A “korszerűség”-ről indított sorozat mostani részében jutottunk el a korlátlanul és ingyenesen rendelkezésre álló energiákhoz. Az un. megújuló energiaforrások közé tartozik a vízi-, a geotermikus-, a szél- és a napenergia illetve a különféle hőszivattyúk (terjedelmi okokból, ez utóbbi kettőről külön lesz szó).

Ide sorolják még a biomasszát is, de amíg a többi valóban korlátlanul áll rendelkezésre, addig a biomassza csak az emberi tevékenység (erdészeti vagy mezőgazdasági termelés) közben keletkező hulladékot és mellékterméket jelenti, amely még további beavatkozást, átalakítást igényel, hogy energiát tudjuk belőle kivonni. E tekintetben viszont már nem nevezhető ingyen energiának, ezért tettük az alternatív energiák közé.

“Kislexikon | megújuló energiaforrás
Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás során nem csökken a forrás, a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőle energia. Például a Nap ugyanúgy fog sütni a későbbiekben, függetlenül attól, hogy most hasznosítjuk-e a napenergiát vagy sem. Ellenben az autók által elégetett benzin nem termelődik újra, előbb-utóbb elfogynak a világ olajkészletei.
Példák megújuló energiaforrásokra: napenergia, szélenergia, biomassza (növényi és állati eredetű szerves anyagok), geotermikus energia, vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatokból származik.
Példák nem megújuló energiaforrásokra: fosszilis energiaforrások (olaj, földgáz, szén), atomenergia.
Ugrás a Lexikon kezdőlapjára “

vízenergia

 

mivel egy medence kellős közepén élünk, így a vízi energia csak igen korlátozottan használható ki, valamikor a vízimalmok tudták kihasználni, de ma már ezzel az energiaforrással nem számolhatunk komoly mennyiségben.

“A Tiszán működik a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű 11,5 megawatt és 28 megawatt teljesítménnyel, ezek Magyarországon már nagynak számítanak. A Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken jelenleg nem üzemel villamosenergia-kiteremlésre alkalmas erőmű.” forrás: origo

geotermikus energia

a geotermikus energia szempontjából már szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen nálunk – elsősorban az Alföldön – számottevő mennyiséggel lehet számolni, ráadásul fele olyan mélységben találunk megfelelő hőforrást. Ugyan ezt is korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrásnak hívják, de csak akkor, ha a kiszivattyúzott vizet visszavezetik, különben előbb vagy utóbb ki fog fogyni.

“A termikus adottságok miatt nálunk 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot. 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom, a potenciális energiamennyiség az USA és Kína mellé emeli az országot a statisztikákban. Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás 0,28 százalékát teszi ki hazánkban. Geotermikus energiából Magyarországon nincs villamosenergia-termelés, miközben a legnagyobb kitermelők – az USA és a Fülöp-szigetek – évente 2-2000 megawatt energiát termelnek ki készleteikből. forrás: origo

A gazdaságos felhasználása korántsem családi ház nagyságrendű, hanem nagyobb lakóegységek, üzemek ellátására érdemes igénybe venni. jelenleg is hasznosítják részben épület, részben melegházak fűtésére.

szélenergia

Magyarországon a 2000-ben, mindössze 2 hónap alatt felállított Inotai volt az első szélerőmű. Azóta szerencsére jelentősen (de nem elégségesen) bővült ez a rendkívül környezetkímélő energiatermelő. Magas a beruházási költsége, hisz 100 milliókról van szó. Sajnos a hazai villamosenergia elosztás olyan gyerekcipőben jár, hogy most gyakorlatilag átmeneti stop van, mivel nem képes a rendszer a (valóban nem kiszámíthatóan) termelődő villamos energiát hatékonyan elosztani.

A Magyarországi szélerőművek listája (Wikipédia) a 2008 április-ig megépült szélerőműveket tartalmazza. Összesen 63 db szélerőmű van Magyarországon, melyeknek összkapacitása 112 MW.

Szerencsére megjelentek a jóval kisebb kapacitású szélgenerátorok, szélkerekek is, amelyek egy-egy háztartás villamos energia szükségletének (legalább egy részét) már képesek biztosítani. Tájékoztatásul, egy 300 W-os 130.000 Ft, egy 2000 W-os egység cca. 500.000 Ft, egy 8000 W-os pedig 3 millió Ft.

Ezek már reális alternatívát jelentenek ott, ahol nincsen vezetékes áram illetve, aki szeretné függetleníteni magát a közműtől. Hátránya, hogy az energia átmeneti tárolása csak eléggé korlátozottan oldható meg, jobbára csak nagy kapacitású akkumulátorokkal, amik viszont növelik a beruházási költségeket. Előnye mindenképpen, hogy ahol kiépített vezeték van és felesleg adódik, ott az elektromos műveknek szabott áron át kel venni a megtermelt áramot (a villanyóra kvázi visszafelé forog).

Javaslok megnézésre egy Zseniális reklámfilmet a szélről

“…Azt hiszem soha sem értettek meg. / Úgy tűnt, hogy az emberek nem kedvelnek. / Azt hiszem zavartam őket, az idegeikre mentem. / Nem tudom, miért. / Csak így alakult. /
Igen, lehet, hogy túl heves voltam. / Túl erős. / Nem is tudom. / Tényleg nem tudom megmondani miért. / Igen, magányos voltam, nagyon magányos. / De hozzászoktam egy idő után. / Aztán egy napon minden megváltozott. / Valaki végre elfogadott olyannak, amilyen vagyok. / Amióta megkaptam ezt a munkát, megváltozott az életem. / Végre hasznosnak érzem magam, jó vagyok valamiben. / A SZÉL. / AZ Ő EREJE A MIÉNK IS…” (Magyar szöveg: Farkas Emese)

Érdemes elolvasni a Wikipédia e témával foglakozó Energiafejlesztés című szócikkét, illetve akit a téma mélyebben érdekel, annak ajánlom a REAK honlapját, ahol egy helyen az összes megújuló erőforrásról olvashat részleteket, adatokat, összehasonlításokat.

• A vízenergia hasznosítása
• A geotermikus energia hasznosítása
• A szélenergia hasznosítása

Maradjanak velünk, mert következik a sorozat következő része, amiben az ingyen energiák másik felével a napenergiával és a hőszivattyúkkal foglalkozunk:

1. létezik-e korszerű téglafal?
2. a vaskályhától a zöldkártyáig
3. alternatív tüzelőanyagok
4. ingyen energia (víz, geotermikus, szél)
5. ingyen energia (nap, hőszivattyú)
6. passzív házak
7. öko és bioházak
8. … és a jövő?

szavazás

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

4 hozzászólás itt: “Korszerű ház | 4. az ingyen energia”