Regisztráció/Belépés

további cikkek

Sariri-Baffia Enikő
2010. október 25. hétfő

Hogyan válhat valaki passzívház minősítővé ?

 

Hogyan válhat valaki passzívház minősítővé – illetve hogyan nem?

A passzívházak minőségbiztosítására a darmstadti Passzívház Intézet 1999-ben megalkotott és bevezetett egy minősítési rendszert, melyet ma már több országban alkalmaznak sikerrel: Németország mellett Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Svájcban, Dániában, Lengyelországban, Olaszországban, Svédországban és az USA-ban találhatók minősítő irodák, ahol a magas szakértelem és tapasztalat a garanciája a magas minőségi színvonalnak.

A minősítő irodák listája a Passivhaus Insitut weboldalán található: www.passiv.de

A passzívház minősítést jelenleg magyar nyelven a németországi Energie Planer Team-nél lehet igénybe venni (www.passivhaus-info.eu).

Gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy mi a feltétele annak, hogy valaki elnyerje a Passivhaus Institut akkreditációját erre a komplex feladatra. Először is szükség van a mély -szakterületeket átfogó – elméleti ismeret mellett több éves tapasztalatra a passzívházak tervezésében és kivitelezésében. Akinél ez fennáll, az kérvényezheti a Passivhaus Insitut-nál az akkreditációt. Ez után egy 2-3 hetes intenzív képzés zajlik: a jelentkező ennyi időt tölt az intézetnél, melynek során konkrét projekteken dolgozik. Az intézet kijelölt munkatársai szaktudásukkal segítik a különböző felmerülő problémák megoldásában. Miután a jelölt megkapta a minősítésre feljogosító akkreditációt, kötelezte magát, hogy folyamatosan továbbképzi magát, követve a szakma tudományos fejlődését, részt vesz évente egy minősítőknek tartott konferencián, ahol speciális eseteket és kérdéseket mutatnak be és vitatnak meg.

“Energiakonzum helyett értékteremtésbe kell befektetnük, ez pedig nem igényel túl nagy anyagi megterhelést, hanem elsősorban kreativitást és intelligens megoldásokat. A passzívház ezen gondolat kibontakozása és bemutatja, hogy nem csak rezsiköltséget takarít meg, hanem felhasználóbarát és komfortos is egyben. A magas energiaáramlás által okozott problémák eleve fel sem lépnek. Ez pedig nem csak a környezetnek és a népgazdaságnak éri meg, hanem az egyénnek is, mivel gazdaságos és megtérülő. Csakis a fenntarthatóságra való összpontosítás vezethet a rövidtávú (és magas kockázatú), álom-megtérülést kecsegtető spekuláció helyett egy ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődéshez.”

Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője,
insbrucki Egyetem, épületfizikai tanszék
Drezda, 14. Nemzetközi Passzívház Konferencia, 2010. május 29.

Magyarországon azért nincs még ilyen akkreditált minősítő szakember, mert még senki sem járta végig ezt az utat. Ha valaki érdeklődik e tevékenység iránt, a Passivhaus Institut-nál szívesen várják a jelentkezését.

Egy kétséges útja is akadt Magyarországon látszólagos akkreditációval rendelkező minősítéseknek: ha nem áll elég szaktudás és tapasztalat rendelkezésre és sajnáljuk az időbefektetést, hogy megszerezzük az akkreditációt, akkor kreálunk egy saját minősítő rendszert. Ezt a utat követi a Passzívház Akademia Kft (PHA) is, létrehozva a KIVET-PHA védjegyet (lsd. www.kivet.hu). Nyilvánvalóan mindenkinek jogában és szabadságában áll saját minősítő rendszert létrehozni. Az azonban, hogy letöltjük a Passivhaus Institut minőségi követelményrendszerét az internetről, lefordítjuk magyarra (illetve átvesszük más minősítőtől), attól még valaki nem válik képesített minősítővé, és nem lesz képes maradéktalanul ellátni ezt az igen felelősségteljes feladatot. A tudásnak a képzésen és a tapasztalaton alapuló megszerzését nem lehet csak úgy meggondolatlanul átugrani.

Érdekes módon ilyesmit csak a magyaroknak lehet eladni. Más országban az ilyen módszereket figyelembe sem veszik. Persze ennek is megvan a kitaposott útja: szervezünk köré konferenciát, ahol neves szakemberek adnak elő: lásd a 2010 október 27-i passzívház konferencia.

Ha jó sok helyen állítjuk egy dologról, hogy jó, akkor mindig lesz olyan, aki ezt el is hiszi. Ez azonban a tényen nem változtat: meztelen a király.

Azt is fontos tudni, hogy a világszerte ezrével épülő passzívházak csak egy töredékét minősítik: csak azokat, melyek építtetői erre a szolgáltatásra igényt tartanak. A legtöbb passzívház nem rendelkezik ilyennel (minősítés) és ennek ellenére kiválóan működik, a várt energiamegtakarítás pedig megvalósul. Ennek előfeltétele a hozzáértő tervezés és a gondos kivitelezés, ilyen szakemberek pedig már bőven akadnak Magyarországon is. Az eddig PHI-minősített passzívházak erre nagyszerű bizonyítékok. Olyan építtetők ragaszkodnak a minősítéshez, akik fontosnak tartják, hogy passzívházként működjön az épületük, ha már annak adják el ezeket.

A minősítési folyamat ára jelenleg Magyarországon 1550 €+ÁFA egy családi ház esetén, ez az ár pedig magában foglal egy speciális engedményt, mely a magyar fizetőképességet figyelembe veszi. Az eljárás ára pl. Németországban 1800-2000 €. Ez azért ennyi, mert egy részletekre kitérő, alapos vizsgálatról és tanácsadásról van szó, az adott országban ennyi az ára a ráfordított mérnökóráknak. A befektetett összeg sok esetben azonnal megtérül: a minősítő szükség esetén javaslatokat is tesz arra, hogy az adott szerkezetet, részleteket hogyan lehetne olcsóbban és egyszerűbben megvalósítani. Szaktudásából és tapasztalatából kifolyóan a minősítést végzőnek erre megvan a lehetősége.

Amire viszont a legkevésbé van szükség egy jól sikerült passzívház megépítéséhez, az az említett okoknál fogva éppen egy KIVET-PHA minősítés. Itt tetten érhető, amint szemfüles üzletemberek egy fellendülő piacban spekulálnak, melyből szeretnének minél nagyobb szeletet kikanyarítani maguknak. Minden józan gondolkodású építtető egymaga is képes dönteni, hogy vajon erre hajlandó-e áldozni, vagy sem.

Ezen az sem segít, ha a megépült házakat méréssel próbálják akkreditálni. Az alábbi grafikon 32 azonos kivitelű, tudományos precizitással vizsgált sorház mérési eredményeit mutatja. Ami első látásra feltűnik, az a felhasználó erőteljes befolyása az eredményre: +/- 50% eltérés mérhető a lakók szokásainak függvényében. Viszont a mérési eredmények átlaga 12,8 kWh/m²év, ami jóval kevesebb a 15 kWh/m²év követelményértéknél. A siker szempontjából csakis a statisztikai módszerekkel kiegyenlített eredmény mérvadó, mely a felhasználói szokásokat is feltünteti. Ennek meghatározása pedig egyedi, különböző kivitelű épületek esetén elég kilátástalan vállalkozás.

32 passzív-sorház Hannoverben: mért fűtésienergia fogyasztás

Arról nem is beszélve, hogy ki fogja megfizetni és eltűrni, hogy folyton küldözgetnie kelljen a villany- és gázszámláit egy központi adatbankba, ahogy Isten tudja, mire használják fel ezeket. Netalántán arra, hogy ha valaki nem „megfelelőképpen” viselkedik a házában, esetleg melegebbet szeret, mint 20 °C, akkor visszafizettetik vele az állami támogatást, mert több energiát fogyasztott, mint amire a háza minősítése feljogosítja? Vajon hova vezethet ez a totális felügyelet? Erre még gondolni is hátborzongató. Azt elég kevesen tűrik, ha megszabják, hogy mikor és mennyi időre lehet ablakot nyitni, vagy hogy hány fok legyen a lakásban. Ez a kérdés nem kevesebbet tud eldönteni, mint egy épületenergetikai koncepció sikerét, vagy annak elmaradását. Azért hogy nehogy kiöntésre kerüljön a gyerek a fürdővízzel együtt, talán jobb lenne szakemberekre rábízni az energetikai koncepciók kidolgozását és ha ez már megvan, ezek esetleges minősítését.

Ez sem jelenti persze azt , hogy ne lenne érdemes gondot fordítani a tervezés és a kivitelezés minőségére. A felhasználói befolyás bármilyen energiafogyasztású épület esetén ugyanígy érvényes, csak az abszolút mért értékek különböznek nagy mértékben egymástól. Ezért csakis a (korrekt!) számítási módszeren alapuló minősítésnek lehet bármilyen gyakorlati értelme.

 

 

Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök energetikai tanácsadó
a darmstadti (Németország) Passivhaus Institut (PHI) által felhatalmazott szakértõ (passzívház minősítő és oktató), aki jogosult a “Minőségellenőrzött passzívházak”elnevezésű minősítő bizonylat kiállítására.
email | Energie Planer Team
2008-tól az Energie Planer Team tulajdonosa és ügyvezetõje, a passzívházak tervezésében nélkülönözhetetlen PHPP-2007 számítás első változatát ő dolgozta ki a darmstadti PHI-nél a 90’-es évek végén.

Ön építene magának passzívházat?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (57): megnézem / hozzászólok

  • Joy

    2010. október 25. hétfő - 17:35

    #76703

    A KIVET-PHA védjegy egy nagy kamu, az abban résztvevő néhány – egyébként nem is szakember – érdekeit szolgálja csupán. Reméljük nem válik valósággá a rémálom, és hamar kiseprik ezt a magánérdekeltséget az állami pénzek környékéről.

  • TÜKE

    2010. október 26. kedd - 04:07

    #76711

    Elnézést, hogy ehhez a témához írom. Ha nem olvastátok volna, szerintem érdeklődésre számíthat ?
    http://nol.hu/lap/lakaskulcs/20101008-az_ev_haza_kicsi_es_passziv

  • Koós Miklós

    2010. október 28. csütörtök - 08:03

    #76745

    nem egyértelmű számomra, hogy előny-e az, hogy a passzívház, mint téma nem éri el az építész szakma ingerküszöbét és leginkább az építtetők hajtják a dolgot. a nem túl széles tapasztalatom szerint a passzívházat választók, még az építésszel való találkozás előtt eldöntik, hogy mit szeretnének.
    Ez pedig nem mindig eredményez építészetileg megfelelő minőséget.

  • Koós Miklós

    2010. október 28. csütörtök - 08:19

    #76747

    igyekszem összeszedni ezzel kapcsolatban a gondolataimat és ha megvagyok vele leirom egy külön cikkben, mert fontos téma.
    A tapasztalataidra feltétlenül kíváncsi volnék, de persze arra is, ha nem egyezik a véleményünk.

  • Miért nem szeretjük a passzívházat?

    2010. október 28. csütörtök - 11:02

    #76750

    […] esetleg nem értette volna a Hogyan válhat valaki passzívház minősítővé ? című írás valódi mondandóját, az talán most jobban […]

  • rajzolosrác

    2010. október 29. péntek - 19:18

    #76784

    Ha jól tudom a Darmstadti passzivház minősítés sem alkalmazkodik semmiféle hazai jogszabályhoz. Megnézve a KIVÉT-PHA passzivház minősítés kritériumait az sem tűnik könnyen megszerezhető papirocskának. A darmstadti passzivház minősítés alapfeltétele, hogy olyan termék épüljön be a házba ami rendelkezik minősítéssel. Aminek megszerzése igen drága. De itt azt a rendszert nem szidja senki. Valamint megjegyezném, hogy a Darmstadti intézet sem nonprofit szervezet. ott is állnak gazdasági érdekek a háttérben.
    Nekem az jön le az egészből, hogy valaki megharagudott, hogy be lehet fizetni máshová is pénzt passzivház minősitésért.
    A Debreczy Zoltán meg igenis egy jó szakember.
    Sok embernek van passzivháza itthon, és sokan nem anyagi okok miatt nem minősitik, hanem mert olyan emberek kivitelezték tervezték akiket nem szeretnek valamilyen oknál fogva az intézetnél. Ennek ellenére több minősités megvan, de sok ember inkább nem foglalkozik vele. A mindennapokban pedig bizonyítanak ezek a házak.

  • rajzolosrác

    2010. október 29. péntek - 19:35

    #76785

    A Darmstadti passzivház intézet is minősit termékeket elég szép pénzekért, ez az intézet sem nonprofit, illetve ott is komoly gazdasági érdekek húzódnak a háttérben, de itt azt senki nem feszegeti. Nem értem, hogy az miért baj, hogy itthon is készül egy hasonló rendszer. Talán azért, mert igy lehet, hogy valaki nem darmstadtba utalja a pénzt?
    Az éremnek mindig két oldala van!
    A Debreczy Zoltán meg igenis egy jó szakember. kellene vele beszélni pár percet. Lehet Koós Miklós Úr össze tudna rakni egy igen érdekes cikket. Én előtte informálódnék mindkét oldalon.
    Sok ember ezért nem minősitetti a házát, mert az olyan kivitelező, tervező partnerekkel épitett passzivházat akiket nem szeretnek darmstatdban. De attól függetlenül a ház üzemel szépen.
    viszont volt a kezemben már olyan jóváhagyott phpp számítás is amiben a vonalmenti hőhid ki lett nullázva, de a hozzá kapott részletrajz ezt nem indokolta.

  • szakértő

    2010. október 29. péntek - 21:08

    #76786

    A hivatkozott KÉK program összeállítója Széman György, Debreczy Zoltán, Pálvölgyi Tamás (stb.) A kormányelőterjesztés bizottsági munkáját koordinálja Széman György, az előterjesztésben szereplő kivételezett helyzetbe hozandó KIVÉT-rendszer működtetői Széman György, Pálvölgyi Tamás, Debreczy Zoltán (stb.)
    Ügyesen helyzetbe hozták saját magukat.

  • Jesu

    2010. október 30. szombat - 21:51

    #76819

    Benéztem ide is.
    Csak remélni tudom, hogy az urakat kipenderítik ebből a pozícióból. Ki kell teregetni ezeket az összefüggéseket, összefonódásokat! Az urak mértéktelenül kapzsik és törtetők, az egész ügynek ártanak ezzel, igyekezve mindenkit lefejni.
    🙁

  • szakértő

    2010. október 30. szombat - 22:36

    #76820

    Kedves “rajzolosrác” (javaslom a helyesírást ráengedni a szövegszerkesztődre, ha nem esett volna le, a hosszú Ó miatt)
    “A Debreczy Zoltán meg igenis egy jó szakember” ez nagyon érdekes.
    Elárulnád, milyen szakember? Lehet, hogy te tudod. Légy szíves oszd meg velünk ezt az értékes infót.
    Lassan egy ország kíváncsi rá.
    Sőt, egy univerzum.

  • aa

    2010. október 31. vasárnap - 11:00

    #76842

    szakértő:

    “javaslom a helyesírást ráengedni a szövegszerkesztődre,”

    Bagoly mondja verébnek…

  • Jesu

    2010. október 31. vasárnap - 11:52

    #76851

    “Sok ember ezért nem minősitetti a házát, mert az olyan kivitelező, tervező partnerekkel épitett passzivházat akiket nem szeretnek darmstatdban.”

    Ez egy jó kifogás, amivel ki lehet bújni a felelősség alól! A minősítésnek pont az az értelme kis hazánkban, hogy a végén VAN MIRE számon kérni a tervezőt, kivitelezőt, stb a megbízónak. Külföldön ennek már nincs akkora jelentősége, hiszen nagyobb a tapasztalat, kivitelezői fegyelem.

    Sőt, az előminősítés maga garantálja sok esetben, hogy már tervszinten nem kerülnek be a kibicek a folyamatba, hiszen részletrajzok készülnek, csomópontokról, amin áll vagy bukik maga a megvalósítás! És ez nem azért, mert a kibiccel nem foglalkoznak, hanem azért, mert a tudás és tapasztalat hiánya itt azonnal kibukik, ami gondolom megnövelt számú konzultációt tesz szükségessé, amit ugye nem szeretnek felvállalni!
    Persze azt a legkönnyebb mondani, hogy ” mi nem vállaljuk, mert minket amúgy sem szeretnek, csak pénzkidobás lenne…”

    Én megvizsgálnám, hogy mi az oka ennek a “nemszeretnek” dolognak:
    – Netán csalódtak a partnerben, mert nem volt korrekt?
    – Visszaélt az intézmény nevével?
    – A minősítés folyamatában nem volt partner, elzárkózott a módosítási javaslatok elől?

    El kéne gondolkodni ezeken…

  • aa

    2010. október 31. vasárnap - 18:29

    #76862

    Szerintem hiába a “Passivhaus Institut” találta ki a “Passivhaus”-t, ugyanúgy nem lenne jó nekik monopóliumot ad adni, mint egy magyar kft-nek.

  • passzívház minősítő

    2010. november 1. hétfő - 10:38

    #76885

    Kedves Hozzászólók!

    Apróságot szeretnék korrigálni az egyik hozzászólásban:
    – Egy minősített passzívházat nem szükséges minősített termékekből építeni.

    A termékminősítést Önöknek, kedves Tervezőknek, találták ki segítségül, hogy az ügyes értékesítő gépezetek ne tudjanak Önöknek bármit eladni, passzívházhoz alkalmas termék címszóval, ami viszont nem az. Ezért szakemberek megvizsgálják a terméket, hogy megfelel-e minden kritériumnak, ami lényeges. Ezután ezt a munkát Önöknek nem szükséges már elvégezni. Ez a vizsgálat pedig pénzbe kerül, mivel az Intézetnek szakképzett alkalmazottai vannak, ráadásul, akár hiszik, akár nem, rengeteg munkába kerül a ez a mélyre menő vizsgálat. Én is dolgoztam ilyen termékminősítésen és elég hosszadalmas volt. Néhány céggel először fejlesztő munkát kellett végezni és megtanítani nekik, hogy hogyan alkossák meg a terméket úgy, hogy megfeleljen. Nem pecsétosztogatásról van szó, ellentétben a KIVET-es minősítéssel!

    Senkinek sem lenne kifogása még Darmstadtban sem az ellen, hogy legyenek más minősítő rendszerek. Senki nem tör itt monopóliumra, maguk a minősítők is egymás veresnytársai a piacon, nincsen még területi érdekeltség sem. Semmi kifogás nem emelhető az alternatív minősítő rendszerek ellen, amennyiben valódi kompetencia és tárgyilagosság van mögöttük. Ilyenek pedig akadnak máshol is, nagyszerűen megférnek egymás mellett a piacon. Az ügyfél dönt kizárólag.

    De végül is a KIVET-PHA minősítő rendszer esetén pecsétosztásról van szó drága pénzért, amivel pont Önök és az Önök ügyfelei lesznek megtévesztve. Ráadásul a támogatási programm keretében egy ilyen rendszert akarnak ráerőltetni az országra, akárt tetszik, akár kompetens, akár nem.
    Ezt pedig azért már csak az ügy érdekében sem lehet szó nélkül hagyni.

  • Kardos Ferenc

    2010. november 1. hétfő - 16:55

    #76892

    Csatlakozva az előttem szólóhoz:
    Az ÚSZT tervezetében – melynek lényegével nem nehéz azonosulni – az szerepel a támogatható termékek táblázatában a hőszivattyúk, napkollektorok, napelemek mellett, hogy: KIVÉT minősítése legyen.
    Ez rendben is lenne, ha volna Magyarországon akkreditált laboratórium, ahol az ilyen berendezéseket az EU szabványoknak megfelelően minősítenék.
    De NINCS!
    Én lennék a legboldogabb, ha nem kellene egy készüléket kivinni az országból, hogy legyen európai minősítése.
    De arra semmi szükség nincsen, hogy egy német,osztrák vagy svájci minősítésre még egy hazai bélyegzőt nyomjon valaki.

  • szakértő

    2010. november 2. kedd - 14:14

    #76908

    aa: Kedves “aa” te talán tudod, a Debreczy Zoltán milyen szakember? Légy szíves osszd meg velünk! Még fontosabb, mint a helyesírás!

  • passzívház minősítő

    2010. november 2. kedd - 18:57

    #76918

    Kedves Béla,

    az hogy Debreczy Z. az egyetlen, aki vizsgázott, az csak azt mutatja, hogy ő tud annyira németül, hogy erre képes volt. Nem akarok a magyar tervezők nyelvtudásáról semmit mondani, de gondolom, van egyéb gondjuk a nyelvtanulásnál. Amennyiben – remélhetőleg rövidesen – a tanfolyam magyarul is rendelkezésre áll majd, akkor bárki elvégezheti és vizsgázhat is. Ez után nehéz lesz akkora feneket keríteni egy ilyen oklevélnek, nem hiszem, hogy az összes végzett hallgató saját minősítő renszert akar azonnal megalkotni.

    Ha valaki tényleg jelen volt a tanfolyamon és nem csak testileg, akkor az első amire ráébred, hogy nem tud semmit a témáról és még sok a tanulni való. Aki pedig azt szűri le, hogy lehet saját minősítő rendszert copy/paste módon magyarra adaptálni, ahhoz a továbbiakban semmi hízelgőt nem lehet fűzni a legjobb akarattal sem.

    Teljesen egyetértek Önnel: Ön dönti el, hogy mire adja a pénzét, ennek pont így is kell lennie. De az nem lehet, hogy csak akkor kapja meg az állami támogatást, ha ezek az önjelölt minősítők rábólintottak. Többféle minősítő rendszer elfér egymás mellett, ha nem KIVETeleznek az egyikkel sem, főleg nem egy minden referencia nélkülivel. Döntse el az ügyfél, hogy melyikben bízik a legjobban.

    Azért a „Tiszta udvar, rendes ház“ nem a legpasszolóbb hasonlat Miklós részéről. Akik már végigcsináltak egy minősítést, azok tudják, hogy nem szoktam ehhez hasonló módon osztogatni a papírt, legalább is, amíg komolyabb hibák vannak a tervekben, melyek épületfizikai károkhoz, vagy egyébb súlyos problémákhoz vezetnek. Iyenekkel, főleg Magyarországról, azért szoktam bőven találkozni.

    Tisztelettel
    Sariri-Baffia Enikő

  • Koós Miklós

    2010. november 2. kedd - 19:45

    #76921

    passzívház minősítő: Kedves Enikő, félreérthetően fogalmaztam. a hasonlat szerint – ahogy írtam is – gazdaságilag nem realizálható, szinte kizárólag a tulajdonosoknak jelent elismerést, mint ahogy az említett tábla is

  • TÜKE [63/ffi.]

    2010. november 3. szerda - 07:15

    #76942

    Koós Miklós:
    Úgy érzem, én tisztában vagyok a besorolásommal! = “Érdeklődő”
    Csak megemlíteném, hogy pl. a “Tiszta udvar – rendes ház” mozgalom (?) gazdasági hatásán sem gondolkodtam el. Lehet, hogy megérné ?
    Nem azért, mert velem történt! (nem egoizmus !)
    Tipp: a http://bama.hu/ keresőjébe ( jobb old. fent) beírni, hogy “Tiszta udvar-rendes ház” -és “előjön” 2 db. régi cikk ?- 2008-as – kicsit sajnálom, hogy a fotókat sem találom már a neten ! – mert voltak. A saját fotóim még megvannak. Lényegtelen ma már, hogy elnyertem a címet ! Kicsit sajnálatos, hogy nem “bonyhádi zománctábla” – hanem egy műanyag lap – ill. oklevél “járt” hozzá. Sajnálom azt is, hogy – bár ígérték anno – ez a “mozgalom” nem folytatódott ! Szkeptikus lennék ?- helyette van(nak) : a lakosság “buzdítása” arra, hogy MÁSOK szemetét takarítsuk el !- (hétvégén) pl. Tettye…és egyéb helyeken ! (Malomvölgy… vagy György-telep… bár az elmaradt – stb. )

  • Széman György

    2010. november 3. szerda - 14:19

    #76952

    szakértő: Kedves “Szakértő”!
    Sajnálom, hogy nevedet nem vállalod, mert félsz attól, hogy a nemtelen mocskolódásnak jogi következményei lesznek. Számomra a SZAKÉRTŐ a nevét, megalapozott tudását, emberi és szakmai tartását adja ahhoz, amiben és aminek legitim, elismert tudósa. Engedd meg, hogy hatalmas igazságkeresésedet segítendő, tisztánlátásod érdekében hadd lebbentsem fel a homályt szemedről: A KÉK program nem személyes, vagy lobbicélokat szolgál, hanem a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) által létrehozott szakmai műhely alkotta meg a KÖZJÓ (már, ha érted e fogalmat, mint szakértő!) érdekében: ti. legyen munkája a szakmának: értsd a tervezőktől kezdve az anyagokat gyártóktól a kivitelezőkig, (beleértve Téged is!) E KÖZJÓ testesüljön meg fenntartható épületekben, melyeket unokáink is használhatnak. Legyen jó az államnak,(közpolitika), vagyis mindannyiunknak, hogy csökkenteni tudja saját működési kiadásait (a mi adóinkból) és meg tudjon szabadulni legalább az ország energiafüggésének egy részétől! A KÉK programot alkotó közösség soha nem volt és ma sem zártkörű klub, bárki, aki vállalta a munkát a közjóért és a költségekben való részvételt, (mert e programot az alkotók finanszírozták, és nem az államkassza!!) részt vehetett/és vehet benne. E munkának egyik szervezőjeként a legnagyobb sajnálattal tapasztaltam, hogy a hazai építész társadalom (és itt tisztelet a kivételnek)e munkát -annak alkotó szakaszában messze elkerülte. A közel egy év alatt elvégzett munka eredményét a teljes szakmai nyilvánosság előtt mutatta be a MÉASZ, biztosítva mindenki számára a véleményezés, kritika lehetőségét. Itt hívom fel a figyelmet továbbá arra, hogy a KÉK program célja a kormányzatot segíteni a program-alkotásban, támogatási rendszerek létrehozásában, nem pedig a kormány helyett programot alkotni!!! A KÉK program egyik fontos ajánlása a Magyar Építőanyagipari Szövetség szakmai felügyeletével működő – magánszemélyek által (közöttük én is) 2004.-ben közcélból létrehozott szakmai védjegy, a Kiváló Építési Termék (KIVÉT). A KIVÉT-et civil szervezetek felügyelik és közhasznú nonprofit szervezet működteti.A KIVÉT – és itt van a félreértés – nem anyagokat minősít, erre a felhatalmazott szervezetek kompetenciáját nem sérti. Az önkéntesen elnyerhető KIVÉT védjegy a meglévő vizsgálati eredményeken túl, a termékben, a gyártásban, beépítésben, környezetvédelmi teljesítményben, fogyasztó-és felhasználóbarátságban mérhető, a kötelező megfelelésen túlmutató többletteljesítményt tanúsítja. A független szakértő/k által elvégzett felülvizsgálati auditot követően védjegy használatát a Minősítő Tanács ítéli oda, vagy utasítja el. Javaslom, hogy a védjegy céljait, küldetését, a Minősítő Tanács tagjait, a védjegyet eddig (2004-2010) elnyertek listáját tanulmányozd vagy tanult barátaiddal tanulmányozzátok a http://www.kivet.hu oldalon. A KÉK programban szereplő KIVÉT ajánlás célja, hogy számomkérhetően, a támogatási célt megvalósítva teljesüljenek a közpénzekből finanszírozott beruházások. Miért van erre szükség? A világ boldogabbik felén nincs gond a szakmai kompetenciákkal: egy anyaggyártó azt árulja amit gyárt, a tervező a legjobb tudását veti latba egy épület műszaki követelményeinek teljesüléséért. Ott nem fordulhat elő, hogy megvesztegetett és nagyképű hályogkovácsok osszák az észt, illetve a tegnap még tejtermeléssel foglalkozó elnyomott szegény kisvállalkozó számla nélkül ablakot, vagy más anyagot adjon és forgalmazzon, releváns műszaki megoldási javaslatokat adjon projektekhez jut is-marad is alapon!!(Kéretik tudomásul venni: az előbbi állítást akinek nem inge, ne vegye magára!) Összefoglalva, kedves “Szakértő”: azt hiszem Neked és a barátaidnak savanyú a szőlő: dolgozni nem szeretsz, de ha valakit esetleg munkán, vagy annak eredményességén kapod, megszáll a jó magyar átok – ismered a tehén és a szomszéd történetét – és honfiúi kötelességnek tartod visszazavarni abba a szürkeségbe, ahol Te is élsz….
    Post scriptum: szerény személyünkről: az én nevem Széman György, közel húsz esztendeje foglalkozom civil érdekérvényesítéssel, szakmapolitikával. Soha nem volt, jelenleg sincs érdekeltségem vállalkozásom, kapcsolt vállalkozásom sem az építőiparban, sem más ágazatokban, s ezután sem lesz. (talán azért, mert sem építész, sem mérnök nem vagyok és más műszaki kérdésekben sem vagyok szakértő!)Pálvölgyi Tamás dr. a környezet-gazdaságtan nemzetközi szinten is elismert professzora a MÉASZ ügyvezetője, akinek szintén nincs építőipari vállalkozása, de talán ért ahhoz, hogyan lehet a közjó érdekében valós döntési helyzetbe hozni egy ország kormányát! Debreczy Zoltán a Magyar Passzívház Szövetség elnökeként is igen sokat tett azért, hogy a passzívház szemlélet hazánkban elterjedjen és a hazai viszonyokra adaptálható legyen! Kóros elmére (ez a mai rögmagyar attitűd) vall azt gondolni, hogy egy szakmai program létrehozása a legszélesebb szakmai nyilvánosság bevonásával – magánérdekeket szolgál. Aki ilyet állít, az először nézzen bele saját érdekviszonyaiba és értékrendjébe, hátha nem csak az irigység és az önzés lakik ott…
    Széman György

  • passzívház minősítő

    2010. november 3. szerda - 14:35

    #76953

    Kedves Béla!

    Az egyáltalán nem baj, ha más a véleményünk, sőt ez nagyszerű, mert szólásszabadság van.
    Én tőlem Debreczy Úr és a PHA azt minősít, amit akar, csak nevezzük annak, ami: egy saját gyártmányú minősítő rendszer, másolt alapon, nulla referenciával, ugyanennyi vagy minimális passzívházépítési tapasztalattal.

    Egészen biztos szót nem emeltem volna a dolog ellen, ha nevezett társaság nem próbálta volna meg különböző szakmai szervezeteket kikerülve belecsempészni a Szécsényi Tervbe a minősítési rendszerét, méghozzá kizárólagos igénnyel. Persze még időben kiderült a turpisság.

    Ami engem bosszant, az nem egyfajta anyagi hátrány, mert bíz Isten a legnagyobb anyagi hátrányom az ilyen irogatásokból származik. Nem gondolom azt, hogy DZ Úr, vagy bárki más elvenne tőlem bármi megbízást, vagy ha mégis, akkor több időm marad más, esetleg jobban fizető munkák kidolgozására. Elég jó nagy tó ez, mindenkinek jut belőle hal, ez az eddigi 13 évben, amióta ezzel foglalkozom, mindig így volt. Attól viszont igenis tartok, hogy az ilyen hozzá nem értők elrontják a passzívház standard eddig nagyszerű hírét. Ez ellen pedig velem együtt sokan mások a leghangosabban fellépünk és fel is fogunk lépni.

    Egyébként ha a Winwattal próbálnának passzívházat számítani, abból elég érdekes eredmények születnének: pl. negatív fűtési hőenergiaigény, stb. Mindenesetre az így épülő passzívházak fogyasztása még távolról sem hasonlítana a számított eredményre. Mellesleg mivel nem PHPP-vel történt a számítás, nem is lehetne passzívháznak nevezni. Ennek ugyanis 1998 óta, amióta létezik a PHPP, érvényes a maga meghatározása. Lehet egyébként új „PHPP“-t kitalálni, kifejleszteni, a PHI-nél ez 10 évig tartott. Azért talán egyszerűbb megvásárolni 98 €-ért.

    Én saját szememmel olvastam Feist Úr számára az e-mail, melyben meghívták a konferenciát bevezetni, az elutasítást is, amit válaszolt. Lehet, hogy itt egyik szervező nem tudja, mit tesz a másik?

  • Kardos Ferenc

    2010. november 3. szerda - 16:07

    #76955

    Béla:

    Kedves Béla, aki nem vállalja a nevét!

    Ez a téma nem az a téma, amelyben kiokosodhatsz csak a Google használatával.

    Engedd meg, hogy néhány információval kiegészítsem a vitatott témát.
    Négy éve foglalkozom félresikerült hőszivattyús és napkollektoros rendszerek diagnosztizálásával, a “rendes” munkám mellett.
    Itt főleg a hőszivattyús rendszerek az izgalmasabbak, amikor a megrendelő beruház 5-15 millió Ft-ot annak érdekében, hogy a fűtési költsége alacsonyabb legyen, mint földgáz kazánnal.
    „Érdekes” helyzet az, amikor a formás összeg elköltése után az új hőszivattyús rendszer üzemeltetési költsége jelentősen meghaladja a korábbi gázfűtéses költséget. Több lezárt bírósági eljárás született már ezen a területen.
    Kivétel nélkül ezek a rendszerek energetikailag hibásan lettek kivitelezve, megtervezve.

    Még sosem a hőszivattyú volt a hibás, hanem a kiépített műszaki környezet. Ragozhatom ennek a hőszivattyús piacra gyakorolt hatását, hogy ha egy településen születik egy ilyen elrettentő hatású kivitelezés, akkor a környéken sem lehet eladni hőszivattyút 10 évig, korrekt, jól működő rendszert sem.

    Fentiek oka a megfelelő műszaki kontroll, és a hozzáértés hiánya.

    Amikor a passzívházak elkezdtek épülni, és a PHI minősítés kontrollja – mint garantált minőségbiztosítás – a tudomásomra jutott, mondtam is a kollégáknak, milyen szerencsétek van ezzel, nem fog ez a terület elgagyisodni. Jó esély van arra, hogy valóban olyan házak épülnek fel, amilyet a megrendelő akart.

    Lobbizhatsz Te itt Béla a magyar passzívház minősítésért – nekem a magyar narancs című film jut eszembe – de fogalmad sincs, milyen következményei lesznek ennek.
    Ha vakbélműtétre mégy egy kórházba, elvárod, hogy legyen diplomája a sebésznek, és ne Te légy az első műtétje.
    Talán az sem túlzott elvárás, ha egy passzívház építést oktatni kívánó cég vagy személy legalább néhány ici-pici passzívházat felépítene, lenne egy energetikai tanúsító végzettsége, egy épületgépész diploma is jó lenne.
    Az sem ártana, ha regisztrálva lenne a Mérnöki Kamaránál.
    Vagy szerinted ezek nem fontosak?
    Ne küzdjünk már a gagyiért, terem abból magától is elég.
    Zárnám soraim a Passzívház Akadémia honlapján lévő vizsgaanyagból vett idézettel:

    „Ideális pl. a szabályos kockaforma, ahol egy él hossza sem duplája egy másiknak”

    Felér egy akadémiai székfoglalóval a gagyiakadémián.

    A dolgok jelenlegi állása szerint kénytelen lennék jövőre levizsgázni a Debreczy akadémián .

    Én is úgy érezném magam, mint akit a porban huzogatnak.

  • Kardos Ferenc

    2010. november 3. szerda - 16:18

    #76956

    Széman György:

    Őszintén örülök Széman Úr megjelenésének.
    Kérem, ha ideje engedi, reagáljon erre a felvetésemre:

    2010. november 1. hétfő ekkor: 16:55

    Azt gondolom, ez egy fontos probléma, és köze sincs a passzívház tervező oktatáshoz, minősítéshez.
    Előre is köszönöm.

  • Széman György

    2010. november 3. szerda - 19:46

    #76961

    Kardos Ferenc:
    Kedves Kardos Úr, itt a félreértés lényege: a KIVÉT nem minősít, nem veszi át az akkreditált laboratóriumok szerepét legyenek azok az EU- területén, avagy azon kívül… A szakszerű felhasználás kompetenciáját veszi górcső alá. (lásd mit írtam a tejipari kisvállalkozóról). Természetesen nem állítom, hogy a szakmában csak kóklerek vannak, ez nem igaz. Azonban nagyon elszaporodtak a mindenhez értő univerzális zsenik. Minden szakmai szervezet azon van felháborodva -és ezt sok összejövetelen tapasztaltam – hogy róka van a tyúkólban, ti. sok a hozzá nem értő pénzvadász. A KIVÉT lényege az önkéntesség -és itt egy másik megszólításra is reagálok-, – ajánlásként fogalmaztuk meg, a KÉK program minőségi garanciális elemeként. Az állam eldönti, hogy kívánja-e figyelembe venni az önkéntes védjegyek által garantált minőséget bírálati szempontként. A KIVÉT-tanúsítás kialakításában és működtetésében többek között a Magyar Épületgépész Szövetség is részt vesz szakmai tekintélyével: ez elég komoly legitimációt jelent. Ahogy egy komoly szakmai körhöz való tartozás a világon mindenhol előnyökkel jár, (kiszűri az oda nem valókat)úgy felvállalható a KIVÉT-et létrehozók és működtető szakmai civil szervezetek részéről, hogy a minőség köréhez tartozni az üzleti bizalom záloga is. Üdvözlettel Széman György

  • szakértő

    2010. november 3. szerda - 21:08

    #76963

    Széman György: “Kóros elmére (ez a mai rögmagyar attitűd) vall azt gondolni, hogy egy szakmai program létrehozása a legszélesebb szakmai nyilvánosság bevonásával – magánérdekeket szolgál.” Kedves Széman úr, próbáljuk meg elemezni ezt az állítását. 1. Ostorozza a rögmagyarságot – mi is ez? Hogy gondolkodni merészelünk, esetleg összefüggéseket vélünk felfedezni? Netalán véleményt merünk megfogalmazni? 2. Állítása elgondolkodtató, mert ezt senki nem állította Önön kívül eddig. De talán egy idézet megvilágítja, miről is lehet szó: “commentarch:
    2010. november 1. hétfő ekkor: 04:01
    Erre mondják, hogy ügyes! Bár remélem, a KIVÉT kezdeményezés sokkal inkább a “nice try” (jó próbálkozás) kategóriájában marad!
    Egy magáncég által tulajdonolt védjegyhez kötni bármiféle állami támogatást ugyanis a versenykorlátozó megállapodás iskolapéldája! Egy ilyen tartalmú rendelettel véleményem szerint nem lehet felülírni a versenytörvényt sem, az ugyanis feltehetőleg nem állná ki az alkotmányosság próbáját. (Feltéve, ha az azt betartatni hivatott intézménynek egyáltalán maradnak jogosultságai a jövőben…)
    Bárki hozzáférhet az interneten a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvántartásához (pipacsweb.hpo.hu), amelyből kiderül, hogy kik a “Kiváló Építési Termék Építési Minősítési Rendszer” (KIVÉT) védjegy(ek) tulajdonosai: négy magánszemély, illetve a tulajdonukban álló ÉTMV Építési Termék Min!ségvédelmi és Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. (A cég az idei évtől nonprofit, mert így valóban még komolyabbnak tűnik!)
    A Kft.-n keresztül, valamint közvetlenül is a védjegy tulajdonosai:
    – Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke, ill. a Magyar Üvegipari Szövetség (MÜSZ) főtitkára;
    – Molnár Miklós, a Terc Kft. tulajdonosa;
    – Formanek László, közbeszerzési szakértő, a MÜSZ egyéni tagja, valamint
    – Kiss Károlyné. a Magyar Termék Nagydíj ügyvivője, illetve – Széman Györggyel közösen – tulajdonosa.
    A “Kiváló Építési Termék PASSZÍVHÁZ AKADÉMIA” védjegy kérelmezői pedig az alábbi magánszemélyek:
    – Debreczy Zoltán, a MAPASZ elnöke, valamint
    – Széman György és Formanek László.
    Bizonyára csak “véletlen”, hogy nem egy hatóság ítél oda egy ilyen elismerést (ami lehet, hogy csak a nevében az), és az érintettek jót akartak, sőt egyáltalán nem azt elérni, hogy nélkülük levegőt se lehessen venni az építőiparban, illetve a passzívházak minősítése során! Bár a KIVÉT minősítő tanács tagjai között (lásd http://www.kivet.hu) ott van a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az NFH, az ÉMI és az építőipari szöevetségek, ami alapján ki gondolná, hogy valójában négy magánszemély egyéni kezdeményezése… Egy újabb hazai “sikertörténet”?!” Egy kérdésem lenne Önhöz, illetve hozzád, ha már letegeztél: Végülis hány darab építésügyi védjegyben van érdekeltséged? Elég egy számot mondanod.

  • Széman György

    2010. november 4. csütörtök - 11:07

    #76974

    szakértő:
    Kedves “Szakértő” !

    Jellemző a gyávaságodra, hogy továbbra is név (arc) nélkül vádaskodsz. Azt gondolod, hogy hallatlanul nagy “leleplezést”tettél: azok az adatok, melyeket megosztottad a nyilvánossággal, a kezdetektől fenn vannak a http://www.kivet.hu honlapon a védjegy preabulumában, a társadalmi tisztségeim pedig közismertek. A KIVÉT-védjegy és a KIVÉT-rendszer fejlesztése is magánkezdeményezések – ezeket is leírtam, vállalom. A KIVÉT-tanúsító védjegyet 2004-ben hoztuk létre kollégáimmal a saját pénzünkből finanszírozva. A rendszer felállításába bevontuk az ÉMI-t, független szakértőket, szakmai szervezeteket. Elfogadtatása, működtetése a kezdetektől fogva a szakmai nyilvánosság előtt zajlott/zajlik. Soha egyetlen fillér állami támogatást nem vettünk igénybe.. Minden az önkéntes eljárásokból befolyó pénz a rendszer működtetésére és népszerűsítésére lett fordítva.. Azért is alakítottuk közhasznú, nonprofit céggé, hogy a rendszer a közjót szolgálja, ne érhesse az anyagi haszonszerzés vádja. A közhasznúságban az is jó, hogy a gazdálkodási adatok nyilvánosak, áttekinthetőek, a működést független felügyelő testület ellenőrzi. úgy gondolom, bármikor, bármilyen vizsgálat elé nyugodt szívvel állhat bárki, aki a rendszer működtetésében közreműködik.Azt is megjegyzem, hogy védjegyet bárki alapíthat, megszerezhet hozzá bármilyen legitimitást, egyetlen kitétele a dolognak, hogy működjön. Kedves Szakértő, előtted is nyitva az út! Javaslom dolgozz sokat a közjó érdekében, ha már harcos kedved félti a szakmát a megtisztulástól és az alkotmányosság elveit látod csorbulni! A civil szféra ereje és értéke éppen abban rejlik, hogy hitelesen és megalapozottan tudja befolyásolni a kormányzati döntéseket. A kormányzat érdeke pedig az, hogy olyan megoldásokat találjon, ahol a közpénzek herdálása megállítható, de legalábbis ellenőrizhető. eldöntheti, hogy a közpénzek odaítélésénél a tanúsított minőséget figyelembe veszi, vagy nem. A KIVÉT egyik ilyen -biztos, hogy nem egyedüli – alternatíva lehet. Olvasd el a kormány programját vagy az Új Széchenyi Terv társadalmi vitaanyagát.
    Ennyit akartam elmondani -és utoljára, mert nem beszélgetek fantomokkal, másrészt nem hiszem, hogy akár nekem, akár munkatársaimnak bárki előtt magyarázkodnunk kellene.
    Széman György

  • Kataca

    2010. november 4. csütörtök - 11:21

    #76975

    Elnézést, de a passzívház az nem egy szabadon használható szabvány?
    (passive house standard = passzívház szabvány?!?)
    Kell engedélyt kérni a szabvány használatához?
    Nem építhet bárki passzívházat?
    Nem tervezhet bárki passzívházat?
    Nem kivitelezhet bárki passzívházat?
    Nem műszaki ellenőrizhet bárki passzívházat?
    Nem nevezhet bárki egy házat passzívháznak?
    Érdemes egy passzívházat minősíteni?
    Kell egy passzívházat minősíteni?
    Nem minősíthet bárki passzívházat?
    Lehet többféleképpen minősíteni egy passzívházat?
    Csak a német minősítés létezhet?
    Lehet a némettől független, magyar minősítés is?
    Nem lehet? Tilos?
    Jó, ha a magyar minősítés feltételei azonosak a német minősítéssel? (copy+paste=YES?)
    Rossz, ha a magyar minősítés feltételei azonosak a német minősítéssel? (copy+paste=NO?)
    A passzívház minősítés folyamata, amit a németek alkalmaznak, az jogdíjköteles minden más minősítő számára?
    Ez egy szabad szabvány vagy egy franchise?

    És akkor még…
    Kapjon többlettámogatást egy passzívház?
    Ne kapjon?
    Mitől függjön a töblettámogatás odaítélése?
    Semmitől?
    Azaz nem kell ellenőrzés?
    Ha valaki deklarálja, hogy passzívháza van, automatikusan kapjon többlettámogatást?
    Függjön minősítéstől?
    Némettől?
    Magyartól?
    Függjön fogyasztásméréstől?

    Ez a sárdobálás használ a passzívház ügyének?
    Van-e egyáltalán a passzívháznak ügye, vagy minden csak arról szól, hogy ki, mennyit fog keresni?

  • passzívház minősítő

    2010. november 4. csütörtök - 11:59

    #76979

    Kedves Kataca!

    Bárki tervezhet, de nem minősíthet bárki. Annak azért valamilyen minimális szakmai elvárásnak eleget kell tenni.

    Képzelje el a következő szituációt: egy informatikus kimegy Darmstadtba és elvégez egy fogorvosoknak szánt továbbképzést. Megtanulja az anyagot, valami csoda folytán le is vizsgázik, aztán hazamegy és elkezdi oktatni, majd vizsgáztatni a magyar fogorvosokat. Ír a téméról irományt, felteszi ingyen a netre, majd elintézi, hogy a továbbiakban csak olyan fogorvosnak fizessen a társadalombiztosítás, aki levizsgázott a fenti informatikus 1 órás vizsgáján (1,5 órás vizsgaelőkészítővel 40.000 Ft-ért). Szerintem a fogorvosok között is elég nagy felháborodás lenne, nemdebár? Mit csodálkozik, ha a tervezők és az építőipari szakma is fel vanak háborodva?

    Azért mindvégig megvan bennem a remény, hogy a józan ész azért a végén érvényesülni fog.

  • Koós Miklós

    2010. november 4. csütörtök - 12:10

    #76980

    Kataca:
    én nem vagyok érdekelt a dologban, így akik érdekeltek, majd kijavítanak.
    .
    Mindjárt a kezdet kezdetén, amikor egyáltalán szóba jöttek a passzívház építések és ez berobbant a köztudatba, egy csoport – látva az elsőségből származó későbbi behozhatatlan előny fontosságát – pont azt a másik csoportot rekesztette ki mindjárt az elején, akiknek már volt tapasztalatuk ebben a témában, sőt ők kapták meg az első minősítéseket.
    A csoport (amelyik kirekesztette a többieket) ezzel nem elégedett meg, hanem ma már ott tart a dolog, hogy a darmstadti intézet szabványát lemásolva és azt sajátként feltüntetve, kvázi nyomást kívánnak kifejteni különféle állami szervekre, hogy az övékét fogadják el kvázi szabványnak és ezentúl ŐK MONDHASSÁK meg, mi felel meg és mi nem?

    A jogos felháborodást az váltotta ki, hogy e csoport nem egyeztetett semmiféle állami szervvel, hatósággal, legfőképpen a szakma legfontosabb “kvázi” hatóságaival a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Építész Kamarával.

    az elsőbbségből származó előnyt kiváló marketingeszközökkel ma már oda fejlesztették, hogy sokak tudatában kizárólag az ő szervezetük jelenik meg, mint a passzívházak “hazai szervezete”. Mindezt egy olyan illető vezetésével, akinek ehhez se végzettsége, se diplomája, se gyakorlata, se jogosultsága sincsen.

    Valóban jogos a kérdés, hogy használ-e ez a magyar passzívház ügyének?

  • Koós Miklós

    2010. november 4. csütörtök - 14:09

    #76982

    Széman György: Kedves Széman György, miként tekint az Ön segítségével is létrejött minősítő szervezetre, pontosabban az asztal melyik oldalához ül le, amikor tárgyal, a “Kiváló Építési Termék PASSZÍVHÁZ AKADÉMIA” védjegy” oldalára, ahol Ön Debreczy Zoltán védjegytulajdonos társa, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium Építésgazdasági Munkabizottság vezetőjeként az államot képviselve? Mert innen nézve az már jól látszik, hogy Debreczy úr jól választotta meg védjegykérelemben kivel társuljon.

    Mindezt csak azért tartottam fontosnak megkérdezni, mert Ön a fenti bemutatkozásánál nem említette meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyáron létrehozott munkabizottság vezetője is, és mint ilyen, állami megbizott, akihez többek között pont ezen területek vizsgálata is tartozik.

    Ön azt írta feljebb: “A KIVÉT lényege az önkéntesség -és itt egy másik megszólításra is reagálok-, – ajánlásként fogalmaztuk meg, a KÉK program minőségi garanciális elemeként. Az állam eldönti, hogy kívánja-e figyelembe venni az önkéntes védjegyek által garantált minőséget bírálati szempontként.
    .
    Az állam eldönti …..nos, pillanatnyilag pont Ön javasolhatja majd az “államnak” hogy figyelembe vegye vagy sem. Tudható, hogy Ön mit fog javasolni?

  • szakértő

    2010. november 4. csütörtök - 15:03

    #76985

    Koós Miklós: A csúsztatást jól tettenérte Koós Miklós. Semmi gond az önkéntesen létrehozott és alkalmazott minősítő rendszerekkel, így akár a KIVÉT-tel sem, amíg ezek egyike sem KIVÉT-elezett. Széman úrnál pedig gond az összeférhetetlenséggel van. Különítsék el a jogszabály alkotót a jogszabály kivitelezőtől. A védjegyekről nem fog lemondani, akkor a másik pozícióról kellene. Egyébként az előző kérdésre (hány védjegyben van érdekeltsége Széman úr?) nem kaptunk választ: hat különböző védjegyben. Kiváló Termék-Kiváló Vállalkozás; Kiváló Építési Termék PASSZÍVHÁZ AKADÉMIA; NEMZETI ÉPÍTÉSI MINŐSÉG; MAGYAR TERMÉK NAGYÍDÍJ; Kiváló Építési Termék Plusz Építési Minősítési Rendszer; Kiváló Építési Termék Építési Minősítési Rendszer.

  • Boery

    2010. november 4. csütörtök - 21:05

    #76988

    Én is csak pislogok ….
    Végig olvasván az itteni hozzászólásokat a következőket szűrtem le:
    – Széman György a saját magán ( állítólag idei évtől non profit ) védjegyét futtatja egy minisztériumi bizottság elnökeként …… Hát ez nem picit gyanús!
    – továbbra sem tudjuk Debreczy úr ( aki állítólag nagyon jó szakember ) milyen szakember milyen szakmai végzettsége is van ? Állítólag van PHI vizsgája.
    De most éppen itthon fúrja őket, hogy legyen egy “hazai” minősítő rendszer …. Közben neki semmilyen “hazai” szakmai végzettsége és gyakorlata sincsen .
    Most akkor hogy is van ez.
    Kedves Béla elmagyaráznád ?

  • commentarch

    2010. november 5. péntek - 00:36

    #76992

    Mindenekelőtt nem kívánok személyeskedni, ahogy eddig sem tettem, ezért talán egy fórumban az anonimitásom miatt sem kell, hogy pironkodjak…

    Egy valamit nem értek: Ha a KIVÉT-et szakmai civil szervezetek felügyelik, és a szakmai szervezetek részt vesznek a KIVÉT-tanúsítás kialakításában és működtetésében, akkor miért nem ezen szövetségek hoztak létre közösen egy közhasznú társaságot? (Szerintem egyébként a KIVÉT védjegyet tulajdonló társaság felügyeletét jogilag nem civil szervezetek, hanem magánszemélyek látják el: köztük az említett dr. Pálvölgyi Tamás, a BME egyetemi docense, aki minden bizonnyal kiváló szakember, bár a tényszerűség kedvéért NEM professzor, ezen cím használatára ugyanis csak egyetemi tanár jogosult.)

    A közhasznú szervezetek szabályozása (lásd: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700156.tv) valóban igen szigorú, éppen ezért különös, hogy a tanúsítványt kiadó cég tulajdonosi körében miért van benne egy 700 millió forintos árbevételű üzleti vállalkozás tulajdonosa. (Ezen cég amúgy – a honlapján közzétettek szerint – már korábban is kapott megbízást a korábbi nevén Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérumtól: egy kormányrendelet alapján 2010. január 1-jétől a közbeszerzési eljárásoknál kötelezően előírt, ingyenesen használható építőipari költségvetési kiíró programot készíthette el. Végül néhány hónappal később a korm. rendelet módosítását követően ez a kötelezettség 2010. július 25-től megszűnt. De azért bízom benne, hogy a cég megkapta a szoftverfejlesztéséért és az ingyenes előadások tartásáért járó – feltehetőleg tetemes – díjat…

    Szerencsére vannak szép számban ebben az országban, akik ingyen, karitatív tevékenységet végeznek; a saját szabadidejükben blogot írnak (nem is feltétlenül az üzleti haszonszerzés, sokkal inkább az „ige” hirdetése vagy éppen az önmegvalósítás motivációjával). Vannak olyanok is, akik szakmai szervezetekben munkálkodnak, jogszabályokat véleményeznek, anyagokat készítenek elő munkaidőben, sőt azon túl is, szinte felbercsülhetetlen, megfizethetetlen áldozatot vállalva. Mindannyiuk előtt le a kalappal! Azt azonban kevésbé díjazom, amikor azt csiripelik a verebek, hogy pl. a termékdíj törvényt az érintett, szintén nonprofit (!) szervezet vezetője közreműködésével (sőt irányítása mellett) írják a tárcánál, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a társaság piaci előnyt szerezzen. (Bár azt hiszem, ezt a törekvést a politika már felülírta, mert várhatóan egy állami koordinálószervezetet hoznak létre…) Sőt feltehetőleg ez is csak egy irigy, rosszindulatú pletyka volt, hiszen milyen előnye lehetne egy közhasznú szervezetnek?! (Hozzáteszem a közhasznú szervezet tisztségviselőinek is jár fizetés, gondolom, lehetnek a társaságnak tanácsadói… Sőt, akármennyire is korlátozza a törvény, feltehetőleg volt már arra is precedens, hogy kedvezményezett cégek nyertek a kiírt pályázatokon…)

    De ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra! Attól, hogy valaki a minisztérium oldaláról koordinál egy ilyen nemzetgazdasági jelentőségű ügyet, és a jogszabályba „véletlenül” belekerülnek az általa tulajdonolt védjegyek, mint a többlettámogatás („bónusz”) megszerzésének feltételei, még lehet, hogy mindezt karitatív célból, önmegvalósításból vagy egyszerűen az ország, a közjó, illetve az adófizetők iránti szeretetből teszi… És miért gondolnánk, hogy egy másik érintett az újabb állami megbízásért állna sorban, vagy éppen a saját minősítési rendszerét szeretné ráerőltetni a szakmára?! Miért lenne pl. ez utóbbi magánérdek? Hiszen ez a kft. is nonprofit! (Amelynek felügyelő bizottságában, láss csodát, a már ismert nevekkel is találkozhatunk…) Ez azonban önmagában még nem elegendő: a „képlet” szerint minél több civil szervezetet kell a közhasznúként bejegyzett társaság mögé állítani, hogy a kezdeményezés kellő legitimációja is meg legyen!

    Már az is baj, hogy egyesek keményen dolgoznak? Miért tehetnek arról, ha a közreműködésükkel készített jogszabályban éppen az általuk tulajdonolt nonprofit cégeket hozzák előnyös, sőt kizárólagos helyezetbe? Ez az élet rendje! Valószínűleg nemcsak a Lajtán innen… Ebben az országban pedig soha sem lesz valódi rendszerváltás! Legfeljebb az arcok változnak, bár, ha valaki jól lavírozik és megfelelően csomagolja magát vagy a „portékáját”, akkor igazán a választási ciklusok sem érinthetik.

    Ha a kormányzat véletlenül a feltételezett versenykorlátozás jogszabályba foglalása mellett döntene, még akkor is ott van a nyilvánosság ereje (a hírportálok, napilapok, blogok stb.), ahogy a több milliárd forintos légifotózás ügyében – ha csak átmenetileg – is visszavonulót fújtak. Így vagy úgy, a civil szervezetek, illetve a képviselőik által végzett munkát honorálni „kell”… Remélhetőleg azonban abból majd valóban a szervezetek tagjai, az építőipari cégek, munkavállalók, valamint a fogyasztók részesedhetnek. Függetlenül attól, hogy egy minőségi gyártó rendelkezik-e egy újabb „bizonyítvánnyal” vagy sem.

  • Koós Miklós

    2010. november 5. péntek - 14:25

    #77010

    ahhoz hogy Magyarországon valaki egy speciális szakmai szervezet elnöke legyen, illene elvégezni egy egyetemet, ami nem kevés pénz és idő, majd lediplomázni. Ezután 3-5 év szakirányú gyakorlatot kell szerezni a szakmából, ezután kérheti a felvételét a kamarába, ahová egy jogosultsági vizsga eredményes letétele szükséges. No ekkor válik jogosulttá, hogy saját neve alatt aláírjon bármilyen szakmai anyagot és ekkor még csak zöldfülű pályakezdőnek számít.
    Ahhoz hogy Mo-on valaki épületgépész mérnök vagy energetikus legyen ez elengedhetetlen. Ha jól számolom, ezt posztgraddal is minimum 6-8 év. Még nem késő beiratkozni.

    Ezt ugyanis nem lehet kiváltani azzal, hogy pár évre kimegyünk INFORMATIKUSNAK, majd egy gyorstalpalón szerzünk egy papírt, majd azt elkezdjük lobogtatni. Elég szégyen lenne ez az épületgépész szakmára.

    Én is elvégeztem 120.000 ft-ért egy több hónapos épületenergetikai tanfolyamot a BME-n Zöld professzor vezetésével, mégsem gondolom magamról, hogy szakértője vagyok a témának, azt meg főképpen nem gondolnám, hogy nekem ezt tanítanom kellene.

  • Janee

    2010. november 5. péntek - 19:22

    #77017

    A Magyar Épitész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara eddig miért nem próbált valamit tenni épületenergetikai kérdésekben. Évek óta tudvalevő, hogy a meglévő szabályozás meglehetősen elavult. Semmiféle nyomást nem gyakorolt senki az épitőiparra annak érdekében, hogy korszerűbb épületszerkezetek épüljenek. Értem én az épitész szakma jogos felháborodását, de eddig az igen tisztelt kamara, tisztelt épitészek hol voltak eddig?? Ha megszülettek volna a megfelelő szigoritások a felhasznált anyagok, és épületenergetikai ügyekben akkor nem lett volna a civileknek mozgásterük. még ma is épülnek társasházak 30-as téglafallal és 5 cm vtg hőszigeteléssel. mivel tökéletesen megfelel minden előirásnak. ideje lenne valamit csinálni.

  • Koós Miklós

    2010. november 5. péntek - 19:54

    #77018

    készült egy nagyon tökös rendelet, kellően szigorú volt, érdemben lehetett volna az épületeket vizsgálni – ekkor végeztem el én is egy komolyabb tanfolyamot -, azonban mire átment a törvényhozáson, teljesen kiherélték és csináltak belőle egy olyan törvényt, ami semmire sem jó. Mindezt persze évekig elhúzva. Képzeljen el pl. egy olyan energetikai vizsgálatot, amit a tulajdonos által átadott gázszámlák alapján kell elkészíteni. Ne minősítsük!

  • szakértő

    2010. november 5. péntek - 21:03

    #77020

    Bélabácsi: “A Debreczy Zoltán gépészmérnök ha jól tudom, de nem rendelkezik kamarai tagsággal. Rendelkezik PHI minősitéssel. Egyedüliként az országban. Továbbra is. A pátyi passzivház fűződik a nevéhez.” ………………………..Ezek a megállapítások a szakértő korrekciójára szorulnak, vagyis NEM helytállóak. DZ szervező üzemmérnök, ami lefordíthatunk úgy is, hogy informatikus technikus. Ez pontosan fedi a valóságot, épülettervezéshez SEMMI köze. Se építészeti, se gépészeti, se elektromos se másmilyen szakágon belül. A “szellőzéstervező” címet egészen egyszerűen kitalálta magának, ilyen NINCS Magyarországon. Ez önmagában kimeríti a megtévesztés kategóriáját, sajnos a PHI-t is megtévesztette: tanfolyamot valóban végzett, de a PHI szabályzata szerint csak konzulensi besorolás járna neki, ami a passzívház iránt érdeklődő hentesek, fodrászok, háziasszonyok, informatikusok, vegyészek stb. számára van fenntartva (remélem nem sértem meg egyik találomra felsorolt szakmát sem.) A paszívháztervezői cím a tervezőknek és kivitelezőknek lett kitalálva (műszaki vezetők, műszaki ellenőrök stb.) melyek szakmagyakorlási feltételei (nálunk is) szabályozottak. (lásd Koós Miklós hozzászólását illetve a Kamarai Szabályzatokat). Az, hogy sikerült megtéveszteni a PHI-t csak a PHI jóhiszeműségére világít rá, tudniillik fel sem merült bennük, hogy valaki ezzel vissza akar élni. Az, hogy ezek után a pátyi paszívház DZ nevéhez fűződik, kissé komikusan hangzik, ugyanis azonnali kamarai etikai eljárást vonna maga után, mint jogosulatlan tervezés…

  • szakértő

    2010. november 5. péntek - 22:55

    #77022

    Janee: “A Magyar Épitész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara eddig miért nem próbált valamit tenni épületenergetikai kérdésekben.”…… Egyrészt próbált. Erre legyen bizonyíték az az 1200 szakember, aki letette az energiatanusító vizsgát, vagy gondoljunk a témával kapcsolatos konferenciahegyekre stb… A kérdés inkább az: mit tett és tesz az oktatás az ügyben?

  • TÜKE

    2010. november 6. szombat - 04:52

    #77026

    Elnézést, hogy laikusként ehhez a témához írom, de “megakadt a szemem” a törvény és a gázszámla szavakon. Mivel a fűtési szezon kezdetén vagyunk,épp’ a 11.05-i ÚDN-ben olvastam a kis cikket,- (vajon mennyien vehették észre ?) melyben említik, hogy a gázkészülékeink időszakos felülvizsgálata mennyire fontos ! Más helyeken olvasom, a lakosság túlnyomó többsége nem is tud a gázfelülvizsgálattal kapcsolatos kötelességeiről! Érdemesnek tartaná-e egy ezzel kapcsolatos hírt/témát leközölni a blogjában ?
    Más : én ezeket találtam, írom csak azért, mert a törvény száma itt olvasható.
    http://www.gazfelulvizsgalat.net/ vagy http://www.gazfelülvizsgalat.net/node/1
    Bár magát a gázkazánomat évente tisztítja a szerelő, (cca. 4000 Ft) odáig még én sem jutottam el, hogy a többi berendezést + a vezetéket is ! (5 évente) bevizsgáltassam! Tervezek ilyesmit !- bár vizsgával rendelkező (pécsi) szerelőről még nem tudok, aki erről tanúsítványt (?) is adna. (írásban)
    Ha valakinek lenne ez ügyben javaslata, köszönném!

  • TÜKE

    2010. november 6. szombat - 07:38

    #77027

    Ne legyek demagóg ! (Mellesleg bocs”, hogy az egyik linket rosszul írtam be !- de a főoldalon, bal old.-rákattintva megtalálható.)
    Olvasva olyasmiket, hogy majd’ gázszámlákat kell(ene) beküldeni – és ilyesmik :
    laikusként (!) belenézek a MEH honlapjába is ! http://www.eh.gov.hu/ – ajánlott gáz ügyben fent, a “gáz” ikonra (?) kattintani. Vagy kit -mi érdekel.
    Ott olvastam, hogy elkészült (2010) az okos mérőórákról a tanulmány ! Tudom, ez még nagyon a “jövő?” – de azért előbb-utóbb megérhetjük ! (én nem !- de mások igen!)- EU előírás lesz ?- és régebben a költségekről is lehetett olvasni az újságokban. (vagy Google)
    Nem tudom, sikerül-e a linket beírnom :
    http://www.eh.gov.hu/home/htm/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=610
    ( és bár mint fogyasztó előnyéről nem tudok, de kb. 2009-ben (?) pl. Szegeden már “okos villanyórát” szereltek fel,- (ingyen) – írtam is régebben ?- vagy terveztem volna.)

  • Koós Miklós

    2010. november 6. szombat - 07:55

    #77028

    szakértő: na ez egyre jobb…de azért jó lenne erről megbizonyosodni. Kamarai etikai vizsgálatot csak kamarai taggal szemben lehet elinditani. Ha igaz, amit írsz, és valóban nem gépészmérnök, akkor ez nem kamarai ügy, hanem közönséges csalás és mint ilyen büntető kategória.

  • Koós Miklós

    2010. november 6. szombat - 09:14

    #77031

    a PHA profillapját ismertem, a szerint valóban nincs szakirányú végzettsége, vagyis outsider. Egy szakmai szervezet vezetőjének a végzettsége cseppet sem mellékes. Ez olyan, mintha kiderülne, hogy az MTA elnökének nincs se doktorija, se egyetemi végzettsége. Azért az skandallum lenne, nem?
    Én igazából azt nem tudom megérteni, hogy a MAPASz tagjai – akiknek a vezetői nem az Ecserin vették a (gépészmérnöki) diplomájukat, hogyan képesek elviselni maguk felett egy olyan embert, akinek még megfelelő végzettsége sincs?
    Nekem ez megfejthetetlen (de azért persze sejtem a választ)

  • Koós Miklós

    2010. november 6. szombat - 09:46

    #77033

    a fentiekből egy kívülálló valószínüleg nem sokat ért és csak egy érthetetlennek tűnő civakodást lát passzívház kapcsán. Ezért talán nem volna értelmetlen, ha valaki az érdekeltek közül elmesélné, hogy mi volt az “eredendő bűn”, pontosabban mi okozta a passzívházzal foglalkozók kettészakadását?
    Talán ez sokat segítene a fentiek megértésében.

  • passzívház minősítő

    2010. november 6. szombat - 10:08

    #77034

    Kedves József,

    itt javítanom kell: a minősítők szerződésében nincs semmiféle területi korlátozás, ott tevékenykednek, ahol akarnak. Én azért foglalkozom magyar projektekkel, mert jelenleg én tudok ilyen szinten magyarul.

    A minősítők között ennek ellenére semmi rossz hangulat nincs, sőt: itt vagyunk egymás mellett a PHI és a PHD szomszédságában, mindannyian vállalunk megbízásokat pl. a környező városok számára. Mi igen is versenyzünk egymással, de ez nem zavar senkit. Mint már írtam: jó nagy a tó, jut belőle hal mindenkinek. Én inkább így fogalmaznék: egymást tehermentesítjük, ha szükség van rá, anélkül, hogy ebben egymással megegyeznénk. A viszony a lehető legjobb, még ha sokaknak ez furcsának is tűnik. Az évente megrendezett minősítő konferencia, ahol mindenki mindenki versenytársa, a lehető legderűsebb légkörben zajlik, elmeséljük egymásnak a tapasztalatainkat.

    Az említett pátyi házat Freudenberger Úr minősítette, én küldtem számára a magyar nyelvű minősítési dokumentumot mintának. Ekkor még nem tudtam, hogy ki és mit épített, tervezett, de semmi problémát nem látok abban, hogy más is minősíthet rajtam kívül magyar házakat. Egyébként nagyon támogatnám, ha végre lenne Magyarországon is akkreditált minősítő, mert látom, hogy nagy szükség lenne rá. Ennek jelenleg kizárólag szakmai okai vannak és remélem, hogy ez hamarosan megváltozik.

    Azt a téveszmét is szeretném szétoszlatni, miszerint egyes házakat azért ne lehetne minősíteni Darmstadtban, mert a tervezőjüket „nem szeretik“. Ilyen nem szeretésről semmi tudomásom nincs, szerintem ez az ötlet is egyesek stratégiájának része.

    Szeretném leszögezni: a PHI minősítés egy önként vállalt, szigorú, érdeksemleges minőségbiztosító eljárás, mely nem kötődik semmiféle termékhez, még csak ahhoz sem, hogy kizárólag minősített termékek kerüljenek felhasználásra. Kizárólag a tervezés és a kivitelezés minőségével foglalkozik, nem politizál, nem lobbizik. Nem látjuk semmi értelmét annak, miért kellene ezt a rendszert bárkire is rákényszeríteni. Ettől függetlenül ki kell alakítani egy rendszert a követelmények betartásának biztosítására, amennyiben állami támogatás igénybevételéről van szó, ezzel tökéletesen egyetértek. Ezt azonban termék- és védjegyekben nem érdekelt, szakképzett és szakértő személyek által kell szakmai egyetértésben kialakítani. A most asztalon levő tervezetre ez sajnos messze nem igaz.
    Továbbá nem lehet kizárni azt, hogy amennyiben egy ház PHI minősítéssel rendelkezik, akkor jogosult legyen a támogatásra is. Erre semmi racionális ok nincs.

    Fontos tudni azt a tényt is: a PHI Németországon kívül nem folytat semmiféle reklám vagy PR tevékenységet és magától nem tesz semmit annak érdekében, hogy a passzívház követelményrendszer a világban terjedjen. Még is terjed. A teljes passzívház ügyet lelkes és hozzáértő tervezők viszik körbe a glóbuszon, mint a véres kardot és adaptálják saját elkötelezettségből a világ minden táján. Ennek okai: a koncepció egyszerű, logikus, gazdaságos és bárki által hozzáférhető, továbbá könnyen megvalósítható módon lehetővé válik általa a klímaváltozás megfékezése. Ennek bizonyítéka rég nyilvános tény. A teljes passzívház tudás fennt van a http://www.passipedia.com című honlapon, igaz, hogy csak angolul és németül. A józan ész előbb utóbb érvényesül magától is: én ezt láttam eddig.

    Megjegyezném még azt az apróságot, hogy amennyiben Debreczy Z. és az általa állítólagosan közhasznú PH Akadémia bármit is minősítene, akkor ez már eleve nem lehet objektív, mivel ennek egyedüli tulajdonosa a Drexel und Weiss osztrák cég szellőztető berendezéseinek magyarországi értékesítésében érdekelt. Tehát itt egy alapvető összeférhetetlenség áll fenn. Itt is elég valószínű, hogy D. Úr nem fog lemondani erről a kereskedelmi érdekeltségről, melyből egyenesen következik, hogy a minősítésről kellene lemondania. Ez ugyanis csak akkor erkölcsös és objektív, ha semleges. Ez pedig, mint láthatjuk, nem áll fenn. Ezen pedig egy esetleges közhasznúság sem tud változtatni.

  • TÜKE

    2010. november 6. szombat - 17:28

    #77041

    Koós Miklós:
    Lehet, hogy nem megfelelő újságokat olvasok ?
    Valahogy nem találtam más újságokban híreket.
    Ez itt véletlenül akadt a kezembe, bár az ingyenes újságot nem mindenki becsüli.
    Bizonyára szakembernek nem mond sokat ? –
    Laikusként nálam “bejött.”
    http://www.metropol.hu/mellekletek/lakoter
    http://www.metropol.hu/mellekletek/lakoter/cikk/646014

  • commentarch

    2010. november 6. szombat - 23:40

    #77050

    aa:
    “… miért baj az, hogy Debreczeny nem építész szakon végzett, hanem magától tanulta meg a passzívházakhoz szükséges építészeti tudást?”

    Azért, mert például orvosi egyetemi végzettség, illetve szakvizsga nélkül sem állhat neki bárki műteni, sőt ilyen diploma nélkül még egy orvosi konferencián sem engednek valakit szakkérdésekről előadni! (Egy érdekvédelmi szervezet vezetése pedig szóba sem kerülhet…) De ugyanúgy nem auditálhatja valaki egy társaság beszámolóját, hiába van a megfelelő ismeretek birtokában, vagy van akár mérlegképes könyvelői képesítése. De valami különös oknál fogva az ügyvédeknek is sikerült „kilobbizniuk”, hogy a bíróságon – a jogszabályban nevesített személyeket kivéve – csak ők képviselhessék a peres feleket, pedig bizony van néhány olyan speciális jogterület, amelyben a „határszakma” szakértője esetleg jobban tudna érvelni…

    De ne menjünk ennyire messzire: hány olyan hallgató végzett pl. az Ybl Főiskolán, aki még úgy kezdett neki a tanulmányainak, hogy a diplomával a kezében, a kötelező gyakorlati éveket követően tervezői jogosultsága lesz. Ma egy garázst sem tervezhet! És akármennyire tehetséges egy lakberendező, ő sem hívhatja magát belsőépítésznek! Bár a plusz két éves tanfolyamon megszerezhető enteriőr tervező „diploma” (ilyen megnevezést amúgy csak felsőoktatási intézmény oklevele esetében lehetne használni, és nem egy okj-s képzésnél), angol fordítása – megtévesztő módon – interior designer, amely belsőépítészt jelent…

    Az MTA-hoz ugyan nem hasonlítanék egy egyesületet, de tény, ami tény vannak olyan szakterületek, ahol a szabályokat nem csak szigorúak, hanem azokat be is tart(at)ják.

    Ami a Bánki Donát Főiskola szervező-üzemmérnök diplomáját illeti: az interneten fellelhető, egy 1987-ben ott végzett által adott interjú szerint: „az oklevél szerinti végzettségem szervező-üzemmérnök. Azóta változtattak az elnevezésen. Most azok a tárgyak és azok a képzési irányok műszaki menedzser szak néven futnak.” Miután éppen ekkor jött létre az Informatikai és Szervezési Intézet, elképzelhető, hogy valaki 1992-ben pl. szervező és informatikai szakon szerzett diplomát. Azt azonban feltételezem, hogy a gépész szakon gépész üzemmérnöki diplomát adtak…

    De nincs ezzel semmi baj! Feltéve, ha nem nem kezd valaki megfelelő diploma nélkül „orvosi praxist”… Amúgy egy olyan egyesületet, amely egy adott iparágban tevékenykedő cégeket tömörít, egy menedzser is elvezethet (sőt általában a cégek ügyvezetőit/vezérigazgatóit szokták az elnökségbe választani), feltéve, ha nem írja elő külön jogszabály a vezetőnek a szakirányú végzettséget. Ahogy egy minősítést végző szervezet vezetésénél sem feltétel ez. De attól, hogy valaki ezáltal épület(komponens)ek minősítésénél közreműködik, még nem válik minősítővé, ha annak feltétele az adott szakterületen szerzett végzettség, sőt tervezői jogosultság. Ha ez utóbbi nélkül minősítheti valaki egy tervező munkáját vagy termékeket, akkor abban a szakmában komoly bajok vannak!

    Nem értem: Annyi ember szeretné megtervezné a saját házát: van, akinek ehhez tehetsége is lenne, tucatnyi alaprajzot végigböngészett már, nem kockás papíron rajzolgat, hanem beletanult akár egy cad-es szoftverbe is, bújta a (szak)könyveket, és ezt mégsem teheti?! Sőt lehet, hogy valaki egy ingatlanfejlesztő vállalkozást vezet, amely több lakást épített, mint az építészek többsége tervezett, az építettők (ez esetben vevők) igényeit is pontosan ismeri, mégsem írhatja alá a terveket?! Hát sajnos igazságtalan az élet…

    Egyébként még német nyelvtudással sem könnyű kibogarászni, hogy ki válhat a PHI tanúsított passzívház-tervezőjévé (lásd http://www.passivhausplaner.eu/planer_werden.html), hiszen a német nyelvű listába is becsúsztak olasz kifejezések (pl. az épületgépész), és a Google fordító rengeteg blődséget dob ki, az angol nyelvű változat pedig szűkebb. A hosszú lista felsorolása nélkül is az a lényeg, hogy – feltehetőleg – az összes feltételül szabott szakterületnek van köze az épülethez, az energetikához, a környezetvédelemhez vagy a faiparhoz. (A tényszerűség kedvéért azt is érdemes megemlíteni, hogy a kőművesmestert és az ácsmestert is ide sorolják…) Mechanical Engineer-t, vagyis általános gépészmérnököt ugyanakkor nem láttam a listában! (A Bánki Donát Műszaki Főiskolán pedig az oktatás egykor “gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt.”) Azon azonban nem csodálkozom, ha a PHI-nál nem tudják és/vagy nem is akarják tüzetesen szemügyre venni és értelmezni a hazánkban, az EU csatlakozást vagy az egységesített bolognai rendszert megelőzően szerzett diplomákat. Ha egyáltalán ellenőrzik azokat, és kérnek hiteles fordítást…

    De azzal sincs baj, ha valakinek nincs szakirányú végzettsége, mert passzívház-tanácsadóvá akár ingatlanközvetítő, újságíró, közgazdász vagy cégvezető is válhat…

  • commentarch

    2010. november 7. vasárnap - 13:48

    #77065

    Számomra még mindig nem világos néhány dolog:
    – A darmstadti Passivhaus Institute (PHI) megkülönböztetés nélkül „tanúsított passzívház-tervező” (zertifizierter Passivhaus Planer) bizonyítványt ad ki, függetlenül attól, hogy valakit végül a végzettsége alapján passzív-háztervező vagy passzívház-tanácsadó kategóriába sorolnak?!
    – Az egyes országoknál miért nem különböztetik meg a listában (lásd http://www.passivhausplaner.eu/phplaner/planersuche.php?clandc=1&clandv=Ungarn), hogy valaki tervező vagy tanácsadó? Vagy ennek nincs jelentősége? Például egy eredetileg ingatlanközvetítő tanfolyamot végzett személy is ugyanolyan jogosultságokkal szerepel, mint egy építész?
    – Attól, hogy Németországban – feltehetőleg jóval – szigorúbb szabályai vannak annak, hogy valaki például „kőművesmester” lehessen, ezt egységesen nem lehet alkalmazni az EU országaira!
    – Ha Magyarországon csak az Építész Kamara vagy a Mérnök Kamara névjegyzékben szereplő szakembereknek van tervezői jogosultsága, akkor – a munkaerő szabad áramlása ide vagy oda – semmilyen képzés, tanfolyam bizonyítványa nem írhatja azt felül. Tehát hiába szerez egy évekig Németországban dolgozó kőműves kint „kőművesmester” címet, majd szerzi meg a PHI bizonyítványát, hazánkban ő nem tervezhet, vagyis nem minősül és nem is hívhatja magát tervezőnek!

    A PHI-nak tehát rendet kellene tennie, ha nem akarja, hogy felhíguljon a minősítési rendszere:
    – Pontosabban és világosabban kellene besorolnia a passzívház-tervező „cím” feltételéül szabott végzettségeket (németül is, illetve annak angol fordításánál is), és figyelembe kellene vennie, ill. külön fel kellene hívnia a figyelmet, hogy országonként eltérőek lehetnek a szabályok. Praktikusan kiírhatnák, hogy a passzívház-tervezői besorolást az adott országban csak akkor lehet használni, ha ott az illetőnek tervezői jogosultsága van.
    – Az igazi megoldást persze az jelentené, ha a Mo-ra adaptált rendszernél eleve az adott országban mérlegelnék, hogy az illető végzettsége megfelel-e a követelményeknek.
    – A minősített szakemberek felsorolásánál nem ártana elkülöníteni a tervezőket és a tanácsadókat. A fogyasztók hiteles tájékoztatását ugyanis ez szolgálja!
    – Ha pedig nemcsak két tervező/tanácsadó rendelkezik Mo-on ilyen tanúsítvánnyal, miért nem frissítik a listát?!

    Tehát, ha valaki ma azt írja a neve alá például, hogy „a »Minősített Passzívháztervező« vizsgájával rendelkező gépészmérnök, passzívház tréner”, abból még nem következik, hogy a PHI-nál passzívház-tervező (Passivhaus Planer) besorolást kapott, főleg, miután a tervezők/tanácsadók az országok listáin is együtt szerepelnek. Ha az előírt képesítések között nem szerepel az adott végzettség, és az ennek ellenére megadták ezt a besorolást, az egy külön történet lehet, de ez is kizárólag a PHI hatásköre. A gépészmérnök és a szervező üzemmérnök közötti ellentmondás (ha az egyáltalán különbözik?!) feloldása pedig az érintett joga, illetve felelőssége, ha ezt ő egyáltalán – a saját hitelessége érdekében – szükségesnek tartja… Ha azonban sem informatikus, sem gépészmérnök (aminek nincs köze az épülethez, energetikához), sem műszaki menedzser stb. nem válhat passzívház-tervezővé, akkor ebből a szempontból mindegy! Azért pedig harcoljanak az érintett hazai kamarák, hogy ne hívhassa magát itthon senki tervezőnek, akiknek nincs ilyen végzettsége/jogosultsága! (Beleértve az enteriőr tervezőt is, aki valójában egy plusz tanfolyamot végzett lakberendező…)

    Hogy miért? Mert, mint ahogy korábban a hírekből megtudhattuk, főnövérként is csak addig lehet egy kórház sürgősségi és intenzív osztályán dolgozni végzettség nélkül, amíg az ki nem derül… A hír szerint (lásd: http://index.hu/bulvar/2010/09/29/evekig_apolt_diploma_nelkul/) egy hölgynek ez tíz éven át sikerült…

  • Koós Miklós

    2010. november 7. vasárnap - 14:30

    #77067

    Mo-on csak az tervezhet, aki teljesíti a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600104.KOR írottakat. Ebből következően ha valakinek nincs jogosultsága, de egy iratra, tervre, szakvéleményre, PHPP számításra azt írja rá hogy tervező vagy a Tervező rubrikába a saját nevét beírja, azzal okirat hamisítást követ el, mert olyasmihez írta oda a nevét, amihez nincsen joga.
    A problémát nyilván az is okozza, hogy a passzívháztervezés, számítás nem építési engedély köteles tevékenység, ergo nem kerül semmilyen hivatalos papírra, nem kerül a hatóság elé.
    Hogy teljesen egyértelmű legyen: a minősítéshez szükséges PHPP számítás elkészítése, bárminemű épületgépészeti kivitelezés ellenőrzése, tanácsadása tervezési tevékenységnek számít (merthogy az is) még akkor is, ha ez nem kerül a hatóság tudomására.

  • El Koulali Karim

    2010. november 7. vasárnap - 17:00

    #77070

    http://www.passzivhazak.info.hu/passzivhazak.htm

    Fótligeti passzívház

    (…)
    Építész tervező

    Sigray Judit, Sigray + Partner Kft

    Gépész tervező

    Gabula Anrás Légkomfort Kft.

    Energetika

    Sigray + Partner Kft, Debreczy Zoltán

  • passzívház minősítő

    2010. november 7. vasárnap - 19:07

    #77073

    commentarch:
    Kedves commentarch,

    kösz az alapos gondolatmenetet és a fáradságot. Az ötleteket feltétlen továbbítani fogom a PHI felé.
    Azt hiszem, hogy a galiba abból származhatott, hogy pl. Németországban a tervező megnevezésnek sokkal alacsonyabb feltételei vannak és az tervez, aki akar, csak éppen építési engedélyt nem írhat alá. Azt csak építészmérnök és kamarai tag tehet meg.
    Azt viszont a PHI nem tudja teljesíteni, hogy az összes országról tudja, hol kit minek lehet ott hívni, ezért mindenki saját felelőssége, hogy a saját országa jogszabályainak megfelelően használja a címet. Ha valaki ezt nem veszi figyelembe, akkor helyben kell elővenni az illetőt. Ha ezt valamiért nem lehet, akkor a szabályozással van baj.
    Jelezni fogom a PHI fele, hogy jó lenne aktualizálni a listát és hogy a tervezőket ill. konzulenseket külön kellene feltüntetni.

    Üdvözlettel

    Sariri-Baffia Enikő

  • Koós Miklós

    2010. november 8. hétfő - 13:56

    #77104

    Széman úr az Építészfórumot alkalmasabbnak tartotta a (z Ertsey Attila írására való) válaszadásra, ott lehet cáfolni illetve vitatkozni. Én ott nem tudok kommentelni, mert már jó régen töröltem a regisztrációmat. Úgy hogy a többieknek hajrá!
    http://www.epiteszforum.hu/node/17292

  • Tudósítás a frontról, avagy a KIVÉT-PHA ügy

    2010. november 10. szerda - 18:26

    #77159

    […] kis bevezetővel látnám el Sariri-Baffia Enikő cikkét, melyet olvasásra ajánlok valamennyi, az alacsony energiaigényű és passzív ház témaköre […]

  • szakértő

    2010. november 13. szombat - 19:32

    #77221

    Széman úr menekülőre fogta, hallgat mint….

  • KÉK – Tiszta vizet a pohárba

    2010. november 20. szombat - 12:49

    #77363
  • Tibor

    2010. november 25. csütörtök - 15:01

    #77535

    Érdekes látni, mennyi olyan megszólalás van, amely személyes(kedő), eltér a lényegtől és nem visz előre…
    Remélem, egyszer a végére jutunk, és hasznos válaszok, javaslatok és észrevételek is fognak érkezni, elnyomva lassanként a névtelenek bosszankodásait.

  • Ki (ne) legyen a Mapasz elnöke?

    2011. május 15. vasárnap - 00:02

    #80274

    […] minősítéstől függővé tenni. Talán még arra is emlékeznek a kedves Olvasók, hogy itt, egy hozzászólás kapcsán az alábbiakat […]

  • sby f. j.

    2011. július 24. vasárnap - 16:59

    #81144

    [-]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …

A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is. A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők […]

Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …
2016. december 8. csütörtök
SZAKMA
Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból …

Legutóbb arról írtunk, hogy az un. “passzívház szövetség”, (mint a honi passzívházak korábban annak vélt egyik szervezete) immáron egy éve már nem létezik az eredeti céljának megfelelően. Itt lett volna az alkalom, hogy a másik szervezet, a PAOSZ aktivizálódjon, de sajnos nem így lett. Csak annyi történt, hogy a Mapasz kiestével átnevezte magát Passzívház Magyarország Egyesületnek. Ez […]

Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból …
2016. szeptember 28. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább