fotó: sonyx.blogter.hu

Amíg Budapest utcáinak, tereinek fattyúnyelvi elnevezése többnyire a nem régen élt nemzedék műve, addig egyes épületeinek ilyenfajta elnevezése akár 200 évre is visszanyúlik.

Mindjárt első szavunk is ilyen régebbi elkeresztelés. Az óbudai amfiteatrum latin neve évszázadokon át megmaradt a hely lakóinak emlékezetében, de jelentését, használatát már nem nagyon ismerték. Így azután vagy 150 évvel ezelőtt az állatheccek idején — mikor is ezt a rommaradványt ilyen célra is használták — Vieh tetrum-nak nevezték. Ebből az elnevezésből származott később a gúnyos Am-fí-teátrum.

A néphumor keresztelte el az 1945-ös ostrom után felállított szükséghidakat — melyek a felrobbantott hidak pótlásaként verettek a Dunán — Bözsi-nek, Erzsiké-nek Bözsiké-nek, Manci-nak. Becenevüket szinte kínálta az alkalom, hiszen épp a női nevű Erzsébet- és Margit-hidaink pótlására készültek.

A Cserebogár név, mely az Andrássy út városligeti végén álló millenniumi emlékmű magas oszlopán álló Gábor arkangyalt tiszteli meg, nem egyedülálló az elkeresztelések történetében: elődje, az ugyanezen a helyen állott zászlórúd például Fogpiszkáló-ként élt a budapestiek szavajárásában. Ez a Fogpiszkáló volt a városligeti, helyesebben Stefánia úti kocsikorzó egyik fordulóhelye. (A másik az út végén álló, azóta már lebontott víztorony volt.) A Fogpiszkáló a múlt század kilencvenes éveinek végén a Széchenyi-hegyre került. A millenniumi emlékmű arkangyala még a Rézangyal névre is hallgatott, mely név a magyar káromkodásokban oly gyakran szereplő “a rézangyalát”-ból ragadhatott rá.

A Snejderfírek elnevezése a szótárban felemlített művelődéstörténeti adaton kívül megtanít egyebekre is. Megtudjuk belőle, hogy már a múlt század végén az uzsorás, pénzharácsoló neve vágó volt. A mai fattyúnyelv a vágó-t már nem a bankárra érti, aki akkoriban kuponokat vágott, hanem a nagy haszonnal dolgozó kereskedőre, nagy pénzért védő ügyvédre, vagy betegét nem kímélő orvosra és a nagyvágó összetételben a kártyahazardőrre, hamiskártyásra.

A szveti ‘tetemnéző’, sőt a legújabb forcsi ‘forradalom’ a tipikus fattyúnyelvi -i képzővel keletkeztek.

Érdekesebb már a városligeti hidak elnevezése. Ezek határozottan értelmiségi elnevezések, és nem a nép nyelvén keletkeztek. Világot járt, Párizst látott emberek alkotása kell hogy legyen, különben honnan vették volna Párizsi-híd és Szajna-híd elnevezéseiket?

Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a tetemnéző morgó elnevezését is, hiszen ez csak nyelvtudás alapján keletkezhetett a francia morgue-ból. Hogy ebbe egy kis humor is — még ha ez akasztófahumor is — vegyült, az kétségtelen.

Épületek, emlékművek, hidak

Am-fí-teátrum tréf A óbudai római kori amfiteátrum romjai. [Ném. szójáték az Amfiteátrum hangalakjára:am (helyhatározó) + Vieh 'barom, állat' + Theatrum 'színház', célzással a műveletlen óbudai svábokra, akiket nem érdekelteka római kori romok.]

fotó: óbuda.hu

Boszorkány-rondella A pesti Dunaparton a görögkeleti templom közelében régi bástyatornyos épületben működött bordélyház.

Bözsi 1. A felrobbantott Erzsébet híd. 2. A felrobbantott Erzsébet híd pótlására épített pontonhíd 1945 után. Örömmel jelentjük, hogy a gólyanéni szerencsésen megérkezett “Bözsikével”. Bár Erzsébet mama jelenleg még gyengélkedik, de reméljük, hogy hamarosan felépül. (Ludas Matyi 1/26 (1945. november 11.): 2).

fotó: www.fo.hu

fotó: Flickr

Bözsike Az Erzsébet híd pótlására épült pontonhíd1945 után.

Csari A központi vásárcsarnok

fotó: Képeslapok

a folytatáshoz kattintson az alábbi 2-esre >>>

Oldalak: 1 2

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

3 hozzászólás itt: “Budapest Anno | épületek fattyúnyelven 1.”