Vannak önkormányzati előadók, akik ezt rosszul viselik, nem képesek kezelni, nem tudnak különbséget tenni lényegi és nem lényegi dolgok között. Az építtetők pedig sokszor mindent bevetnek, hogy elérjék a céljukat: pénzt, nyomást, ismerettséget. A másik oldalon pedig ott vannak azok a jogszabályok, amik hiába is vannak sokan, mégis könnyen bele lehet magyarázni olyat is, ami nincsen benne, a jog – bármennyire is úgy tűnik – elég sokszor nem olyan, mint egy egzakt tudomány, ebből következően “értelmezési különbségek adódnak”.

Valóban vannak rossz hírű önkormányzatok, előadók és főépítészek, magam is találkoztam már korrupcióval, ellenséges hozzáállással, “hogyan mertem bemerészkedni más vadászterületére” effektussal, de mivel én folyamatosan találkozom a hatósággal, a döntő többség nem ilyen: amit elvár és megkövetel, az mind a jogszabályban rögzített.  Persze ez egy adott eset érintettjét nem igen vigasztalja, de hát a hatóság emberei is “emberből vannak”.

Bármennyire is nem illendő ilyet mondanom, de összességében sokkal többet kellett hadakoznom építtetőkkel, mint a hatóságokkal.

egyablakos ügyintézés … vagy mégsem?

Mindezt tetézi az a körülmény is, hogy az építési jogban is bevezették az egyablakos ügyintézést, vagyis, hogy egy helyre kelljen csak menni és beadni az iratokat, így nyilván a problémák és a beadandó (kifelejtett) iratok száma is koncentrálódik. Persze ez sokszor csak elvi lehetőség, mert a tervezőnek igenis szükséges egyeztetnie különféle hatóságokkal, ha a tervezési program vagy más valami indokolja, így lesz aztán az egyablakosból sokablakos ügyintézés.

a hatósági munka is egyfajta szolgáltatás,

amiért ráadásul fizetünk is (illeték), ha pedig szolgáltatás akkor elvárunk bizonyos határidőket, és egyéb jogszabály szerinti számonkérhetőséget. Ezt meg sokszor a hatóságok felejtik el, különösen, amikor ügyfélfogadási időben válnak hirtelen elérhetetlenné az ügyintézők, vagy tűnnek el hosszú félórákra.

Kiemelt vagy műemlékileg fontos területen előírás lehet (az önkormányzatok által ismét létrehozott)

a tervzsűri (amit mellesleg egyszer már megszüntettek)

Ez alapvetően az építészt érinti, bár ott, ahol meghívják az építész, ott meghívják az építtetőt is. Persze van olyan önkormányzat is – ilyen pl. a Budapest, XII. kerületi – ahol összeül a grémium és hoz egy verdiktet, és az úgy van, punktum, az érdekeltek pedig kapnak egy értesítést. Azt tudni kell, hogy a tervzsűrik pusztán tanácsadó testületek, ahová általában – kirakatként – meghívnak neves vagy nevesnek tartott építészeket, saját magukat levédendő. Mivel a meghívott építészek nem önkormányzati alkalmazottak, hanem számlás vállalkozóként vesznek részt a munkában (magyarul pénzért osztják az észt), ezért a legtöbbjüknek nincs mélyreható ismerete a kerületi szabályozásról, arra egyébként is ott van a főépítész – a tervzsűrik elmaradhatatlan szereplője – így nem marad más hátra, mint az esztétizálás, ami egy hatósági ügymenetben meglehetősen ingoványos terület.

kinek a joga megmondani, milyen is a “szép ház”?

Az hogy mit lehet építeni egy adott területen a szabályozási tervek határozzák meg, azon túl, hogy egy épület miképpen nézzen ki, már építész függő. 100 építész 100 féle módon oldaná meg. Melyik fogadható el? Azok döntik el, akik éppen ott vannak a tervzsűrin? Látható, hogy ez nem igazán vezet sehová, de az önkormányzatok mégis ragaszkodnak hozzá, mi több előfordul, amikor egy önkormányzaton belül az építési osztály és a tervzsűri közel sincs egy állásponton.

A tervzsűrik tanácsadó jellege leginkább ott tud érvényesülni, amikor egy terület szabályozása változik, amikor a területi besorolás nem ad egyértelmű szabályozást, amikor tényleges illeszkedési szempontokat kell mérlegelni (pl. egy zárt sorú beépítésnél).

Az egyes települések szabályozási tervei, rendeletei határozzák meg, hogy mely területeken kötelező a tervzsűri véleményét kikérni, de ettől függetlenül az építési hatóság – ha bizonytalan a benyújtott terveket illetően – kikérheti a tervzsűri véleményét, de ahogy írtam, a tervzsűri véleménye nem kötelező érvényű az építési hatóság számára, saját belátásuk szint dönthetnek, hogy figyelembe veszik-e vagy sem?

Mindeddig csak a hatóságról vagy építési hatóságról írtam, ami legtöbbször egyet jelent az önkormányzat építési hatóságával, de nem minden esetben. Ez ugyanis az un. elsőfokú építési hatóság, a másodfokról (ami a területileg illetékes) Közigazgatási Hivatalt jelenti majd külön cikkben lesz szó és azokról az esetekről is, amikor nem az önkormányzat építési osztálya (alosztálya, irodája….) az elsőfokú építési hatóság.

SOROZAT AZ ÉPÍTÉS KÖZREMŰKÖDŐIRŐL
építtetők és megbízók
építész (és az építtető)
építész (és az építési hatóság)
építési hatóság
szakhatóságok
kivitelező(k)
akikre nem számítunk

ne menjenek messzire, mert hamarosan jön a következő rész, ahol a további szakhatóságokról fogunk beszélgetni (Ha nem akar lemaradni róla, kérjen email értesítést jobbra fent az oldalon!).

milyen stílusú házban lakna szívesen ?

• hagyományos parasztház
• alpesi stílusú
• bauhaus stílusú
• posztmodern
• eklektikus
• modern
• high tech
• neves építész tervezte
• puritán
• historizáló
• un. "mediterrán"
• felújított régi
• mindegy csak szép legyen a környezete

Eredmények

 Loading ...

Ha  Önöknek vannak jó és rossz tapasztalataik, kérem írják meg !

Szólj hozzá