JOG

9/2008.Korm | Az építési bírság szigorításáról

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára, ezért a benne szereplő információk, hivatkozások, honlapcímek elavultak lehetnek

Image2_1.jpg

A hazai sajtó jelentősebb orgánumai és a szaksajtó is szinte egyidőben tudósított arról, hogy 2008. február 2-től jelentősen megszigorodtak az építési tevékenységgel összefüggő építésrendészeti bírságok. A hírt az MTI tette közzé és az összes megjelenő sajtótermék változtatás nélkül átvette, de EGYIK SEM vette a fáradságot, hogy az idézett kormány rendelet számát megadta volna. Írnak, hogy melyik fejezet, melyik bekezdés, melyik melléklet mit és mennyivel büntet, csak azt felejtették el MINDANNYIAN megírni, hogy mindennek hol lehet utána nézni? Ennyit a magyar sajtóról és ebbe beleértendő az építészeti szaksajtó is.

Nem volna értelme elismételni az MTI hírt, inkább csak kiemelek belőle pár fontos dolgot. A most megjelent 9/2008. (I.26.) Kormány rendelet az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Kormány rendelet módosítása.

A  bírság alapját jelentő bekerülési költséget a különféle funkciókhoz kötik, melyek táblázatos formában megtalálhatók a rendelet végén (az 1-2 lakásos lakóépületekre 140 eFt-os nm árat adnak meg).

A rendelet azt is megadja, hogy a bírság összegét kinek kell megfizetni, lévén ebbe a körbe beletartozik az építtetőn kívül a kivitelező, a műszaki vezető, a műszaki ellenőr, sőt a tervező is.

A bírságolás kiterjed arra is, ha nem készül kiviteli terv, vagy ha attól eltérnek a kivitelezés során.

Az ellenőrzés során az építési szerzõdést, és többek között a kivitelezési dokumentáció tervezõjével kötött tervezési szerzõdés meglétét is.

ha a kivitelezési dokumentáció tervezõjének tervezõi nyilatkozata vagy a tervellenõrnek a tervellenõri nyilatkozata hiányzik, nem felel meg az elõírásoknak vagy tartalma valótlan, illetve ha a tervezõ által készített kivitelezési dokumentáció szakszerûtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezõi jogosultságról névjegyzéket vezetõ szervnél. 

Akit többször megbírságolnak, azt megemelt bírsággal sújtják és megvonhatják a működési engedélyét. 

A szigorítások olyan súlyúak, hogy az építés minden szereplőjének – saját érdekében – kötelező áttanulmányozni, mert a bírságtételek jelentősek és szakmagyakorlási korlátozással is járhatnak.  

MTI HÍR
Differenciált építés-felügyeleti bírságokat állapít meg az előírásokat megsértő építési szereplők számára az a kormányrendelet, amely korábbi jogszabályokat módosít. A Magyar Közlönyben megjelent új szabályokat február 2-től kell alkalmazni.
Az építési bírságok számítási alapja továbbra is az adott épület értéke, amelyet rendszerint egy szorzással lehet meghatározni. Például családi- vagy ikerház esetén az alapterületet 140 ezer forinttal, míg többlakásos lakóépületnél 160 ezer forinttal kell megszorozni. Az így kiszámított épület-értékhez aránylanak a különféle bírságok.
Az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendelet új mellékletet kapott, amelyben az ilyen bírság összege mellett az is szerepel, hogy kinek kell azt megfizetnie. Például az az építtető, aki nem alkalmaz építési műszaki ellenőrt, az épület értékének 5 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint bírságot köteles fizetni. Aki viszont – építtetőként – nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőt bíz meg, szintén 5 ezrelék, de csak maximum 500 ezer forint bírságot tartozik fizetni. Ebben az esetben viszont a hatóság bírságolni fogja a tervezőt is, akinél az épület értékének 1 százaléka, de legfeljebb 1 millió forint a bírság összege.
Legszélesebb körben bírságot akkor szabhat ki a hatóság, ha kiviteli terv nélkül készül az épület. Ekkor 5 ezreléket, de legfeljebb 1 millió forintot kell fizetnie az építtetőnek és a kivitelezőnek is külön-külön, 5 ezreléket, de maximum 500 ezer forintot a felelős műszaki vezetőnek, továbbá 3 ezreléket, de legfeljebb 500 ezer forintot a műszaki ellenőrnek. A legmagasabb bírság viszont akkor jár, ha az építés során – az abban résztvevők – az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapotot idéznek elő. Ekkor a kivitelező az épület értékének 1 százalékát (maximum 10 millió forintot), míg a felelős műszaki vezető 2 százalékot (de maximum 2 millió forintot), a műszaki ellenőr pedig 5 ezreléket (legfeljebb 1 millió forintot) tartozik fizetni.
Az így megállapított bírság másfélszeresét kell fizetnie annak, akit 3 éven belül, legalább két alkalommal építésfelügyeleti bírsággal sújtotta a hatóság.
Egy másik táblázat két (30 millió forint alatti, illetve feletti) kategóriára bontja – a bírság szempontjából – az épületeket, az itt nevesített jogsértésekért pedig fix összeget kell fizetni. Például az az építtető, aki nem köt – írásban – építési szerződést, a 30 millió alatti épületeknél 100 ezer, míg afelett 150 ezer forint bírságra számíthat. Az a kivitelező pedig, aki megsérti az építési naplóra vonatkozó előírásokat, a kisebb épületeknél 50 ezer, a nagyobbaknál 100 ezer forint bírsággal sújtható.
Az új kormányrendelet módosítja az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási rendeletet is. Így a szakmájukat 3 évig nem gyakorolhatják azok a műszaki ellenőrök, és felelős műszaki vezetők, akiket több bírsággal is sújtott a hatóság. Például akit az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt bírságolt 3 éven belül kétszer a hatóság, azt törölni kell a kamarai névjegyzékből. Más miatt kiszabott bírság esetében elnézőbb a jogszabály: az ilyenekből 3 éven belül öt bírságot kell "kiérdemelni" a névjegyzékből való törlésért.

 a 9/2008. (I.26.) Kormány rendelet az egyes építési tárgyú kormányrendeletek módosításáról letöltése (539 kB, csak olvasásra). Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb "Mentsd mint" paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról. Az építésfelügyeleti bírságról szóló eredeti 238/2005. (X. 25.) számú rendelet pedig innen tölthető le.

