Készházak | volt egyszer egy betonyp faház 1.
A hazai könnyűszerkezetes készházak története az un. Erdért és a cseh faházakkal kezdődött, de azok a 6-8 cm vtg falszerkezeteikkel maximum csak nyaraló céljaira voltak alkalmasak. A szombathelyi Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát soproni gyára (korábban FORFA) készített először nagyobb mennyiségben kispaneles épületeket, amikből elsősorban szociális épületek, kisebb irodák, illetve pl. ABC áruházak épültek. A falak anyaga először faforgácslap, később betonyp lap volt. A 10 cm-es falvastagság már fűtött épületek létesítését tette lehetővé.
Ezek messziről felismerhetőek voltak a 120 cm széles panelek külső csatlakozásaira tett (általában sötétbarnára pácolt) fa hézagtakaróiról. A lapostető leginkább konzolosan előrenyúlt.
A hazai építőipar jelszava akkor egyértelműen az ipari előregyártás volt, akkor sorra jelentek meg a különféle vb., acél és favázas szerkezetek és váltak a közösségi épületek szinte kizárólagos építőszerkezeteivé. Az óvodák,iskolák, irodaházak Univázból vagy Clasp rendszerben épültek.
1980 legelején a szombathelyi Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát elkezdett 120 cm széles, emelet magas panelszerkezetből családi házakat is gyártani. A panelszélesség miatt nagyon korlátozott volt a beépíthető ablakok szélessége illetve a szűkös elemválaszték mellett nem lehet igazán fantáziadús épületeket tervezni. A Kombinát igazgatója Schmidt Ernő felismerve azt a tényt, hogy a lakáspiacon csak minőségi termékkel, változatosabb megjelenéssel lehet megjelenni, meghívásos tervpályázatot hirdetett, amit – a Szövterv pályakezdő építészeként – én nyertem meg.
A fotókon is látható épület persze meghaladta az akkor raktáron lévő 20 valahány elemfajtát, de belátták, itt egyedi elemek nélkül nem lehet labdába rúgni. Az elkészült mintaépület jócskán tartalmazott egyedi, az 120 cm-es rasztert meghaladó elemet, de a lényeg az volt, hogy lehetőleg minden előregyártható legyen.
mi is az a betonyp? | cementkötésű (CK) faforgácslap. Lap alakú termék, amely fenyőfa alapanyagok, cement és vegyi anyagok hozzáadásával készülő építőipari és belsőépítészeti alapanyag. A cement kötésű forgácslap felhasználható kültérre, mivel időjárásálló, festhető, darabolható, fúrható. forrás
A gyártó által “Speciál”-nak elnevezett mintaépületet az 1983-as tavaszi BNV-re megépítették és bedobtak anyait-apait. Belsőépítész rendezte be az akkor fellelhető legjobb hazai (fa)bútorokkal, minőségi kerámiákkal burkolták a vizes helyiségeket. Fából készült terasz épült. A szinte előzmények nélküli hazai készház piacon “nagyot szólt” ez az épület, minden nap tömegek tolongtak és érdeklődtek. Óriási siker volt, kapott is azt hiszem valamilyen vásári díjat. A BNV sikere után a Szövtervvel kötött kizárólagos tervezési együttműködés keretében a vállalat megyei tervezőiroda hálózata gőzerővel elkezdett betonyp családi házakat tervezni, ami persze már akkor látható volt, hogy nem igazán illeszthető bele egy tervezővállalati struktúrába, ez sokkal inkább a magántervezők terepe.
A Kombinát azonban szerette volna fenntartani a minőséget és azt, hogy a fejlesztés-tervezés egy kézben legyen. Készültek is típustervek garmadával, de a kezdeti lendület megtört és az újabb és újabb panelek iránti igény már nem találkozott azzal az elfogadással, mint a vásári épület esetében volt. Érthetően a gazdaságosság vált az elsődleges szemponttá.
A “Speciál” épület karakteres homlokzatával és előtetejével több tucat házon találkozhatnak szerte az országban.
Magáról a technológiáról és a gyártásról a következő részben lesz szó. Előzetesen csak annyit, hogy 1983-ban már (az USA-ból származó) CAD szoftverrel tervezték és konszignálták a házakat és készítették elő a gyártást.
Töltés ...
Töltés ...Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2008. november. 28. | 10,715 olvasás
Kategória: családi ház | innováció
Címkék: betonyp, faház, Falco, készház, Schmidt Ernő
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
30 hozzászólás itt: “Készházak | volt egyszer egy betonyp faház 1.”
Szólj hozzá
Kedves Kollégák!
Lehet, hogy első látásra ez nem szembetűnő, de ez egy kiváló kezdeményezés – bárcsak volna több is!
A mai fiatal építészek és mérnökök ugyanis olyan “újszülöttek, akiknek minden vicc új”. Nem csoda, ha gyakran akad dolguk a spanyolvisasszal…
Mésrészt: elgondolkodtató, hogy még egy ilyen témánál sem került elő egyetlen egyszer sem a TŰZ szó. (És itt utalnék arra a felháborodásra, amit az új OTSZ egyes építészekből kiváltott).
Mészi
Szia Mészi
Biztos tudod, csak emlékeztetlek, ott ahol a faszerkezetű házak elterjedtek úgy gondolják, ha tűz van, akkor ki lehessen menekülni, de jobb ha porig ég, mert egyszerűbb újraépíteni. Biztosítás is így van rá.
Tűz…
Ha már bekerült a témába a tűz a könnyűszerkezetes építéssel kapcsolatban, kicsit gondoljuk át a téma fontosságának a szőnyeg alá söprése nélkül. Ugye családi házas a vonatkozás.
Ezek az épületek, ha hagyományos „nedves” az építés, harmadában, felében szintén könnyen éghetőek, gondolok itt a tetőszerkezetekre vagy akár a tetőtér beépítésekre, lépcsőkarokra, stb . Ez elkerülhetetlen.
Ha belemélyedünk kicsit a tűzvédelmi méretezésbe, akkor tapasztaljuk, hogy az 5mm vtg alatti hidegen hengerelt acélprofilok sem igen tudnak többet, mint a fa (14perc), tűz esetén azoknak is vége, annyira átkristályosodnak, hogy csak cserélni kell.
Akkor mi a megoldás?
Nem véletlen nincs szabályozva különösebben a lakóházak tűzvédelme. A lakhatóságunk, berendezéseink, függönyök, drapériák, szőnyegek, bútorok ilyen szempontból sokkal-sokkal veszélyesebbek, mint az épületeink építőanyag összetétele.
Ez ellen semmit sem tehetünk, mert ez életvitel és életszükséglet, esztétikai és praktikussági igényünk.
Amit viszont igen, hogy olyan szerkezetet, rétegrendet-, burkolásokat „találunk ki”, ami ezt a TŰZ polémiát valamilyen szinten kielégítően megoldhatja. Ez viszont a MI felelősségünk már.
Egy rétegű gipszkarton félóra (mint a 12-es km. Téglafal), kétrétegű nagyjából a duplája… stb. A megoldás eléggé kézenfekvő úgy gondolom.
Egy kisebb családi ház árában egy kétrétegű kartonozás költsége 1-3%, ami talán nem számottevő, járulékosan javítja a belső páraháztartást-, kissé a hangszigetelést-, merevíti az egész rendszert is, további, hogy járulékosan a hőszigetelésben is részt vesz, vannak így „extra” előnyei is, miközben a tárgyi tűzvédelem „jóságfoka” közeledik a nedves-építéshez.
Én ezt a kérdést valahogy így látom… Kíváncsian várom az esetleges ellenvéleményeket, vagy az egyetértéseteket.
(sby f j)
maximálisan egyetértek ezzel
Tűz..
Én is egyetértek az előttem megnyilatkozókkal, nincs vita köztünk. Ugyanakkor megemlíteném, hogy a könnyűszerkezetes épület, a készház nem minden esetben családi ház céljára készült-készül.
Az ERDÉRT faházakban pl. tipikusan irodaház, vagy kereskedelmi szálláshely szokott lenni. Igaz, ez a lényegen nem változtat, ugyanakkor a lakás rendeltetéshez képest az iroda vagy szálláshely előírásai gyakran szigorúbbak.
Megjegyzés: A tűzön kívül más veszélyek is vannak, melyekkel szemben jelenleg sokkal elnézőbb a szabályozás (pl.: szénmonoxid mérgezések).
Kedves Építész urak..
örömmel olvasom soraikat, mert mielőbb megoldandó lakáshelyzetemet igencsak befolyásolja a ‘Melyik készház a legjobb vásár’ kérdése..
Sokat profitálok gondolataikből, de feltenném a kérdést:
Önök szerint? Erdért? Kampa? Rönk?
Melyik a legjobb?
Köszönettel:
weiszgerber
ha megnézi a cikk végi szavazást a többség gerenda (borona, rönk) házra vágyik, ami persze a többihez képest viszonylag drágább. Lényegesen karakteresebb, látszik rajta, hogy faház, azonban pusztán a fa nem elég, ezért ezt is kell pluszban hőszigetelni, innentől kezdve viszont a technológia előny (miszerint ez egy homogén anyagú fal, kiváló páraáteresztő képességgel) elveszik, de legalábbis csökken.
A többi fa készház méretre készül, szinte tetszőleges formával és kialakítással, legtöbbjük mindent megtesz, hogy ne látszódjon, hogy fából készült.
Technológiai és ár viszonylatában sincs talán lényegi eltérés a különböző gyártók között (jórészt nagypaneles technológiát használnak).
Ajánlanék egy másik szempontot, azt nézze meg, hogy mennyire forgalomképes ez a technológia? Évente 600-800 faház épül ma Mo-on, vagyis igen szűk körben, kérdés az, ha eladásra kerül, vajon egyenlő eséllyel indul-e a többi technológiához képest? Bármennyire is magunknak építünk, ezt a lehetőséget sohasem szabad kihagyni, sok-sok millió múlhat rajta…
Tisztelt Urak!
Nekem van egy 52 nm-es Dominó Betonyp nyaralom lapra szerelve.
Ahhoz, hogy összeállítsam, kell a műszaki rajz, amit az önkormányzatnak kell benyújtani. Nincs valakinek a fiók aljában elmentve, elfelejtve egy rajz?
Esetleg ötletük, honnan lehetne beszerezni egyet?
Köszönettel:
Fodor Sándor
Fodor Sándor: Üdvözlöm!
Én is keresek egy ilyen rajzot, Önnek sikerült?
Kérem segítsen, ha igen, hogy hogyan lehet ezt megszerezni!
Ön egyébként mire “ültette” az elemeket, párnafára vagy esetleg vaselemre?
Nekünk eltörött két teli falelem, nem tudom hogyan lehetne pótolni…
Elnézést kérek a zavarásért!
Dávidné B. Erika
Dávid Zoltán: az nem derült ki, hogy hol vásárolta?
Kicsit részletesebben, “könnyűszerkezetes házépítő” mérnök vagyok…
sby f. j.:
Tisztelt válaszoló!
Köszönöm jelentkezését.
Elbontott állapotban vettem egy fiatalembertől, aki magának akarta felépíteni, de közben jó lehetősége adódott Kanadában…
Ez egy 36 m2-es betonyp ház, aminek a bontásakor eltörött két “teli” elem, ezt kellene pótolnunk.
Az alapozáshoz gondolom elég egy kb. 4O cm-es sávalap, a padló alá pedig egy 6-8cm-es betonpadló esetleg lépésálló szigeteléssel…
A betonalaphoz kellene az elemeket rögzíteni és ezen filózunk, hogy mi lenne a legjobb…
Ha tud, kérem segítsen!
Üdv!
Dávid Zoltán
Dávid Zoltán: megkísérelhetjük.
A nevem alatt talál Email címet. Írja meg, ez miféle ház. A ráckeveinek van padló-födéme, itt úgy tűnik nincs, akkor viszont ez nem az.
A törést sem értem. Csak a tárcsalemez (“két oldali borító” CK-lap) tört el, vagy az egész fal-elem?
Az alap sokféle lehet, itt nincs különösebb tömeg, lehet egész egyszerű is. Ha van szkájpja, legjobb lenne ott röviden átbeszélni.
Ha nincs, itt kap hozzá kis segítséget, pár perc az egész:
http://extramobilhazak.hu/v-skype.mobilhouse.informacion.html
-
Tisztelt építész urak!
Segítséget,véleményt szeretnék kérni az alábbiakban:
Édesanyámnak segítek az 1990-ben épült betonyp családiház meghirdetésében
és eladásában. A kérdésem lényegében arra vonatkozik, hogy a tégla épületekkel
összehasonlítva milyen előnye, hátránya van a betonyp elemből készült házaknak.
Természetesen tapasztalatból tudunk beszélni, de a leendő vevő korrekt és tényszerű
tájékoztatása szempontjából (mert elég sokan a téglára voksolnak és a bizonytalankodás
inkább információ hiányból származik szerintem)egy szakmailag megalapozott vélemény igazán sokat segítene. Illetve hiába kerestem a neten, kevés véleményt, tapasztalatot találtam. Minden választ és a témához kapcsolódó véleményt nagyon köszönök! Üdvözlettel: Andrea
Andrea: kedves Andrea…
ilyen, hogy “betonyp ház”, túl sokat nem mond. Lassan csak annyit jelent, mintha azt mondanánk téglaház.
Van a lengyelek által, svédek által és ki tudja ki mindenki által gyártott és a köznyelv szerint Betonyp-nak keresztelt házikó…
Gyakorlatilag ami CK_10-, CK_12-, CK_15 építőlemez (cement kötésű forgácslap) un. tárcsa-lemezzel zárt elemekből áll (falak – födémek -oadló födémek etc., azt helytelenül betonyp-nak kezdjük titulálni.
– Pont mint a Hungarocell, az sincs, cég sincs, de ami fehér és hab, a köznyelv azt mondja rá “HUNGAROCELL”…
Ebből azt érzékeltetném, hogy ahány gyártó, mint minden termék esetében, az annyi “tudású”, pontosságú és jóságfokú. Ez természetesen áll nem csak a könnyűszerkezetre, minden tégla, falazóblokk és akármilyen házra.
Következésképpen véleményt mondani konkrét ismeret nélkül az INTERNET milliomodik “zugából” lehetetlen, illetve nem volna igaz semmire.
Egy szendvicsszerkezet jó vagy nem nem jó, mire és meddig megfelelő függ:
1.0 alkalmazott szigetelőanyag un. lambda értékétől
1.1 vastagságától
1.2 mi az>salakgyapot, üveggyapot polisztirol vagy uretán hab (volt-e csillapítva , nem volt > időben zsugorodik ezért stb-,
1.3 milyen gondossággal építették bele
És, csak a szigetelést említettem…
Egyet javasolhatok: ha ez az Architektura-Európai Gyorslakóház Kft. 2300 Ráckeve, Eötvös u. 67. Tel: +36 (30) 559-2016 produktuma, oda el kellene menni és tájékozódni az 1990-es kivitelük tartalmáról.
Ha nem az, akkor NEM TUDOM…
Igen Tisztelt Sby f.j.!
Ne haragudjon,de “rábökve” a nevére csak egy táblázat ésszöveges leírás jelent meg a képernyőmön, nem egy eMail cím…lehet, hogy rosszul keresgettem???
A skype-ot megpróbálom remélem kedden meg tudom keresni, mert a tetőfedéssel kapcsolatban is lenne kérdésem: hódfarkú cserepet kaptunk a házhoz, nem ez volt rajta, az szétfagyott, de én azt hallottam a hódfarkúról, hogy az egyik legnehezebb cserépfajta, bár nagyon szép.
Még az is olvastam, hogy alacsony dőlésszögű tető esetén nem előnyös ez a fajta cserép.
Nem szeretném, ha szétnyomná kis házunkat a cserép, ezért kérem a véleményét!
Azért kedden majd próbálkozom, mikor is (-tól, -ig)?
Egyébként a törés “csak” a külső ck lapot érinti, valahogy le kellene “operálni” és venni egy lapot rá…
Üdv!
Dávidné B. Erika
Dávid Zoltán: Óóóh, kedves Erika,
akkor nem tudom én mit látok a bejelentkező “táblás” oldal jobb felső sarkába?.
Ha lehúzom a lap aljára, mit látok a jobb alsó sarkába?.
Mintha azok mél címek lennének, vagy mégse?
Lehet hogy a “kukac” nem mindenhol/mindenkinél Emailt takar?
Tisztelt Építész Hölgyek és Urak!
Egy 1992/1993-ban épült könnyűszerkezetes, “betonyp-ház” vásárlásához keresek segítséget, ugyanis a ház maga tetszene, de a szerkezetről és annak tulajdonságairól olyan keveset tudok, hogy semmiképpen sem mernék belevágni anélkül, hogy egy szakértő ne mondana véleményt róla előzetesen (megbízhatóság, értékállóság, ár/érték arány, kockázatok, előnyök és hátrányok, stb.). Tudna valaki ebben segíteni, illetve ajánlani valakit, aki el tudna jönni személyesen felmérni a házat, és ha igen, akkor mennyiért közreműködne az illető ebben? Az ingatlan Budapesten van, és viszonylag sürgősebb lenne a dolog. Privátban is köszönettel veszek minden visszajelzést a pjotr [pont] fjodorovics [kukac] yahoo [pont] com címen.
Előre is nagyon köszönöm,
Pjotr
Pjotr Fjodorovics:
ha addig nem talál senkit, és addig még ráér, én jövő héten csütörtökön délelőtt meg tudom nézni. Bárki is nézi meg, fontos lenne tudni, hogy Falco/Wolf/ráckevei…stb faházról van-e szó?
Koós Miklós: Nagyon köszönöm a gyors válaszát. Szerintem a jövő hét még belefér, addig igyekszem azt is kideríteni, hogy milyen típusú házról van szó – az eladónak elvileg megvan a dokumentáció.
Pjotr Fjodorovics:
küldtem emailt, vasárnap estig kérnék visszajelzést
Tisztelt Koós Úr!Ha még aktuális ez az oldal, nagyon megköszönném, ha tudna tanácsot adni.Ráckevei gyors lakóházunk /1994/ van és szigetelni szeretnénk.Kérdésem az,hogy kőzetgyapotot vagy inkább polisztirolt javasolna.És hány cm-t.Most,hogy olvastam róla rendkívül el vagyok keseredve úgy érzem nagyon becsaptak bennünket akkor.Most pedig nem tudjuk, hogy érdemes-e még költeni rá.Segítségét előre is köszönöm.Üdv.:Pné
Póder Istvánné:
Kedves Póder Istvánné! Addig is, míg Miklós ráér válaszolni, ne aggódjon a ráckevei faháza miatt, magam is adaptáltam többet, egyik itt áll velünk szemben, a szomszédban, kb. 20 éve. Semmi gondja a tulajdonosnak vele, a tetőteret is beépítette, hőszigetelte is pár éve. 5 cm Dryvit került rá, alacsony a fűtési költségük. Üdv: F. P.
Koós Miklós: A közelünkben, Pestlőrincen is áll egy ilyen Speciál, téglaszerkezetű földszinttel, jó állapotban, felújítva. Emlékszem, én is bejártam a BNV-n, anno. Tetszett is.
Annak idején az első házam építésénél gondoltam egy ilyen ház vételére is, mert tetszett nagyon a BMV-n bemutatott ház.
inkább BNV
Póder Istvánné:
Fenyvesi Péter:
Kedves Póderné:
…94-ben a ráckeveiek valószínű a mai szigetelő anyagokhoz mérten egy lambda hővezetési tényező 0,048-0,051 körüli anyagot használhattak, akkor ott tartott a szigetelőanyag ipar és a kínálat.
Azóta fejlődött az ipar, ma már a 0,03 érteket ostromolja ami 40-60%-kal jobb az akkorinál. A korábbival számolva az akkori előírások minimumát a ráckevei éppen, hogy teljesítette/súrolta, engedélyeztethető volt.
Ez talán nem is fontos igazán, nem az előírásnak szigetelünk, sokkal inkább a pénztárcánknak.
Ami FONTOS most:
- Ezért nem csak a cm fontos, hanem ez a bizonyos lambda érték.
Minden anyagon ma már fel van tüntetve a lambda hővezetési tényező, felismerhető arról is, ha nincs is kíírva rá hogy “lambda”, vagy idegen nyelvű a cetli, hogy a mértékegysége [W/mK]. Ezt mindenképpen vásárláskor figyelni érdemes és kell.
pl. 10cm-es 0,032 W/mK szigetelővel szemben egy 0,045 W/mK anyagot vásárolok, ha azonos eredmény akarok elérni az elsővel, abból nem lesz elég a 10cm, mert több, mint 40%-kal kevésbé szigetel, abból akkor inkább 15cm kellene…
- A magam részéről minimum 10cm-t tennék fel, inkább 12-t, de lambda 0,032-0,034-est.
FONTOS 2:
…
A külső falak szigetelése még-csak nem is félmegoldás, sajnos harmada sincs. A teljes lehűlőfelület nemcsak a falakból áll, ott van a mennyezeti födém, a “ragalja”, ha “lábakon” áll, a padlófödém alja is, ha nem lábakon, akkor meg a lábazata.
Ha azok elmaradnak, nem kap hasonlóan szigetelést, az olyan mintha egy ujjatlan nagykabátot vennék magamra, az is rövid, se sál – se sapka, egy zoknis szandálban kiállok a hóba és azt várnám a kabátomtól, hogy a mínusz 15-ben ne fázzak…
Ugye képtelenség
- Hab vagy salakgyapot:
A habot sajnos nagyon kedvelik az egerek, újabban a macskák is, “kopogtatják” a madarak is. Ha ez a veszély a lakóhelyén fennáll, a salakgyapot előnyösebb.
Ha nincs ilyen gond, mehet a “hab”.
sby f. j.: Póder Istvánné:
Egyetértek, körbe kell csomagolni a házat, a kőzetgyapot tényleg megfontolandó, de a magas ára miatt kevesen választják homlokzatra. A dryvittal alig van gond, ha szakszerűen csinálják. (Anno, se indítósín, se élvédő nem volt, meg csak 5 pamacs tartja, még sincs gondom vele nekem sem, 25 éve)
Legalább ennyire fontos a jó minőségű ablak (külső nyílászárók) is, lehetőleg 3 rtg-ű. (minél alacsonyabb Uw érték)
Fenyvesi Péter:
az indító-sin az egerek miatt nagyon okos dolog.
Ha összehasonlítod a kőzetgyapot és keményhab árát, de úgy, hogy mindkettő közelítse a lambda 0,03-at, ill. azonos legyen az eltérés 1-3 ezerFt/m3 mindössze, ami már nem lehet a döntés kérdőjele.
Ez valahogy, ez a fránya lambda kikerüli az összehasonlításokat a fejekben pedig ez nélkül téves az eredmény. Ha ezt nem teszed, olyan mint a krumpli meg a tojás viszonya. Nem azonos minőség, nincs is sok értelme…
Fenyvesi Péter:
Még egy dolog eszembe jutott Péter bár nem “szívem-csücske” a salakgyapot. Anno feltette a kérdést a mérn.fiz adjunktus: “na mérnök urak, mondjatok jó hangszigetelőket”.
Elhangzott ez is-az is, megcsóváltam a fejem.
- Néz rám az adjunktus: “Ferenc neked más a véleményed?”…
Hááát, volt néhány ami sztem kevésbé hangszig. anyag vagy márka. Mire gondolsz? Pl. a habokra, de még a parafát is ide sorolnám.
- OK, de miért? Úgy gondolom, ami kopog, kopogtatható az nem vagy alig szigetel…
Na ez Ferenc, az összefoglalásod óriási, teljesen igazad van és ez megjegyzendő.
- Péter, a salakgyapot, ha belefeszülsz sem kopog, kopogtatható. Zaj-szennyezet, nagy-forgalmú környezetben (pl. gépkocsiforgalom, játszótér, óvoda, iskola, pláne kocsma, élelmiszerboltok környéke, lehetetlen szomszédok, meg kitudja mi még lehetséges) kifejezetten kívánatos. Azóta teljesen kikerülöm a habokat, magasan nyerő lett a salakgyapot.