Wikipédia | Fiktív települések Magyarországon
Kukutyin
A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de az éppen akkor áradó Maros miatt a szántóföldeken nem lehetett dolgozni. A leleményes helyiek nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat.
Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.
Névadójuk puszta humor
A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.
Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő, valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös, vagy a megfoghatatlan jelentésű – talán részben hangutánzó – Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. A legújabb ilyenfajta településnév Iszapszentgilisztás az Iszkaszentgyörgy névből származik.
Névadójuk a környező települések halmaza
Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl: Rákos-patak) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó, vagy Tápiórettenetes.
A Pilis hegység, mint a röghegységek általában, hepehupás kitüremkedésekkel és völgyekkel gazdagított. Lankáin számos falu húzódik, melyek közül nem egy nevében érhető tetten a hegység névadó volta: Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár mind a Pilisben található települések. Mivel a hegységben örömmel kiránduló, de inkább sík terephez szokott városi-pesti népség könnyen elveszik ezen települések domborzati-földrajzi útvesztőjében, előszeretettel hivatkozik a térség tetszőleges településére a Pilisborzasztó megjelöléssel.
Nahátszentpéter
Ide tartozhat emellett, hogy bár nem egy helyen, sokkal inkább az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó – …szentmárton, …szentpéter, …szentmiklós – településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely eldugott helyen. Ez adhatott okot a jól ismert Nahátszentpéter kifejezés megszületésére.
további érdekességek : Fiktív települések Magyarországon – Wikipédia
Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre


















“…Rákosborzasztó-nak vagy Rákosrettenetesnek sincs pontos helyhez kötődő denotátuma, csak azt tudjuk róla, hogy ’Budapest belvárosától távoli kerület, lakótelep’.”
http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/szl_szot2.pdf
Nem az “útvesztő” miatt kapta Rákosmente ezt a nevet, hanem a távolsága, nehézkes megközelíthetősége miatt. Még a hatvanas években is legalább egy, de inkább másfél óra kellett ahhoz, hogy valaki kijusson a kerületbe. A Baross térről indult a 67-es autóbusz, útközben keresztezve a hatvani vasútvonalat, a 30 percen túl is zárva tartható sorompójánál. És ha nem Rákoskeresztúrra igyekezett az ember, hanem mondjuk Rákosligetre, Keresztúrról egy újabb autóbusszal ismét várakozhatott 30 percen túl is ugyanennek a vasútvonalnak egy másik sorompójánál. De nem volt jobb a helyzet akkor sem, ha Rákoshegy, Rákoscsaba, netán Rákoskert felé akart menni.
Ehhez járult még a kerület elmaradottsága, falusias jellege. Egyetlen budapesti kerületben sem volt annyi földút, annyi csatornázatlan utca, mint a XVII. kerületben.
2006 őszén hallottam egy fiktív településnevet “GYURCSÁNYHALOTTI”, egy másik a “TAJTÉKSZAPPANOS”
Bár nem település nevével, hanem Pécs városrészeinek elnevezésével kapcsolatos.
Előzmény : pl. a gázszámlára az E.ON Kovácstelep helyett azt írja, (évek óta!)hogy Pécs-Patacs ! – emiatt aztán a (saját) számítógépes rendszerük is kissé “megbolondult!” – (lakosságról nem is beszélve!- mert nem tudtuk azt az online bejelentkezést megcsinálni !- majd egy hétig!)
Akkor kezdtem el (újra) a pécsi városrészek elnevezésével foglalkozni,- bár jó párat gyermekkortól kezdve ismertem. Na, de azt nem tudtam ,hogy van egy Fogadó (!) nevű rész is. Talán itt megtalálható (?)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadó_(Pécs)
Bocs’ ha nem működne ?- kissé furcsa az ilyen link. (?)
Bőnyrétsárkányt nem is említettétek. Házam meg Nekeresden is épült egy.
Nekeresdet kiadta a Gugli Zala megyében. Ez nem normális!
Bivalyb@sznád kissé alpári, Bivalybürgözd kevésbé.
Szabóbácsi:
Megjegyzem, a Google Maps ad “tippet” a Valahol utcára is ! (nem is egyet!) – de ne bonyolítsam most. Régebbi hír : http://velvet.hu/celeb/pako081114/ Fekete Pako utca is felkerült a térképre !
Ami sajnálatosabb, még hivatalosan (?) sem nagyon tudják elintézni azt, hogy a Pécs térképen javítsák ki a Perczel Mór u. nevet Perczel MIKLÓS-ra ! -és nem tudom, mikor lesz látható az M6/66 autópálya ?
Újabbak: Nagyfenék és Makkoshotyka
Furkótelep ( létező Báta mellett)
Karakószörcsök (létezető Sümegtől északra kelletre akárcsak Bakonypölöske)
…ha valakinek problámája van az Nagybajom-ban van. (ott van közvetlenül Kisbajom mellett
( Kaposvártól nyugatra kb 30km.)