Regisztráció/Belépés

további cikkek

Tóth István
2009. október 28. szerda

A napenergia | a napkollektorok 3. rész

Napkollektorok megtérülése Kinek éri meg napkollektort felszerelni? A pénzügyileg is értelmes napkollektoros rendszer az alább tulajdonságokkal bír:

  • alacsony bekerülési költségű
  • kihasználtsági foka magas
  • hosszú élettartamú
  • alacsony üzemeltetési költség (lehetőleg karbantartásmentes rendszer)

Voltaképp ennyi elég egy jó  “pénzszemléletű” napkollektor felszereléséhez.  Az első és harmadik pont között némi ellentmondás érezhető, de ez feloldható, hiszen kiváló ár-érték arányú megoldások léteznek, csak el kell rugaszkodni a nagy márkák bűvkörétől.

Mikor térül meg a napkollektor? Rögtön szögezzük le, a napkollektorok megtérüléséről szóló viták nagy része levegőbe beszélés. Ennek oka, hogy a megtérülés kiszámításához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, legfeljebb jobb-rosszabb modellt lehet alkotni szélesebb (gazdaságpolitikai és energiapolitikai trendeket is figyelembe vevő) vagy szűk látókörű (mennyiért fűtök ma) szempontokat figyelembe véve. A kérdésre nincs határozott válasz (x év), hiszen a témáról nyilatkozni az energiapolitikai szempontokat nem elemezve szinte lehetetlen, máris kiderül miért:

Mitől függ a napkollektoros rendszerek megtérülése?

  1. melyik energiahordozóhoz viszonyítjuk a megtérülést (PB gáz, elektromos áram, földgáz, tüzelőolaj, brikett, pellet stb…)
  2. mennyibe kerül ez az energiahordozó a szolgáltatónál: Ft / kWh (pl. földgáz 13 Ft / kWh)
  3. milyen hatásfokkal hasznosul a HMV/ fűtési rendszerben, azaz mennyibe kerül a konkrét házban, konkrét rendszerben (pl. földgáz kb. 20 Ft / kWh, a kazán éves hatásfokát  figyelembe kell venni)
  4. mennyibe kerül az energiahordozó a vizsgált időszakban (azaz a következő 20 évben), azaz milyen éves áremelkedéssel számolhatok
  5. mekkora a hasznosított napenergia mennyisége (kWh): ehhez a következő tényezőket a konkrét esetre vonatkoztatva vizsgálni kell: napsugárzás mennyisége, napkollektorok felülete, hatásfok, felhasználás, fedezeti fok,  kihasználtsági fok
  6. mekkora a jegybanki alapkamat
  7. a beruházás költsége
  8. karbantartási és egyéb működési költségek (napkollektor szivattyú áramfelvét és éves üzemóra)

A fenti adatok birtokában kiszámítható, hogy a beruházás mikor térül meg, mégpedig annuitásos módszerrel, ami azt jelenti, hogy számol a pénz időértékével és „elveszett” banki kamatával is, (hiszen a beruházási összeget a bankban is lehetne kamatoztatni, és a kollektoroknak ezt a pénzt is „ki kell termelni”). Ezért szerepel a számításban jegybanki alapkamat.

További magyarázatot igényel a felsorolás több pontja is. Először is, mennyibe kerül valójában egységnyi energia? Hadd vezessem le ezt a földgáz példáján keresztül, hiszen ez a leggyakoribb energiahordozó fűtésre és melegvíz készítésre. Jelenleg a földgáz lakossági ára kb. 130 Ft/m3. Egy m3 földgáz elégetésével 34 MJ, azaz 9,44 kWh energiához juthatok, ha olyan eszközöm lenne, ami 100% hatásfokkal dolgozik. Egy kéményes, ki-be kapcsolós gázkazán éves tüzeléstechnikai hatásfoka 70%, ez azt jelenti, hogy ha a gázszolgáltató 130 Ft-ért ad nekem 9,44 kWh energiát, mire ebből meleg lesz a szobában, “eltűnik” 2,8 kWh (azaz 38 Ft). Egy ilyen kazánnal működő rendszerben tehát egy köbméter földgáz nem 130 Ft, hanem 185 Ft… Figyelem, nem a kazán pillanatnyi hatásfokáról, hanem éves tüzeléstechnikai hatásfokról beszélek! (Ami egy külön cikk témája lehetne). Külön vita tárgya a földgáz fűtőértéke is, ami egyrészről tájegységenként változó, és némely vélemény szerint időben is változó…ki lehet próbálni, hogy mennyi idő alatt forr fel a víz pl. most októberben, és mennyi idő alatt forr fel majd januárban, ha nagyon hideg lesz odakinn…

Igen lényeges a kihasználtsági fok fogalma. Ez nem más, mint az, hogy a napkollektoros rendszerem mennyit képes dolgozni. Ha a napkollektorokhoz egy végtelen űrtartalmú tároló kapcsolódik, akkor a kihasználtsági fok 100% lesz, mert mindig képes fűteni, ha a Nap süt. Ha ez nem megoldható (pl. nem lehet betuszkolni a gépészeti helyiség ajtaján), akkor a napkollektor mező nagysága, a tárolók térfogata, és a fogyasztás meghatároznak egy kihasználtsági fokot, ami igen rossz, ha a napkollektor mező túlméretezett. Ez az eset áll fönn akkor, ha a kollektorokat fűtésrásegítésre is használják, de a nyári használat nem megoldott (pl. nincs fűthető medence). Ha a kihasználtsági fok alacsony, és a napkollektorok az év egy részében feleslegesek, akkor a beruházás forintjai is “tétlenek”, hasonlóan ahhoz az esethez, ha valaki a hibrid autóját csak a hétvégi bevásárláshoz használja. A megtérülés egyik kulcsa tehát: használni, használni, használni!

A földgáz várható áremelkedése elsősorban nem kormányok kérdése, hanem három, tőlünk független tényező kérdése:

  1. a nagyhatalmak megállapodásai (Ororszország, Kína,  az EU (ezen belül főleg Németország) és India,
  2. világgazdaság alakulása (a vezető gazdaságok hogyan teljesítenek)
  3. geológia (azaz a kőolaj hogyan fogy, és ehhez kapcsolódóan a földgáz mint helyettesítő termék hogyan fogy, meddig elég). A cikk témájához ugyan szorosan kapcsolódik, mégsem elemezném e pontokat mélyebben, csupán egy friss hírre utalnék, a mély elemzést az Olvasóra bízom: http://www.hirextra.hu/2009/10/12/putyin-kinaban/, …A kérdés lényeges, ugyanis a napkollektoros rendszer megtérülését a viszonyított energiahordozó áremelkedése fogja meghatározni, kevésbé a bekerülés értéke!

Az érdeklődők igen gyakran leszűkítik a napkollektorokról szóló döntésüket arra a kérdésre, hogy “mikor térül meg”. Igen nehezen értik meg, miért nem tudok-akarok válaszolni, és hogy miért lehet 3-15 év között mindenféle számot találni a megtérülési időre. Én személy szerint magát a kérdést sem értem (egy átlagos kérdezőnek mi az elfogadható megtérülési idő?). Továbbá melyik építkező tette fel a kérdést az építésznek-épületgépésznek, hogy:

  • mikor térül meg az ytong falazat a vályoghoz képest? (hiszen mindkettőből lehet falazatot készíteni)
  • mikor térül meg a kerámiacserép a zsindelyhez képest ( hiszen mindketttőből lehet tetőhéjalást készíteni)
  • mikor térül meg a Porotherm44, a B30-as tégla + 5cm hőszigetelés változathoz képest (hiszen mindketttő hasonló u értéket produkál)
  • mikor térül meg a gázkazán a fatüzelésű kazánhoz képest, és a központi fűtés a cserépkályhához képest?
  • …és ha minden szobába egy elektromos olajradiátort tennék be, mi lehet, ami ezzel a megoldással megtérülésben versenyképes lehet?

Teljesen egyértelmű, hogy a fentiek más, plusz előnyökkel járnak, kényelemben, élettartamban, esztétikumban, bármiben, amit a vásárló előnynek vél. Miért nem egyértelműek a vásárlóknak a napkollektorok, és általában a megújuló energiák által nyújtott előnyök? Talán nem is tudnak ezekről? Azon felül, hogy ingyen biztosítják a hőenergiát:

  1. ha kevesebb fosszilis energiát  használunk el, akkor védjük a légkört  a felmelegedést okozó gázoktól (CO2)
  2. ha kevesebb földgázt  használunk el, akkor az ezért fizetett forintjaink nem más országokba vándorolnak, hanem zsebben maradnak
  3. a napkollektorok tartósan növelik a ház értékét és presztizsét (ellentétben egy divatos építészeti elemmel, vagy dizájn fürdőszobával, ami ma divatos, holnap ciki)
  4. a napkollektorok növelik a ház energiaosztályát, ezáltal a ház értékét is

Egy biztos: ha a cikkem elején felsorolt pontok teljesülnek, a napkollektoros rendszer biztosan megtérül, akár kétszeresen is, sőt, ha az egyéb energiahordozók ára elszabadul, akkor háromszorosan is. (Évente azonos % áremelkedés nem lineális, hanem exponenciális árnövekedést okoz). Mindehhez megbízható, jó minőségű termék kell, amihez olcsón lehet hozzájutni, és élettartama magas.

Még egy gondolat,  a földgáz áráról. A közgazdaságtanban ismert fogalom az externália, ami azt a járulékos költséget jelenti, amiben az adott dolog azon felül kerül, mint ami rá van írva, a különbség pedig “kint” jelenik meg, azaz más, az egész közösség- társadalom-emberiség fizeti meg. A földgáz ma 130 Ft. Egyetlen stratégiai gáztározó 150 milliárd forintba kerül, csak összehasonlításképp a lakosság számára 1,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás jutott a teljes megújuló (és ablakcsere) programra…és mennyibe kerül nekünk a Nabucco, ezek ára megjelenik a földgáz árában, aminek hasznát a külföldi tulajdonosok kivinnék (ha lenne haszon). Energia kell, mégpedig egyre több. Hozunk Oroszországból és érdekövezetéből, vagy megteremtjük magunk amennyit csak tudunk? Magasabb perspektívából számomra erről szól az a kérdés, hogy “megéri a napkollektor?”.

A megtérülésről szóló cikkem azzal a végső tanulsággal zárnám, hogy az egész megújuló energia megítélés nem pénzkérdés, hanem környezettudatosság kérdése. Sok ötven-hatvanmilliós ház épül fel, ahol csak a fürdőszobaberendezés milliós tétel, a tulaj pedig kombi gázkazánnal és fatüzeléssel képzeli el az energiaellátást. Mikor térül meg a jacuzzi, és a zöld fénnyel világító csaptelep? Ha elhihető, hogy egy csaptelep “szobor”, és a “léleknek készül”, akkor miért nem hihető el, hogy a megújuló energiák felhasználása értelmes választás? (Az idézetek egy többszázezer forintos csaptelep ismertetőjéből származnak)

(x)

a sorozat részei:

Ön saját tőkéből szereltetne fel napkollektort?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (17): megnézem / hozzászólok

  • Propeller

    2009. október 28. szerda - 06:59

    #20273

    koos.hu – A napkollektorok megtérüléséről…

    Napkollektorok megtérülése Kinek éri meg napkollektort felszerelni? A pénzügyileg is értelmes napkollektoros rendszer az alább […]…

  • kepesj

    2009. október 28. szerda - 09:23

    #20368

    érdekes a cikk, nagyon sok megvitatni érdemes gondolat van benne:
    – a megtérülési időre -nekem az az érzésem- sokan csak akkor hivatkoznak, ha meg akarják maguknak indokolni, valamit miért nem csinálnak meg. A megtérülési idő fel sem merül a gépkocsi vásárlásnál, egy másik, olcsóbb gépkocsihoz képest, hát még a közlekedés egyéb formáihoz viszonyítva! 😉

    – megtérülési idő helyett azon is lehet gondolkodni, hogy egy adott háznál, családnál egy adott élethelyzetben mi az a befektetési forma (pl. külső szigetelés, ‘ingyen energia’ napból több formában, hőszivattyúból stb.) ami a legtöbbet hozza megtakarítás, megtérülés formájában.

    – sajnos országos szinten gázár támogatás létezik, ki lehet sírni (hogy ne kelljen semmit csinálni) a távhő ÁFA csökkentést, addig minek takarékoskodjon a büszke magyar?

    – meg lehet nézni az elmúlt 10-15 tervkritika észrevételeit felmerül-e egyáltalán vagy csak sokadrangú kérdésként hogy a tervezett épület energetikailag kihasználja-e a lehetőségeket, nem pazarló-e már a tervezéskor, elegendő-e a szigetelése vagy csak a tér és kert kapcsolatok a fontosak (elnézést kérek az építészektől).

    – ha kilábal a világ válságból, nő a termelés és a fogyasztás, ahhoz energia kell, növekedni fog az olaj ára (csak a mértéke kérdéses), azzal együtt minden energiahordozóé. Sajnos csak ez segíti a jólétbe belekényelmesedett európai (és magyar) emberek kreativitását igazán.

  • Horváth Gergely

    2009. október 28. szerda - 09:24

    #20370

    A cikk teljesen korrekt és kerek képet ad a mai helyzetről és a követendő irányról, egyetértek az utolsó bekezdéssel: nem az a kérdés hogy milyen gazdasági befektetést valósítunk meg egy ilyen beruházással, hanem hogy milyen irányban indulunk el egy sokkal komplexebb energetikai és környezetvédelmi probléma megoldásában. Ha egyre többen leszünk, akik ezt meglátjuk, akkor nem kell szakmai cikkeket ilyen alcímmel közölni: “Napkollektorok megtérülése Kinek éri meg napkollektort felszerelni?”

  • Nagy Mihály

    2009. október 28. szerda - 09:30

    #20372

    Tökéletes. Élmény volt olvasni. Köszönöm.

  • Kálmán László

    2009. október 28. szerda - 09:55

    #20373

    Tisztelt Koós Úr!
    Ezúton is szeretném megköszönni oldalait, nagyon szívesen látogatom.
    Ezt a cikket, ha megengedi kiegészíteném néhány gondolattal:.
    Mindig nagy űr keletkezik bennem, ha az összehasonlításból kimarad a távfűtés.
    Másodsorban az árak alakulásából kimaradt a politika, ami a legtöbbet árt ma Magyarországnak.
    A harmadik a Porotherm 44 és a B30-as tégla összehasonlítása, azt gondolom ez egy újabb cikk témája lehetne, mert többen úgy véljük, hogy a Porotherm téglák ideje lejárt.
    Negyediknek pedig azt említeném, hogy ma nem beszélhetünk exponenciális energia árnövekedésről, sőt Budapesten januártól minösszesen 30%-ot meghaladóan fog csökkenni a távfűtés díja, az más kérdés milyen áron.

  • Koós Miklós

    2009. október 28. szerda - 10:09

    #20374

    kedves Kálmán László,
    köszönöm a kedves szavait.
    .
    A távfűtésről valóban kevés szó esik, leginkább, mert nálunk ennek nem az a módja, fajtája honosodott meg, mint ami ma nyugat-európában megtalálható. Ott egy meglehetősen gazdaságos fűtési módnak tartják.
    .
    kimarad az árak alakulásából a politika
    ez bizonyára költői kérdés volt, talán érthető, ha a politikát nem kerem ide, legfőképpen mert kiszámíthattlan, semmi köze a racionalitáshoz és a gazdaságossághoz.
    .
    A korszerű ház című sorozatban, ahol a tégal falszerkezetek időben fejlődéséről írtam, az olvasható:
    homogén téglafal mára elérte teljesítőképességének a határait
    .
    a porotherm típusú téglák már nem nagyon tudnak hová fejlödni, hiába tükörsimák és már szinte nem is kell hozzájuk habarcs, ez a technológia már nem vezet tovább. A passzívház esetében a hőszigetelések már lassan meghaladják a tartófal vastagságát, ezért nyilván a jobb hőszigetelések felé fog elmozdulni a világ, ha 150 év után nem akarunk ismét 60-70 cm vastag falú házakban lakni, de ez valóban egy mésik cikk témája lehet.

  • Szabóbácsi

    2009. október 28. szerda - 11:21

    #20379

    Érdekes cikk. Főleg hogy kivezeti az olvasót a nagy márkák bűvöletéből.
    Ezek a segítségek energiaügyileg azonban szerintem bizonyos esetekben véleményezhetők a megtérülés szempontjábvól. Nevezetesen az utólagos felszerelés esetében. Akkor nem túl sok a pénzügyi hasznosságuk. Milliós tétel havi néhány ezer ellenében. Új ház építése során viszont mindenképp kell számolni az alkalmazásukkal, mégha nem is egyidőben történne a használatbavétellel. Ott nem önmagában, hanem az egész építkezés összköltségének tükrében másként jelentkezik a pillanatnyi többletköltség.
    Sajna ha kíváló hőszigetelésekkel, nyílászárókkal a fűtés energiaigényét ma már egész derekasan le is tudjuk csökkenteni, a többi nagy háztartási fogyasztóval nem sok mindent tehetünk. Melegvíz, mosás, hűtőgép, főzés.

  • gramercy

    2009. október 28. szerda - 16:53

    #20386

    érdekes és elszomorító

  • vezér János

    2009. október 29. csütörtök - 17:58

    #20678

    Mint érdekelt szólok a felvetett témához! 2001 óta rendelkezünk a családiházunknál napkollektoros melegvíz készítő rendszerrel,2 db 2,5 négyzetméteres modul, 1 db 300 literes tároló, SOLART autómatika, fordulatszám szabályozós Wiló keringtető szivattyú.A legideálisabb, abszolút Déli fekvés, mivel a tető előtt terasz van még ha hó van a tetőn/kevés alkalommal fordúlt elő!/ akkor is könnyedén eltávolítom egy létra, 3 méteres nyelű, széles felületű ablak tisztító gumi segítségével. Téli minuszokban is termeli a melegvizet, ha süt a Nap.Nyilvántartást vezetek a melegvíz szolgáltatásával kapcsolatban és az akkori gázárakhoz képest, már megtérűlt a beruházás.Nem lehet vita témája a beruházás jósága! Bocs!!

  • Bognár Tibor

    2009. október 30. péntek - 10:09

    #21107

    Nekem nagyon tetszett a cikk, mert rendet rakott az – egyébként a témában laikus – fejemben. Úgy gondolom, hogy valóban az említett módon, komplexen a legcélszerűbb az összehasonlítás. A nagy kérdés az, hogy ki mit tud profitálni ebből, egyáltalán milyen mozgástere van ma az emberek nagyobb részének, hogy léphessen a felismert feladatai irányában.

  • Szabóbácsi

    2009. október 30. péntek - 10:53

    #21114

    Kedves János! Érdekelnéne néhány részlet, ha kaphatnék rá információt:
    Mennyibe kerülhetett akkor az 5m2 kollektor, tartály, szivattyú, segédelemek, rákötés a hálózatra és a munkadíj?

  • Tóth István

    2009. október 30. péntek - 12:30

    #21117

    Kedves Szabóbácsi! Ha 2001-es árakat nem is, de most érvényes rendszerárakat talál a http://www.cseresznye.net weboldalon, kb munkadíjjal együtt. A hálózatra való rákötést nem tudom értelmezni, a cikk a napkollektorokról szól, nem a napelemekről.
    Üdvözlettel: Tóth István (a szerző)

  • Kékesi Lajos

    2009. december 4. péntek - 15:03

    #52007

    Tisztelt Tóth István!
    Örömmel olvastam e több részes ismertetőt.
    Érdekel ez a téma és véletlenül a hőmennyiség számítások keresgélése közben jutottam el ide.Barkács szinten
    levegőkollektorral gyüjtöm be a meleget melyet saját magam építetttem és még építek sörösdobozokból. Hiányolom a levegőkollektor megemlítését.Ez valahogy mostohagyerek lehet?
    Pedig ennek igen nagy előnye , hogy nem fagyveszélyes.Persze nagy hátránya (többek között)hogy a tárolása többe kerülhetne mint a vizes rendszeré.(gondolom)
    Ezzel kapcsolatban szerettem volna Koos úrtól kis segítséget kérni az energetikai számításomhoz.
    Vályogházról van szó és fűtésrásegitésre használom a 4,8 m2 levegőkolimat melyet szeretnék kiegészíteni.Jó volna kiszámolni hogy mennyivel.De nagyon összetet a ház rétegrendje.
    Ezekhez nem igazán találok adatokat.
    Ha kaphatnék egy elérhetőséget feltenném a kérdésemet.
    Üdvözlettel
    Kékesi Lajos

  • Nagy Péter

    2010. február 25. csütörtök - 11:18

    #61107

    Tisztelt Uram!
    Segítséget kérnék a melegvízellátás primer energiaigény számításához,ha napkollektoros rásegítés van.A napkollektor körében keringetőszivattyú található.Ha kérhetném,egy példával illusztrálja a számítást .
    Köszönöm a segítségét!
    Nagy Péter

  • Nagy Péter

    2010. április 22. csütörtök - 17:28

    #71828

    Tiszteletem!
    Kérem segítsenek,nem találom a háztartási gépakcióban ,idézem: “A listában megadott új háztartási gépeket, az ott megjelölt kereskedelmi áron kiszállítom”a gépek típusai megvannak ,de az áruk??
    Köszi a segítséget!
    Üdv.

  • Tüke

    2011. szeptember 4. vasárnap - 07:52

    #81526
  • Fenyvesi Péter

    2013. április 6. szombat - 11:44

    #85613

    Az egyszerű fogyasztó dilemmája: van jelenleg, kondenzációs gázkazánnal 30-40 ezer Ft éves melegvízköltségem. Miért költsek el 6-800 eFt-ot, hogy ennek 60-70 %-át, vagyis évi 20-30 eFt-ot megtakarítsak? Nagyon erős elkötelezettség tudja csak felülírni ezeket a számokat. A fotovoltaikus napelemek megtérülése, ma sokkal kézzelfoghatóbb.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

JÓTANÁCS
Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot

“… Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes […]

Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot
2017. augusztus 16. szerda
EGYÉB
115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak

… A februárban jelzett 33% helyett már 10%-os önerő is elegendő lesz annál a lakossági energetikai felújítási programnál, amely ősztől nyílik meg és ma jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. Az uniós hátterű program 115 milliárd forintos kerete ráadásul 20 milliárdos magyar kerettel megtoldható lesz a kereslet függvényében. Márpedig a kis önerővel és az akár […]

115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak
2016. június 5. vasárnap

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább