Az olvasó kérdez | Faházat, de melyiket?
A Készházak | volt egyszer egy betonyp faház 1. című íráshoz érkezett nem is olyan régen az alábbi hozzászólás, amire az eredeti helyén reflektáltam is, de talán ez is olyan téma, ami talán szélesebb kifejtést igényelhet:
Kedves Építész urak..
örömmel olvasom soraikat, mert mielőbb megoldandó lakáshelyzetemet igencsak befolyásolja a ‘Melyik készház a legjobb vásár’ kérdése. Sokat profitálok gondolataikből, de feltenném a kérdést:
Önök szerint? Erdért? Kampa? Rönk?
Melyik a legjobb?
Ha megnézi a cikk végi szavazást a többség gerenda (borona, rönk) házra vágyik, ami persze a többihez képest viszonylag drágább. Lényegesen karakteresebb, látszik rajta, hogy faház, azonban pusztán a fa nem elég, ezért ezt is kell pluszban hőszigetelni, innentől kezdve viszont a technológia előny (miszerint ez egy homogén anyagú fal, kiváló páraáteresztő képességgel) elveszik, de legalábbis csökken.
A többi fa készház méretre készül, szinte tetszőleges formával és kialakítással. Technológiai és ár viszonylatában sincs talán lényegi eltérés a különböző gyártók között (jórészt nagy paneles technológiát használnak). Legtöbbjük “mindent megtesz”, hogy ne látszódjon, hogy fából készült. Talán nem véletlen. Egyrészt azért mert a valódi fa (tehát a nem rétegelt ragasztott, forgács és egyéb feldolgozott fajta) drágga áés kényes jószág, ha jó minőséget akar valaki (értsd alatta kellően száraz, csomómentes, nem csavarodik…stb), annak igen mélyen a zsebébe kellnyúlnia, mert az igazán jó fa alapanyag messziről jön, vagy sok a macera vele (megfelelő szárítás, a vastag gerendák esetén szétfürészelés, majd kontrába való összeragasztás a feszültségek kioltása miatt). Az így kezelt, feldolgozott fa alapanyag akár 50-80 %-kal is drágább az eredeti fatelepi árhoz képest.
Ajánlanék egy másik szempontot, azt nézze meg, hogy mennyire forgalomképes ez a technológia? A MAKÉSZ adatai alapján évente 600-800 faház épül ma Mo-on, ebbe nem beleszámítva a noname építők bizonytalanul megbecsült számú faházát. Vagyis igen szűk körben terjed, igen erős az idegenkedés vele szemben.
Kérdés az, ha eladásra kerül, vajon egyenlő eséllyel indul-e a többi technológiához képest? Bármennyire is magunknak építünk, ezt a lehetőséget sohasem szabad kihagyni, sok-sok millió múlhat rajta…
És még valami … egy ilyen szavazás persze becsapós, hiszen CSAK a különféle faházakra kérdez rá, a faházat teljesen elutasítók száma elég magas, jelenleg közel 20 %-os, ami megerősíti a fentebb írottakat.
Töltés ...
A fentiekre (több cikkben is) 2009 eleje óta, folyamatosan lehet szavazni
Töltés ...Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2009. december. 2. | 1,470 olvasás
Kategória: technológia
Címkék: az olvasó kérdez, faház, makész
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
38 hozzászólás itt: “Az olvasó kérdez | Faházat, de melyiket?”
Szólj hozzá
A faházat csak kerti tárolónak ajánlom.
Nem oclsóbb, minimálisan gyorsabb, ergó nincs előnye. Hátránya annál inkább.
