JOG

Jogszabálybogozó | nem kell építési engedély

Szinte hetente kapok ilyen vagy ehhez tartalmában nagyon hasonló tartalmú levelet:

Ikerházi lakásunk oldal kertjében a gépkocsi beálló területén fa pergolát építettünk a ház falához rögzítve és 3 lábon áll. A pergolára növényt futtatunk fel , kb 3 éve terjed a lilaakác. Az Önkormányzat felszólított a lebontásra az 253/1997 kormányrendelet 35.§-ra hivatkozva. Kérdésem, hogy jogos-e és mit tehetek hogy ne kelljen lebontanom. A telekhatár szomszédomat nem zavarja.

Nem kell feltétlenül azonnal az önkormányzatok helyi kiskirályaira, önkényeskedő hivatalnokai, kockafejű bürokratáira gondolni. A hiba másutt keresendő. Mégpedig ott, hogy nem ismerjük a jogot. Pontosabban nem ismerjük azokat a jogszabályokat, amik szorosan összetartoznak. Ilyen az építési jogszabályok összessége is. Mindezt a nem tudást koronázza az is, hogy sűrűn változnak, de sokszor csak részleteikben.

Nem véletlen, hogy sokan értetlenkedéssel fogalmazzák meg a fentiekhez hasonló problémáikat, mert azt gondolják, ha valami nem építési engedély köteles, akkor bármikor, bárhová, bármekkora méretben megépíthető.

Ez nem így van.

Az építési engedélyek területén valóban lényeges változások történtek mégpedig abba az irányba, hogy bizonyos típusú építmények kikerüljenek a kötelező kategóriából, ezzel is tehermentesítsék az építési hatóságokat, egyszerűbbé téve mindannyiunk életét.

Mindezt természetesen olyan szándékkal, hogy ez ne legyen felmentés minden egyéb jogszabályi kötelezettség alól, mert akkor óriási káosz alakulna ki és értelmetlenné tennének egy sor jogszabályt.

Miről is van szó? A jogszabályalkotó pl. azt szeretné, ha kerti pavilonokat bárki szabadon építhetne, ne kelljen ehhez építési engedélyt kérni, terveztetni stb. Viszont nem szeretné, ha ez azzal járna, hogy valaki beépíti a telkét kerti pavilonokkal, vagy pl. olyan helyre építené, ami más egyéb jogszabályt sérthet.

Míg az előbbi csökkenti a telek zöldfelületét és ezáltal a beépítettségét, ezáltal meghaladnák az övezeti előírásokat, ami érthető módon nem kívánatos, hiszen nem véletlenül határozzák meg egy övezetben, a 10-40%-os beépítettséget, a zöldfelület arányát..stb.

Legalább ilyen fontos lehet a telken való elhelyezés is, hiszen ez szomszédsági jogot érint illetve tűzrendészeti kérdéseket vethet fel. nem véletlenül határozzák meg a minimális tűztávolságot két épület között, nem véletlenül írják elő egyes építmények tűzvédelmi besorolását, ha egyszer csak a szomszéd épülete mellé odaépítünk egy tisztán fából készült, könnyen éghető fa bódét. Ilyenkor pl. sérülhetnek a tűzvédelmi elvek.

Hasonlóképpen a nyitó példában olvasható esetben is az ikerház egy meghatározott építési mód, az övezetre meghatározott oldalkerttel, amit ha beépítünk egy fa féltetővel, azzal ezt az oldalkertet csökkentjük. Nyilvánvalóan nincs jelentősége és nem lehet hivatkozni arra, hogy nem építési engedély köteles, ha egyszer más jogszabályt viszont áthágunk.

Hasonlóan az sem számíthat felmentésnek, ha a szomszédunkat nem zavarja és hozzájárul. Ez szintén káoszhoz vezetne, mert ilyen alapon a szomszéd határozná meg, hogy mit építhetünk és mit nem, márpedig a jognak pont az az egyik fontos ismérve, hogy mindenkire vonatkoznak és nem egyéni mérlegelés, hogy ki mit csinálhat.

Az utcai kerítés az elsők között volt, amit kivontak a kötelező építési engedély hatálya alól (az udvari kerítés eddig sem volt építési engedély köteles). Számos helyen az önkormányzat szabályozza a kerítés megépítésének a módját, pl. előírhatja, hogy milyen magas lehet, legyen és miből a lábazata, mennyire lehet áttört … stb? Ez nincs ellentmondásban azzal, hogy a kerítés már nem építési engedély kötelezett, csak éppen ezeket akkor is be kell tartani, ha gondolunk egyet és egy hétvégén új kerítést építünk csak úgy házilag.

Itt nyilvánvalóan nincs hatósági kontroll, de ha eltérünk a területre vonatkozó építési előírásoktól, pl. tömör kerítést építünk, amikor pl. csak áttörtet engedélyeznek, akkor ugyanúgy eljárhat velünk szemben a hatóság, mintha építési engedélyt kérnénk valamire.

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

274 hozzászólás itt: “Jogszabálybogozó | nem kell építési engedély”

  • A példa jó és amit írtál szemléletes. Nekem is sokszor okoz fejtörést hasonló eset.

    A gond ott van, hogy nemcsak a törvényi szabályozás nem ismert, hanem a rendezéstervi követelmények sem ellenőrizhetőek egyértelműen. A rendezési tervek szinte alig érhetőek el az interneten (ne’adj’Isten egységesített formában). Az építési osztályon érdeklődni pedig inkább bizalmi kérdés, mint hivatalos adatszolgáltatás. Az igazi megoldás az lenne, ha egy adott telekre vonatkozóan minden adat (rajz+szöveg) egy papírra kerülhetne, dátummal és pecséttel ellátva…

    Ezek mellett két életszerű problémára nem találtam gyógyírt:
    1. Miért nem lehet az előkertben a behajtónál egy nyitott tetőt építeni az autónak, mintegy kapuépítményt? Más országokban ez egy bevált megoldás és a 90-es évekig itthon is működött.
    2. Domboldalba félig benyúló boros pincét a szabályozás nem ismer; pedig biztos mindenki talál erre számos példát.

  • Joli:

    Örömmel olvasom itt , hogy nem kell építési engedély a kerítéshez.

    Segítséget szeretnék kérni!

    Kb 2 éve építettünk egy üres portához kerítést, meg az udvart is feltöltöttük, mert ez volt a környék legalacsonyabb telke, igy ha esett az eső akkor mindenkitől idefolyt.Ezen kívül építettünk egy bejárót is ami alatt van egy esővíz elvezető cső a túloldalra.
    Ez a cső csak a telkünk előtt volt de meghosszabbítottuk a kerítésen belülről ha jön a víz el tudjuk vezetni. Idén az esőzések miatt mindenkinek saját portáján maradt az esővíz.Most a szomszéd elkezdett kötözködni velünk , hogy verjük fel a kb 20cm -es vastag beton bejárót , mert neki nem folyik el az esővize sehová. Itt minden 2-dik , 3. dik, háznál van csak az út alatt elvezető cső. Bejelentett bennünket az önkormányzatnál, ahonnan kijöttek és azt mondták , hogy fel kell vernünk a bejárót. Jogosan kérik ezt tőlünk vagy nem???? ebben szeretnék segítséget kérni.

  • Csontosné G. Katalin:

    Segítséget szeretnék kérni.
    Családi házunk mögött, tyúkol van több mint öt éve. A tyúkol téglából készült, kb 6 négyzetméteres, közvetlenül a telekhatáon van.
    A szomszéd telek üres, csak gondozák.Sajnos a szomszéd igen rosszindulatú, egy éve azzal jött, hogy köveket dobálunk át hozzá.Utána egy levelet írt, hogy a hátsó drótháló kerítést építsük átláthatatlanná. Most pedig azt mondja, szeptemberig ad “haladékot” a csirkeól elbontására.
    Nyolc tyúkocskánk van, kizárólag a tojás miatt tartjuk.(három gyerkőc)A férjem szíve csücske a tyúkocskák, a ház mögött gyerekkora óta nyúlól, tyúkol volt, valószínű inen a kötődése.Mit tehetünk, hogy a bontást elkerüljük. Mivel kicsi az alapterülete, és több mint 40 éve ott tartotta apósom is a kisállatokat hátha van valami reményünk egy rosszmájú szomszédal szemben.
    Válaszát, tanácsát köszönöm szépen!
    Kati

  • maga az ól, ha 10 évnél régebbi, akkor elévült az esetleges büntethetősége. Az állattartást pedig az önkormányzat rendeletben szabályozhatja, meghatározva mit hol mennyit?
    a kerítés építési kötelezettség: az utca felől szemben állva a telekkel a jobb oldali oldalkerítést és a hátsó kerítés jobb oldali 50%-át az adott telek tulajdonosának kell megépíteni és karbantartani.

  • Szomorú Katalin:

    Nem tudom, hogy mit tegyek! Szomszédom, akikkel ezidáig jóban voltunk, most a medencém főlé, tőle két méterre lombházat építenek. Teljes rálátással a medencémre, és az egész kertemre! Ezidáig a telkem hátsó része teljesen elszeparált, átláthatatlan terület volt. Ha felépül, teljesen megszünik a magánéletem a kertemben! Mit tehetek, hogy ne legyen harag, de ne is épüljön meg a lombház!

  • Szomorú Katalin: a lombházat nem ismeri a magyar építési jog, így kezelni sem tudja, max. kilátónak, vadlesnek tekinti. Ha pl. magas fa van a szomszédban, azon azt csinál a szomszéd, amit szeretne, ha kukkolni akar, megteheti.

    De ez inkőább szomszédsági jog és nem építészeti kérdés, így ennél mélyebben magam sem ismerem a vonatkozó jogot.

  • Sándor:

    Érdeklődni szeretnék, ha fa oszlopokkal és OSB lappal oldalt bevont garázst szeretnk az autómnak építeni, kell-e építési engedély, vagy esetleg m-ben van meghatározva mekkoráig nem kell? Köszönom előre is!

  • Sándor: Kérem nézze meg az alább belinkelt jogszabály (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) 1. sz. mellékletét, ott megtalálja, mi engedély vagy bejelentésköteles. az épület anyaga nem befolyásolja az engedélyezhetőséget
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM

  • NAgy Erika:

    T! CÍm!
    Házunkon a palát cserépre cserélnénk. A lakóház tetőszerkezetét, alakját ez nem érinti. Viszont a melléképülettel egybe szeretnénk hozni, ami azt jelenti, hogy a mellékéépületen lévő hullámpalatető, mely lapostető volt ezidáig, szintén cserepes volna. A lapostető viszont nyeregtető formát nyerné, hogy a házzal összehozható legyen és a tetőzet egységessé váljék.A melléképület kb 30 m2 alapterületű hátrafelé.
    Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Erika

  • NAgy Erika: Kedves Erika, ha az a kérdés, hogy ez építési engedély köteles-e, a válaszom, IGEN.

  • Török Elvira:

    Tisztelt CÍm!
    Segítséget szeretnék abban h. most vásároltunk egy telket amin megvan az építési engedély,a lábazat,ill.alap kész van évek óta,de lejárt az engedély!Teljesen újat kell csináltatni vagy lehet még hosszabbítatni.!Engedély kiadásának éve:1996.
    Köszönöm a választ.

    Üdv Elvira

  • János:

    Tisztelt Cím!

    Kb 2 éve építettünk egy kocsibeállót a telkünkre.(32nm)
    Akkor az önkormányzatnál azt közölték velünk,hogy nem engedélyköteles.
    Most ezt a kocsibeállót körbeborítottuk OSB lappal.
    Az lenne a kérdésem,hogy így sem kell engedélyeztetni??

  • bozso imre:

    Tisztelt cím!
    A kérdésem az volna,hogy kell e építési engedély a föld alatt lévő
    borospincéhez.

    Köszönettel;

  • Török Elvira: ha ilyen hosszú idő telt el, akkor új kell, többször változtak a jogszabályok

  • János: ma már engedélyköteles, csak a kerti lugas az nem

  • bozso imre: a földalatti építmény építési engedély köteles

  • Páll Tamás:

    Tisztelt Cím!

    Azzal a kérdéssel fordulok Önnhoz, hogy jogszabály értelmezési gondom van. Remélem tud segíteni.
    Oldalkert meghatározása lenne a kérdésem. Ha jól tudom az oldalkertet az OTÉK 35&-a határozza meg, amely ikerházas beépítésnél a 36&(2) bekezdés az irányadóak, ami azt jelenti, hogyha nekem nincs olyan helyiségem az adott homlükzaton akkor nyugodtan akár a kerítésemig beépíthetném. Jól értelmezem?
    Viszont az önkormányzat építési szabályzásában pedig ez szerepel
    “Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tzállósági fokozatú – nem éghet
    anyagú, küls térelhatároló szerkezet, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú – lakó- és üdülépületeknél:
    a) 4,0 m-ig csökkenthet, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfed
    szemben fekv homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások
    helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos
    homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;
    b) 2,0 m-ig csökkenthet, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat
    nyílás nélküli tzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m2 nyíló
    felületnél nem nagyobbak a nyílások;
    tehát mégsem építhetem be a kerítésig, mivel a szomszédoknak nagyobb felületű ablakai vannak azon a homlokzaton ami felém néz.
    Ehhez kapcsolódó másik kérdésem: A 4 méter az az én telekhatáromtól kell mérni, vagy a két ház közti távolságtól.

    Remélem tud segíteni, előre is köszönöm.

    Tisztelettel: Páll Tamás

  • Öztürk Andrea:

    Megszeretném kérdezni, hogy építési engedély kell-e ha a 3 méter széles bejárómat, amely egyben a garázs is,kettő kocsi hely hosszúságában tető alá szeretném hozni. Ikerházas sorházakban lakunk. Azt is hallottam, hogy az oldalkerítésen a tető átlóghat a szomszédhoz, egy kis részben, csak az ereszt kell vissza vezetni. Tud segíteni,hol tudom megnézni a jogszabályokat ehez amit szeretnék építeni?

  • Tisztelt Koós Úr!

    A következő ügyben szeretnék önhöz kérdést feltenni.
    Az ingatlanomhoz tartozik egy kb. 1800 m2-es telek, mely a magas talajvíz miatt
    szinte teljesen művelhetelenné vált. Szeretném mégis valahogy a magam részére ezt a hatalmas területet hasznosítani, ezért arra gondoltam, egy részében mesterséges tavat alakítanék ki.
    A tó mérete: 9 m széles, 50 m hosszú, és 1,5 m lenne a legméllyebb része.
    A kiásott földet a tó körüli területen teríteném szét, megnövelve ezzel annak az esélyét, hogy a megmaradó földterület művelhetővé válik.
    A tóban saját részre halat is szeretnék telepíteni, a következő halfajokkal:
    Ponty, Csuka, Keszeg, Kárász.
    Közvetlen szomszédaim véleményét is kikértem, és nem zárkóznak el, ennek megvalósításában.
    A kérdésem,hogy egy ilyen tó kialakítása engedélyköteles e, és ha igen, mely hivatalokhoz forduljak, ugyan is a helyi önkormányzat teljesen tanácstalan ez ügyben.
    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Szemenyei Judit

  • Szemenyei Judit: ezt inkább egy telekrendező, geodéta tudná leginkább megmondani. Ezt nyilván befolyásolja az is, hogy a telek most milyen besorolású (kert, szántó, mezőgazd. művelésú terület…stb), azt gyanítom, ha valakinek beleszólása lehet, az egyedül a Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatal.

  • TÜKE[63/ffi]:

    Szemenyei Judit:
    Tisztelt, Kedves Sz.Judit !
    Bocsánat, hogy laikusként mondanám a következőket!
    Előzmény : pl. van jogosítványom autóra- de már nem vezetek!- és már nincs pl. horgászengedélyem, de olvasom a “horgász” híreket. (is)
    Amennyiben,- Ön (ha jól értem) “halastavat” szeretne kialakítani [ - mely -esetleg- a "falusi turizmus" (?) és ilyesmik esetében is vonzó egy dolog] – tudjon arról, hogy megváltoztak a jogszabályok ?- Kb. : a “magán halastavakban” is csak érvényes engedéllyel szabad horgászni!- és ezt nem bonyolítanám most jobban ! – értsd : szívből kívánom, hogy terve/elképzelése majd megvalósuljon!- de “nézzen utána” a “halas/horgászos” témáknak is ! Bocs’ ha ennél többet én most nem tudok segíteni! ( mint laikus)

  • Aranyiné:

    Kedves Miklós! Egy ikerházban lakunk, amelynek a bejárati ajtaja egy teraszról nyílik ami az épület hátsó (kert felőli)homlokzatán van. Ezt a teraszt szeretnénk 1-1-m-rel megnövelni hosszában és beépíteni könnyűszerkezetes technológiával. Jelenleg egy üvegtető van a terasz felett. A tetőszerkezethez nem nyúlva, az üvegtető helyett szeretnénk egy eresz alól kinyúló tetőt. Az érintett részben kamrát, főzőfülkét és szélfogót szeretnénk kialakítani. Mindez engedélyköteles, vagy bejelentés köteles?
    Még egy kérdés: A meglévő épületen egy ablakot szeretnénk, ami az oldalkertre nézne. A szomszéd ház végig be van építve mellettünk, tehát csak az oldalhomlokzatra nézne az ablak. Ennél van valami kikötés?
    Köszönöm válaszát: Aranyiné

  • TÜKE[63/ffi]:
    Tisztelt TÜKE(63/ff)!
    Köszönöm, hogy felhívta figyelmem bizonyos dolgokra.
    A halastó nem képezné falusi turizmunk részét, ugyan is ez egy körbekerített
    utcafronról egyáltalán nem látható helyen lenne, melyben esetleg kedves szomszédaink gyönyörködhetnének.
    Ki találhatnánk úgy lehet más dolgot is ezen a nagy területen,mivel már írtam művelésre teljesen alkalmatlan, és ez az utóbbi időben csak fokozódott, mivel van a falunak egy igen nagy bányatava melyen idén újraindítják a bányászatot,és a leengedett víz pont a kertünk szomszédságában két oldalról is távozik folyamatosan, megemelve ezzel a kertben lévő talajvizet. Emiatt nem vagyunk elkeseredve, mert az egész család utálja a földet túrni,de hát mit tegyünk, a ház vételével együttjárt.De mivel az egész család imád horgászni, és halat enni, természetesen van horgászengedélyünk, melyet nagy mértékben ki is használunk. Tehát az ötlet innen.Azért köszönöm, hogy felhívta ezekre is a figyelmem, minden apró segítség jól jön, mivel még azóta sem sikerült kideríteni, hogy kihez is forduljak.

  • Gyuri:

    Kedves Miklós!
    A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a tetőtér beépítés lehet csak bejelentés köteles is. A meglévő házamban szándékomban állna a tetőteret oly módon használatba venni, hogy a tetőn csak két tetőablak lesz, más változtatás a héjazaton nem eszközlök (a szigetelés mellett természetesen) és a lakásból egy lépcső vezetne fel a tetőtérbe, amihez a ház meglévő födémén egy kb 0,8m*1,5 méteres nyílást kell nyitni. Az épület statikailag bírja, I vasgerendákba (vasúti sín) boltívszerűen rakott kisméretű téglák a födém, és két gerenda között az áttörést el lehet végezni. Tehát nem kell megerősítést végezni sem átalakítani.
    A törvény szerint: “Meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni.” Vagyis jól értem, hogy ekkor elég a bejelentés? Köszönöm a válaszát.

  • Csontosné G.Katalin:

    Koós Miklós:
    Ügyünk tovább bonyolódik. A szomszéd újból megkeresett minket, hogy feljelent az önkormányzatnál, ha nem csinálunk átláthatatlan kerítést végig a telekhatárra. Erre először október 31-ig, majd kérésünkre (nem ért rá a kőműves) november 30-ig adott haladékot. Azért mentünk bele, mert 5-6 éve felújítottuk, korszerűsítettük a tyúkólat. Így nincs meg a tíz év. A szomszéd azt mondta, ha nem tesszük meg a kérését feljelent. Szerintem ez simán zsarolás, de belementünk, a békesség kedvéért.
    Most meg jött egy levél az építési osztályról, hogy szemlét tartanak az engedély nélkül épült tyúkól miatt, mivel a szomszéd feljelentett. Nem csak zsarol, hanem szava-hihetetlen is. Most mit csináljunk? Kérjünk fennmaradási engedélyt bizonyítva a szomszédokkal, hogy ott mindig volt tyúk ól? Vagy muszáj bontanunk? Köszönöm válaszát! Csontosné Kati

  • Enikő:

    Kedves Miklós!

    Társasházban lakunk, amelynek udvarán sorgarázs formában épült a házhoz tartozó 6 garázs. Az lenne a kérdésem, hogy ha a saját garázsom elé egy fa oszlopokon álló előtetőt szeretnék építeni (ami akkora lenne,mint egy autó, hogy alá lehessen állni) aminek az alját térkövezném, az engedély köteles-e?
    Köszönöm válaszát!

  • Enikő:
    Kedves Enikő, a tető engedély köteles, mi több a többi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges hozzá, vizsgűálni kell a telek beépíthetőségét és ha a garázsok önálló albetétek, akkor változik a tulajdoni arány, ami viszont a társasház alapító okiratát érintheti.

  • horkai barnabasne:

    azt szeretnem kerdezni ,hogy a haz ele szeretnenk egy szetszerelhetos konnyu szerkezetu tarolot, amiben termenyt es gepjarmuvet szeretnenk tarolni. erdeklodnenk hogy engedely koteles-e vagy sem. vagy rajzot kell-e hozza keszittetni.

  • nem lóghat bele az előkertbe, bele kell férnie a beépítési előírásokba és ha csak ideiglenes sáto (max 6 hónap), akkor nem kell hozzá semmi sem. Részletesen itt olvashat róla: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM

  • Béla:

    Tisztelt Koós Úr!

    A családi házunkat szeretném bővíteni az udvar (a szomszéd ház) irányába 1 méterrel. Attól tartok azonban, hogy a két épület közötti távolság nem csökkenthető (most 6 méter). Jogos a félelmem?
    Válaszát előre is köszönöm, és boldog új évet kívánok!

  • Béla:
    bizonyos feltételekkel csökkenthető két épület közötti távolság, de ha szpmszédról van szó, akkor ebbe belejátszik még a kötelező oldalkert minimális mérete is + léteznek egyéb előírások is, amiket be kell tartani (pl. beépítettség)

  • Konczné Korda Krisztina:

    Tisztelt Koós Úr!

    Érdeklődni szeretnék,hogy kell-e építési engedély lakásbővítéshez?Meglévő családi házamhoz szeretnénk egy szobát ,folyosót építeni..kb. 40 nm-es nagyságút!Szükséges-e építési engedély?

    Köszönöm válaszát!

  • TÜKE:

    Minden bizonnyal a szakemberek (építészek) tudják, de megemlíteném :
    (Pécsi Hírek / 2011.01.07./ 4.old. Hirdetmény )
    Rövidítve : ” a 2009-es évben benyújtott módosító indítványok és észrevételek miatt… a 46/2009. (12.21.) sz. rendelettel elfogadott Pécs Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2011. évi módosító programja elindult. (?)
    További EGYÉNI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYOK 2011.01.31-ig nyújthatók be. Polgármesteri Hivatal Referatúra Főosztálya (7621 Pécs Széchenyi tér 1.) Dr.Lovász István főosztályvezető
    (Laikusoknak – (Pécs) sem árt beleolvasni az említett sz. rendeletbe.)

  • István Barbara:

    Tisztelt Koós Úr!

    Azt szeretném megtudni, hogy szükséges-e ahhoz építési engedély, hogy egy már meglévő disznóólat 45 fokkal elforgassunk és 5 méterrel kijebb helyezzük a kert felé. Jelenleg ez a disznóól az udvar közepe felé néz, de azt szeretnénk, hogy a kertre nézzen, és hogy kicsit növeljünk az udvart kijebb helyeznénk a kert felé. Válaszát előre is köszönöm!

    Minden jót! István Barbara

  • Kis István:

    Tisztelt Koós úr!

    Segítségét szeretném kérni jogszabály gyakorlati értelmezésében, kérdésem a következő: ha a telkemen elhelyezek (leások) egy folyadéktároló tartályt (0,2m3, esővíz) majd fölé építek egy 50m2-es tégla építményt (6m-t meg nem haladó magassággal) cserép tetővel, akkor tartanom kell-e a hatóság elmarasztalásától?

    Válaszát előre is köszönve, tisztelettel Kis István.

  • atesz:

    Tisztelt Koós Úr!

    Családi házunk bővítése miatt használatba vételi engedélyt kértünk. Kint voltak az építési hivataltól megnézni a házat, és problémásnak találták a ház mögött lévő féltetőnket.
    Hátsó (udvar felőli) falon van egy bejárati ajtó és előtte egy ~2 m2 alapterületű lépcső. Csináltunk fölé egy 2*8m-es tetőt. 2m-áll ki a faltól és 8 m hosszú. A ház felőli része a falnak van csavarozva, valamint a távolabb eső része 3 lábon áll (a talajon). Az építési terven nem szerepel. A hivatal azt mondja, hogy ez egy beépített terasz. Szerintem meg féltető. Azt mondták, hogy ha a 3 lábat megszüntetem, és teljesen a ház falára van kizárólag szerelve akkor féltető, akkor maradhat. Ha így marad sokba fog nekem kerülni, vagy elbontom teljesen. Nem vagyok meg győzve, hogy nekik van igazuk.
    Terasz vagy féltető(előtető)?
    Engedély köteles vagy nem?
    Válaszát előre köszönöm!
    Tisztelettel: Atesz

  • atesz:
    a hivatalnak igaza van, van egy sajátos építési előírás, miszerint ha egy ilyen tető nincs oszloppal (magyarul konzolos kialakítású), akkor nem számít bele a beépítettségbe (150 cm mélységig) és nem építési engedély köteles, ha viszont oszloppal megtámasztja beleszámít a beépítettségbe és engedélyköteles.
    A magyar építési jogban vannak ilyen furcsaságok, ne kérdezze miért …

  • m.á.:

    Az általam készített kerítéstől fél méterre épített a szomszéd egy 3x4m betonalapú, 3m magas, cseréptetős fatárolót. Volt-e joga ilyen közel elhelyezni az előkertjében?

  • m.á.:
    a kerítés közelségének nincs jelentősége, sokkal inkább annak, hogy az övezeti előírás lehetővé teszi-e az oldalhatárra való építést illetve melléképület építését. ezt az önkormányzat építési előadójától tudja meg

  • TÜKE:

    Koós Miklós:
    Kedves Miklós ! Sokadszorra átolvasva a blogodban lévő tanácsokat és egyebeket. Kissé furcsa kérdésem ill. kérésem lenne. Ha a szomszédom,egy 2 autóra méretezett garázst épít,- aminek lesz egy felső szintje is ?- épp’ most rakják a falakat, és nem érdekel,hogy pl. a telekhatárra épül. stb.
    Kérdezném :
    1.) Az építkezésről sem a szomszédom, sem hatóság nem értesített. Ezt még elviseltem. Nem gondoltam, hogy emeletes lesz a garázs. stb.
    2.) Hogy tudnám azt megtudakolni, hogy erre az építkezésre van-e engedély ? – de úgy, hogy szeretnék “anonim” maradni.
    3.) Nem bonyolítom !- valahogy egyre rosszabb a közérzetem.
    Kösz’ ha kapnék bármilyen megnyugtató segítséget, mert nem vagyok egy névtelen feljelentő sem… és tudom, “rossz szomszédság török átok”-és egyebek.
    Város : Pécs

  • TÜKE:
    Ha építési engedély kérelmet adtak be és elfogadták, akkor az önkormányzatnak (és nem a szomszédnak) HIVATALBÓL értesíteni kell az érdekelteket és az összes szomszédot (ha pl. az egy társasház, akkor minden tulajdonost) és mindannyian élhetnek a felebbezési jogukkal a jogerőre emelkedésig vagyis 2 hétig. Ez jog és ez nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha mégis be lehet perelni a hatóságot, ha valaki nem tudott élni ezzel a jogával.
    Nincs más hátra, mint bemenni az építési osztályra és azzal, hogy telekszomszéd vagy, érdeklődsz a tervek után, mivel nem kaptál erről értesítést.
    1. ha építési eng. nélkül építkezett akkor az a gond,
    2. ha megkapta az építési engedélyt, de tégedet nem értesítettek, az is gond
    3. értesítettek, de te mégsem tudsz róla, akkor valaki aláírta helyetted, ami szintén gond
    (4. megkapta az engedélyt, értesítettek, alá is írtad, de Te ezt már elfelejtetted, ez is gond :-) bocs, de ezt sem lehetett kihagyni :-)

  • Atesz:

    Koós Miklós:
    Köszönöm a válaszát. Át fogom alakítani a tetőt.
    Egy másik témával kapcsolatos kérdésem lenne.
    Rengeteg helyen olvasom, hogy nem kell építési engedély ” x-y méretű emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény” építésére. Igaz ezek az írások 2007-2008-as jogszabályokra hivatkoznak. Azóta változtak ezek? Ha igen hol lehet megnézni az érvényben lévő szabályokat? Valamit ezek országos érvényűek, vagy helyileg ezeket felülbírálhatják-e?
    Ha egy kerti szerszámost vagy egy gépkocsi tárolót szeretnék építeni, azzal mi a helyzet jelenleg? Nem szeretnék törvénytelenkedni, de felesleges kiadásokba sem szeretném verni magam.
    Üdvözlettel! Atesz

  • TÜKE:

    Koós Miklós:
    Köszönöm. Előkerestem a fényképeimet, látom,hogy 2010.11.20-án kezdődött az építkezés. (5 hónapja)Ne bonyolítsam,mit érhetek én el azzal,ha most kezdek bele bármibe is. Max. megbüntetik a szomszédot és lesz egy örök ellenségem ?
    4. :-) Nem ismersz te engem ! Vagy 8 évre visszamenőleg minden számlám,levelem,iratok lefűzve és dossziéba helyezve. De talán másnak is tanulságos lehetett a történetem. :-(

  • Atesz:
    az aktuális kötelezettségeket a http://koos.hu/2008/01/10/jog-mi-lesz-engedelykoteles-2008-tol cikkben taglaltuk. e cikk végén található linken letöltheti a jogszabályt. Ott az 1. számú melléklet legutolsó oszlopában találja azokat, amikhez nem kell semmi. az Öné bejelentés kötelezett, ami az utolsóelőtti oszlopban található.

  • Páll Árpád:

    Tisztelt Koós úr!

    Böngészem a jogszabályokat, miszerint 2010 januártól a garázs építés nem engedélyköteles, az ügyemre vonatkozóan, viszont nem igazán találok megfelelő választ.
    Vásároltunk egy 90 nm-e kertes házat egy 2018 nm-e telken, és vannak terveink, hogy kissé átalakítsunk, felújítsunk az épületen egy s mást. Az eddig a telekre épített lakóház, melléképületek minden részlete a meglévő rajzokon szerepel, engedéllyel készült, ám pl. a garázst, és a mellé épült tárolót, valamint a ház mellett épült tyúkólat, disznóólat szeretnénk elbontani és ezek helyére egy 2 autós egy légterű garázst felépíteni, illetve a már engedéllyel megépített garázst áthelyezni.
    Belefér-e a beépíthetőségbe egy 48 nm-es garázs 2 autó részére, kell-e engedélyeztetni ezt az áthelyezést, mi lenne a teendőm, hogy ezt megvalósíthassam?

    Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Árpád

  • TÜKE:

    Koós Miklós:
    Elnézést Páll Árpádtól,hogy az ő kérdése után én belerondítok ide.
    Kedves Miklós! – Ha válaszolnál P.Árpádnak ,egy piszokkal válaszolnál-e a kérdésemre, hogy : vannak-e arra vonatkozó szabályok,rendeletek, hogy a szomszédom 2 ajtós,egy légterű stb. garázsát, telekhatárra építve, nekem, amíg élek, muszáj lesz bevakolatlanul elviselnem? Egyszerűbben : van arra valamilyen előírás,hogy az épületet be kell(ene) vakolni ? – Bocs’ a laikus megfogalmazásért. Nem tudom, van-e ilyen övezeti besorolás : L-III.-Sz (Pécs) H-7634

  • Atesz:

    Koós Miklós:
    Tiszteletem!
    Beszéltem egy építésszel itt helyben. Ő azt mondta, hogy ezek az engedély nélkül építhető dolgok már nem érvényesek. Nagyjából egy évig volt érvényben. 2010 májusig. Valamint az építésügyön azt mondák, hogy ha az obiban veszek egy 2*2 méteres fából készült szerszámtárolót, arra is kell építési engedély, akkor is , ha az udvaron minden alapozás nélkül a fűre teszem le! És szó szerint ezt mondák.
    Nem akartam kötekedni velük, de akkor ezek szerint a kutyaólra is kell építési engedély…
    Vagy csak kisvárosunkban vannak a “szakértők” félreinformálva.
    Üdvözlet! Atesz

  • Kriszta:

    Tisztelt Koós úr!
    A szomszédom feljelentett az önkormányzatnál, mert kert tavat csináltunk a telekhatártól 1 méterre,azzal indokolva hogy feláztassuk a házfalát.Az önkormányzat azt a határozatot hozta,hogy temettessem be,vagy pénzbírsággal büntetnek.Indokként 253/1997(XII.20.)Korm.rendelet35.§(6)hivatkoztak.Ebbe én nem tudtam belenyugodni,és megnézettem a határozatot egy jogász ismerősömmel, aki szerint jogsértő határozatot hozott az önkormányzat.Ezek után levelet írtam a kormányhivatalnak,leírtam a sérelmeimet,a határozat fénymásolatával elküldtem.Én csak azt szeretném megkérdezni hogy addig míg a kormányhivatalból választ kapok és nem tudom hogy döntenek,be kell ásnom a tavat? Nemsokára lejár a 15 nap,és most nem tudom mit csináljak.

  • Kriszta:
    a határozatot meg lehet fellebbezni, annak a határideje jár le 15 nap alatt. vélhetően. Ha fellebbez, aminek pont ugyanaz a hatása, mint amit a kormányhivatalnak írt, akkor az halasztó hatályú, amíg újabb határozatot nem hoz az első fok vagy ha ő már nem illetékes, a másodfok (kormányhivatal). Ha viszont nem fellebbez, azzal kvázi elfogadja a határozatot és végrehajtathatják Önnel. Ezen a szinten viszont bármit is tesz, előtte ügyvéddel konzultáljon, hogy nehogy elveszítse a fellebbezési vagy más jogát.

  • Szabó Bernadett:

    Tisztelt Koós Úr!

    Egy meglévő, 1 emeletes társasház elé szeretnénk lábakon álló, könnyűszerkezetes teraszt építeni (1,5 m kilógással). Sajnos a telek már túlépített, így a beépítettséget tovább nem lehet növelni. A körzetes építész szerint ő nem mérlegelhet, így még 0.09 m2-rel (ami kb. a négy láb lenne) sem lehet növelni. Kérdésem, hogy beleszámít-e a beépítési százalékba a 2 m-nél magasabban fekvő erkély 4 db (vagy 2 db) tartóoszlopának vízszintes vetülete? Ha igen, akkor lehet-e ezt az erkélyt melléképítménynek, vagy kerti építménynek, pl. lugasnak hívni? A konzolos megoldás nem ütközik jogszabályba, mivel a szintterületi mutatóban benne vagyunk, de az bonyolultabb, és költségesebb lenne, ezért szeretnénk a lábas megoldást.

    Köszönettel:
    Bernadett

  • Szabó Bernadett:
    ha lábakon áll, akkor beleszámít a beépített területbe, ergo marad a konzolos megoldás, ami szintén engedély köteles. Sőt a társasháznak is bele kell egyeznie.
    az erkély nem melléképület, de ha az is lehetne, se érne semmit, mert bár a kerti építmény nem engedélyköteles, de minden más vonatkozik rá, pl. beleszámít a beépítettségbe, a zöldterület arányba…stb.

  • Szabó Bernadett:

    Köszönöm a gyors választ. Még annyit, hogy az OTÉK fogalommagyarázatában az áll a 93. pontban, a Telek beépített területére vonatkozóan: “A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a, árnyékszék……melléképítmény..

  • Szabó Bernadett:

    Köszönöm a gyors választ. Csak azt nem értem, hogy az OTÉK fogalommagyarázatában, a 93. pontban, a telek beépített területére vonatkozóan ez áll: ” A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
    a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmény…”
    Vagyis e szerint a melléképítmény (a kerti építmény, lugas is az) nem számít bele a beépítési mutatóba. ??

  • Rédei Sarolta:

    Tisztelt Szakértő Úr!
    Egy csendes tevékenységű vállalkozást üzemeltetünk egy kisváros szélén. A baloldali szomszédunk, aki természetes személy, azt állitja, hogy a rogyadozó kerítését nekünk kell ujjá építeni, mivel, ha a szomszéd (mi) közület, akkor nem vonatkozik, az a szabály, hogy mindenki jobbról kerit. Szerinte nekünk körbe keritési kötelezettségünk van. Van ennek valami jogszabályi alapja?
    Előre is köszönöm a válaszát!

  • Rédei Sarolta:
    kérdezze meg tőle pontosan milyen jogszabály alapján állítja ezt?

  • Rédei Sarolta:

    Koós Miklós: Köszönöm a gyors válaszát.
    Ezek szerint amit a szomszéd állit, arról Önnek sincs tudomása.

  • Hódi Kálmán:

    Tisztelt Koós úr!
    Pécsett lakom, harminc éve ugyanabban a családi házban. Hat éve van egy új szomszédom, aki fáradtságot és pénzt nem sajnálva kerítéseket épít 5-50 cm távolságra az oldalkertjében, az én épőleteimtől. A kerítés címen épített 2,3 méter magas betonfal, a mellette épült tűzifa tároló, az a melletti kutyakennel és az utcáig folytatódó további kerítések, öt-hat éve nem teszik lehetővé az épületeim karbantartását, s már szemmel látható állagromlás következett be, pl a lakóépületem lábazatának fugázatában. A javítások céljából a telkére való belépést nem tíltja, de ellehetetleníti. A Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályához benyújtott birtokvédelmi kérelmeinket rendre elutasítják.

  • Hódi Kálmán:

    Hódi Kálmán: Hódi Kálmán: Hódi Kálmán:
    Kérdésem befejező mondata az lett volna, hogy mit tehetek?
    Tisztelettel várom válaszát.
    Hódi Kálmán

  • Hódi Kálmán:
    ez sajnos nem építészeti, hanem polgári jogi probléma, amiben csak egy ügyvéd tudna Önnek segíteni

  • Páll Tamás:

    Tisztelt Miklós!

    Lenne egy kérdésem, vagyis értelmezési porblémám.
    “Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m-nél kisebb kiállású vagy 30,0 m2-nél kisebb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése.
    Ez azt jelenti, hogy a háztól függetlenül lábakon áll az előtető, attól függetlenül, hogy esetleg a ház fala mellett közvetlenül áll.

    “Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-
    nél nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.”

    Ez pedig azt, hogy a ház falára van rögzítve az előtető, függetlenül attól, hogy esetleg van olyan lába a tetőnek, ami a földdel érintkezik.

    Azért kérdem, mert ami mi terveztünk előtetőt, az első variácóba fér bele és a kialakítás miatt kérdezem, melyikhez nem kell engedély.

    VáLaszát előre is köszönöm!

    Páll Tamás

  • Páll Tamás:
    az előtető, az OTÉK fogalommagyarázata szerint “előtető – az építmény tömegétől kiálló része” olyan szerkezet, ami nincs a talajra, padlóra letámasztva, hanem konzolos. Ha már lábakon áll, akkor az már nem előtető, hanem fedett terasz, kerti építmény, tornác … stb.

  • Páll Tamás:

    Koós Miklós: Köszönöm gyors válaszát!

    Akkor fedett teraszt építhetek engedély nélkül az első méretek szerint?Mert én úgy értelmezem, hogy ez annak minősül.

    Üdv: Páll Tamás

  • Páll Tamás:
    ez azt jelenti, hogy ha konzolosan kinyúlik, akkor építheti (nem lehetnek alátámasztó lábai), ezért előtető

  • Ferenczi András:

    Tisztelt Miklós!
    Van egy kis problémám. A házam telekhatáron van építve, a szomszédom az épületem
    mögött két 4×4 m-es nem építési engedélyhez kötött kerti pihenőt épített a falamtól 30 cm távolságra, így a csapadék a ház falára folyik.
    Az építési hatóság arra hivatkozik hogy ezen építményekre nincs előírás oda építi ahova akarja.
    Valóban nincs rá jogszabály.
    Segítségét köszönöm.
    Üdv Aerenczi András

  • Ferenczi András: az építményeket önálló vizelvezetéssel kell ellátni illetve ez nem okozhat kárt a szomszéd ingatlanjában. ez utóbbi normál polgári törvénykönyvi előírás. az esővíz elvezetést a saját terültre visszavezetve kell megoldani, ha túlnyúlik esetleg a telekhatáron is

  • Mészár Irén:

    Tisztelt Miklós!Kérdésem a következő:jobboldali szomszédunkban takarmányszárító és -tároló működik.A tető belóg a mi telkünkre,csatorna nincs,aratáskor a folyamatos,monoton zúgástól idegileg kikészülünk nem beszélve a traktorok ki.be mászkálásától.Ugyanitt a földbe van süllyesztve az olajtartály és házunk oldala mellett van lerakva a mázsa amelyen a terményt mérik a teherautók Sok problémát előidéz.Kérdésem melyik az a dolog amiben változtatni kellene neki hogy ne ilyen zajban éljünk?Köszönettel

  • Kocsis András:

    Tisztelt Koós Úr,

    Telkünk 1200nm, amelyből a lakóépület 80nm. A lakóépület mögé szeretnénk egy 40nm-es melléképületet, amely tégla építésű lenne. A tetőszerkezet teljesen elkülönül a lakóépületétől, más jellegű anyagból épül (hullámpala), alacsonyabb, viszont a lakóépület hátsó fala közös a melléképületével.
    A kérdésem annyi lenne, hogy elegendő-e a bejelentési kötelezettség? Továbbá, elegendő-e, nem építész által készített a mai építési előírásoknak megfelelően acad. helyszíni terv, és a gyakorlatben a terveknek megfelelő építési anyagok felhasználásával történt kivitelezés?

    Válaszát előre is köszönöm,

    Üdvözlettel,
    Kocsis András

  • Kocsis András:
    a 37/2007 ÖTM rendelet 1. sz. melléklete így határozza meg:
    Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.

    ergo bejelentés kötelezett, amihez a dokumentációt csak kamarai jogosultsággal rendelkező készíthet és írhat alá.

  • Mészár Irén:
    a telekhatáron átnyúló tető esetén a tulajdonosnak vissza kell vezetnie a keletkező csapadékot a saját telkére.
    OTÉK 37.§-a rendelkezik erről, az alábbi módon:
    (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.

  • zoli:

    Üdvözlöm! Abban szeretné segítséget kérni hogy milyen garázshoz nem kell építési engedély? Mert szeretnék építeni faszerkezetű garázst.

  • minden garázshoz kell építési engedély

  • Kalger Krisztina:

    nagyon tetszik ez az oldal.Nem vagyok gyakorlott netezö de szeretném megkérdezni mekkora az a teraszméret amihez nem kell épitési engedély és lehet-e rá tetöttenni pl: műanyag hullámpala. köszönöm a választ.

  • Kalger Krisztina:
    ha a terasz nem emelkedik ki a környezetéből csak max. 1 métert, akkor nem kell építési engedély, ha magasabb vagy befedi tetővel, engedélyeztetni kell. A fedettnek és a fedetlen változatnak korlátot szabhat még a területre esetlegesen előírt minimális zöldterület mutató.

  • Tomi:

    Koós Miklós: Kedves Koós úr! Nekem az rémlik, hogy a 10 évesnél régebbi, engedély nélküli épületeknél csak az elbontási kötelezés szűnik meg. A büntetést nem engedik el. Ha pedig valamilyen szabályt is megsértett az építkező (az engedélyeztetés elmulasztásán kívül), akkor még akár az elbontatásra is számíthat.
    Lehet, hogy nem jól emlékezem?

  • Doki:

    Tisztelt Koós Úr!

    Ha sorházban a saját kertrészemen szeretnék kialakítani egy cca 15 m2-es földszinti teraszt (azaz a földet lebetonozva, leburkolva, majdnem egy szintben a talajjal), és ehhez az egyik földszinti szobának az ablakából ablak+ajtót csinálnék kijáratnak (az ablak alatti falat kibontva részben), ahhoz kell építési engedély?

    Előre is köszönöm válaszát!

  • Nagy Olívia:

    Tisztelt Koós Úr!

    Az alábbi problémával kapcsolatosan szeretném ha segítségemre lenne. Kertes házban lakunk anyósoméknál, és a kert végében nyeles telek megoldással elkezdtünk építkezni. A falak már állnak. A szomszédban a nyár folyamán építettek egy kerti medencét, ami a saját kerítésünktől 1,1 m-re található. Mélysége 1,5 méter, nagysága kb. 4×5 m. Semmiféle védőfal, paraván nem épült hozzá, és a nyári”pancsolások” alkalmával a víz rendszeresen a házunk falára, illetve a kertünkbe fröcsögött át. A ricsajról már nem is beszélve. Mit tehetünk? Az önkormányzat szerint minden szabályos. Szerintem a szomszéd lefizette őket.

  • Németh Gábor:

    Tisztelt Koós Úr!
    A szomszédunk a süllyesztett garázsának a lejárója fölé épített egy majdnem 6 méter magas toronyszerű építményt, szerintük játszótér a gyerekeknek. Ez tőlünk nézve rendkívűl taszító és zavaró látvány. Nem tudom, ez engedélyköteles-e? Ha a garázsra kell engedély, gondolom a garázslejáró fölé építésre is. Van lehetőség az elbontatásra?

    Köszönöm a válaszát!

  • Németh Gábor:

    Elfelejtettem hozzátenni, hogy mindez a telekhatáron van, maga a torony nincs a kerítéstől 1 méterre sem

  • Németh Gábor:
    olyan hogy elbontatás nincsen. Bejelentést lehet tenni, hogy a szomszéd engedély nélkül építkezett, az építésről Önöket nem értesítették így nem tudtak élni esetleges felebbezési jogukkal. az önkormányzat hatásköre, hogy megállapítsa az engedély nélküli építkezés tényét, majd döntsön arról, hogy kell-e kérnie fennmaradási engedélyt és majd döntsön a bírság és esetleg a bontás kérdésében,

  • Tisztelt KOÓS Úr!
    Egy családi házat szeretnék fel újítani és az udvarba egy kőnnyűszerkezetes 2db 20nm-es 2,5m magasságú mellék épületet építeni.
    A ház oldalsó (udvar felöli)főfalába kell beépíteni két 120x150cm-es ablakot és a bejárati ajtót 2m-rel arrébb áthelyezni.Az áthelyezett bejárati ajtó mellé a főfalhoz csatlakoztatva egy 2x4m-es előteret építeni,amin lenne a főbejárati ajtó.
    A kérdésem:Ezen munkálatokhoz elég-e az egyszerűsített építési engedély és kell-e a kivitelezéshez műszaki ellenőr?
    A mellék épületekhez elég a bejelentés?

  • Tisztelt Koos Úr!

    S.O.S. (2012. első hétvégéje) szükségem lenne egy építési tanácsra.
    2001-ben építettünk házat, mellyel elértük a beépíthetőség határát – 30 %

    Tekintettel arra, hogy többen lakunk az udvarban gépkocsibeálló helyet jelöltünk ki 3 db-t, egy lebontott gazdasági épület helyén, mely a szomszéd kerítésre merőleges egymás mellett, melyet gyephézag téglával raktunk le. Ugyanekkor a kocsibeálló helyek elkülöníthetősége, és biztonsága érdekében fallal zártuk azt le, kb. 1.8 m magasságban, és egységesen garázskapuval zártuk le. Tető nem került rá egy ideig.

    Most a Műszaki o. óriási csinadrattával építési ellenőrzést végez nálunk, azok az udvarban lakók is meg lettek idézve, akiknek semmi köze hozzá, 500.000.-ft-ig terjedő meg nem jelenési bírság mellett.

    Mind a házak építési és használatbavételi engedélye rendben kiadásra került. Egy vállalkozó építette tervtől a kulcsrazárásig. A 10 éves használatbavételi engedély 2010. jun. 29.-én letelt.
    A kocsibeállóból adódóan milyen problémánk lehet, melyet most 10 év után kezd el ellenőrizni a hatóság.És mi van ha azóta tetőt húztunk rá?

    Sajnos ez egy koncepciós megmozdulás a Műszaki o. részéről, mert időközben gazdát cserélt néhány ház, és én egy olyan külterületi gazdasági épületet vásároltam meg, mely 5 éves volt, és kiderült, hogy engedélye a tervtől eltérő, mi több hamis, úgy hogy egy üres földdarabot vettem. Emiatt természetesen, mivel 4 éve nincs otthonom a per miatt , a Műszaki o-t okolom elsődlegesen, másodsorban a lakatos építőt és csak 3 sorban a megajándékozottakat, akik azt 5 év után nekem eladták, miután a közokirat hamísítás ideje lejárt. Ez irányú véleményemnek a per során és később is hangot adtam, mert elegem van 64 évesen az otthontalanságból, a 4 év alatt 4x-i költözésből.A “kék fényben” körözött beszervezett albérlőmből, akik miatt 4x rabosítottak, 2x házkutatást végeztek nálam. Elég a horror filmből, amelyben élek, és nem én idéztem elő. Egyáltalán nem tartom ELFOGADHATÓ ELJÁRÁSNAK, hogy kiadnak egy hamis használatbavételi engedélyt, és mikor 5 év után megveszem az osztálytól tudom meg az igazat, hogy 3,5 mill ft.-ra büntethetnek 10 éven belül ,és még le is bontathatják.

    Most kegyetlen bosszút áll rajtam, és családomon, amely amúgy is széjjel hulott, úgy érzem, hogy a női kiszolgáltatottságomon áll bosszút. 4 házunk volt, de földönfutóvá tesz bennünket, mert semmit nem tudunk értékesíteni. Történik mindez Debrecenben 2011-12-ben, a FIDESZ-s kirakat városban. Az osztálynak nem ez az első simlis ügye, a múlt évben egy rokkant 4 családos ember házát bontatta le, egy villát a Nagyerdőn, mert ott meg azt igérték az eladók, hogy vegye meg, Ők majd megszerzik a használatbavételit.
    De nem sikerült megszerezni, így most lebontatta. BIZTOS NEM MINDEN ALAP NÉLKÜL TETTEK ILYEN ÍGÉRETET. Ugyanabban az időben mikor az enyémre JOGTALANUL megadták.
    Az osztályvezető nem változott azóta sem.
    No de most nem is ez a jelenlegi fő probléma. Elnézést. Csak az el nem hanyagolandó körülményeket kívántam a helyzet súlyossága miatt bemutatni.
    Kérem, amennyiben lehetősége van, a mostani ellenőrzéssel kapcsolatban szíveskedjen kifejteni a várható következményeket, vagy mit tehetünk addig is a nagyobb probléma
    megelőzése miatt, leszedjük a garázstetőt, hogy ne számítson fedett, beépített területnek?
    Nem teljesen sikerült személytelenné tenni, amit úgy érez nem ide való, törölje!

    Köszönöm türelmét, hogy meghallgat, és reménykedem, hogy még időben S.O.S. választ kapok. Az Ünnepek elterelték a figyelmünket, és emiatt késésben vagyunk.

    Eredményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

  • Szné.: Kérem hívjon fel, mert nem mindenben értem a szituációt (mobil:+36 209 615 085 vagy vezetékes +36 72 515 886 illetve skype: koos_miklos)

  • P. Attila: a tárolókhoz elég volna a bejelentés, de az ablaknyílásokhoz eng. terv kell statikus (szakértői) számítással és nyilatkozattal, mivel az érinti a ház tartószerkezetét

  • N. Zsolt:

    Tisztelt Koós Miklós Úr!

    A szomszédom ma gondolt egyet és levágta a hátsó kerítésünkről az általunk felrakott nádszövetet.

    ( ha az utcáról szemben állunk a házunkkal, akkor a hátsó kerítés )

    Ha az Ő házával állunk szemben az utcáról, akkor neki az a bal oldali kerítése.

    Ha ez számít valamit, Még a nagypapám építette a kerítést amikor ideköltöztek körülbelül 30 évvel ezelőtt.
    Utána pár évvel költözött a szomszéd telekre a jelenlegi szomszéd.

    Állítása szerint azért vágta le, mert szerinte az Ő kerítése, és kimozgatja az oszlopokat a nád, ha nagyon fúj a szél.

    Ebben a helyzet kinek van igaza? Kié a kerítés? Vagy esetleg közös?

    Előre is köszönöm a válaszát!

  • N. Zsolt:
    ha az utcán szemben állunk a telekkel, akkor a jobboldali oldalkerítés és a hátsó kerítés jobb oldali 50 %-a a miénk, azokat nekünk kell megépíteni és karbantartani

  • Üdvözlöm
    Azt szeretném kérdezni, hogy egy 3000 négyzetméteres szőlő-gyümölcsös zárt kertben hány négyzetméteres gyümölcstárolót lehet építeni engedély mentessen, ha egyáltalán lehet?
    Köszönettel:
    Tamás

  • Balogh Zoltán:

    Tisztelt Koós Miklós úr!Szeretnék építeni egy 6×4-es kerti melléképületet fából, tűzifa kerti szerszámok kerékpár stb tárolására.A kérdésem a következő mivel a jogszabályok alapján bejelentés köteles nekem minden hivatalban azt mondták hogy meg kell terveztetni és csak kivitelező építheti meg ács vagy kőműves.Szóval nekem van otthon gerendám deszkám osb lapom és építettem már sok mindent de nem vagyok jelen esetben ács mivel fa házról van szó.tehát én magam és ezekből az anyagokból nem építhetek?Esetleg ha tanukat hozok hogy már 10éve ott van(sajna az embert ilyenre kényszeríti a bürokrácia és a kevés pénz) akkor elkerülhető ez az állapot? Köszönettel :Zoltán

  • Varga Judit:

    Kedves Miklós!
    2 napja próbálom bogozgatni a jogszabályokat, de sajnos sikertelenül (ez életem első jogi vitás esete).
    A következő a problémám: garázsunk épülete és a jobboldali kerítésünk között lekerítettünk egy részt, melyet “kutyakennelként használunk” (tető nélküli,csak kapu van rajta). Szomszédunk nem tetszését nyilvánította ki mondván, hogy a szabályok szerint a közöttünk lévő kerítéstől min. 2 méter távolságra tehettük volna meg ezt. És igazán az zavarja, hogy a kutyánk megugatja, hiszen etetni is szokta. :)
    A kérdésem az lenne, hogy igaza van-e a távolságot illetően? Illetve hogy a kennel milyen építménynek számít, hogy keressem a szabályozásokban? Engedélyhez kötött? Vajon ha az udvar felét kerítem le (beleértve a jelenlegi “kennelt” is), az is kennelnek számít? Vagy ha nem, akkor minek? És mitől más az, ha esetleg az egész udvaron szaladgál a kutya, hisz akkor még nagyobb az a rész, ahol a közelébe mehet és rávakkanthat. :) Vagy talán ebben az esetben is el kellene kerítenem 2 métert a kerítéstől, hogy a kutyám ne mehessen oda?
    Nem tudom, hogy fontos-e, de a háza a telke jobb oldalán fekszik minden melléképülettel együtt.
    Sajnos feljelentéssel fenyegetőzik, és eléggé kétségbe vagyok esve, nagyon szeretném békésen elintézni a dolgot. És ha kell, áthelyezem a kennelt is.
    Köszönettel: Judit

  • Hiper:

    Varga Judit: Előbb-utóbb etetni fogja a kutyát méreggel is :(
    A kerítésre valamilyen tömör dolgot kellene rakni.

    Magánvélemény, hogy nem szólhat bele, hogy telekhatáron belül hogyan tartja az ember a kutyát. (Max ha hangos vagy a kerítésen át tud harapni)

    Szerintem itt inkább a hanggal van gond.

  • Kamionos:

    Tisztelt Koós Miklós úr! Érdeklődnék afelől, hogyha a telkemre lakókonténert helyezek el (tengeri szállítmányozási konténer de vannak ablakai) akkor ahhoz szükséges-e építési engedély? A forgalmazó szerint nem, de mi történik, ha a hatóságok problémáznának, mire lehetne hivatkozni?

    Köszönettel:
    kaminonos

  • Apacs:

    Tisztelt Miklós ! Az egyre roló gazdasági helyzetre való tekintettel saját célra állattartással szeretnék foglalkozni. Ehhez szeretnék ólat -kat építeni. Szeretném kérdezni,h. Van-e valamilyen határ ameddig nem kell építési engedély? Illetve hallottam olyat,h. garázsra nem kell engedély.Ez igaz? Tulajdonképpen a garázsom is egy fóliaváz. Hiába volt meg hozzá az építőanyag,nem tudtam még külön fizetni öt embert, akit még el kellett volna tartanom azért, mert egyedül két hét alatt építek egy garázst. Köszönöm!
    Tisztelettel!
    Apacs.

  • István:

    Tisztelt Koós Miklós!

    Társasházi épület nyugati fekvésű lakás 15m2 erkély lefedését tervezzük.

    Az OTMRendelet_37_2007_XII_13 a következő írja:
    Nem bejelentés és engedély köteles: Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0m vagy annál kisebb kiállású vagy 30,0m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építés, felszerelése.

    A helyi szabályozás ettől szigorúbb: http://srvcom.debrecen.hu/testulet_tartalom/Testuletianyagok/hatrend/2003/82003.html

    A műszaki osztályon voltam ahol az egyik ügyintéző kedves hölgy azt mondta engedély és bejelentés nélkül lehet fix előtetőt építeni. A vele szemben ülő fiatal ügyintéző úr pedig azt mondta nem lehet. Hivatkozva a helyi szabályozásra a fenti link *28/C. § (4) (Építési zónák általános előírásai): “Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában – ha a sajátos előírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek – 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévő épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történő megvalósítása érdekében.”

    A társasház éppen a 30 méterben hosszú, így e miatt sehogyan sem építhető előtető ez alapján, mivel a terasz kb. 1.5 méterrel megnöveli az épület hosszát tehát 31,5m. Az erkély része az épületnek /így vettük meg 5 éve és az épületet át is vette a műszaki osztály/ mely a hátsó udvarra néz és az utcafrontot nem zavarja. Nem értem miért nem lehet ráépíteni.

    A nyáron a nap déltől naplementéig melegíti a lakást. A meleg miatt a bent tartózkodás nehezem viselhető el.

    A helyi szabályozás fenti link *28/C. § (15): “Az engedély nélkül létesíthető védőtető, előtető is csak építési helyen belül helyezhető el. Lábon álló kerti tetőt az előkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhető. A kerti tetőből egy telken 1 db helyezhető el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t.

    Ezen alapján még a 20m2-en belül vagyunk mivel az erkély 15m2.

    Segítségét kérem, most végül megépíthető az előtető vagy sem. Illetve kérdésem lenne még, hogy ugyanerre az erkélyre pergola /ami nem fedett lenne és növényeket futtatnák rá/ bejelentés és engedély nélkül építhető-e vagy sem illetve a szomszédok írásbeli hozzájárulására van-e szüksége. Ha beépíthető ezt a későbbiek során befedhetjük-e?

    Egy érdekesség a végére: mivel mi az első emelet lakói vagyunk a földszinti lakók /akikkel nagyon jó viszonyban vagyunk/ ugyanilyen tehát 15m2 erkélyének mi vagyunk az előtetője.

    Köszönettel:
    István

  • Anita:

    Tisztelt Miklós!

    Az alábbi kérdésem lenne. Ikerházban lakunk ami nem lett társasházzá nyilvánítva csak egy használatmegosztási megállapodásunk van. Amikor panaszunk volt a szomszéd esővíz elvezetésére, hogy a mi házrészünket áztatja, az Önk-on azt mondták, hogy semmi közük hozzá mivel nem telekszomszédról van szó hanem egy telket érint a dolog. Ezek értelmében én építhetek a válaszkerítés mellé egy olyan tárolót ( 2*7 m alapterületű lenne)ami összeér két oldalt a mi házfalunkkal a harmadik oldala pedig közvetlenül a kerítés mellett lenne. (Az Önk értelmezése szerint a kettőnk közötti kerítés ugyanis nem tekinthető kerítésnek mivel nem különálló telkeket választ el.)
    Szintén a válaszkerítés mellé szeretnénk építeni egy másik szakaszon egy kerti sütögetőt aminek térkövezve lenne az alja és négy lábon álló tető lenne rajta kb 10-13 nm lenne. Ez megépíthető? Valamint azt szeretném még kérdezni, hogy engedélykötelesek-e ezek az építmények?

    Köszönettel: Anita

  • Anita:
    kedves Anita, a közös tulajdonban lévő telken csak olyan építési tevékenységet lehet folytatni, amit a tulajdonos társak nem elleneznek, lévén minden közös tulajdonban van. A probléma sokkal inkább jogi, mintsem építészeti és mutatja, hogy mennyivel egyszerűbb lenne az osztatlan közös tulajdont használól számára, ha társasházzá alakulnának és mindezeket egy alapító okiratban rögzitenék.
    A tulajdonosi hozzájárulás természetesen kétoldalú, tehát a szomszéd sem tehet bármit az Önök megkérdezése nélkül.
    Minden ami fedett építményt hoz létre vizsgálni szükséges a telek beépítettségét, zöldterület mutatóját…stb. Célszerűen érdemes volna egy építészt kihivni a helyszinre.

  • Kamionos:
    a konténer már számos alkalommal megjelent itt kérdésként. ENGEDÉLYKÖTELES, lévén a mobil home-t a magyar építési jog nem ismeri.

  • Apacs:
    az állattartás a területre vonatkozó szabályozási terv tartalmazza, megadva milyen állatot, mekkora számban és milyen védőtávolsággal lehet tartani, de ezt akár teljesen meg is tilthatják. Legelőször ezt kellene tisztázni az építési osztályon. Ól építése építési engedély köteles, mint ahogy a fóliasátor is

  • István:
    a hivatkozott jogszabály sajnos pontatlanul fogalmaz, mert nem írták bele, hogy KONZOLOS, vagyis hogy nincs a padlóra letámasztása, ez azonban két dolgot vet fel. Ha ez egy fix szerkezet, akkor annak – a nagy “erőkar” miatt meglehetősen komoly hatása van az őt tartó falra, ergo méretezni kell, másrészt, ha fix, akkor az beleszámít a a telek beépítettségébe, de sokkal fontosabb, hogy az év 365 napján sötét lesz, télen is.
    a dolog méregfogát kihúzná egy kinyitható napellenző ponyva, ami nem engedélyköteles és csak akkor nyitják ki, ha valóban szükséges.

  • Urbán László:

    Tisztelt Koós Miklós Úr!
    Jogi tájékoztatást szeret kérni,gépkocsi és személy bejáróval kapcsolatban.
    Egy kis községbe költöztem egy éve. Az utcáról bekanyarodva az ingatlanomra át kell menni a vízelvezető árkon keresztül mely a járda mellet van Ez sajnos már elég rossz állapotban van és félek hogy egyszer beszakad, nem szeretném ha baleset történne.
    Elmentem az önkormányzatba,hogy érdeklődjek a javítás felől,mert én úgy gondolom,hogy ez közterület és az ő dolguk lenne.
    Azt a tájékoztatást kaptam,hogy “ők nem tudják a jogszabályban mit ír elő, lehet hogy az ő feladatuk lenne de itt a községben mindenki maga csináltatja meg mert erre az önkormányzatnak nincs pénze.”
    Tisztelt Koós Úr,ha ideje engedi kérem tájékoztasson engem ,hogy mit ír elő a jogszabály,mert nem mindegy,hogy a kevés nyugdíjamból mire költök.

    Tisztelettel: Urbán László

  • Urbán László:

    kedves Urbán László, jogi tájékoztatást sajnos nem tudok adni, lévén magam csak egy egyszerű építész vagyok. Nem tudok külön jogszabályról, mely külön ezt rendezné, azonban az biztos, hogy a közterületi árok, járda, áthajtó, bejáró híd, áteresz tulajdonjogilag nem tartozik a telekhez, az vagy az önkormányzaté, vagy valamelyik közlekedési hatóságé vagy pl. Bp-en a fővárosé, kerületé. Ha ez magánterületen található, mint pl. egy lakópark belső területén, akkor egyszerű magántulajdon, amihez a tulajdonos hozzájárulása kell és az ő kötelessége is karbantartani.

    ha valaki újat kíván építeni, akkor az út kezelőjével kell ezt engedélyeztetni, ennél sokkal egyszerűbb esetekben is (amikor pl. nincsen árok, de szeretne behajtani a telkére).

    az Ön esetében vélhetően az önkormányzati tulajdonú az árok és a híd, azonban valószínűleg sokáig kellene (hiába) várnia, hogy ők csináltassák meg. Saját érdekében építse meg Ön és egyúttal próbáljon meg pl. valami kis ingatlanadó kedvezményt kicsikarni az önkormányzattól

  • Urbán László:

    Koós Miklós:
    Tisztelt Koós Úr!
    Köszönöm gyors válaszát én is erre az álláspontra jutottam.
    Sajnos ilyen világot élünk!
    Üdvözlettel: Urbán László

  • Major László:

    Tisztelt Koós Úr,

    Szigeteléssel kapcsolatban érdeklődnék.

    Nemrégiben vásároltam egy 1920-as években épült tisztán terméskő falazatú házat, ahol a falak vastagsága 60-70 cm. Az lenne a kérdésem, hogy ha 5 vagy 7,5 cm Ytong falat húznék kb. 1cm légréssel a kőfal elé belülről akkor jobb hőszigetelés érnék el mint a 10 cm polisztirol habbal történő külső hőszigeteléssel?
    A belső falazás 2 okból is előnyösebb lenn, egyrészt esztétikum,így elérhető az egyenes és sima belső fal másrészt a terméskő falakra bárminek a rögzítése sokkal nehezebb.

    Válaszát előre is köszönöm.

    Tisztelettel Major László

  • Major László:
    az Ytong nem hőszigetelés, hanem falazat. Ha belül akar hőszigetleni, akkor hőszigetelés+fóla+gipszkartont javaslom.

  • tanúsító:

    Major László: Az Ytong valóban NEM hőszigetelés, de ha hőszigetelést szeretne, azt legalább túényomó többségében NE belülre.Használható megoldás csak úgy születhet, ha ismeri a külső falazati kő forrását, minőségét, állapotát, és fennáll a pótlás lehetósége is. Tisztességes falakat azokból részletes ép.fiz. számítások alapján lehet csinálni.

  • Horváth Tamás:

    Üdv
    Érdeklődnék hogy kutya kennel építéséhez szüksége-e valamilyen építési engedély az önkormányzattól vagy a szomszédoktól ? Válaszát előre is köszönöm.

  • Seven:

    Tisztelt Koós Úr!

    Zárt udvaros társasházban lakom, ahol az udvarban külön helyrajzi számokkal ellátott garázssor áll. A legszélső garázs előtt van egy akna, amibe kb 10 éve pár lakóval fúrattunk egy kutat. A garázs azóta az én tulajdonomba került. Az akna pont a garázsom előtt van, az autómmal nem tudok megállni mert rányitogatják az aknatetőt vagy odébb állítanak.Kérdésem, hogy megszüntethetem-e az aknát és vele együtt a kutat(visszafizetve az akkor befizetett költségét mindenkinek)? Tekinthető-e saját tulajdonomnak a garázsom előtti terület? A társasházi szerződés szerint mindenki a tulajdoni hányada alapján birtokolja a közös udvart.
    Köszönettel!

  • Seven: mivel társasházat írt, feltételezem, hogy nem “külön helyrajzi számon” hanem külön albetétben (vagyis külön értékesíthető) vannak a garázsok. Társasház esetén az önálló albetéteken kívül minden más közös tulajdon, így az udvar is. A garázs (vagyis egy önálló albetét) megközelíthetőségét, rendeltetésszerű használhatóságát azonban nem lehet korlátozni, igy Önnek természetesen joga van a garázst használni, akár a kút ellenében is.

    Ha anno közös akarattal hozták létre a kutat, akkor most közös akarattal lehet megszüntetni, de nem hiszem azonban, hogy ne lehetne olyan megoldást találni, amivel a kút is megmaradhatna.

  • Seven:

    Koós Miklós: Köszönöm szépen válaszát. Megpróbáltunk mást megoldást is (felajánlottuk, hogy más helyen fúratunk kutat a munkadíj nagy részét kifizetve) de nem fogadták el. Ezért keresnék valamilyen hivatalos szabályozást erre vonatkozóan. Ha a garázsomon más helyre tetetném az ajtót az engedély köteles-e? Még talán ez lenne megoldás, csak ez nekem elég sok pénzbe kerül.

  • Tné Enci:

    Koós Miklós:
    Tisztelt Miklós!
    Sok építéssel kapcsolatos kérdésre már megkaptam a választ. Önkormányzat, itt a neten is. Néhány azért csak kimaradt, ami a következő :
    Szennyvízgödröt szeretnénk majd építeni. Milyen engedélyek kellenek, mekkora méretű legyen minimum?
    ( Hely az lenne, és a szippantós autó is jól hozzáfér. Széles udvarunkba ha beteszünk egy lakókocsit, ami sokáig ott lenne. Nem kizárt, hogy állandóan. mivel a terület közel 3 % kb be van építve, külterület / kert.Lakókocsi max 7 – 10 m2 lenne inkább 7 m2 )
    Kell bármilyen engedély, hatóságok, szomszéd?
    Van e jelentősége mekkora az a ” jármű “?

  • Tné Enci:
    szennyvíz “gödröt” már sehol sem lehet létesíteni, max. ZÁRT szennyvíztárolót (sok helyen ellenőrzik is, hogy valóban zárt-e?). Nem engedélyköteles. Állandó ott-tartozkodás esetén 130 l/fő/nap kapacitás igénnyel lehet számolni. Külterületen érdemes utána érdeklődni a nádgyökérzónás szennyvíztisztításnak (helyigényes).

    A lakókocsi járműnek minősül, amihez nem kell engedély. Ha un. “mobil home”-ot akarnak létesteni/telepíteni, arra nincs Mo-on jogszabály, igy az önkormányzatok maguk döntik el, engedélyezik-e?

  • Tné Enci:

    Köszönöm a gyors választ.
    Mivel csatornázva nincs a terület, természetesen zárt tárolóra gondoltam. Amit szippantós autóval ürítenénk. Azt is sejtem hogy ellenőrzik is. Arra a megoldásra is gondoltunk, hogy szennyvíztározó és derítő külön lenne, 2 létesítmény. Esetleg a vizet locsolásra is fel tudnánk használni.

  • Tné Enci:
    locsolni csak akkor tud vele, ha tisztítja (pl. biológiai…)

  • Zagyva Emma:

    Tisztelt Koós Úr !

    Magánosan álló, 100 év körüli boltíves házban lakom, amellyel keleti oldalról szomszédos üres telket a 300 méterre távolabb lakó szomszédom megosztotta és tíz méterre a házam keleti oldalától stílustalan, amerikai típusú épületet szeretne építtetni.

    A tervet a szomszéd elkészíttette, amit engedélyezett az elsőfokú építési hatóság. Ezt megfellebbeztem, arra hivatkozva, hogy a leendő lakóház stílustalan és nem illik a környezetbe, valamint elvonja a kilátásomat és jelentősen le is árnyékolja a házam- mindkét szobám ablakai keletre néznek.
    Ugyanekkor ingatlanvédelmet is kértem, mivel a szomszéd a házamtól pár méterre nehéz munkagéppel letolatta a feltalajt és eközben a munkálat alatt a rezgésektől repedés keletkezett az első szobám födémén.

    Az ingatlanvédelmet a helyi önkormányzat jegyzője avval utasította el, hogy nem bizonyítható az ok-okozati összefüggés a repedés és a munkálatok között. Időskorúak járadékából élek, ami 37 ezer forint havonta, így nincs lehetőségem megfizetni egy statikus véleményező felmérését.

    A másodfokú építési szakhatóság még nem hozott végzést, így az elsőfokú építési engedély még nem jogerős.

    Kérdésem: megoldás lenne- e az az előállt helyzetre, ha kérném a műemlékvédelmi hivatalt, vizsgálják meg a házamat erre vonatkozóan. Van- e joga a műemlékvédelmi hivatalnak előírni, hogy egy arra méltó ingatlan közelébe ne épülhessen stílustalan épület, illetve távolabb épüljön meg a házamtól ?

    Tisztelettel

  • Zagyva Emma: az építési jogszabályok nem ismerik a “szép ház” fogalmát, ami lássuk be meglehetősen szubjektiv fogalom. Vannak városképileg vagy súlyosabb esetben műemlékileg védett városrészek, utcák illetve házak, ahol csak műemléki szempontból is elfogadott épületek (átalakítások) épülhetnek. Ha ezek egyike sem áll fenn, akkor is szabályozhatják akképpen az építést, hogy bizonyos övezetekben előírják, hogy az építési engedély kiadása előtt be kell szerezni a területileg illetékes tervtanács állásfoglalását, amelyik illetékes dönteni “szép” “nem szép” ügyekben is.

    Ha a fentiek egyike sem áll fenn, de mindenben megfelel a területre vonatkozó előírásoknak, akkor JOGILAG nincs módja az elsőfoknak meggátolni az építési engedély kiadását.

    Az általános előírások szerint 2 épület a tűztávolság mértékéig (+ betartva az általános és helyi rendelkezések oldal, elő és hátsókertre vonatkozó előírásait) megközelítheti egymást akár 6 m-re is. Ha nem igy volna, akkor egy keskeny telekosztású területen nem lehetne építkezni, hiszen valamelyik szomszéd mindig árnyékot vet egy másikra.

    A repedések ok-okozati összefüggéseit nyilván csak egy szakértő tudja megállapítani, amit nem építési, hanem polgári peres eljárásban tudna csak érvényesíteni, ami viszont, mint felperesnek nyilvánvalóan, az Ön költsége kell, hogy legyen egészen addig, amig igazat nem ad Önnek a bíróság.

    Nehéz helyzet, nem irigylem Önt.

  • Hiper:

    Zagyva Emma:

    Kedves Emma!

    Az egyetlen dolog, ami meghatározhatja azt, hogy mi épülhet egy üres telken, az a helyi építési szabályzat. Ha az épülő ház annak megfelel, akkor azt Önnek el kell fogadnia. Hiszen ami az Ön számára stílusos, az másnak ódivatú, avíttas. Ami másnak modern, az Önnek stílustalan. Különbözőek vagyunk, mindenkinek más lehet a szép. Nagyon szomorú lennék, ha az Ön hozzám képes legalább másfél emberöltővel több tapasztalata nem ezt mondatja.

    A jelentősen rontja a kilátást részhez: ha Önnek régebben annyira fontos lett volna a kilátás, akkor érdemes lett volna egy örökpanorámával rendelkező telken lévő házat megvennie. Ilyenkor akármi is épül a ház körül, nem rontja a kilátást. Az Ön övezeti besorolása valószínűleg évtizedek óta ugyanaz, ahogy az Ön mellett lévő teleké is. Ha a szomszédos telken családi ház építhető, de az elmúlt évtizedekben ezt nem tették meg, akkor összeteheti az összes kezét, hogy eddig semmi sem zavarta a kilátását. Mert a szomszédos telek irányába éppen hogy nem nagyon illik/lehet nyílászárókat tenni. Sőt! Ha nagyon nagy elánnal nekimegy a szomszédjának, akkor könnyen találhatja magát olyan helyzetben, hogy a szomszéd kéri, hogy az irányába néző ablakokat szüntesse meg, vagy csökkentse olyan mértékben, hogy az megfeleljen.

    Statikus: ha egy normál munkagéptől repedés keletkezik a födémjén, akkor nagyon vigyázzon, mert esetleg kiderülhet, hogy a 100 éves épülete életveszélyes és kényszerbontást rendelnek el. Egy normális épületnek ennél sokkal többet el kell bírnia. Egy sima homlokrakodó (hiszen csak tereprendezés volt az elmondottak szerint) nem kelt akkora vibrációt vagy fejt ki a házra akkora erőket, hogy ha a födém normális, akkor az berepedjen. Ha közvetlenül a fal mellett alapot ástak volna, vagy légkalapáccsal törtek volna alapot, vagy hasonló, akkor esetleg lenne miről beszélni. De egy sima tereprendezés …

    Műemlékvédelem: tudomásom szerint csak azért, mert valami 100 éves, még nem lesz műemlék. (Ha így lenne, akkor érdekes lenne a műemlék besorolású panellakások a nem olyan távoli jövőben :) ) Még ha műemléki védelem alá esne, akkor is a védelem csak az adott épületre vonatkozik, s egyáltalán nem korlátozhatja, hogy mi van a mellette lévő telken. Az a telek valakié, aki megvette. Ő is szeretné azt ugyanúgy használni, belőle prosperálni, ahogyan Ön a jelenlegi házával teszi. Ahogyan Ön sem venné jó néven, ha valaki azt mondaná, hogy fesse be lilára a házát, mert a szemben lévő orgonabokorral csak úgy harmonizál, ugyanúgy nem lehet Önnek sem beleszólása a szomszédos épületbe, ameddig az a teljesen törvényes kereteket megtartva terveződik és épül.

    Maradva tisztelettel,
    Hiper

  • Orsi:

    Kedves Koós Úr!

    Segítségét szeretném kérni, az alábbi ügyben.
    Felújításba kezdtünk a kertbe, a ház mögötti sávban régi ólak, etetők, tárolók voltak melyek egy részét lebontottuk. Volt egy nagyobb tároló amit fel szerettünk volna újítani, de nem sikerült veszélyes lett és inkább teljesen újjá építettük.
    Ezzel nem volt gond eddig, mert lementünk az Önkormányzatra és annyit mondtak, hogy ha régi épület helyére kb ugyan úgy építkezünk (mert felújítani szerettük volna de veszélyessé vált) nem gond csak tegyük ezt gyorsan :)
    Ezzel együtt, ugyan nem a mi dolgunk lenne, mert nem ez a “mi” oldalunk, de a kerítést is felújítottuk ezen a szakaszon, mert nem volt mivel régi ólak ott voltak (bár nem a telekhatáron hanem beljebb) A szomszéddal ezen is vitakoztunk, jó-e a telekhatár stb. de végül megoldottak a dolgok. A gondom a következő lenne az új kerítésre a telekhatár végébe L alakban ( hátra is mi csináljuk a kerítést) szerenténk egy kerti kiülőt csinálni, de úgy, hogy fix tető alatt legyen. Egyik oldala 2 másik 3 méter magas lenne, hogy egy ferde tetőt (a mi telkünk felé lejtene) fel tudjunk rá húzni. Mi úgy tudjuk, hogy mivel ez nem garázs és nem melléképület lesz, mert két oldala nyiott nem engedélyköteles. Ez tényleg így is van? A kerítés többi oldala nyitott, hálós, csak ezen a szakaszon lenne tömör. Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát!
    Orsolya

  • Zagyva Emma:

    Hiper:

    Kedves Hyper, tisztelt hozzászóló !

    Köszönettel vettem hozzászólását és nagyrészben és általánosan egyezek véleményével, hiszen demokrácia lévén mindenkinek addig vannak jogai, amíg a más jogait nem sérti !

    Annyiban szeretném pontosítani írásomat, hogy a házam az Őrségi Nemzeti Park egy szórványtelepülés-részén található.

    A házat, amely hagyományos őrségi stílusjegyeket visel ( nyeregtető, oszlopos tornác, úgynevezett “kódisállás”, eredeti homlokdíszítítések és színvilág, eredeti, szobákban cserépkályhák, konyhában fatüzelésű százéves téglából épített konyhai tüzelőkombinátum, amit még ma is használni tudok sütéshez, főzéshez, konyha és étkező fútéséhez ) négy évvel ezelőtt vettem, amiatt, mert megidézett maga a ház stílusa és mivel nem tudtam a rezsiköltségeimet a városi lakásomban fenntartani.
    Az előző tulajdonosok ( nagyvárosi, külföldi művész is volt köztük ) költségigényes úton felújíttatták az egész épületet, vigyázva arra, hogy megőrizze az eredeti kinézetet, különösképpen a száz évnél is idősebb mintákat a homlokzaton és a keleti házfalon is.
    A hátsó félszoba, körülbelül 15 négyzet-méter területű, egyetlen ablaka már kb. a századforduló óta keletre, a jelen szomszédom üres telkére nézett, ha ezt befalaztatnám, megszűnne szobaként létezni a hátsó szobám, amiben télen csak ott tudok az egész házban kifűteni. A ház középső helysége a konyha és az étkező, amelynek egyetlen ablaka szintén keleti tájolású lévén ugyanoda néz.
    Az első, kb 40 négyzetméter területű nagyszoba, bár négyablakos ( kettő elöl, egy keleten és egy nyugaton ), de télen nem tudom kifűteni, így ekkor a kisszobába kényszrülök tartózkodni.
    Ebben az összefüggésben nem tudom, mitévő legyek.
    A szomszédos telek eredetileg nem volt ennyire keskeny ( örségi viszonylatban, szórványtelepülésen a 30 méter széles telek már keskenynek számít ), hanem amiatt lett keskeny, mert azt a szomszésd az építkezés előtt megosztatta.

    Nem értem, miért ne tudna a szomszéd a telke másik, keleti szélére építkezni ?

    Igy neki is meglenne az intimitása és nekem se lenne beárnyékolva a házam
    .
    Vajon le tudnak bontatni egy egyedülállóan megőrzött, több errejáró turista által is megcsodált oromzatú, tornácos házat ?

    Nemrég mondta egy turista, hogy a ház fenn van a Gúgl-bolygótérképen is, ha Bajánsenye kotormányi részére nagyít rá a Gúgl-földtérképre ( a valóságban a Szlovén határátkelőtől körülbelül 200-250 méterre. Én nem tudom, hogy kell ezt megnézni, de ha Önnek van lehetősége, megnézheti ott a házamat.

    Vajon a statikusi véleményre alapozva lebontathatják a házamat?

    Tisztelettel üdvözlöm:

    Emma

  • Zagyva Emma:

    Koós Miklós:

    Tisztelt Koós Miklós Úr!

    Köszönöm részletes válaszát.

    Annyiban egészíteném ki a levelemet, hogy a szórvány-településrész, amin a házam áll, nem élvez védettséget, bár az Őrségi Nemzeti Park része. Így ez a hatóság nem tud segíteni, még ha akarna sem.
    Egyetlen reményem a műemlékvédelemben lenne, csak ez költséges is lehet részemre, ha véletlenül a hivatal arra méltónak tartja a házat. Úgy hallottam, hogy ekkor évente kötelezhetnek a ház külső falainak meszelésére és egyéb munkálatokra is.
    Valóban elbontható lehet a házam, ha bírósági szakaszba kerülve statikus ezt szükségesnek tartja ?
    Ki oldja meg ekkor a lakhatásomat ? A ház egyébként fenn van a Gúgl-földtérképen is, Bajánsenye kotormányi részére kerülve, kettőszáz méterre a szlovéniai volt határátkelőtől. Minden errejáró turista elhaladva a ház előtt csodálja a ház oromzatát és környezetét.
    Kérem segítsen megnyugtatni ezügyben.

    Tisztelettel: Zagyva Emma

  • Hiper:

    Zagyva Emma:

    Kedves Zagyva Emma!

    Bár nem én lettem megszólítva, de megragadnám a lehetőséget a válaszra.

    Ha Ön nekimegy a szomszéd építkezésnek – ebben a jogilag nagyon tiszta helyzetben, amely nem az Ön szándékait támogatja – akkor a szomszéd vérmérsékletétől függően fog jönni a válaszcsapás. Ön a helyzetet nagyban megkönnyíti azzal, hogy gyönyörű támadási felületet nyújt, amit lehet kihasználnak. Ha hivatalból statikust hív magára, akkor a statikus nem csak arra fog választ adni, hogy mi okozhatta a repedést, hanem arra is, hogy mi ennek a következménye: a ház továbbra is elláthatja-e a funkcióját. Belegondolt abba, hogy ha a statikus arra a következtetésre jut, hogy a repedést nem a szomszéd okozta, de elég veszélyes ahhoz, hogy a ház lakhatatlannak minősüljön akkor mihez kezd? Mert az esetben Ön nem óvta a saját tulajdonát és saját hibájából keletkezett a probléma. Ekkor a telke megmarad ugyan, de az épületet vagy saját pénzén meg kell erősítettnie, újjáépíteni vagy lebontani. Ez utóbbi esetben az Ön lakhatását saját magának kell megoldania, kevés támogatásra számíthat az államtól. Mivel a telek tulajdonjogával még rendelkezik, ezért azt a választ kapja majd, hogy adja el és vegyen egy kis házat valahol.

    Az, hogy minden errejáró turista elhaladva a ház előtt csodálja a ház oromzatát és környezetét továbbra sem jelent semmit. Egy ház nem azért lesz műemlék, mert mindenki megcsodálja. Ahogy a mi házunk előtt lévő orgonabokor is gyönyörű, mindenkinek tetszik, mégsem lesz ettől védett növény.

    Ismétlem, még ha műemlék is lenne, az is csak az épületet védené, nem lenne kihatással a szomszéd építkezésére. De mondok egy jobbat. Ha most hirtelen műemlékké akarja nyilváníttatni a házát és esetleg ezzel a szomszéd építkezése ellehetetlenül, akkor a szomszéd kárigénnyel léphet fel: hiszen eddig pénzt fektetett az ingatlan megvételébe, a tervek elkészítésébe, a telken történt tereprendezésbe. Ez már most jelenleg kb 1.5-2 millió Ft körül lehet (telekár nélkül). Ad absurdum az is előfordulhat, hogy mivel így az a ház nem épülhet fel, valamilyen szentimentális okokra hivatkozva – az apja megeskette, hogy pont ott kell építkeznie, stb – tovább növekedik az összeg.

    Maradva tisztelettel,
    Hiper

  • Budai Viktor:

    Kedves Emma!

    Jól tette, hogy megfellebezte a határozatot. Fellebbezni bármilyen olyan okból lehet, amit Ön sérelmez. Attól függetlenül, hogy valami védett-e, vagy sem, az Étv-t
    (pl. 31. § (5) bek.)és az OTÉK-et (pl. 50. § (2) bek. f) pontja) mindenkinek be kell tartani. Az előzőeg alapján egyébként az első foknak nem meggátolnia kellett volna az építési engedély kiadását, hanem egyszerűen megtagadnia, és ha bizonytalan, bármikor igénybe vehet szakértőt (attól függetlenül, hogy a HÉSZ szerint milyen védettség alatt áll).

  • Kedves Viktor!
    Előre is bocsássa meg, hogy sarkosan fogalmazok, de rossz felé néz a jurtája: hátra.
    A múlt kor értékeit meg kell ismerni és őrizni!
    Ami nem jelenti, hogy a változás alapvetően elvetendő:
    különböző korok különböző épületei állnak a városainkban.
    Remélem nem fog húsz év múlva kiállni a ‘panel-rombolás’ ellen…

    Kedves Emma!
    Bár megértem, hogy kiragadták az őrségi táj csendjéből, de nem biztos, hogy a szomszédja rossz ember, csak ott akar lakni. Hibát mindenben találhat. A tanácsom mégis az, hogy inkább barátkozzék meg a helyzettel és az új lakókkal. Hasznos dolog lesz a későbbiekben…

  • Kocsis Krisztián:

    Kis hír lengyel testvérienktől jobb híjján ide:
    http://www.napi.hu/ingatlan/elkepeszto_otlet_eltorolnek_az_epitesi_engedelyt.520104.html

    Nekik már tényleg nem kell….

  • Milánik Zsolt:

    Tisztelt Koós Úr!

    A kérdésem az lenne Önhöz, hogy az ikerházunk tetőterét szeretnénk beépíteni – szerkezeti változtatás, átalakítás nélkül.
    Ez engedélyköteles-e ilyen formában?

    Tisztelettel: M.Zs.

  • Milánik Zsolt: igen, engedélyköteles: építész és statikus közreműködése szükséges

  • Melkó Tünde:

    Tisztelt Koós Úr!
    Kertes házban lakunk,egy kisvárosban,ahol elég keskenyek a telkek.Kedves szomszédom fia kitalálta ,hogy medencét épít az udvarára,éppen a mi lakásunk fala alá.Az épületünktől kb 1 méterre,egy kb 1,5 m mély és 4×3 m-es területet ki is ásott.Fekete fóliával szeretné ki bélelni.Nagyon aggaszt a dolog!Kérem segítsen nekem!Milyen távolságra engedi a szabály az ilyen építményeket?És mit tehetünk mi ez ellen?
    Előre is köszönöm válaszát!

  • Szabó József:

    Tisztelt Koós Úr!
    A szomszéd hátsó falától párhuzamosan van egy kerítés csinálva 80cm-re. Ez mellé egy fatárolót szeretnék építeni. Pár db oszlop és egy műanyag hullámpalából álló tető. Elvileg úgy tudom, hogy a ház a telekhatárra épül, ezért is lett elhagyva 80cm a kerítésig, hogy ne kelljen beengedni a falához, hanem szabad bejárhat. Úgy tudtam nem engedély köteles, ha nincs oldala, de most ő feljelentéssel fenyeget, mert szerinte azt oda nem lehet. Értelmesen nem lehet vele tárgyalni, mert idegrendszeri problémák miatt van leszázalékolva, tegnap is a kerítést rángatta, hogy “gyertek ki ro….”
    Nem tudom mi tévő legyek és hogy van-e félnivalónk.
    Véleményét előre is Köszönöm!

  • Melkó Tünde:

    a jogszabály szerint:”50,0 m3 -nél nagyobb térfogatú vagy 1,0 m-nél mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése” bejelentés kötelezett (forrás:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700037.OTM 1. sz. melléklet).
    a bejelentés során a szomszédokat értesiteni szükséges, a terveken pedig fel kell tüntetni, hová és mekkora medence készül. Egy alápincézetlen épület mellé is csak úgy lehet medencét építeni, ha az a ház alapozását kedvezőtlenül befolyásolja (ezért is kell terv).

  • Szabó József:
    az “idegrendszeri problémák” esetleges megléte nem írja fölül a vonatkozó jogszabályokat. az építési osztályon meg kell tudakolni, hogy az adott területen mi építhető, a telek mekkora %-a építhető be. ha másért nem, a tűztávolság miatt (ez fatároló esetén különösen fontos) egészen biztosan nem építheti ennyire közel a szomszédhoz. adott esetben persze akár össze is épülhet két épület, de akkor tűzfallal kell elválasztani őket.
    javaslom az építési osztály mielőbbi felkeresését.

  • Szabó József:

    Koós Miklós:
    Felkerestem, lebontottam :(
    Az “idegrendszeri problémákat” csak azért írtam, mert felidegesített a modora.
    Lehetett volna ezt nyugodt körülmények között is letisztázni.
    Nem gondoltam volna, hogy a magyar nép keze ennyire meg van kötve építkezés terén.
    Egy másik kérdésem lenne:
    Elő tetőt azt olvasom, hogy 1.5m-ig lehet építeni, ami még nem számít bele a beépíthetőségbe és nem jár kötelezettséggel. Viszont azt nem írják sehol, hogy milyen hosszan lehet a ház elé építeni, vagy mekkora a maximális mérete.
    Eddigi és jövőbeli segítségét KÖSZÖNÖM!!!

  • Szabó József:
    az előtető (ha nincs oszloppal alátámasztva) valóban 1,5 m mélységig nem számít bele a beépítettségbe, viszont minden másba beleszámít, pl. elő, oldal és hátsókertbe sem nyúlhat be. Mérete (hossza) nincs maximálva

  • Berci:

    S.O.S. Építkezek, tegnap kijöttek a polgármesteri hiv. építési osztályáról és “kiszurták”, hogy a fa födémbe acéltartógerenda helyett, ami a tervrajzon van vasbeton gerenda épült, aminek ugyan az a funkciója teherbírása, -előtte statikát készítettem- statikája. A változtatása oka, hogy sok vezeték megy a ház előtt így ezt láttuk jobbnak.Építés vezető nem látott benne problémát. A ellenőr nem tudta, hogy mennyi lesz a bírság jogszabály szerint 90.000 ft/m és ez csökkenhet./még csak a fedélszék áll ez az emeleten történt./
    Tehát mivel nem jelentettük a változást most fizetni kell, így nehéz lesz anyagilag bírni az építkzést Érthetetlen a gerenda ott van funkció statika ok,mégis gond? Önök szerint tudtuk-e valamivel érvelni, lehet-e büntetést csökkenteni.
    Köszönöm!

  • Berci:
    az acélgerendának és a vb gerendának valóban ua. a statikai modellje, de a teherbírási adatok nem. A statikának nem az a célja, hogy a statikai rendszert leirja (pl. kéttámaszú tartó, pontszerű terheléssel….), hanem igazolja, hogy az adott méretű, adott anyagú és teherbírású szerkezet megfelel-e, amit a statikus számítással ellenőriz. Ha ez annak idején elkészült acélgerendára, akkor nyilván ez most nem lesz jó vb. gerendára. Bár az engedélyhez nem kell a számítást mellékelni, az alkalmazott anyagokat és azok szerkezeti tulajdonságait igen.

    az építési vezetőnek ezt tudnia kellett volna.

    Nyilván azonnal produkálni kell egy olyan statikai – most már számítással dokumentált – véleményt, mely igazolja a vb. gerenda teherbírását.

  • Berci:

    Tisztelt Koós Miklós!

    Köszönöm gyors válaszát, nehéz napokat élünk át.
    Az e-mailem biztos nem volt pontos, de kész volt a statikánk a vb
    gerendára is,mielőtt megcsináltuk volna a szerint építettük .
    Az építésvezetőnk azt mondta, hogy kiviteli tervnek minősül a statikai terv nem kell bejelenteni, a hivatalban meg azt mondják, szerkezeti változás, és lehet, hogy jól tettük, hogy vb tettünk be, de a tervrajzon acéltartó van. A tervező azt mondja ő nem statikus csak berajzolta, hogy oda kell valami tartószerkezet statikával,most acéltartót írt, de írhatott volna vb is, majd csináltatunk statikát amikor aktuális, épengedélyhez nem kellett rá statika. A statikus azt mondja, hogy a vb gerendánk szerinte rendben vannak.
    Újabb gond, hogy nem elég hogy 6m és 7,5m hosszú vb gerendákért a büntetés 90e Ft/fm, de felmerült, hogy a nem megvalósult acéltartók miatt is büntethetnek, most gondolkodnak a bírságon nekem megadták a jogszabályt, hogy tájékozódjam.

    Köszönöm a segítséget!
    Berci

  • imola terek:

    Tisztelt Koos Ur!

    Az a kerdesem, hogy epithetek-e fedett fa kerti perbolat vagy mas jellegu arnyekolot a 6 lakasos tarsashazi nyaraloreszem ele, ha a tulajdonosok szavazati aranya 5 igen, 1 nem.Koszonom szives valaszat.

  • imola terek: ezt a kérdést a társasház alapító okirata szabályozza/rögzíti, ami a szavazati arányokat is kell, hogy tartalmazza

  • Adrienn:

    Tisztelt Koós úr!

    Segítségét szeretném kérni a következő ügyben.

    A mellettünk lévő üres telekre kb:1 éve építkeztek, addig üresen állt. A bal oldali kerítést,ami elvileg a szomszéd kerítése mi csináltuk meg 25 évvel ezelőtt,mert az előző tulajdonost nem lehetett rá kötelezni.
    A kérdésem az lenne,hogy akkor most kié a kerítés ,mert a szomszéd OSB lapot akar felrakni végig a kerítésre. Az Önkormányzatban sem tudtak egyértelmű választ adni.
    Azt mondták,hogy tanú kell rá,hogy mi építettük,de ha a szomszéd telkén van teljes terjedelmében,akkor az övé. Tehát,akkor mi nem szólhatunk bele,hogy mit rak oda?

    Segítségét előre is köszönöm.

    Adrienn

  • Adrienn:
    szemben állva a telekkel a jobb oldali kerítés mindig az adott telek tulajdonosáé, pontosabban az ő ketelezettsége, azt megépíteni és karbantartani. Az, hogy miből építi meg, országosan nincs szabályozva, lehet áttört, lehet tömör és max. 2,5 m magas. a helyi előírások ettől lehetnek szigorúbbak. Ha a kerítés valóban az ő területére esik . ami gyakran előfordul, akkor azt csinál vele, amit akar. ha nem, mellé felhúzhat bármit.

  • B. András:

    Seven:
    Csak a garázs területe van albetétben, azis a közös helyrajzi számú társasház területén.Gondolom,hogy olyan elöjogokat szeretne biztosítani magának,hogy a garás bejárata elötti teret is használhassa a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül.Csak arra van joga,ha többi tulajdonostól MEGVÁSÁROLTA A GARÁZS TERÜLETÉT,hogy az út használatával be- illetve kiáljon a garázsából.Arra nincs ,hogy a garázsba is áll egy autó és a MÁSIKKAL pedig szeretne a garázs elött parkolni a TÖBBI TULAJDONOS ÁLLTAL LÉTESÍTETT KÚT TETEJÉN!!!Ne feledkezzen el arról sem,hogy Ön esetlegesen igyis használja az AUTÓVAL NEMM RENDELKZŐ TULAJDONOSK KÖZÖS TULAJDONOSÍ HÁNYADÁT.Vannak ilyen élésködő fajták,hogy azt képzelik,hogy neki tellett autóra akkor a TÖBBINEK KUSS.És ezek általában a JEGYZŐVEL is joban vannak és ha kell akár,még a rendezési tervet is megváltoztatják EGY ÖNKORMÁNYZETI HATÁROZATTAL ,MINT AHOGY AZ ÉN esetemben tették.Hrsz:8847.

  • Tóbik Helga:

    Tisztelt Koós úr!
    Én egy olyan társasházban lakom, amiben kiépített gyűjtőkémények találhatók és a lakások egyedi fűtésrendszerrel vannak ellátva, amit a lakók választhattak meg, hogy gáz, villany vagy fatüzelés legyen. A társasház építésekor a lakások úgy lettek kialakítva és átadva, hogy cserépkályhával vagy olajkályhával voltak felszerelve. A mai napig is van aki csak fa tüzelésű fűtőberendezéssel rendelkezik. Minden évben fizetve lett a Kéményseprő vállalat felé a meghatározott díjak és az idén felülvizsgálták, kitakarították a kéményeket az épületekben. A vizsgálat során több problémát is felfedeztek tűz és életveszélyesnek nyilvánították a kéményrendszereket. A közös képviselő a Kéményseprő vállat felé tartalék kéményként jelentette le a társasházak kéményrendszerét. A lakóközösség évekre visszamenőleg használta a kéményeket az égéstermékek elvezetésére bár arról tudomásom nincs, hogy a Kéményseprő vállalat bármikor is kitakarította vagy felülvizsgálta volna a füstrendszer. Amikor megkérdeztük a közös képviselő, hogy mikor kezdődnek el a javítási munkálatok azt felelte, hogy jövőre és mindenki oldja meg a lakása fűtését úgy ahogy akarja. Nekem az lenne a kérdésem, hogy a közös képviselőnek mikorra kötelessége kijavítani a kényrendszert ha vannak olyan lakók akiknek nincs más alternatív tüzelési rendszer kiépítve a lakásában csak a fatüzelés? A tartalék kéményekre milyen szabályozások vonatkoznak? A tartalék kémények használhatóak e az égéstermékek elvezetésére? A Kéményseprő vállalat a felülvizsgálatról elkészült jegyzőkönyvet milyen hatóság felé kell megküldenie? A hatóság szabhat e határidőt a feltárt hibák kijavítására? Ha igen és ennek ellenére a hiba elhárítása nem történik meg szabhat e ki bírságot és ennek terhe kit kötelez tekintettel arra, hogy a kémények az alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdont képeznek? A kötelezettségek elmulasztása (határidő elmulasztása, javítási munkálatok el nem végzése) kizárólag a közös képviselőt fogják terhelni? A kérdésekhez tartozó törvényi hivatkozás is érdekelne.

    Segítségét előre is köszönöm.

    Tisztelettel Tóbik Helga!

  • B. András:

    Tobik Helga részére!
    Milye okos tetszik most lenni.Akkor kellett volna igy okoskodni,mikor elkezdett sok pénzes TULAJDONOSTÁRS egyedi kéményeket épitaeni,hogy a TÁRSASHÁZ Kőzgyülési HATÁROZATOT HOZ a TÁRSASHÁZ KÉMÉNYEINEK EGYSÉGES RENDSZERÜ KIALAKITÁSÁRA!Úgyani a Közös Képviselő NEM INTÉZKEDHET SAJÁT és az ÖN szakála érdekében ÖNÁLLOAN!!!Az ÉLETVESZÉLYES KÉMÉNYEK LEBONTÁSÁT pedig a JEGYZŐNEK azonnali hatállyal EL KELLENE RENDELNI(de ha protekciojuk van akkor megusszák egy birsággal).Előre rendezni kellett volna az ÉPTÉSI JOGOSULTSÁGOT (tulajdonviszonyokat a közös területből)és figyelembevenni,hogy nembiztos,hogy mindenkinek van pénze a legdrágább FÜTÉSIRENSZER KORSZERÜSITÉSRE!!Javaslom,hogy keressék meg a TERMOMENT-kéményseprő Kft.-t,ők megoldják a kivitelezést is és SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGADJÁK az ÁLTALUK LÉTESÍTETT KÉMÉNYEKRE a HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT IS!!!

  • Tóbik Helga:

    Tisztelt B.András amikor ezek a házak épültek én még nem is éltem és az itt lakók sem mert kb. 60 évesek a lakótömbök így elég nehéz lett volna tiltakozni a kialakításuk miatt. Nem okoskodásnak szántam a levelemet ahogy ön fogalmazott hanem egy problémára szeretnék megfelelő megoldást találni és mivel nem értek a kéményekhez ezért próbálok segítséget kérni. De úgy veszem észre ön ha már nem tud segíteni inkább sértegeti az ilyen fórumokhoz fordulókat. Tudja nem mindenki műszaki ember!!! Nekünk nem az a célunk, hogy lebontsák a kéményeket mert vannak lakók akik nem rendelkeznek olyan anyagi fedezettel ami elég lenne a fűtés korszerűsítésére. Sajnos nincs protekciónk és már nem is a jegyző hatáskörébe tartozik hanem a Katasztrófavédelem jár el az ilyen ügyekben.

    Tisztelettel Tóbik Helga!

  • Tóbik Helga:

    B. András: Tisztelt B. András amikor ezek a lakótömbök épültek és átadásra kerültek a nagy többségünk akik itt élnek még nem is születtünk meg mert kb.60-70 évvel ezelőtt készültek és kerültek átadásra. Így elég nehezen tudtunk volna tiltakozni a kémény kialakítása miatt. Nem okoskodásnak szántam a levelemet ahogy ön fogalmazott hanem egy nagy problémára próbálok megoldást találni. Nincs protekciónk és nem is a jegyző hatáskörébe tartozik az ilyen ügyek intézése hanem a Katasztrófavédelem jár el 2012. áprilisától. Nekünk pont az a célunk, hogy újítsák fel a kéményrendszereket mert nem minden lakónak van pénze a fűtés korszerűsítésére. Ezért a levele utolsó részében leírtakat köszönöm.

    Tisztelettel Tóbik Helga!

  • Tóbik Helga: a közös képviselő nevében van, hogy KÖZÖS, ergo ő nem mehet szemben a lakók szándékával. Ha mágis, le kell váltani. A lényeg, hogy ugyanabba a kéménybe csak egyforma tüzelőberendezés köthető be. a kéményseprők egyben hatóságok is, igy nincs felettes hatóságuk, aki őket véleményezné

  • B. András:

    Tobik Helga:A gyüjtökémények kiváltására pályázat alapján ÁLLAMI TÁMOGATÁST lehet igényelni.És az ÉPÍTÉSI JOGOSULTSÁGOT az ÚJ KÉMÉNYRENDSZER épitése elött is előre rendezni kell,mert a TÁRSASHÁZAK esetén az KÖZÖS TULAJDONNAK SZÁMIT.Hiába 60-70 éve épült az épület,de a TÁRSASHÁZNAK kell leni ALAPITÓ OKIRATÁNAK és SZERVEZETI MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK.És mindezt azért irtam le önnek mert a mi társasházunkban a TERMOMENT KÉMÉNYSEPRŐ Kft.úgy oldotta meg a problémát,hogy a gyüjtőkéménnyel közös légtérben lévő GRAVITÁCIOS SZELLŐZŐKET vette igénybe KÉMÉNYÉPITÉS CÉLJÁBÓL azok részére akik FÜTÉSKORSZERÜSITÉST HAJTOTTAK VÉGRE és a TÖBBI LAKÁSBA ezzel ÉLETVESZÉLYES LÉGZÁRÁST idéztek elő ,mert megszünteték a GRAVITÁCIOS SZELLŐZÉS LEHETŐSÉGÉT.És mindemellett a megmaradt szellőzőkön ,mivel egy légtérben vannak ÁRAMLIK VISSZA a CO az ellenszivás hatására.És KÉMÉNYSEPRŐ HATOSÁG végezte a KIVITELEZÉST és SAJÁT HATÁSKÖRBEN ADTA MEG A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT melyett feljelentésemre a KATASZTRÓFAVÉDELEM IS RENDBEN TALÁLT(pedig még aztis leirták,hogy nincs meg a szintenkénti légzárás ,mert a szellőzők mellett a fődémben szabad falszakasz látható)és az ÉGÉSZTERMÉK ELVEZETŐ KÜLSŐ BURKOLATA csak az eddig szellőzőként használt betonelemekre van ráhelyezve és mellette rés található.És ennek hatására CSALÁDOMBAN SULYOS KÖVETKEZMÉNYE LETT!!!És az ORSZÁGBAN NINCS OLYAN HATÓSÁG és IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS mely még a FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOM ALAPJÁN JÁRÓ BIZTOSÍTÁSI DÍJAM KIFIZETÉSÉT ELRENDELNÉ!!!Úgyhogy azér irtam le az észrevételeimet,hogy MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKRE SZÁMITHATNAK!!!A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKEMBER még aztsem tudta,hogy mit jelent az ,hogy -FÉMSZERELT-!!!

  • Hiper:

    B. András:

    Kedves András! Jogilag ugyan nem tudok ehhez hozzászólni, de ha lehet, akkor ne nagybetűzzön pepitában, mert egy kissé olvashatatlan a hozzászólása, pedig hasznos lenne. (A csupa nagybetű amúgy a kiabálás jele az interneten)

    Köszönöm

  • Tóbik Helga:

    Tisztelt B. András!
    Köszönöm szépen a felvilágosítást és a segítséget végre tudom, hogy mi is várhat ránk ebben az esetben.
    Tisztelettel Tóbik Helga!

  • M:

    B. András:
    – Te, Áron, az én kecském is beteg lett, mit adtál a tiednek?
    – Terpentint.

    – Na, Áron, megdöglött a kecském.
    – Az enyém is.

    Bocsánat, de nem érte. Miért ajánlja azt a céget másoknak, amelyik a családtagjának életét veszélyeztette szakszerűtlen munkájával??

  • M:

    B. András:
    – Te, Áron, az én kecském is beteg lett, mit adtál a tiednek?
    – Terpentint.

    – Na, Áron, megdöglött a kecském.
    – Az enyém is.

    Bocsánat, de nem értem. Miért ajánlja azt a céget másoknak, amelyik a családtagjának életét veszélyeztette szakszerűtlen munkájával??

  • B. András:

    M: részére
    Nemtudom ha e TE feleséged is belehalt volna mások felelötlenségébe és haszonszerzésébe .Akkor baszogathatnád a kecskédet!!!
    Mert az a cég úgy müködik ahogy nemvolna szabad.ha ennyire rövid a felfogásod ,elmagyarázom:A TERMOMENT=kéményseprő vállalat(hatóság),amely fusiban végez kéményépítést a társasházak gravitácios szellőzőibe-kibéleléssel-elzárva a többi lakás szellőzői lehetöségét.Majd ők adnak hozzá használatba vételi engedélyt a jegyző úr közremüködésével(mert ő az ép.hat.vezetője)
    Érted már?
    Pont azért ajángatom,hogy az ilyen gyengeelméjü fazonok is rájöjenek,hogy miképen müködik KORRUPCIO a hatóságoknál és nemszámit az ember élet sem,csak az a lényeg hogy egy horgyanyzot csövet bedugnak a szellőzöbe és a PROTEKCIÓVAL rendelkezőknek megoldható a fütéskorszerüsítés és nem számit,hogy a többi tulajdonossal mi lessz.
    ÉRTED MÁR???

  • B. András:

    Hiper részére.
    Igy igaz a nagybetüzéssel kiabálásként szeretném felhivni a figyelmet a HATOSÁGI korrupcios tevékenységekre ami zajlik az országban.A becsületes törvénytisztelő emberek pedig szenvednek attól,hogy ők semit nem tudnak elérni,mert minden HATÓSÁG a büntetésből szeretne megélni,de intézkedni egyiksem hajlandó.Mindez a korrupció müködik:rendörség+Épitési hatóságok+kéményseprő+katasztrófavédelem+tűzoltoság+ügyészség+bíróság,legalsóbb szintjétől a legmagasabb kőzjógi méltoságokig.Mind végigjártam,de a holló a hollónak nem vájja ki a szemét.Szoval ha a kis ember jogai kerülnek szóba akkor teljes az összefogás,hogy eltiporják.Ilyen egyszerü az eset,mert a Megyei bíróság feleségének+apósának a hamisított okiratokkal történő tulajdonszerzése áll a háttérben és igy még a KURIA sem hajlandó felülvizsgálatot elrendelni.Csupán csak tájékoztatni szeretnék arról,hogy 10 éve hogy járom a poklok poklát és ,hogy más ne kerüljön ilyen helyzetbe.

  • Tné Enci:

    Kocsis Krisztián:
    Gondolom ennyire nem engedékenyek ott se…
    Kis hazánkba ez nem jó ötlet. Mindenki mindent építene. Talajviszonyokat nem venné figyelembe, hogy pl az a ” föld ” csak földszintes épületet bírna. Ahol én lakok az egyik helyre emeleteseket akartak építeni. Talajpróba stb, kiderült csak a családit biri el ;) Csak azt építettek.
    Én annak örülnék ha a ” külterületre ” a telek 6 % át mindenféle kekeckedés nélkül be lehetne építeni.
    Mi esetünkbe kb 42 m2 lenne szó. ( álmodik a nyomor )

  • Danta:

    Tisztelt Koós Miklós!

    Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi építmények beleszámítanak-e a telek beépítettségébe illetve engedély vagy bejelentéskötelesek-e:
    – 9 nm-es kukatároló helyiség (két oldala téglából megépült és féltető lenne rajta)
    – 14 nm-es tároló (L alakú ház mellett lenne két oldala a hát két fala ide kerülne egy féltető és a másik két oldala fából lenne megoldva)
    – 24 nm-es pergola a terasz előtt (ez külön lábakon állna és nem rögzítenék a ház falához csak közvetlenül a ház mellett lenne két láb)

    Köszönettel: Danta

  • Danta:
    az anyag és a szerkezeti megoldás mellékes, ha van teteje, beleszámít a beépítettségbe

  • Csuri:

    Kedves Miklós!

    Az OTÉK 1.sz. mellékletét olvasva a 13.pont szerint nem szükséges építési engedély, csak bejelentés “az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építéséhez”.
    – Milyen jellegű építmény építhető ez alapján?
    – A fentiek szerint egy mosdó/zuhany/wc, terménymosó, terménytározó, szerszámtároló megjelölésű helységekkel rendelkező bruttó 49,9 m2-es 2,5 m építménymagasságú építmény megépíthető-e az építési helyen belül, ha nem éri el a beépítési %-ot? (HÜ-I /hétvégiházas üdülő/ övezet, ~720 m2, beép:10%, ép.mag:4,5m. jelenleg beépítetlen. A HÉSZ szerint épeng-et csak teljes közmű után lehetne /15 éve várjuk…/, viszont a tulajdonomat szeretném normálisan használni.)

    Köszönettel: Csuri

  • Hamza Zoltán:

    Tisztelt Miklós!

    Segítséget szeretnék kérni. A szomszédom a mi építési oldalunk felől, a házunktól kb 1 méterre létesített egy tavat, ami kb 8 köbméter, és 1,5 m mély. Az összes esővizét belevezeti, ha nagy eső van, a tó vize átfolyik felénk, mert a terület felénk lejt. Kicsit aggasztó, és ráadásul hamarosan szeretnénk a házunk mögé pincés garázst építeni(természetesen hivatalosan, engedéllyel) ami szintén 1 méterre lesz az ő remekművétől. Csak laikusként gondoltam, hogy ez nem lehetséges így. Mit lehet tenni? Válaszát előre is köszönöm.

  • horvath katalin:

    Tisztelt Koos Miklos!
    azutan érdeklődnék hogy a szomszéd engedély nélkül épitett egy kb 20-30 négyzetméteres garàzst, a tető àtlog hozzànk! A kert nagy része àrnyékban van tőle! Kérdésem hol tudok bejelentést tenni névtelenül?

  • Hiper:

    horvath katalin: A helyi építési hatóságnál lehet kérni a felülvizsgálatot. Ha jóban vagy a szomszéddal, akkor először próbáld meg megbeszélni vele.

  • Csuri:
    a fenti felsorolású funkciók telepíthetőek.

  • Hamza Zoltán:
    általános szabály, hogy csak olyan építhető, aminek nincsen káros hatása pl. a szomszédokra nézve., így pl. NEM folyhat át a tó víze, még eső esetén sem, annak elfolyását a létesitőnek telken belül kell megoldania. Ha nem igy tesz, jogszabályt sért..

  • horvath katalin:
    az árnyékvetésért még nem lehet elmarasztalni a szomszédot, viszont azért igen, ha 1. építési engedély nélkül épített garázst, 2. nem oda építette, ahová a helyi szabályozás megengedi 3. ha ezzel túllép valamilyen beépítési százalékot, 4. nem tartotta be a tűztávolságra vonatkozó előírást.
    Mivel ez csak Önt sérti, nem sok értelme van a NÉVTELEN feljelentésnek

  • Csuri:

    Kedves Miklós!

    Köszönöm válaszát! Továbbgondolva még egy kérdésem lenne ebben a témában.
    Van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy mennyi nem “emberi tartózkodásra szolgáló építményt” lehet építeni egy telekre, ha a HÉSZ-ben ez található:
    “Az övezetben új épület szabadonállóan helyezhető el, amennyiben a telek a minimális telekterületet és szélességet eléri. A beépíthető terület több tömegben is megvalósítható.”
    Tehát például egy 1000 m2-es 20%-ban beépíthető telekre építhetnék-e építési engedély nélkül, csak bejelentve 5 db 40 m2-es nem emberi tartózkodásra szolgáló melléképület az építési helyen belül?

    Köszönettel: Csuri

  • Tné Enci:

    Tisztelt Miklós!
    Újból kérdeznék, több dolgot is.
    Az eredeti építési engedélyen szerepel ” valamilyen ” féltető, ami fa lábakon áll. Kilehet váltani tégla lábra? Vagyis egy nyitott verandát szeretnénk. Az eredeti méretnek megfelelően.
    A ház tető lejjebb nyúlik és a tető faoszlopokkal van alátámasztva. Alpesi tetőnek is nevezik azt hiszem. ( ez áll a rajzon )
    Mi már úgy vettük, hogy ez a tető nem úgy nyúlik le mint a rajzon, és vasoszlopokon áll a féltető, amit el szeretnénk bontani. Ehhez se kell semmilyen engedély? Csupán az eredetit szeretnénk követni.. ( szerintem az átvétel után kreálták ezt a bizonyos féltetőt )
    A rajzon a padlásnál szerepel egy ablak, ami szintén nagyon rossz állapotban van. Utcafrontra néz. Lehet nagyobbra cserélni? Kb ajtó méretűre szeretnénk, és egy teljesen nyitott erkély is jól jönne, ami kb 80 széles X 200 hosszú lenne. És persze valami korláttal. Mint sok társasháznál is van ilyen erkély, kilépő. 50 széles X 90 magas most kb. az ablak.
    70 széles X 180 magasra cserélnénk. Ez is felújítás / nyílászárócserének felel meg, vagy kell engedélyeztetni? Nem lenne féltető ( el se férne ).
    Ház végén van egy szintén féltető, esőbeállónak is lehetne nevezni. Udvar felől teljesen nyitott. Eléggé rossz állapotba van. Lebontanánk, szabad ide hasonló méretűt építeni, alap nélkül?
    Hullámpala fallal, és szintén műanyag hullámlemez lejtős tetővel, alap nélkül, az milyen ” épületnek ” számít? Bele kell számolni a terület / % beépíthetőségbe?
    Mivel ezt is bármikor el lehet bontani.

  • Bucholcz László:

    Tisztelt Koós Miklós!

    A segítségét kérném két témában.
    Az első: iker házat vásároltunk. Amikor a szomszéddal jó visznyban voltunk megengedtük, hogy bővítse házát (amira régebben volt építési engedély, de az építkezés kezdetekor már nem volt érvényes), cserébe megígérte, a teraszának egy részét elkeríti, hogy onnan ne lehessen átlátni a mi teraszunkra. Az egyezségünket megszegte, de sajnos nem tudjuk bizonyítani, az építkezéskor nem volt érvényes az engedély.
    Az engedélyt azelőtt bocsátották ki, mielőtt megvásároltuk az ikerházat. A tulajdonosváltás nem befolyásolja az építési engedélyt? Nekünk nem kellett volna írásban beleegyeznünk az építkezésébe?

    A másik: előbb említett szomszédunk kerti pavilonokat kezdett építeni (ami nagyon elcsúfítja a kilátást, leginkább diszóólra emlékeztet).
    Tekintettel arra, hogy osztatlan közös tulajdonban van a telek és csökkenti a zöldterületet, nem lett volna szükség az engedélyünkre?
    Az építmény egyébként már valószínűleg amúgy is túllépte a telek beépíthetőségét.

    Válaszát előre is köszönöm.

    Tisztelettel:

    Bucholcz László

  • Török Lajos:

    Tisztelt Koós úr!hátsó kertrészben szeretnék építeni egy 25 négyzetméteres deszka ólat pala tetővel kell építési eng.

  • Tné Enci:

    Nem kapunk választ, szabad tudni mi az oka?
    Köszönöm Enci

  • Tné Enci: elnézést, a rendszer nem küldött értesitést nekem.
    A beépíthetőség és az engedélykötelezettség szempontjából semmilyen jelentősége sincs, hogy milyen anyagból készült. Ha fedett, akkor beleszámít a telek beépített területébE (fedett terasz, kerti pavilon…stb)

    A tetőtérbe tervezett átalakítások építés engedély kötelesek.

  • Bucholcz László:
    az építési lehetőségeket és kötelezettségeket nem a szomszédsági megegyezések döntik el, hanem a területre vonatkozó építési szabályok, pontosan olyan okok miatt, mint amikor valaki eladja a telkét, házát. teljesen mindegy, hogy a szomszédok mivel állapodnak meg, az nem lehet ellentétes a jogszabályokban leirtakkal. Az más kérdés, hogy a közvetlen szomszédnak lehet fellebbezni egy tervezett építkezés miatt, de az ENGEDÉLYE nem kell hozzá. Fellebbezni is csak olyasmi miatt lehet, ami jogszabályba ütközik vagy más méltánylást érdemlő okból

  • Tné Enci:

    Köszönöm a választ.

  • Tisztelt Koós Úr,
    Két rövid és érthető kérdést próbálok feltenni :)
    1. Szomszéd felöli homlokzati szigeteléshez be kell jutnom a szomszéd területére. Kell a bejutásért kártalanítanom (csak azért, hogy bemegyek kell kártalanítanom pl. zavarás miatt stb.) vagy csak az okozott kár miatt jár a kártalanítás?

    2. a szomszéd és a mi házunk közötti kb. 10 méteres részt a szomszéd egy féltetővel beépítette, de a 60cm-t elhagyta csepegőnek. A tűzvédelmi szabályzat szerint mi a minimális tűzvédelmi távolság? Ha ennek nem felel meg le lehet bontatni (nádból van az oldala).

    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
    Üdv: Dr Wald

  • János:

    Tisztelt Koós úr!

    Megszeretném Önt kérni,hogy válaszoljon az én problémámra,amennyiben tud.
    Kertes családi házban lakom és az alsó szomszédomról lenne szó,aki a telekhatárra építette házát.2001.02.28-án kapta meg a lakhatási engedélyét és az alsó szintre beépített 6db szellőzőablakot.Tároló,tisztálkodó,főzőhelyiség és illemhelyekre.Ezek mérete nem haladja meg a 0,4m2 és mindegyik helyiségen 1db található,de van egy mosókonyha és hát erre is rákerült a szellőzőnyílás.Mivel a lakhatási engedélytől számított tíz év már lejárt ezek szerint nem is reklamálhatok!?Ez év februárjában elkezdte a tetőtér beépítést,ahol a tető felület 30 foknál nagyobb szöget zár be és az én felém eső részen 5 db egyenként 1,05m2 területű tetőtéri ablak került beépítésre.A tetőtér belülről egyáltalán nincsen beépítve.Ezen ablakok a beton aljzattól számított magassága1,90m és a tetőtér átalakítása során nem történt tetőszerkezet átalakítás.Kérdésem a következő:MILYEN ÉPÍTÉSI JOGSZABÁLY SZERINT HELYEZHETTE EL EZEKET AZ ABLAKOKAT,AMIKOR A TETŐTÉREN EGYÁLTALÁN SEMMILYEN HELYISÉG NEM LETT KIALAKÍTVA ÉS ÍGY MÁR AZ ÉN FELÉM ESŐ RÉSZEN 11DB ABLAK VAN ELHELYEZVE,AMIK TERMÉSZETESEN MIND NYITHATÓAK?

    Szeretnék Önnek feltenni még egy kérdést, amennyiben lehetséges.Amennyiben szeretném meghatározni a beépített tetőtéri ablakok méreteit, pontosan milyen paramétereket kell figyelembe venni, mert azt is tanácsolták,hogy csak az ablak felület méretei határozzák meg a négyzetmétert és szerintem ez nem jó!!!

    Nagyon megköszönném,ha minél előbb kaphatnék választ Öntől a kérdésemre.

    Tisztelettel,

    János

  • János:

    a telekhatárra kerülő ablakok tekintetében valóban úgy szól a jogszabály, ahogy Ön leirta. Ez vonatkozik a tetőtérre is. Ha valaki a tetősíkra ekkora ablakokat helyezett el, akkor azt csak a jogszabály mellőzésével tehette meg.

    azonban kérdés az, hogy bár valóban jogszabályellenes, de ez Önt miben zavarja vagy korlátozza?

    a jogszabály (OTÉK 37§. (4) igy rendelkezik:

    “(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak tároló-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.”

    forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

    a jogszabály csak ablakméretről, pontosabban “nyíló felület” tesz említést, ami úgy értendő, hogy az ablakot kinyitva ekkora nyílás keletkezik.

  • Tisztelt Koós úr!

    Köszönöm a válaszát.A kérdésére szeretnék válaszolni illetve kérdezni is.Abban az esetben,amikor mind a 11 szellőző ablak ki van nyitva,de főleg a tetőtériek,akkor az embernek milyen magán élete lehet,ha pontosan rá lehet látni a mi előszobánkra és az ember már a saját udvarában sem fogadhat vendégeket,mert a szomszéd még a légy zümmögését is hallhatja.Vagyis úgy érezzük magunkat,mintha az egész házunk be lenne kamerázva a szomszéd részéről,hiszen a két épület között mind összesen 8m van.Nem beszélve arról,hogy nincs az a vevő,aki a mi házunkat megvenné,hiszen a szomszédból bármikor, bármely időpontban zsivaj és leskelődés esete áll fenn(amit amúgy is szeretnek).Már volt próbálkozásunk a ház eladásával,de emiatt a dolog kudarcba fulladt.A pontosítás végett a tetőtéri ablakok beépítése idén februárban történtek meg.Engem úgy informáltak ismerősök,hogy elsődlegesen a helyiségeket kellett volna kialakítani és úgy beépíteni a szellőző nyílásokat,abban a méretben,amit ön is leírt?
    A kérdésem a következő lenne:Amennyiben a tetőtérben még nincsenek kialakítva a helyiségek,melyik az az építési szabály,amelyik engedélyezi a tetőtéri ablakok ilyen formában történő beépítését?Hiszen közben lehet,hogy nem is lesznek kialakítva azok a helyiségek a tetőtérben amire a szabály vonatkozik,hanem például hálószobák lesznek és nem kell építési engedély sem ?!Amúgy nagyon kíváncsi volnék és megnyugodnék,ha valaki tudna nekem az országban mutatni egy ugyanilyen helyzetet,ahol a közvetlen szomszéd felé 11db nyílászáró került volna beépítésre.Nekem például csak 1db van az is 0,2m2-es a tisztálkodó helyiségben,mert nem mertem volna többet feltenni a jó szomszédi viszony ápolása végett.

    Tisztelettel várom válaszát:János

  • a jogszabály mellékhelyiséget és ablakméretet határoz meg, de mint tudjuk, a jogszabályok nem képesek lekövetni minden valós helyzetet/történést, mi több emberi rosszindulatot vagy éppen paranoiát.
    Igy az sincs meghatározva, hogy hány db 0,4 m2-es ablak nyilhat a szomszédba. mellesleg szerencsére, mert akkor egyeseknek az volna a baj, hogy miért csak mondjuk 6 db, amikor ő 7 db-t szeretne.

    Rossz szomszédság, török átok ….

    Van amihez az összes építési előírás is kevés.

    Én az ön helyében a szomszéd ablakától 1 méterre felhúznék egy (sövény/palánk/… falat, melynek a szomszéd ablakmagasságában áttetszó, de nem átlátszó hullámlemezt helyeznék el függőlegesen. A szomszédnak megmaradna a szellőzése, a bevilágítása, de nem tudna belátni.

  • Kovács István:

    Tisztelt Koós úr!
    Azt szeretném kideríteni, hogy egy 11,5 m széles telekre milyen széles házat lehet a bal oldali telekhatárra építeni. A jobboldali határon helyezkedik el a szomszéd háza.
    Tehát, mekkora távolságot kell hagynom a jobboldali szomszédtól?

    Köszönettel:
    Kovács István

  • szi123:

    T. Koós Úr!

    Költözés előtt állunk egy 4 emelet társasház 4. emeletére. Mivel erkélyünk van és az erkély nem fedett, készítettünk rá egy elő-tetőt, hogy az eső, hó ne essen be. A mi erkélysorunk alatt, a földszinten (egyedi sajátosság nem minden lépcsőháznál) egy nagy, előkertes, lekerített “terasz” van, mely nem fedett, a tulajdonos nem csináltatta meg (a legtöbb helyen félig, vagy egészben tető alá viszik. A szomszéd feljött és szólt, hogy szabályzat írja elő, hogy nem rakhatunk fel ilyet, csak hófogóval, eresszel, stb., mert a fejére fog esni a jégcsap, hó, eső, stb. Érdeklődnék, hogy létezik e ilyen szabályzat, ha igen hol és melyik? Ill. értem én a problémáját, de az ember feltételezi, hogy hóban, esőben nem fog kint ücsörögni a teraszán, ráadásul a felette lévő első emeleti erkély aljától a földig be is van rácsozva, gondolom nem is használják a külső részét. Szíves válaszát előre is köszönöm!

  • BlackHole:

    Kovács István:

    Kedves Kovács István!

    A Helyi Építési szabályzat ad választ a kérdésére. Általában elmondható, hogy az engedélyezett építménymagasság fele szokott lenni az elhagyandó távolság, de mindenképpen a HÉSZ az irányadó.

    BH

  • Kovács István:

    BlackHole: Kedves BlackHole!

    Megnéztem a helyi (székesfehérvári) szabályzat 4. § (5) pontját, de konkrét, méterben megadott értéket nem tudtam megállapítani. A hivatkozott OTÉK 36.§ (2) három métert említ, de nem biztos, hogy jól értelmezem.
    Tudom, hogy majd a tervező (remélhetőleg) tudni fogja a pontos méretet, de előtte szeretnénk tudni, hogy milyen épületszélességgel számolhatunk.

    Közben egy újabb kérdésemre sem találom a választ. A fatüzelésű kandalló kéményét milyen messzire kell elhelyezni a külső faltól az épület belsejében? Egyáltalán, szabályozva van az épületen belül a kémény helye? A tető fölé nyúló kémény-méretmeghatározásokat ismerem.

    Köszönettel,
    K. I.

  • Tisztelt Koós úr!

    Köszönöm a válaszát,de engedjen meg egy észrevételt.Sajnos a kérdéseimre nem kaptam választ és amit Ön ajánl az egy nagyon költséges megoldás,mert kb.5 méter magas kerítést kellene építenem,hogy a tetőtéri ablakokból ne lehessen átlátni és 15-20m hosszan.Azért,mert valaki szabálytalanul építkezik,miért nem lehet lebontásra köteleztetni a tetőtéri ablakokat? A szabályt ő szegte meg nem pedig én!Itt a környezetemben mindenki rajtunk mosolyog,azért mert megengedtük nekik a 11db nyílászárót.

    T:János

  • János:
    mint azt fentebb irtam, az ablak db számát nem korlátozza az OTÉK, csak a méretét illetve azt,hogy milyen helyiségre lehet tenni (mellékhelyiség)

  • szi123:
    ha jól értem a szituációt, a fszti lakó nem azért fog megázni, mert Ön egy előtetőt épített az emeletre, hanem mert eleve fedetlen a terasza. Az emeleti vagy bármelyik szinti terasz lefedése mellesleg engedélyköteles és a társasház hozzájárulása szükséges

  • Ha 8 méterre van egymástól a kép épület, és a szomszéd háza az előírt minimális oldalkertnél nincs közelebb a telekhatárhoz, akkor üvegfalú házat is építhetett volna, nem kell hozzá az Ön engedélye. Az az ő telke, ott mindent építhet, ami szabályos. Ön meg telepíthet pl. smaragdfát (nemesített császárfa)ami 4-5 m-t is nőhet évente, 40-50 cm-es lapulevél méretű levelekkel, amik remek zöldtrágyát is adnak, óriási a CO2 megkötő képességük. A faanyag kiváló bútoralapanyag, nagyon magas 4500 kcal-ás fűtőértékkel.

  • Horváth László Attila:

    Tisztelt Koós Úr!

    Szeretném megkérdezni, hogy a kiadott építési engedélynek van-e érvényességi ideje? Mikor lehet fennmaradási és egyben használatbavételi engedélyt kiadni,annak meg kell-e felelni a hatályos jogszabályoknak /pl.OTÉK stb/és előírásoknak? Az Építési Tv. szerinti 10 éves jogvesztő határidőt, hogy kell kiszámolni és arra van-e halasztó hatályú esemény, helyzet?
    Szeged,2012.12.20.
    Tisztelettel: H.L.A.

  • Horváth László Attila:
    az építési engedély érvényessége 2 év, amit meg lehet hosszabbitani. Fennmaradásit akkor kell kérni, ha eltértek a tervtől. használatbavételkor az eredeti ép. eng. és az akkori építési előírásokat lehet számon kérni. Fennmaradásinál már a hatályos jogszabály szerint járnak el, ezért fontos, hogy eltérési szándék esetén mielőbb beadjanak egy módositást, amig nem késő (nem változnak az előírások)

  • DeMarco:

    Tisztelt Koós úr!

    Hamarosan kerítést építünk és annak részeként szeretnénk kukatárolót és fatárolót beleépíteni. Áttanulmányozva a jogszabályokat, úgy gondolom, hogy a kukatárolóval nem lesz probléma, gond nélkül beépíthető a kerítésbe, de a fatárolóban már nem vagyok biztos. Azt is nehezen tudom eldönteni, h egy fatároló az kerti építmény-e, vagy melléképület. Illetve bár csak bejelentési kötelezettségem van az építésügy felé, mivel nem engedély kötelesek, de vajon ettől még beletehetem-e az előkertbe, sőt közvetlenül a szomszéd kerítése mellé? A teleknek oldalhatáros a beépíthetősége (jobb oldalon áll a ház) és a fatároló a bal sarokba menne. Vajon ezzel nem sértem meg az előkertre vonatkozó tilalmat, a szomszédjogot és a tűzvédelmi törvényt?

  • zoto:

    Tisztelt Koós úr!

    Szeretném kikérni a véleményét:
    http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/foldig_kell_rombolniuk_a_hetvegi_hazukat/2316123/

    Itt hozzáfűzném, hogy valamilyen szinten én is bűnöző vagyok.Hogy anno nem kezdtem el az építkezést.Majd egy szétszedhető bontott szlovák nyaralóházat raktam össze átmenti jelleggel, míg összejön a pénzem.
    Aztán teltek az évek és sosem jött össze.Szerintem le is járt minden papírom, de a gond nem is ez, hanem hogy közben itt maradt ez a faház és rendbe raktam, mert ide kellett költöznöm.Nincs rá esélyem sem, hogy kiszabaduljak innen ebből a zártkertből és ebből a 30éves bontott nyaraló-faházból.
    Ön szerint ezt is lebontathatják velem.Nem kétszintes, de nagyobb, mert ilyen volt a bontott. kb 40nm szemben a max 30al, ami tudom nagyobb, de ez tényleg csak egy bontott épület ami átmenetileg került ide.Igazából megérteném ha lebontatnák velem, csak az nem értem- és most itt ne a szomszéd tehene effektre gondoljon senki- hogy mikor megkértem az engedélyt, akkor az építészem megmutatta a referenciáit az itteni zártkerteben.Mind nagyobb volt, de a lényeg hogy volt egy palota(!!!).Egy igazi órási ház.Ez a ház már olyan nagy volt, hogy le lett állítva az építéskor.A tulaj meg felhúzta ennek ellenére.Ezt negatív példának mutatta.De mondtam neki, hogy akkor hogyan van itt mégis.Azt mondta le nem bontatják ha már készen van és 1,5millióra büntették.Az nagyon nagy pénz nekem, és itt megjegyzem az én épületem 170e forint volt bontva.Mégis kifizetném ha kell hitelre ez a 1,5milliót hogy tudjak hol lakni.
    Tehát kérdezném ön szerint vajon lebontathatják/lebontják-e ezt a faházat?Vagy mi erről a véleménye, most mit tegyek ha már így alakult.Esetleg van egy lakókocsi a szomszédba… :( meg megvannak a faház 30 éves papírjai ami valamilyen féle tervrajz szerűség is egyben…

    Köszönöm, hogy elolvasta és külön megköszönném a válaszát is!

  • zoto:
    olvastam magam is a hírt, ami úgy volt tálalva, mit hogy valakik feje fölül lebontják a házát. először is a túlépítés, mindössze 1,1 %-os, de mivel itt – feltehetően zárt kert vagy mezőgazdasági terület – csak 3 % a megengedett beépítés, ezért itt ez az 1 % lényegében 30 %-os túlépítés, ami már közel sem apróság.

    A zárt kerteket és mezőgazdasági területeket NEM LAKÓÖVEZETKÉNT kívánják látni azok, akik egy terület besorolását készítik, pont úgy, ha egy kertes övezetben sem szeretne senki látni ipari tevékenységet vagy éppen disznótartást.
    ez a jogszabály. Súlyosbítja az egészet, hogy szándékosan – ismerve az előírásokat – lépték túl a beépítési mértéket. Ők is beleestek abba a hibába, hogy azért mert mások túllépték a lehetslge sparamétereket, akkor az már kvázi “elnézhető kategória” LEGFELJEBB FIZETÜNK EGY KIS BÍRSÁGOT.

    Ha a jogszerűséget elvárjuk a mindennapi életünkben másoktól, akkor magunktól is meg kell követelni, még akkor is ha ez súlyos következményekkel járhat.

    Ha az Ön háza építési engedély nélkül áll ott, akkor, ha ezt legalizálni szeretné, akkor be kell adni egy fennmaradási engdély kérelmet, de ezt csak akor kapja meg BÍRSÁGGAL EGYÜTT, ha a területre vonatkozó és az OTÉKnak megfelelő az épület és a beépítés, különben a hatóságnak joga van bontási határozatot hozni. És itt most tekintsünk el attól, hogy ki mennyire van rászorulva és mennyiért vette. Ha esetleg 10 évnél régebben áll ott a háza, akkor megúszta, mert 10 év után ez elévül.

  • Mácsai Attiláné:

    Tisztelt Koós Miklós Úr!

    A felesleges szomszédvita elkerülése végett szeretném megkérdezni Öntől a következőket:
    1. Túlépítésnek számít-e, ha a ház alapjának betonja nyúlik át a mezsgyehatáron, lehetetlenné téve a saját területünk füvesítését mintegy 20-30 cm szélességben. Az átfolyt beton fölött még a fű sem nő. Kártérítési igénnyel felléphetek-e, vagy csak a felszínen látható túlépítés számít túlépítésnek.
    2. Csapadékvíz elvezetési kötelezettsége van-e a szomszédnak hó esetére, ha a mezsgyén fél méterre átnyúlik a tető. A téli időszakban a mi gépkocsibejárónkra zúdul az olvadó hó. Esőcsatorna van a házon, de a nagy mennyiségű hó átbukik rajta, vagyis pont a házfaltól számított 1 m-re található gépkocsibejáró betoncsíkra zúdul a tetőjükről a nagy mennyiségű hó. A tető hossza 10-12 m, szélessége 5-6 m, dőlésszöge kb. 45 fokos. Kényszeríthető-e hófogó felszerelésére?
    3. Tároló építésére bejelentési kötelezettség van. A már elkészült tárolót kell-e bejelenteni, vagy építés előtt kell a tároló építésének szándékát bejelenteni? Kell-e a bejelentés tényéről a közvetlen szomszédot értesíteni (hatósági értesítés)?
    4. Építhető-e azbesztes hullámpala felhasználásával tároló?
    Szeretnék ezekben a kérdésekben tisztán látni, ezért kérem szíves válaszát.
    Tisztelettel
    Mácsai AttilánéKoós Miklós:

  • Mácsai Attiláné:
    1. alapozás sem nyúlhat át a telekhatáron, hogy ezért jár-e kártárítés, erősen kétlem
    2. a csapadékelvezetési kötelezettség természetesen a hóra is vonatkozik, miszerint hófogót kell felszerelni a tetőre, ami megakadályozza a hó lecsúszását
    3. a bejelentési kötelezettség ELŐRE kell, nem utólag és attól, hogy nem kell építési engedélyt kérni rá MINDEN jogszabálynak meg kell felelnie (oldalhatár, beépítettség, tűztávolság…stb)
    4. azbesztes hullámpala már nem létezik, ha valakinek mégis lenne ilyenje, akkor sem teheti fel, mert veszélyes hulladéknak minősül, ami azt jelenti, hogy bontáskor igazolt módon lehet még veszélyes hulladéklerakóba is elhelyeztetni

  • Mácsai Attiláné:

    Koós Miklós: Hálásan köszönöm gyors válaszát. Külön köszönöm, hogy megerősített igazságérzetemben, és hogy a törvény is választ ad a kis emberek gondjaira.
    Tisztelettel: Mácsai Attiláné

  • Adry:

    Tisztelt Koós úr!

    Szeretnék tanácsot kérni,mivel nem vagyok járatos ebben a témában:
    Mikor meglett a családi házunk volt a ház mellett 3 épület folytatólagosan,egymás mellett(egy műhely és két ól kisméretű téglából)
    A műhelyt meghagytuk,de a két ólat elbontottuk,és helyette egy gépkocsi beállót csináltunk,fa cölöpökkel és hullámpala tetővel.
    Szeretnénk ezeket ismételten elbontani és felépíteni,viszont annyi különbséggel,hogy ismét 3om helyiség lenne: műhely,tároló,garázs
    Téglából építve egymás mellett.A kérdésem az lenne milyen bejelentési kötelezettségem van? Kell hozzá építési engedély?
    Mivel a házunk az 50es években épült,és a papírok már nincsenek meg,nem tudom,hogy a régi engedélyeken mi volt és van-e ennek most valami jelentősége?
    A későbbiekben,ha a tárolóból mondjuk egy üzletet(ruházati) szeretnék,akkor mit kell tennem hozzá? Milyen engedélyekre van szükségem?
    vagy már egyből úgy jobb megépítenem,hogy üzletnek van titulálva?
    Tisztelettel

  • Kiss Mónika:

    Tisztelt Koós Úr!

    Szeretnék tanácsot kérni,mert nem tudom ,hogyan lehetne a dolgot békésen rendezni. A mamám háza egy pince soron van. Maga a ház alatt lévő pince nem az övé. Tehát maga a ház alapja és a borház része másé.Az utóbbi évben a ház egyik sarka megrepedt. Az önkormányzatnál azt mondták valószínűleg az utóbbi évek esőzése okozta. Ekkor kezdtünk el gondolkozni. A ház mögötti szomszéd és a mamám háza között kb. 1.5m van.A szomszéd épített egy elő tetőt ami hozzá ér a ház sarkához és az összes vizet rávezeti a házra,mivel nincs rajta eresz.végül is ez úgy néz ki ,hogy az elő tető a pincetetőre vezeti a vizet ami a mamám háza mögött, van és pont alatta van a borházból a pincébe levezető boltív. Elképzelhető az ,hogy ez a többletvíz okozta a repedést,vagy süllyedést? Hozzá építhet a szomszéd elő tetőt úgy a házhoz,hogy kb 2cm-van közte?Itt egy olyan gond is van ,hogy mivel a két ház közt ilyen kevés a távolság, régen a mamám belement egy olyan telek kimérésbe,hogy a kerítés a ház közepénél kezdődik ,így a ház maga a szomszéd telkére benyúlik ,vagyis a házfele ott van. Persze ez így van kimérve.Vagyis a ház + a ház felétől a telek a mamámé. A pince tető a szomszédé a borház meg több emberé. Sajnos ez régen alakult így. külön adták el a borházat és utána a fölötte lévő lakást és a telket is később mérték így ki.
    Azt is javasolták hívjunk statikust,hogy megállapítsa mi okozza s repedést. Nem tudom mit csináljunk,hogy kezdjük? A pince tulajdonosainak van beleszólásuk,vagy érdekük? Előre is köszönöm a válaszát.

  • vidéki:

    Tisztelt Koós Úr!

    Nem utcafronti kertes ház (előkertes) utcával párhuzamos főfalon ajtót cserélnék ablakra ill utcafrontra merőleges főfalon egy ajtót befalaznánk. Milyen engedély szükséges ehhez.

    Segítségét előre is köszönöm.

  • Adry:
    10 év után elévül az esetleges engedély nélküli építkezés következménye. Ha a meglévőt átalakítja, akkor azt annak jogán, hogy már ott áll 50 éve, megteheti, ha hozzá akar építeni, akkor viszont építési engedély kell kérnie. a legcélszerűbb ilyen ügyekben először az illetékes építéshatóságnál érdeklődni, mert ők tudják megmondani, hogy a JELENLEGI jogszabályok (szabályozási terv) szerint mi épithető, mennyi a telek max. beépíthetősége….stb. egy ilyen előzetes érdeklődés a legtöbb nyitott kérdést meg szokta válaszolni,

  • Kiss Mónika:
    a csapadékviz, különösen ha egy tető kapcsán koncentráltan egy bizonyos helyre folyik, akkor az minden további nélkül okozhat szerkezeti elváltozásokat, ez lehet vizesedés, az alapok megsüllyedése és az ebből következő falrepedés …. ezért magam is azt javasoltam volna, hogy egy statikust kell felkérni, nézze meg az épületet.
    A telek kitűzése miatt viszont célszerű lenne egy földmérőt megkeresni, aki össz tudja vetni a földhivatalnál lévő és a tulajdont meghatározó állapotot a valóságban találhatóval. ez sokkal inkább földrendezési és jogi kérdés, mintsem építészeti. Én viszont csak egy építész vagyok.

  • vidéki:
    amennyiben más jogszabályt nem érint és az ablakbeépítés nem jár új kiváltó vagy a meglévő megnagyobbitásával, akkor pusztán a nyilásbefelazás és a nyílászáró csere nem engedély köteles. Ajtóból ablak esetén gyakorlatilag csak egy parapet épül.

  • Adry:

    Nagyon köszönöm a válaszát! Adry

  • Mócsa János:

    Tisztelt Koós úr!

    A beépítettségi mutatóba beleszámít-e a kerti fa építményű tároló (kb. 2m magas és 6nm alapterületű)? Ha nem/igen, akkor milyen jogszabály alapján?
    Köszönöm:
    Mócsa János

  • Mócsa János:
    a beépítettségbe minden olyan is beleszámít, ami egyébként nem lenne engedélyköteles, mi több az egyéb előrások is vonatkoznak ezekre is (oldalkert…stb)

  • Róbert:

    Tisztelt Koós Úr!

    A közeljövőben tervezem ház (vagy csak telek) vásárlását. Mindenféleképpen építkeznék rá, de a HÉSZ-eket olvasva a következő “dilemmákba ütközöm”

    “A lakóépületeken csak magastető alkalmazása lehetséges, a tető hajlásszöge 30-45% között választható meg”.
    Én lapostető (zöldtető) párti vagyok.
    Építhetem-e a tetőt úgy, hogy nem a teljes alapterület felé építem a magastető részt (mondjuk csak 1 méteres szakaszon) és a többi terület fedetlen “terasz” lenne?

    “Az építési hely mélysége legfeljebb 40m.”
    Az utcafronttól a ház eleje vagy hátulja? Mondjuk én az elejére tippelek…

    “Beépítési mód oldalhatáron álló… új épületet az oldalhatártól legfeljebb 2 m távolságra kell elhelyezni.”
    Az épület alakjára sosem térnek ki, akkor egy “H” alakú házat építhetek, aminek az egyik szára az oldalhatártól 2 méterre van?

    Válaszait előre is köszönöm!

  • Róbert:
    lehet benne lapostetős rész is, de a magastetőnek kell dominálnia. Ilyenkor vagy másik telket kell keresni vagy másfajta tervezési programot kell összeállítani.

    az építési hely mélysége nekem a hátulját jelentené, az építési vonal jelöli az utcához közelebbi vonalat.

    Én a H alak helyett inkább T formában gondolkodnék, bár lehet H alakú is, akkor a H szári egy kis belső kertrészt zárnának közre.

  • Róbert:

    Koós Miklós: Köszönöm a gyors választ! És igen, a “H” forma kert felöli szárai tényleg egy belső kertrészt zárnának be :)

    És ami még felvetődött: Ha az egyik “H” szár végében egy nyitott (középen egy “lyukkal”) teraszt készítek az beleszámolódik-e az alapba, vagy csak amolyan térburkolatnak minősül?
    És ha ide a nyitott részbe egy kültéri kandallót építek, akkor annak kéménye beltér vagy kültér szabályozás alá esik – engedélyköteles-e?

  • Róbert:

    “ezt nem igazán értem. ha fedett, de oldalt nyitott teret képez, az a beépítettségbe ugyanúgy beleszámít. Ha a kandalló a lakáson kívül van, akkor az nem eng. köteles.”

    Lehet rosszul fogalmaztam :)
    Tehát, nem (csak) oldalt lenne a nyitás, hanem a tetőn is – tehát nem lenne 100%-osan fedett a terasz, hanem egy szélesebb fajta “koszorú” ölelné körbe és középen lenne a “lyuk”. És itt vetődik fel a kérdés, hogy tetőnek számit-e, ahol a terasz közepén beesik az eső. Mert a lényege kb annyi lenne ennek az építési megoldásnak, hogy a későbbiekben a “lyuk” alatt egy fát telepítenék (esetleg körbe is zárnám egy üvegparavánnal).

  • Laci:

    Tisztelt Koós Úr!

    Szeretnénk tyúkokat tartani max:10 db ( tojás miatt ).
    A telek jobb hátsó sarkában. A kérdésem az lenne hogy van-e valamiféle korlátozás a szomszéddal ill kerítéstől való távolság.

    Köszönettel
    Laci

  • Laci: Kedves Laci,
    megtisztelő, hogy kérdésével hozzám fordul, de én építész vagyok, tyúktartás ügyben nem vagyok illetékes elvtárs

  • Szilvia:

    Tisztelt Miklós!

    Egy telket szeretnénk megvásárolni egy tanyasi környezetben, amiről kiderült, hogy különleges turisztikai teleknek minősül. Építeni szeretnénk ide egy kis parasztházat, ami elképzelésünk szerint stílusában beleillene a helyi előírásoknak. Mi elsősorban hétvégi házban gondolkodunk, de a végleges kiköltözés sem kizárt. Állatokat (lovakat, csirkéket…) szeretnénk tartani.
    Abban kérem a segítségét, hogy az önkormányzaton kívül van-e más szervezet, hatóság aki felügyeli, vagy engedélyezi az építkezést.
    Merre kellene elindulni az ügyintézést illetően? Mi a járható út? Mik az önkormányzattól független előírások? Vannak-e olyan kikötések ami a turisztikához kapcsolódik (vendéglátás…stb.)?
    Mert nem feltétlenül szeretnénk vendéglátással foglalkozni.

    Válaszát tisztelettel köszönöm!

    Üdvözlettel: Szilvia

  • Szilvia:
    így látatlanban nehéz megmondani, de az építési osztályon meg tudják mondani, hogy a területre milyen előírások vonatkoznak és mely szakhatóságokhoz fogják majd elküldeni a terveket. Itt leginkább Állategészségügy, Tűzoltóság, Zöldhatóság, Környezetvédelem …

  • Csaba:

    Tisztelt Koós úr!Azt szeretném öntől kérdezni,hogy kell-e engedély ahoz,hogy az iker házam végébe,mely egy osztatlan közös telken van építhetek-e teraszt,amely alá egy kazánházat szeretnék,mivel a mostani 1,5 m2-es így csak egy talicska fa fér be.Ezt szeretném kibővíteni egy 25-30 m2-re egyébként a lakás szintje,amely a terasz szintje is lenne, egyik oldalon 1,8 méterrel magasabb az udvar szintjétől,a másikon csak 0,5 méterel.A szomsédot,akivel közös az udvar,nem zavarja.Vagy ha ez nem lehetséges,akkor mi a megoldás?Vigyem a kazánt 25 méterrel arrébb a melléképületbe?Várom megtisztelő válaszát!!Üdvözlettel:Csaba.

  • Bucholcz László:

    Tisztelt Koós úr!

    A szomszédom garázst épített, ami több okból is zavaró számunkra. Van valamilyen lehetőség arra, hogy megbizonyosodjunk, van-e építési engedélye?

    Köszönettel:

    Bucholcz László

  • Csaba:
    építési engedély köteles és mivel osztatlan közös a telek (egy helyrajzi számuk van a szomszéddal) az engedélykérelemhez a szomszéd írásos hozzájárulása is szükséges + a tulajdonviszonyokat (ppntosabban arányokat) is rendezni kell

  • Bucholcz László:
    a garázs építési engedély köteles, amiről Önt mint sdzomnszédot értesítenie kellett az önkormányzatnak, aminek kapcsán Önnek fellebbezési joga is keletkezeik (persze ha alapos az indok).
    Jogszerűtlen, ha nem kért rá engedélyt, de az is, ha kért és kapott, de a hatóság nem értesítette ki Önt.
    az építési eljárásban Ön, mint szomszéd, ügyféllé válik és joga van beletekinteni a benyújtott tervekbe.

  • Ákos:

    Tisztelt Koós úr!

    Egy panellakás 3. emeletén lakunk. Csináltattunk egy polycarbonat előtetőt az erkély teljes szélességében (360 cm), ami 55cm-re nyúlik ki az erkély síkjából.

    Kérdésem az, hogy ez szabályos-e, illetve hogy engedélyköteles lett volna-e? A felső szomszédot zavarja a kinyúlás mértéke, mert hogy nem lát le rendesen az utcára tőle.

    Köszönöm előre is a válaszát!

    Üdvözlettel

    Ákos

  • Ákos: egy társasház homlokzatának megváltoztatásához ép. engedélyre van szükség. A panelházakon végzett erkélybeüvegezések és hasonlók mind mind illegális akciók eredményei, az viszont más kérdés, hogy a hatóság ilyennel nem akar/tud foglalkozni.

  • Erika:

    Tisztelt Koós Úr!
    Panel lakásom erkélyére (nem lodzsa, hanem kiugró erkély ferde síkú redőnnyel) a régi megrongálódása miatt új redőnyt szeretnék szereltetni, de mivel több helyen láttam és tetszett arra gondoltam, hogy én is kiemeltetném a redőnyt, hogy ne ferde síkú legyen, hanem függőleges, ami nem azonos ugyan az erkély beépítésével, hisz a függőlegessé tételhez egy kevés oldalfal és tető pótlásra van szükség, üvegezésről szó sincs, mégis tartok tőle, hogy ez bejelentés, illetve engedély nélkül nem szabályos és problémám adódhat belőle. Kérem segítsen abban, hogy hol kell ezt bejelentenem, illetve engedélyt kérnem a kivizelezésre, illetve épp az előttem megválaszolt kérdésből kiindulva kell-e, érdemes-e foglalkoznom vele?

    Válaszát köszönöm,
    üdvözlettel:
    Erika

  • Erika:
    Kedves Erika, nem hiszem hogy erre valaha is engedélyt kért volna valaki, de ez senkit sem mentesit az alól, hogy engedély köteles. A saját megnyugtatására javaslom keresse meg az önkormányzatnál az építési osztály területileg illetékes előadóját és konkrét cim nélkül kérdezze meg őt erről.

  • roofy:

    Tisztelt Koos Miklos!

    Kerti teto temaban erdelkodnek, mivel nem sikerul pontos fogalom-meghatarozast talalnom. Annyit sikerult kideritenem, hogy onallo, labakon allo, de oldalfallal nem rendelkezo, max 20nm-u fedett teruletrol van szo. Engem viszont az erdekelne, hogy kerti tetonek szamit-e meg az, ha egy meglevo keriteshez kozvetlenul csatlakoztatva epitik-e meg. Jelen esetben ez a kerites egy tobb mint 2m magas teglafal. A teto maga labakon all, tehat nem a kerites tartja, viszont mivel kozvetlenul a keritesre van epitve (kicsit ralog a teto), igy tulajdonkeppen van egy oldalfala a tetonek. Ebben az esetben szabalyosan van-e a kerti teto epitve? Engedelykoteles-e?
    Valaszat elore is koszonom!

  • Farkas Barbara:

    Tiszelt Koós Úr!

    A tetőtérban van egy kb 3×3 méteres helység, amit jelenleg tárolónak használok. A későbbiekben szeretném gyermekszobának kialakítani és ebbe a helységbe egy tetősík ablakot beépíteni a fény és a szellőzés miatt. A majdani ablak a hátsó szomszéd udvarára nézne. Az ablak kb 160 cm magasságban lenne, tehát átlátni hozzá csak székre állva lehetne, alap esetben nem. A tervezett ablak teljes mérete 118×78 cm, a bevilágító felülete 0.56 nm.
    Kell-e hozzá engedély, egyáltalán megtehetem-e, hogy beépítem az ablakot?
    A terület, ahol élünk, külterület, tanya és szántó besorolású.

    Köszönöm.

    Üdvözlettel:

    Farkas Barbara

  • hungary73:

    Tisztelt Koós Úr!
    A szomszédunk disznóólat épít a kerítésünk mellé, ami minden tekintettben zavar bennünket. Kérdésem: megteheti-e engedély és a mi beleegyezésünk nélkül?
    Köszönettel
    hungary73

  • Balogh Gábor:

    Tisztelt Koós Úr !

    Gazdasági övezetben lévő telkemre terveztettem egy 60 m2 -es könnyűszerkezetes házat. A tervezés az én egyedi elképzeléseim alapján, a helyi építési szabályok alapján történt meg. A tervdokumentáció tartalmaz tűzvédelmi és statikai fejezeteket is. Az építési engedélyt megkaptam. Az építési engedély természetesen előírja a kiviteli terv elkészítését is. Jelenleg viszont ott tartok, hogy az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalma a kivitelezőket nem érdekli, mert csak a saját engedélyezett szerkezetükkel hajlandóak építeni, ezen esetben viszont nem teljesülne az engedély jelenlegi tartalma, illetve az én elképzeléseim sem (főleg az építés ütemezésével kapcsolatban). Viszont adott helyen az alábbiakat olvastam:
    “Tapasztalat, hogy több helyen és esetben műszaki specifikáció nélküli rendszerre is építési engedély kerül kiadásra. Az indok, hogy egyedi épületről, tehát egyedi termékről van szó! Ez egy téves szemlélet, mivel az európai uniós előírások pontosan meghatározzák az egyedi szerkezet fogalmát, ahol a felhesznált anyagok, építési termékek viszgálatát, még szigorúbban kell elvégezni, mint a sorozattermékeknél!
    Amennyiben az engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció szerint az épület szerkezete nem a fentiek szerint bevizsgált és igazolt építési rendszer, a tűzvédelmi megfelelősége nem igazolt, nincs kellőképpen dokumentálva, amennyiben az engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció szerinti könnyűszerkezetes épület nem a fentieknek megfelelően beviszgált építési rendszer, úgy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 29. § (2) bekezdés b) pontja alapján az Étv. 31. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt lényeges követelmény megsértése miatt meg kell tagadni az engedélyt.”
    A kérdéseim egyszerűek: jogszerűen kaptam meg az építési engedélyt? Ha jogszerűen akkor a tervezett szerkezet hogyan építhető meg? (esetleg ezen esetben a felelős építési vezető nyilatkozata a megfelelő építésről elegendő a használatba vételhez?)

    Köszönettel:
    Balogh Gábor

  • Balogh Gábor:
    ha az éptési engedélyezési kérelem pl. vb pillérvázas, alacsonyhajlású tetejű csarnokszerkezetre szól, aminek tégla kitöltő falai vannak és műanyag ablakai, akkor Ön bármelyik vb. pillérvázas rendszert választhatja, ami ezeknek a feltételeknek megfelel. Fontos, hogy közben nem változhatnak a pillértávolságok, épületmagasságok, alapvető szerkezeti megoldások. Ha Ön pl. egy acélszerkezetre kapna kedvezőbb ajánlatot, akkor viszont újra kell engedélyeztetni, hiszen az acélszerkezetnek speciális tulajdonságai vannak, pl. pont a tűzvédelmi megoldások kapcsán. Ilyenkor tűrgyalási alap éejet, hogy az acélszerkezetre való átterveztetés költségeit az ajánlatadóval próbálja meg megfizettetni.

    Fontos, hogy a választott szerkezet bevizsgált termék legyen és erről legyen hatályban lévő igazolás is (a tanusitványok bizonyos ideig érvényesek)

  • Fekete László:

    T. Koós Úr!

    Nem tudom, jó helyen teszem-e fel a kérdésemet, de ezt találtam alegmegfelelőbb helynek, ha mégsem, előre is elnézést. A történte lényege az, hogy a szomszéd a lakástól kb 15 méterre lévő tyúkoljában nagyon sok tyúkot, néhány disznót, ill. mikor mit, van hogy több 10 kacsát, vagy pulykát tart. Ezzel nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, hogy napjában többször elviselhetetlen bűz van, ill. rengeteg légy. Olyannyira, hogy a lakásba be selehet úgy jönni, hogy légy ne jöjjön be. Naponta szinte ezerszámra ütjük le őket, légyfogót is használunk, mégis mindig tele vagyunk léggyel. Feltételeink szerint a szomszéd “állattartó telepe” ideális hely ezen mocskos állatok szaporodásához, ill. a bűzhöz. Mit lehetne tenni? Szivességből sajnos nem fognak lemondani az állattartásról!
    Köszönettel: Fekete László

  • Kovács Eszter:

    Tisztelt Koós Úr!

    Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a párommal örököltünk egy házat, amin 35 éve telekhatári viszály folyik. A mezsgye határon a szomszéd épített egy nyári konyhát, ami átlóg 1 m-rel,az eresz 50 cm-rel, kikértük a térkép másolatot, amin a nyári konyha nem szerepel. A házunk oldala 2,5 m-re van a mezsgyétől, a térkép másolaton ez 3 m. A szomszéd a minap közölte, hogy a határon van a pincéje, és át is lóg hozzánk, ezért süllyed is a házunk. Ő azt közölte velünk,hogy semmi közünk a pinéjéhez, a házunk ha össze omlik az a mi problémánk! Az lenne a kérdésem, hogy van e erre szóló törvény, hogy a pince a háztól hány m-re lehet, és ha a szomszéd, bármely épülete a telkemen van, azzal szembe fordulhatok e? Kérhetem e szomszédot arra, hogy a pincét temettesse be, és a nyári konyhát rombolja le, és állítsa vissza a telek határt az eredeti állapotára?

  • Kovács Eszter:
    ha egy épület nem szerepel az ingatlannyilvántartásban, e legalább 10 éve (igazolhatóan) ott található, akkor csak emiatt nem támadható a megléte. Ha viszont később épült, mint a már meglévő épület és a megépítése miatt a korábban ott lévő épület sülyedni kezdett, akkor ezen másodjára felhúzott építmény okolható az építménykárért. Ehhez termszetesen igazolni/bizonyitani kell, hogy jelen esetben a pince miatt süllyed az Önök háza.
    Ami ezen felül van, az már a jog területére tartozik, javaslom építési jogban jártas ügyvéd bevonását illetve bejelentést tenni a helyi hatóságnál a jegyzőnek címezve.

  • Robi:

    Tisztelt Koós Úr!

    Szeretnék érdeklődni hogy utcafronton ablakot cserélnék bejárati ajtóra.
    kell ehez engedélyt kérnem?

    Köszönöm.

  • N.Áron:

    Tisztelt Koós Miklós!
    Érdeklődni szeretnék, hogy a jog még mindig nem foglalkozik lombházakkal?
    Ha építenék egy kb 6m2 területű, házat a telek közepén álló fára azt kifogásolhatná bárki is?
    Ugyan ez a helyzet ha két támasztó oszlop leér a földre?

    Válaszát előre is köszönöm: N.Áron

  • N.Áron:
    nem, mert nevezheti bárminek, például játékháznak. Akkor jelent gondot, ha valaki lakható házat szeretne vagy pl. kiadható házat szeretne építeni, mert akkor kellne tűzrendászeti és egyéb engedély is.

  • Mácsik István:

    Tiszteletem!
    Egy olyan problémával küzködöm amire a neten eddig nem találtam meg a büntetési tételt!
    Tetőteret szeretném beépíteni, és az ide vonatkozó szabályozás szerint a 4,5m-es ereszmagasságot nem léphetem át, viszont ez igen csak elacsony parapett magasságot jelent! Kérdés az lenne, hogy milyen büntetéssel kell számolnom,hogyha 4,5 m helyett 5 vagy 5,2 m re tenném azt a bizonyos ereszmagasságot!
    Köszönettel: Mácsik István

  • Mácsik István:
    ez nem így működik kedves István, nincsen táblázat amiből ki lehet kalkulálni, hogy 20 cm még belefér, de 50 cm már sok. Adott esetben akár vissza is bontathatják, mellesleg TELJESEN JOGOSAN. Ha azon a területen, ahol lakik, ennyi az előirás, akkor azt be kell tartani, ez ilyen egyszerű. Ön sem szeretné, ha a szomszédja bekalkulálva egy mondjuk 100 eFt-os bírságot olyan magas házat építene, amivel eltakarná Ön elől a gyönyörű panorámát, de annak sem örülne, ha a szomszédja -bekalkulálva a bírságot – mondjuk elkezdeni disznót tartani, aminek Ön nyilván nem örülne, de a szomszédjának megérné x Ft bírság. Hová jutnánk így? Ezért néz ma ki Mo úgy ahogy, mert ezerszámra úgy gondolkodtak, mint Ön.

  • Mácsik István:

    Tiszteletem!
    Kérdésem az lenne,hogy a tetőteremet szeretném megemelni,de az ide vonatkozó szabályok szerint max. 4,5 m-es ereszmagasság engedélyezett. Ha a tervektöl eltérve 50-70cm-el magasabban lenne az ereszmagasság viszont a gerincmagasság nem változna milyen büntetéssel kell számolnom esetleg visszabontást is elrendelhetnek?
    Köszönettel:Mácsik István

  • Mácsik István: rosszhiszeműség (márpedig ez áll fent jelenleg, ugyanis ön egy tipikus rosszhiszemű építtető)esetén ha jól tudom nincsen mérlegelési lehetőség, el kell rendelni a visszabontást.
    a büntetés amúgy http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600245.KOR

    plusz megbírságolják a felelős műszaki vezetőt is, amit vagy ő fizet ki vagy az építtető, ha a naplóba bejegyezte, hogy jogsértés történik. (ennek mértéke kb félmillió)

    ezen kívül a szomszédok polgári perben perelhetik önt, mert az ő telkük értékét csökkenti az épület. (mert pl az építmény(eresz)magasságától függ az oldalkert, így számszerűsíthető, hogy az ő telkének beépíthetősége sérül.)


    én ezeken kívül egy ilyenért el is koboznám az épületet öntől, de szerencséjére nem én döntök erről. javaslom lássa be, hogy az ön telke ugyan, de ez nem jelenti, hogy mindent megtehet (a szomszédaival).

  • Mácsik István:

    Tóth Szilveszter: Köszönöm az információt! Próbálok mérlegelni!
    Hála az égnek nincsenek szomszédaim!

  • Mácsik István: nincsenek szomszédok? ezekszerint ön egy szigeten lakik?
    amúgy nincsen mérlegelési lehetősége. ez kb olyan, mintha valaki azon mérlegelne, hogy megérné-e 10 évet ülni gyilkosságért, pl válás helyett.

    miért nem kezdeményezi inkább a szabályozás módosítását?

  • Mácsik István:

    Tóth szilveszter: Szigeten? Ez jó! Nincs építési telek körülöttem!
    Az,hogy kissebb lejtést adok a tetőnek 4 fokkal nem arányos egy gyilkossággal!
    Szabályozás módosítása! Szerintem nem kellene ilyenbe belemenni holott tudom,hogy ez a mostani egy baromság, Tőlem 2 utcára meg nem lehet csak 6m. eraszmagassárút építeni!

  • Palladrin:

    Mácsik István:

    Kedves István!

    Ha valamilyen oknál fogva összeomlik az épület (mert ugye a statika nem az elkészültre készül) és esetleg az egyik családtagja a romok alatt lesz, akkor hajlandó lesz ezért élete végéig bűnhődni, illetve kipróbálni a honi börtönök vendégszeretetét?

    Az egy dolog,hogy megépíti. De a következő asszem 20 évben bármikor vissza lehet bontatni …

    Egyébként megáll az eszem az ilyen emberektől. Tessék terv szerint építkezni vagy sehogy !!!

  • Horváth László:

    Tisztelt Koós Úr!

    Érdeklődöm, hogy nem építési engedély köteles csak bejelentés köteles építményhez milyen tervező mérnöki tervdokumentációt kell mellékelni?
    Köszönettel:
    Horváth László

  • Horváth László:
    jelentősen megváltoztak az engedélyezési módok és azok kötlező tervtartalma. egyszerűbb, ha a vonatkozó jogszabályt linkjét idemásolom (a végefelé találja meg)

    312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
    az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200312.KOR

  • Suzy:

    Tisztelt Koós Miklós úr!

    Segítséget szeretnék kérni Öntől a próblémám megoldásához.
    1970-ben egy hrsz-on,ikerházat építettünk,ahol a tulajdonosihányad:1/4-1/4-1/4-1/4 rész.Halálesetek következtében a tulajdonosok megváltoztak.
    Az egyik tulajdonos a lakásához csatlakozóan egy fedett,oszlopokkal alátámasztott és tetőszerkezettel ellátott teraszt épített 2013-ban,melyhez tulajdonostársi beleegyezésünket nem kérte.A terasz használata nyugalmamat zavarja,az ott lévő esetenkénti hangoskodás,cigarettafüstje a terasz mellett lévő szobámban beszáll,mely az egészségemre káros hatással van.
    Ezzel kapcsolatosan,2013.07.22-én egy kérelmet küldtem az illetékes építési osztályhoz,hogy tájékoztasanak arról,hogy ez a hozzáépítés szabályosan történt e?
    Értesített az építési osztály, hogy kérelmem ügyében helyszíni szemlére jön a fedett,oszlopokkal alátámasztott és tetőszerkezettel ellátott terasz ellenőrzése céljából.Ez meg is történt.
    Kaptunk egy végzést,melyben közlik velünk, hogy hatáskör hiánya miatt a Járási Hivatal Építésügyi Hivatalához az ügyet áttették.
    A Járási Hivatal is helyszíni szemlét végzett.

    2014.05.07-én végzést kaptunk. A végzésben nem közölték velünk azt,hogy panaszunk helytálló vagy sem.
    Köteleznek arra,hogy nyilatkozzunk arról,hogy ezen a hrsz.-on ingatlanon felépített melléképületek építésére vonatkozóan,hogy van e hivatalos építési engedélyünk.Ezek a kifogásolt építmények 1975-80 időszakban lettek elkészítve.
    Egy darab,egy oldalon nyított ,palatetős,fémoldalú tárolóhelység,mely tüzelőanyag és kerti butor tárolásra szolgál.Tudomásom szerint az építés időszakában erre a tárolóra építési engedélyt nem kellett kérni.
    1996-ban kerti szerszámok és felesleges háztartási eszközök tárolására vásároltunk egy 5 négyzetméteres faházat.

    A beadott kérelmemre a hivatal által megküldött végzésben nem találok utalást,jogos e a panaszom.
    Ellenben a tárolóra vonatkozóan kérik az építési engedélyt,ha ilyen nincs kérjünk fennmaradási engedélyt.Ellenkező esetben több százezer forintos bűntetést helyeztek kilátásba.

    Mi a teendőnk ezzel kapcsolatban, mivel 8 napon belül nyilatkoznunk kell.
    Segítségét előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Ráczné

  • Suzy:

    ha bármely módon igazolni tudják, hogy a melléképületek 10 évvel korábban épültek, akkor az eng. nélküli építés jogkövetkezményei elévültek (mellékesen szerepelnek ezek a melléképületek a hivatalos földhivatali térképen?).

    A melléképületekre akkor kellene MOST fennmaradási engedélyt kérniük, ha kezdeni akarnának vele valamit (pl. bővíteni). 10 év elévülés miatt ma már nem érheti joghátrány Önöket. Mindennek azért van jelentősége, mert a tulajdonostárs által épített fedett terasz beleszámít a telek beépíthető területbe, ahogy a melléképületek is, ezek összes fedett területét kell vizsgálni, miszerint megfelel-e a területre vonatkozó építési szabályozás max. beépített területének?

  • Várda László:

    Üdvözlöm Miklós!

    Olvastam pár témában a válaszát, megítélésem szerint az Én (mi) problémánkhoz is van pár ötlete, jó-tanácsa.
    Egy vidéki városkában élek családommal, egy zártsorú beépítésű családi házakból álló városszéli ám igen forgalmas utcában. A házamhoz tartozik egy kétállásos gépkocsibehajtó/bejáró a járda és az úttest közt. A házunk előtt kert, sövénytuja és egy kis japán juharfa van. ezen dolgokat saját erőnkből és pénzünkből csináltuk. Kb az egész utca ilyen kiépítéssel rendelkezik, de csak a páratlan oldal. A páros számú oldalon gaz, öreg fák, ipari létesítményék vannak.
    Pár napja egy kivitelező alkalmazottja méregetett valamit az utcán, és közölte, hogy szedjünk ki mindent a kertből ha szükségünk van rá mert itt kerékpárút épül!
    A lakók semmit sem tudtak arról, hogy kertjeiket, KOCSIBEJÁRÓ-jukat elvesztik, és a biztonságos ki és behajtás az ingatlanokra ezentúl nem lesz megoldott.
    Az összes ingatlan tulajdonossal karöltve levetet írtunk a város polgármesterének, építési osztályvezetöjének melyben kérjük az említett kerékpárutat a másik oldalon építsék meg, ahol nincsenek lakóházak, nincsenek kertek és nincsenek a földfelszín alatt közművezetékek. Sokak szerint semmit sem érünk el leveleinkkel, de valamit tennünk kell hogy megállítsuk a dózereket.
    Elvehetik-e a kertjeinket bejáratainkat? Hogyan változtathatnánk meg az építési oldalt? Van-e valamilyen kapcsolódó jogszabály amibe kapaszkodhatunk?
    Várom/várjuk válaszát.

  • Várda László:
    ez némiképp meghaladja az én tudásomat, ez sokkal ikébb városrendezési és jogi természetű kérdés. Ami bizonyos, hogy közterületen az önkormányzat elvileg bármit csinálhat, sőt közérdekre hivatkozva kisajátítást is kezdeményezhet, ami ellen nem sokat lehet tenni. Ha a tervezett kerékpár út szerepel a rendezési tervben, akkor nem sok mindent tudnak csinálni, ha pedig a rendezési terv annak idején kellően meg is volt hirdetve a lakosság körében (meg lehet nézni, hozzá lehet szólni…stb) akkor még arra is hivatkozhatnak, hogy miért nem akkor teccetek szólni. Efféle meghirdetett önkormányzati ülésekre ritkán járnak az emberek, leginkább, mert nem érinti őket, vagy csak nem is tudnak róla.

    Itt Pécsen egy kifejezett családi házas környéken egyszercsak az egyik üres telken felhúztak egy komplett transzformátorállomást, amire egyből nagy tiltakozás indult meg, míg ki nem derült, a rendezési tervben már vagy 20 éve igy szerepel a terület, csak az e-ON éppenséggel most építette meg.

    Nem akarnám a civil összefogás jelentőségét kissebbíteni, de valószínüleg elkelne egy építésügyben jártas ügyvéd Önöknek. Itt a koos.hu oldal jobb sávjában találnak is építési jog cím alatt dr. Jámbor Attilát. Nem tudom foglalkozik-e ilyesmivel, keressék meg, ha gondolják.

  • Várda László:

    Koós Miklós: Üdvözlőm Miklós!

    Köszönöm őszinte válaszát, azóta megérkezett a válasz levelünkre. Nem kívánnak eltérni a tervektől.

  • Fehér Attila:

    Tisztelt címzett.

    Külterületi ingatlanom van .
    Ide szeretnék kerítést felhúzni illetve egy emésztőt építeni.
    Ezekhez milyen engedélyek szükségesek illetve tervrajz esetleg nem kell semmi?Hova helyezhető az emésztő és a kerítés .A telket illetve a házat úgy kell elképzelni ,hogy a telek 8 méter széles ebből a ház 4 m ha szemben állunk akkor a telek bal oldalán helyezkedik el . Az úttól a házig szintén 8 méter van . Lehet a ház elé az emésztő vagy mellé vagy csak mögé építhetem illetve a telekhatártól mennyire kell lennie? A kerítésnél is hasonló kérdéseim vannak telekhatárra lehet helyezni vagy beljebb kell?
    Még egy utolsó kérdés jelnleg földszintes a ház és szeretném padlásteresre kialakítani ehez szükség lenne egy lépcsőházra. Ennek külmérete 2X3 m téglából ha jól tudom ehez nem kell engedély igaz ez?

    Választ előre is köszönöm!
    Üdvözlettel. Attila

  • Fehér Attila:
    a helyi építési szablyzat lehet építeni, ami nem lehet megengedőbb, csak szigorúbb, mint az országos. A kerítés nem engedélyköteles, de a területen meghatározhatják, hogy miből, milyen magas és milyen áttörtségű kerítést lehet építeni.

    az un. közműpótló építmények szintén nem engedélykötelesek és ha zártak, akkor elvileg bárhová építhetőek. Az emésztő létesítését viszont tilthatják bizonyos területeken, létesítése engedélyhez kötött, célszerű a helyi jegyzőnél érdeklődni. az emésztő súlyosan terheli a talajt és a talajban lévő vizeket, ezért a létesítése erősen környezetszennyező és igencsak javasolt elkerülni az építését.

    Amennyiben az épület küldő homlokzata, tartószerkezete, a telek beépítettsége megváltozik, akkor az engedélyköteles.

  • Karcsi:

    Jonapot.Az én kérdésem az lenne , egy külterületen lévö tanyán (pár éve) összedölt a disznó ól.Ennek felujitása lehetetlen újra kell épiteni,mivel már meglévö épület volt egyszer igy szükségem van-e valamilyen engedélyre?

  • Karcsi:
    ha a régit CSAK FELÚJÍTJA, akkor nem kell semmi sem hozzá.

  • Karcsi: Kedves Károly, én azt ajánlom önnek, hogy az az ól ne dőljön össze pár évvel ezelőtt, hanem csak úgy újítsa fel – pár téglát kicserélve ;-)
    volt szerencsém külterületre tervezni mostanában, gondolom nem szeretné az építési tevékenység a tájra gyakorolt látványhatását 4 km sugarú távolságig vázrajzon bemutatni a környezetvédelmi hatóságnak.

    ha mégis szüksége lesz engedélyre, örüljön annak, hogy a biológiai aktivitásérték számítást már nem kell elvégezni, aminek egyedi épületek esetében pontos mibenlétéről jogszabály nem is létezett.

    és ha azt gondolná, hogy egy disznóólért nem járatják végig ezt az utat, jusson eszébe, hogy én egy bruttó 3×3,5 méteres portaépülettel vesződtem négy hónapig.

    utólag csak nevetni tudok rajta, de a megrendelőmnek erről teljesen más a véleménye.

  • Jó napot kivánok.
    Szeretném megkérdezni öntől,kell-e építési,illetve bontási engedély,amennyiben a konvektoros fűtésem,központi fa tüzelésű kazánra,illetve radiátorokra cserélném.
    Gáz csöveket,bontani szeretném,egészen a gerinc vezetékig,ez érint 2 db leválasztást az óra utáni gerincvezetékről,szabad légtérben. Mi ilyenkor a teendő.

    Köszönöm.

  • Koroknai István:
    a fűtés létesítése önmagában nem engedély köteles, viszont ha kéményt épít emiatt, az igen, vagy ha parapetkonvektor akarna létesiteni a homlokzaton.
    A fütés gáz része (vezetékek, szerelvények, fogyasztó elhelyezése, átépítése, áthelyezése engedélyköteles, amit az illetékes gázműnél kell engedélyeznie egy ehhez jogosultsággal rendelkező gépész tervezőnek

  • Oláh János:

    Tisztelt Koós Úr!

    Olvasgattam válaszait feljebb,de konkrétan a mi problémánkban nem találtam megfelelő választ,így röviden segítségét kérném.
    Adott egy 110nm es családi ház,kb 1100nm telken, ehhez utólagosan kb 10 éve hozzá lett építve egy vonalban “nyári konyha”, egy műhely/tároló, amely így a régen nyitott lejáratú pincenk fölé egyben tetőt is képez,valamint egy garázs. Igy ez az építmény a házunkkal egy L alakot formál meg,a tetőszerkezete teljesen különálló(magasságában és tipusában is(hulámpalatetős)szerkezetű).
    Régebben beleeggyeztek a szomszédok,ezzel ma sincs baj, viszont hitel felvétel előtt állok és értékbecslési szempontból ez a közel 70nm melléképület is meghatározó lehet.
    Anno erre nem lett sem tervrajz,se egyéb okmányok, engedélyek megkérve.
    Az előbb említett tranzakció miatt érdekessé vált az esetleges földhivatali bejegyzése,térképvázlatra felkerülése.
    Mivel jár ez? Eljárásban és esetleges anyagi vonzatokra gondolok ez alatt.
    Büntetés?
    Utólagos tervrajzok,engedélyek?
    Bármiféle ejnye-bejnye?

    Előre is köszönet: János

    • Kedves János

      az engedély nélküli építkezés elévülési ideje 10 év, igy ha bármivel tudja igazolni (fotó, szomszédok…stb), hogy ennél régebbi, akkor szankciókra (elbontás, büntetés) nem kell számítani. Fennmaradási engedélyt kell kérnie az építési hatóságon. A földhivatal mindig az építési hatóság után jön. Ha tudja igazolni a 10 évet, nyugodtan menjen be az építési előadóhoz és érdeklődjön a részletekről.

  • Szilágyi Gyula:

    Azt szeretném megkérdezni…lakótelepi társasházban…ahol minden helységet ugyanolyan elrendezéssel épitettek az épìtők…áthelyezheti e a konyháját valaki a lakószoba helyére ami alatt természetesen más lakó azaz alvásra használt szobája wan..?? Tudjuk a konyhában intenziwebb az élet annak minden csörgéséwel…zajával…mig a szobába főleg pihenni tartozkódik az ember…életének közel egyharmad idejében..!! Köszönettel..!!

  • Horváth László:

    Tisztelt Koós Úr!
    Kérem tanácsát, hogy az alábbi ügyben mit tehetek?
    Évekkel ezelőtt a szolgáltató a házam falára telepitette a műholdas DIGI vételhez szükséges antennát, mely a napjainkig kiválóan működött.Az elmúlt 10 napban egyre romlott a vétel. A szolgáltató kijött és megállapította, hogy a szomszéd klönlegesen nagyra növő füzfája teljesen belenött az antenna vételi területébe. A szerelő azt javasolta, hogy a szomszéd gallyazza meg a fát vagy az antennáz a mi költségünkön helyeztessük át a telkünk más pontjára. Az áthelyezés sok ezer forintukba kerülne. Itt avilágbajnokság és a szomszéd elveszi a TV nézés lehetőségét, mert nem tartotta karban a díszfáját és jóformán átnőtt a mi telkünk fölé.
    2014.07.07. Tisztelettel: Horváth László

    • Kedves László,
      a kérdése jogi természetű, én pedig csak építész vagyok. Annyit tudok segíteni, hogy az un. szomszédsági jogok esetén pl. a panorámához (kilátáshoz) való jog is csak ott érvényesíthető, ahol ezt az adott területen a helyi építési szabályozás rögzitette. A műholdvevőre vonatkozó előírással nem találkoztam, bár lehet hogy a ptk ezt szabályozza. Némi segítség a témához: http://www.ugyvedek.net/node/124

  • Palladrin:

    Horváth László:
    Kedves László!

    Műholdas vételnél eléggé nehezen értelmezhető az, hogy az utóbbi 10 napban hirtelen odanőtt egy fa az antenna elé …

    De hogy konstruktív legyek, saját kezűleg is át tudja helyezni az antennát, ha pénzt akar megspórolni. Mit kell tennie:

    – utánanéz, melyik műholdon sugároz Ön felé a DIGI (vagy megjegyzi, hogy most pontosan milyen irányban áll)
    – átszereli az antenna konzolját az új helyére, ahonnan tiszta kilátás van arra a pontra, ahova az antenna eddig mutatott
    – az antenna és a beltéri egység közötti koax kábelt újra húzza (javaslott) vagy toldja (nem annyira javaslott) szükség szerint.
    – valaki a tévénél van, míg ön apró mozdulatokkal megpróbálja irányba állítani az antennát (föl-le mozgatva, majd jobbra kicsit elfordítva, majd megint föl-le, így pásztázva. Lassan mozgassa, mert a beltérinek kell 1-2 mp ameddig felépíti a jelet és az megjelenik a képernyőn. Segíthet, ha a mostani antenna pozíciót (horizontális és vertikális szögeit leméri és “átszerkeszti” az új helyére.

    Az antenna “beállítása” általában nem több mint fél óra, ha türelmesen csinálja. Így egyrészt később sem lesz problémája a szomszéddal, megspórolja a kiszállási díjat és nem marad le a döntőről!

    Sok sikert!

  • Rhea Sylvia:

    Tisztelt Koós Miklós Úr!

    Segítségét/tanácsát szeretném kérni az alábbi ügyben.

    Egy kisvárosban élek, ahol egy műemlék jellegű társasház egyik lakásának a felét örököltem meg (a másik fele a nővéremé). A 4 lakásos társasház eléggé leamortizált állapotban van, ezért az egyik társtulajdonos 2009. decemberében egy lakógyűlés keretében meghívott egy építési vállalkozót – aki azóta már csak kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozó megajánlott egy padlástér eladással kiváltható utcai és udvari homlokzatfelújítást és lépcsőházfelújítást. Ezért cserében a padlástérből két lakást kialakítva 6 lakásossá bővítené a társasházat. Az ajánlat kedvezőnek tűnt. A mi lakásunkhoz tartozik egy, a padlástérben található 17 nm-es szoba, ami pontosan a padlástér közepén található. Ezért a szobáért cserébe egy udvari garázs felépítését ajánlotta a vállalkozó. A kezdeti megbeszélések után kb. másfél évvel (2011. április 11-én) került sor egy előzetes írásbeli megállapodásra, amiről a válallkozó azt mondta, majd ügyvéd előtt hivatalos formába fogjuk önteni. Ezt követően szintén csak szóbeli ígéreteket és tájékoztatásokat kaptunk a majdani kivitelezésről. 2012. áprilisa és 2013 áprilisa között egy teljes évre a kivitelező teljességgel elérhetetlenné vált, ezért az ügyvédjével vettük fel a kapcsolatot, aki szerint őt kb. kéthetes időközönként tájékoztatta a kivitelező a dolgok folyamatos menetéről!(?) Ezt követően kissé felgyorsultak az események, mert a kivitelező 2013. májusában egy lakógyűlésen tájékoztatott arról, hogy az építési tervek elkészültek és hamarosan beadja az engedély kérelmet. Felhívtam a figyelmét arra, hogy a folyosó-szomszéddal problémás előszobafalunk rendezése (aminek a rendezését barátilag még a tárgyalások elején felajánlotta) lehet az akadálya a hozzájárulásom megadásának. A korábbiak szerint ismét ígéretet tett a megoldásra, én pedig felhívtam a figyelmét, addig nem lesz hozzájárulási nyilatokat a részünkről. Másfél hónappal később telefonon tájékoztatott, hogy a tervek beadásra kerültek, végül a hatóság értesített az építési engedély határozatról. Ekkor ismét jelentkezett telefonon, és elmondta, hogy már az ősszel elkezdődhetnek az építési munkálatok. Decemberben kiderült, hogy a padlástér osztatlan közös tulajdonát tulajdonosonkét meg kell osztani, amit még december végéig rendeztünk (később kiderült, csak a mi lakásunk volt ebben érintett, a többiekre ez nem volt kötelező (?) 2014. januárban jelezte, hogy eljött az ideje a hivatalos papírok rendezésének, hogy tavasszal el lehessen kezdeni a munkákat. Ismét jeleztem a még fennálló problémát, aminek megoldását ígérte – és kértem, csak akkor jelentkezzen ismét, ha a gond megoldódott. Továbbá ekkor jeleztem először, hogy a bizalmam megrendült a ténykedéseivel kapcsolatban benne. Ekkor a nővéremet kezdte megkörnyékezni felajánlva, ha a többi tulajdonostárssal együtt a nevét adja a munkálatokhoz szükséges engedélyekhez, akkor engem már “kényszeríteni” lehet a hozzájáruláshoz. Erre a nővérem nem volt hajlandó, így a tárgyalások megszakadtak. Ezért 2014. februárban felvettem a kapcsolatot az ügyvédjével és bejelentettük a hitel- és bizalomvesztést a kivitelezővel szemben. Erre gyorsan összegyűjtötte a társtulajdonosokat, akik az ügyvéd előtt egybehangzőan állították, nekik semmi gondjuk a kivitelezővel, továbbra is élvezi a teljes bizalmukat. Az ügyvéd úr egy velünk történt meghallgatáson tájékozódott, majd egy újabb közös megbeszélést kezdeményezett, ahol a kivitelezőn kívül már a többi tulajdonostárs mellé meghívta a tetőtéri lakások egyik leendő tulajdonosát annak ügyvédjével együtt. Miután a korábban is elhangzott véleményemhez továbbra is ragaszkodtam, a megegyezésre nem láttunk lehetőséget, közöltem, hogy a padlástér ránk eső hányadának eladását megfontoljuk, azonban a lakáshoz tartozó szoba eladásába nem egyezünk bele (nővéremmel együtt). Tesszük ezt azért, mert a cserébe felajánlott garázs szerintünk nincs ár-érték arányban egymással. Először még úgy reagált a kivitelező, hogy beperel bennünket, később azonban – mikor közöltem, mi is viszontperrel élünk, figyelemmel a közel négy és fél évre ami alatt az ígéreteiben bízva tovább romlott a ház állaga, – erre azzal fenyegetőzött, hogy előbb lebontja a szobát, majd visszaépíti a szoba négy falát. Emlékeztettem a birtokháborítás és tulajdonunk rongálásának cselekményére – a jelenlévő két ügyvéd helyeslő bólogatásától kísérve – ezért ettől elállt. A tárgyalások ezen a ponton megszakadtak. Két héttel később egy levélben értesített arról, hogy tudomásul veszi a megváltozott hozzáállásunkat és jelezte, hogy a tervrajzot megváltoztatva megmarad a szobánk. Azt kérte, hogy bármi észrevételünk van ezen kívül, az ügyvéden keresztül tudassuk. Ezt megtettük 2014. június 5-én, majd július 3-án kaptunk választ arról, hogy a pontokba szedett észrevételünk és kérésünk (benne az ominózus válaszfal rendezésével) megoldásra kerülnek, és időpont kért egy közös megbeszélésre. Ezt 2014. július 22-ben jelöltük meg, ám ez az ügyvédnek csak egy héttel későbbi időpont felelt meg. Azonban 2014. július 10-i dátummal kaptunk a kivitelezőtől egy tértivevényes levelet, amiben közölte, hogy az építési munkálatokat 2014. július 21-én megkezdi.

    Kérdésem, hogy a fentiekre figyelemmel jogszerű és törvényes-e a kivitelező lépése, van-e valamilyen törvényi lehetőség arra, hogy megállítsuk mindaddig, amíg a korábban levélben jelzett és általa is elfogadhatónak tartott problémák rendezésre kerülnek?

    Fontosnak tartom megismételni, semmiféle hivatalos, ügyvéd által megszerkesztett dokumentumot mindezideig nem írtunk alá. Mindössze az a papír létezik, rögzítésre került, hogy mit vállal a kivitelező arra az esetre, ha a padlástér eladásra kerül.
    A padlástér minket illető tulajdoni része azóta sem került eladásra! Jogosult- e a kivitelező úgy megkezdeni a munkálatokat, hogy mint tulajdonosok nem adtunk engedélyt, vagy felhatalmazást a munkák megkezdéséhez?

  • Tuzson Tünde:

    Kedves Koós úR!

    Az alábbi problémám van. A szomszédomban egy régi faház állt a telekhatáron.Ezt az új tulajdonosok elbontották, majd annak a beton alapjára kibővítve egy könnyűszerkezetes házat építettek. Viszont az alapot kibővítve egyik részen a mi telkünkre (ami nem nagyobb mint 350 nm) is kb 10-től 20 cm-ig átnyúlva, igaz a másik oldalon 10 cmrel visszább is. De a szigetelés miatt kb 20 cm vastagságban a falak már a mi telkünk felé is mindenhol beljebb vannak, nem beszélve a második nekifutásra elkészült tetőről (első alkalommal meredekebb tetőt a hatóság visszabontatta, amely kb ezen felül még 80 cm-rel vanmár az én telkem fölött. Az ott lévő növényeim már teljesen kipusztultak, mert elfogja előle azesőt illetve a napfényt is. Én szóban jeleztem neki, de semmi foganatja nem volt. Sejtem, hogy jogi úton lehetne csak érdekeimet érvényesíteni. Kérdezem, hogy van-e értelme ezt a pert elkezdeni.
    Válaszát előre is köszönöm:

    Nagy tisztelettel: Tuzson Tünde

    • ha a szomszédja jogosult a telekhatáron építkezni, akkor ha az árnyékot is vetne, az Ön virágait, növényeit sajnos emaitt nem illeti védelem. A telekhatáron való építkezésnek is megvannak a szabályai, kezdve attól, hogy nem építhet az Ön telkére 10 cm-t sem. Mivel nem egy meglévő épület utólagos hőszigeteléséről van szó, igy minden, az új épületekre vonatkozó előírást be kel tartania. Ha ezt nem tette, jelezze a település jegyzőjének és az illetékes kormányhivatal építésrendészeti osztályának. Ha ezek eredménytelenek, akkor viheti perre, de csak akkor érdemes, ha valódi érdeksérelmet tud felmutatni. előtte azért érdemes szakjogássazl konzultálnia.

  • ZuluBoss:

    Tuzson Tünde: Az illetékes építéshatósági osztályt meg kell keresni és az engedély felől érdeklődni. Emellett kérni a bontás elrendelését.

  • Horváth Tibor:

    Kedves Koós úr!

    Régi bérházban lakom. A szomszédom évekkel ezelőtt osztatlan közös tulajdonú részre nyitott ablakot a fürdőszobájából(a folyosóra a bejárati ajtóm mellé), hogy legyen ott fény és tudjon szellőztetni. Az ablak kb. 40×60-as 170cm parapettel. Nem tudom, hogy ezt a megnyitást akkor közgyűlés elé vitte-e, de engem – új lakót – zavar, hogy ha a lakásomba lépek, gyakorlatilag benézhetek a szomszéd fürdőjébe és a fürdő páráját és a wc-t is ide szellőzteti. Ráadásul ezért a folyosó ablakát is folyamatosan nyitva akarja tartani.
    Úgy tudom lakást csak homlokzati nyíláson át lehet szellőztetni. Mint közvetlen szomszéd tehetek valamit azért, hogy szüntesse meg az ablakot?
    Tisztelettel,
    Horváth Tibor

    • ablakot valóban csak nyitott/szabad tér felé lehet nyitni, vagyis nem nyilhat ablak zárt lépcsőházba, előtérbe…stb. Minden, ami tartofalat, külső homlokzatot, közös tulajdonú részt érint, ahhoz a társasházank (egyszerűbb esetekben a közös képviselőnek) hozzá kell járulnia. Tartószerkezetet érintő bármilyen nyílásbontás, nyílásnövelés, kiváltás építési engedély köteles.
      Első körben érdeklődjön a közös képviselőnél, majd az építési osztályon. Onnantól kezdvemár nem építész, hanem jogász szükségeltetik.

  • Kovács János:

    Kedves Koós Úr! Fiatal házaspár vette meg a szomszéd házat a kivitelezők elkezdték a palatető lebontását hirtelen, mert a teraszba akarják beledobálni a tetőről leszedett palát.A tetőléceket úgy tették fel a házra, hogy az 1,5 métert átlóg a telkünkre. A kivitelező nevetve közölte velem, hogy majd holnap állványt csinálnak az én gyönyörűen beépített és gondozott sziklakertemen és levágják a léceket és az átlógó szigetelést. Ön szerint mit tehetek? Mi a megengedett eljárás? Tisztelettel: Kovács János

  • Kovács János:
    ha tűzfalát akarnák levakolni, azt meg kellene engednie, no de egy tetőfedést? Semmi esetre sem. Azt meg tudják oldani a saját telken belül is.
    Mellesleg a régi palafedés rákkeltő és veszélyes hulladéknak minősül, amit csak kijelölt lerakóhelyre lehet lerakni borsos áron. Szóval palatetőt nem dobálunk le a tetőről, mert az veszélyes anyag, a pora is az. Javaslom fotózza le a tetőt és a bontást is és jelezze a jegyzőnek vagy építési osztálynak

  • Mihály Gáborné:

    Tisztelt Koós Miklós úr!
    Segítségét szeretném kéri abban, hogy 12 évvel ezelőtt családi házba költöztünk. Tavaly a palatetőnket egy vállalkozóval leszigeteltettük (villámcsapás következtében nagyon sok sérülés keletkezett rajta). A tetőszigetelés során a hófogót levágták, azt mondták, hogy az anyag amivel leragasztották a tetőt nem hagyja lecsúszni a havat. (Kipróbáltuk, tényleg nem csúszik le.) Egy télen már túl is vagyunk és be is bizonyosodott, hogy nem csúszott le a hó egyszer sem. Ebben az évben júliusban Ózdról az Építésügyi Hatóságtól (a szomszéd megkeresésére) felszólítás érkezett, hogy a hófogót határidő kitűzésével, büntetés terhe mellett rakassuk vissza, mert annak idején az eredeti építési engedély is hófogóval volt kiadva. Kérem szépen legyen szíves segíteni abban, hogy van-e valami jogszabály, hogy miért kellene visszarakatni a hófogót a tetőnkre. Attól tartunk, hogy ha a hófogó miatt kilyukasszák a tetőnket azokon a lyukakon újra be fog ázni a házunk, már pedig nem azért csináltattuk meg és fizettünk sokat rá. Mellesleg a szomszéd házáról a mi házfalunkra állandóan lecsúszik a hó, mert az Ő teteje cserép és elég közel van a mi házunkhoz. A két ház között nincs semmilyen átjárás, egymásnak háttal vannak. Segítségét előre is megköszönöm. Tisztelettel: Mihály Gáborné Sajókazáról

  • Mihály Gáborné:

    Tisztelt Koós Miklós úr!
    Az előző hozzászólásomhoz még annyit hozzátennék, hogy az Ózdi Építésügyi Hatóság még azt is írta, hogy amit nekünk csináltak azaz a tetőszigetelést, építési engedély köteles. Mi eddig úgy tudtuk, hogy nem az és a kivitelező tetőszigetelő cégtől is azt mondták, hogy nem építési engedély köteles, eddig sehol sem kellett.
    Köszönöm szépen.
    Tisztelettel Mihály Gáborné

  • Mihály Gáborné:
    az OTÉK 60.§ (2) bekezdése így rendelkezik:
    “”(2)199 A 25-75° közötti hajlásszögű, és a fémlemez fedésű tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos. A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani.”
    forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

    értelemszerűen a szomszédra sem juthat az Önök tetőzetének hómennyiségéből.

    a hófogó milyenségére nincs előírás, így az lehet speciális cserépből ugyanúgy, mint fémből vagy akár fából is: a hó megcsúszását kell megakadályozni. Ha az Önök tetőjére került bevonat ez tudja és ezt egy ÉME vagy más hasonló vizsgálati labor tanusitványa igazolja, akkor az hófogónak minősül , amit a hatóságnak el kell fogadnia. Ha ilyen nincs, akkor a hatóságnak – érthető módon – nincs kötelezettsége elfogadniai, hogy működik.

  • Celebia:

    Mihály Gáborné:

    Kedves Gáborné!

    Tudomásom szerint minden olyan változtatás, ami az adott ingatlan statikai dolgait megváltoztatja, az engedélyköteles. Önök felrámoltak a padlásra nem kevés hőszigetelést, amely akár tonnákat is jelenthet az épületszerkezet egyes csatlakozási pontjain. Lehet, hogy egy nagyobb hóesés után, ha a hó megmarad a tetőn, a tetőszerkezet nem fogja bírni.
    Nos, pontosan emiatt kell az engedély …

  • Mihály Gáborné:
    nem tudom, pontosan milyen rétegeket bontottak el, vagy tettek fel a tetőre, hozzányúltak-e a fedélszékhez vagy bármi máshoz.
    a 312/2012. korm rendelet 1. sz. melléklete felsorolja az építési eng. nélkül végezhető tevékenységeket
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200312.KOR

  • Adry:

    Mihály Gáborné: Az biztos,hogy én felkeresném az Ózdi Építésügyi Hatóságtól és benyújtanék én is egy szép papírt a szomszéd ellen,hogy az ő házáról viszont az önökére csúszik a hó! Abban az ügyben nem tesznek semmit???
    Másik,hogy a vállalkozó aki csinálta adja ezt írásba,hogy nem volt építés köteles amit csináltak és nem csúszik le a hó…
    mért ön fizessen,mikor nem az ön hibája?
    …ez csak egyéni vélemény….Tisztelettel

  • Adry:
    bocs, hogy közbeszólok, de a vállalkozó bármilyen írást is adhat, a felelősség az építtetőjé. Adott esetben NEKI kell beszereznie az építési engedélyt. A kivitelező legfeljebb csak az ő meghatalmazására kérheti meg.

  • ANITA:

    Tisztelt Koós Ur!

    Ket kerdesem is lenne!
    Az egyik, hogy nemregiben adtak el az egyik szomszedom orkosei, a mellettem levo hazat, es az ujszomszed, minden elozetes egyeztetes nelkul, a felem nezo oldalso homlokzatra, nyilaszarot tetetett.
    Mindkettonk haza a keritestol 3-3m re van.
    Kell-e az En engedelyem ill. hozzajarulasom ehhez?
    A masik, hogy a szuleim vettek ezt a hazat 14 evvel ezelott, amiben elek, es resztulajdonos (orokos) vagyok.
    A lenyeg, hogy annak idejen amikor a szuleim ezt a hazat megvasaroltak, a szomszeddal megegyezve, az oldalso falra ill. homlokzatra, ket normal meretu ablakot epitettek be, ami azon az oldalt van, amelyikkel szemben, most az ujszomszed epitetetett szinten egy nyilaszarot.
    Sajnos ezugyben, most derult ki, hogy annak idejen az Edesapam, csak az akkori szomszeddal egyezett meg, de epitesi engedelyt nem kert.
    Ha netan az ujonnan epitetett nyilaszaro ugyeben van beleszolasom, es elek ezzel a jogommal.
    Adodhat-e problemam abbol, hogy onhibam, es tudtom nelkul, az Edeapam 14 evvel ezelott, a mi ablakunkra nem kert engedelyt? (viszont sajnos az Edesapam mar nem el, igy Ot mar emiatt nem vehetik elo)
    Udv: Anita

  • ANITA: ha az épületek 3-3 méterre vannak és ha más helyi előírás nem akadályozza, akkor lehet ablakot nyitni az oldalkert felé. ez építési engedély köteles, amiről a szomszédokat értesítik. Ők fellebbezhetnek ellene, de csak ha alapos indok merül fel, én itt ilyet nem látok. Ha elutasitanák az esetleges fellebbezését, akkor fordulhat a másodfokhoz, de ennek nincs halasztó hatálya, ergo közben megépülhet és Önnek kell adott esetben bizonyitani, hogy jogot sértettek. Mivel mindkettő múltidőben történt, így nincs semmi dolguk egymással. A 10 évvel korábban, akár szabálytalanul épített épületrész, szerkezet 10 év után elévül, igy Önnek sem kell emiatt aggódnia.

    mellesleg bármiben is állapodtak meg a szomszédok, az érvénytelen, mert az építési jogban kizárólag a hatályos (országos és helyi) építési jogszabályok a mérvadóak, privát megeggyezések érvénytelenek (érthető, hisz akkor mindenki szabálytalanul is építkezhetne, holmi megállapodásra hivatkozva)

  • ANITA:

    Tisztelt Koós Miklós Ur!

    Nagyon szepen koszonom, a reszletes, es pontos valaszat!

    Még sok erőt, és egészséget kivánok a hivatásához, és ahhoz a sok segítséghez, amit nap mint nap nyujt nekunk…!

    Udozlettel: Anita

Szólj hozzá

A sértő, személyeskedő, ˝flame˝, tisztán reklámcélú vagy pártpolitikai témájú hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük, a hozzászóló pedig automatikusan spamlistára kerül.

kiemelt rovataink
feedburner
passzívháztervező képzés
passziv-d-120x240
hirdetés
koos.hu eseménynaptára
G reklám
Kapcsolatfelvétel QR kóddal

Legutóbbi hozzászólások