cserébe örök életet igért neki. Burgess a házát mindenkinek szánta, mert "Isten háza mindenki előtt nyitva áll".Maga az épület 7 tölgyfára épült, közel 11 szintes.
további fotók az épületről (katt az alábbi fotóra)
Töltés ...
Töltés ...
Nagyon szép. Mondanám, hogy szívesen laknék benne, dehát ki takarítaná.
Az a 40 méter kicsit erős így ránézésre, még toronnyal együtt is, eredetileg 97 lábat írtak, az kb. 30 méter. Nem lebecsülni akarom, ez sem semmi!
(Azon gondolkodok, hogy számoltad át, lehet hogy 42-es a LÁBad?:)
köszönöm, h szóltál, javítottam
Hiányolom a Nó szmoking plíz! feliratú táblát. A Nó gyufa és az “Áramszünet esetén ne mozdulj és főleg NE gyújts gyertyát” már tényleg csak hab a tortán.
Kedves Házigazda!
Sajnos – ahogy ez már korábban kiderült talán – nagyon sok szempontból nem osztom a blog által közvetített világszemléletet, iletve ha finomabban fogalmazok, sokszor nem értem.
A lombházak kapcsán találkoztam itt már néhány hírrel, de az (a számomra) alapkérdésre nem kaptam választ: MIÉRT jó, miért érdemes az élő fára építeni? Azon túl hogy “érdekes”, hoyg jó játéknak tűnik, én nem látok mást, mint néhány (jelen esetben emlékezetem szerint nyolc) pusztulásra ítélt élő fát, amik az építés után NYILVÁN nem kapnak elegendő napfényt, vizet, de ami engem jobban érdekel: az egész ÜZENETE. Mit közvetít egy ilyen építmény? Én egyszerűen nem találok mást mögötte, mint az ember önfeledt örömét: “lám, ezt is meg tudom csinálni!” “Milyen klassz itt fent! Építsünk ide is!”
És eben a vidám játszadozásban sehol nem lelem az ÉLŐ iránti tiszteletet, felelősséget, a jövőbe vetett bizalmat, s ki tudja még mit.
Hosszan írhatnék még erről, de TÉNYLEG kíváncsi vagyok a válaszra, mert annak híján a dolog egyelőre úgy elfogadhatatlan és szomorú, ahogy van. A címet én magamban önkéntelenül is átírtam: “30 méterrel távolabb az embertől”…
Tényleg kíváncsi vagyok, a kérdésemet nem kötői kérdésnek szánom.
mB
(pardon, pár mássalhangzó kimaradt – de talán érthető.)
ez valóban egy egyedi megoldás, ráadásul az emberi építési tevékenység tízezrelékben sem kifejezhető hányada építkezik így.
A fák döntő része pedig a legkevésbés sem kihalt, hanem nagyon is élő és sokszoros méretű, mint a rákerülő építmény.
…ha már az élő iránti tisztelet szóba került, akkor ilyen alapon kifejezetten az élő természet elleni támadás, ha a Rákóczi útra, Üllői útre és más nagyforgalmú útra fákat telepítenek, mert azoknak szerencsétleneknek csak kénmonoxid jut! Miért telepítünk parkokat olyan körülmények közé, amik kizárólag a mi gyöynörködtetésünket szolgálja és legkevésbé a fákét?
Miért építünk zöld tetőket, amik szintén nem az odajutó növényzet érdekeit szolgálják, miért veszünk a szeretteinknek vágott virágot, miért veszünk 1 hétre karácsonyfát, amit aztán kidobunk?
Te ismered a választ?
Hm, azért most is elbeszélünk egymás mellett…
*
A fő kérdésem nekem nem az, hogy “van-e a világon egy-két ilyen”, hanem hogy ITT miért került erre a honlapra kiemelendő példaként? Hogy miért van egy külön “treehouse” kategória, aminek a léte (az én olvasatomban) nem azt jelenti, hopgy “hát, ilyen is van, egy kettő a világban”, hanem azt, hogy “ez számomra fontos”. Vagy félreértem? Namost az én kérdésem (a múltkorit is számítva harmadszor): miért? Miért kell ezt kiemelni, hangsúlyozni, mik az előnyei, miért példamutató? Miért jó, miért fontos számodra?
*
Vagy nem az mégsem? Csak az építés egy-tízezreléke, mint írod, csak valahogy felugrott a honlapra? Vagy ugyanúgy csak egy “kevésbé-rossz”, mint mondjuk a fák az Üllői úton? (Bár az egész más tészta, de mindegy, ne menjünk bele).
*
Ez az utolsó kísérletem, hátha kapok konkrét kérdésre konkrét választ, ha most sem sikerül – annyi baj legyen.
az ok nagyon egyszerű. számos pontja van az országnak, ahol PÉLDÁUL jó lenne szálláshelyet kialakitani, de az legtöbbször csak úgy valósitható meg, ha az erdő közepében létesitünk egy hagyományos szálláshelyet. A treehouse témát többek között egy olyan gyerektábor bemutatásával kezdtem, ahol ennek az összes értelme megmutatkozik. A kétségkivüli kalandérzésen túl valóban természetközelbe kerülnek és van rá esély – ha olyan a szállásadó vagy a pedagógus – hogy a természetszeretetet erősítse. Mellesleg úgy is építenek lombházakat, hogy szinte csak oszlopra építenek faházakat.
az pedig nagyon is idevágó téma, hogy miközben aggódunk azokért a fákért, amiket ilyen célra felhasználnak, simán arra használjuk másutt, hogy NEKÜNK JOBB legyen a levegőnk, amit egyébként MI SZENNYEZTÜNK össze.
Jó lenne már ezt a szemellenzős, álzöld szemüveget levenni!
mb:
“MIÉRT jó, miért érdemes az élő fára építeni?”
Házigazda:
“…az legtöbbször csak úgy valósitható meg, ha az erdő közepében létesitünk egy hagyományos szálláshelyet.”
egy ilyen ház láttán egy hazai tűzoltó menten harakirit követne el