Bardóczi Sándor tájépítész tollából jelent meg egy nagyon fontos és érdekes írás az építészfórumon Ahol a lassulás erény: a CittàSlow mozgalom címmel. A “Lassú Városok” eszményképe Itáliából indult, a lényege pedig az emberközpontúság és az élet minőségének a fontossága.

A szíves hozzájárulásával idézünk a cikkéből :

[...] Az olasz „város” (città) és az angol „lassú” (slow) kifejezésből származó megnevezés egy új várostrend ezredfordulós kifejlődését takarja. Az elképzelés szerint a CittàSlow felismerve, hogy az élet minden területén a rohanás lett a meghatározó, és ez a rohanás a városainkat egyre zajosabbá és stresszesebbé teszi, megpróbál felmutatni egy alternatívát – a „lassú várost” – a minőségi városi élet feltételrendszereinek kidolgozásával. A „lassú város” a rehumanizált, ökológiai szempontból korrektebb környezeti feltételek megteremtéséről, az élelmiszerek termelésének és a település kapcsolatának újragondolásáról, a közösségi helyek (fórumok) reneszánszáról szól.

egy “Lassú város” – az olaszországi Anghiari | fotó: www.anghiari-info.com

A mozgalom csírái
A CittàSlow, azaz a Slow Cities (Lassú Városok) gondolatát a Slow Food¹ mozgalom inspirálta.² Kezdeményezője az olasz Paolo Saturnini, Greve in Chianti városának polgármestere. A mozgalom alapítását 1999. október 15-re datálják, amikor Bra, Greve in Chianti, Positano és Orvieto polgármestere, valamint Carlo Petrini, a Slow Food mozgalom atyja Orvietoban aláírta a Lassú Városok Kartáját. A Lassú Városok Szövetségébe azóta több mint 70 olasz város lépett be és a mozgalom jó úton halad afelé, hogy globális méretűvé váljon. 2003-ban a CittàSlow már az Egyesült Királyságban is bővült tagokkal, elsőként Ludlow városa lépett be soraiba. Ezzel megalakult a CittàSlow UK. 2004-ben már Aylsham, Canterbury, és Diss is csatlakozott a brit „leányvállalathoz”.³

„A városhálózat, ahol az életminőség fontos”
A fenti sor a „lassú városok” jelmondata. A lassú város – a kibocsátott Karta szerint – az a város,

• amelynek a területén és környezetében olyan módon fejleszti önmaga sajátosságait és jellegzetességeit, amelyben a regenerálódás és az újrahasznosítás kiemelt szerepet kap;
• amely az épített környezetről szóló szakpolitikájában azokat a fejlesztéseket erősíti, amelyek nem közönyösek a területének történelme, tradíciói és emberi szükségletei iránt;
• amely technológiáiban és szemléletmódjaiban célul tűzi ki az életminőség javítását és a város adottságait olyan módon használja ki, hogy az erősítse a minőséget és a tradíciót;
• amelynek a termelése és az élelmiszer előállítása hagyományos és környezetbarát technológiák eredményeként jön létre, génmanipulációs technológiák alkalmazása nélkül;
• amelynek a termékei a helyi kultúrán és annak hagyományain alapulnak, amelyek egyedülállóvá teszik a területét;
• amelynek a vásárlói rétegei támogatják, és előnyben részesítik a helyi kézműves termékeket és széles körben promotálják áruikat a helyi piacokon, vásárokon, városi eseménysorozatokon, megőrizve a termelő és a vásárló közötti személyes kapcsolatokat;
• amely a vendégszeretet magas követelményeit is kielégíti, a helyi lakosok és a városba látogatók közötti kapcsolatok kiépülésére ösztönzőleg hat;
• amely biztosítja lakóinak a tradíciókon és minőségen alapuló közösségen belüli mindennapi minőségi élet követelményeit;
• amely minden polgárában, ott dolgozó emberben és látogatóban tudatosítja, hogy az élet minősége, az ételek és italok minősége, valamint az ezeket övező kedélyesség a város helyi tradícióinak, termékeinek, és termelési módjainak minőségéből fakad.

A lassú város kritériumai

A CittàSlow által kidolgozott bizonyítvány szerint 55 különféle kritériumnak kell megfelelnie annak a városnak, aki magát a SlowCity-ként akarja definiálni. A kritériumokból egy olyan város szellemképe rajzolódik ki, amely időt ad lakóinak arra, hogy élvezzék a minőségi életet és egyre inkább le tud szakadni a függést okozó globális rendszerekről. Városok, amelyek el vannak látva minőségi közterületekkel, színházakkal, boltokkal, fogadókkal, történelmi épületekkel, romlatlan tájképpel. Városok, ahol a tradícionális kézművesség még mindennapos dolognak számít, ahol az évszakokhoz igazított a helyi termékskála, ahol az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód és az élet élvezete áll a közösségi élet központjában. A városok eme megszentelt „Bacchusait” azonban nem csak az ételek, italok és élvezetek érdeklik, hanem a modern városi problémák leküzdése is.

Az a város, amely lassulni akar, a közlekedési terhelést és zajt mérséklő lépéseket vezet be, növeli a városi zöld területek arányát, fákat ültet, gyalogos zónákat fejleszt, segíti és előnyökhöz juttatja a helyi gazdaságot és élteti a saját hagyományait. Nem könnyű tehát e körbe bekerülni. A „Lassú Város” ennek ellenére lassan védjeggyé válik, és napjainkra közel 50 ezer lakos mondhatja el magáról Olaszországban, Ausztriában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Németországban, Norvégiában, Spanyolországban, Lengyelországban és Dél-Koreában⁴, hogy „lassú város”-ban lakik. [...]

A teljes cikk
Wikipédia cittaslow szócikke
“Lassú Városok” Olaszországban
“Lassú Városok” Angliában
Bardóczi Sándor blogja

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

9 hozzászólás itt: “Szebb jövő | új várostrend a “Lassú város””