290/2007.Korm | 1. A kiviteli terv
a 2008. január 1-től hatályos az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, amely igyekszik pontosan definiálni a különféle fogalmakat is és az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevők feladatait és kötelezettségeit az alábbiak szerint:
- a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
- b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházás-lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira,
- c) az építési napló és a felmérési napló vezetésére,
- d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,
- e) a tervellenőrzésre,
- f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és
- g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra.
E fentieket 2 részre bontva
ebben az első részben azt néztük meg, hogy mikor kell kiviteli tervet készíteni és annak mit kell tartalmaznia,
mikor NEM kell kiviteli tervet készíttetni ?
16. § (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával ha az épület :
- a) a lakóépület és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkács-műhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), melyeknek a lakóépülettel együtt számított
- aa) legfeljebb 250 300 m2 összes szintterület,
- ab) legfeljebb három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
- ac) legfeljebb 1000 m3 bruttó térfogat,
- ad) legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság és
- ae) legfeljebb 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret
- a fentieket nevezik alapesetnek
- b) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények
- c) polgári lőtér
- d) hírközlési építmény
- e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya
- f) kerítés
- g) támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1, 5 m-t
- h) műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.
mikor kell szakági kiviteli terv?
- a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
- aa)az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton
- ab)az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
- ac)előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
- ad)a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
- b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
- c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele
a kiviteli terv NEM térhet el az engedélyezési tervtől
a kiviteli terv tartalma
1. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez (csak kivonatosan)
Ezen szabályzat viszont nem létezik, lásd az ezzel kapcsolatosan a Minta dokumentáció | szabályzat, ami nincs c. cikket ! A fentiekből következően továbbra sincs egzakt módon meghatározva, inkább csak felsorolásszerű (lásd a rendeletben). Mivel az építészeti tervek tartalmára vonatkozóan inkább van tapasztalat, ezért inkább csak a szakági tervek tartalmi követelményeit idézem ide:
2. Tartószerkezeti munkarész
A tartószerkezet olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény “erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erőtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti műszaki leírás.
- a) Erőtani számítás (méretezés): a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének (megtervezése), annak érdekében, hogy
- aa) a követelményeket előírt biztonsággal kielégítse,
- ab) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak (tehernek),
- ac) legyen alkalmas az előírt használatra.
b) Részletes talajmechanikai szakvélemény kell
- ba) a négy beépített szintnél nagyobb,
- bb) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb,
- bc) az 1000 m 2-nél nagyobb alapterületű,
- bd) a 7, 0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4, 0 m-nél mélyebbre ér.
c) Tartószerkezetek tervei tartalmazzák az
- ca) építmény bármely anyagú teherhordó szerkezet minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém (és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók), a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.) elemeiről,
- cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében ml: 20 a tartószerkezeti csomóponti részletterveket,
- cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit,
- cd) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit (gyártmánytervek nélkül).
- d) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek esetleges alap-megerősítésének megoldását is.
- e) A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmazza a tervezett tartószerkezet jellemzőit, és minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani.
f) Részletes geotechnikai munkarész szükséges:
- fa) a jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,
- fb) a jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, ha egynél több szint kerül a terepszint alá,
- fc) 5, 0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal).
3. Épületgépészeti munkarész
Az épületgépészeti munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti rendszerének kiviteli terveit, alaprajz, metszet, függőleges csőterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.
a) Az épületgépészeti tervezés elemei:
- aa) épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása – a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel,
- ab) épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel.
- b) Az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:
- ba) a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési terveit,
- bb) az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,
- bc) méretkimutatásokat, konszignációkat, bd) műszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok (számításon alapuló) értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.
Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak és rendeleteknek megfelelően kell elkészíteni, archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza.
4. Épületvillamossági munkarész
Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági rendszerének hálózati kiviteli terveit, alaprajz, függőleges vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.
a) Az épületvillamossági tervek tartalmazzák:
- aa) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések feltüntetésével,
- ab) fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével,
- ac) villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek (pl. névleges áram, zárlati szilárdság, védettség stb.) feltüntetésével, elosztó berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal, áramút-tervekkel, szükség szerint,
- ad) villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,
- ae) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.
- b) Az épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával.
a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról letöltése (3,65 MB, csak olvasásra).. Mivel elég lassan töltődik be, ezért célszerűbb a jobb gomb “Mentsd mint” paranccsal lementeni!). A rendelet letölthető szerkeszthető formában is a NET Jogtár oldaláról.
A NET Jogtár linkjére kattintva Önt valószínüleg a következő üzenet fogadja: “..Önnek nincs jogosultsága a dokumentum megtekintéséhez..” A böngésző hivatkozás sorában, ahol maga a cím szerepel, a címet ki kell jelölni és egy Entert nyomni – tehát nem elég Frissíteni a lapot! -, akkor megjelenik a rendelet. Az okát ne kérdezzék, nem értek hozzá.
Töltés ...
Töltés ...maradjanak velünk, mert hamarosan következik “Tervellenőr és a többiek” (ha nem akar lemaradni róla, iratkozzon fel az email értesítőre vagy az RSS csatornánkra !)
Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2008. március. 8. | 25,414 olvasás
Kategória: jogszabály
Címkék: 290-2007.(X.31.), 37-2007.(XII.13.)ÖTM, kiviteli terv
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
87 hozzászólás itt: “290/2007.Korm | 1. A kiviteli terv”
Szólj hozzá
Kérdés:
A 6 m-es talpszelemen távolság, nem üti az előző pont szerinti családi házat?
nem, mert ez üres fedélszékre vontakozik, ha már van benne állószék, az már közbenső megtámasztásnak számít
[...] az előző cikkünkben is írtuk, 2008. január 1-től hatályos az építőipari [...]
Kérdés:
Meglévő gazdasági és felvonulási épületként nyilvántartott építményre kell-e engedélyt (és ami még ezzel jár) kérni a bővítéséhez, valamint a 30 m2 felső határ van-e még érvényben ?
a felvonulási építmény – jellegéből adódóan – ideiglenes, vagyis az építkezés befejezése után el kell bontani. Vannak szezonális (évente max 6 hónapig álló) építmények, amik általában max. bejelentés kötelezettek és vannak pl. állattartó épületek, amik szintén bejelentés kötelezettek. Nincs egységes verdikt. Bővebben :
http://www.koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol
T. Cím!
Családi házunkat bővítjük 70nm-el, és az új rész födémének egy része monolit lesz. Akkor kell külön kiviteli engedély?
Köszönettel:
Ny.
Bocsánat kiviteli tervet akartam írni!
ha az átlakítással érintett épületrészek összes bruttó szintterülete illetve az érintett rész fesztávolsága nem haladja meg a rendeletben előírt mértéket, akkor az eng. terv egyben kiviteli terv is (vagyis külön nem kell csináltatni).
A IV. fejezet 16.§ részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nem kell külön kiviteli terv. Figyelem, nem csak építész kiviteli tervkészítési kötelezettség, hanem más szakági kötelezettség is van, azokat is ugyanitt találja (elég hosszú a lista, azért nem másolom ide).
Kivonatosan annyi, hogy 250 nm az alapterületi határ. de pl. monolit födém esetén kell statikus kiviteli terv (érthető okokból).
Tehát a kb 30nm monolit födém miatt ezekszerint kell kiviteli terv?
Köszönöm válaszát.
a jogszabály szerint IGEN, de csak statikában és csak erre, ha más paraméterében nem haladja meg a határértéket
Örömmel üdvözlöm a blogot és a jogértelmezéshez történő segitő válaszokat,melyek nemcsak az épttetőknek jelent előbbrejutást,hanem a szakterületet gyakorlóknak is.
Kérdés:
Itt az oldalon az összesszintterület kiviteli tervnél legflejebb 250m2, a 290/2007 komr. rendeletben pedig 300m2-t írnak. Melyik a helyes összterület?
Kedves Adrienn,
elnézést kérek, de valamiért átsiklottam a kérdése felett. Köszönöm, hogy szólt, mert valóban a korábbi 250 nm 300 nm-re változott, ki is javítottam a cikkben is.
Két kérdésem lenne:
1. Ha két darab 30KW-nál kisebb hőtermelő berendezés kerül beépítésre (ikerház), melyek összesen 30KW-nál nagyobb teljesítményűek, akkor kötelező az épületgépészeti kiviteli tervdokumentáció?
2. Ha az épület 300nm-nél kisebb szintterületű, viszont a szerkezeti nyílásméret meghaladja az 5,4m-t akkor elég a tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt elkészíttetni, vagy ebben az esetben kell a teljes építészeti kiviteli terv?
az ikerházak külön lakásnak minősülnek és nem kötelező egyszerre megépíteni őket.
kiviteli tervet abban a szakágban kötelező készíttetni, amelyikben meghaladják az “alapesetet”, jelen változatban csak statikai kiviteli tervet kell készíttetni.
Köszönöm válaszát.
Ezzel kapcsolatban lenne még egy kérdésem: a tersz területe beleszámít a kiviteli terv m2 határába?
nem számít bele
Köszönöm válaszát.
Így jelenleg 16m2-el lépem túl a 300m2-es határt. Ha minden más feltételnek megfelel a terv, milyen kiviteli tervet kell készíteni, vagy mit kell tartalmaznia?
ne azért csináltasson kivitelei tervet, mert kötelező, hanem mert olyan terv lesz a birtokában, amit teljes egészében számon kérhet majd a kivitelezőn (az eng.terv nem erre való). Már a tervezés idején meghatározhatóak azok a részletek, csomópontok, amit majd meg kell építeni és nem építés közben kell majd improvizálni, hogy milyen módon is kell bevasalni a 5,5 széles garázsajtó feletti kiváltót. Kivitelei terv alapján készíthető pontos mennyiségi kimutatás és költségvetési kiírás, ezekből következően pontosabb árajánlat kérhető.
.
a rendelkezés szerint csak abban a szakágban kötelező a kivitelei terv készíttetése, amelyik túllépi az alapesetet, tehát ha csak a fesztávolság haladja meg az un. alapesetet, akkor kizárólag tartószerkezeti kiviteli terv készítése kötelező.
.
a kiviteli terv tartalmára vonatkozó lista itt a rendeletből kiolvasható, túl hosszú lenne idemásolni.
Tisztelt Koós Úr,
kiviteli tervvel kapcsolatban kérdeznék,az általam fellelt dokumentumokban 250 nm szintterület felett írja kötelezőnek,ez változott-e,ha igen,hol hozzáférhető?Kétlakásos családi ház(osztatlan telken) esetén hogyan kell értelmezni a megkötéseket(úgymint terület,villamos energiaigény 7kW-ig).A szintterület bruttó,vagy nettó?Pontosan hogy kell kiszámítani az építmény értékét,ill. lehet-e azt lakásonként értelmezni?
Köszönöm,üdvözlettel.
Tisztelt Kóós Úr!
Kivitelei tervvel kapcsolatban lenne kérdésem nekem is. Egy földszintes családi házról van szó, amelynek bruttó alapterülete 250 m2. Az un. alapesetet annyiban haladja meg, hogy van benne 5,4 m-nél nagyobb falköz, ami pontosan 6 m, ill. 3 db 6,25 méteres porotherm gerenda, mert porotherm födém készül(ne). Az engedélyezési terven felül elkészült az alapozási és tartószerkezeti kiviteli terv valamint a tetőszerkezet kiviteli terve. Az építés megkezdésének bejelentésekor kérték tőlem a tervezői nyilatkozatokat a teljes körű kiviteli tervekről (építészet, gépészet, elektromos,statika stb) merthogy van az épületben 5,4 m-nél nagyobb fesztáv és a szeptembertől érvényes 290-es kormányrendelet szerint ekkor már teljes körű kiviteli terv készítendő. Ha nem akarok teljes kürű kiviteli tervet, akkor terveztessem át az épületet úgy, hogy ne legyen benne 5,4 m-nél nagyobb alátámasztás nélküli gerenda. Ellenkező esetben bírságot és az építkezés azonnali leállítását rendelik el.
Várom válaszát, hogyan lehetne a közigazgatási hivatalt meggyőzni követelésének logikátlanságáról. Ők azt mondják, hogy nekik be kell tartani a rendeletet, ettől nem térhetnek el.
a módosított rendelet címe:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0700290.KOR
.
megnéztem a rendeletet azt feltételezem, hogy a rendelet módosítása közben belekerült egy ellentmondás, ugyanis az van a rendelet 16.§ (5)bekezdésében:
(5) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően
.
a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,
ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
*****************
ugyanakkor a következő bekezdésben (6) a következő található:
“Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni,….”, majd a b)pontban az alábbiakat:
.
a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény, vagyis ha 5,4-nél nagyobb a fesztáv, akkor teljeskörű, vagyis épületvillamosságot is magában foglaló kiviteli tervet kell készíteni.
.
ez az én olvasatomban ellentmondás, de jó lenne, ha a bejegyzést olvasó kollégák közül is megerősítenék ezt…
további adalék:
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM
Az engedélykérelem (bejelentés) tárgyában hozott döntés tartalmi követelményei
21. § (1) Építésügyi hatósági engedély megadása vagy megtagadása esetében – a 10. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően – a határozat rendelkező részének értelemszerűen tartalmaznia kell
e) tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályban előírtak szerint szükséges-e kivitelezési dokumentáció készítése.
*****************
1. a fenti passzus benne van a kiadott építési engedélyben?
2. meg tudná mondani, hogy pontosan melyik jogszabály melyik pontjára való hivatkozással nem fogadták be a tervdokumentációt.
Tisztelt Koós Úr!
A tervdokumentációt az építési osztály befogadta vagyis megadta az építési engedélyt a beadott engedélyezési tervdokumentáció alapján.
Az építési engedélyből az alábbiakat tudom idézni:
” 7.Tájékoztatom, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályban előírtak szerint kivitelezési tervdokumentáció készítése szükséges.” Nincs semmi hivatkozás.
“Mindezeket figyelembe véve a rendelkező részben határoztam az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 36. §-a, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007 (XII. 13.) OTM rendelet 28-31. §-ai alapján.”
Ezek után megtörtént a kivitelezés megkezdésének bejelentése a közigazgatási hivatalban.
A bejelentést nem fogadták el, mert a “Bejelentésük a 2008. évi XLIX. törvény által 2008. szeptember 1-i hatállyal módosított, az építési környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (ÉTV.)39. §-a, (5) bekezdésének C) pontja alapján nem megfelelő, mert bejelentésükhöz nem mellékelték az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.,31). Korm. rendelet 8. §-a (5) bekezdésében foglaltak szerinti kivitelezési tervdokumentáció részeként tett tervezői nyilatkozatot amely tartalmazza:
….
C) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását és az általuk tervezett dokumentáció (rész) megnevezését.
……”
Ezek után vittem a tervezői nyilatkozatokat, egyrészt az építész tervezőjét, aki az engedélyezési tervet és a tető kiviteli tervét készítette és a statikus nyilatkozatát, aki az alapozási és a tartószerkezeti kiviteli tervet készítette. Ekkor kérdezett rá az előadó teljesen jóhiszeműen és a további problémákat elkerülendő az ún. alapesetekre, hogy nem haladja-e meg azokat a terv, mert ha a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak bármelyikét igen, akkor teljes körű kiviteli terv készítendő és nem tudja elfogadni az általam vitt tervezői nyilatkozatokat.
Itt tartunk most.
Miklós
Szerintem ez egyértelmű.
290/2007 (X.31)
“4) Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően
a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,
ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,
d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint.”
A “b és c” pontok szerint gépész és elekromos akkor kell, ha nagyobb 30, ill. 7kW-nál. Ez független a fesztávtól.
Az más kérdés, hogy a rendelet számos helyen ütközik a nemzeti szabvánnyal, de ez más kérdés.
Arra is kell gondolni, hogy a szolgáltatók (ELMÜ, stb) a használatbavételnél kérheti ezket a terveket.
alóban érdemes lenne egy összefoglaló írás arról, hogy a rendeleteink szakmailag mennyire értelmesek. Kiderülne, hogy egy dillettáns koncepció eredményei, ami mid az építtetőt, mind a tervezőt hátrányosan érinti. Ugyanis a szabályok betartásával lehet olyan épületet építeni, ami gazdaságtalan, ronda, ellentétes a szabványoknak.
Mégegyszer, mert az eleje lemaradt.
Valóban érdemes lenne egy összefoglaló írás arról, hogy a rendeleteink szakmailag mennyire értelmesek. Kiderülne, hogy egy dillettáns koncepció eredményei, ami mid az építtetőt, mind a tervezőt hátrányosan érinti. Ugyanis a szabályok betartásával lehet olyan épületet építeni, ami gazdaságtalan, ronda, ellentétes a szabványoknak.
Kedves István,
no hát ez az, csakhogy az (5) és a (6)bekezdés ellent mond egymásnak és a Közig Hivatal Szekeres úron a (6)bekezdés alapján szeretné behajtani a kiviteli terveket.
.
egy más ügyben vitám támadt egy építési osztállyal, ahol azt találta ki az oszt vezető, hogy az üres padlástér is beleszámít a bruttó beépített szintterületbe…ami hát lássuk be, egy vaskos képtelenség. ..de ahhoz elég volt, hogy kivágják a tervemet. Kértem állásfoglalást a Közig Hivataltól, a Fővárostól és a Minisztériumtól is. Mindhárman válaszoltak és igazat adtak nekem – MAGÁNVÉLEMÉNYKÉNT – mivel egy alkotmánybírósági határozat szerint senkinek sincs joga “JOGÉRTELMEZNI”. Ilyenkor maradna a biróság…no de hát ezzel kezdeni egy építkezést ?????
Nem, sajnos egyértelmű ez. Ha az épület nagyobb 3 szintnél és 250 m2-nél, akkor akkor is kell pl. elektromos terv, ha petróleum lámpával világítasz.
Ha ennél kisebb az épület, akkor elegendő az eng. terv, a 4-es pont kiegészítéseivel.
Az más kérdés, hogy az egész marhaság, de hát “itthon otthon vagyunk”.
földszintes, bruttó 250 nm és csak a fesztávolság haladja meg az alapesetet.
Akkor én úgy értelmezem, hogy tartó kell, de ha kisebb 30, ill. 7 kW, akkor gépész és elektromos nem.
Sajnos a közig hivatal nem így értelmezi. Ha csak egyetlen 5,4 m-nél hosszabb gerenda, áthidaló van az épületben, akkor a (6). pont lapján teljes körű kiviteli terv készítendő
Nem lep meg.
Engem viszont igen. Mivel egy egyszerű építtető vagyok, aki 30 évvel ezelőtt építkezett utoljára és most kénytelen vagyok beleolvasni a jogszabályokba, amelyek már olyan részletesek, hogy azt is meg akarják mondani, hogy mit építhetek és azt mennyiért építhetem , ugyanakkor tele vannak ilyen ellentmondásokkal, amelyek oda vezetnek, hogy a költségvetést már az elején túllépjük az olyan kiadások miatt ami nem mi rajtunk múlik. Augusztusban adtuk be az építési engedély kérelmet, az akkori jogszabályokat figyelembe véve terveztük meg az épületet és kalkuláltuk a költségeket. Nem számoltunk teljes körű kiviteli tervvel vagy az épület áttervezésével, ahogyan ez utóbbit is javasolta a közig hivatal szakembere.
Kedves László
Mivel segítséget kértél – és Miklós megkért, hogy mondjak véleményt – monadnék a kiviteli tervről néhány szót, talán hasznos lesz. “5 év tervezői, kivitelezői és minőségellenőrzési tapasztalattal talán van jogom az alábbi néhány megállapításra.
1. Egy jó kiviteli terv mindig kevesebbe kerül, mint a helyszíni rögtönzések költségei.
2. A kiviteli terv a legalkalmasabb segédseszköz az ütemezés, a minőségellenőrzés és a költségek ellenőrzésére.
3. A tervező a tervezés természeténél fogva az egyetlen azonos érdekeltségű partnere az építtetőnek. Ez a partneri viszony akkor teljes és hatékony, ha nem az eng. tervig tart, hanem az épület átadásáig.
4. Sajnos a kivitelezők – még a jónak mondhatők és jó hozzáállásúak (akik nem csak pénzkeresetnek tekintik a munkát) – nagy százalékban néha az alapvető technológiákat nem, ill. hibásan ismerik. Gyakran előfordul, hogy néha többlettmunkával és anyaggal építenek hibás szerkezetet. A kiviteli terv itt is segítség.
Szándékosan nem tértem ki a szabályozási anomáliákra, arra próbáltam rámutatni, hogy a kiviteli terv akkor is hasznos, ha nem kötelező.
Kedves László! Próbálja így közelíteni a dolgot és az összes tervező bevonásával készítessen kiviteli tervet, a koordinációt bízza az építészre, meggyőződésem, hogy meg fogja érni.
A házát pedig semmi esetre sem tervezze át 5,40-esre, biztos azért nem az, mert az Ön igényeit kielégítő ház nem azt igényli. Ilyen javaslat szerintem a szabályozás önhitségének manifesztuma, engem felháborít, mert cinikus is.
Miklós
Utólagos engedelmeddel, remélve, hogy nem hibázom, ezt a szöveget beteszem a http://www.epiteszforum.hu/node/11184
honlapra. Nem reklám miatt, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy a szakmán belüli egymás okosítása nem vezet sehová, minden lehetőséget meg kell ragadni a lehetőséget az építtetőkkel folytatott párbeszédre. A Te honlapod ezt szolgálja, igen jó kezdeményezés, a két fórum közötti átjárás talán mind a két helyen hasznos.
Elnézést, elküldve látom a hibákat.
László, bocs az elején a tegezésért, elírtam
Nem “5″, hanem “25″ év gyakorlatom van.
Kedves Koos Miklós Úr! Táj és kertépítész vagyok, így különösen megdöbbentő számomra, hogy közterületi parkokhoz és játszóterekhez, a hozzátartózó kerítésekkel együtt, nem kell engedélyezési terv. Ez feltételezi, hogy se közműegyeztetés, se fakivágási-pótlási kötelezettség sem szükséges! Ennek értelmében bárki ötletszerűen építhet parkokat, akár a közműhálózatra is, mint korábban, kivágathat fákat végzettség és szakértelem nélkül.
Ezzel ellentmondásban köztéri városi park kiviteli terv készítésére kaptam megbízást egy olyan engedélyezési terv alapján, melyet az engedélyező hatóság 2008. dec.11-én pecsételt le. (Az engedély megadását el kellett volna utasítaniuk, mert ekkor már nem volt engedélyköteles a parktervezés). Kérdésem: az Ön véleménye szerint a kézhezvett jogtalanul engedélyezett, de engedélyezett terv, formailag megváltoztatható – e? Szükséges-e ehhez az engedélyezési tervet (tervező szellemi terméke, mint ilyen, jogvédelem alatt áll-e?) elkészítő kollega hozzájárulása, vagy a teljes engedélyezett tervdokumentációt semmisnek tekinthetem?
kedves Judit,
előrebocsájtom, hogy továbbra sem vagyok jogász, csak egy mezei építész. az a véleményem, ha az eredeti tervet használja fel, akkor foglalkoznia kell a szerzői jogokkal, ha nem használja fel és egy teljesen újat készít, akkor nincs milyen szerzői joghoz alkalmazkodnia.
.
Célszerű azonban a település (kerület) rendezési/szabályozási tervét átfutni, hogy a közparkokra nincs-e utalás benne, mert törvénykezési szempontjából alacsonyabb szinten (mint pl. egy önkormányzat) un. megengedőbb jogszabályt nem, de szigorúbb rendeletet hozhat.
.
A szellemi termék nem attól válik szerzői jogvédetté, hogy engedélyezik, hanem hogy létrehozták. Mindaz amit Ön lerajzol, megtervez, az azzal pillanattól kezdve az Ön szellemi terméke, függetlenül annak formájától (az már más kérdés, hogy tudnia kell igazolni az eredetiségét)
Jó napot!
Érdeklődnék, hogy a tetőtérnél a szintterületet a 190cm-es belmagasságon belül kell számolni v.a teljes felületet?A meghatározott 300nm összes szintterület bruttóban v. nettóban értendő?
Tisztelt Koós Úr !
Ajánlanám figyelmébe a weboldalunkat. Nádtetőfedéssel foglalkozunk Hollandiában. Azthiszem a passzív ház témakörben és még sok egyéb tervénél gondolhatna erre a tetőfedési eljárásra, mely időközben modernizálódott, a kor igényeihez igazodva. Jelentősen időtállóbb és biztonságosabb is lett. Ezért is a Hollandiai biztosítók az új technológiával készített tetőknél kevesebb mint a felére mérsékelték a biztosítási díjaikat. További információkkal állok rendelkezésre , ha érdekli a téma.
Üdv.: B.Z. (barnazoli37 skyp címen)
kedves Barna Zoltán,
, keresni fogom emailben
elnézést, hogy nem válaszoltam eddig, de épp egy passzívház konferencián voltam
kedves Joe,
a bruttó szinterületet csak az 190 cm-nél nagyobb belmagasságnál kell számolni
Tisztelt Koós Úr!
Köszönöm válaszát, de itt egy ellentmondást vélek felfedezni. Az én olvasatomban a bruttó szintterületbe a belső és kűlső határoló falak alatti terület is beleszámít. Viszont ha a tetőtérben csak az 190 cm-nél nagyobb belmagasságú területet számolom, akkor azon a szinten a határoló falak sem számítanak bele? Illetve ami még kérdéses számomra, hogy a földszinti terasz egyértelműen nem számít bele a földszint bruttó szintterületébe, de az emeleti teraszról sincs említés a 253/1997-es kormányrendeletben, ahol a szintterület fogalmának meghatározását megtaláltam.
Ezek tükrében tanácstalan vagyok a teljes épületem összes szintterületének kiszámítása tekintetében.
Segítségét előre is köszönöm.
a tetőtérnél ami 190 cm alatt van az számít bele, ha a határoló fal a belső oldalon mondjuk 198 cm, akkor a falból csak annyi számít bele, ami 190 alatti. Az erkély és az emeleti terasz beleszámít már (korábban nem) a bruttó szintterületbe, viszont a földszinten csak az a terület, ami szerkezettel körülvett és fedett. Tehát egy tornác igen, de egy konzolosan előrenyúló emeleti épületrész alatti fszti terasz már nem számít bele.
Tisztelt Koós úr!
Ismételten a tanácsát szeretném kérni, ha egy telken különálló épületként garázs kerül építésre, akkor annak a területét is bele kell számítani a szintterületbe vagy nem, hiszen különálló épület és így csak a beépítési százalékot fogja növelni?
mihez kell a bruttó szintterület számítás? Belefér-e a 300 nm-be vagy sem? A jogszabály csak területről rendelkezik, de épületekről nem, igy valószínűleg amit egy menetben engedélyeznek, azok összevonhatóak, de ez csak sejtés a részemről
Tisztelt Koós Úr!
Ne haragudjon, hogy kérdésemmel zavarom, de Joe előbbi kérdését szeretném pontosítani kicsit. Ha a teljes körű kiviteli terv elkészítését elkerülendő építünk egy olyan házat, ami belül van az összesen 300 nm összes szintterület határban és teljesen különálló épületként ( a 6 m-es tűzrendészeti távolságot betartva) építünk ugyanarra a telekre egy garázst, akkor ezeket érdemes-e két lépcsőben engedélyeztetni, hogy semmiképp se számolják egybe a szintterületet?
Az én olvasatomban a rendelet építményről és építményrészről beszél és nem egy telken épített épületek összességéről tehát szerintem nem kell összevonni a két különálló épületet.
Nagyon kíváncsi lennék az ön szakértő véleményére a kérdésben.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
azt irtam fent: “de ez csak sejtés a részemről” vagyis nem tudom. Sajnos nem tudok újabbat mondani, mint amit fent írtam, a jogszabály nem tesz említést több épület esetéről.
Mindenesetre hadd jegyezzem meg, hogy a kiviteli terv az nem valami “ördögtől való dolog”, amit mindenképpen el kell kerülni, nagyon is fontos egy kivitelezéshez.
Kedves Miklós!
Hol lehet beszerezni (ha lehet legkedvezőbben) a helyszínrajzon feltüntetendő abszolút szintmagassághoz szükséges adatokat? Pl. egy kis utcában található családi ház engedélyezési tervéhez is meg kell adni ezt az értéket.
Válaszát előre is megköszönve:
László
területileg illetékes földhivatal. csak az a hivatalos érték. Lejtős területen esetén a szintvonalakon szerepelnek az egész számú értékek.
Tisztelt Koós úr!
Egyik előző kérdésből megtudtuk, hogy a szintterület számításnál csak az 1,90 belmagasság fölé eső részeket kell számítani, köszönet érte. A pinceszintet figyelembe kell venni az épület össz szintterületének számításakor?
(A kiviteli terv készítésének mérlegelésekor van jelentősége, hogy az épület eléri-e 300nm össz szintterületet)
Köszönettel: Birkás Zoltán
Kedves Birkás Zoltán,
az OTÉK fogalom magyarázata szerint minden beleszámít a következők szerint:
“90. Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét.”
.
vagyis nem tesz különbséget pince, fszt és emelet között
Kedves Miklós!
Ugye jól emlékszem, hogy Budapesten, a BVKSZ szerint, a pinceszintet, ha ott a rendeltetési egységek kiszolgáló tárolói vannak, nem kell beleszámítani, az indokolt gk. szám mértékéig.
üdv:
Architext
igy van, gondoltam rá, hogy beleirom, de csak keveredés lett volna belőle. ha szabad ilyet irnom, bp-en ritka idióta előírásokat kell betartani, emiatt egy házamat nem is tudtam teljesen alápincézni, kellett egy alá nem pincézett részt is kialakitani, mert különben nem kaptunk volna engedélyt (lakásonként 50 nm garázs + 25 nm tároló)
Lakásonként egy gk. és korlátlan tárolóhely, úgy tudom. Előfordul, h a garázs felét az eng. terven leválasztjuk tárolónak, h a teljes felület kiessen a szintterületből. Egy korábbira: sz.tem csak a fedetlen terasz nem számít bele a szintterületbe, a fedett, az épületkontúrig helyiségnek minősül, ezért én úgy értelmezem, h bele kell számítani. (persze kevés hatóság tudja)
üdv:
Architext
nem korlátlan, csak 25 nm !
köszönöm, ez a 25 m2 nekem új.
Kedves Miklós! a véleményedre, tanácsodra lenne szükségem, ha itt lehet.
Az OTÉK módosításban futottam bele egy számomra elhibázottnak tűnő szabályba, zártsorú beépítésre vonatkozóan:
Építmények közötti legkisebb távolság
“36. §
…
(3) Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll – az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében – a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.”
vagyis, ha jól értem, hiába zártsorú az övezet, ha a szomszédban bárhol áll épület ablakkal, v. ablak nélkül, el kell hagyni a telekhatártól 3 m-t, (a telekhatártól adja meg, holott az épületek távolságáról szól a §) miközben a tűzfaltól sem telepítési, sem tűztávolságot sem kell tartani (tűzoltó megerősítette), tehát lehetne a telekhatáron is. Ebből az utcában csak akkor alakulhat ki zártsorú beépítés, ha a beruházók a szomszédos telkeket is előre felvásárolják, és lebontják az épületeket. Nem hinném, h ez lett volna a jogalkotók szándéka. (ha a gondolatjelek közt az lenne, h amennyiben az épület használhatóságának fenntartása indokolja…, de ez meg gumijogszabály lenne)
, pedig bp-i kerület)
Tehát kérdésem, jól értem-e szerinted? Az önkormányzatnál is tanácstalanok (mint egy kisközség
Te mit tennél, mert így szinte értelmetlen lenne a beruházás, annyira lecsökkenne a terület, de az éphat is gondban van, nem alakul ki zártsorúság.
Elnézést, ez hosszú lett.
üdv:
Architext
én ezt úgy értelmezem, hogy csak akkor kell elmaradni 3 m-rel, ha ablak nyílik a meglévő épületen a szomszéd felé, különben a használhatóság nem merül fel, lévén tűztávolságot nem kell tartani.
(de még igy sincs értelme a rendelkezésnek…)
Köszönöm, nagyon szeretném így érteni, de sajna nem ír sem ablakról, sem arról, h milyen messze van a szomszédház. (esetünkben pl. az egyik 6,5 m-re, és ablaktalan)
Tartok tőle, h egy minisztériumi állásfoglalás sem segít, így meg kockáztatni, h egy társasház tervet esetleg el kell dobni egy másodfok után… Hát elég nagy bukta lenne.
Esetleg van ötleted, mi lehetne a biztonsági kűr?
köszönöm:
Architext
állásfogalás kérése a Közig Hivataltól, még akkor is, ha azt fogják irni, hogy egy Alkotmánybírósági döntés szerint jogértelmezésre senki sem jogosult, csak a jogalkotó.
Nesze semmi fogd meg jól. Tele van hibával az építési jog, de nem lehet átlépni rajta…
Köszönöm, akkor erre indulok, bár csak rosszat hallottam az illetekesünkről.
Ha elutasítja,már csak a minisztériumban kezdeményezhetem a rendelet módosítását, de ez inkább pl. az önkormányzatok dolga lenne, őket is sújtja: a zártsorúra szabályozott területek így sosem válnak azzá.
üdv:
Architext
Tisztelt Koós Úr!
Ha az egy szintes 100 nm-es családi ház nappalijának porotherm födémje 5,7 m fesztáv széles kell-e kiviteli/statikai tervet készíttetni?
ha csak egy szakág vonatkozásában meghaladja az un. alapesetet, jelen esetben az 540 cm-es fesztávolságot, akkor az adott szakágban kell csak kiviteli tervet csinálni.
Megjegyzésem: ennek persze csak akkor van értelme, ha építész kiviteli terv is készül, mivel jobb ha a részleteket az építész találja ki.
Tisztelt Koós Úr,
500 nm bruttó területű, 20 boxos lóistállóhoz, a legnagyobb fesztáv 3,00 m, fűtetlen- milyen kiviteli tervet(eket) kötelező készíttetni? Teljeskörű, vagy elég csak építészeti?
Válaszát előre is köszönöm! DK.
ebben az esetben (ha nem monolit a szerkezet), akkor valóban csak építészet kiviteli terv szükséges
a rendelet szerint 540 cm fesztávolság felett építész és statikus kiviteli terv készítése kötelező.
.
a jogszabály szó szerint így szól:
b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,…
.
itt nincs szó a teljes körű kiviteli tervről
.
viszont a következő pont értelmezhető így is:
“(6) Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését
a) a (3) bekezdés b)-g) pont és a 16. § (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmény,
b) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény,”
.
A jogszabály félreérthetően fogalmaz és amikor én is rákérdeztem hasonló ügyben az építési előadónál, azzal hárította el, hogy a kiviteli terv meglétét nem ő fogja ellenőrizni, hanem az építésfelügyelet.
Üdv,
Ezt találtam egy oldalon:
“…a kiviteli terv drágább mint az engedélyezési terv, de van rá lehetőség, hogy csak a műszakilag indokolt részleteket dolgoztassuk ki a tervezővel. Egy rosszul elkészített lépcső visszabontása sokkal többe kerül, mint egy jó terv!”
Konkrétan mi lehet egy családi háznál a minimális építész kiviteli terv tartalma? Nekem csak a felügyeleti ellenőrzés miatt van rá szükségem, mert sokat látott szakik fognak dolgozni a házamon. Viszont nem szeretném, ha a tervező nagyon “lehúzna”, így csak a minimális munkát szeretném megrendelni tőle – de ezt nem tudom hogyan “megfogalmazni” felé.
Valakinek valami ötlete vagyon?
a jogszabály igy szól:
“a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t”
.
vagyis ha van középszelemen és taréjszelemen és ezáltal a megtámasztás nem haladja meg a 6 m-t, akkor nem kell kivitelei terv
Köszönöm válaszát és én már értem, de az illetékes Építésfelügyeletnek más a vélleménye, sőt azt mondták, hogy nekik az van kiadva, hogy ha a talpszelemenek távolsága meghaladja a 6 m-t akkor minden esetben követeljék meg a kiviteli tervet függetlenül az alátámasztásoktól. Szerintem nem jól értelmezik a jogszabályt, de ki az akinek fel kéne világiosítani őket! Az “és” illetve arra hivatkoznak, hogy “vagy” szó szerepel a jogszabályban. Szerintem ez a jó!
Tisztelt Koós Úr!
Önben bízok, hogy választ tud adni kérdésemre, mert a terület Mérnöki Kamara sem tudott.
Villanyszerelő mester vagyok,és Felelős Műszaki Vezető.
Jelenleg egy 4 lakásos társasház kivitelezésénél építésügyi ellenőrzést kaptunk.
Az általam benyújtott elektromos kiviteli tervdokumentációt /műszaki leírás, tervezői nyilatkozat, kiviteli tervrajz/ saját kezűleg készítettem el.
Az ellenőr jegyzőkönyvbe vette ,hogy olyan tevékenységet folytatok amire nincs jogosultságom, mert szerintük csak tervező tervezhet!
Tudomásom szerint /mester képzésen elhangzott/
maximum :4 lakásos társasházat, 6 tantermes iskolának én még megtervezhetem az elektromos hálózatot.
A mestervizsga szakdolgozatban is szerepel a tervdokumentáció!/családi lakóházat vagy 6 tantermes iskolának kellett megtervezni./
Sajnos a Mérnöki Kamaránál senki nem tudott pontos választ adni, hogy a Mester képzettség mire terjed ki.
Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel !
kedves K. Dezső,
megvallom ezzel megfogott engemet, mivel a mérnök kamarát egyáltalán nem ismerem, de gondban lennék, ha ugyanezt pl. egy kőműves kérdezné tőlem az építész kamarát illetően. azt tudom, hogy az építész kamaránál ilyen jogosultságot már nem adnak ki, a régieket viszont megtarthatták, igy a mi kamaránkban is tervezhetnek még elég sokan, akik eredetileg nem tervezőként végeztek. ez azonban nem biztos, hogy automatikusan érvényes a mérnöki kamarára is.
Sajnálom h nem tudtam segiteni. A legegyszerűbb volna felhívni a Mérnök Kamara központját:
Elérhetőségük:
1094 Budapest, Angyal utca 1-3. info@mmk.hu
Telefon: +36 (1) 455-70-80
Fax: +36 (1) 455-70-89
Tisztelt Koós Úr!
Kiviteli terv tartalmával és a kivitelezés felelősségével kapcsolatban vagyok bizonytalan, kérem segítsen, ha módjában áll!
Egy 4 lakásos társasház engedélyes, majd építész kiviteli terveit készítettem el. Ezen kívül készült statika és gépészet. Az előírás szerint készíttetni kellett volna geotechnikai munkarészt is a keletkező munkagödör mélysége miatt, de ilyen nem készült, sem a megrendelő, sem a kivitelező nem készíttetett. Kinek a felelőssége, hogy az előírt munkarészek elkészüljenek? Illetve terhel-e engem építészként valami felelősség a munkagödör megtámasztás tervezetlensége, az esetleges (ne történjen) ebből eredő balesetek miatt?
Köszönettel:
Szombati Zoltán
amennyire tudom ilyen esetben a kedvezőtlenebb körülményeket kell figyelembe venni és a terveken megjelölni, hogy a kivitelezést – a föld kitermelése után – csak talajmechanikai vizsgálat elvégzése vagy a tartószerkezeti és az építész tervező helyszini terepszemléje és a látottak alapján tett utasitásuk alapján lehet megkezdeni.
Tisztelt Koós Miklós!
Tökéletesen egyetértek Önnel (legalábbis logikailag) az alábbi megfogalmazásánál:
“a rendelkezés szerint csak abban a szakágban kötelező a kivitelei terv készíttetése, amelyik túllépi az alapesetet, tehát ha csak a fesztávolság haladja meg az un. alapesetet, akkor kizárólag tartószerkezeti kiviteli terv készítése kötelező”
Ugyanakkor még az építészeti portálok jogszabály ismertetési oldalain is többféleképpen idézik a törvényt. Van ahol az alapeset felsorolása után a teljes körű kiviteli terv szükségességénél belekerült a fesztávok határának túllépése (vagyis a felsorolt fesztávok megléte nem befolyásolja a teljes körű, tehát építészeti kiviteli terv készítését, csak tartószerkezeti kiviteli terv kell). Ez egyébként teljesen logikus. Mert egyébként már egy kétállásos garázs esetén is kell kiviteli komplett terv (amit építészként szívesen elkészítek, csak a megrendelőnek nem kell, és csak a saját kizsigerelésének tekinti, és minket utál érte…)
Bennem már az is felmerült, hogy nemcsak elgépelés történt a jogszabályban ezzel kapcsolatban (hogy kimaradt az alapeset aa, ab, ac… pontjának a felsorolásából a fesztávra vonatkozó kitétel kihagyása?)… Mivel egyébként nem is logikus a tartószerkezeti kiviteli terv szükségességének a felsorolása, mivel gyakorlatilag szinte mindig kell…
Az önkormányzatoknak pedig illene tudni, mikor kell kiviteli terv, mivel az engedélyezési határozatban nekik ezt le kell írniuk…
Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére, ill. hogy Ön szerint kitől lehet “hihető” állásfoglalást kérni?
Az építésfelügyelet nagyon aktív mostanában,még családi házakat is nagy számban ellenőriznek..
Köszönettel:
Karádi Zsuzsanna
Tisztelt Kollégák és Érdeklődők!
Az internetes szakmai(???) oldalakon tapasztalt jogszabályok eltérő idézése és értelmezése úgy kihozott a béketűrésből (ezen oldal a kevés kivételek egyike), hogy újra végigböngésztem az ismert jogszabály-ismertető oldalakat és nagy örömmel fedeztem fel a legújabb Korm. rendeletet: 182/2010. (V.14.).
Ebből idézem az alábbi részletet:
22. § (3) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
[A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - biztonsági és egészségvédelmi tervből áll a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:]
“ae) az af) alpont kivételével 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy
af) 6,6 m-es falköz, oszlopköz méretű előregyártott födémszerkezet, vagy”
(28) Az Épkiv. 22. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését]
“b) a (3) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény,”
Vagyis győzött a logika (a sajtóhiba ??? felett),
és valóban csak akkor kell építészeti kiviteli terv, ha az épület 300 m2-nél nagyobb (bruttó össz-szintterület, 1000 m3-nél nagyobb, 7,5 m-nél magasabb. A tartószerkezeti méretek nagysága a tartószerkezeti kiviteli terv meglétét igényli csak.
Karádi Zs.
A hivatkozott rendelt már nem létezik helyette: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
ZZ:
Köszönet a linkért, azóta többen is kérték, ideírom az elérését:
a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet-et itt találják meg: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0900191.KOR
“IV. Fejezet
A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ”
a jogszabály a 2010/79. számú Magyar Közlönyben jelent meg: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10079.pdf
Kedves Koós Úr!
A szintterület-számítással kapcsolatban lenne pár kérdésem:
A korábbiakban már leírta, hogy a teraszokat hogyan kell figyelembe venni, azt írja, hogy:
“Az erkély és az emeleti terasz beleszámít már (korábban nem) a bruttó szintterületbe, viszont a földszinten csak az a terület, ami szerkezettel körülvett és fedett. Tehát egy tornác igen, de egy konzolosan előrenyúló emeleti épületrész alatti fszti terasz már nem számít bele.”
Nos a szintterület fogalom-meghatározásnál nincs benne, hogy szerkezettel körülvett, úgyhogy szeretném megkérdezni, hogy ezt az állítását mi támasztja alá? Egy családi ház tervezéséről van szó, ahol minden m2 számít, de biztosra szeretnék menni:)
A másik kérdés, hogy ha emeleten van egy terasz, ami zöldtető lenne, és csak a kert felől közelíthető meg, a házból nem is lenne felé ajtó, azt be kéne-e számítani?
Az alapján, hogy emeleti terasz és használati szinten van, igen, de mivel egy zöldtető csak nem tekinthető “burkolt épületszerkezetnek”, akkor nem…
köszönöm előre is a segítségét!
üdvözlettel,
Horváth Ádám
Tisztelt Koós Úr!
Egy két éve átadott, 5 szintes társasházban lakom a legfelső szinten, lakástulajdonos vagyok. Problémáink vannak a tetőszigeteléssel (penészedés, magas fűtésszámla, stb.), de az építtető egyáltalán nem akar együttműködni, hogy kiderítsük a hibát. A kérdésem az volna, köteles-e az építtető kiadni/megmutatni a kiviteli tervet egy lakástulajdonosnak? Ha ő nem, akkor ki tudjuk-e kérni valamilyen hatóságtól? A szerződéshez anno csatoltak műszaki leírást, de az nem tér ki részletesen a szigetelés és a falak vastagságára, anyagára.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
egy lakó
egy lakó:
természetesen joga van hozzá hogy megnézze, “mit kellett volna építeni”. A kiviteli tervet (kivéve a gáztervet) nem kell hatósággal jóváhagyatni, így legfeljebb csak a tervezőtől, beruházótól illetve a kivitelezőtől kérheti.
Horváth Ádám:
a telek beépíthetőségnél vannak olyan területek, melyek nem számítanak bele, ilyen pl. a 150 cm-nél nem nagyobb mértékben kinyúló konzolos szerkezetek, melyek legalább 240 cm magasan kezdődnek. Minden egyéb beleszámít a bruttó beépített területbe.
A tetőtérnél viszont az 190 cm-nél nagyobb belmagasságú területek.
.
Én sem tudok mást mondani, mint amit a jogszabály a fogalommagyarázattal körülír:
Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét.
forrás: http://koos.hu/2008/09/09/182-2008-mi-modosult-az-otekban/
Köszönöm a válaszát. Van esetleg konkrét rendelet, jogszabály, amire lehet hivatkozni, ha az építtető megtagadja a kiviteli terv kiadását/bemutatását?
Köszönöm!
egy lakó: passz, ezt inkább jogásztól kellene megtudni
Koós Miklós:
Köszönöm én is a válaszát!
A beépíthetőség feltételei világosak, viszont azok a konzolosok szerkezetek, amik nem nyúlnak túl 150 cm-nél jobban, azt a szintterületbe sem kell beleszámítani egyik szinten sem (azaz az építményszint részének számít-e még)? Azon sem, amit fed, meg a felette lévőn, amin erkélyt képez?
Lent ugye az már fedett teraszt jelent, ami ugyan nincs körülvéve más szerkezetekkel, de fedetlennek mégsem mondanám…
Egyébként tehát zöldtetőt valószínűleg bele kéne számítani?
Kérem segítsen még tisztázni ezeket!
üdvözlettel,
Horváth Ádám
Horváth Ádám:
az emeleti bruttó szintterületbe természetesen beleszámit egy konzolosan kinyúló épületrész, csak alatta nem, ha nem éri el a 150 cm-t. A zöldtető, ha az a fszt feletti födém kvázi megvastagodása, akkor az – SZERINTEM – nem számit bele, cserébe viszont olyan vastagnak kell lennie, hogy beleszámítson a zöldterületbe (50-80 cm), most nem tudom fejből.
Kedves Miklós!
Budapesti építkezésnél igencsak összetett a szabályozás…fentebb írtad, hogy a pinceszinti tárolókat nem kell figyelembe venni 25 m2/lakás területig a szintterület számításnál a BVKSZ 3. § (2) b pontja szerint. Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne:
1. ez a 25m2 honnan jön? Sem az OTÉK-ben sem a BKVSZ-ban nem találtam erre utaló nyomot.
2. a kerületi szabályzat a XXII. kerületben (KVSZ) szintén tartalmazza a szintterület számításnál figyelmen kívül hagyható részeket, de itt az első pinceszinti tárolók nincsenek megemlítve. Szerinted melyik az “erősebb”, vagyis hivatkozhatok-e a BVKSZ-ra, ha a KVSZ tételesen nem tiltja le ezt a pontját (csak nem említi)?
Van-e a terv leadása és az építkezés megkezdése közötti időeltolódás miatt jogszabályban előírt felülvizsgálati kötelezettség a kiviteli tervre, vagy “érvényességének” az épeng érvényességi határideje szab határt?