Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2009. február 13. péntek

II. Magyar Passzívház Konferencia

A Magyar Passzívház Szövetség 2009. február 12-én a Syma Sport- és Rendezvénycsarnokban rendezte meg a II. Magyar Passzívház Konferenciát, amely az ott folyó Tetők-Falak-Homlokzatok Szakkiállítás középső napján került sorra.

Sokan felkaphatják a fejüket, hogy most már hetente lesznek passzívház konferenciák, hiszen a koos.hu is nemrég számolt be egy hasonló rendezvényről a Passzívház konferencián jártam cikkben? Az okokról az érdekeltek nem nyilatkoztak, pusztán annyi tudható, hogy a tavalyi hasonló rendezvény szervezői között ellentét adódott, ebből következően külön-külön rendezték meg a maguk rendezvényeit.

“Látszik, hogy a passzívház forró téma”, kezdte az egyik előadó az előadását, meglátva a várt 600 helyett a kb. 1000 érdeklődőt, (szerk: Ekkora tömeget én még nem láttam szakmai konferencián) ez meglepte nem csak a szervezőket, hanem szinte mindegyik előadó el volt képedve ekkora érdeklődés láttán. Nem lehet tudni, hogy miért,

  • valóban ennyire “forró téma” lenne?
  • mostanra jutott el a szakma szélesebb rétegeibe?
  • a korai szervezés?
  • a konferencia neve, mint márkanév?
  • a kiállítással való összekötése?
  • vagy a MÉK 5 kreditpontja?

Talán nem is fontos válaszolni a fenti kérdésekre, lényeg, hogy TÖMEG volt. A meghirdetett tematika szerint a konferencia három alappillére:

  • A világ élvonalának vezető szaktekintélyei tartanak előadást
  • Bemutatásra kerül a Magyarországon jelenleg elérhető technológia
  • Ízelítőt lehet kapni Magyarországon megvalósult példákból

A konferenciát 2 részre bontották, a délelőtté volt az elvi felvezetés, a délután a gyakorlaté és a kiállító cégek marketing előadásai illetve pár érdekes újdonság. Igyekszünk mindenről röviden szót ejteni, de terjedelmi okok miatt valószínűleg 2 részben.

Az eredeti elképzeléstől némileg eltérően jutott gyakorlati rész a délelőttre és elvi rész a délutánra is, de ez nem is volt baj.

Passzívházat építeni egyszerű – ha elkerüljük a leggyakoribb hibákat | Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnők, a PHPP egyik kifejlesztője

Bár 15 éve foglalkozik passzívházak tervezésével és minősítésével, csak a múlt évben költöztek a saját passzívházukba, amely helyet ad egyben az irodájuknak is, így testközelből tudják bemutatni az érdeklődőknek, miképpen is működik egy ilyen épület? Ismertette a házuk építése kapcsán felmerült kivitelezési-kivitelezhetőségi gondokat és azt emelte ki, hogy mennyire fontos, hogy a kivitelező első osztályú munkát készítsen és ehhez az szükséges, hogy nagyon jó kapcsolat legyen közte és a tervező illetve a majdani tulajdonos között. Ez a magyar fülnek nyilván egy kicsit furcsán hathatott, mert  errefelé nem nagyon jellemző az effajta partneri kapcsolat.

Elmondta, hogy a passzívház a részleteken múlik vagy bukik meg, ezért fontos a megalkuvás nélküli kivitelezés és az állandó mérés és ellenőrzés. Azt tapasztalta, hogy ha a szerződésben a teljesítést egy független szakértő által elvégzendő méréshez kötötték, akkor a kivitelezés színvonala is emelkedett

A honlapjukon – magyar nyelven is – letölthetővé tették a “Passzívházak minőségi ellenőrzőlistája” letöltés illetve a lakás és nem lakáscélú épületekkel szemben támasztott követelményeket lakás célú | nem lakás | Energie Planer Team

Szlovák passzívház példák | Eugen Nagy Ph.D. okl. építészmérnök

A Szlovákiából érkezett építész igen találó nevet talált cégének:  MAX 15 ,  a passzívház kritériumának számító maximum 15 kW-os energiafelhasználásra utalva. Két megvalósult tervét mutatta be, az első egy lapostetős, kétszintes, míg a másik egy hagyományos tetőtérbeépítéses épület.

A lapostetős épület arra volt bizonyság, hogy bár a passzívház a kompakt, tömör formát kedveli, egy megmozgatott tömeggel is lehet passzívházat építeni. Ennek egyik legfontosabb kritériuma a lehetséges hőhidak feltérképezése és megszüntetése. Az emeleti szerkezet előregyártott fa panel doboztartókkal és cellulúz hőszigeteléssel készült. Az épület energiafelhasználása 13,8 kWh/m2év.

Passzívházak terjedése | Günter Lang okl. építészmérnök, az Osztrák Passzívház Szövetség ügyvezetője

Az ő előadása volt talán a leginkább elméleti, hiszen bemutatta a globális energiaválság következményeit. Az energiaválság együttjár a CO2 kibocsátás problémakörével, amely mára olyan nagyfokuvá vált, hogy elmondható a mi generációnk – a korábbiaktól eltérően – 30 év alatt gyakorlatilag megduplázta a CO2 kibocsátást és ez AZONNALI LÉPÉSEK megtételét követeli. A téma az EU asztalán van egy olyan ajánlással, miszerint itt most nincs idő a fokozatosan csökkentés megtervezésére, itt azonnal és drasztikus cselekvésre van szükség.

Az ajánlás úgy szól, hogy a jelenlegi – elsősorban háztartási – energiafelhasználást 85 %-kal csökkenteni szükséges, míg a fennmaradó 15 %-ot megújuló energiaforrásokból fedezzék. E cél érdekében 2011-ben be kell vezetni, hogy a passzívház kvázi szabvánnyá váljon ! Az ajánlás nyilvánvalóan óriási ellenállásba fog ütközni és kevés az esély rá, hogy be is vezetik, de talán látható a törekvés és a felismerés, hogy a 24. óra legvégén vagyunk.

Az előadás további részében a passzívház előnyeit sorolta fel, miszerint:

  • egyenletes hőmérséklet
  • jobb komfortérzet, a magasabb belső felületi hőmérséklet miatt
  • a hálószobákban, ahol az egészségesnek számító 0,1-es értékű CO2 térfogatlimit helyett akár 0,3 szint is lehet szellőztetés nélkül
  • a beszívott levegőt pollen és más szűrőkkel meg lehet tisztítani, ami jobb belső levegőt eredményez
  • káros anyagok (por) megszűrése
  • a 3 rtg-ű ablakoknak köszönhetően a kinti zajból szinte semmi sem hallatszik
  • a kompaktabb forma miatt egyszerűbb házak épülnek, amik ebből következően fajlagosan olcsóbbak lehetnek

A továbbiakban megvalósult ausztriai példákat mutatott be illetve egy olyan,  Bécsben megvalósuló projektről szólt, amiben 1500 lakás épülne 136 ezer nm-en passzívház elvek alapján.

Szoláris építészet | Josef Király okl. építészmérnök, a passzív-szoláris építészet egyik úttörője

Király József elsők között, immáron 30 éve foglalkozik energiatudatos épülettervezéssel, első között tervezett szoláris nyereséggel járó un. napházakat. Jelenleg is a 3 évtizede megtervezett házában él:

A 30 év alatt közel 300 épületet tervezett, melyek részben szolárházak, részben passzívházak.

Az előadás legnagyobb része saját tervezésű házak fotós bemutatása volt, sajnos se alaprajzokról, se részletekről nem esett szó. A honlapján további fotók találhatóak a megvalósult épületeiről.

Ő említette meg Félix Trombe francia mérnök nevét, aki a nap sugárzási energiáját hasznosítani képes (és később róla elnevezett)  un. trombe falat megalkotta még 1956-ban. Wikipedia szócikke a trombe falról

File:Trombe wall 4.jpg

A konferenciáról szóló beszámoló 2. részét – amely holnap fog megjelenni – elsősorban Dr. Berthold Kaufmann előadásának szenteljünk, mert a passzívház elméletével kapcsolatban számos nagyon fontos ismeretanyagot osztott meg a hallgatósággal.

  • Épületburok I. – Hőhídmentes tervezés
  • Épületburok II. – A légtömörség kérdései
  • Épületburok III. – Passzívház ablakok

A 2. részben még szó lesz az  Energiahatékony várostervezés passzívházakkal cimű előadásról is. Maradjanak velünk, mert holnap folytatjuk a beszámolót.

További infók > www.passzivhaz-konferencia.hu

Ön milyen energiatudatos házat építene ?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (14): megnézem / hozzászólok

  • Propeller

    2009. február 13. péntek - 10:32

    #8284

    II. Magyar Passzívház Konferencia…

    konferencia, passzívház…

  • Avatar

    Barak Péter

    2009. február 14. szombat - 12:11

    #8298

    Kedves Miklós,
    innen is hiányolom a magyar innováció jelentőségének hangsúlyozását, hiszen magyarok fejlesztették ki azt az új megújulóenergiát hasznosító elérhető árú építési rendszert, ahol 36cm-es falvastagságnál az “U”=0,07 miközben a külső hőmérséklet -15C bent pedig +22C van!
    Szerintem kiemelt hírértéke van a http://www.isoactive-3d.hu magyar találmánynak!

  • Avatar

    laikus

    2009. február 15. vasárnap - 13:29

    #8313

    Kedves Mindenki,

    Az U=0,07-et egy közönséges faszerkezetes, szalmabála falazatú, agyaggal vakolt épület is tudja hozni. Szalmával szigetelt födémmel és hajópadlóval, a belső terekben hőtartó tégla válaszfalakkal és télen napsütötte felületekkel már közel járunk egy passzív házhoz.
    Egy tömegkályhával kiegészítve egy környezetbarát építési technológiával készült, gazdaságosan fenntartható épületet kapunk. (A tömegkályha vagy finnkályha, két égéstérrel rendelkező nagy beépített tömegű kályha, amely a felvett hőt fokozatosan adja le hosszabb időn keresztül, valamint a kialakítás miatt az égés magas hatásfokon zajlik, elégnek az elsődleges égés során felszabaduló gázok is, melyek egyébként hamuként és füstként távoznának a rendszerből, jelentős környezeti terhelést okozva.)
    Őszintén remélem, hogy a nagy innovációs iramban a mérnökök nem tévesztették szem elől a hagyományos építési megoldásokat sem.

  • Avatar

    Barak Péter

    2009. február 15. vasárnap - 13:49

    #8315

    36 cm vastag falnál?

  • Avatar

    Barak Péter

    2009. február 15. vasárnap - 14:41

    #8317

    szerintem a passzívház az csak 1 darmstadti kitaláció, önkényesen meghatározott paraméterekkel, melyek közül, ahogy Ön is kiemeli fontos maga az épület tájolása, ami nem tudom a magyar valóságban menyire kivitelezhető. Onnantól van passzívházam, hogy kapok 1 darmstasdti plecsnit, vagy egy Minergie minősítést svájcból. Szerintem nem az elnevezésen van a hangsúly, hanem ahogy azt Ön is a szkeptikus hozzászólásában megfogalmazta meg kell vizsgálni valójában mennyibe kerül a ház fenntartása… mert elő fordulhat az Ön hasonlatával élve, hogy passzívházról beszélünk csak “közben elhalt a magzat”, mert a 0-5 C közötti hőmérsékleten többe kerülő ház fűtés, valamint a hűtésre felhasznált extra energia összességében mégsem költséghatékonyabb, mint a klasszikus pl. gáz fűtés. Viszont ha Önt mégis érdeklik a számítások, talán érdekes lehet Önnek jelen stádiumában is az Isoactive-3d 😉

  • Avatar

    laikus

    2009. február 15. vasárnap - 14:52

    #8318

    A falak vastagsága 60-80 cm, és természetesen a nyílászárók minősége is kiemelten fontos tényező. Hátrány lehet még, hogy az épület gyakoribb karbantartást/megelőzést igényel. A falak szellőznek, mert nincs párazáró réteg rajtuk.
    Ezek a technológia kompromisszumai, csakúgy, mint a passzív házak villamos energiával működtetett szellőzőberendezései, falazata, és az isoactive-3d földbe ásott hőcserélői. Az energiahatékonyság számításnál érdemes figyelembe venni az előállítás, szállítás, beépítés költségeit is.
    Egyébként arra látnak esélyt, hogy a modern épületrendszerek és öko-jellegű megoldások közeledjenek egymáshoz? Tapasztalnak erre vonatkozó nyitottságot/szándékot?

  • Avatar

    Barak Péter

    2009. február 15. vasárnap - 16:11

    #8320

    Miklos,
    az elobb kicsit elragadtattam magam, kerem stornozza a hozzaszolasom, nem illik az On blogjahoz, igaza van a puding probaja az eves 😉

  • Avatar

    Barak Péter

    2009. február 15. vasárnap - 16:45

    #8325

    Miklós, ha már beszélgetünk, ’97 óta vártam arra, hogy az akkor megtervezett, engedélyezett házam építése végre elindulhasson… ezért örültem meg neki annyira, amikor a kiállításon újra találkozhattam ezzel az építési rendszerrel, mégpedig olyan formában, hogy egy magyar találmány révén energiatakarékos/passzív ház is építhető belőle. Túlzott emocionális kötődésem valószínű ebből adódik, de remélem még az idén lehetőségem nyílik megmutatni Önnek is a végre megépült házam!

  • Avatar

    Csordás József

    2009. március 8. vasárnap - 20:24

    #8638

    Kedves Mindenki! A megfelelő komfort biztosítása a lehető legalacsonyabb “primer” energia felhasználással mindenkinek fontos kellene,hogy legyen. A 2006-s ajánlásokat gyorsan “lefordítottuk” a saját “nyelvünkre”, ami nem kimondottan hat a passzív ház elv elterjesztésének irányába. Tud valaki pályázati lehetőségről, ami támogatná a 15KWh/m2/év fűtési energia felhasználást.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
ÉMI | Építésügyi műszaki irányelv konferencia

Az ÉMI szakmai konferencia-sorozatot indít azzal a céllal, hogy a szakmai közvélemény minél szélesebb körével ismertesse meg az építésügyi műszaki irányelv-tervezeteket és minél többen kifejthessék véleményüket, gondolataikat a témában. Az első konferencia június 13-án, az ÉMI szentendrei Tudásközpontjában kerül megrendezésre. A hazai építési gyakorlatban – eltekintve az utóbbi három évtizedtől –, jó hagyománya volt a […]

ÉMI | Építésügyi műszaki irányelv konferencia
2018. június 10. vasárnap
TERV KRITIKA
Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben

Kedves Miklós! Még az év első felében találkoztunk, hogy egy Pest megyei családi ház tervezéséről egyeztessünk. Akkor nem Önt választottuk tervezőként, viszont most szeretnénk tervkritikára beküldeni az elkészült terveket. A kiviteli tervcsomag építészeti része közel végleges állapotban van, most a gépészeti/elektromos/statikai tervezésnél tartunk, ezeket januárban szeretnénk befejezni. Az építkezést ez év őszén szeretnénk megkezdeni. A […]

Tervkritika 193 | modern egyszerűség falusi környezetben
2018. január 24. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább