Regisztráció/Belépés

további cikkek

Tóth István
2009. október 3. szombat

A napenergia | a napkollektorok 1. rész

A termikus napenergia hasznosítás az egész világon éledező módszere a napenergia felhasználásának. A világelső toronymagasan Kína (!), őket követi az USA, majd Németország és Spanyolország.

Nézzük meg közelebbről Európát. Teljesen logikus gondolat lenne, ha feltételeznénk, hogy a legnagyobb felhasználók a mediterrán országok. Nem teljesen van így:

Napenergia hasznosítás Európában

Első Németország, őket követi a napsütötte Spanyolország. Meglepő Ausztria előkelő helyezése, még meglepőbb a napsugárzásban nem bővelkedő Lengyelország 7. helyezése, még ennél is meglepőbb Belgium 8. helyezése. Elgondolkoztató, hogy Magyarország a „mások” jelzésű tortaszeletben szerepel a futottak még kategóriában. Pedig…

Pedig a Magyarországra eső éves napenergia 1370 kWh körül alakul (egy négyzetméter, 45°-ban felállított síkra érkező energia). Összehasonlításképp: Németországnak csak a legdélebbi területei közelítik meg ezt az értéket.

A napenergia éves mennyisége tehát megfelelő, a probléma viszont ennek az értéknek az egyenetlensége. Decemberben és januárban együttesen mindössze kb. 80 kWh energia érkezik, ami az éves mennyiségnek csupán 5%-a. Rögtön itt érdemes elgondolkodni a napenergiás fűtésrásegítés létjogosultságán…ha egy négytagú család napi melegvíz igényét kb. 11 kWh energiával tudjuk kielégíteni. Tehát december-január időszakban a melegvíz igény kielégítése is igen ambiciózus feladat, a fűtésről ekkor nincs értelme beszélni. Erről részletesen később.

Miből áll egy napkollektoros rendszer? Napkollektorokból (ezek gyűjtik be a hőt), egy vagy több tárolótartályból (ezek tárolják a hőt, hiszen valószínűleg nem pontosan ekkor szeretnénk zuhanyozni vagy esetleg fűteni, amikor nagyon süt a Nap). Ezekből már készülhet olyan rendszer, ami használható, bár itt még alig távolodtunk el a fekete hordó koncepciójától.

kompakt napkollektoros rendszer, a fagymentes mediterrán vidékeken egyeduralkodó

Ha egész évben használható rendszert szeretnénk telepíteni, akkor a fagytól meg kell óvni a napkollektort, illetve a hűvösebb időszakok miatt a tárolótartályt fűtött helyiségben kell elhelyezni. Az első problémakörre két megoldás terjedt el: a gyakoribb a fagyálló anyaggal való feltöltés (ami nem etilénglikol, azaz a fagyálló), a másik megoldás az ún. drainback (magyarul visszafolyós) rendszer. Mindkét megoldásnál a tároló lekerült a gépészeti helyiségbe (garázsba, tárolóba, gardróbba elrejtve, lépcső alá, mosókonyhába, stb. stb), a napkollektorokat és a tárolót csővezeték köti össze, a hőközló folyadékot pedig egy szivattyú mozgatja. A szabályozó automatika figyeli a napkollektor és a tárolótartály hőmérsékletét, és ha a napkollektor melegebb mint a tárolótartály, akkor a szivattyú elindul (és „lehozza” a meleget a kollektorokból), ezzel egyidejűleg hidegebb víz áramlik vissza. Amíg a hőmérséklet különbség fennáll, a szivattyú működik. (Nyáron, intenzív napsütés esetén egy déli tájolású rendszer már 8 óra körül elindul, és folyamatosan mehet akár 9-10 órán keresztül). Sokszor kérdezik, hogy milyen hőmérsékletű vizet lehet ezzel előállítani? Jellemzően 50-55 C° közötti HMV hőmérsékletet ajánlunk ( a vízkő képződés ennél magasabb hőmérsékletnél fokozotabb ). A napkollektorokban ennél magasabb hőmérsékletek is előfordulnak (normál üzemállapotban 75-85 C° is), de ún. stagnációs (üresjárati) állapotban 180-230C° is lehetséges.

Néhány építészeti vonatkozás:

Egy 2m2 síkkollektor súlya jellemzően 50 kg, egy 30 csöves vákuumcsöves kollektor súlya 130 kg. Különös gonddal kell eljárni nagyobb építménymagasságoknál, ahol már komoly szélhatás is érvényesül. Ilyenkor a síktetőre szerelt napkollektorokat súlyozni kell (különösen a síkkollektorokat), ami pedig statikai kérdéseket vet fel. Szóba jöhet a síkkollektorok kiemelése is, ami a veszélyes széllökés elvezetését szolgálja, ekkor a kollektor nagyobb árnyékot vet (azaz a mögötte álló napkollektorok  Síkkollektoroknál lehetőség van tetőbe szerelt típusok telepítésére, sőt, borsos áron ugyan, de léteznek méretre készített, akár háromszög alakú kollektorok is. A vákuumcsöves kollektorok elhelyezése nem ennyire rugalmas.

A kollektorok elhelyezhetők vízszintesen, függőlegesen, szögbe állítva. Állhatnak a lapostetőn, lehetnek a ferdetetőn, lehetnek a homlokzaton (!). Nem minden kollektortípus alkalmas azonban ezekre, ilyen igény esetén a kollektorok kiválasztásánál gondosan kell eljárni, és ezeknek a speciális elhelyezéseknek (függőleges, vízszintes) bizony ára van, ami „elvesztett” kilowattórákban jelentkezik. A javasolt, és egyúttal tipikus beépítési módszer a déli tájolású ferdetetőre szerelt napkollektor.

ferdetetőre szerelt síkkollektorok

Következő részben: vákumcsöves és síkkollektorok közötti különbségről lesz szó.

(x)

a sorozat részei:

Ön saját tőkéből szereltetne fel napkollektort?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (6): megnézem / hozzászólok

  • Nagy Balázs

    2009. október 3. szombat - 05:17

    #11866

    Tisztelt Koos Úr !

    Nagyon egyszerű magyarázata van annak , hogy nem terjedt el M.O.-n a napenergia felhasználás!

    Tegnap jártam utána. Egy átlagos család évi áramszükségletének megtermelése a napból közel 3 millió forint. Azt hiszem ehhez nem kell comment.
    Az állami támogatás nagy duma mert az augusztus elsején indult pályázatra már augusztusban sem lehetett jelentkezni mert betelt !
    Már csak abban bízhat valaki, hogy a jövő évben újból kiírják.
    Az energialobbinak egyszerűen nem érdeke, hogy olcsón jussak energiához!
    Pedig ha ilyen pofátlanul emelik a villamosenergia árát akkor kell valami más megoldást keresni !

  • okoska

    2009. október 3. szombat - 13:31

    #11868

    csak egy apró pontosítás piacról: 2. helyen a világon Törökország áll a kollektorok piacán, ez valahogy kimaradt

  • Propeller

    2009. október 4. vasárnap - 17:41

    #11876

    koos.hu – A napenergia | a napkollektorok 1. rész…

    A termikus napenergia hasznosítás az egész világon éledező módszere a napenergia felhasználásának. A világelső […]…

  • koos.hu » A napenergia | a napkollektorok 2. rész

    2009. október 13. kedd - 00:03

    #12143

    […] A napenergia | a napkollektorok 1. rész […]

  • koos.hu » A napenergia | a napkollektorok 3. rész

    2009. október 28. szerda - 00:02

    #20226

    […] A napenergia | a napkollektorok 1. rész […]

  • TÜKE

    2010. december 2. csütörtök - 23:46

    #77730

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot

“… Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes […]

Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot
2017. augusztus 16. szerda
EGYÉB
115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak

… A februárban jelzett 33% helyett már 10%-os önerő is elegendő lesz annál a lakossági energetikai felújítási programnál, amely ősztől nyílik meg és ma jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. Az uniós hátterű program 115 milliárd forintos kerete ráadásul 20 milliárdos magyar kerettel megtoldható lesz a kereslet függvényében. Márpedig a kis önerővel és az akár […]

115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak
2016. június 5. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább