Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2008. november 25. kedd

5. hiba | amit az építtető elkövethet

nem kell kiviteli terv

Az építész által elkövethető hibák között, a 4. hiba | amit az építész elkövethet című írásban tettünk említést arról a rossz gyakorlatról, amikor az építész nem akar, csak engedélyezési tervet készíteni:

“…sokan vannak, akik az építkezést olyan nyűgnek tekintik, amitől jobb minél gyorsabban megszabadulni és lehetőleg minél olcsóbban. E tekintetben sokszor a terveztetés is csak egy olyan költség, amin spórolni lehet. Csak annyit, amennyit feltétlenül kötelező. De van ennek fordított változata, amikor az építész kizárólag engedélyezési tervet vállal. Ez se sokkal jobb, mert az eredmény mindkét esetben ugyanaz….”

Vagyis az esetek egy részében (mondjuk úgy, talán a nagyobb felében) az építtető az, aki nem igényli a kiviteli tervet. Amíg azonban az építész részéről a nemtörödömség és a könnyebb (és általa hatékonyabbnak tartott) pénzkereset miatt vállalkozik csak engedélyezési terv készítésére, addig az építtetők legtöbbször az alábbi okok miatt nem kérik a kiviteli tervet:

  • már magát a terveztetést is egy nyűgnek tekintik, pusztán egy szükséges és kikerülhetetlen, ráadásul pénzbe kerülő bürokratikus dolognak
  • úgy vélik számukra elégséges az engedélyezési terv, mert abból is fel fogják tudni építeni a házukat
  • a spórolást már itt el kell kezdeni
  • a kiviteli terv csak arra való, hogy az építész több pénzt kérhessen el
  • igazából nem tudják, mire való a kiviteli terv és ha megrendelik, nekik milyen előnyük származik belőle?

Nyilván lehetnek még más motivációk is, de ezek a leggyakoribbak. Míg a fentiek közül az első típus – nagy valószínűséggel – nem válik a terveztetésben az építész partnerévé, ő legtöbbször meggyőzhetetlen. A többiek viszont ész érvekkel, tanácsadással, példák bemutatásával meggyőzhetőek és amint megkezdődik a tényleges kivitelezés, rögtön érzik, hogy nem döntöttek rosszul, mi több érzékelni fogják, hogy mi lett volna, ha nem készül kiviteli terv? A fent már idézett írásban az alábbiakat írtam még:

“…Átgondolatlan, kizárólag az olcsóság szempontjait figyelembe vevő szemlélet még sohasem hozott megfelelő eredményt. Elég szétnézni bárhol az országban, a megépült családi házak döntő többsége engedélyezési tervek alapján épült….”

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a képletet, akkor azt kell mondjam hogy az engedélyezési terv alapján és a kiviteli terv alapján felépített ház építése között az alábbi a különbség:

ha engedélyezési terv alapján épít

a kivitelező, akkor – ha nem ért hozzá az építtető – akkor gyakorlatilag kénye kedve szerint építkezhet, mert mindenre az a válasz “ez csak egy engedélyezési terv, de én tudom, hogyan kell kivitelezni”. Az engedélyezési terven pl. nem szokás a nyílászárók pontos helyét feltüntetni, így az ablakok-ajtók szinte bárhova kerülhetnek, legtöbbször oda, ahol a kivitelező számára a legegyszerűbb. De más esetben is, amikor megoldandó probléma merül fel, az építtetőnek kell döntenie olyan dolgokban, amihez igazából nem ért és főképpen nem ismeri a döntésének az esetleges járulékos következményeit, amik majd esetleg 2-3 lépcsővel később válnak érdekessé.

Volt egyszer egy építtető, aki azt mondta, neki nem kell kiviteli terv, mert az ő kőművese már számos házat épített már, neki nem lehet gond egy ilyen családi ház. Elkezdődik az építkezés és mindjárt az 5 méteres garázsajtó falazása közben hívnak, hogy mondjam meg, hogy milyen és mennyi vasat tegyenek az 5 méteres kiváltóba. Mondom, fogalmam sincs. Jó de akkor ki tudja megmondani, hát mondom a statikus. Fordulnak hozzá. Ő kiszámolja, vasalási tervet készít… stb. Kifizetik, tovább építkeznek. Odaérnek a lépcső melletti födémkiváltáshoz, ahol megismétlődik az egész, majd a tetőtéri térdfal vb. pillérei és más szokásos statikailag megoldandó csomópontról kértek volna segítséget, de a statikus is a második után elhajtotta őket, mondván igy nem lehet tervezni, tessék megrendelni a kiviteli tervet, méghozzá úgy, hogy először építész készítse el.

Az engedélyezési terv arra szolgál, hogy elbírálható legyen a terv műszakilag megépíthető-e és megfelel-e az előírásoknak? Függetlenül attól mennyire bonyolult a ház, pl. 2 metszettel beérik az önkormányzatnál, pedig van, ahol 4-5 is elkelne. Nos ezeket a csomópontokat valakinek meg kell oldani.

és itt az 1 millió Ft-os kérdés, hogy ezt ki oldja meg:
az építtető, a kivitelező vagy a tervező?

Nem írom le a helyes választ, de persze azt is írhatnám, hogy oldja meg a kivitelező. Jó lesz ez az építtetőnek? azt nem tudni, de az biztos, hogy a kivitelező a maga számára a legjobbat, a legolcsóbbat és a legjobban kiszámlázhatót fogja választani (illetve azt, ami esetleg megmaradt az előző építkezésről). Bocs a kivitelezőktől, de ahol nincs ellenállás és ellenőrzés, ott jobban fog a ceruza is….ugye? Ha viszont a kivitelező

kiviteli terv alapján épít,

  • akkor készülhet pontos költségvetési kiírás,
  • a majdani berendezés mélységéig meg lehet terveztetni a részleteket ( pl. a terveken 240 cm széles helyiségbe nem fog elférni egy 240 cm széles bútor, mert lejön a méretből pl. a vakolat és a csempe…de ez csak akkor fog kiderülni sokaknak, amikor már kész a csempézés…).
  • szerkezeti csomópontokat előre meg lehet tervezni és nem a helyszínen kell kitalálni.
  • a legfontosabb azonban a számonkérhetőség: ha van kiviteli terv, akkor ha valamilyen probléma adódik a kivitelezés során, akkor az építtető úgymond hátralép és azt mondja: itt a kivitelező és itt a tervező, aki tervezte, beszéljék meg egymás között a szakemberek, én nem értek hozzá és nem akarok beleszólni szakmai dolgokba.  Ez vonatkozik a kivitelezőre és az építészre is természetesen, vagyis ha a kivitelező jelzi, hogy szerinte valahol rossz/hiányos a terv, akkor ott a tervező, aki felel a tervekért és megadja a jó megoldást. Ha a kivitelező eltér a tervtől, akkor ott a kiviteli terv, amire lehet hivatkozni és számonkérni.

A téma fontosság miatt még vissza fogunk térni a kiviteli tervekhez.

A sorozat eddig megjelent részei:
1. ismerős, megbízom benne … de kire hallgassak?
2. nincs pénzem, de építkezni akarok
3. most legyen olcsó
4. szorít az idő
5. nem kell kiviteli terv

Maradjanak velünk, mert hamarosan jön a következő rész:
6. kézivezérlés

ha nem akar lemaradni a folytatásról, iratkozzon fel az email értesítőre vagy az RSS csatornánkra.

Ön milyen hibát követett el építtetőként?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (4): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    kadtam

    2008. november 27. csütörtök - 18:22

    #7578

    A fenti cikk sok értelmes gondolatot tartalmaz.
    Jó magam egyszerű kivitelező vagyok, s a pályafutásom során néhány terv már megfordul a kezem közt. Mint kivitelezőnek egyszerűbb dolga van a kiviteli tervekkel egy bonyolultabb munkánál.
    viszont egy egyszerű szintes épületnél feleslegesnek tarom egy részletes kiviteli dokura költeni.Szerintem meg kell találni az arany középutat. Gondolok én arra, meg kell állapodni a tervezővel hogy a fontosabb csomópontokat dolgozza ki, s ennek arányában megállapodni a díjazásban.Így spórolhat a megbízó az építész is több pénzhez jut, és a kivitelezőnek sem kell olyan feladatokat megoldani ami nem az ő dolga.

  • koos.hu - 7. hiba | amit az építtető elkövethet

    2009. február 19. csütörtök - 07:10

    #8384

    […] kire hallgassak? 2. nincs pénzem, de építkezni akarok 3. most legyen olcsó 4. szorít az idő 5. nem kell kiviteli terv 6. kézivezérlés 7. kicsit legyen nagyobb, úgyis maradt tégla Maradjanak velünk, mert […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

JÓTANÁCS
Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?

Ha azt feltételezzük, hogy az építtető teljeséggel laikus, akkor nagy az esély rá, hogy nem sok fogalma lesz arról, igazából mit is kellene kapnia a tervezőjétől. Márpedig – jó esetben egy szerződés teljesítése után – az átadott tervek után fizetnie kell, nem is keveset. Birtokában lesz egy halom papírnak, azzal az ígérettel, hogy “az megfelel […]

Honnan tudná egy építtető, hogy az építésztől kapott terv megfelelő-e?
2018. január 2. kedd
JÓTANÁCS
Ilyen PVC padló nem való kórházi folyosóra

4 dolgot tudok feltételezni: nem határoztak meg követelményértéket, miszerint milyen kopásállóságú padló szükséges egy forgalmas kórházi folyosóra-lépcsőházra rossz követelményértéket határoztak meg (pl. egy lakás hálószoba igényei) a kivitelező/forgalmazó/gyártó félrevezette a beruházót nincs itt semmi látnivaló, a kórházi folyosók már csak ilyenek és kész…

Ilyen PVC padló nem való kórházi folyosóra
2017. július 1. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások