Regisztráció/Belépés

további cikkek

Tóth István
2010. január 13. szerda

Hőszivattyúk | 1. rész

Idén is folytatjuk a tavaly megkezdett és jó visszhangot kapott sorozatunkat, mely az alternatív energiák fajtáit, felhasználási területeiket, azok beruházási és üzemeltetési költségeit és legvégül a velük kapcsolatos tévhiteket vette sorra. A napkollektorokról után nézzük most a hőszivattyúkat.

A hőszivattyú összefoglaló elnevezés, a szakembernek önmagában még nem sokat mond, olyan, mintha egy gépkocsit tervező mérnöknek azt mondanánk „belsőégésű motor”. Több forgalmazó a hűtőszekrény példáját hozza fel a működés bemutatására. Valóban, a hűtőszekrény a belső teréből kivonja a hőt, és hátul a fekete színű csövein adja le azt (a konyha levegőjét fűti). A hőszivattyú a környezetből vonja el a hőt (pl. a földből), és a ház fűtési rendszerének adja azt át. Mindez persze nem megy ingyen, a kompresszort működtetni kell, ez jellemzően alacsony tarifájú villamos árammal történik (pl. Geo tarifa), de ez az energia lehet akár földgáz is (földgáz üzemű hőszivattyú).

A hőszivattyú elnevezés nem túl szerencsés, mert a laikus azonnal olyan gépre gondol, ami valamit (folyadékot?) szivattyúz a Föld mélyéből a házába. Nem erről van szó. Szerencsésebb elnevezés lenne a „hőkinyerő” vagy a „hőátvivő”. A hőszivattyúval ugyanis valaminek a hőtartalmát lecsökkentjük (hűtjük), az innen elvont hőtartalmat pedig máshol felhasználjuk (fűtjük). Rögtön álljunk meg, mi is a hőtartalom? Mindennek van hőtartalma, ami -273C°-nál melegebb. Igen, még az ereszről lógó jégcsapnak is, és a hóembernek is. Hőszivattyúval ki tudjuk nyerni a -15C°-os levegő hőtartalmát is! Különböző környezeti hőtartalmak kinyeréséhez különböző hőszivattyú gépeket használunk:

  1. a levegő energiájának a kinyerésére: levegős hőszivattyúkat
  2. a Föld energiájának a kinyerésére: geotermikus hőszivattyúkat
  3. a víz energiájának a kinyerésére: víz-víz rendszerű hőszivattyúkat

A működés során a gép a hőforrást lehűti (pl. a geotermikus szonda környezetét), az így nyert energiát „felszivattyúzza” magasabb hőmérséklet szintre, a gyakorlatban 35-45C° hőmérsékletre. Ehhez a folyamathoz energiát használ fel, ami jellemzően elektromos áram, de lehet földgáz is, sőt biogáz is. Mennyi energiát használ a gép a hőátvitelhez? Ez főleg attól függ, hogy a hőforrás hőmérséklete, és az a hőmérséklet, amivel fűt, milyen messze esik egymástól. Az a gép, amelyik pl. -2C° levegőt használ, és 40C° fűtési vizet állít elő, a leadott fűtési energiának kb. 1/3 részét veszi fel az elektromos hálózatból (azaz a fűtési energia fele ingyenes, másik felét pedig a villamos szolgáltató szolgáltatja). Másik példa: az a gép, amelyik pl. +5C° geotermikus szondát használ, és 35C° fűtési vizet állít elő, a leadott fűtési energiának kb. 1/4 részét veszi fel az elektromos hálózatból (azaz a fűtési energia háromnegyede ingyenes, egynegyedét a villamos szolgáltató szolgáltatja).

Műszaki nyelven ezt az arányt COP értéknek nevezzük. (Az első esetben a COP érték 3, a második esetben a COP érték 4). A COP érték túlhangsúlyozott, Magyarországon a valódi jelentőségét messze túlbecsülve kezelik. Miért kisebb a jelentősége, mint ahogy néhány gyártói katalógust átlapozása után gondolni vélik? Mert igen keveset mond a felhasználót valóban érdeklő éves fűtési költségről. Erre a COP érték egész évre vonatkoztatott változata használatos, azaz a szezonális teljesítmény mutató, műszaki nyelven az SPF érték (Seasonal Performance Factor). A COP értéket a gyártó megadja. Megteheti, mert az általa gyártott hőszivattyút elhelyezi a tesztkamrában, és megméri a leadott és a felvett energiát az előírásokban meghatározott munkapontokon. A gyártó az SPF értéket nem tudja megmérni, ezért nem található ilyen szám a katalógusokban sem. Miért nem? Mert az SPF érték nagyban függ a felhasználói szokásoktól, és a rendelkezésre álló hőforrástól (különösen igaz ez a levegős gépek esetében, hiszen a levegő hőmérséklete sokkal tágabb határok között változik, mint a talajszonda hőmérséklete). A gép egészen más SPF értéket fog mutatni, ha pl. Angliában a tengerparton működik , mint ha Magyarországon működik, első esetben a fagy igen ritka jelenség.

Milyen SPF értéket várhat a felhasználó, és mit jelent ez?

  1. levegős hőszivattyúk esetén SPF kb. 3,4
  2. geotermikus hőszivattyúk esetén SPF kb. 4
  3. vizes rendszerű hőszivattyúk esetén SPF kb. 3,8

Mi ennek a gyakorlati következménye? Ha valaki ma épít egy A kategóriás150m2 családi házat, akkor ez a családi ház egy fűtési szezon alatt kb. 13000 kWh fűtési energiát igényel. Ha ezt egy geotermikus hőszivattyúval teljesítjük, akkor az az energia, amiért fizetni kell, 3250 kWh (elosztottam az energiaigényt a várható SPF értékkel). Mennyibe kerül ez? Ha elérhető az adott helyen hőszivattyús tarifa, akkor 3250 kWh x 32 Ft = 104.000 Ft. (2010 januári ár)

A hőszivattyúkról már alap kérdésekben tájékozott olvasónak feltűnhetett valami, ez pedig a víz-víz rendszerű gépek 3,8 körüli SPF értéke. A legtöbb fórumon azt szajkózzák, hogy a legjobb COP értéke a vizes rendszerű gépeknek van! Igaz! De kit érdekel a gép COP értéke? A felhasználó nem csak a gép által felvett elektromos áramot fogja kifizetni, hanem a teljes rendszer által felvett energiát. Mire gondolok? A búvárszivattyúra, ami a kútból a hőszivattyúba pumpálja a vizet. Ennek fogyasztása nem elhanyagolható, és bele kell számolni a rendszer COP értékébe, és természetesen az SPF értékbe is. A vizes rendszerű gépek energetikai favorizálása tehát félrevezetés, kizárólag a gép (egyébként kiváló) COP értékének a hangsúlyozása tévútra viszi az érdeklődőt!

Hova nem szabad hőszivattyúkat telepíteni? Olyan épületek, amik radiátoros fűtéssel vannak ellátva, nem fűthetők gazdaságosan (sokszor egyáltalán nem fűthetők) hőszivattyúval. A radiátorok ugyanis 50-70C˘ közötti fűtési vizet igényelnek, hogy a helyiségekbe kívánt hőmérséklet előálljon. Hőszivattyúkkal ma gazdaságosan 40C° körüli vizet tudunk előállítani. Ez kizárólag padló, fal, mennyezet fűtésekre (és hűtésre) alkalmas, illetve megfelelően méretezett fancoil készülékekbe.

És hova ajánlott a hőszivattyú? Minden új épületbe, ahol az előbb felsorolt fűtési módok valamelyike működik. Alacsony hőmérsékletű fűtés esetén a hőszivattyú ma a legolcsóbban üzemeltethető korszerű fűtési módszer. (Ennél csak az illegálisan kitermelt fa eltüzelése olcsóbb). Hozzáteszem, a hőszivattyúval hűteni is lehet, és melegvizet is elő lehet állítani. Egy géppel mindhárom épületgépészeti funkció teljesíthető.

Miért korszerű ez a fűtési –hűtési módszer? Mert teljesen automatizálható, tiszta, csendes, alig foglal helyet, és nem utolsó sorban közös társadalmi érdek is. Két okból van így: elsősorban azért, mert a hőszivattyú CO2 kibocsájtása alacsony (sokkal alacsonyabb mint pl. egy kondenzációs gázkazáné, nem beszélve a fatüzelésről). Másodsorban pedig azért, mert a hőszivattyú nagyrészt a környezeti energiát hasznosítja, ami itt van körülöttünk a levegőben, és a talpunk alatt, a földben. Ez itt van, nem kell dollármilliókért vezetéken idehozni, és dollárral fizetni érte egy idegen országnak. A hőszivattyú éppen ezért nem csupán az építkezők és felújítók egyszerű dilemmája (kád legyen vagy zuhanykabin?), hanem közös társadalmi érdek.

A folytatásban az árakról, a kondenzációs kazánnal való összehasonlításról és a hűtésről lesz szó.

(x)

a sorozat korábbi részei:

Ön saját tőkéből szereltetne fel napkollektort?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (36): megnézem / hozzászólok

  • Tar Tibor

    2010. január 13. szerda - 08:15

    #60133

    “elsősorban azért, mert a hőszivattyú CO2 kibocsájtása alacsony (sokkal alacsonyabb mint pl. egy kondenzációs gázkazáné, nem beszélve a fatüzelésről). Másodsorban pedig azért, mert a hőszivattyú nagyrészt a környezeti energiát hasznosítja, ami itt van körülöttünk a levegőben, és a talpunk alatt, a földben. Ez itt van, nem kell dollármilliókért vezetéken idehozni, és dollárral fizetni érte egy idegen országnak”

    Azért valahogy azt az áramot is elő kell állítani…(netán import), másrészt pedig a fatüzelés az megújuló….

  • grin

    2010. január 13. szerda - 10:49

    #60136

    Egész jó cikk. Sok mindent el lehet a témában mondani, és túl hosszú lenne az átlagolvasónak. 🙂

    A hatékonyságnál mindig kérdés, hogy mi kell ahhoz, hogy fűtsünk, tehát bele illik számolni pl. minden szivattyút, ami kell hozzá, és ez akár 5-6 szivattyút is jelenthet különböző teljesítménnyel.

    A vizesnél ugye fontos faktor, hogy VAN-E (és LESZ-E) elég víz, illetve, hogy a keletkezett vizet el tudjuk-e nyeletni, ami gyakori gond.

    A geotermikus (és talán a vizes) esetében fontos a passzív hűtés lehetősége, amikor gyakorlatilag “nulla árammal” (valójában a szivattyúk áramával) lehet nyáron hűteni. Évi 5-10eFt-ért.

    A CO2 nagyon izgalmas kérdés, most nem találom a kimutatást, hogy egyes országok egységnyi áramának előállításához mennyi CO2 kibocsájtás tartozik, illetve mennyi a “tiszta” energiahányad, de míg ausztriában egy hőszivattyú 30-40% körüli “piszkos áramot” használ, addig magyarországon 60-70% rémlik, tehát a hőszivattyú energiatakarékos, de nem környezetbarát (még).

    A levegős hőszivattyú érdekes téma, mert sok modell még -20 fokon is egész jó hatékonysággal működik, és ezek olcsóbbak és kevésbé macerásak, mint a másik kettő, így a közhiedelemmel ellentétben ezeket is érdemes számba venni egy tervezési folyamatban.

  • Tóth István

    2010. január 13. szerda - 11:12

    #60137

    grin:
    A magyar statisztika az MVM honlapjáról letölthető. kb.38% földgáz (aminek kb.80%-a orosz forrás), kb.36% a paksi atomerőmű, a maradék jórészt szénerőmű, és egy nagyon kis rész biomassza (fa). Vita tárgya lehet, hogy ebből ki mit nevez piszkosnak. Akár az összeset is piszkosnak nevezhetjük a vízerőművekből nyert energiához képest.
    Ami viszont nem lehet vita tárgya, az, hogy a hőszivattyú a gáztüzeléshez képest környezetbarát. Erre számos kalkuláció készült, jómagam is cikkeztem erről.
    Azt kell látni, hogy a hőszivattyú nagyrészt környezeti energiát használ, és kisebb részt elektromos energiát (a cikkben kifejtettem az SPF érték fogalmát, ez pont ennek az aránya). Tehát ha a hőszivattyú 20 kW teljesítménnyel működik, és az SPF érték 4, akkor 5 kW villamos áramot használ, aminek előállítása és eljuttatása kisebb környezeti terheléssel jár, mint a 20kW földgáztüzelés a kazánban. A hőszivattyú a földgázhoz és a fatüzeléshez képest tehát határozottan környezetbarát technológia.

  • Tar Tibor

    2010. január 13. szerda - 11:44

    #60138

    “….fatüzeléshez képest tehát határozottan környezetbarát technológia”

    Ezt még mindig nem értem, hogy miből jön. Lenne szíves elmagyarázni?

  • grin

    2010. január 13. szerda - 12:25

    #60139

    Tiszta (környezetbarát) technológiák szerintem, bár nem vagyok a tárgyban szakértő: vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia (pl. Izland), vagyis szinte bármi, ami megújuló forrásokat nem környezetszennyező módon használ.

  • grin

    2010. január 13. szerda - 12:30

    #60140

    MVM szerint nincs is szélerőmű input? Hmm. Pedig Győr környékén több a turbina mint a fa…

  • Balogh János

    2010. január 13. szerda - 14:20

    #60143

    Gázkazán radiátoros+cserépkályha fütésem van.Hőkinyerő fűtésben gondolkodom,de ezt Önök nem javasolják.Kérem,akkor most mit tegyek

  • Szabóbácsi

    2010. január 13. szerda - 14:34

    #60144

    Nem látom előnyét a hőszivattyúnak. Épült már a közelmúltban kutas rendszerrel házam, tapasztalt, rutinos profik által. (most is terveztem egy mennyezetfűtéses passzívat) Nagyon derekas villanyszámlájuk van. Havi 70-80e. 200m2, 3 gyermek. Ehhez hozzájön a gép és tartályok elhelyezéséhez szükséges többlet alapterület ami 4-5m2. Mennyibe is kerül 1 m2 megépítése? Véleményem szerint veszélyes a geotarifára építeni a azdaságosság számítását. MAGYARORSZÁGON eleddig garantált volt a tervezhetetlen jövő. Ez miért is változna? Volt régebben is kedvezményes tarifa másra amit egy tollvonással megszüntettek. Pár évet adok ennek is. Küszöbön állnak az elektromos autók. Naná hogy otthon fognak “tankolni” tudjuk miből. Ekkor biztos véget vetnek a kedvezménynek.
    Környezetbarátság: Magyarországon az elektromos energia nagyobb részét tüzeléssel (gőzgép) állítják elő. Sajnos nem az a helyzet mint Norvégiában. A hőerőművek hatásfoka 30% körüli, tehát kétszer annyi gáz, olaj, fa, szén megy veszendőbe mint hasznosul. Egyenes arányban az oxigén elpusztításával. Jó példa erre a pécsi brutálisan erdőirtó biomassza erőmű. Ehhez képest egy házi gáz-cirkó maga a mennyország.
    Számolni kell a megtérülés egyéb ismérveivel is. Egy lakóépület 20 év alatt értékének töredékére amortizálódik a gépészete által. Én úgy vélem hosszútávon még nagyobb ráfizetés a villanyfűtés ezen módja. Max egy erdészházban éri mag a levegős megoldás, ahol nincs más csak villany és nem akaródzik az ottlakónak mindig fát hasogatni.
    Alternatív fűtésnek talán inkább a fagázos, fafűtéses kályhákat tudnám tekinteni itthon, az elektromosat nem.
    Még egy apróság, a kéményseprősarc. Mégha villannyal is fűtünk, egy falazott kéményt mindenképpen létesíteni kell. Ha meg van kémény, akkor fizetni kell a fekete embereknek az átalányt. Tehát gyakorlatilag itthon kéményseprők nélkül nincs élet! 😀

  • grin

    2010. január 13. szerda - 14:46

    #60145

    80eFt az, ha jól számolom, 3400 kWh havonta. Óránkéntre bontva (ha a hónap minden napján, a nap 24 órájában tökig csavarva megy) az 4kW. Ez mondjuk 4-es COP-vel (vagy nevezzük akárminek) 16kW, napi 24 órában, havi 30 napon át.

    Mennyire fűtik, 45 fokra, nyitott ablaknál? Falak, ablakok szigetelése? Furcsának tűnik ez a szám.

    Nekem 150m2-re jött ki teljes hőigénynek 6-7kW, amihez elvileg és maximum 1-2 kW áram kell, de nem napi 24 órában. És ez az elv.

  • Tóth István

    2010. január 14. csütörtök - 19:08

    #60179

    Kedves Szabóbácsi, a vélemény természetesen szabad, kifejtése előtt azonban érdemes tájékozódni. Elsőnek ajánlom az MVM (Magyar Villamos Művek) statisztikáit a villamos energia termelésről, honlapjukról letölthető. Abban egyetértek, hogy a magyar erőművi szerkezet se nem környezetbarát, se nem hatékony. Ennek a következménye viszont nem az, hogy nemet mondunk hatékony technológiákra, és középkori tüzelési módokhoz térünk vissza.
    A példaként felhozott hőszivattyús rendszerről: az én házamnál a vízvezeték szerelő eltolt valamit, és csempézés után ki kellett bontanom a falat a javításhoz. Figyelmeztetem a fórum olvasóit, hogy senki se vezessen vizet a házába! Félre a tréfával: egész Európában kétszámjegyű növekedést mutat a beüzemelt hőszivattyúk száma, kiválóan működő rendszerek százezrei bizonyítanak nap mint nap. Nem kétlem Szabóbácsi rossz tapasztalatait, mégis azt hiszem, hogy ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
    A tarifa: A kedvezményes hőszivattyús tarifa Európa minden országában hozzáférhető, elsősorban műszaki okokból és szó sincs megszűntetéséről. Ez előnyös a villamos szolgáltató szempontjából is. Ön azon aggódik, hogy ez megszűnik, ugyanakkor egyáltalán nem aggódik, hogy meddig lesz fűtés célra orosz földgáz, vagy éppen tüzifa?
    Az “elektromos fűtés” kifejezést nem értem. A hőszivattyú nem elektromos fűtés, hanem az ingyenesen rendelkezésünkre álló környezeti energiát hasznosítja. Nagyobb részt.
    A kéményt sem értem. Kérem mutassa meg, hogy az Oték mely pontja írja elő a falazott kémény építését. Már Magyarországon is több ház épült kémény nélkül, akár a passzív házak is.
    Ha tényleg nincs előnye a hőszivattyúnak, gyorsan szóljunk annak a sok buta német, francia polgárnak, azonnal hagyják abba a beépítésüket, de szóljunk az EU-ba is, és az egész épületgépész társadalomnak is. A hőszivattyú előnyei kristálytiszták, ha alkalmazásukkor teljesülnek azok az előfeltételek, amiket a cikkben kifejtettem. A magyar erőművi szerkezet pedig lassan, de változni fog, erre vonatkozóan EU vállalásaink is vannak.
    Utolsó megjegyzésként: én nem szeretnék olyan országban élni, ahol mindenki fával tüzel.

  • grin

    2010. január 18. hétfő - 21:19

    #60269

    Hmm. Kedves István, egy jótanács: a fölényes stílus általában az ellenkező hatást éri el. Nálam a bicska “csak” a “középkori” kifejezésnél nyílt ki, az “elektromos fűtés” kérdésnél csak a léc rezgett (a mű-értetlenkedés nem segít; szerintem egyértelmű, hogy mitől elektromos fűtés a hőszivattyú), a kéményt nem szeretném kikeresni, de emlékeim szerint kötelező egy tartalékfűtési móddal rendelkezni [“legalább egy lakott helyiségre”], és emlékeim szerint úgy van körülírva, hogy az kémény nélkül megoldhatatlan. Nekem megmondták: nincs kémény – nincs pöcsét.
    A tűzifához pedig nem akarok hozzászólni, mert ahogy hallom rengetegen fűtenek fával, pellettel, meg a jóég tudja milyen módon, és láthatóan nem azok, akiknek hőszivattyúra lenne pénzük, sőt, akár gázkazánra se. Létező mód, ne tegyünk úgy, mintha a milliomosoknak szóló technika (mert milliók alatt ugye nincs hőszivattyú) mellett semmi más nem létezne, és minden “középkori” “ósdi” és “elmaradott” lenne, nem is beszélve a működésképtelenről meg a hatékonyról.

    Én nem szeretnék olyan bolygón élni, ahol egyes egyének ki tudják irtani az esőerdők 30%-át 20 év alatt, ahol egyes országok a lakosság összsúlyának megfelelő szemetet termelik meg havonta, ahol az üvegház-gázok csökkentését anyagi okokból elutasítják országok, miközben leolvasd a fél északi-sark. És még sorolhatnám, hogy hány féle buta helyen nem szeretnék élni.

    De nekünk, Szíriusz-lakóknak könnyű beszélni.

  • Szabóbácsi

    2010. január 19. kedd - 07:49

    #60297

    Kedves Tóth István: Az Ön által felhozott példákat Európából említi. Gondolom Nyugat-Európára gondol. Ne feledje, mi KELET Európában helyezkedünk el és még évtizedekig ott is maradunk. Nálunk még nagyon sokáig külsőégésű gépekkel fogják csiholni a villanyt ahogy Kínában is pl. Ahogy az áramtermelés hatásfoka 30%, úgy egy “korszerű” villanyfűtésnél is 3×-os energiaigényt kell teljesíteni. Hogy ezt a gázt, olajat, szenet, fát nem a telkünkön kell elégetni? Hanem a Mátrában, Mecsekben, Százhalombattán? Az csak a probléma szőnyeg alá söprése. Attól még megmarad a háromszoros tüzelő és oxigén pazarlás. Ha nem vizierőmű vagy atomerőmű az energia alapja, akkor heves oxidáció. Gyakorlatilag a számítógépeink is gőzüzeműnek tekinthetők.
    A Nyugat-Európai példákat kár felhozni, nem biztos hogy csakis előnnyel bírnak. Meg ott is vannak kozmetikázott adatok. Ny-E útmutatásával és vezetésével indult el a Föld ökológiai kirablása (öko. lábnyom) amiben minden “igyekezetük” ellenére még mindig vezető szerepet játszanak. (mohóság)
    A magyar erőművi szerkezet nem valószínű hogy változni fog. Továbbra sem lesznek bővizű vízeséseink, nincs tervbevéve további Paksok megépítése. Kicsit javul a hatékonyság, de ha pl. Pécs környékén él, ott bizony fával (is) fűtik azt a parazita erőművet. Szerintem a delej igénybevétele fűtéshez csak ott célszerű ahol nincs gázvezeték. Ahogy a cikkből véltem kivennini, akkor is talán szerencsésebb a levegősnek a választása.

  • grin

    2010. január 19. kedd - 11:28

    #60306

    @Szabóbácsi: szerintem a függőleges földszondással vagy a leginkább környezetbarát (főként ha hűtesz is vele; energiahatékonysága talán a legjobb), de az a legmacerásabb talán.

    Más. A zöldáram témához kaptam egy könyvet, ami online is elérhető: http://ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/a_biomassza_dilemma.pdf Hátha valakit érdekel.

  • Novák Árpád

    2010. január 20. szerda - 05:30

    #60320

    Gondoltam, hogy a hőszivattyúkról megjelenő közleményeket figyelemmel kísérem. Ígérték, személyes adataimat nem publikálják. Most adataimat a képernyőn. Nagyon kérem azonnal vegyék le.

  • Novák Árpád

    2010. január 20. szerda - 05:33

    #60321

    Azt ígérték Email címem nem fog látszani! Még mindég látható!

  • grin

    2010. január 20. szerda - 10:06

    #60328

    @Novák Árpád: Bár nem értem, hogy miről beszélsz (nem látok semmiféle email címedet), de fent találsz egy “MAGUNKRÓL” menüpontot, ott alul pedig Miklós email címét. Ha a lappal kapcsolatosan bármilyen gondod van, akkor oda írj, mi nem fogunk tudni segíteni. Ha NAGY a gond, ott a telefonszám is.

  • KP

    2010. január 20. szerda - 11:38

    #60330

    Szerintem korrekt dolog lett volna/lenne egy példa megtérülési számítással kiegészíteni a cikket… ha már a nagyon kedvező használati költségek szóba kerülek.

    Akkor is, ha ez (jelenlegi árakat feltételezve – nem irreális, mert az energiahordozók árváltozása hosszabb távon erősen korrelál) 10+ éves megtérülést mutatna ki. Persze, a hőszivattyú állítólag akár 2x-3x ennyi ideig is elmegy akár karbantartás nélkül is – de itt azért kitennék pár kérdőjelet. Tapasztalat hiányából.

    Mondjuk a kb 3-5 milliós plusz (kondi kazán vs hősziv) kts-et nem veszem fel hitelben… mennyi kamatkiadást spórolok meg? ennek mekkora része amit a hőszivattyús megoldás megtakarít? Fele? Annyi se? A többi a ráfizetés. (pláne ha nem támogatott, hanem piaci hitelről beszélünk… )

    Még ha van is rá pénzem (nem a hitelkamattal, “csak” az elbukott betéti reálkamattal számolok, ami jóval kevesebb) akkor is túl hosszú a megtérülés…

    Ja és a geotarifa… gondoljunk csak az UL befektetésekre: akik az adókedvezmény miatti extrahozam miatt beleugrottak most tudnának mesélni arról, hogy mi a biztos ilyen időtávon.

    Én nemrég építkeztem, utána jártam, kiszámoltam: összességében gazdasági (!!!) szempontból a hőszivattyú versenyképtelen.

    Persze, ideológiai okokból, ha van rá pénze, ettől még választhatja bárki (csak ne akarja elmesélni, hogy ezen még keres is 😉

    Mondjuk én erős fenntartásokkal viseltetek az egész co2 mizériával szemben, de ez már nem ide tartozik.

  • grin

    2010. január 20. szerda - 13:35

    #60331

    @KP: én kiszámoltam magamnak. Ha a büdös tetves energiaközpont adott volna NEPet, akkor 7.5 év, így 15. Ez a szám persze tartalmaz hatalmas mennyiségű mágiát, hiszen 15 évre előre tippelek gázárt, időjárást, karbantartási igényt, stb. Mindenesetre igyekeztem konzervatív lenni, és pl. a gázárról feltételezni, hogy *nem* emelkedik, így ebben még van sok tartalék. (Ez tartalmazza a teljes hőszivattyú által lefdett részt, tehát a fűtést és a hűtést is. Hűtés nélkül 24 ill. 12 év körülre jött ki, de ezek is felül lőtt számok.)

    Amúgy kondi kazán vs hősziv az nem 3-5 mio, hanem inkább 1-2.

  • Koós Miklós

    2010. január 20. szerda - 13:56

    #60332

    Kedves Novák Árpád,
    én sem látom az Ön email címét, csak akkor ha belépek az admin üzemmódba. A weblapra látogatók egészen biztosan nem látják, megnyugodhat.
    Ha gond van kérem irjon a koosmiklos@gmail.com cimemre

  • Szabóbácsi

    2010. január 20. szerda - 19:14

    #60334

    Érdemes lenne egy 20 év távlatot kiszámolni cirkó/szondás hőszivattyú alkalmazásával. Figyelmen kívül hagyva az inflációt, de aprólékosan számolni a beruházási költségekkel.
    Pl. a cirkó-hőközpont álló tartállyal elfoglal kb. 1 m2-t (pl. az én Vaillantom) , a hőszivattyú a tartályaival kb 6-ot. Az mindjárt 1M forint többlet házépítési költség. Cirkónál gázbevezetés, gázmérő elhelyezése, kémény, hőszivattyúnál külön izmos áramkör kiépítése, kutak, kerti vazetékek. Cirkónál radiátorok, hőszivattyúnál telecsövezve a fal, vagy mennyezet. Gondolom a m2-re eső munkadíj sem egyenlő. Utána egy mostani gáz éves fogyasztás×20 egy mostani éves fűtés/vízmelegítési elektromos éves fogyasztás×20. Nem számoltam utána, de csekély (ha ugyan ténylegesen létező) számlanyereség nem egyenlíti ki a többszörösére rúgó beruházási költséget. Olyasminek vélem mint a kicsit kevesebbet fogyasztó méregdrága autót.
    Van egy úszó szálloda Budapesten a Dunán nagyon korszerű hőcserélős hőszivattyúval. Maga a hajótestet körbevevő folyóvíz a “kút”. Nagyon derekas fogyasztású.

  • grin

    2010. január 21. csütörtök - 17:45

    #60354

    @szabóbácsi: Nem részletezem, hogy pontosan hogy számoltam, de bonyolultan, amennyire lehet, összehasonlíthatóan. Ez azt jelenti, hogy amennyire lehetett, összehasonlíthatóra csináltam. Vagyis a gázkazánnál egy modern, turbós, jó minőségű változattal számoltam; a hőszivattyúnál pedig először levegőssel, aktuálisan pedig egy függőleges földszondás változattal számoltam. A hőleadó rész így egyforma: alacsony hőmérsékletű felületfűtés, ezért összehasonlítható. A hőtermelő oldalon pedig *mindent* beleszámoltam, a kéményseprőtől és a gáztervtől az egyik oldalon a szondaengedélyezéstől az elektromos szerelésekig a másikon. Másképp nincs értelme.

    A “kifizetem a 2 négyzetmétert ahova rakom és az egymillió” jellegű számítással nem kalkulálok, mivel ahova kerül, ott mindenképpen ház van (ugyanis egy pincetároló oldalába kerülnek, ami ha nem kerülne semmi oda is ott lenne), meg amúgy is ez a számítási módszer nekem nem … tetszik, mondjuk így.

    Nem tudom, a Duna télen hány fokos, de a földből jövő víz szerintem melegebb, és ez a módszer szerintem nem összehasonlítható az “igazi” vizes hőszivattyúval (inkább így első ránézésre a levegősre emlékeztet). de érdekes a kérdés, nem hallottam még róla. Persze az, hogy “derekas fogyasztású” semmit nem mond. Tudni kellene a műszaki paramétereket: bemenő és kimenő vízhőmérséklet, fűtött légtér, szigetelés, hőszivattyú teljesítménye, stb.
    Mert ugye tudjuk, hogy pl. egy 10kW hőigényű helyet ha valaki 7kW teljesítményű szivattyúval hajt meg, akkor a szomszéd gatyáját is ráfizeti.

  • Szabóbácsi

    2010. január 21. csütörtök - 23:32

    #60356

    Szóval akkor 10 éven túl térül meg. Ha meg 15 év, akkor eléggé leamortizálódott gépészetről van szó. Ok, nincsenek csodák. A gond, hogy előre kell megfinanszírozni. A legtöbb esetben amúgy is túlnőnek a költségek az építtető anyagi lehetőségein.
    OFF: A kondenzációs kazánokról maga a neves márka szervizese beszélt le. (barátom) Ha csak egyszer elromlik, a hagyományoshoz képest annyival drágább a javíttatása hogy egyből elveszíti azt a kis fogyasztási előnyét. És könnyebben romlik el.

  • grin

    2010. január 22. péntek - 10:10

    #60360

    Ha kapsz rá támogatást 5-7 év, ha nem, akkor 10-15, a jövőtől függően. (Ha bedig az oroszok bekeményítenek, akkor mindez feleződik-harmadolódik, ami várható, de nem garantált.)

    Kondenzációs kazán: nincs vele firsthand tapasztalatom, de István következő cikkébe bizonyosan bele fogja venni. 😉

  • Novák Árpád

    2010. február 19. péntek - 17:24

    #60969

    Kedves Miklós!
    Köszönöm válaszaid. Elnézésedet kérem. Unokámtól örököltem, nem régen, a számítógépet. Napközben már sejtettem, ahol, és amikor olvastam címemet a képernyőn, az másoknak nem áll rendelkezésre. A problémám az volt, ezt a tévedésemet hogyan korrigáljam. Leveleid megkönnyítették ezt. Köszönet érte.
    Magamról. Még a hatvanas évek elején részese voltam a Nikecel (habosított polistirol) nagy labor, és félüzemi alap kísérletek végzésében.
    Akkoriban építkeztem. Az épület szigetelésére már a falakat, födémet, az égetőbe szánt kísérleti hulladékkal szigeteltem házilagos módszerekkel. A hatásfokával elégedett vagyok. A lakás fűtését vegyes tüzelésű kazánnal, majd (cca 20 éve, FÉG gáz kazánnal, radiátorok segítségével végzem. A forralóból távozó víz hőmérséklete 40°C.
    A kívánt 20°C hőmérsékletet a lakásban szabályzó állítja be. Zárt rendszerű a fűtőkör.
    Az energiafogyasztásom, évekre visszamenőleg, december, januári hónapokban nem lépi túl a napi 350MJ-t. Kerekítve ez óránként;15MJ. (Ebben a mosás, fürdés, főzés benne van, a világítás nem.)
    Kérdéseim: 1., Tudni szeretném, hogy ezt az energia mennyiséget, 15MJ/óra, környezet kímélő módon, a legolcsóbban, hogyan, mivel lehetne kiváltani?
    2., Hivatkozással az 1., pontra: Létezik-e olyan kombináció, hogy a hőszivattyút a gázfűtéses rendszerre rákapcsolva üzemeljen?
    3 ., Hivatkozással az 1., pontra: Extrém külső hőmérséklet esetén, gáz Boilerrel a rásegítés lehetséges? Párhuzamos hőszivattyú-gázfűtés.
    4., Hivatkozással az 1., pontra: Víz-víz hőszivattyú alkalmazásakor, 10°C hőmérsékletű vízből, gyakorlatilag, mennyit kell biztosítani, ennyi energia kinyeréséhez a kapható szivattyúk alkalmazásakor?

    5., Hivatkozással az 1., pontra: Mennyi energiát használ fel a szivattyú ehhez? (Milyen hatásfokkal kell számolni?)
    6., Hivatkozással az 1., pontra: Milyen elektromos hozzávezetést igényel a szivattyú?
    Gondolom, ezen adatok birtokában számolható, és mérlegelhető beszerzése, alkalmazása.
    Ami a gazdaságosságát illeti; hát arról elolvastam amit a blogban írtak. A pénzügyi szakemberek azt tanácsolják csak olyan beruházást érdemes elkövetni ami 3-4 év alatt megtérül. Ennek ellenére figyelembe veszem, ha 10 év alatt megtérül, az azt jelenti a jelenlegi körülmények között, hogy 10% kamatot hoz a befektetés. Ha bankban tart az ember ekkora összeget, nem kap ennyi kamatot, és akkor a környezetvédelemről nem esik szó. Hát ezért járok utána a lehetőségeknek. Ha gondolat menetem alapos megkritizálásával segítenél, előre is köszönöm. Üdvözlettel Árpád.

  • Koós Miklós

    2010. február 21. vasárnap - 10:07

    #60991

    Kedves Árpád,
    kérdéseidre leginkább egy épületgépész tudna válaszolni, ezek meghaladják az én tudásomat

  • Tóth István

    2010. április 19. hétfő - 18:07

    #71797

    Tisztelt Hozzászóló!

    A szegélyfűtés (padlóradiátor) is magasabb hőmérsékletet igényel, mint a padlófűtés, ezért nem tekinthető alacsony hőmérsékletű fűtésnek. A hőszivattyúk többsége ezért nem tudja gazdaságosan ellátni ezt a fajta fűtést.

    A cikkem megjelenése óta több dolog változott. Azóta pár gyártó megjelent egy új kompresszorral, amely egy technológiai fejlesztés révén (angol neve flash injection vagy liquid injection) képes gazdaságosan magasabb előremenő hőmérséklet előállítására.

    Szívesen segítek, ha konkrét tervezési vagy kivitelezési feladatról van szó.

    Üdvözlettel:
    Tóth István, Zöldparázs Kft

  • #72782

    […] Hőszivattyúk | 1. rész […]

  • ZZ

    2010. október 21. csütörtök - 16:25

    #76490

    A környezeti terhelések kérdéshez szólnék hozzá. A kérdésben végeztem egy publikált LCA vizsgálatot Ecoinvent alapadatokkal egy 123m2-es 52 GJ érzékelhető hőigényű házra.

    A fogyasztási adatokat az energetikai rendelt alapján számoltam. A primer energia fogyasztása hőszivattyús rendszernek csupán 14%-al volt kisebb a földgázfűtéshez képest. Az üvegházhatású gázok kibocsátásban 26% volt a megtakarítás, hála magyar elektromos energia mix nagy nukleáris hányadának.

    Amit nyerünk a kompon elveszítjük a réven. Hőiszvatyúval 400% több savasodást okozó gáz kerül a légkörben (az erőművek miatt). Ráadásul 150%-al növekszik a ózonpajzs kimerítő gázok kibocsátása. Ugyan freont már tilos használni a hőszivattyúkban, de azt azt helyettesítő anyagok sem sokkal kevésbé ártanak az ózonpajzsnak. A nukleáris hulladékok megoldatlanságról nem beszélve. (Bátaapátiban a kiégett fűtőelemeket és más nagy aktivitású hulladékot nem lehet lerakni.)

    A hőszivattyúval önmagában csak szőnyeg alá söpörjük a problémát. Ezzel a fűtési móddal csak akkor kerülünk közel a környezetvédelemhez ha közvetlenül saját szélturbinával üzemeltetjük.

  • grin

    2010. október 21. csütörtök - 19:55

    #76508

    14%? Milyen mértékegységben?

  • ZZ

    2010. október 21. csütörtök - 20:58

    #76516

    Nem igazán értem a kérdést a % arányt határoz meg, így nincs mértékegysége. Ha a halmozott primer energia igény mértékegységét kérdezed az terméseztessen J (ráadásul itt J/J). Egész pontosan a hőleadóknál földgáz fűtésnél 1,68 MJ/MJ volt a halmozott primer energia igény a hőszivattyúnál pedig 1,45 MJ/MJ

  • Tóth István

    2010. október 21. csütörtök - 21:53

    #76518

    Kedves ZZ, hogyan jöttek ki ezek a számok? Mi az a halmozott primer energia igény?

  • grin

    2010. október 21. csütörtök - 23:59

    #76525

    A kérdést értetted: minek a százaléka. Persze továbbra sem egyértelmű számomra.
    A földgáz ugye minden energiát tartalmaz, egy köbméter X mennyiséget.
    A hőszivattyú viszont felvesz:
    * #1: elektromos energiát a kompresszorhoz (geotermikus folyamat),
    * #2: hőenergiát a talajból,
    * #3: elektromos energiát a földkör keringetéséhez (ez gondolom elhanyagolható).
    Az nem világos nekem, hogy a 15% az “adott mennyiségű szekunder energiához szükséges földgázból kinyert energia osztva a fenti #1 elektromos energia értékével”, vagy #1+#2-vel osztod, esetleg mindhárommal, vagy talán másvalamivel?

    (És persze teljesen helyesen írtad, hogy ez CSAK a környezeti terhelésre vonatkozik, nem a végfelhasználói költségre. Bár gondolom azt illik hozzá tenni, hogy mindez jelen időpillanatra igaz, mert erősen függ attól, hogy a felhasznált elektromos energiát pontosan hol és hogyan állítjuk elő.)

  • ZZ

    2010. október 22. péntek - 15:13

    #76567

    A számítás elég bonyolult. Majd minden részletet publikálok az interneten és belinkelem itt.

    A lényeg hogy az LCA módszertenából az adódik hogy minden az enerigiahordozó leszálításban résztvevő energia fogyasztás rávetül a házban felhasznált energiahordozóra a bölcsőtől a sírig a bányászattól a szállításon a gyártáson keresztül a hulladék lerakásig. Tehát már a mérőóránál a földgáz primer energia tartalma 1,36 MJ/MJ

    Ez az épületen belül elosztási veszteséggel, a víz szivattyúzási energiával és a berendezéssel beépített életciklus energiával 1,68 MJ/MJ növekszik “mire a radiátorhoz érünk”.

    Az 1.36 MJ/MJ mérőóránál lévő földgáz primer energia tartalom pedig a földgáz elosztási veszteségéből, (gáznyomás fokozók, elszivárgás…), gázkitermelés és gáztisztítás energia igényéből adódik.

    A háztartási elektromos energia mérőóránál a vizsgálatban 4,51 MJ/MJ-ra adódik, ami az LCA módszertana szerint tartalmazza a statisztikai átlagos magyar elektromos energia mix minden elemét. Értendő az elosztási veszteséget, az erőművek létesítésével fenntartásával járó energiákat, az általuk felhasznált energiahordozó kitermelésével (például nukleáris fűtőelemek legyártásával) és minden egyébbel járó energia igények egy egység energiára vetített mennyiségét. Így az elemzés statisztikai alapú, az adatok többségében 2007-ből származnak (az elemzés akkor készült). A lényegi változás azóta nem történt.

    Tehát a lényeg a LCA PEI a hőleadónál 1,68 MJ/MJ gázfűtésnél, 1,45 MJ/MJ hőszivattyúnál.

    (A közölt számok tudományosan hitelesek a pontos forrás: Építész Spektrum 2007 VI. év 3. számban: Fűtésmódok hatékonyságának az összehasonlítása cikk)

  • grin

    2010. október 23. szombat - 21:04

    #76650

    ZZ, nagyon köszönöm, így már értem. A fő problémánk tehát az a 4.51 MJ/MJ. Katasztrofálisan néz ki…

  • Gy Vanda

    2012. július 31. kedd - 17:29

    #84555

    Kedves Koós Úr!
    Kíváncsi lennék a cikk 2. és 3. részére is.
    Fog még folytatódni?

  • grin

    2012. augusztus 8. szerda - 15:00

    #84584

    Csak röviden egy érdekesség, mivel nem cikk, nem fejtem ki szépen:

    A földszondás hőszivattyúval hűtés szinte ingyen van, és valóban, ezt most már 2 év tapasztalat alapján mondom, de van egy érdekessége: a hőszivattyúm okos, és nem engedi, hogy a vezetékeket párapont alá hűtsem, hogy ne legyen kondenzáció, beázás, penészedés. Ez jó. Apró probléma ezzel, hogy nyáron a szoba 65-75 %rel páratartalmú, és ez 25-27 foknál kb 20-22 fokot jelent, vagyis a BEMENŐ ponton nem lehet a hűtővíz ennél hidegebb. Ennek hatása az, hogy ennél 2-3 fokkal melegebbre lehet csak hűteni. Ha már lehűlt, akkor a páratartalom is lejjebb megy (mivel értéke függ a mőmérséklettől ugye), így szépen, hetek alatt lemegy 25-ről 21-23 fokra, ami aztán marad is, ha nem kapcsolom le. Amúgy fogyasztása gyakorlatilag nulla, így nem aggasztó a nem-kikapcsolása.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

JÓTANÁCS
Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot

“… Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes […]

Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot
2017. augusztus 16. szerda
SZAKMA
Vita a hőszivattyúról

Egy tervkritikánál élénk vita alakult ki a hőszivattyúkról, amik ugyan fontos infókat tartalmazott, de nem tartozott a témához és azt félrevitte. Azért hogy  ne sikkadjon le, azért létrehoztam egy külön oldalt erre a célra. A hozzászólásokat úgy másoltam át (ezért található mindenütt az én fizimiskám) bocs az érintettektől.

Vita a hőszivattyúról
2017. január 7. szombat

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább