EKF | Megnyitó szépségtapaszokkal

Talán túl udvarias címet is adtam, pontosabb lett volna (némi képzavarral) “Megnyitó, derékig gipszben”. Holnap lesz az Európa Kulturális Fővárosa című rendezvénysorozat megnyitója.

A múlt év decemberének a végén kvázi “győzelmi híradásban” számoltak be a NOL oldalán az EKF pillanatnyi helyzetéről annak kapcsán, hogy lassan átlépünk 2010-be.

Az EKF összesen 34,6 milliárd forintba kerülő, öt nagyberuházásából négy nem készül el a kulturális évad kezdetére. Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsmentközpont igazgatója elmondta, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed első épületeit tavasszal adják át. A Nagy Kiállítótér az év közepén, a megye, a város és a pécsi egyetem könyvtárát integráló Tudásközpont ősszel, a 999 nézőt befogadó hangversenyés konferencia-központ decemberben áll szolgálatba. Ruzsa szerint a lényeg az, hogy ezek az intézmények hosszú távú, minőségi megoldást jelentsenek Pécsnek. Az ötödik beruházás, a közterek revitalizációja viszont nagyjából befejeződött az év végére. A megújuló tereket a pécsiek jól fogadták.

Kezdjük a végével: a vastaggal szedettek közönséges hazugságok. A közterek csak egy kis része készült el, de ez a kisebb baj, a nagyobb az, hogy a város szívének számító Széchenyi teret ideiglenesen adták át, amit a pécsiek nem hogy jól fogadták, hanem egyenesen fel vannak háborodva és forr bennük az indulat, mert amit láttak, az egy dilettáns munka.

Vélhetően a városvezetés nyomására a kivitelezővel ideiglenesen átadatták a Széchenyi teret, mert elég kínos lett volna, ha nincs hol megnyitni a kulturális évet, másrészt oszlatni a városlakók türelmetlenségét, lám, van ami már MAJDNEM teljesen kész. Nos ez utóbbival eléggé mellélőttek. Karácsony után részben kíváncsiságból, részben a belvárosi templom miséjéről kijövet, részben kis testmozgásként sokan nézték meg a teret. Nem kellett hallgatózni, hogy meghallja az ember, miket mondnak egymás között a járókelők. Kár hogy nem tettek ki egy vendégkönyvet, mert a városvezetés kaphatott volna egy “direkt lakossági visszacsatolást.

Nagy felületű kőburkolatot csak az rak le ilyen minőségben, aki vagy nem rakott még le korábban ilyet, vagy ami a rosszabb, tudja, így is átveszik tőle, mi több ki is fogják fizetni neki. Centiméteres függőleges eltérések vannak a rózsaszín gránitlapok között, messziről ordítanak ezek a hibák. A kivitelező ritka dilettáns munkát végzett és ez alól az sem mentség, hogy még nincs készen, hiszen a kész nem azt jelenti, hogy újrarakják a már lerakott térburkolatot.”

Természetesen Európa Kulturális Fővárosa nem egy építőipari beruházási cél, hanem mint a neve is mutatja a kulturális programok összessége.  Azonban az a beruházási program, ami mindezt lehetővé tenné és ami keretéül szolgálna az egy éves programsorozatnak (amely valóban az eddigi legnagyobb kulturális rendezvény hazánkban), az a program, amivel “nyert” a város a többi pályázóval szemben, nos annak a programnak a legfontosabb pontjai gyakorlatilag nem valósultak meg. A pályázók által talán a legfontosabbnak tartott koncertterem befejezését is csak 2010 végére ígérik, ami – ismerve a magyar építőipart és egy koncertterem kötelező “behangolási időszakát” – inkább egy 2011-es húsvéti nyitóelőadást jelenthet reálisan.

Az EKF-hez tartozó nagy projektek előkészítését és megindítását olyan fokú dilettantizmus jellemezte, a politika oly mértékben tette bele a szőrős mancsát, hogy sikerült minden lelkesedést kiölni a városlakókból. Nyáron még abban bíztak az itt élők, hogy ha más nem is, de legalább a közterek megújítása, az befejeződik.

Hiába remélték.
Elkészült egy része (Köztársaság tér, Tettye I.ütem, Mecsek áruház előtti park…), de a 2 legfontosabb, a Kossuth tér és a Széchenyi tér befejezetlen maradt (az előbbi ugyan nem EKF beruházás, de ez az itt élőket a legkevésbé sem érdekli, a Kossuth téren hónapokon keresztül szinte semmilyen felszíni munka nem folyt érthetetlen módon).

A város 2 legfontosabb teréről van szó és 2010 januárt írunk.

Két polgármester tragikus sorsán túl is sajnos alapvető hibák sorozata vezetett ide, kezdve 2 nagyberuházással, amikre igazából nem is lett volna szükség. Az egyik a Kaptár (vagy Tudásközpont), ami a különféle pécsi közkönyvtárakat gyűjti egybe, illetve a Koncertterem, ami pedig még majdnem felére csökkentett kapacitással is messze meghaladja – hosszú távon – a pécsi igényeket. Persze elkészülnek majd valamikor, csak ne akarjuk megkérdezni a városvezetést, hogy miből fogja fenntartani őket?

Ezek helyett az egyetlen igazán szükséges nagyberuházásra kellett volna koncentrálni, a Zsolnay-negyedre és környezetére. Készül ugyan az is, de a közvetlen környezete – beleértve a hajdan szebb időket megélt Balokányligetet és strandot – érintetlen marad. A tervezett kulturális központ környezete siralmas állapotban van, még akkor is ha a szomszédos utcát gyorsan letérkövezték. Erre a környékre kellett volna összpontosítani.

A Zsolnay negyedhez vezető Felsővámház utcát hónapok óta lezárva tartják, miközben semmilyen érdemi munka nem folyik ott (mellesleg 1,5 éve újították fel és készítették el az útburkolatát, igaz a kivitelezőnek még negyedszerre sem sikerült a csatornafedlapokat az úttest szintjébe hozni). Nincs kész a Király utca és a Király ház előtti tér sem.

valakik úgy gondolták, hogy jó megoldás az, ha egy szűk, egysávos utcából úgy lehet merőlegesen bekanyarodni egy kapualjba, ha a behajtó két oldalára hegyes, kiálló szegélyköveket helyeznek el

A Zsolnay-negyed tőszomszédságában lévő és méltatlanul elhanyagolt Zsolnay Mauzóleum és környezetének a felújításához december elején (!) kezdtek hozzá. Szintén december elején kezdtek hozzá a Búza téri körfogalom kialakításához, amit természetesen jó 3 hete félbehagytak. Nem elég hogy a város a tűréshatárának a végén tart a belvárosi állapotokat illetően, további utcákat zárnak le és tesznek hosszú időre járhatatlanná.

Nem kell építőipari szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk, decemberben nem kezdünk fagyveszélyes munkákba, mert annak egyenes következménye az lesz, hogy márciusban menetrendszerűen jöhetnek vissza a kivitelezők garanciában kijavítani, amit a télen összecsaptak.

Ez a fajta dilettáns szervezetlenség, átgondolatlanság és kapkodás nyilván végig fogja kísérni az évet és csak reménykedni lehet abban, hogy a turistaáradat majd csak az év második felében ér el ide.

A szervezők a megnyitóig még abban reménykedhetnek, hogy esik még egy kis hó, mert az legalább elfedi a félkész Széchenyi tér ordas kivitelezési hibáit.

valakik úgy gondolták, hogy jó megoldás az, ha egy egysávos utcából úgy lehet bekanyarodni merőlegesen egy kapualjba, hogy a behajtó két oldalára hegyes kiálló szegélyköveket helyeznek el
  • Twitter
  • Facebook
  • UrlGuru
  • Propeller.hu
  • Iwiw
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • Print
  • email

Kapcsolódó cikkeink

Ha nem akar lemaradni a későbbi cikkeinkről, iratkozzon fel az RSS csatornánkra vagy kérjen email értesítőt, illetve megrendelheti a havonta megjelenő hírlevelünket

14 hozzászólás co.mments


  1. 2010. január 09., 01:38 | Hozzászólnék... | Kovács István írja:

    Az elmúlt 20 év alatt az építőipart követve a kőburkoló ipar nagyon silánny lett, mely egyrészt köszönhető a korrupciónak (politika és a fővállakozói megrendelői kör szoros kapcsolata) másrészről a liberálisoknak köszönhetően a szakmunkásképzés lerohasztása, harmadrészt a szakmailag felkészült burkolókat folyamatosan nem fizették ki, így a korrupt fővállakozói cégek már alvállakozókat sem tudnak maguk alá bevonni.
    Érdemes megnézni a Budapesti, belvárosi térkő burkolati munkát, döbbenet és szegyen…


  2. 2010. január 09., 09:54 | Hozzászólnék... | Vcsigu írja:

    Mit várunk? Kivitelező ismerősöm mondta, hogy ő már csak műszaki ellenőrzésben gondolkodik, mert nem tudnak kivitelezésben akkora munkát ígérni, hogy elvállalja. Miért? Mert a fővállalkozó-alvállalkozó láncolat legvégén van, pici pénzért mindent elvárnak, nem fizetik ki időben, holott a támogatási pénzt már rég lehívták. ja és a hatóságok: építésfelügyelet, munkafelügyelet egy kis APEH, vagyis tőle keményen mindent bevasalnak, de leginkább a bírságokat. De még sorolhatnánk a listát. Szóval ami most itt ebben az országban van annyira brutális, hogy komolyan elgondolkodtam róla, hogy ez már tudatos tönkretétel is lehet. És az a legszomorúbb, hogy országunkról egyfajta szegénységi bizonyítványt állítanak ki ezáltal. Az EKF kapcsán sok-sok külföldi is megjelenik nálunk és amit látnak, az bizony az országunkat mutatja be. Szomorú.


  3. 2010. január 09., 13:27 | Hozzászólnék... | UP írja:

    Hozzászólás a másik oldalról.
    Javasolnám, aki valamely véleményt szeretne kinyilvánítani, megjegyezni előtte alaposan járjon utána az adott históriának. Ez vonatkozik minden hozzászólásra, akár miről is szóljék, akármelyik fórumon.
    Kicsit a kivitelezők védelmében szólnék, akik valljuk meg ilyen feltételek mellett, ilyen határidővel egyelőre (!) ilyen minőségű munkát végeztek.
    De minden történetnek ennek is van eleje… és lesz (szerintem szép) vége.
    Volt egy (asszem tender) pályázat(nak nevezték)…egy csapat megnyerte…aztán kiderült a nyertes nem vállalja el a kiviteli tervek elkészítését. Közben már megtaláltatott a kivitelező, aki talált egy(!) generál tervező céget, aki elvállalta, hogy az akkor már (!) időben megszorult kivitelezőnek elkészíti a kiviteli terveket. Közben jöttek természetesen a régészeti dolgok, amelyek persze általában nem gyorsítják a lebonyolítást, ellenkezőleg. Rengeteg egyeztetés, hatósági adok-kapok. Így ne csodálkozzunk, ha fizikailag szinte vállalhatatlan határidővel, de mégis bevállalták a lehetetlent. Megjegyzem más választásuk nem volt. Vagy azért kapnak a pofájukra, mert nem készülnek el időben, vagy mint a jelen cikk is mutatja, mert bizonyos helyeken kritizálható a munka. Vállaljon valaki így munkát. Akik eltökölték az időt keményen megszorították a kivitelező hasonló szerveit. Bármely kivitelező lett volna, bármilyen referenciával, a határidők nekik is rövidre szabottak lettek volna.
    Aki nyomon követte az eseményeket és nem csak a készterméket látja, tudhatja, az első kőszállítmány érkezése óta, iszonyat feszített tempó mellett, milyen “hősies” munkát végeztek az melós EMBEREK. Valaki belegondolt már, miközben a meleg szóbában, egyes médiahírek hatása alatt, kritikát irogat, odakint a groundon fagypont alatt (jócskán) is olyan munkát végeznek, amit gyakorlatilag nem is lehetne ilyen időben. Hol van ilyenkor az együttérzés, a “szent misére” járó emberekből??? Mellesleg nem csak a kivitelezők de a tervezők is a bőrükön érezhették a határidők szűkösségét, s a szervezetlenségből származó csúszások okozta időzavart.
    Higgyék el volt egyszerű ezeknek az embereknek.
    Bizzanak benne, hogy működni fog az új tér, akár tetszik, akár nem.
    Személyes tapasztalatom: Számomra jó értelemben kitágult a tér, ezt érzem ha pl. a Király u.-ról közelítem, nekem bejött az egysíkú platz koncepciója. Én a tervezettnél kicsivivel több fát is el tudnék képzelni bár akkor a tér hatása, az épületek alkotta térfal hatása kissé elnyomódik. Mint az erdő közepén lévő tisztás, ha beültetik fával, már más képet mutat.
    Egy dolgot nem értek a döntéshozók felöl, miért kell sokmindent a Széchenyi térre erőltetni?!


  4. 2010. január 09., 15:47 | Hozzászólnék... | vezér János írja:

    Nem vagyok építész, de gépészként évtizedekig szoros kapcsolatba voltam az építészettel és elkeseredve látom azt, hogy az összes régi érdem mind eltünt! A tervező kollégák a PTV-nél,/majd DTV!/ a kivitelezők a BÉV-nél,/majd BÁZIS-nál!/ az UNIBER-es beruházók, a tanácsi építészek mind más szemmel nézték a munkákat! Nem beszélve a későbbi üzemeltetőket, akiknek érdeke volt a minőségi/akkori körülmények közötti!!/munka átvétele.Pécs egy nagy városrészének, az alapkővétől részt vettem a megvalósításban annak minden hibájával, örömével, bosszusságával, reményteljes növekedésével. Hála Istennek a most tapasztalható vegetálásában már nem kell részesednem és ezt a rettenetesen dilettáns tervezést, kivitelezést csak kívűlről szemlélem, kibicként! De nagyon fáj a szívem ezért a városért! Nem ezt érdemli!A rendkívűl híres!!, neves!!, elismert!!, díjazott tevezők olyan munkát adnak ki a kezük alól, amit a PTV-nél nem is jegyeztek volna, a nevenincs kivitelezők/érdekes sokan közülük a BÉV emlőjén nevelkedtek!/most olyan silány munkát adnak ki a kezükből, amihez képest egy volt kollégám szerint”a versendi cigányok iparművészek voltak” A munkatársaimnak akikkel együtt követtünk el sok mindent, mindig azt mondtam, hogy úgy dolgozzanak, hogy még sok év múlva is bátran merjék személyesen is vállalni azt, hogy ezt én csináltam!Az önkormányzattól a munkát átvevők, hát….?Ezek a megvalósúlt? létesítmények nem fogják az utókor felé a hírnevüket megörökíteni, nem is lesznek olyan időtállók, mint eleink által MEGÁLMODOTT és ALKOTOTT csodák, híres mesterek alkotásai.Mindenesetre a Pécs Nagy Emlékkönyvbe nevük valószínüleg csupa kisbetükkel lesz megemlítve.Sajnos a régi míves munkákat rendre elcsúfítják,megmásítják, nem előnyükre! Sajnálom, nagyon sajnálom!


  5. 2010. január 09., 16:31 | Hozzászólnék... | Koós Miklós írja:

    “aki valamely véleményt szeretne kinyilvánítani, megjegyezni előtte alaposan járjon utána az adott históriának”
    Kedves UP, ezt neked is javaslom. Ha utánanézel a közbeszerzési törvénynek, akkor tudhatnád, hogy minden jogot és lehetőséget a fővállalkozó kap meg. A pályázatnyertes pedig csak a tendertervig tervezhet. Ha a fővállalkozó megbízza, akkor ő csinálja, ha nem bízza meg, akkor bárkivel megcsináltathatja.
    Innen induljunk, aztán lehet folytatni, de erről egy külön poszt fog szólni, hogy mivel nyertek és mi épült meg?


  6. 2010. január 09., 18:19 | Hozzászólnék... | Kovács István írja:

    “Up” finoman fogalmazva a politikát és a korrupciót védi, amikor a kivitelező felelősségét próbálja tisztára mosdatni. Felesleges.
    1.Amikor a kivitelező elvállata a munkát, nem csak azt tudta, hogy mikor kell kezdenie és mikorra kell befejezni, hanem a műszaki tartalmat is, azaz látta a tender terven ábrázolt elképzeléseket, a műszaki-technológiai leírást és az elvégzendő burkolati munka mennyiségét is, melyet az építési hatóság elfogadott.
    2.Egy térburkolati munkánál a műszaki tartalom eléggé egyszerű, amennyiben mégis lenne benne tervezői hiba a szakkivitelező alapvető erkölcsi és szakmai feladata felhívni arra az ajánlatot kérő figyelmét, és az észrevételezett tételre is ajánlatot adni! Természetesen feladata a szükséges műszaki feltételek felsorolása, mit vár el a megrendelő-fővállalkozótól a szakszerű és esztétikus munkájának megállapodott határidőre való elkészítése érdekében.
    3.Az építőiparban csak azok vállalnak –szinte mindig a megrendelő-fővállalkozók-, lehetetlent, akik vagy megvesztegetettek, vagy akik megvesztegetnek.
    4.A képeken ábrázolt esztétikai munka valójában a szakmai technológia be nem tartásának a hiányossága, azt az időjárásra fogni nem lehet. Vélhetően nem a hideg idő miatt nem kaptak a burkolók geodéziai magassági pontokat, vagy vízmértéket, tömörítő eszközt, gumikalapácsot, stb… Persze az is gond lehet, ha burkoló munkát sosem végzett dolgozókat kényszerítenek kőlapok lerakására, úgy, hogy a helyi műszaki vezető a technológia átadására is képtelen. Mivel azt ő sem ismeri
    5.Amennyiben a burkolati lapok, a munkaterület és a segédanyagok rendelkezésre állnak, akkor egy képzett, tapasztalt szakmunkás, 2 fő segédmunkással napi 30-50 m2 burkolatot kell, hogy készítsen! és ez nem jelent iszonyatos feszített munkavégzést!sőt!
    6.A jelenlegi, képeken látott burkolat “UP” optimizmusa ellenére sem fog működni, javítása csak szakszerűtlenül és gazdaságtalanul végezhető, melynek következménye, hogy a kivitelezőknek több éven keresztül, szinte folyamatosan garanciális munkát kell végeznie. Idiotizmus. A jelenlegi burkolatot még időben fel kell szedni, meg kell tisztíttatni, és tavasszal neki lehet kezdeni. Télen még sátorban sem ajánlatos díszburkolati munkát végezni, végeztetni.


  7. 2010. január 09., 19:36 | Hozzászólnék... | UP írja:

    Ahogy írtam a kivitelező és a tervezésben résztvevők mundér becsületét akarom védeni. Ami e két fontos szereplő-csoporton kívül zajlott, ahhoz lövésem sincs. Hogy ki kinek a megvesztegetője és megvesztegetettje volt nem ismerem. Magasról le….

    1. Aki ismeri a tender tervet, ép. eng. tervet, mód. ép. eng. tervet és ismeri a kivitelit, ezek részletbeni különbségeit az látja, tudja, hogy nem a tender terv kerül megvalósításra, azaz nem csak úgy pikk-pakk felnagyítjuk a tervet, átvesszük a „saccolt” mennyiségeket. Jah, és akkor hol van az a rengeteg idő, ami a tenderterv utáni eng.terv majd az azt követő módosított eng.terv és kiviteli terv hatósági (gyorsított) engedélyeztetésére elment.

    2. Hát persze leöntjük az ágyazó réteget, elsimítjuk és a megadott szintre helyezzük a kőlapot… a rengeteg közmű kiváltás, újjáépítés a régészeti leletek (bemutassuk ne mutassuk be döntésháborúival) mentésével összhangban szinte örömjáték lehetett a közreműködőknek. Közben a lehetséges térvilágítás szükséges tyúkbeleinek elhelyezése is vitatott volt a pénzosztók felöl (forráshiányra hivatkozva). Mit tehet a megrendelő, ha nem a kőkonszignációban éjszakázások során kiizzadt, megadott méretű köveket szállítják le, nem is olyan közeli ferdeszemű barátaink? Nem veszi át, reklamál és megvárja a következő konszignációnak megfelelő szállítmányt… és akkor még ma is a Hunyadi út szegélyköveinél tartanának.
    Nem elég, hogy alaprajzi méreteiben, de magassági (értsd: vastagsági) méreteiben is szégyenletes méreteltérések voltak a burkolóköveknél, így hogy lehet akár halálpontos geodézia mellé dolgozni? Aki burkolt már tudja, ha valahol elmegy a fúga, a burkolólapi méretpontatlanság miatt, illetve az azonos fugaszélesség megtartásának hiánya miatt, akkor a későbbi sorokra/oszlopokra ez jócskán kihat. Azaz ha van egy fektetési elv és a lapok miatt nem lehet tartani, akkor bizony csalni kell. Ha magasabb a lap az persze le kell ütni. Én olyan melósokra emlékszem akik igen is agyusztálták a köveket gumikalapáccsal.

    3. És ha egyik sincs akkor ki végzi el a munkát? Magától nem kerül oda!

    4. Az első képen látok süllyedésbeli hibát, de úgy gondolom pont a technológia miatt ezek orvosolhatok. A többi Sz. teres kép olyan részletek mutat (faverem rács melletti csatlakozás, Ferences kút melletti technológiai fogazás, ahol egyértelműen látszik, folytatólagosan vissza kell térni befejezni a korántsem elkészült burkolást.
    Nekem az a tapasztalatom, (de ezt egy újbóli bejárás során újra felmérem) hogy ahol a körülmények elégségesek voltak, szép munkát végeztek. Úgy rémlik, ahol a sátormunka folyt -10-20°C hőmérsékletben, ott bizony kifogásolható a minőség. Igen az optimista szemlélet miatt látom olyanak a leendő teret amilyen(nek képzelem). Hol van ez még a kész munkától! Nem lehet az egész térre azt mondani, hogy szar, aki ezt mondja komolyan szembe köpöm. (vállalva a következményeket).

    Miklós: Valóban, ott fogtál meg, ahol feldobtam a labdát.  Az S73 fontosabb munkára hivatkozva nem vállalta el az eng. és kiviteli tervek elkészítését. Hogy datálva mi mikor történt nem tudom, de a kivitelező valamiért későn tudott a tényleges (első körben ugye a) bontási munkáknak nekiállni.
    Ahogy látom. Aki nem érzi, nem gondolja át minden apró részletét az egész kavalkádnak az hitetlen, tudatlan, és örök pesszimista marad. Persze csak ha más munkájáról van szó. Önmagában mindenki a tökéletesre törekszik… kritikai és ellenkritikai téren is.
    Én már csak a tavaszt és a megújult tér kivirágzását várom. Addig is vannak és lesznek még gondok bőven. De ha ez nincs az emberek majd „csinálnak”. (mint a Király utcai kihajtók :) )


  8. 2010. január 09., 21:16 | Hozzászólnék... | Kovács István írja:

    Válaszom „UP” felvetéseire:
    A pályázatot kiíró először megpályáztatta a tervezést, melyet követően a nyertes tervre hivatkozva pályáztatta meg a különböző munkálatokra a kivitelezésben részt venni szándékozókat.Jelenleg nem egyes létesítmények kivitelezéséről, hanem egy aránylag egyszerű feladatról, utcák, terek felszíni kialakításáról van szó, melynek fő feladata esztétikus térburkolat készítése, illetve az alatta lévő rétegrendek, közművezetékek kialakítása. Vélem, hogy a mai technikai ismeretek mellett már a tenderterv készítésére a közterületek méreteit centiméter pontossággal kapták meg a pályázók, és álmodozhattak a látványterveikről. Az engedélyezési eljárások alatt a közművek vonatkozásában lehettek viták, nézeteltérések (noha egy ekkora, kiemelt projekt megvalósitásakor az építészeti irodáktól, a különböző közműszolgáltatóktól és a hatóságoktól elvárható, hogy saját városuk széppé tétele és jövője érdekében nem gáncsoskodnak, hanem valóban segítik egymás munkáját!), de azokat egy-két egyeztetéssel meg lehetett oldani, és ez fontos szempont lehetett már a tervtendereztetésnél.
    Nem vitatom, hogy a kivitelezés megkezdésétől a műemlékvédelemmel már lehetett gond, de csak feltételezem, mivel 300 km-re vagyok Önöktől.
    Nem értem, hogy miért kellett olyan ferdeszemüektől behozatni a szükséges gránit burkolati anyagot, amellyel személyes kapcsolatot nem alakított ki a tervezett beruházáshoz anyagot biztosító, beszállító cég? Ekkora értékű anyagmegrendeléskor már a gyártó cég telephelyén (ott távol!) illik átvenni a kőzetelemeket, és nem a leszállítást, a kamionból vagy konténerből történő kirámoláskor szembesülni a gyártói minőséggel!
    Ráadásul –tudom, hogy csúnyán hangzik-, de kommersz méretű kőzetlap elemeket, szegélykő elemeket látok a képeken, és az Európába szállító kínai kőzetgyártó cégek bizony mm pontosan biztosítják az egyedi kőzettermékeiket is (javaslom például, hogy látogasson meg egy BAUHAUS építőanyag kereskedő céget, és nézze meg a kínai gránit burkolati lapokat, azok méretpontosságát, az áráról nem is beszélve!) Itt valamit a beszállító cég durván vétett, és nem véletlenül, tehát valami nagyon bűzlik, azaz szándékkal rendelt, hozatott be filléres kőzetlap- és szegélykő elemeket, miközben százmilliókat nyúl le szemérmetlenül! Sajnos ma ez nagyon jellemző a kőburkoló ipar egyes kereskedelemmel is foglalkozó fővállalkozói cégeire, mely bizony a különböző alvállakozók minőségi munkavégzést is befolyásolhatja, mint azt korrektül „UP” felveti!! (az sem biztos, hogy a gyártó cégtől beszerzett megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik már a beszállító, lehet, hogy csak most fogja megrendelni az ÉMI-nél, vagy a Műszaki Egyetemen a szükséges vizsgálatokat).
    A kőzetlapok vastagsági méreteiben lehet akár 1 cm-es eltérés, az a burkolónak nem okozhat gondot, de ha az alaprajzi méretekben van eltérés, az már kínos!
    Nyugodtan kijelenthetem, hogy van ma elegendő burkolási munkában jártas szakember, akik képesek igen jó minőségben elvégezni a feladatukat (ez hiúsági erkölcsi kérdés számukra) de elvárják azt, hogy rendesen meg legyenek fizetve. Jelenleg a vállalási munkadíjköltség 10-25%-a kerül a kétkezi munkát végzőkhöz, annak is egy része feketén! Ekkor felmerül a kérdés, hogy hol van a tisztesség? Ekkora bérért csak silány munkát végzőt lehet alkalmazni, minőségi munka nem valósulhat meg!
    Az első képen az ágyazati réteg megroskadt, javítható, de a teljes burkolatot (mondjuk, 100 m2-ként fel kell bontani, és megfelelő időjárási körülmények között, megfelelő szerszámok biztosításával és megfelelően felkészült dolgozókkal a javítási munka elvégezhető (VAJON- e TÖBBLET MUNKÁT ki fizeti meg, ez kinek a kárlistáján fog szerepelni?)
    Kérem „UP”-t, hogy még ne köpjön szembe, de 1-2 héten belül lemegyek néhány igazságügyi kőszakértővel, és nyilvánosságra hozzuk, hogy hol a hiba! Mármint a kőburkolati munkálatok kivitelezésében, (az iratokba, mint tervdokumentációk, konszignációs gyártási-beépítési tervek-megrendelések, szerződések, építési napló, stb. nem tekintünk be, hisz csak vizuális, diagnosztikai kíváncsiságunkat elégítjük ki), hogy tájékozathassuk a naiv, laikus élhető várost akaró pécsieket és a hibák feltárásával, nyilvánosságra hozásával figyelmeztessük a későbbi Beruházókat arra, hogy mi vár rájuk, ha nem tisztességesen végeztetik és kérik számon a munkákat.
    Majd a végén, remélem, a Beruházó műszaki ellenőre nem fogja elfelejteni, hogy megkérje nem csak a térburkolatról, hanem az alatta megvalósult közműhálózatról fényképfelvételekkel, helyszíni felmérés alapján készült tervdokumentációval illusztrált megvalósulási dokumentációt! mert ez bizony a jövőbeni különböző javítási- és újonnan végzendő munkálatok nélkülözhetetlen kelléke kell hogy legyen.
    Kovács István


  9. 2010. január 09., 22:19 | Hozzászólnék... | UP írja:

    Ahogy Miklós írta a nyertes kivitelező (asszem ebben a buliban egymaga volt érdekes módon) egyedül dönthette el, kivel készítteti szükséges, soron következő tervanyago(ka)t. Amint írtam a tervpályázati nyertes visszahőkölt, hogy végigvezényelje nyertes koncepcióját. A kivitelező sorra kopogtatott, de (bizonyára nyomos okok miatt) nem lelt GENERÁL tervező partner(ek)re. Csak egyre.
    Úgy vélem (és a logikám is ezt diktálja) így jártak el a szakági tervezőkkel is, illetve a szakági kivitelezőkkel is (azaz a fővállalkozó kopogtatott, „aki beengedte a farkast” az belemászott egy szövevényes labirintusba). Magyarul, aki munkát akart bebújt a fővállalkozó szárnyai alá, de aki nem, és mégis elvállalta (Generál tervező), csak kőkemény kompromisszumok árán.

    Nem tudom, hogy egyszerű alaptérképről vagy egy komplex (korrekt) közműves térképről dolgoztak a ölettervpályázók, de ha a tendertervet ráfeszítenénk az összes közműadathalmazra (egyesével) hát bizony szívünkhöz kapnánk a pontatlanságok, eltérések miatt. Azonos közművek, pl. csatorna fedlapok két szakági tervezőnél is már eltérést mutattak (a felmérés egy korábbi adatállományhoz képest). A tenderterv más mélységű, mint a kiviteli. (Megjegyzés: szokás viszont tenderterv szintű kivitelit készíteni, illetve fordítva is.) Sajnos egyes közműszolgáltatók biza kőkeményen keresztbetettek már az adatszolgáltatás terén. Ilyen is megtörtént. Bizonyára a lelkiismeretük csuklik rendesen.
    A műemlékvédelemmel általában nincs gond, csak azzal, hogy nekik is idő kell a kutatáshoz, feltáráshoz, stb-hez. Utóbbiból volt kevés.

    A gyártókiválasztásról semmi infóm. Fogalmam sincs, hogy kerültek képbe a „sárgák”. Óriási hiba volt valaki részéről, hogy nem ott vették át a szállítmányt, de visszatérek korábbi agymenésemhez. Ha nem úgy gyártanak le valamit (vagy nem úgy rendelnek le valamit, ahogy ki van konszignálva) akkor esély sincs már rá, hogy újabb adag kamionnyi követ legyártsanak majd leszállítsanak, beépítsenek időre. Tény, ami jött azzal kellett dolgozni.
    Ráérzett Kovács Úr a kövek megjárták a BME-t is, minőségi bizonyítványért jártak ott, nem vizsgaidőben (LOL).
    Ha már lefáradnak Pécsre, szívesen Önökkel tartanék egy közös kritikai-ellenkritikai bejárásra. Egyeztessünk időpontot.


  10. 2010. január 10., 00:07 | Hozzászólnék... | Kovács István írja:

    Tájékoztatom az időpontról, 3-an mennénk le

    Tisztelettel: Kovács István


  11. 2010. január 14., 01:52 | Hozzászólnék... | Global Voices Online » Hungary: Pécs, the European Capital of Culture írja:

    [...] still taking place. The day before the opening ceremony, an architect, Miklós Koós, published a post with photos (HUN) about the central Széchenyi Square and other places. He wrote: […] Only a few of the [...]


  12. 2010. január 15., 02:35 | Hozzászólnék... | magyarorszag777 írja:

    En csak anyit mondanek az en Apam kömüves es burkolo,de sirva szaladna szegyeneben eböl a vilagbol ha valaha ilyen munkat adot volna ki a kezeböl.Mindenre van valasz miert nem lehetet szepen,idöben megcsinalni.Az en Apam szamara egyszerü,ha ugy gondolja ezt nem tudja tisztesegesen megcinalni ilyen rövid idö alatt,hat nem valalja el. Egyebkent ajanlom figyelmebe mindenkinek Mohacsot,ott erdekes modon a Duna parti setany a föter a setaloutca ma sem nez ki ugy mint Pecs ujonnan,holott ott ezek mar több eves munkak.Valami erthetetlen ,megfoghatatlan uton ott nem kellett honapokig lezarni,elterelni erdemi munka vegzese nelkül a forgalmat. aDuna parti setany elkeszülte utan szinte azonnal arvizet kapott,las csodat a kivitelezö oly munkat vegzet mely meg ezt is kibirta.Hogy lehet?Talan ott a sok baba közt nem veszett el a gyerek.Ez ami ma Pecsett es sajnos az egesz orszagban zajlik,csak arra jo,hogy ujabb es ujabb zsebek vannak tele,es iylen munkat meg ki is fizetnek.Semmi gond ez a kivitelezö csödbe megy,jön egy masik”kijavitja” majd meg rosszabb lesz mint volt.De hat ettöl olyan szep Magyarorszag.


  13. 2010. január 15., 11:33 | Hozzászólnék... | Kovács István írja:

    Egyetértek „magyarország 777” gondolataival, melyet pár mondattal kiegészítenék:
    A rendszerváltozásnak hazudott történelmi esemény időszakában a politika rátenyerelt az építőiparra is. Megalakultak a semmit tudókból a fővállalkozások, akik még ma is a valódi korrupciót irányítják az igazságszolgáltatás által jóváhagyott törvényeinkkel legalizáltatva. Ők azok, akik megfelelő (jellemtelen) és jól megfizetett jogászaikkal a bíróságokon megmagyarázzák (gyakran a ptk.-ban leírtakkal ellentétesen) hogy a fizikai munkát végző, a megvalósulásokban szerepet játszó kétkezi munkást miért nem fizették, fizetik ki, melyet a bírósági tisztviselők gondolkodás nélkül (vélhetően megfelelő pénzösszeg ellenében) elfogadnak! E szándékkal tönkretett, kisemmizett szakmunkásokat szép lassan elüldözték az építőipar területéről, és marad utánuk a silányságot végzők, szakképzetlenek hada …..
    A fővállalkozásokat irányító vezetők létrehozták a különböző érdekvédelmi szervezeteket, a klasztereket, stb. de nem a valódi kivitelezők érdekeinek képviseletére..
    Tudnunk kell, hogy a Fővállalkozások, a politika által rángatott bábuk teljes mértékben lezüllesztették mind szakmailag, mind erkölcsileg az Építőiparunkat. Tették ezt úgy, hogy Európában mi vagyunk a legdrágábbak, és a legkevesebb munkabért szolgáltatók. Elgondolkodtunk már azon, hogy miért van annyi 1-3 személyes kisvállalkozás az építőipar területén, hogyan kényszerítette erre a fővállalkozói réteg a szakmunkásokat, és mi volt a célja? Remélhetőleg a Pécsi és a többi nagyvárosi elméleti rekonstrukciós munkálatokon részt vevő fővállalkozásainak magatartása, az általuk nem szakkivitelezőkkel elvégeztetett silány munka végre oly mértékű felzúdulást fog kiváltani, hogy a gazdasági bűncselekmények kivizsgálásra szakosodott szervezet már nem tarthatja tovább lecsukva a szemét…
    Sajnos, mára már elsatnyult a szakmunkás képzés, olyan emberek tartanak órákat, akik a szakmákban érdemi munkát alig végeztek, de azt is oly minőségben, hogy arra még ők sem emlékeznek szívesen….
    Nézd meg a munkakörülményeket, a kivitelezési feltételeket, a védőruha és felszerelés- valamint szerzám nélküli munkavégzést, és az ahhoz szervesen illeszkedő nem létező szervezettséget… Szégyen
    Kovács István


  14. 2010. január 17., 19:35 | Hozzászólnék... | Kovács István írja:

    Megtudja valaki mondani, hogy ki volt a tárgyi munka nyertese a közbeszerzési eljáráson? Esetleg azt is, hogy kik voltak az alvállakozóik?
    Kovács István



Szólj hozzá