Alkotott már véleményt pro és kontra mindenki a készházakról, de még nem olvastam egyetlen hozzászólást sem olyan embertől aki ilyen házban lakik és tapasztalatairól be tud számolni. Hadd legyek én az első. 1999. decembere óta lakunk készházban. Az épület 130 m2 részben alápincézett (50 m2, legfőképp a „vizes” helyiségek alatt) , hozzáépítve a garázs. A kivitelezést a készház piacon az egyik elsők között alakult cég építette aki még a mai nap is létező cég. Nem bántuk meg, hogy „faház” mellett döntöttünk. Az építész nem a házépítő cég alkalmazottja volt, mi bíztuk meg a tervezéssel. Alaprajzilag számunkra tökéletes lett, mind a mai napig megfelelő. Belaktuk és nagyon jól működik. Pár szót az épületről: Földszintes, L alakú épület saroktelken, műanyag ablakokkal, 80 cm széles ereszpárkánnyal amitől a nyári nap a déli ablakok kb. alsó ¼-ét süti csak. A tető 30 fokos rácsos tartó, betoncseréppel fedve. A gipszkarton burkolású belső falak a megfelelően kiválasztott festék felkenése után az épület páraháztartását remekül szabályozzák. Nálunk télen- nyáron majdnem állandó a páratartalom. Gázzal fűtünk, főzünk és állítunk elő melegvizet. Az éves gázfogyasztás átlag 1700 m3/év. A fűtő, víz és szennyvíz vezetékek a pincében szabadon és a földszinti felállás után a padlóban vannak vezetve. Ennek az volt az oka, hogy minél kevesebb vezeték legyen rejtve, meghibásodás esetén azonnal észrevehető legyen a hiba. Kazán a pincében, külső időjárásfüggő vezérléssel, a fűtés radiátoros. Átlagos hőmérséklet a lakásban: 21-22 oC ami bőven elég. A fűtetlen garázsban legnagyobb hidegben is 5-8 oC van. Az ablakok a 10 évvel ezelőtti technológiai színvonal termékei( üveg- U=2,8W/m2) abból is csak a középkategóriás, ezért tavaly újítottunk: az összes ablaküveget kicseréltük jobb hőszigetelésű üvegre (U=1,1 W/m2). Érezni a különbséget! Egyelőre ennyi jutott eszembe. A lényeg, hogy egyáltalán nem bántuk meg azt, hogy ilyen házat építettünk. Nyugodt szívvel merem ajánlani de az nagyon fontos, hogy csak megbízható céggel szabad építtetni.
Üdvözlettel: TTK
a jó minőségű faházak előnyeit nem is vitatta a cikk, magam is számos ilyen házat terveztem korábban. Amire felhívtam a figyelmet, az a forgalomképesség, amelyiknek nem a minőséggel hanem az előítéletekkel kell megküzdenie.
TTK: földszintes, vagy tetőtér beépítéses? Azért kérdem, mert szerintem ez az egyik legsarkalatosabb pontja a készháznak. A fafödémen futkározó gyerekek alatt nem szívesen olvasnék, dolgoznék de még nem is tévéznék… Persze szokás kérdése. Én egy évig laktam olyan házban, és nem igazán tetszett meg. Azonban ahogy kiveszem szavaidból, neked nincs beépítve a tetőtér. Ha ez megoldható, teljesen komfortos ház építhető.
.
A másik kérdéses pont a polcok rögzítése falra. Erre jó előre gondolni, és egyszer kialakítani. Ti hogy oldottátok meg?
Eddig a favázas házakról csak jót hallottam szintén. A hosszabb ideje bentlakóktól. Viszont valóban, a piac nem tartja annyira mint leginkább a téglaszerkezetűt. Az előítélettel nem lehet mit kezdeni, előbb-utóbb minden ház a piacra kerül, kivéve ha lebontják.
Egy építészkolléga ellenérve a réteges és üreges falszerkezetben, a jó melegben megbúvó és szaporodó pici hatlábúak voltak.
???
OFF
Miért lettem kimoderálva? Túl sok volt a link a hozzászólásomban?
nem lettél kimoderálva, a spam-ek között sincs hsz-ed. Ezt a hsz-dat viszont most odatette a rendszer…
dyRO-nak:Földszintes, mint írtam rácsos tartókkal, Az oldalfalra rögzítést megfelelő HILTI dübelekkel lehet megoldani
Egy jól megépített tetőteres házban nincs dübörgés a tetőtérben mert alkalmaznak lépéshang szigetelést és beton esztrihet.
Akkor valami más lehetett a gond. Valószínű én toltam el valamit.
Csak annyit akartam mondani, hogy nem értek egyet ikon véleményével és igenis a fa is olyan építőanyag, mint minden más. Van helye a teherhordó szerkezetek és homlokzatok között, és nekünk építészeknek kell úgy gondolkodni, hogy igenis egyenrangú alternatíva sőt valahol kimondottan a legjobb választás a hagyományos falazattal szemben de hát igen ezek a fránya beidegződések…
Néhány pozitív példa:
http://www.archdaily.com/35625/sag-harbor-house-jendretzki/
Példa 2:
http://www.archdaily.com/31850/bluepoint-sales-pavilion-paul-raff-studio/
Példa 3:
http://www.archdaily.com/36737/house-bierings-rocha-tombal-architecten/
Példa 4:
http://www.archdaily.com/34946/ecological-children-activity-and-education-center-24h-architecture/
és egy igazi japán példa:
http://www.archdaily.com/7638/final-wooden-house-sou-fujimoto/
Megvan mi volt a hiba
Egymás után akartam több linket tenni és azt (természetesen külön sorban)egyszerűen nem ette meg a rendszer.
Közzé kell valami szöveget írni.
A környezetemben van több ingatlanközvetítő ismerős/rokon is. Munkájukban azt tapasztalták, hogy a könnyűszerkezetes jelző mármár pejoratív. Az ilyen házak kisebb áron futnak, nem keresettek, egyfajta hátrányként szerepel. Függetlenül attól, hogy az adott ház milyen kivitelű, a szerkezetet ki és milyen minőségben készítette. Ennek oka, szerintem, szerintünk, hogy rengeteg silány minőségű faszerkezetes ház épült, amiket kontár kivitelezők készítettek a helyszínen szerelve, tehát nem a “bolti” nagypaneles rendszerekről van szó. Sok történetet hallottam, mint pl nehezebb ember alatt beszakadt födém, vagy támaszkodáskor kilyukadt fal, hatalmas illesztési hézagok, hiányos rétegrendek stb. És a rossz hír sokkal inkább terjed mint a jó. Az emberekben meg csak az maradt meg, hogy a könnyűszerkezetkről hallottak már sok rosszat. Az áruk így leesik, ezt látva tovább romlik a megítélés… öngerjesztő folyamat.
Ez a magyar valóság. Sajnos. Én magam szeretem a fát, ahol lehet alkalmazom is, de a szokásos faszerkezet+hőszigetelés felett szerintem eljárt az idő, ahogy az egy rétegű vázkerámia falak felett is. Réteges fal, külön hőtároló és hőszigetelő réteggel…ez fontosabb mint hogy mi a hordja a terhet, fa vagy tégla.
Mindenesetre az ezen az oldalon kialakuló színvonlas vitákból lehet okulni, a szakmabeliek és a laikusok véleményéből és tapasztalataiból egyaránt.
Az, hogy nagyon elterjedt a kontár házépítés ( a házépítés olyan mint a foci: mindenki ért hozzá)szerintem legnagyobb mértékben az építési hatóság hibája. Ugyanis ők engedélyezték a terveket,becsukták a szemüket mikor meg kellett volna nézni van-e ÉME engedély, majd amikor a használatbavételi engedélyt megadták, stb. Ennek a következménye lett a sok-sok szakértelem nélkül megépült könnyűszerkezetes épület.Én legalább is így gondolom.
Az ÉME engedéllyel kapcsolatosan merült fel bennem a kérdés, hogy miért kérnek könnyűszerkezetes épületek építéséhez ÉME engedélyt az egész szerkezetre (fal, födém, tető), míg pl. fa fedélszéket lehet építeni egy házra? Beépített szerkezetek ÉME minősítésével sokmindent lehetne igazolni, akár a tűzvédelmet is, hiszen vannak olyan tűzgátló szerkezetek, amiket fa elburkolására is bevizsgáltak. A statika és hőtechnika pedig nem lehetne akadály. Tudja valaki ezt a készházas lobby erején kívül mással magyarázni?
Szerintem azért mert a készház egy koplett rendszer és mindenféle épített-beépített rendszer csak ÉME engedéllyel hozható forgalomba avagy építhető.
Itt most nem is arra vonatkozott a kérdésem, hogy ha valaki komplett rendszert vesz, hanem, ha akar terveztetni magának egy könnyűszerkezetes házat. Ha jól tudom, az új Országos Tűzvédelmi SZabályzat szerint nem lehet, de pl. fa fedélszéket lehet csinálni. A fa fedélszék mennyiben különbözik más épületszerkezettől? Azért kérdezem, mert nemrég akadt bele egy kollégám ilyen kérdésbe, ahol az építtető inkább téglaházat terveztetett. (Pedig már én is terveztem többször könnyűszerkezetes épületbővítéseket, ahol a statikai kérdések miatt választottunk könnyűszerkezetet, és amiket azóta is problémamentesen használnak.)
a felvetés teljesen jogos, olyannyira, hogy lehetséges, hogy a ház nagy része lényegében egy nagy fedélszék, csak éppen monjuk egy 50 cm magas téglafalon áll.
Amennyire tudom, ha a fa tartószerkezet minden elemét a statikus leellenőrzi, hogy 0,5 óra után, x cm leégése után is megfelel-e a fa keresztmetszet az igénybevételnek, akkor lehet faszerkezet is minden további nélkül.
Országos Tűzrendészeti Szabályzat (OTSZ) ötödik számú mellékletének 2.5 pontja: “könnyűszerkezetes (kész-, vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással stb. létesíthetőek”.
Ok.
Én is terveztem faházat, vagy 10-15 öt biztoan. láttam, művezettem Őket. Tehát, ha valamit akkor biztosan tudom. Nem olcsóbb. Nem gyorsabb. Valószínű életem első 20 millás beruhéázásánal nem 1-3 hónap + – idő fog dönteni. Alapvetően nekem csak ez a bajom. Alapvetően a fát szeressük, de valahogy ez a faházas történet, mikro már téglaburkolatokat kezdenek rá bütykölni…. És nem beidegződés. Nálam nem.
Amúgy ha nincs ÉMI-s szerkezet, akkor komplett statikai kivelei tervet kell készíteni, fal, födém, tető, ami nem kis meló.
Tetőteres verzió az tiszta agyrém. Nem tudják JÓL megcsinálni. Nem is érdemes.
De az ismeretebb cégek minőségi munkáit elsimerem. Az áruk is remekbeszabott.
De tényleg vannak jó példák. Elismerem.
De jobban szeretem ha a faknek van egy kis tömörsége. ikon
Nekem a könnyűszerkezetes faházakról mindig az amerikai házak jutnak eszembe, amelyeken már átment a tornádó.
Én szeretem a fát, viszont a téglában/vasbetonban jobban bízök, hogy egy katasztrófa után több marad belőle, vagy legalábbis megvéd bizonyos részeket.
(megj: nagy híve vagyok annak, hogy a házban legyen egy kicsi tűzálló páncél, ahova a nehezen vagy egyáltalán nem pótolható iratok vannak elhelyezve. A mi házunkba ez úgy van betervezve, hogy körülötte egyáltalán nincsen éghető anyag, és szinte minden oldalról 20 centis beton veszi körül, így ha beütne a ménkő – ok, meteorit ellen nem véd – akkor van remény, hogy legalább újra lehet kezdeni)
A kontár házépítés nem a könnyűszerkezetesek sajátossága. Nem véletlenül van rossz híre sok “kőművesnek”.
Katasztrófa után mi marad a házból? Kevesebtől is gazdaságtalanná válhat az újjáépítése. Gazdasági totálkár. Kocsiknál általános.
Mondjuk abban van valami, hogy tornádó idején a vasbeton pince részbe menekülnek le az emberek… csak kis hazánkban nem tudom mennyire kell tornádó dömpingre számítani
Abban nagyon helyesen van valami hogy az amerikai könnyűszerkezetes házak legtöbbje alápincézett. Viszont azok a pincék javarészt vékony téglafalak. Kb. 1m-t ki is állnak a terepből az ablakok miatt. A “középfőfal” 1-2 vasoszlop I gerendával és fölötte fafödém. Eléggé gazdaságos kivitel a jellemző. Tornádóveszélyes helyekre külön óvóhely célszerű. Ez nálunk nem aktuális.
értem én hogy tök jó meg minden
a gyorsasága és olcsósága erősen feltételes
nem igazán alakult ki a ezeknek a könnyűszerkezetes házaknak az építési kultúrája Mo.-n, ha körülnézünk a környezetünkben leginkább tőlünk északra elhelyezkedő országokban elterjedtek.
ami engem leginkább érdekelne, hogy az itt hozzászólóknak mi a véleménye a nyári viselkedésükről (nem a rönkházak érdekelnek)
Mivel ezek a házak “hőszigetelésből állnak” leginkább ezért a hőszigetelés nemcsak a meleget nem engedi ki télen, hanem a meleget sem engedi be nyáron. (TTK; 2009 dec. 03 10:34-lásd a hozzászólás párkányra vonatkozó része) Kánikulában a kinti hőmérséklethez képest 6-8 fokkal van hűvösebb a lakásban.
Mindenhol előítéletek voltak a faházakkal szemben, az Észak-Európában is. Nem emlékszem pontosan mikor, 100-150 éve egy hét alatt porig égett pár város Svédországban és akkor betiltották a faházakat. Ezután megtiltották, hogy városban faházakat építsenek és ez a tilalom nagyon sokáig élt! Csak a XX század utolsó negyedében kezdtek el újra faházakat építeni modern technológiákkal és csak azért, mert tényleg jó.
Ahhoz, hogy ez a technológia a svédeknél újraéledjen hatalmas erőfeszíteseket kellett tenni a gyártóknak, lobbizni kellett az építőiparban, az önkormányzatokban, a parlamentben.
Amikor nem 5-10, hanem 50-100 lakás (ezek lehetnek társasházak is) épül egy-egy lakóparkban, akkor tényleg olcsóbb, tényleg gyorsabb, mint a tégla. De ahhoz, hogy ilyen megrendelésekig eljussanak rengeteget dolgoztak a közvélemény formálásán.
Sajnos sok magyar azt hiszi, hogy a paprikás kolbász rágcsáltunk már amikor az őshazából elindultunk. Eszükbe sem jut, hogy akkor még nem is volt paprika. Tehát nem az ízlés alakítja a környezetet, hanem az ízlés formálódik a körülmények hatására.
Akkor ezért kell a tetőtérben nyáron is pulóvert hordanunk
azért kánikulában a -6-8 az édes kevés az még mindig 30 fok körül van
a tetőtérnél egy fokkal valóban jobb lehet
a svéd példával azért Mo.-n kicsit erős előjönni
ott teljesen más éghajlat van, + van fájuk annyi amennyi nekünk egyenlőre nincs
amúgy én is támogatnám a jól átgondolt és működő faszerkezetes épületek elterjedését, de nem ezek elterjedését látom.
az azért több mint érdekes mikor környezetre való tekintettel faszerkezet (megújúló, kímélő, kevés energia stb.) a ház oldalán meg ott lóg a jó esetben csak egy klíma kültéri
Szerintem nem rossz a svéd példa. Hideg ellen tényleg csak a hőszigetelés számít. (Mondjuk nem értek egyet e hőtehetetlenség favorizálásával sem, főleg nyáron, amikor este alvásnál sütnek a falak)
Ha hidegebb éghajlatra jó, akkor nálunk is működni fog. Meleg meg ott is van (25-30°), legfeljebb rövidebb ideig.
Ott sok a fa? Miért nálunk nem kapni, vagy drágább?
Nővérem élt Stockholmban, és ott örömünnep volt, ha egy hétig 25°C-ot elérte a hőmérséklet, és nem esett. Jellemzően a nyár is 20°C körüli, és a napsütés sem olyan erős, mert más a beesési szöge.
Finnországban minden évben van spéci egyhónapos házépítési kiállítás, más-más városokban. Forrón ajánlom a T. kollégáknak. Rengetegen látogatják 150-200 ezer ember (a finnek összesen van ck 4 millióan). Ezen a kiállításon mindenféle technológia képviselteti magát, de hogy ténylegesen miből vannak az épületek, ez inkább csak a házak előtti makettekből derül ki. És valójában ott már nemigen érdekli a vevőt ez a kérdés, más szempontok alapján döntenek.
Az tény, hogy a gerndafalas házakat majdnem kizárólag hétvégi háznak veszik, mert a Mammuttihirsi féle 270mm-es falak, amelyekben egész évben lakni lehet, drágák. A Honka pl spéc-technológiát (csapolásmódot) fejlesztet ki, csak hogy “városiasabb” értsd készháasabb legyen az épület kívülről. És belül is csak elvétve látszanak a gerendák, inkább csak jelzésszerűen.
A készháztechnológiák pont úgy néznek ki mint a téglaházak ezért könnyen eladhatóak. A vevők hozzáálása csak egy kicsit komolyabb, mint egy autóvásárlásnál. Úgy tűnik ők már megtanultak nem 100 évre építkezni. Lehet, nálunk is ideje lenne.
Sajnos egymást hiába győzködjük, a magyarországi piac értékcsökkentő tényezőként tekinti. Idehaza sokkal többen veszik a célszerűtlen puttonyos/csomagtartós=limuzin autókat is, mintegy miniszteri érzést szimulálva maguknak. Ugyanez a helyzet a házzal is. Az úrhatnám képzet miatt sok (nagyon sok) potenciális vevő csak legyint a könnyűszerkezetes házra, mert akkor a háza nem lehet a vára is egyben.
Persze még mindig nem kaptam választ, hogy mi a helyzet a puha, meleg, üreges falban a hívatlan vendégekkel?
Megkérdezném milyen hívatlan vendégekre gondol, szúnyogra netán egérre? Az utóbbinál, ha arra gondol milyen elképzelése van arról ,hogy vajon hol megy be a zárt szerkezetbe az a fránya egér? Ugyanis eléggé értelmezhetetlen a kérdés.
A kettő között. Közepes és nagyobb hatlábúakra gondolok. Elég egy kis sérülés. Nekidől valami… és kész a bejárat.
Kedves Szabó bácsi. Az már biztos, hogy még életében nem járt készházban. A hatlábúnak nincs esélye bejutni a falba kis sérülés esetén sem. Higgye el 10 év tapasztalatával mondom semmiféle rágcsáló és egyéb rovar nálunk még nem járt. Ez persze nem jelenti azt, hogy másnál nem fordult elő.
Én elhiszem. Más kolléga felvetése volt. Sok könnyűszerkezetes házban voltam Budapesten, Solymáron, Pilisszentkereszten, Veresegyházott Amerikán kívül. Télen is. 15 éve is. Mind nagyon jó volt, érezni lehetett mennyivel melegebb bent a “légkör”. Ennek ellenére félelmeim vannak a réteges, üreges fallal.