Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2008. május 29. csütörtök

Közreműködők | az építész (és a hatóság)

építészek
Az építési folyamat közreműködőiről szóló kis sorozatunkat még mindig az építészekkel folytatjuk. Az előző részben az építész és a megrendelő kapcsolatáról esett szó, a mostani írásban a(z építési) hatósággal kapcsolatos viszonylatokat nézzük meg.
A megbízók részéről – érthető módon – nehezen emészthető adottság az, hogy bár az engedélyeztetés folyamata  sok-sok jogszabállyal van körbebástyázva, egyrészről ezek nem mindenben fedik egymást, másrészt sokszor kevésnek, máskor meg soknak tűnnek. Amin az egyik önkormányzatnál átsiklanak, azt másutt centire megkövetelik. Így aztán sűrűn előfordul kérdés a Megbízók részéről, mi több volt már választási szempont a tervező kiválasztásánál, hogy

van-e kapcsolata az önkormányzatnál?

E mögött nyílván munkálnak még a régebbi, zsigeri reflexek, miszerint az “elintézni” annyit jelent, hogy van “segítség” a megfelelő helyen és beosztásban. Mostanság ilyet már nagyon nehéz találni, vagy azzal ajánlkozni, hogy “nekem mindent engedélyeznek”.

A gyakorlat sokkal inkább az, hogy szerencsés dolog, ha az építési előadó nem a benyújtáskor találkozik először a tervekkel, hanem előtte már bent járt nála a tervező és tisztázták a tervezés “peremfeltételeit”.

jóban lenni az ügyintézővel

Mielőtt félreértés lenne, itt szó sincs bárminemű korrupciós szándékról vagy  nyomásgyakorlásról.

Aki már járt építési osztály előadójánál az bizonyára látta az asztalát. Talán nem járok messze az igazságtól, amikor azt állítom, hogy nincs sok különbség építési előadók asztalai között: TELE VAN feldolgozandó aktákkal. Egy új ügy mindezen aktakupac aljára kerül és várja, hogy sorra kerüljön.

Egy ilyen akta “elintézése” hosszú idő, jogszabályok, rendeletek, belső ügykezelési szabályzat, hierarchia, szomszédok, hatóságok, hiánypótlások és egyéb kötelező határidők nyilvántartása mind-mind ide tartozik. Mindezt iratokkal, iktatással mások számára is nyomon követhetően dokumentálni, postázni…stb. Ne gondolja senki sem azt, hogy mindössze egy pecsétet kell rányomni. Egy ügyintéző kedvébe akkor tudunk járni, ha – bármilyen egyszerűnek is néz ki – mindazt teljesítjük, ami a jogszabályban elő van írva. Igen ám, de az, mint láttuk közel sem egyértelmű minden esetben, különösen nem akkor, amikor egy sor jogszabály alapvetően megváltozik, mint pl. most januárban. A módszer pedig roppant egyszerű: kérdezni kell. És ez az építész feladata, célszerű bemenni a tervezés megkezdésekor és igyekezni egy jó partneri viszony kialakítására az építési előadóval. Lehetőleg egyszer, de akkor hatékonyan és lehetőleg felkészülve a területre vonatkozó jogszabályokból. Ne neki kelljen elmondani Ádámtól és Évától, viszont egyből szól, ha mi magunk valamit kihagynánk a felsorolásból.

A második alkalom, amikor célszerű felkeresni az építési előadót, a tervek beadása előtt. Én be szoktam vinni vagy elküldöm előtte email-en pdf-ben a terveket és megmutatom és kérem, ha van ideje, nézze át, hogy megfelel-e az előírásoknak?

mikor teljes egy engedélyezési tervdokumentáció?

Van persze aki elutasít, mondván, neki ez nem dolga, nyújtsuk be, aztán majd elbírálja, vagy azt, hogy neki ilyesmire nincs ideje. Mondhatja azt is, hogy ő ilyet nem adhat ki, nem írhat le, mert ő mint hatóság nem mondhat kvázi magánvéleményt, de természetesen felfoghatja úgy is, és erre nagyon sok példa volt, hogy átnézi, elmondja az esetleges kifogásait és asszerint kerül benyújtása a terv és akkor már neki is fele energia átnézni a tervdokumentációt. Ez persze feltételez egy bizalmat is, hogy a benyújtott terven nem akarjuk egy másik tervvel félrevezetni.

A már említett óriási halom akta láttán talán elfogadható minden érdekelt számára, hogy akkor könnyítünk egy építési előadó dolgán, ha olyan dokumentációt kell elbírálnia, amit már részben ismer és úgy van összeállítva, hogy kevés munka legyen vele. Az építési előadók munkáját jogszabályok jelölik ki, de a munkamódszerek és a kapcsolattartás módja és mikéntje területileg nagyon változó.

A benyújtott tervdokumentációt a hatóság köteles 8 napon belül átnézni és ha valamit hiányol akkor hiánypótlási levelet küld a kérelmezőnek (a megbízónak). Bár a hiánypótlásban lehetnek olyan iratok, amik elsősorban az építtetőre vonatkoznak (tulajdon esetleg haszonélvezet igazolása…) a hiánypótlások nagyobb része általában a tervezőt érinti és neki kell ezeket elkészíteni, bepótolni, beszereznie. A rendeletben foglalt ügyintézési határidők csak e hiánypótlások beérkezésétől számíthatóak.

A tervek elfogadása és az építési engedély kiadása után az építész kapcsolata formailag és a legtöbbször gyakorlatilag is megszűnik a hatósággal.

SOROZAT AZ ÉPÍTÉS KÖZREMŰKÖDŐIRŐL
 építtetők és megbízók
 építész (és az építtető)
 építész (és az építési hatóság)
 építési hatóság
 szakhatóságok
 kivitelező(k)
 akikre nem számítunk

ne menjenek messzire, mert hamarosan jön a következő rész, ahol a tervzsűrikről és a hatóságok feladatairól fogunk beszélgetni (Ha nem akar lemaradni róla, kérjen email értesítést jobbra fent az oldalon)!

Ön hogyan kapott építési engedélyt ?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Ha  Önnek vannak jó/rossz tapasztalatai, kérem írja meg !

Hozzászólások (7): megnézem / hozzászólok

  • Szabó Iván

    2008. június 1. vasárnap - 08:45

    #2902

    Utólagos fennmaradási engedély??
    Már eleve szabálytalanul épített ház,ahol nem tartották be az oldaltávolságot /1.80 m-1.60 m !!!/,ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott.
    4 éve ismét környezetvizsgálat nélkül,engedélyek nélkül,megnyújtotta az épületet,s magasabb is lett az épület.Most az előttem Déli oldalon,kitakarja a kilátást,s a nyári hónapokon kívűl,a napfényt.
    Amikor a hatóság tudomást szerzett az átalakításról,szóban elhitte először,hogy csak 1 ! kisméretü ablak lett beépítve,de később a fotókon,filmeken kiderült a régi,s az új közötti különbség,de félő,így is engedélyezve lesz!!
    A terület rendezetlensége/keskeny zártkertek/ ,s övezeti besorolása miatt,40 éve ÉPÍTÉSI TILALOM van!Jelenleg L6-s övezet,de ez sem tisztázott.
    Mi ez,ha nem korrupció gyanus ügy,s az építési hatóság trehánysága.
    Mindez történik Bp. XI. kerületében.
    Tisztelettel:Bagoly

  • Bujnoczki András

    2009. július 23. csütörtök - 14:20

    #10665

    Teljesen mindegy,hogy milyen épitési zörvényeket alkotnak,a HATOSÁGOK ugyis ellehetetlenitik az épitési engedélyt,ha kiderül,hogy a MEGYEI BÍRÓSÁG ELNŐKÉNEK családtagjai érintettek a TÖRVÉNYSÉRTÉSEKKEL SZERZETT TÁRSASHÁZI TULAJDONRÉSZ SZERZÉSBEN-OKIRATHAMISITÁS-HIVATALI VISSZAÉLÉS.A feljebbviteli bíróságok meg visszaküldik az ügyeket az I.foku bíróságra.A bíroságokon ugyan olyan korrupcio folyik mint a gazdaság egyéb területén.
    Miskolcon már csak igy müködik.Még a legfelsöbb bíroság is probálja elsumákolni az ügyeket.Az ügyészségek meg nem hajlandok képviselni az ügyfelek érdekeit,mert rosz fényt vetne az együttmüködésre!!
    A fennmaradási engedélyeknél ugyan ez a probléma,mert -ha társasház esetén a KÖZÖS TERÜLETNEK SZÁMITÓ SZELLŐZŐKBE ÉPITETT KÉMÉNYEK ÉPITÉSÉHEZ NEM JÁRULTAM HOZZÁ -(söt a jegyzőtől kértem a lebontás elrendelését az életveszélyesség miatt-CO visszaáramlás-)akkor mi alapján adhat FENNMARADÁSI ENGEDÉLYT!!a haveroknak KORRUPCIOVAL ÉS BÍRÓSÁGI SEGÉDLETTEL MINDEN ELINTÉZHETŐ!!!Teljesen feleslegesek az épitési törvények MERT AZ ÖSSZEKÖTETÉS AZ ÚR!!!
    Miskolc már csak ilyen!!!

  • Angéla

    2016. május 28. szombat - 09:16

    #110136

    Tisztelt Uram!

    Arról szeretnék tájékoztatást kapni, hogy a Helyi Építési Szabályzatoknak van-e elévülési ideje, s ha igen, mennyi, illetve, hogy az Önkormányzatoknak ezeket a dokumentumokat nyilvánossá kell-e tenniük, vagy csak a hivatalban kell megőrizniük.

    Az alaphelyzet az, hogy építkeznénk, egyszerűsített eljárásban beadtuk e terveket – melyeket az építészünk korábban a helyi főépítésszel leegyeztetett -, s most a járási hivatal elutasította, miszerint van egy olyan 2009-es helyi tervezet – melyet eddig sem mi, sem az építészünk nem látott -, amelyen a mi telkünkből az önkormányzat, ha akar, majd egyszer le szeretne csípni egy sávot út kialakítás céljára. Emiatt az ingatlanunk jelenleg rendezetlen, építkezni rá nem tudunk, ha mégis szeretnénk, saját költségen méressük ki újra, osztassuk meg, s jegyeztessük be a Földhivatalnál.
    Ez így megállja a helyét? Valóban egy hét évvel ezelőtt meghozott terv miatt – amiből tudjuk, semmi nem lesz, mivel fontosabb dolgokra sincs az önkormányzatnak pénze – nekünk kell rendezni az ingatlanunk helyzetét, s ennek összes költségét viselnünk? S mikor ingatlant vásárolunk, kötelességünk-e a helyi szabályzatokat is átböngészni, hogy majd egyszer az önkormányzat tervez-e ott valamit, vagy elég, ha a hivatalos, földhivatali bejegyzést vesszük alapul?

    Válaszát előre is köszönöm:
    Angéla

  • Angéla

    2016. május 28. szombat - 17:23

    #110147

    Nagyon köszönöm válaszát.
    A területen van egy ingatlan, s korábban ezt szerettük volna bővíteni, s erre meg is kaptuk az engedélyt ugyanattól a hivataltól. Majd az új CSOK kapcsán úgy döntöttünk (4 gyerekkel), hogy mégiscsak lebontjuk, s a helyére (!) építünk egy újat. A fellelt szabályozási terv alapján a régi házunk sarkát vinné el az út. Azt az engedélyt helyesen adták ki?
    Egyébként az építészünk többször járt az önkormányzatnál egyeztetni, de mindig csak a földhivatali térképet tették elé. A bővítést az önkormányzat láttamozta, településképi véleményt is kiállított róla, engedélyeztetésre javasolta.

  • Angéla

    2016. május 28. szombat - 21:23

    #110151

    Úgy látom, akkor nem marad más hátra, mint saját költségen megosztani a telkünket: belterületi ingatlanra és magánhasználatú útra – s ez utóbbin rajta az összes közművel -, ha majd egyszer (?) az önkormányzat meg akarja venni.
    Koós Úr, még egyszer nagyon köszönöm a válaszait és a segítségét!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Milyen az építész szakma helyzete? | Kérdőív az építészekről 2017 – 5. rész

  A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)   egy szóval siralmas, kiszolgáltatott, rossz, nehéz, kiszolgáltatott, tragikus, szellemi prostitúció, stagnál, súlytalan, […]

Milyen az építész szakma helyzete? | Kérdőív az építészekről 2017 – 5. rész
2017. június 28. szerda
SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább