Passzívház Nyílt Napok, 2009. november 6-7-8.

Rövid statisztikával kezdeném, a száraz adatok: a PAOSZ (Passzívház Építők Országos Egyesülete) szervezésében a tagok által épített, vagy kivitelezés alatt álló épületek közül, – szám szerint 12 volt ebben az időben -, 9 került bemutatásra. A méltán híres 2009. február 5-én minősített szadai ház nem szerepelt a látogatható épületek között, mivel éppen azokban a napokban gyermekáldásnak néztek elébe a tulajdonosok. Ez úton is gratulálunk az új jövevénynek és a boldog szülőknek. Ahogyan szokták volt mondani, „… ez a gyermek is tudta, hogy hová kell születni …”

A számok tehát a következők: a két napon, 9 helyszínen, az összes látogatók száma meghaladta a 460 főt, ebből szakmai érdeklődő 285 fő, potenciális építtető 34 fő volt.

Kiskunfélegyházi passzívház

A rövid terjedelemre való tekintettel három épületet tudok bemutatni, amelyek már befejezés előtt állnak. Elsőként a kiskunfélegyházi épületről essen néhány szó. Az alföldi homokon épülő ház szinte kínálta a lehetőséget a lemezalapra. A tulajdonos mégis „megvétózta”, saját meggyőződéséből elutasította a lemezalap megoldást, így sávalap került az épület alá. Azonban ennél a megoldásnál is biztosítani kell a hőhídmentességet és a termikus burok megszakítás nélküli folyamatos kialakítását az épület körül. Ennek érdekében Foam-Glas (üveghab) hőhídmegszakító elemet alkalmaztunk. Az épület szerkezeteiben különösebben izgalmas megoldások nincsenek, felmenő falai Porotherm 30-as falazatúak, grafitos expandált polisztirol hőszigeteléssel. Nyílászárói olyanok, amelyekre azt szokták mondani, hogy „túl drága”. Szerintem nem az. Az energetikai számításaim során bebizonyosodott, ha más gyártó ablakait alkalmaztuk volna, akkor vagy nem teljesülnek a passzívház követelmények, vagy vastagabb hőszigetelést kellene alkalmazni, hogy kompenzálásra kerüljön a műszaki tartalom változása. Izgalom azonban itt is volt.

Lelkes építtetőnk január közepén felkereste befejezés előtt álló házát, és belépve párás, nehéz levegő fogadta. A szellőztető rendszer akkor még nem volt beüzemelve, de sebaj, gondolta kiszellőztet. Gondosan kitárta az összes ablakot, és legalább 20 percen keresztül szellőztetett, miközben odakint -12 C^o-t mutatott a hőmérő. Az ablakokat becsukva, még egy kis ideig elidőzött az épületben, ellenőrizte a festők munkáját, tervezgette a szellőztető berendezés elhelyezését.

Meglepetés akkor érte, amikor dolga végeztével a bejárati ajtón nem tudott kimenni. Nyitotta volna a drága bejárati ajtót, de az nem engedett. Először a zárra gondolt, próbálgatta, de úgy tűnt, azzal nincsen semmi baj. Tíz perc után feladta, dühbe gurult, „… a fene a drága passzívházát, még foglyul ejt !” és egy határozott mozdulattal „feltépte” a bejárati ajtót. Ekkor lepődött csak meg igazán, amikor az ajtó nyitása közben meghallotta a sziszegő hangot. Ugyanis az ajtónak semmi baja nem volt, hacsak nem az, hogy túl tökéletes, túlságosan precízen elkészített mestermű. Merthogy a légzárása hibátlan, amit a decemberi Blower-door teszt már korábban igazolt (n₅₀=0,42 h^-1). Mi is történt valójában ? Az épületben +12 C^o belső léghőmérséklet alakult ki (fűtés nélkül). A külső hideg levegő a lakásba jutva felmelegedett, és a 24 C^o-os hőmérséklet emelkedés következtében kitágult, megnövelve a belső légnyomást. A bejárati ajtó belső és külső felületén létrejövő nyomáskülönbség az ajtószárnyat a tokszerkezetre ráfeszítette. Számolható a fizikai törvényszerűségekkel az erőhatás mértéke, a magam részéről egyenlőre nem időztem el a számítások elvégzésén. Tehát ez az erő szegült ellen a tulajdonos ajtónyitási szándékának.

Más érdekessége is van a háznak. A hővisszanyerős szellőztető berendezés átlagos hatásfoka 92 %, amit a darmstadti PHI igazolt. A különböző üzemállapotokban 90…98 %-ig változhat ez a hatásfok. Erre mondják: „nincs párja”, és ráadásul az ára azonos a többi hasonló légszállítással rendelkező szellőztető berendezés árával. A hőelőállítást talajszondával párosított hőszivattyú fogja végezni.

A nyílt napon egy rövid tájékoztatás után a látogatók szemügyre vették az épületet kívül és belül. Az ablakok beépítésének módja és a szellőztető rendszer speciális kialakítása élénk érdeklődést váltott ki. A kis csoportokban egymással gondolatokat cserélő társaságokat még az est leszállta sem zavarta, jól érezték magukat, mint akik haza sem akarnak menni.

Orosházi passzívház

A következő bemutatásra váró orosházi épület tulajdonosainak is érdekes tapasztalatai voltak a hőmérséklettel. Az ő passzívházukat eredetileg EPS-zsalurendszerből tervezték. Azonban a zegzugos soklépcsős homlokzat kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságai miatt szakítani kellett az építőanyaggal, mert a tulajdonos nem volt hajlandó változtatni az alaprajzi elrendezésen. Érdekes viszont megfigyelni, mennyire makacsul ragaszkodnak a passzívház-építtetők az elképzeléseikhez. Az épület Ytong falazóblokkból és rajta szintén grafitos eps. hőszigeteléssel épült (30 cm).

A kétszintes épület nyílászárói azonosak, mint az előző épületé. Itt viszont a tulajdonosokat nem akarta foglyul ejteni a ház egy kiadós szellőztetés után, mivel az épület „vizes” azaz sok vízbevitellel járó munkái már nyáron elkészültek, volt idő kiszáradnia. Azonban ennél a háznál is volt aggodalom, ami abból származott, hogy a fűtési rendszer tervezett decemberi indítása, beüzemelése elmaradt. Ennek oka, hogy a környéken elfogyott a kiegyenlítő tartály. Mivel Budapest messze van, úgy döntöttek az építtetők, bezárják a házat, és csak „jövőre” folytatják, addigra csak megérkeznek az üzletekbe a hiányzó alkatrészek. Pontosabban nem a leállással kapcsolatosan kezdtek aggódni, hanem a decemberi hideg miatt. Elmondásuk szerint -20 C^o-ot mértek december közepén egy friss hajnalon a kertben elhelyezett hőmérővel. Az épület azonban jól vizsgázott. A farkasordító hidegről belépve +10 C^o fogadta a háziakat anélkül, hogy bármilyen fűtőberendezés (vagy hajszárító¹) működött volna az épületben. Mi is történt valójában ? Az ablakokon keresztül napközben bejutó napfénnyel együtt az épület betárolt annyi hőenergiát, amely fedezte az épület hőveszteségét úgy, hogy eközben a belső léghőmérséklet folyamatosan 10 fok maradt. Gondolom ez is figyelemre méltó.

Engedtessék meg nekem, hogy egy kis kitérőt tegyek. Volt szerencsém végigülni néhány előadást a február 10. és 12. között Budapesten a SYMA csarnokban megrendezett konferenciákon. Több alkalommal felvetették különböző előadók, hogy vajon mi történik egy passzívházban, ha minden energiaszolgáltató „elzárja” a csapokat. Még elektromos áram sincs. Mint elhangzott, ilyen esetben egy un. „normál” ház, vagy épület, 12 óra alatt 5 fokra képes lehűlni. Természetesen nem áll meg a higanyszál süllyedése ennél az értéknél a hagyományos épületek esetében, a fagypont alá csökkenő belső léghőmérséklet miatt elfagynak a különböző vezetékek, a benntartózkodókról már ne is beszéljünk. A fentiek alapján pedig mi fog történni a passzívházakban ? Semmi. A tulajdonos magára húz még egy gatyát és legfeljebb belebújik a házi köntösébe. A híradásokban még olyanról eddig nem adtak hírt, hogy +10 vagy +13 fokos lakásban valaki megfagyott volna. Merthogy felelős műszaki vezetői minőségemben az első minősített hazai passzívház téli kivitelezése során árgus szemekkel figyeltem reggelente a nappaliban elhelyezett hőmérő higanyszálát, ami soha nem ment lejjebb 13 foknál. Ezt minden egyes TV-stáb gondosan megmutatta az ott és akkor elkészült riportokban.

Visszatérve az orosházi passzívház gépészetére, a rendszer lelke egy igazi nagyágyú. 4,6 kW teljesítményével egyelőre verhetetlen a hőszivattyúval kombinált hővisszanyerős szellőztető berendezések terén. A levegős talajkollektor nem csak télen biztosítja a fagymentességet, hanem nyáron a hűvös levegővel az épület belső klímája könnyedén megtartható és szabályozható. A nyári hővédelem érdekében redőnyök is felszerelésre kerültek.

A nyílt napra ütemezték a Blower-door tesztet. Rövid előkészületek után felbúgott a nagyméretű ventilátor, és a méréssel igazolásra került, miszerint az épület teljesíti a követelményt, légtömörsége jobb, mint 0,6 h^-1.

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

14 hozzászólás itt: “A Passzívház Nyílt Napok tapasztalatai”