A NET Jogtár linkjére kattintva Önt valószínüleg a következő üzenet fogadja: "..Önnek nincs jogosultsága a dokumentum megtekintéséhez.." A böngésző hivatkozás sorában, ahol maga a cím szerepel, a címet ki kell jelölni és egy Entert nyomni – tehát nem elég Frissíteni a lapot! -, akkor megjelenik a rendelet. Az okát ne kérdezzék, nem értek hozzá.

Ön hogyan kapott építési engedélyt ?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

77 hozzászólás itt: “9/2008.Korm | Az építési bírság szigorításáról”

  • Már egy ideje nagy örömmel olvasom az oldalad.
    Az építésfelügyeleti bírsághoz egy adalék. Barátom,cégünk felelős műszaki vezetője lepődött meg most januárban másfél millió erejéig. Múlt évben augusztusban volt egy ellenőrzés egy vidéki munkánkon. A fővállalkozó naplója nem volt kitöltve a kezdőlapon, illetve néhány oldalon a megrendelő műszaki ellenőrének hagyott hely volt a kifogás. Mi alvállalkozók voltunk, az ellenőrzés idején, nem dolgoztunk, levonultunk, munka híján, a saját naplónk rendben volt.
    A fővállalkozó embere a mi nevünket adta meg műszaki vezetőnek, minket adott le egyedül az önkormányhoz a munka kezdésekor. A fővállalkozó naplójába nem jegyezhetek be, a megrendelő műszaki ellenőre helyett főleg nem. Augsztusi ellenőrzésre novemberben téves címre hivatkozva kezdődő eljárást követően, amikor már jeleztük, hogy az első határozatban írt címen soha nem dolgoztunk, hogy jövünk ekkora bírsághoz?
    A fővállalkozó, ha nem volt neki jogosult műszaki vezetője, szerződés és fizetés nélkül, milyen alapon képzeli hogy még a szivatást is átlöki a szabályosan működő alvállalkozóra?
    Mennyit ér az építésfelügyelet, a szigorítás, hogy nem veszi észre az építésfelügyelet, hogy megvezették? Az épület értéke alapján számolja a bírságot és feltételezi, hogy a majd százmillós épületre nincs műszaki ellenőr? Nem deríti ki a tényeket, fél év múlva “gotcha” oda som másfél milkát?Hol teszi tisztábbá a szakmát?

  • hát igen…a pofátlanság nem ismer határokat. persze az ilyet azért is nehéz megérteni, mert nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy ezt megúszhatja….vagy mégis?

  • Fellebeztünk, de még nincs eredmény.
    Barátunk a fővállalkozó, most azt mondja tudtátok hogy leadtam a munkaa kezdéshezaz adatokat. No de anyagmentesen, csak részfeladatra vállalkoztunk, a megrendelő apósa tüzépjére hivatkozva, meg a gyártatott nagyméretű téglájára, amiből falaztuk a hatvanas falakat, magánál tartotta a beszerzést.
    Az elszámolásokat a fővállalkozó, intézte, nekünk csak vele volt szerződésünk, a megbízóval nem.
    Hát őt az nem érdekli. Volt szerződésed a felelős műszaki vezetésre? Nem! Ellenőrizte a hatóság? Nem! Ki fogja fizetni a büntetést ha nem jön be a fellebb? Ő nem…
    Hát így…

  • Ildikó:

    Hetek óta keresem a választ:
    családi ház esetén mely alapterülettel
    kell számolni? (alapterület x 140.000.- Ft)
    Az OTÉK fogalomtárában a helyiség vagy
    tér járható felületeinek ősszesége az alapterület. Eszerint a nettó alapterületre (természetesen szintenként számolva) gondolok.
    Viszont egy építésügyi előadó bruttó alapterületet mondott, de hozzátette, hogy nem biztos ….
    És mi a helyzet a fedett-, fedetlen- és tetőteraszokkal?
    Mi kb. 200 nm-es házat terveztetünk nettóban, teraszok nélkül. Tehát kb. 28 millió forint az építményérték,ha csak a nettó alapterületet kell 140.000.- forinttal szorozni.Azonban ha már bruttó alapterülettel számolunk, átkerülünk a 30 millió forint feletti kategóriába, amit nem szeretnénk…
    Kérem, aki tud, segítsen: alapterület=?

  • benne van a rendelet 50.§(1) b) pontjában :
    az építmény, építményrész, a megmozgatott ………. tervdokumentáció, felmérés alapján számított BRUTTÓ (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének(vagy az 1. mell. 1-8. pontjaiban felsorolt építmények alapterületének) magasságának, darabszámának szorzata.”

  • kyara:

    Vállalkozásom is építésrendészeti bírsággal kénytelen küzdeni, bár csak az ingatlan tulajdonosai vagyunk. A történet 2003-ban kezdődött, egy ipartelepen bérbe adtunk egy épületet, s a bérlő a tudtunk és építési dokumentáció, tehát engedély nélkül titokban kezdte beépíteni a padlást 171 m2-en. Mi leállítottuk volna, s próbáltuk volna a bérleti szerződést kiegészíteni, hogy a beruházást számoljuk majd el egymás között, s természetesen kérje meg az elkészítendő tervek alapján az építési engedélyt. Innen kezdve éjt nappalá téve épített, s nem volt hajlandó az elszámolásba belemenni. Ezek után nem készült szerződés módosítás, s az önkormányzathoz fordultunk az építkezés leállítása végett. A hivatal a bejelentés után egy jó hónappal leállíttata a munkát 20.000,- Ft bírság kiszabása mellett, amit aztán az építtető megfellebbezett. hogy pert indított az építési jugusultsága megállapítására. A per bíztatási kár megállapítására indult, s tavaly decemberben kaptuk meg a jogerős végzést. Az épímény áll, a bérlő felszámolás alá került, ami még tart. Az ingatlanban a felszámoló bérleti díj fizetés nélkül tartja az ingóságokat, a hivatal pedig kiszámolta, hogy cca 32 millió lenne a fennmaradási engedély, amit a vállalkozásomnak kellene megfizetni, mivel a hivatal az ingatlan tulajdonosával van jogviszonyban annak ellenére, hogy egy szeget sem üttetem be. Van-e felelőssége rajtam kívül pl. a kivitelezőnek, akivel a bérlő kivitelezési szerződést kötött, a helyi vállalkozónak, aki a bíróságon tanuvallomásában nyilatkozott, hogy ott dolgozott, s végül a tönkrement vállalkozás engem is tönkre tehet? BT vagyok. Az épület időközben helyi védettséget kapott.A hivatal most törvényességi szakvéleményt kér a felettes szervtől, de nem vagyok nyugodt.

  • bár nem vagyok jogász, de mivel igazolható a jóhiszemüség és az hogy Ön értesítette a hatóságokat, a per kimenetele talán nem kétséges, a gond inkább azzal szokott lenni, hogy pl. más hatóságot nem érdekel a per kimenetele és szankcionál. Az apeh tönkre is teheti a vállalkozást, hiába utalja majd valamikor vissza a jogtalanul beszedett birságot, akkor már késő.

  • Építtető természetesen bárki lehet, akár egy vadidegen is, azonban amíg a telek, ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője nem járul hozzá írásban és előre, addig még csak engedély sem kérhető, pontosabban be sem veszik, hiánypótlást írnak elő. ebből következően felmaradási engedély sem kérhető rá.

    ez alól csak az elvi építési engedély a kivétel, ahol a tulajdonjogot nem kell igazolni, annak viszont nincs jogi következménye a kérelem beadójára nézve.

    jelen esetben, mivel Ön nem járult hozzá, igy a birtokháborításon túl a bérlőjének az engedély nélküli építés jogkövetkezményeivel is számolnia kell.

  • enneknem sok köze van a közigazgatási törvényhez, ez egy szimpla csalás, amivel félrevezették a hatóságot, a földhivatalt és persze Önt. ha perre viszi (és tud bizonyitani), az eladónak sokba lesz ez az akciója.
    nem vagyok jogász, de valószínűleg már az adásvételi szerződést meg lehet támadni….

  • bürokráciatúltengés:

    …Nagyon-nagyon köszönöm a válaszokat, és hogy foglalkozik a problémával. Azazigazság, hogy nemtudom mit higyjek, és tegyek, mint tvtisztelőnek lenni akaró polgár. A burokrácia legalább akkora teher, mint maga a kivitelezés.

    Azóta érdeklődtem az építésügyi felügyeletnél:

    (01.) Arra a kérdésre, hogy egyeneságbeli rokon építhet-e nekem azt a választ adták, hogy nem, mert a törvény így szól:

    ” 39.§ (2) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.” ” 39.§ (4) Akinek az építőipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, illetőleg magánszemély – a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével felelős műszaki vezető irányítása mellett – CSAK SAJÁT CÉLJÁRA végezhet építési munkát.”

    Ezért én édesapámat belevettem az építési engedélybe (jogutódlási kérelem, 30 napos átfutás, 14eFt), bár valóban lehet gond pl. ha hitelt, ök-i támogatást, illetve szocpol-t szeretnék igénybevenni, legfeljebb probléma esetén egy újabb jogutódlási eljárással majd levetetem a nevét.
    Lehet, hogy feleslegesen csináltam?

    (02.) Arra a kérdésre, hogy kell-e műszaki ellenőr a felügyelet azt mondta, hogy kell, mert a 290/2007-es (X. 31.) Korm. rendelet szerint:
    ” 15.§ (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha
    a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi”
    Tehát szerintük csak a generálkivitelező alkalmazásakor nem kell, ha már pl. a zárat is egy másik vállalkozó szereli be, akkor kell.
    Ha nem terhelem: mi az igazság?

  • valóban az önerős, kalákás, saját kivitelezés kizárólag saját célra történő építés esetére vonatkozik, így ezért írtam, hogy ebben az esetben az édesapja végzettsége nem vehető figyelembe.

    Ha saját a kivitelezés, akkor nincsenek “alvállalkozók” hiszen saját maga készít mindent. Természetesen vannak olyan munkák, amiket még Ön sem végezhet, amihez – ha máskor nem az átvételhez – szakember kell (pl. gázszerelés).

    Műszaki ellenőr jellemezően akkor szükséges, ha nem saját maga, hanem különféle alvállalkozók dolgoznának a Ön házán.

  • építkezne:

    Családi házunk építését szeretnénk elkezdeni, de még nincs építési engedély. Az elvi építési engedély 2008.09.08-án lett jogerős. Milyen összegű birságot szabnak ki ha elkészítjük az alapot?

  • mivel az elvi építési engedély nem jogosít fel semmiféle építésre, ezért nyilván úgy fogják tekinteni, mint engedély nélküli építést. Ilyen esetben építési szakértőt vonnak be, amelyik megállapítja a megvalósulét objektum értékét (épület esetén 140 eFt/nm) és ez a bírság kiszabásának az alapja.

    Mivel csak alapozásról van szó, elképzelhető a bontási határozat is.

    Jó lenne haladéktalanul beadni egy épytési engedélyt, akár csökkentett tartalommal, de legalább az alapozást legalizálni lehetne

  • építkezne:

    Az építési engedélyt már beadtuk 2008.10.15-én de a 60 napos határidő letelte után (12.15)már idén nem tudunk semmit sem csinálni,pedig nagyon sürgős lenne. Bírság összegének megállapításánál figyelembe vehetik-e, hogy az elvi építési engedély 30 nap helyett 78 nap alatt lett jogerős?

  • mint írtam, a bírság szempontjából az elvi engedély megléte, hiánya érdektelen, csak az építési engedély számít. Önmagában az alapozás miatt még ne fájjon a fejük, ha többet nem csinálnak. Ha beadott építési engedély kérelmük van, az mindenképpen jó és fontos.

  • építkezne:

    Segítségét szeretném kérni. Ha van egy jogerős elvi építési engedélyem, ugyan azt a tervet adtam be építési engedélynek. Most azzal a kifogással élt az önkormányzat, hogy a ház szélessége max 9 m lehet, mert az ő nyilvántartásuk szerint a telek 13m széles.(lemértük a tényleges telek szél: 13,45m -3m-1m=9,45m)Mit tanácsol? Mit tegyünk?

  • az a hivatalos, ami a földhivatali nyilvántartásban van (az önkormányzat is abból dolgozik valószínűleg). A valóság elég sok esetben eltér a nyilvántartástól. Vita esetén lehet kérni hivatalos kitűzést.
    Az elvi engedély – ha az jogszabállyal ellentétes adatot tartalmaz -, nem lehet hivatkozási alap, mert ilyen alapon bármikor ki lehetne kerülni a magasabb jogszabályt.

  • építkezne:

    Ha hivatalos kitűzést kérek a földhivataltól akkor lehet, hogy csak az én telkem mérete változik? Vagy valamelyik szomszéd területét kellene csökkenteni? Ez egyéb problémát is jelent kérhet pénzt is érte?

  • a kitűzést a saját telkére kérhet, természetesen nem ingyen készítik. Általában a földhivatalnál bejegyzett földmérő készíti el. ez alapján kérhet vázrajzot, ahol a telek sarokpontjai be is vannak kótázva a földmérő által vagy kérhet digitális térképet és akkor CAD programmal pontosan berajzolható a tervezett épület.

    Ha pl egy kerítést valaki valamikor 50 cm-rel arrébb rakott le, de eddig senkit sem zavart, akkor a jelenlegi állapot mindkét telken rossz telekhatárt mutat.
    Mindennapos dolog. Sajnos

  • Létezik a telek elbirtoklás is, mint létező fogalom, azonban ez már inkább jogász közreműködését, tanácsát igényli, én ilyenkor már felteszem a kezemet.

  • nmm:

    Elnézést, lenne egy kérdésem: szeretnénk megvenni egy ingatlant, amire még nincs fennmaradási engedély. Mostanában készülne el az adásvételi szerződés, ha megvennénk.
    A mostani tulajdonos ezekben a napokban adta be a fennmaradási-engelyély kérelmet. A ház állitólag 10 éves, de erre irásos bizonyitékot nem mutattak nekünk.
    A helyi önkormányzatnál 2 tanúval bizonyitják a ház korát, igy “állitólag” nem lesz épitési birság. Eredetileg úgy terveztük, hogy megkötjük a szerződést és a fizetés utolsó részletét a fennmaradási engedély kiadásához kötjük. A kérdésem az lenne, hogy ha később mégis kiszabnak épitési birságot, mondjuk mert valamelyik szomszéd beleköt, és addigra már mi vagyunk a tulajdonosok, akkor kit birságolnak meg, az új tulajdonost, vagy az épittetőt? Ráterhelhetik a birságot a házra?
    A jogszabályok amiket a neten találtam mindenütt az épittetőhöz kötik a birság fogalmát, de nem találtam arra adatot, hogy mi van, ha a fennmaradási endedély beadása és jogerőre emelkedése között vagy utána tuladonosváltás történik.
    Egy ismerős szintén azt mondta, hogy a birság mindig azt terheli, aki beadta a fennmaradási engedélyt, nem pedig a későbbi tulajdonost.

  • más a tulajdonos és más az építtető. Ha az önkormányzatnál kérik, hogy az építési engedély az Önök nevére legyen átírva, akkor onnantól minden, építési joggal kapcsolatos kötelezettség Önöket terhel.
    Mivel az építési bírság adott esetben milliós nagyságrendű lehet, ezért én megvárnám a használatbavételt, de minimum építési joghoz értő ügyvéd bevonása szükséges. Ez azt hiszem tisztán jogi megítélést igényel, én pedig csak egy építész vagyok.

  • Hasur József:

    Lakásommal szemben,20-m-re terménydarálót és tápkeverőt üzemeltetnek, utcára nyitott ajtóval. Innen tőrténik a ki-be rakodás .autó ajtók,csomagtartók csapkodása,kiabálások egyebek.Földhívatali térkép szerint ez az épület ,NEM létezik,dokumentum a kezemben.Ki a hunyó? a Tulajdonos,vagy a polgármesteri hívatal?

  • első körben a tulajdonos természetesen. Attól még azonban, hogy a földhivatalnál nincs felvezetve, még lehet hogy kértek (és kaptak) rá engedélyt.
    .
    bejelentéssel kell élni a jegyző felé, ha nincs eredmény, akkor a Közigazgatási Hivatalba.

  • azonban lehet, hogy máshonnan kell megközelíteni: ha ez lakóövezet, akkor a telephely engedély kéréskor/meghosszabbításkor be kell(ett volna) szerezni a szomszédok hozzájárulását is. Ha ez nincs, akkor bukta.

  • Horváth Árpád:

    Tavaly bővítettük házunkat. Az építési tervtől 3.5 nm-el eltértünk, ezáltal az engedélyezett 30%-os beépítettséget 0.45 %-al túlléptük, ezért a használatbavételi engedélyt nem kaptuk meg. A hivatalban két lehetőséget ajánlottak, vagy lebontjuk és a terv szerint építjük fel, vagy kb 500 ezer ft-ra megbírságolnak. Ez októberben történt, azóta hivatalosan nem értesítettek. Kérdésem, hogy létezik-e az elévülés és ha igen az mennyi idő. Ön szerint mi lehet a megoldás ?
    Válaszát előre is köszönjük.

  • ha közben megkapták a használatba vételi engedélyt, akkor szerintem nem lesz folytatás, ha még nem kapták meg, akkor Önök lesznek mulasztásban, hogy nem kérték meg, akkor viszont elő fogják venni. Szerintem.
    .
    Az önkormányzatok jobb szeretnek bírságolni, mert az legalább bevétel.
    .
    Elévüléssel kapcsolatosan ügyvédet kellene megkérdezni, mert az végképp nem építészeti kérdés, sajnos nem tudom.

  • Szabó Zoltán:

    Üdvözlöm!
    Az alábbiakban kérem tájékoztatását:
    2008.11.20-án megkapott jogerős építési engedélyemben meghatározott 2*196 nm alapterület alapján az építési költséget 55 millióra számolták ki a 140e/nm árral. Még az engedély kézhezvétele napján bejelentettem az engedélyben megadott http://www.bfkh.hu web oldalon a munkakezdést amelyre 15 napon belül és túl sem kaptam kifogást így gondolom megkezdhetem az építkezésemet márciusban. Az elmúlt hónapokban megkötöttem a kivitelezői szerződéseket és minap a felelős műszaki vezetővel a szerződésemet. A szerződéseim alapján amelyet a banki kölcsönhöz is be kell mutatnom a kivitelezés értéke nem fogja meghaladni a nettó 30 millió forintot. Kérdésem, hogy ettől függetlenül be kell-e jelentenem ismételten a munkakezdést a helyi illetékes Önkormányzathoz külön bejelentő lapon és követtem-e el hibát a

  • Szabó Zoltán:

    (bocsánat áramingadozás lehetett mert megszakadt a levél) azzal, hogy az APeh-nak nem jelentettem be.
    Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel:

  • a bejelentés kötelezettsége a várható költség szerinti 30 milliós limittől áll fenn, függetlenül attól, hogy azt Ön mennyiért készítteti el (ezért határozták meg az átlagos építési klt-et 140 eFt-ban).
    Ez hasonlatos az ingatlan adásvétel illeték meghatározásához, ott sem azt veszik alapul, amit az eladó és a vevő a szerződésbe ír….talán érthető, miért?.
    .
    A bejelentés kötelezettség nem engedélykérés, ez pusztáén arra szolgál, hogy az építkezést megkezdetnek tekintik és ha ellenőriznek, akkor azt ennek tudatában teszik.
    .
    A bejelentés másik oka: a felelős műszaki vezető személyének a megjelölése a bejelentésben.
    .
    (elnézést, hogy csak most válaszolok, de szabadságon voltam)

  • Szabó Zoltán:

    Köszönöm a válaszát.
    Közben kétszer voltam az építéshatóságon ahol arról tájékoztattak, hogy őket a bejelentésem alapján tájékoztatja írásban a közép-magyarországi regionális akármi és ezért nem kell külön bejelentenem a kezdést akár eléri akár nem éri el a 30 milliót.

    További jó munkát kívánva,
    Üdvözlettel:

  • a kezdést a felelős műszaki vezető megnevezése miatt kell bejelenteni – összeghatártól függetlenül

  • Török Péter:

    Üdvözlöm!
    Kérdésem lenne,hogy vásároltunk egy kb 100 éves parasztházat.Megkeztük a javítását az édesapámmal.Sajnálatos módon nemtudtam hogy kell rá építési engedély.Kicseréltük a tető nagyrészét és a nyillászárók felletti áthidalókat amik persze fábol voltak és nagyon rossz állapotban!K
    érdésem lenne mennyi bírságra kell számítanom?
    Kb.2027-ig fizetem 74800Ft-val a hitelem!SAjnos a nettó keresetem is ennyi!Ezt nem veszik figyelembe?

  • ha tényleges átalakítás nem történt, akkor ilyenkor az a “megoldás”, hogy pusztán “állagfelújítás” történt. A bírságot szakértő állapitja meg a rendelet mellékletében olvasható tételek figyelembe vételével

  • Török Péter:

    Köszönöm válaszát,de ma jött levél,hogy csináltassak fennmaradásit majd kiszabják a büntetést!

  • Török Péter:

    Tiszteletem azt szeretném kérdezni,hogy bírság kiszabásakor az épület értékét veszik figyelembe vagy, az engedély nélkül épült pl.tető értékét?A ház verfal és vájogtégla keveréke kb.100 éves. Köszönöm!

  • az engedély nélkül épült épületrészt veszik lapul

  • Török Péter:

    ez jelen esetben kb.100 nm2 tető!az annyiszor 14000-Ft?Merta táblázat ezt írja?

  • nem.
    a jogszabály azt irja:
    “a) az 1. melléklet I. rész 1-7. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 3. § (1) bekezdés szerint számított építmény érték,

    b) az 1. melléklet I. rész 8-16. pontja valamelyikének fennállása esetén: az Épbír. 3. § (1) bekezdés a) pont szerint számított építmény érték és az Épbír. 2. melléklet szerint a készültségi állapothoz rendelt szorzószám szorzata,”
    .
    a hivatkozott jogszabály:
    245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
    az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
    .
    elérhetősége:
    http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=11682
    .
    eszerint pl. üres tetőtér esetén a figyelembe vehető érték: 40 eFt, de ez is módosulhat a készültségtől függően. érdemes áttanulmányozni a rendelet vonatkozott részeit.

  • a bírság összege a fenti módon megállapitott bekerülési összeg 30-50 %-a (mértékét szintén a fenti jogszabály taglalja)

  • Török Péter:

    Köszönöm!

  • Mindenjót Miklós!Szuper, nagyszerű ember lehet, nagyon sok dolgot tanultam, ha nem jelent fel a szomszéd, abszolút nem foglalkoztam volna építési rendeletekkel, szabályokkal. De egy kicsit értetlenkedek. Ugyanis olvasva a rendeleteket, a 37/2007 ÖTM szerint “engedély nélkül építhető a maximum 50n2-es bruttó alapter. 2.5m vagy kisebb ép.mag. emberi tart . nem alk. ép.”Akkor én a lábon(oszlopon) épített szin szerű, de kerti tetőnek mondom, jogszerű. Nem?Kezdek reménykedni, hogy minden rendben lessz.Köszönöm ha megtisztel véleményével, mindenjót kivánok.

  • valóban, én csak arra próbálom ilyenkor felhívni a figyelmet, hogy léteznek egyéb jogszabályok is, amiket akkor is be kell tartani, ha valami nem építési engedély/bejelentés köteles

  • Török Péter:

    Üdvözlöm!A multkori esetemmel kapcsolatban történt előzetes becslés a büntetésről ami minimum 2300000-FT.Kérdésem lenne,hogy lehet -e fellebezni mivel az épület nagyon régi és vertfal és vájogtégla keveréke és hirrőlsem ér 2M forintot!Mikor vásároltuk nemkaptunk rá hitelt mert értéktelennek minősült met csak villany volt benne.

  • természetesen lehet fellebbezni. A tényleges bírság mértékét – ha jól tudom – szakértő állapítja meg és azt veszi alapul az önkormányzat

  • Kiss Pál:

    Tisztelt Koós Úr!
    1928-ban épült házamon a tető nagyon rossz állapotban volt. Építési engedély nélkül a tetőt lecseréltem (szerkezetet is), formája nem változott, csak a cserép anyaga.
    Kérdésem, hogy ebben az esetben mi alapján számítják a bírságot (építmény rendeltetése szerint), a 1 pont (családi ház) vagy a 11.3 pont (beépítetlen tetőtér) szerint, megszorozva az alapterülettel.
    Segítségét köszönöm.

  • megvallom őszintén nem tudom, mert túlzottan nincs részletezve a jogszabályban. Én azt hiszem, hogy az akábbi vonatkozhat Önre:

    11.3. Beépítetlen tetőtér, nyílászáró, előtető, védőtető, ernyőszerkezet, lábakon álló kerti tető, reklámtábla, cím- és cégtábla, reklámcélú építmény, fedett vendéglátó előkert, kirakatszekrény, kerti lugas, állatkifutó, állványzat stb. 20 E Ft/m2

    forrás:
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0600245.KOR

  • Gyula:

    Kedves Miklós!

    Építkezés előtt állunk, engedélyezés alatt van a tervünk.
    Az épület két szintes, pinceszint(200nm) + lakószint(150nm).
    A pinceszint terepszint alatti építménynek minősül, mivel 3 oldalról föld veszi körül.
    Az építményérték számításánál a teljes területet 140e forinttal számolták és nem vették figyelembe a terepszint alatti építményrész 20e forint-os értékét a rendeletben található megjegyzés miatt, miszerint a vegyes funkciójú épület a főrendeltetésnek megfelelő besorolásba tartozik.
    Itt garázs, kazánház, fatárolő, kamra, borospince található főként, ablakok nélkül.

    Ön szerint helyesen jártak el az építményérték meghatározásakor?

    Összehasonlításként ha épülök 200nm lakóépületet egyben egy 199nm fedetlen terasszal, akkor a teraszt is 140e Ft/nm áron számítják?

    Tisztelettel:
    Gyula

  • Zazi:

    Sziasztok!

    Egy felújított ingatlan vásárlása közben vagyunk. Egy régi parasztház lett felújítva, amihez hozzá építettek egy új épületrészt. (konyha,fürdőszoba)
    Mivel nem rendelkezem a vételár egészével, kölcsönt kell felvennem. Az értékbecslő szemrevételezése során kiderült, hogy az új részre a kivitelező nem kért építési engedélyt.(Ezt egész idáig előlünk elhallgatta.) Természetesen egy jogilag nem létező házrészt nem akarok megvenni, tehát – abban az esetben, ha az eladó nem vállalja a bírságot, illetve nem szerzi meg a fennmaradási engedélyt – el akarok állni a szerződéstől. Gondolom a kifizetett vételár rész, illetve a foglaló visszajár. Vagy mégsem?
    Segítségeteket előre is köszönöm!

  • ez elsősorban jogász közreműködését igényli, de a jogérzékem azt súgja, ha valaki egy (elő)szerződésben megtéveszti a másik szerződő felet, akkor az egyész szerződés semmis, ami nem azonos a visszalépéssel.
    Ergo a babaruha visszajár!

  • Hódi László:

    Tisztelt Építész Úr!
    Egy közeli kis faluban szeretnénk egy 2000m2-es telket megvenni. A telek a földhivatalban beépítetlen ingatlanként szerepel,viszont van rajta egy kb.20m2-es pici kőház (1 szobás) amely 15-20 éve épült de engedély nélkül.A telek nagyon tetszik nekünk de nem tudjuk,hogy milyen építésügyi procedurának nézünk elébe a vétellel.
    Kérdésem ehhez kapcsolódna mit lehet tenni,hogy a házikó megmaradhasson hivatalos keretek között?

  • felucca:

    Kedves Miklós! Engedélyezési tervnek megfelelően, de annak jogerőssé válása előtt kezdtünk egy meglévő ház átépítésébe, én is hibás vagyok, mert túl későn indítottam a folyamatot, az Önkormányzat viszont több, mint három hónapig ült a terveken, itt volt a nyár, amíg elköltözhettünk a gyerekekkel az átépítés alatt álló házból, stb, stb, a sietség okai nyilván érthetőek, tehát röviden: nyilvánvalóan lebuktunk. Most nyilván egyezkedni fogok a bírság összegéről az Önkormányzattal, nem tudom, az ő időtúllépésük mennyit nyom a latban, a törvényesség nyilván az ő oldalukon van, az én oldalamon csak emberi tényezők (nem várom el, hogy ezt valaki akceptálja) és az a tény, hogy a végeredmény egy ugyanolyan ház lesz, mint az engedélyezési tervben, tehát a városképet és a “közösséget” nem érte kár, az egyetlen különbség, hogy most be kell pengetnem a (nemlétező) x összeget, mindezt azért, mert három hónap alatt szülnek meg egy határozatot. Szól vajon itt még az én javamra valami? Előre is köszönöm a választ!

  • kedves Hódi László,

    15-20 év alatt elévül a dolog, tehát Önöket nem érheti emiatt hátrány (bírság). ha szeretné legalizálni, akkor be kell nyújtani egy fennmaradási engedély kérelmet és tervet, ha szeretné bővíteni, átalakítani, akkor viszont az önkormányzat vélhetően ragaszkodni fog ahhoz, hogy az átalakítás után elégítse ki a MOSTANI építési (és telek) szabályozás előírásait.

  • Kedves felucca,
    bírság ügyében nincsen praxisom, így nem tudható, hogy egy konkrét ügyben egy konkrét önkormányzat miképpen ítéli meg bírságot, hiába szabályozza mindezt jogszabály?
    Valószínűleg szükséges lehet majd méltányosság kérése, feltüntetve benne azt, hogy a beadott terv szerint épült meg és hogy nem tudják kifizetni a bírságot.

  • Demerzel:

    Kedves Koós Miklós!

    Végigolvastam a válaszokat, felbátorodtam, hát kérdezek én is.
    Apósom 1990-ben vett egy ingatlant. Az ingatlan akkor már úgy szerepelt a telekkönyvben, hogy lakóház udvarral. Utána az évek során külső szigetelést tett rá és új tetőt csinált (kaláka, de kitűnő végeredménnyel)
    2000-ben ő sajnos elhúnyt, öröklés és kivásárlás során a feleségemmel hozzájutottunk a házhoz.
    A ház még azokban az időkben épülhetett, amikor járások voltak. Az önkormányzatnál kérdeztem, hogy van-e birtokukban építési engedély a házhoz.
    Azt mondták, ha volt is, az már valahol az alagsori aktahalmok között van (mindenféle katalogizálás nélkül)
    A kérdésem, hogy ilyen esetben – ha szeretnénk egy használatbavételi? engedélyt kapni, akkor merre induljunk, mi a módja.? Megtehetik, hogy nem adják meg ezek után?
    Köszönöm segítségét.

  • Horváth István:

    Tisztelt Koós Miklós Úr!
    Építkezésünkkor (2009 év március)építésiügyi ellenőrzés megállapította, hogy eltértünk az eredeti tervtől, mivel a terasz fedett lett.Eredetileg polikarbonát fedte volna, de rábeszéltek a hozzáértők a tető módosítására. A bírság számításánál , milyen összeggel kell számolni?
    Köszönettel: István

  • kedves Demerzel,

    10 év után elévülnek ezek a dolgok, viszont ha a jelenlegi állapotában nem felel meg az előírásnak, akkor nem kötelesek kiadni rá az engedélyt. maradhat, de nem kell birságot fizetni utána.

  • Kedves Horváth István,

    a jogszabály végén egy táblázatban foglalták össze a különféle funkciójú helyiségek és épületrészek után fizetendő bírság mértékét. A táblázatot itt találja:
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0500238.KOR

  • mihist4:

    Üdvözlöm!
    Az építésügyi bírság kiszámítása felöl érdeklődnék: ha 30cm arrébb tettem egy 8m hosszú falat akkor hogyan kell kiszámolni az építési bírságot:
    1. Esetleg így: 0.3m x 8m x 140.000Ft x 40% = 134.400Ft, csak ez nem differenciált?
    2. Vagy esetleg így ~150m2 x 140.000Ft = 21mFt, és ennek a 0.003 részét fizeti a műszaki ellenőr, azaz 63.000Ft-ot, a 0.005 részét fizeti a kivitelező, azaz 105.000Ft-ot, és a 0.005 részét fizeti a műszaki vezető, azaz 105.000Ft-ot? Ez utóbbi esetben furcsa, hogy az épület egészét veszik!!
    Köszönettel

  • danta:

    Tisztelt Koós Miklós!

    Az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Családi ház építéshez volt egy kivitelezőnk akivel több havi huzavona után szerződést bontottunk mivel nem haladt az építkezés. Azóta mi magunk építkezünk (amit tudunk megcsinálun magunk és a nagyobb munkákhoz szakembert hívunk). Az építési naplót eddig a kivitelező vezette. A kérdésem az lenne, hogy mivel most már mi vagyuk a ,,kivitelezők” vezethetjük-e mi magunk az építési naplót a továbbiakban? (A gépész azt mondta, hogy ő vezeti a saját építési naplóját a miénket nem neki kell)A miénket ha mi kitölttjük minden nap és aláírjuk mi magunk a nap végén az jó lesz?
    Köszönettel: danta

    • Önök nem írhatják alá. Minden kivitelezéshez Felelős Műszaki Vezetőt szükséges. Ha kivitelezővel készíttetik, akkor azt ő hozza, ha házilagos, akkor Önöknek kell felfogadni, de előtte ezt be kell jelenteni az önkormányzatnál, mert ha elmulasztják, megbüntethetik Önöket.

  • Tisztelt Koós Milós!
    Társasházban élek. A feletem lakó idös szomszédom feljelentéssel élt ellenem,hogy engedély nélkül bővítettem a garázsomat ami igaz, mert a mögötte lévő volt tyúkólat nyári konyhaként beépítettük.Az utólagosan beadott fennmaradási kérelem után kaptam egy határozatott az önkormányzattól,melyben 485000ft befizetésére köteleznek.A bruttó bővítés 9.7nm
    Egy négygyerekes családot íly módon lehet büntetni?Milyen megoldást tud ajánlani?
    Az ideiglenes fennmaradási engedélyt megkaptuk.

  • Hát….Lehet, jobb lett volna előtte valami módon szakemberrel körüljárnia kérdést.Mellesleg annak a hivatalnoknak is szívesen küldenék egy sírcsokrot, aki ilyen bőszen képes bírságolni..Sajnos, az önkormányzatoknak tudtommal már nincs mérlegelési köre a bírságoláskor.Ezért jobb előre valamiképp tájékozódni.Esetleg egy jogász, vagy egy másik területen dolgozó hasonló építési előadó meg tudná mondani, hogy lehet ezen finomítani.

  • Jeles László:
    nem sokat tehet, legfejlebb méltányosságot kérhet. Ráadásul ez társasház, ami közvetlenül érinti mások tulajdonrészét is, ami adott esetben a társasházi alapító okirat módosítását is eredményezheti. A bírság összegét pedig egy táblázatból állapítják meg

  • Koós Miklós: Köszönöm gyors válaszát és segítő tanácsát!

    Tisztelettel: Jeles László

  • TÜKE:

    Jeles László:
    Laikusként !- mert pl. nem tudom hol van a garázs ?- ha Pécsett,akkor számíthat arra is, hogy (nagyobb lett az alapterülete)-több építményadót kell fizetnie !
    Pécsett a garázs (gépkocsi tároló) ingatlanadója 300 Ft/m2
    (Én egy 16m2 garázs után 4800 Ft/év adót fizetek…) (2010-es adat)

  • emmus:

    Tisztelt Koós Miklós!
    Az alábbi témában kérném segítségét. Új építési házunkra fennmaradási engedélyt kértünk egy 8.5m kémény nem lett megépítve és fa építésű lábakon álló, de a házhoz csatlakozó 20nm-es terasz fedése nem volt a terveken, a terasz igen. 450000 forintra büntetnek! A kérdésem az lenne, hogy nem túl sok ez? Csak a kémény több mint 300000 ft. Esetleg fellebbezzünk? Válaszát előre is köszönöm!

  • emmus: ez inkább jogászt igánylő kérdés. Mindenképpen fellebbezzenek, kitérve arra is, ha az a teraszfedés nem csatlakozna a házhoz, akkor kerti pavilonnak is minősülhetne, ami viszont nem építési engedély köteles. Azt mindenképpen meg kell nézni, hogy a telkük összes beépítettsége nem került-e a maximum fölé? Pl. a kerti pavilon nem építési engedély köteles, de vonatkoznak rá a beépítés előírásai (telek beépítettsége, oldal- előkert…stb)
    A bírság összegét alapterület arányosan számolják ki, a fenti jogszabály mellékletében található m2 árak figyelembevételével (pl. családi ház esetén 140 eFt/m2)

  • emmus:

    Köszönöm gyors válaszát!
    A beépítettséggel nem lesz gond, bőven belefér. A jogszabályt én is néztem és a kéményre ott 90e/nm írnak. Nekünk ez tűnik aránytalanul soknak és azt nem tudjuk,hogy ezt le lehetne-e valamilyen indokkal faragni.
    Még egyszer köszönet.Tisztelettel:Emma

  • Lejárt építési engedély! SOS! Javaslom, akinek építési engedélye van a fiókban, amit nem kezdett meg,nézzen rá, nem járt-e le! Az építési engedély 2 év alatt lejár, ha nem kezdik meg az építkezést,a jogerőre emelkedéstől, és ha ez megtörténik, lehet elölről kezdeni mindent.A napocska előcsalogatta az érdeklődőket, bár eddig sem unatkoztunk. Rendre 1-2 éves engedélyeket hoznak.Az építkezéskezdésnek külön koreográfiája van, nem lehet az csak úgy nekiugrani.Ha necces a határidő, segítséget kell kérni hozzáértő szakembertől vagy akár a hivataltól.

  • Gerendai Pálma:

    Tisztelt Koós Miklós!
    Az Önkormányzattól fenyegető leveleket kapott cégem azzal kapcsolatban, hogy bontsa le a területén található táblákat, melyre óriásplakát helyezhető el. Döntésük értelmében ugyanis kitiltották a kerületből az óriásplakátokat.
    El kell mondanom, hogy a területet, melyre építkeztünk, az Önkormányzattól vásároltuk, rajta az említett táblákkal. Ők maguk helyezték azokat oda.
    A cégem időnként elhelyezett ott reklámot, de az idő nagyobb részében üresen álltak a táblák.
    Felszólításukra/1 millió forintig terjedő bírságot helyeztek kilátásba/ a táblákat lebontottuk, de az őket tartó oszlopokat még nem. 3 db oszlopról van szó.
    Újabb szemle után arra is felszólítottak, hogy azokat is bontsuk el, egyébként jön a megígért bírság.
    Meg tudná nekem mondani, vajon mennyi bírságra számíthatunk a jelzett 3 db oszlop után?
    Az eset érdekessége, hogy az egész kerület, és a közvetlen szomszédságunk is hemzseg a tábláktól, mindig friss tartalommal, és nem tudják az Önkormányzatiak megszüntetni őket, mert a Főváros vagy a MÁV tulajdonában álló földdarabon vannak elhelyezve. Így gyakorlatilag csak velünk “erősködnek” körömszakadtig.

    Érdekelne, mennyi kárt okozhatnak nekünk (és az is, hogy miért csinálják…)
    Előre is köszönöm a válaszát.
    Üdvözlettel,
    Gerendai Pálma

  • Gerendai Pálma:
    talán a hirdetőtáblák engedélyezési kötelezettségeiből lehetne levezetni, ami itt található http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM és eképp szól:
    “Építménytől különállóan a 20,0 m2-es felületnagyságot, vagy a 3,0 m-es magasságot meghaladó, tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.”

    Igazából azt nem értem, hogy mi lapján akarnak büntetni? Ha ugyanis hoztak egy helyi rendeletet, akkor nyilván az tartalmazza a szankciókat is, azt kellene elolvasni, mert úgy vélem, ennek nem sok köze van az építési joghoz.

  • Koós Miklós:
    Értem, akkor az kell megkeresnünk. Valószínűleg helyi, kerületi rendelet lesz.
    De a levelekben az Önkormányzat a 2004. évi CXL. törvény 61§, 124§, 140§-ra hivatkozik, amelyekben ez az eset nincsen részletezve. Helyi szabályozásra nem hivatkozik.

    Köszönöm szépen a segítségét!
    Üdvözlettel,
    Gerendai Pálma

  • TÜKE:

    Gerendai Pálma:
    Mint a téma iránt érdeklődő laikus, (legalább saját városunk rendeletét is megnéztem)- látom, tele van a net települések és egyéb helyiségek önkormányzati rendeleteivel pl. reklámtáblákkal kapcsolatosan is.
    Nem tudom,hogy az önök táblája helyileg hol van ?- de más rendeletekben olvastam olyasmit, hogy a reklámtábla engedélyének van érvényességi ideje és ha annak a hatálya megszűnik (?)akkor az ingatlan tulajdonosa kötelezhető annak eltávolítására. stb.
    Érzem ez részemről nem nagy segítség, de legalább együttérzésem!

  • Zsolt:

    Tisztelt Koós Miklós!

    Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét. 2 évvel ezelőtt vásároltunk egy családi házat melynek a tetőtere részben már be volt építve (fürdő, wc, konyha, és egy szoba). A másik fele üresen ált, szerettük volna a fennmaradó részt is beépíteni, szóbeszédből úgy hallottam nem kell ehhez engedély, de utána olvasva kiderült hogy nem kellett volna belekezdenem. Eddig (engedély nélkül) elvégeztünk a szigetelést és megépítettük a szoba vázát, OSB lapot raktunk le, a falakon és a mennyezeten fönn van a gipszkarton lap, villamos vezetékek be vannak húzva, de nincs rákötve a hálózatra, a tervezett ablakok helyén nincs semmi csak a cserép. Jelen esetben ha benyújtom az építési kérelmet milyen büntetésre számíthatok? Nem tudom számít-e de egy kb 40nm es szobáról lenne szó. Hogyan kell eljárjak hogy ezután minden rendben hivatalosan menjen?

    Köszönöm,
    Zsolt

  • Mars:

    Tisztelt Koós Miklós!

    Kicsit körbeírnám a problémámat….
    2005ben vásároltam egy zártkertet (max29,6nm beépíthetőség) amin volt egy kis kb 12m2 házikó.Bejelentve nem volt, de több mint 10 éves volt én pedig irattam a szomszédokkal papírt, hogy több mint 10 éves az épület- be szerettem volna jelenteni, de nem történt meg.Építési engedélyt kértem rá és hivatalosan meg is kaptam egy tégla 29m2 2 szintes épületre. Tavasszal pechemre lebontottam a kis épületet, majd majdnem hajléktalanná váltam és hitelhez sem jutottam, nem tudtam mit tenni, de kénytelen voltam hirtelen egy épületet tenni a telekre, amit egy bontott szlovák nyaralóházzal tudtam csak megoldani- legolcsóbb/leggyorsabb.Gondoltam átmenetileg megteszi.Az alapot megcsináltam tisztességesen- gondolván majd erre rámehet a hivatalos ház.Majd összeraktuk pár nap alatt a nyaralóházat.2 évig csinálgattam, megszerettem és belülről is folyamatosan-pl fürdőszoba- fejlesztettem.(erre volt pénzem)A lényeg, hogy építkezésre nem volt pénzem, a nyaralóház lakható, megvan az eredeti dokumentációja- szlovák kb 20-30 éves az összepítési dokumentációval.Sajnos 36m2.
    Szerintem ebben a életben már nem lesz lehetőségem az eredeti épületet felhúzni-válság. Kérdezném önt mit lehetene most tenni?Őn mit tenne a helyemben, ha nyugodabban szeretne aludni?Tudom furcsának tünhet, de becsületesen megkerestem az árát és nem szeretném lebontani, sem iszonyat összegeket fizetni miatta.
    Közben be lehetett jelentkezni a területre, ezt az eredeti szomszédok általal aláírt papír alapján meg is tettem és be engedtek jelentkezni.
    Válaszát esetleges megoldási lehetőségeit előre is köszönettel:
    Sándor

Szólj hozzá

A sértő, személyeskedő, ˝flame˝, tisztán reklámcélú vagy pártpolitikai témájú hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük, a hozzászóló pedig automatikusan spamlistára kerül.

kiemelt rovataink
feedburner
passzívháztervező képzés
passziv-d-120x240
hirdetés
koos.hu eseménynaptára
G reklám
Kapcsolatfelvétel QR kóddal

Legutóbbi hozzászólások