2009. november 4-én sajtótájékoztatót tartott Kuremszki Csaba a Vekla nevű magyar találmány hasznosítására létrehozott Vekla-5 Zrt. társtulajdonosa a budapesti belváros Verne nevű éttermében.

A meghívás ellenére sem Solti-Veres Klára, sem a megbizottja nem vett részt, de távol maradt a média nagyobb része is. Kuremszki Csaba a megjelenteknek átadott egy a Veklával kapcsolatos megbeszélések hangfelvételeit tartalmazó audio CD-t és a Veklával kapcsolatos cégalapítási és egyéb szerződéses iratok másolatát tartalmazó füzetecskét.

Bejelentette, hogy az előző napon büntető feljelentést tett csalás és sikkasztás gyanújával és polgári pert indít a feltaláló ellen.

Minderre szerinte azért volt szükség, mivel az eddigi befektetett összegeket nem úgy és nem arra használták, hogy a Vekla mielőbb piackész legyen. Nem hoztak létre Budapesten cégközpontot, irodát, nem készült el a labor és nem készült el a sokszor emlegetett minta gyártóüzem sem és nincsen ÉMI engedély.

A helyszínen személyesen vett fel egy videót az állítólagos kartali laborról és mintaüzemről, amit aztán közzé is tett a Youtube-on. KCs véleménye szerint nem segítették az elérendő célt a felesleges presztízskiadások sem (pl. SVK 21 embernek varratott egyedi formaruhát a müncheni kiállításra).

Kuremszki Csaba elmondása szerint eddig 170 milliót fektetett bele az üzletbe, és értetlenül áll az előtt, hogy ez az összeg arra sem volt elegendő, hogy ebből finanszírozzák meg az ÉMI vizsgálatokat (ami minden további értékesítési tárgyalás alapja kell hogy legyen, lévén annak hiányában a termék nem használható, nem építhető be – szerk.).

Elmondta, hogy a Vekla szabadalmi bejelentése megtörtént. Ezzel kapcsolatban az Ingatlanmanager.hu megjelent képviselője megemlítette, hogy ilyen esetekben szó sincsen még az egész világon érvényes találmányi védelemről, pusztán megtörtént a szabadalmi bejelentés és az egyes országok majd az elkövetkező hónapokban-években folytatják le az újdonságvizsgálatokat, és csak azután döntenek, addig un. ideiglenes védelem alatt áll a szabadalmi bejelentés.

Ezzel kapcsolatban elhangzott még, hogy Solti-Veres Klára és Kuremszki Csaba szerződést kötöttek a találmány tulajdonjogának és hasznosítási jogának az átadásáról, a 1,5 milliárd Ft-os összeget Kuremszki Csaba ügyvédi letétbe is helyezte, ennek ellenére a feltaláló egy új találmányi bejelentéssel élt (kiegészítette a korábbit), aminek következtében erre az új bejelentésre már nem vonatkozhatnak a korábbi adásvételi megállapodások.

Kuremszki Csaba úgy véli, hogy őt szabályosan ki akarják szorítani az ő anyagi hozzájárulásával létrehozott közös vállalkozásokból.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a feltalálót képviselő ügyvéd 200 milliót ajánlott fel az eddigi befektetéseinek ellentételezésére, cserébe ha lemond a szabadalom hasznosítási és tulajdoni jogairól. Kuremszki Csaba kommentárként annyit fűzött hozzá, hogy nem érti a 200 milliós ajánlatot, hiszen ha esetleg nem létezne a Vekla, akkor miért fizetnének mégis 200 milliót, ha pedig létezik, akkor miért mondana le egy sok tízmilliárdos üzletről 200 millióért?

A befektető tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy valóban igen komoly érdeklődés mutatkozott meg belföldön és külföldön is a találmány iránt (vélhetően ebben az is közrejátszhatott, hogy a lehetséges befektetők tényként kezelték, hogy az anyag valóban gyártásra kész és rendelkezik forgalomba hozatali papírokkal…szerk.). Tudomása van számos olyan, előrehaladott állapotban lévő projektről, amelyekben már tényként számoltak a Veklával, mint építőrendszerrel.

E nagy belföldi és különösen a külföldi érdeklődés és az ezek nyomán az országonkénti közel 16 milliárd Ft-os licensz díjak láttán még az esetleges kétkedők is elhallgattak és készpénznek vették a feltaláló részéről elhangzottakat és ígéreteket.

Tovább árnyalja az egészet, hogy a befektető állítása szerint a Vekla értékesítéséhez szükséges üzleti tervet is maga Veres Klára készítette, ami alapjául szolgált a gyártás iránti későbbi érdeklődőkkel folytatott tárgyalásoknak. Ezekben már konkrét gyártási és értékesítési összegek is szerepeltek (miközben még nem gyártottak le belőle egyetlen darabot sem! szerk.). Ezen üzleti tervekben mindössze 1,6 év megtérülési idő szerepelt, ami egyből érthetővé teszi, hogy a Vekla miért lett olyan kívánatos és miért keltett érdeklődést széles körben?

Kuremszki Csaba még elmondta azt is, hogy Solti-Veres Klára egyszemélyben akart minden döntést meghozni, és nem tűrte el, mi több hisztérikusan reagált, ha bárki akár csak kérdésekkel kereste meg, mert minden kétkedőt egyszerűen a konkurencia képviselőjének tekintett (ha ez valóban így van, akkor most már érthető, hogy miért nem válaszolt telefon vagy email megkeresésekre, kérdésekre .. szerk.)

A sajtótájékoztató egyfajta beszélgetéssé alakult át. Itt jegyzendő meg, hogy a médiák képviseletében megjelentek szerény száma azért volt különösen feltűnő, mivel a Vekláról szóló első híradások alkalmával minden hazai média kiemelt helyen számolt be a találmányról (itt persze nem elhallgatva, hogy a többségük ugyanazt az MTI-s közleményt hozta le, mindössze a bombasztikus címadásban voltak különbségek).

Most viszont, amikor láthatóan nem épülnek „szerte a Kárpát-medencében” Vekla üzemek, most hogy nem épülnek Vekla házak, most amikor kiderült, hogy nincs és egyelőre úgy néz ki, hogy nem is lesz ÉMI vizsgálat, most amikor a feltaláló és a befektető már perben áll, most amikor be kellene ismerniük, hogy palira vették őket, MOST nem sietnek tájékoztatni az olvasóikat a megváltozott körülményekről (ez alól csak a Népszabadság online kiadásában és az Ingatlanmanager.hu portálon megjelent írások képeznek kivételt).

A jelenlévők egybehangzóan azt hangsúlyozták, hogy terméket, építőrendszert még soha ekkora médiatámogatással és felhajtással nem akartak/tudtak bevezetni – nyilvánvalóan a nagy gyártói érdeklődés is ennek tudható be -, miközben a termék tényleges felhasználásra még nem volt készen (most sincs kész), valódi műszaki paraméterei ismeretlenek.

Személyes véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy a Vekla eddigi története igencsak megnehezíti egy majdani, következő építőipari találmány bevezetését, hiszen azt a felhajtóerőt, amit 2009-ben a Vekla – mindeddig érdemtelenül – elért, azt még egyszer nagyon nehéz lesz megközelíteni.

A szakmát persze eddig sem hatották meg a hangzatos és bombasztikus újságcikk címek. Ha ugyanis egy bevezetésre kerülő termékről a legalapvetőbb műszaki információk nem fellelhetőek, mi több, a közölt adatok egymásnak ellentmondanak, az egy mérnök számára mindaddig csak egy hírlapi kacsa marad, amíg nincs a kezében minimum egy ÉMI vizsgálati jegyzőkönyv.

Az pedig külön visszatetsző vonulata az egész ügynek, hogy a feltaláló marketingfogásnak használta fel a magyar érzületet, miszerint a nemzet építőipara megmentőjének, a Kárpát medence és Erdély felvirágoztatójának szerepébe képzelte bele magát.

Solti-Veres Klára nyár eleje óta eltűnt a közvélemény, a szakma, az érdeklődök szeme elől, nem áll szóba senkivel, nem ad interjút. Jó lenne, ha nem csak a meg nem értett, a “magyar átokkal sújtott” sztereotíp szerepben látnánk őt ismét viszont, hanem vagy a találmányának jövőjéről szóló bejelentéssel vagy a közvéleménynek szóló kiadós bocsánatkéréssel.

Kuremszki Csaba 170 millióval, a Veklában bizakodók pedig egy hiú reménnyel lettek szegényebbek. Kommunikáció hiányában senki sem tudhatja, hogy ennek feltétlenül így kell-e maradnia?

Ön építene a gyerekeinek Vekla házat?

• Fenntartás nélkül
• Majd ha megtudom a részleteket
• Majd ha lesz róla kellő tapasztalat
• Kizártnak tartom
• Nem lesz belőle semmi

Eredmények

 Töltés ...

A fentiekre (több cikkben is) 2009 áprilisa óta, folyamatosan lehet szavazni

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

23 hozzászólás itt: “Vekla sajtótájékoztató”