Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2009. június 18. csütörtök

Biatorbágy | a “magyiterrán” város


Számos cikk végén kértük az olvasókat, hogy jelöljék meg, milyen típusú házban szeretnének lakni? Közel egy éve, április 23-án összegeztük először az olvasóknak szavazásra feltett kérdést, és akkor több, mint 400 válaszadó (2008. ápr. 22-i adat) döntő többsége a MEDITERRÁN stílust jelölte meg.

1 év elteltével ismét összegeztük, további 3200 válaszadóval a Visszajelzés 2009 | Milyen házban lakna szívesen ? című írásunkban és azt találtuk, hogy a fenti arányok számottevően nem változtak, legfeljebb csak finomodtak. Bár csökkent, de még mindig minden 3-ik szavazó un. “mediterrán” házban szeretne élni, ami persze valójában nem mediterrán, hanem amolyan “magyarosch” öszvér, jobb szó híján magyiterrán. Az eredmény sokak számára nem volt meglepetés, de sokan igencsak meglepődtek.

A legutóbbi összegzés után el is határoztam,hogy ismét elmegyek Biatorbágyra, ahová korábban már terveztem. Az emlékeimben az maradt meg, hogy a településen túl kialakított, új parcellázású lakóparkban szinte csak “mediterrán” házzal lehetett találkozni.

ddd

Biatorbágy érintett városzrésze a Google Maps -o n

Bejárva és látva a környéket, jól emlékeztem: a főutcája, sőt komplett utcák is mind ebben a stílusban épültek. Vannak persze kivételek, azokról is szót ejtünk majd egy külön írásban.

Első ránézésre persze most azt mondhatná bárki, hogy mi a baj ezzel az egységes megjelenéssel, közel egyforma hajlásszögű tetővel, egyforma színű és anyagú cserépfedéssel? Tulajdonképpen semmi baj az egységes megjelenéssel (ami nem teljesen igaz, mert azért találunk itt mást is), az értetlenségemet inkább az okozza, hogy vajon

ki döntötte el, hogy Biatorbágy mediterrán város lesz,

..talán a rendezési terv készítője, esetleg a polgármester, a közgyűlés vagy az itt jelentkező tömeges igény? Aki esetleg információval rendelkezik róla, kérjük ossza meg velünk és az olvasókkal.

Aki járt már Biatorbágyon – annak is a régi központjában – az tudja, hogy ez nem egy délszaki, mediterrán, földközi-tengerparti hangulatú városka, hanem egy szép, de teljesen hagyományos magyar település. Hogyan került ide ez a stílus, mint városrendező elv és kötelező megjelenésű stílus? Tudom, épült már görög falu is Balatonfüreden, de elég furcsán is mutatott a sok fehér és türkizkék, jobbára díszletnek, de inkább kereskedelmi reklámnak hatott.

Ez a fajta mediterrán nem csak a fenti olvasói szavazásban jelent meg, mint a leginkább preferált “építészeti stílus”, hanem az országot járva lépten-nyomon belebotlunk. Persze találkozunk más stílusú épületekkel és köztük olyanokkal is, amiktől a legtöbben idegenkedünk.

Az építtetői igények (főleg ha társulnak az adott helyen elvárt stílussal) persze megfogalmazódnak és amik elől egy építész elég nehezen térhet ki. Biatorbágyra anno én is terveztem, amiről korábban már tettem említést a … ami nem kellett a megbízónak című írásomban.

Akkor, 2005-ben jártam Biatorbágyon először és szembesültem azzal, hogy itt egy komplett városrész épül ebben a stílusban.

A mediterránnak mondott stílus persze közel sem azt takarja, ami Biatorbágyon látható, nem véletlenül neveztem el magyiterrán-nak. Aki kíváncsi arra, hogy pontosan mi a mediterrán stílus, az olvassa el a cikk végén, a Hetek Archívumá –ból kölcsönvett meghatározásokat.

Addig is nézegessenek un. “mediterrán” házakat.

Provance-i mediterrán

Az egyszerű életvitelt élő, kultúraszerető emberek stílusa a vidéki öntudat szimbólumává vált. A mediterrán hangulatot meleg színekkel, antikolt vagy kőburkolatú falakkal, egyszerű fapadlóval, illetve égetett kerámia járólapokkal hangsúlyozzák, a szép vidékiességet pedig nem hivalkodó asztalos- és kovácsmunkákkal. Kiegészítői sokszor ódon használati tárgyak, melyek szinte egyetlen kritériuma a funkció betöltése.

Mint említettük a provance-i név gyűjtőfogalomként is használatos, így az angol vidéki, eredetileg country stílust is jelölik vele. Ez később Amerikában is meghonosodott. Egyik fő jellemzője a nagy konyha és étkező, amit a régi parasztcsaládok létszáma és az angol vendégszeretet indokolt.

Spanyol mediterrán

Mivel Hispánia római gyarmat volt, majd a punok is átjáróként használták, Európa és Afrika határán mindkét kontinens hatása erőteljesen érvényesül. Reprezentativitás, már-már hivalkodó túldíszítés, monumentalitás jellemzi. Ezeket a kifejezőeszközöket még megfejelik az arany használatával, ami a gazdagságot és a hatalmat jelképezi. Míg az olasz a minőségre, a spanyol a hatásra koncentrál. A színekben pedig a göröggel mutat ellentétet, mert a görög hideg színeivel szemben igazi tüzes narancsot, vérvöröset használ. Használati tárgyaik jellemzően fából vagy kovácsoltvasból készülnek, bőr bútorhuzatokkal.

Olasz mediterrán

Itália, a divat egyik fellegváraként mindig is teret adott a művészetek szárnyalásának. A kikristályosodott stílusokból táplálkozó olasz építészetben, belsőépítészetben, formatervezésben mai napig tökéletesen ötvözik az egyszerűséget az eleganciával. Az elegancia megfogalmazása, hogy nem hangsúlyozzák túl a formát, de a díszítésben mindig karakteres motívumokat használnak. A felhasznált anyagok minőségére, a finom és drága textíliák használatára nagy hangsúlyt fektetnek. Az egész olasz design-t áthatja a kontrasztok dinamikája. Ahogy az emberek is békésen sziesztáznak, majd patáliát csapnak az utca közepén, a stílusuk is hol forró, hol hideg, hol mozgalmas, hol üres. Manapság azonban ott is domináns a “napfény szeretetének” stílusa, a mediterrán.

Görög mediterrán

A görög ember ma is halászik, hajót épít, cserépedényeket éget ki, kereskedik, és közben az a magabiztos nyugalom tölti el, hogy már egyszer bizonyított. Több ezer éve lerakta a legtöbb mai tudomány alapját, és alkotásai máig a tökéletesség példaképei az emberiség nagy része számára. Francia, olasz, spanyol társaival szemben ritkán használ hivalkodó színeket. Leginkább fehérre meszelt falakkal találkozunk és tengerkék nyílászárókkal. Bútorai fából készülnek, szőttesei nagyon színesek. A fehér kívül visszaveri az erős napfényt, belül pedig tiszta, hűvös hatást kölcsönöz. Nálunk csak foszlányokban érvényesül, hisz az egész stílus a hőség problémájának megoldására koncentrál. Puritanizmusa a magyar parasztházak hangulatával rokon.

forrás: A mediterrán stílus | Hetek Archívum.

Hozzászólások (18): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    tanonc

    2009. június 18. csütörtök - 10:57

    #10313

    Hát… kár érte. 🙁
    Amúgy a légifotó remekül mutatja, micsoda különbség van az új beépítés és a régi közt. Óriási kiterjedésű tetőidomokat látunk, ahhoz képest, amit a korábbi házak tükröznek, miközben a családok egyre kisebbek. Persze egy részük többlakásos, ekkor már szinte semmivel sem jobb a helyzet, mint bármely lakótelepen. Az új részen szinte eltűnt a zöld, fák elvétve, úgyhogy ha maga a stílus nem irritálna eléggé, már a túlépítettség miatt is elég okunk van az aggodalomra. 🙁

  • Avatar

    dudi

    2009. június 18. csütörtök - 15:38

    #10315

    Nem értem a mai építészetet, egyfelől acél-üveg betonkockék nyernek a díjakat, közben pedig akad, aki leszólja a “magyaros” mediterrán szerű stílust.
    Nem értem miért kellene tűzzel vassal, rendezési terv megkötésekkel tiltani. Nem parancsszóra, hanem a kevés plussz ráfordítással szép és egyediség iránti igény teremtette ezt a stílust.

    Saját példám, amikor építkeztem, kerestem a számomra élhető, barátságos stílust, rendesen utánaolvastam. A mediterrán házak zömök egyszerű tömbök, ezért könnyen megépíthetőek. A nyílászárók (hosszúkásabbak, lőrés szerűbbek, oszott üvegesek) szintén nem jelentenek számottevő plussz költséget (ha a zsalugáterek elmaradnak), egyedül a külső díszítő elemek és a tető minél “mediterránosabb” kialakítása jelenthet költséget. A biatorbágyi példa az olcsón, praktikusan megépíthető de magyarosított verziót mutatja (hiszen egy főként társasházas lakóparkban készült a fotó), ha az ember picit többet költ rá (tehát nem társasház kivitelező, hanem kellő energiát ráfordító magánszemély), egészen különleges szépségű és nagyon arányos épületeket lehet ebben a stílusban építeni, de konzekvensen kell alkalmazni az arányokat, színeket és az egyszerű, nyers anyagokat. (én pl a hónapokig keresett ó “templom” sárga külső falhoz nem mertem vállani a fakó világoszöld nyílászárókat, hanem helyette sötétbarnák lettek, de már bánom)

    Lehet persze rossz példákat is látni, például Tükörhegy (Törökbálinton) szerintem valami borzalmas, túlépített, zúrzavaros, sivár, ha csúnyát akart a cikk írója fotózni, ott kellett volna kezdenie.

    A túlépítettséget pedig szerintem nem a stílus okozza, hanem a társasház építők. Magas telek árakkal sok helyen már csak nekik rentábilis építeni. Családi házat építve nem engedhetek meg magamnak annyit egy telekért, mint az, aki majd 4-6 lakásra fogja szétosztani a telek költségét. ( Alkudoztam olyan telekre, melyet egy vállakozó zsebből fizetett, majd 4 lakást nem túl szépet ugyan de 6(!) hónap múlva el is adott róla )

  • Avatar

    gramercy

    2009. június 18. csütörtök - 16:59

    #10317

    nem a stílussal van a gond, hanem hogy ez -szerintem- egy tipikusan magyar kompenzálási igény amit az esetek túlnyomó többségében szintén tipikusan magyar módon csak félig sikerül megvalósítani, mert ez következik (úgy a megrendelő mint az építész és a kivitelező) FÉLműveltségéből

  • Avatar

    gramercy

    2009. június 18. csütörtök - 16:59

    #10318

    tisztelet a kivételnek!!!

  • Avatar

    Ikon

    2009. június 18. csütörtök - 18:12

    #10319

    Magyar-medi ről mindig statikai lehetetlenségek jutnak eszembe. Húzzuk ba az emeleti falakat a födém közepére, hogy kialakuljon az a remek kis szoknya, haha. Totál dilettáns.
    Persze az igaz mediterrántól már fél a magyar. Az nem túl hivalkodó. Ugyanúgy, mint a karakteres magyar népi építészettől.
    “abban nincs semmi” mondhatnák.
    De szerintem nem is kell mindenben lenni valaminek, nemde?
    Ikon

  • Avatar

    tanonc

    2009. június 18. csütörtök - 21:05

    #10320

    Dudi, persze, nem a stílus miatt van túlépítve, de lássuk be, a “mediterrán” nem kedvez a mértéktartó kialakításoknak… ÁLtalában aki már nekifog egy mediterrán villa felhúzásának, annál előbb-utóbb egyre nagyobbra duzzad a ház, a legtöbb, amit láttam, elég terjengős.
    Az IGAZI mediterrán, azaz az ódon olaszországi utcácskákon meghúzódó nyers kőfalú, rusztikus cserepekkel fedett alacsony hajlású tetőkkel épült házak fényévekre vannak attól, amit mi itt mediterránnak hívunk.
    1.Idegen. Afrikai bungalót se akarunk felhúzni, se tipit, se pagodát. 🙂 Csak épp az olaszos életérzés, és a barokk villákra hajazó vakolatszínek “igazi” elit életérzést biztosítanak azon a pár száz négyzetméteren.
    2.Az igazi mediterrán mindig igazi anyagokkal épít. Elképzelhetetlen a PTH30+8 cm polisztirol falszerkezet. Éppígy a gipsz-stukkó girlandok, oszlopfők stb.
    3.A hagyományos magyar faluképet, kisvárost igenis tönkreteszik.
    4.Minden egyediséget nélkülöznek (általában), bárhol felépíthető lenne többségük. Itt például a Biatorbágyi fotók közt találtam olyat, amiről azt hittem, pár utcára van tőlünk, annyira hasonló.

  • Avatar

    iggypop

    2009. június 19. péntek - 08:39

    #10325

    Az egyik legjobb barátom lakik a Viadukt lakóparkban, így többször is voltam nála, láttam még azt az állapotot, mikor nem volt ennyire beépítve.
    Az ár/érték arány véleményem szerint el van szállva.
    Szerintem a biatorbányi lakópark nem más, mint egy vertikális “panel lakótelep”.

  • Avatar

    tanonc

    2009. június 19. péntek - 17:11

    #10328

    Iggypop. pont ez az! Kicsit színesebbre festve és cuki tetőszoknyácskákat rávarrva a magyar bumburnyák megveszi, mint a szél… És aztán igazi olasz villában érzi magát.

  • Avatar

    dudi

    2009. június 19. péntek - 18:52

    #10331

    Huhh, hát látom sokan másként gondolják, lehet jobban is értetek hozzá.

    Építész nem vagyok, engem csak az észak olasz mediterrán villák régi, egyszerű, markáns vonalai fogtak meg és ezekről próbáltam minél többet olvasni, felvillanyzott a légkörük. Lehet ez menekülés az acél-üveg-beton légkondis neoncsöves mumusoktól, melyek ellepték már a várost. Ha hazaérek rózsák legyenek a kertben és nyers kő lépcső.

    Ma már viszont nem építenek házfalat kőből így marad a tégla és a szigetelés. A gőzgépet is elfelejtettük, de nem csak mi az olaszok is…

    Trieszt annak idején még Mo. volt, nem áll tőlünk se a stílus messze, se a forró fejű mentalitás.

    A hagyományos magyar népi építészettel bajban vagyok. Milyen is ez ? Emlékszem nagyapámék félig még vályog, tapasztott parasztházára, ebből volt régen vidéken százezer számra. Ezt kellene mintának használni ? Laktam benne és mint tős gyökeres használó, kijelentem elég élhetetlen, pl. kevés a fény, hosszúkás épületek stb. A hagyományos magyarországi “régi” kertvárosok 10x10m-es két ablak az utcafronton házakból állnak. Ebből kell kiindulni tervezéskor, ezeket kell megvédeni más stílusoktól ?

    Nem volt utolsó szempont az egyszerűségéből fakadó olcsó szerkezeti kivitelezhetőség (hát igen az írt korona az itt nincs). Tudok mutatni olyan székely faragásos, részben zöld tetős házat a környékünkön, ami jó ízlésről (és jó tervezőről) tanúskodik, de a megalkotása biztos vagyok benne, hogy sokkal drágább volt.

    A legnagyobb problémának a mediterránban az épület tömegét éreztem (tökéletesen egyetértek a nagy méretet követel a stílus megjegyzéssel). Azok a mediterrán házak, melyeket én láttam nem voltak éppen picik, inkább zömök robosztus épületek vagy sok épület egymás mellé építve zártan. Ennek a hatásnak az eléréséhez viszonylag nagy épület kell, különben az összkép nevetséges, a magyarosított mediterrán hibájának sok helyen pl a földszintes épületeknél (csak mint laikus) ezt érzem.

    A Barokk épület szín probléma igaz, könnyű elszúrni. Ha megnézzük, olasz házaknál is meg van a hasonló szín. Sárga, mint a citrom gyümölcse és zöld az ablak, mint a levele. Nehéz egy antik sötétes, foltos pl sárga falszínt új épületnél jól utánozni. A hagyományos palettákon pedig nincsenek meg az ehhez közelítő alap színek. Nekem egy templom festéséből a festék gyártóhoz visszakerült külön kevert régies sárgát sikerült megcsípnem. (Így hogy kimaradt még olcsóbban is adták)

    Ha kíváncsiak vagytok egy szerintem jó példára mediterránból, akkor a Rost Andreáék házát javaslom, mivel már házikós újságban megjelent, gondolom leírhatom. Interneten, újságban vagy aki tudja merre (ezt már nem írhatom le) kívülről megcsodálhatja. Számomra az az épület egy etalon a jó mediterrán ízlésből.

    Találtam rá linket;

    http://www.pronaturakert.hu/ref/budaors/index.html

    Itt sajnos az épület arányai nem látszanak.

    Ami nehéz; az egyszerű de arányos formát kisebben is jól megcsinálni, nekem ez okozott sok fejtörést.

    Remélem nem szítok vallási vitát, mint mondjuk a német autó-olasz autó fórumok, mert hát a családi ház is ízlés kérdése, de próbáltam védelmembe venni ezt a számomra szemrevaló stílust.

    Jó hétvégét mindenkinek!

  • Avatar

    Tehtube

    2009. június 19. péntek - 22:37

    #10335

    Semmi köze az igazi mediterránhoz a cikkben, max az elnevezése. Egyszerűen földszint plusz tetőtér helyett egy sokkal értékesebb emeletet kaptak ezen házak és egy műszakilag minimálisan szükséges üres padlást. Az emelet előnyét gondolom nem kell ecsetelnei egy ócska padlástérbeépítéssel szemben. Az üres padlástér mint puffer légtér szintén sokkal előnyösebb kialakítás. Egyetlen komoly hibát tartok a rend szabályozói által, megkötötték a minimális tetőhajlásszöget szinte mindenhol, minden településen 30°-ban. Én levinném 20°-ra. Na az a mediterrán hajlásszög.
    A vörös, barna falak murisak. Egy melegebb éghajlat alatt csakis a fehér az üdvözítő, kivétel a spanyol ingatlanfejlesztők förmedvényi. Inkább a skandináv országokban dívik az ilyen sötétebb falszínezés. Szóval a mediterrán megnevezés helyett inkább az emeletes lenne megfelelőbb ezekre az épületekre, és akkor kihúzná a gúnyolódó csúfneve méregfogát is.
    Persze sajnos ezek az épületek arányaikban elég rosszak, de ez a tervezők és kivitelezők hibája. Szükségtelenül magasak. 1994-ben terveztem ilyesmit Pomázon, de inkább szellemiségében a chicagói prairie school-t tartottam szem előtt, mégha hasonlít is a mediterránhoz.

  • Avatar

    blö

    2009. június 20. szombat - 09:19

    #10340

    Na ez az. Akkor miért is kell paródiaszerűen stíluselemeket válogatni a jobb sorsra érdemes északolasz házakról?
    A préri-ház az legalább tektonikus, és fejleszthető. Mint az eredeti toszkán tanyaépület. De mondhatnám a magyart is. Ezzel a mediterránnal meg csak a girlandokat vettük meg.
    Miért is kell szoknyácskákat varrni egy szimpla emeletes házra? Meg bolíveket, meg timpanont?
    Kőfal kell? Mindenhol építettek ahol volt kő. De például egy alföldi parasztházon is hülyén mutat.
    Meg Gyálon is.
    Egyébiránt toszkánában is láttam új építésű mediterrán házat műgyantás rózsaszín festékkel. Az is hányinger volt.
    Meg a Rost Andrea háza is. Az egész egy édeskés vacak. Leülsz a kertben és érzed, hogy most már valami sósat kéne enned. Vannak gyönyörű részletek. A szaletlis képen hátul, remek az a kis ablak. De a tervező nem bírta ki, mellé tett egy teraszajtót. Stílben. Válogatunk innen-onnan, létrehozunk egy sosemvolt stílust. Az eredeti száz évek alatt alakult olyanná mint ami ma. Kialakultak az arányai, színei, anyagai. Azért olyan amilyen.
    Ez itt meg semmilyen.

  • Avatar

    fifike

    2009. június 20. szombat - 14:26

    #10343

    Na ja. Intimitás is nuku. Egymás hegyén-hátán nevetséges pici telkeken, értékes növényzet, ősfák nélkül? Minek az!!. Aki nem villogni akar elmegy a Pilisbe és vesz egy erdő melletti telket, ahová max 2 oldalról van szomszéd általi rálátás. Na az már élettér flancok nélkül.A rongyrázó prolik meg egyik lakótelepről átköltöztek a másikba hahah

  • Avatar

    zoli

    2009. június 21. vasárnap - 08:44

    #10348

    Igen, ezeknek az épületeknek nem sok köze van a mediterrán stílushoz. Többek között a mediterrán stílust azt jellemzi, hogy a Mediterrán tenger partján vagy legalábbis annak közelében kellene megépüljenek ami ugye MO.-tól egy kissé messze áll. Pontosan a Mediterrán tenger adta környezet és klíma jellegzetességei hozták létre és formálták ezt a stílust. Ott jól is néznek ki, mert beépülnek a Mediterrán tájba, kultúrába és klímába. Végül egy kis ízelítő a Görög mediterrán építészetből:

    http://picasaweb.google.com/zoligeotop/SkiathosMediterran?feat=directlink

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2009. június 21. vasárnap - 13:19

    #10352

    Ezek az emeletes házak ha nem túl megmozgatottak, még gazdaságosak is lehetnek. Hogy utána ki hogy díszíti? El kell fogadni hogy a legtöbb tulajdonos nem ízlésdíj birtokosa. Sajna persze több tervező is olyan rossz értelemben vett öregasszonyosan szirupos épületre hajaz.
    Továbbra is a legfőbb hibának a szabályozási terveket tartom. Olyan ereszd el, fogd vissza. Egyszerűen ezeket a szerencsétlen beépítési viszonyokat azok generálják. Hogy kik is akkor? Hát a megrendelők mint a legmagasabb végzettségű főépítészek és a szintén hatalmasan magas végzettségű várostervező irodák. A beruházók meg csak megpróbálják optimálisan kihasználni a szabályozási terv adta kereteken belül a biztosított építési lehetőségeket.
    Budapest és minden nagyváros körüli agglomeráció már gyakorlatilag alvóváros. Biatorbágy különösen az. Kár számonkérni a vidéki idillt. Kinek van eregiája, kedve, pénze hatalmas kertekkel bíbelődni? Nincs is rá szükség. Legyen egy kis zöld, a legtöbb embernek ez bőven elég a mindennapokban.
    Pont az angolszász országokban elterjedt sorházas beépítés ezért elfogadható, ámbár ott az áthallás és méginkább az átszaglás zavaró. Amerikában sok ház egymástól 3m-re van, de szabadon. Kocsi, kertitraktor hátramehet, négy homlokzat szabad.
    Ez nálunk tilos. Ezért (is) épülnek ilyen bénaságok. Csakis a gyöpös szemléletű építész szakma csúcsát érheti kritika.

  • koos.hu » Biatorbágy | gagyiterrán és társasházak

    2009. július 9. csütörtök - 00:01

    #10498

    […] mediterrán (vagy sokkal inkább “magyiterrán”) városrészről kezdtünk egy kis sorozatot Biatorbágy | a “magyiterrán” város címmel. Az akkor megkezdetteket folytassuk azokkal a házakkal, amik még ezt a mesterséges […]

  • Avatar

    Gábor

    2010. május 3. hétfő - 05:53

    #71940

    Érdekes. A magyar “mediterránt” leszóló építész urak itt a fórumban nem nagyon válaszolták meg Dudi kérdését, amire én is régóta keresem a választ. Ok, ne legyen mediterrán Magyarországon. De akkor milyen legyen? 10×10-es kocka két ablakkal? Acél-üveg-betonszörnyeteg? Vagy ezek az elvarázsolt összevissza modern házak, amivel tele van a sz.h. magazin. Aminek semmi “tömege” semmi eleganciája nincs, amire azt mondhatnám, hogy egy értéket alkottunk, amit megcsodálnak majd az utánunk következők. Erre egy tető, arra egy kerek ablak. És sok közülük díjnyertes.. Mert a tervezés apropóját az adta, hogy a nagyapa körtefája megmaradjon a nappaliban. Hát gratulálok. Ezeknél miért annyival rosszabb a mediterrán? Mert nem idevaló? Sok minden nem idevaló mégis van sajnos. Nem ide vág, de egy tesco vagy lidli vagy mcdonalds való egy magyar faluba? Mégis mindegyikben van… De ha már családi ház, én nem az oktogon magazin címlapján szeretnék szerepelni, hanem élhető, meleg, praktikus otthont szeretnék. És akkor ne nevezzük mediterránnak, de ez a stílus ötvözi a legjobban a kritériumokat. Nem érzem, hogy miért rosszabb, vagy nevetségesebb mint bármelyik stílus. Minden stílust lehet elegánsan, ízlésesen és giccsesen is tálalni.
    Egy biztos. Ha Ybl Miklós feltámadna, megnézne egy két új középületet azt gondolná, hogy a mai építészek a tébolydából szöktek ki… Sajnos.

  • Avatar

    Popovics

    2010. szeptember 19. vasárnap - 21:09

    #73595

    Az egyre kisebb telkek, a klíma változása, (bár az utóbbi nyár kilóg ebből)szintén lehetnek okai ennek az építési stílusnak. Bár attól, hogy egy kétszintes épület alacsony hajlásszögű tetőt kap nem biztos, hogy egyből mediterrán stílusú. Én egy hagyományos formájú, egy szint, plusz tetőtér beépítéses házat építettem. Ezt tette lehetővé a helyi építési előírás itt gödön a Duna közelében. Valahol meg is értem, mert furcsa lenne, ha a nem túl nagy telkeken emeletes házak lógnának egymás szájába, és az utca hangulata sem lenne olyan, amilyennek most szeretjük. Ennek ellenére megértem azt, aki inkább két normális szintet épít, mert a ferde falak elég sok kompromisszumot kívánnak. Jártam én is olyan mediterrán házban, amelynek a kacifántos külsejéhez kompromisszumok sorát kötve egy előnytelen belső elrendezés jött létre. Hosszú, logikátlan közlekedőutak, nagy hőleadó felületek, pusztán azért, mert az építtető elképzelt egy általa szépnek tartott külsőt, és ehez kellet valamilyen belső alaprajzot igazítani. Persze bizonyára lehet ezt is nagyon jól és ésszerűen megtervezni. Mindenesetre szerintem a mediterrán stílusú házhoz tér kell. Ha cipőkanállal húzzák be 150 négysögölre egy Los Angelesi villa miniatűr másolatát, az inkább nevetséges. Egyébként, hogy milyen is ez a stílus pl dél Franciaországban, az megtekinthető itt http://www.azurproperties.com

  • #110141

    […] A fotók a legnagyobb magyiterrán városban, Biatorbágyon készültek 2009-ben, aminek anno egy egész sorozatot szenteltünk.  […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

HÁZ-TERV
Milyen lesz Debrecen 200 milliárd elköltése után?

Új strand, új pályaudvar, új ipari park, új vásárcsarnokok, átépített Petőfi tér, rendelőfelújítás, óvodafelújítás – egyebek mellett ilyen részei vannak az Új Főnix Terveknek Debrecenben. A 200 milliárdos, uniós pénzből finanszírozott programhoz látványos animációt készítettek, amelyben minden tökéletesnek tűnik. Forrás: Gazdaság: Utópisztikus videón mutatják meg, milyen lesz Debrecen 200 milliárd elköltése után – HVG.hu

Milyen lesz Debrecen 200 milliárd elköltése után?
2017. február 14. kedd
ÉPÍTÉSI JOG
T/10728 | településképi kötelezés: akár 1.000.000 Ft-os településképi bírság

A településkép védelméről benyújtott T/10728 számú törvényjavaslat kapcsán készült legutóbbi írásomból egy nagyon fontos részlet kimaradt: 11. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben […]

T/10728 | településképi kötelezés: akár 1.000.000 Ft-os településképi bírság
2016. május 28. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások