Regisztráció/Belépés

további cikkek

Babits Bernadett
2010. április 8. csütörtök

Akadálymentesítés | épületek megközelítése

Épületeink lehetnek tökéletesen akadálymentesítettek, mindenki számára használhatóak, ha megközelítésük nem megoldható. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításakor a bejutás is akadálymentesítendő. A kültéri közlekedés lehetőségeit nagyban befolyásolják a terep adottságai. Igen ritka az a település vagy természeti környezet, ahol a járda lejtése nem haladja meg az akadálymentes közlekedéshez szükséges maximális értéket. Egy domboldali, természetesen lejtős utcából nem csinálhatunk akadálymentes rámpakarokat tartalmazó szerpentinrendszert!

Általánosságban elmondható, hogy a járdának a lehető legtöbb akadálymentesítési szabálynak meg kell felelnie, melyek közül csak egy feltétel annak hajlásszöge. Lejtős terepnél az akadálymentes megközelítést biztosíthatjuk a bejárat közelében akadálymentes parkolóhely(ek) létesítésével, ahonnan már biztosítható az akadálytalan bejutás.

Az épület megközelítéséhez elsősorban a közlekedő felületek megfelelő szélességét kell biztosítani. 1.20 m elegendő ahhoz, hogy két átlagos személy kikerülhesse egymást, valamint a kerekesszék mellett is marad elegendő hely, hogy egy álló ember oldalra fordulva megvárja annak elhaladását. Keskeny járda esetében időszakosan helyet kell biztosítani a kerekesszékkel történő teljes megfordulásra, illetve két kerekesszékes egymás kikerülésére a járda kiöblösödésével. Ide elhelyezhetünk a járda mellé padokat is, hogy az idősek meg tudjanak pihenni. A padok létesítésekor figyelembe kell venni az ülő ember helyszükségletét; a lába előtt még mindig biztosítva legyen a megfelelő szabad szélesség a manőverek végrehajtásához!

Hiába megfelelően széles a járdánk, ha azt belógó akadályok szűkítik le.  A látó embereknek nem okoz gondot egy-egy belógó faág, alacsony hirdetőtábla: elhajlással kikerülik azokat. A látásukban sérültek azonban ezeket a veszélyeket nem érzékelik, az ütközésnek akár fejsérülés is lehet az eredménye. A gyengénlátók nagy többsége homályosan, vagy kis területre korlátozottan lát, ezért elkerülhetik figyelmüket a belógó akadályok. A vakok fehér botjukkal a járófelületet pásztázzák, maguk előtt 90 cm szélességben, ám ami 70 cm-nél magasabban áll útjukba, a bottal már nem érzékelik. A környező növényzet gondozásával, a járófelület magasságában elhelyezett megfelelő jelzésekkel biztosíthatjuk a belógó akadályok elkerülését látásukban sérült személyek részére is.

A fagyállóságon kívül ügyelni kell a burkolat felületi minőségére: Akadálymentesítési szempontból annál kedvezőbb az járda burkolata, minél egyenletesebb, ám ugyanakkor vizesen is csúszásmentes a felülte. A burkolat felületi hibái nehezítik a kerekesszékkel történő előrejutást és a vakok tájékozódását is megzavarhatják. A járdában elhelyezett folyókák lyukmérete a lehető legkisebb legyen, azért hogy a bottal közlekedők ne akadjanak el, valamint hogy a kerekesszék kiskereke ne szoruljon bele. Akadálymentes közlekedésre kizárólag a szilárd burkolatok a megfelelőek, a süppedős szőnyegek, valamint a mély kavicsburkolat igencsak lelassítja a közlekedést.
Vízelvezetés és közlekedési biztonság érdekében a legtöbb járda az útburkolathoz képest körülbelül 15 cm-rel megemelt. A járdaszegélyek kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a szintkülönbségek ellenére is biztosított legyen az akadálymentes közlekedés.

Útkereszteződésekben biztosítani kell az akadálymentes továbbhaladást, kerekesszékesek számára úgy, hogy az útburkolat és a járda felülete között maximálisan 2 cm magasságkülönbség legyen. Ezt a járda felületének lesüllyesztésével, vagy az útburkolat megemelésével (például forgalomcsillapítás szempontjából megemelt gyalogátkelő-hely) érhetjük el. De ami jó a kerekesszékesnek, az a látássérültnek veszélyforrás lehet: A szintbe hozott burkolatoknál mindig ügyelni kell arra, hogy a látássérültek számára talppal jól érzékelhető, valamint kontrasztos színezéssel jól látható burkolatváltással hívjuk fel a figyelmet a veszélyre. Ha ezt nem tesszük meg, a látássérültek kisétálhatnak az úttestre anélkül, hogy tudatában volnának annak, hogy elhagyták a biztonságot jelentő járdát.

A látássérültek tájékozódása megkönnyítése érdekében vezetősávok használata szükséges.    A vakok részére a bottal, talppal jól érzékelhető vezetősáv szolgál segítségül, míg a gyengénlátóknak a kontrasztos színezés segít a tájékozódásban. Keskeny járdák esetében folyamatosan követhető kerítés / fal / megfelelően kialakított szegély mellett vak társaink remekül tájékozódnak, gyengénlátóknak segíthet a járdaszegélyek kontrasztos színezése is. Keskeny járdáknál az egyes közszolgálati épületek bejáratának és a veszélyforrások (nagy forgalmú gépjárműkihajtó, útkereszteződés) jelölése szükséges az útburkolaton, érdesített és kontrasztosan színezett megjelenéssel. Nagy tereken külön a burkolattal egybeépített, folyamatos vonalvezetésű vezetősáv kialakítása szükséges, mivel nincs egyéb folyamatosan végigkövethető tereptárgy (mint például a kerítés vonala keskeny járdák esetében).

Köztereink tervezésénél nagyon fontos szakember bevonása a tervezési munkába, valamint elengedhetetlen az egyes fogyatékos ügyi szervezetekkel történő együttműködés. „Semmit rólunk nélkülünk!”

Hozzászólások (6): megnézem / hozzászólok

  • Bujóczki András

    2010. április 8. csütörtök - 11:02

    #69522

    Sajnálatos modon az akadlymentesités nem megoldott az országban.Mindezt ezután sem lehet megoldani ugy,hogy a keskeny járdákat még egy sárga csikkal megfelezik,hogy ezálltal az egyik rész kerékpárközlekedésre szolgál!!!Sajnálatos,hogy a sárga csikra való hivatkozással egyes önkormányzatok még dicsekednek is,hogy hány kilóméter kerékpárutat épitettek,holott a gyalogos közlekedök sem a kerékpárral közlekedők nem tudják,hogy hol közlekedjenek,mert nincs minden útcsatlakozásnál jelölve a sáv használhatósága a gyalogosok és a kerékpárral közlekedök részére!!A kerekesszékkel közlekedök pedig egyáltalán nem tudják igénybeveni a járdáról nyilló kiboltok megközelitését mivel azok bejárata közvetlenül csatlakozik a járdához és onnan ( min. 45 fokos szögben le- vagy fel- emelkedővel).Sajnálatos modon a másik problémát a gépjármüvek parkolása okozza, mivel a járda és a parkolok között nincs -zőld elválasztó sáv,igy a gépjármüvek rélognak a járdára vagy félkerékkel- vagy egészében a járdán parkolnak.Az egyébbként sem jelent akadlymentesítést,hogy az utcsatlakozásoknál az utszegély kiemelt szegélyét döntve helyezik el mert az (min.45 fokos és a kerekesszékesek nem tudják használni,de a gyerekkocsit tolók is csak nagy nehézségek árán.Még az új utépítéseknél sem tartják be az elválasztósávot az út és járda között,mert igy a PARKOLOTÁRSULATOK INGYEN JUTNAK PARKOLÓHELYHEZ-csak a PARKOLÓÓRÁT KELL KIHELYEZNI és dől a lé a magánzsebekbe,a gyalogost meg nem számitják emberszámban!!!

  • Babits Bernadett

    2010. május 5. szerda - 14:29

    #71969

    Tisztelt Bujóczki András!
    Több témában jogosnak érzem felháborodását, véleményét, valóban van még hová előrelépnünk!
    Az Ön által felsorolt témák – gyalogos és kerekesszékes közlekedés, kerékpáros közlekedés, belvárosi parkolás – nagy gondot okoznak.
    Sajnos ott, ahol már kialakultak a viszonyok, nem sok remény van a változásra, de talán a teljes körű felújításoknál, rehabilitációknál apró léptekkel ugyan, de javulnak a közlekedési feltételek.
    Tisztelettel:
    Babits Bernadett

  • #83993

    […] cikk olvasása itt. Posted in akadálymentesítési cikkek | Tagged akadálymentesítés « […]

  • Sárosi Zita

    2017. augusztus 9. szerda - 14:14

    #116288

    Kedves Bernadett!

    Milyen jogszabályok alapján érvényesíthető az akadálymentesítés ma Magyarországon?

    Köszönöm!
    Sárosi Zita

    • Koós Miklós

      2017. augusztus 14. hétfő - 11:53

      #116296

      Bernadett talán már nem olvassa ….

      Az akadálymentesítést az OTÉK elég részletesen szabályozza (38 helyen említi a jogszabály)
      https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

    • Babits Bernadett

      2017. augusztus 18. péntek - 14:13

      #116315

      Kedves Zita és Miklós!

      Olvasom, most tudok válaszolni:
      Az OTÉK-on kívül számos jogszabály szabályozza, ezek a teljesség igénye nélkül:
      2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
      1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
      1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
      1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
      327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
      321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól
      és az esélyegyenlőségi mentorokról
      54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
      2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól

      Üdvözlettel:
      Babits Bernadett

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

OFF
Rámpák

December 3. fogyatékos emberek világnapja Az ENSZ kezdeményezte, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. Mi pedig arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az akadálymentesítés az nem csak egy kipipálandó szükségszerű kötelezettség … És végül ugyan nem akadálymentesítés, de egy “hülyeség díj”-ra érdemes megoldás BUDAPESTRŐL a képekért köszönet Vértes […]

Rámpák
2014. december 3. szerda
TECH
Új jele lesz a kerekesszékeseknek NY-ban

“… Új piktogramot kapnak a kerekesszékesek New Yorkban. Az új szimbólumon a tolószékben ülő figura nem csak mereven ülni fog, hanem a kezeivel löki magát …” forrás és a teljes cikk illetve az eredeti cikk

Új jele lesz a kerekesszékeseknek NY-ban
2013. július 8. hétfő

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább