Mit tudnak az építészek a passzívházakról?
A február 5-i Passzívházak és energiahatékony épületek konferencia délelőtti szekciójának utolsó előadója Vértesy Mónika, frissen végzett környezetmérnök volt, aki még egyetemi hallgatóként ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) a diplomamunkájában a passzívházak hazai elterjesztéseinek lehetőségeit vizsgálta. Ez alapján tartott előadást A passzívházak elterjedésének nehézségei: egy felmérés tanulságai címmel. Az alábbiakban a felmérés eredményeit ismertetjük
Mekkora az igény ma Magyarországon az alacsony energia felhasználású házak iránt?
- nincs rá igény 0 %
- elenyésző 20 %
- nagy az érdeklődés, de kevés a megvalósuló beruházás 60 %
- mindig vannak ilyen megrendelések 0 %
- forradalmi változás előtt állunk, az igény egyre nőni fog 20 %
- nem tudom 0 %
Sorolja fel a passzívházak előnyeit és hátrányait!
ELŐNYÖK
- Alacsony energia-felhasználás 33 %
- Környezetterhelés minimalizálása 23 %
- Alacsony üzemeltetési költség 18 %
- Magas komfort szint, jó légállapot 14%
- Autonómia 12 % válasz
HÁTRÁNYOK
- Magas bekerülési költség 46 %
- Mesterséges szellőztetés 19 %
- Építészeti kötöttségek 16 %
- Az üzemeltetés odafigyelést igényel 12 %
- Megvalósulása nagy energiaigényű 8 %
Milyen arányban változik az energiafelhasználás a beruházási költség függvényében?
- A megkérdezettek
- fele úgy gondolja, hogy az üzemeltetéshez szükséges energiafogyasztás költségei 60-90%-kal alacsonyabbak,
- 40 %-uk szerint viszont „csak” 30-60% megtakarítás érhető el.
- A megkérdezettek
- 40 %-a szerint 10 – 20%,
- 27 %-a szerint 20 – 40% beruházási többletköltséggel
- 16%-a szerint pedig legalább 40 %-kal kell számolni passzívházak építése esetén.
Felkészültség… kontra igények
- A válaszadók 89%-ának fontos, hogy az általa tervezett ház minél kevésbé legyen környezetterhelő, de csupán 27 %-a érzi magát felkészültnek energiatudatos épületek tervezésére.
- Saját családi ház tervezésekor a válaszadók 82%-a túlteljesítené az érvényben lévő szabvány energiafelhasználást befolyásoló követelményértékeit
Tervezett-e már valaha olyan házat, mely kielégíti vagy megközelíti a passzívházakra vonatkozó követelményeket?
- a) igen, egyet 16 %
- b) igen, már többet is 20 %
- c) nem 64 %
Akik még nem terveztek ilyen házat, azok saját bevallásuk szerint többnyire (82%) azért nem, mert nem volt még rá megrendelői igény.
Mi minden derült ki a megrendelői igényekről?
- A passzívház koncepció alapjaival leginkább azok vannak tisztában (62%) akik már eljutottak a gondolatig, hogy esetleg ilyen házat építsenek.
- A megrendelőknek mindössze 40 %-a tudja, hogy az alacsony energiafelhasználásnak köszönhetően mennyivel csökkenne a rezsiköltség.
- A passzívházak várható beruházási költségével a megrendelőknek csak a 16 %-a van tisztában.
Csekély támogatás, jogi útvesztők
- A megkérdezettek több mint fele nem tudja, hogy léteznek állami támogatások, melyeket passzívházak építésénél is igénybe lehet venni, bár igaz ami igaz, ezek valóban szűkösek egyelőre.
- A 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendeletről a túlnyomó többség hallott már, annak fogadtatása azonban vegyes. Vannak, akik hisznek abban, hogy elősegítheti a szemléletváltást és az energiatudatosabb építészet terjedését, ám még többen kárhoztatják.
A leggyakoribb kritikák:- Szakmailag elhibázott és hiányos
- Növeli az amúgy is nagy bürokáciát
- Újabb lehetőséget kínál a korrupcióra
Melyek az energiatudatos építészet terjedését gátló legfontosabb tényezők?
- Szegénység, tőkehiány 85 %
- Állami támogatások hiánya 79 %
- Tudatlanság 73 %
- Érdektelenség 61 %
- Szakmai hozzáértés hiánya 61 %
- Fosszilis tüzelőanyagok támogatása 53 %
Melyek a legfontosabb feladatok a megkérdezettek szerint?
- szakmai továbbképzés
- állami és önkormányzati támogatások
- közoktatás
- lakosság tájékozottságát növelő kampányok
- mintaprojektek
- szabványok, rendeletek szigorítása
- kedvezményes banki hitelek
- fosszilis energiahordozók árát csökkentő kedvezmények megszüntetése
A felmérés összegzése
Igyekeztem a különböző fórumok segítségével a lehető legszélesebb körben az építésztársadalmat megszólítani.
Vértesy Mónika | email | Ézsé Kft. | www.csaladihaztervezes.hu
Töltés ...
Töltés ...Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Vértesy Mónika | 2009. február. 11. | 4,174 olvasás
Kategória: konferencia | passzívház
Címkék: kérdőív, konferencia, passzívház
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
26 hozzászólás itt: “Mit tudnak az építészek a passzívházakról?”
Szólj hozzá
Jó a téma.
Évente több megrendelésem van és amikor a gépészeti és egyéb plussz költségek kifizetésére kerülne a sor…azaz mikor tetlegességre kerülne a sor…..hirtelen csökkennek az igények.
Geotermikus gondolatok, most a “vekla” termékkel bombáznak (amiről még mindig semmit nem tudni) stb.
De tény. Aki ilyen házat szerete az a neten már-már zavaróan kiokosítja magát és a tervezőt teszteli.
De jó irány szerintem. De t az is tény a passzívház nem építési rendszer. Hanem gondolkodás, sok megoldással.
Ikon
Igen.
Kedves Miklós. Nagyon örülök annak, hogy ezt a kigyűjtést és eredményét közzé tetted.
Mint korábban már említettem ezen az oldalon, úgy 5-7 éve egy másod vagy x. képzésen vettem részt.
Körülöttem további 24 építő és építész.
Néhány hét, hónap alatt „botcsinálta előadóvá” léptettek elő(!?) ez a státuszom végig is kísért a 4 félévben.
Épületfizika, páradiffúzió, hőszigetelés. Akkor megdöbbenve tapasztaltam, hogy a kérdések zöme ebben az irányban szinte laikus szintűek…
Zömében ezek az urak hölgyek milliárdos beruházok-, építők-, építetők, milliárdos közbeszerzés keretében az építkezések legfelsőbb irányítói voltak és vannak.
Akkor nagyon megdöbbentem, csak úgy magamban.
Ennyire hiányosak az ismeretek?
Azután „beugrott”, mikor épületgépész is lettem (remélem, úgy is van), a kötelező fakultatív tárgy választásakor, mint kiderült, évek óta én voltam az egyetlen, aki az épületfizikát választotta.
Szomorú.
Gyakorlatilag ez az én „statisztikám” a fentieket igazolja és igen-igen alátámasztja.
A fenti tapasztalatokat nem azért írtam, hogy „fényesítsem” magam egy kicsit is, isten őrizz, erre talán a sok évtizedes múltam nem is késztet. Csupán gondolat ébresztőnek.
Mi, akik eldöntjük végül is, hogy egy építmény, épület tömeg milyen energetikai, épületfizikai jellemzőkkel fog megvalósulni, ezekről az egyre fontosabb dolgokról ennyit tudunk.
A szakmai felelősségünk pedig óriási, talán kicsit fel kellene eszmélnünk és továbbképeznünk magunkat.
Lehet-e, viszonylag kis költséggel jó hőháztartású épületet tervezni, építeni vagy építettni?
Lehet.
Lassan 20 éve (1989-92) egy sajt részre tervezve, beruházva, kiviteleztetve építettem egy nem szokványos méretű „lakást”. Statikai falak egységesen B30, födém pallól PS 660, belmagasság 2,80m.
Külön kis udvarral (340m2), utcai bejárattal rendelkezett, egy 1200m2-es autószalon ’tetőterének’ utcai szárnya fölé. A közti födém zajszigetelése is feladat volt.
460m2-re sikeredett.
A tető tetőtere „csak” 120m2 + egy 7,50m magasra elengedett galéria szakasz, ez egy hobbi szoba lett.
Kérdezi a padlófűtést kivitelező cég csoport vezetője: „főnök”, hol vannak a kazánok?
Én rámutatok az egyik sarokban szerényen meghózódó C18 (kb. 21kW) szerkentyűre.
A „Sándor” ledöbben és csak úgy maga elé: én azt hittem legalább 2db 40kW-os lesz!
Mondom: a számítások szerint ebben van 60-70% tartalék.
A döbbenet még nagyobb. „Maga tudja”!!!
Összefoglalva:
a beköltözés 1992 májusi volt. A magán kiadásaimat a személyi titkárom intézte.
Minden hónapban, de mindegyikben elhangzott:
„mérnök úr, hogy a fenébe ’csinálod’, hogy a gázszámlád mindig kevesebb erre a „hodályra”, mint az én 44m2-es „méhkaptáram”? (4 szintes épület 3. emeletén lakik, fűtettelen oldal egy ÉNY-i utca fronttal és egy lépcsőház felőli fallal.
Általában a „fűtési szezon” október végi, november eleji indulás, és a vége március eleje közepe. Az őrlán sincs kikapcsolva a végén általában. Helyiség hőmérsékletek (padlófűtés esetén az egyes ’pontok’ hőmérséklete 2-3 fokkal alacsonyabb lehet, mivel egy egyenletes infra sávban tartózkodunk, fiziológiailag jóval kedvezőbb, mint bármi más fütési rendszer): nappali 21, szobák 23; 28m2 fürdő 25; szárító 27 fok), az antracit BRAMAC tetőhéj alatt 8cm tiszta átszellőző légrés.
Annyira jól ’sikerült’, hogy a szétrakott 15 db hömérő azt mérte szabályozás nélkül, ami a szándék volt, igy nem kellett tekergetni semmit, a 2. év után már légtelenítésre sem volt szüksége a közel 2km-es rendszernek.
Elnézést, kicsit hosszúra sikeredtem megint, de képtelen voltam összefogottab lenni.
Az igaz (az ellenőrzéseim kapcsán), hogy úgy az ácsok, a külső hőszigetelők, mint a fűtésszerelők kezdetben vissza-vissza bontogattak, nem volt ugyan népszerű feladat, de a tények és eredmények engem igazoltak…
„Persze, csodák nincsenek”, de a minden kis részletre odafigyelés hozhatja az eredményeket!
Nem tudom szabad-e ilyet tennem Miklós ezen az oldalon,
de a szakmai, az emberi ‘JÓóó’ közérzet, az energetika, a segítőkészség irányú elkötelezettség arra indíttat, hogy szívesen válaszolok röviden bárkinek akár ‘szkájpon’ (Skype name: fransis69)…
persze, nyugodtan
de ha gondolod és írsz róla egy kis cikket, fotókkal, tervekkel meg is jelentetem…
Okay. Majd átgondolom.
Még egy rész téma, ha megengeditek, de talán idevág:
áramlástechnika, energetika. Említettem, hogy közel 2km a padlócső rendszer.
Befektetett villamos energia.
Erről is néhány szó:
-Áramlástechnikailag egységes csőszakaszok és ütközési ellenállások minimalizálása , a szelep autoritások messzemenő figyelembevétele, veszteségmentes szűkítések megszámolása, a gyűjtő-osztók egyedi legyártása (sk) és kialakítása stb… azt eredményezte, hogy a DANFOSS (40…60….100W) keringtető a minimális 40W-os beállítással tudta és tudja hozni a rendszer rugalmasságát és a velejáró „alig havi” villamos-számlát, pedig több, mint 0,50m3 tömegáramú desztilált vizet keringtet (első évben ugyan tettem rá üzemóra számlálót is, később, mint szükségtelent eltávolítottam)…
-A kiskör/nagykör 4 járatú, állású keverő szelepét szószerint eldobtam egy hónap után és egy egyedi, azóta sok helyen alkalmazott un. átkötőszakaszos összetett megoldásra cseréltem (olcsóbb is, a lényeg, hogy szinte veszteségmentes és finoman szabályozható), a rendszert a 3. év után teljesen magára hagytam, ’tudja dolgát’.
-A most kapható gépiforgácsolt gyűjtő-osztók iskola példája a hogyan ne kialakításoknak. Ezeken a fele, kétharmada szivattyúüzem elveszik kapásból (ha az alkalmazásért fizetnének, akkor sem kellene!)…
-„Csodák persze nincsenek”-, de lényegtelen dolgok sem, ilyen esetben…
Mélyen egyetértek egy 30 évvel ezelőtti 4 féléves felsőfokú energetikai képzésemen rendre elhangzó kissé ’béna’ szlogennel: – ’Uraim: a legolcsóbb energia a fel nem használt energia’ -
én nagyon örülnék ha megjelenne a fent említett lakás energetikai tervezésének részletei
Üdvözletem!
Ha jól emlékszem a felmért építészek száma 45 fő, ennyi töltötte ki az említett kérdőívet.
Saját tapasztalatom a témában, hogy az építtetők nem szánnak többletköltséget az energiatakarékosságra, inkább a “mediterrán” házformára és Jacuzzira stb.
Igazából úri huncutság a 0%. Olyan mint a méregdrága kisfogyasztású kocsi. Sose hozza be a felárát. Persze a csúcskategória nem arról szól hogy megéri-e? A gazdag ember tud igazán takarékoskodni. Ráadásul a fűtés, hőháztartás csak az egyik összetevője az energiaszükségletnek. Valamirevaló családok esetében szinte éjjel-nappal megy a mosógép, hűtőszekrény, vasaló, hajszárító, folyatják a melegvizet, dolgozik a tűzhely, millió kütyü sztendbájon… Ehhez képest csak egy összetevő a fűtési költségek radikális redukálása. A 2008-as év két félévének homlokegyenest ellenkező tendenciája nem egyértelműen mutatja a jövőt sem.
Inkább a ráfordítás és megtérülés aránya lenne egy jó jellemző. Tehát a józan, optimális arányt. Az építőanyagok előállítási környezetterhelését is célszerű lenne figyelembe venni. Valahogy úgy, mint aki sűrűn cseréli mindig a legmodernebbre kocsiját, amit persze komoly környezetkárosítással kell minduntalan legyártani.
Szabóbácsi: annyira már nem mondható úri huncutságnak… A néhány évvel ezelőtti energiaárak + alanyi jogon járó lakossági gázártámogatás mellet valóban aránytalanul hosszú megtérülési idővel lehetett számolni. Ez mostanra nagyon megváltozott. Középtávon még nem térülne meg, így egy átlag család számára nem a passzívház a legoptimálisabb megoldás.
Viszont arról az energiatakarékos kategóriáról alig esik szó, aminek kivitelezése nem járna aránytalanul magas felárral, de az átlagosnál már lényegesen alacsonyabb fűtési (igény szerint + hűtési) igénye lenne.
Valóban nem úri huncutság.
Azok a megoldások, amelyekről írtam gyakorlatilag alig tartalmaznak + költséget. Ami talán újdonság, hogy az alkalmazott műszaki megoldások messze nem konvencionálísak és nem akartak a fizika törvényeivel szemben menni.
Nem rég, megbízásra átfésültem egy már épülő exluziv családi ház terveit, kiegészítve épületgépészettel geotermikus megoldással. Sajnos kicsit a statikába is bele kellett nyúlnom, más egyéb kiegészítéseket is tennem.
Egy éve üzemel már (ez a második tele), a megbízó felhívott, hogy a számításaim ‘fillére’ hozták a ‘jóság fokot’, nagyon örül és várhatóan a + költsége a harmadik szezon alatt már megtérül.
Erről ennyit.
“Csodák pedig nincsenek, csak oda kell figyelni”…
Csak egy kicsit.
Sajnálom, kerestek szkájpon, véletlen kikattintottam. Sorry…
Az első magyar passzívház, amely a PH Institute tanúsítványával rendelkezik 230.000 Ft/nm áron készült el tavaly.
Milyen magasabb bekerülési és megtérülési költségről is van szó?…
http://hvg.hu/print/20090204_passzivhaz_szada_energia_gaz_darmstadt.aspx
Laci, ezt próbáltam kifejteni, egyetértek. Gazdaságos, de kifejezetten energiatakarékos épület a realitás.
Épült házam talajszondás hőszivattyúval, tapasztalt cég által. Egyszerűen nem éri meg. Akinek behatárolt az építkezésre ráfordítható összege, annak le kell mondania pl. az ilyen fűtésről. A falfűtés méregdrága, a hőszivattyú szintén. A villanyszámla télen havi 80-90e/250m2. Egy plusz szobányi területet ft/m2 kell építeni a sok tartálynak, kazánnak nagy összegért. A két kút is sokba kerül. Az áram ára meg követi a gázét. Ha nálunk leginkább ilyesmivel tüzelnek a hőerőművekben gondolom érthető
Lässuk csak, miért is kell törölni hozzászólást, amiben megemlítem, hogy alapjaiban téves elképzeléseket látok megjelenni? Sérti a szakmai érzékenységet, hogy lehet PH Institut tanusított passzívházat építeni 230ezer/nm áron?
Így már megérné építeni, csak kevés a tudás uraim?
http://nol.hu/lap/gazdasag/lap-20090128-20090128-74
VEKLA
amikor mi építkeztünk még nem volt ilyen( meg a fűtési módozatokban sem volt nagy választék), úgyhogy 5cm hőszigetlés van a házon, de most valóban durva már így is a gázszámla 200 négyzetméter a ház és 48ezer a számla hozzá- mondjuk még tuti lehet javítani rajta, még egy laikusnak is.
Kádárné Yola írja: és 48ezer a számla hozzá- mondjuk… >>> én úgy érzem ott alapvetően más hiba van. Az 5 cm nem olyan kevés. Nem ismerem az épület egyebeit, de a 48eFt egy része (nagy része) nem az 5 cm-en folyik el. Érdemes volna kicsit elemeztetni, hol is vannak a “kültér fűtő ‘radiátorok’”…
Kedves Béla a sarokról,
nem lett törölve semmi. A rendszer bizonyos hozzászólásokat spamgyanúsnak tekint és várakozó állásba tesz és úgy kell manuálisan továbbengedni. Tegnap épp egy másik passzívházkonferencián voltam, így nem voltam gépközelben.
Szabadi Ferenc Józsefnek, azt tudom hogy az ablakok sem tökéletesek, nem a zárásuk, hanem a két réteg- én nem szeretem, de azt lehetett kapni a 90ben. A másik tényező a kutyus, ha nem veszem észre hogy bejött, nem csukja be maga után az ajtót. Meg gondolom van még egy tucat más dolog is- majd utánajárunk.
Kedves Miklós
Sokat gondolkoztam a honlapodon megjelenithető cikkes ajánlatán.
Szívesen meg is írnám, hiszen –”igen szívügyem az ‘el nem használt energia’, a passzívház a beruházási költsége és még jó néhány ‘dolga’ miatt nem annyira, de a lehető legjobb költségarányos épületenergetika az IGEN, az annál inkább”—, de aggályaim vannak.
Elég nagy épülettömegről van szó (3,5 szint, ami szervesen összefügg a hő-, a páravándorlás, a hangcsillapítás (zaj)-, a nyári túlzott felmelegedés-, a fény (meg- és bevilágítás), a rengeteg hőhíd kizárásával etc. fontosságával). Rengeteg apróbb nagyobb részletekkel ami energetikailag döntő.
Ahhoz, hogy az átlag olvasók is értsenek belőle, és ez volna szerintem a legfontosabb, nem tudom mekkora anyag lenne belőle.
Én azt hiszem, kicsit bigott megszállottja vagyok és lettem a hőháztartásnak, páradiffúziónak a statikának is, a hasznosítási (bútorozási) együtt tervezésnek meg pláne. Anélkül lehetetelen ‘JÓóó’ elrendezést tervezni.
Ezeket a megoldásokat, hogy mit miért, mi az épületfizikai háttere, az a megoldás miért ‘jobb’, mint a konvencionális, pár szóban a szakember számára lehet indokolni, az egyszerű “szerencsétlen” építtetőnek meg aligha.
Itt vannak a dilemmáim.
Minden hozzászólásomkor eszembe jut, ez a nem az én szájtom.
Nem szeretném, ha néha úgy tűnne, hogy ez vagy az a Te ‘asztalod’, mit okvetetlenkedek én ott. Nem sok, de néhány dologgal esetenként nem is azonosulok.
Ez végül is nem gond, az is lehet, hogy csak nem értem a gondolatot, de ez a Te szájtod. Lehet, hogy én sem örülnék olykor-olykor, ha a kijelentéseimet cáfolgatnák a sajátomon.
Hááát, ilyen bajaim vannak a megírandó cikkel kapcsolatosan.
Nem tudom mekkora lenne, hiszen itt nagyon sok mindent, vagy mindent érint egy ‘jónak’ mondható épület energetikája. Gyanítom, hogy több oldalas.
Üdvözlettel sby f j.
Ez sem lett, rövid. Sorry.
Kádárné Volának: Ablakok.
Rázós téma…
A kutsus csak néhény % lehet. A bajok valószínű máshol keresendők.
Ezekről a gondolatokról, ha nem is teljes kőrűen de néhány dolog olvasható a fenti, a nevem alá is belinkelt http://www.mobilhazak.extra (vagy ugyanez de —gyorshazak— szájt) Mérökszerkezetek-, Kérdések-Válaszok-, Építőelemek/Höszig. falak menüpontok alatt is …
Én nem is nagyon foglakozom az ablakok, ill. az üvegezés ’jóságával’ tanácsadáskor.
Ez a kevésbé rossz.
Sokkal inkább a beépítés módja, az, ami stratégiai fontosságú.
Pl. egy 120*120-as ablak ugye 1,44 m2. Ebből a valóságos ’tiszta’ üvegfelület kb. 0,95*0,95 >>> 0,09 m2. Tehát a tok 38 %
Ezt azért mindig elfeledjük, sajnos még a szakember is.
További baj, hogy a tok is csak 5,5-6,5 centiméter vastag. Ahol be lett építve, azaz a fal nyílásba, a csatlakozás a fallal is csak annyi. Tehát a fal nem 30… 40… 44… cm, csupán 6 cm.
Ez képes lerontani a falazat hőegyensúlyát körkörösen további 0,80… 1,40 méteren, mire beáll az, amit elvárunk a drága pénzen ’vett’ hőszigetelt falunktól.
Csak meg kell nézni egy hőfényképet és máris érthető, mit is ragozok.
Nahhh, ez már van vagy 2,50-3,00m * ugyanennyi (kiadódhat akár 5-6m2).
És ez már felér egy-egy kis konvektorral vagy lapradiátorral az utca felé és kitűnően generálja a számlánk sodróját.
Jó néhány évtizeddel korábban még „tudtuk”, mert az évezredek megtanítottak, hogy beburkoljuk a falkávákat 3cm fa tokkal telejesen és kívül is, belül is további takarókat alakalmazzunk.
Azaz a teljes falszélességet.
Érdekes.
A „modern” építészet és az ablakgyártás már ezt is elfeledte. Igen nagy hangsúly fektetődött, nagyon helyesen az üveg ’lapok’ közötti távolságra, az 16-18mm között optimális.
Csak.
Csak a csatlakozó ablaktok is „összement”, összement pár centiméterre. És ugyan ez igaz a bejárati ajtókra, teraszajtókra, a csupa üveg portálokra stb. is.
Ugye közhely, de az ’ördög’ a részletekben.
Fal, ablak… számít, de a legtöbb hő fölfelé távozik ugyebár, mert a meleg levegő könnyebb.
Nos, a szakemberek nincsennek felkészítve, hogy is lehetne a megrendelőnek tudomása az energiatakaré-kosságról.Nincs aki felvilágosítsa, hogy van más megoldás. Ne legyen 5 m belmagasság, legyen alternatív fűtés, ne legyen az északi oldalon üvegfal, legyen napelem, ami elektromosáramot ad a keringetőszivattyúnak, stb. Mind együtt hihetetlen sok megtakarítás most, majd később is. Nincs elég fórum. A Konstrumákon sem elég a propaganda. Mintha vkiknek nem lenne érdeke. Harsányi Ágnes
[...] Vértesy Mónika, Forrás: koos.hu [...]