11+1 tipikus tévhit a passzívházakról
Passzívház. Manapság menő téma. A játszótér sarkában az öko-tudatos apukák éppen úgy beszélnek erről a témáról, mint a komoly mérnökök a szakmai konferenciák szüneteiben. Szigetelésről, fenntarthatóságról és nulla forintos számlákról értekeznek. Ami közös bennük: nyitottak, érdeklődők, de van 11+1 dolog, amivel mindig összetalálkoznak.
Sariri – Baffia Enikőt kértük meg, mondja el mi az igazság a passzív házakkal kapcsolatban. A magyar származású mérnöknő a németországi Darmstadt városában található Passzívház Intézet egyik passzívház-minősítési joggal is rendelkező szakértője.
- Tévhit: Tilos ablakot nyitni – klausztrofóbiás érzésünk lesz a házban
Tény: Éppen ellenkezőleg. Egy passzívházban van – és szükséges is-, hogy legyen nyitható ablak, mivel ezt nyáron használják leginkább az éjszakai hűs levegő befogására. Télen lehet, de nem szükséges ablakot nyitni, mivel éjjel- nappal a levegő friss marad. Ha ablakot nyitunk, a kiáramló levegő nem megy át a hőcserélőn, ezért fizetnünk kell a hőveszteségért. Ez minden passzívház-épület esetében igaz, mert a hővisszanyerős szellőztető berendezés az épületgépészet része. - Tévhit: Az építkezés aránytalanul drága, nagyon rossz a megtérülése. Tény: Éppen ellenkezőleg: a többletköltség alacsony, ha intelligens építési és célszerű építészeti megoldásokat alkalmazunk, amelyet bizonyítanak a már megvalósult magyarországi passzívházak. A Passzívház Nyílt Nap során az érdeklődők személyesen találkozhatnak az építtetőkkel, a felmerült költségekről információt kapnak.
- Tévhit: Ha hidegnek érzem a lakást, nem tudok befűteni.
Tény: Éppen ellenkezőleg: Minden passzívházban van fűtés, ha minimális mértékben is. A közép-európában megszokott klímában – kint 0 °C alatt van a hőmérséklet – nem elegendő az ablakokon besugárzó napfény, vagy az épületben felszabaduló belső hő az épület belső hőmérsékletének fenntartásához. A hőmérséklet rendkívül lassan ingadozik a nap folyamán a passzívházban. (Előfordulhat, hogy a passzívház – a kinti hideg időjárás ellenére – egy teljes nap leforgása alatt csupán 0,5 °C-ot hűl – miközben nem is fűtik.) Ami biztos: egy passzívházban nem lehet megfagyni, mert soha nem hűl fagypont alá a hőmérséklet. - Tévhit: A vastag szigetelés és az egyéb komponensek előállítása több energiába kerül, mint amit a használata során meg lehetne velük takaritani. Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívházak összes alkotóeleme hosszú élettartamú, ezalatt megtakarítják az előállításukhoz szükséges energia többszörösét. Az épület szerkezetét a vastag szigetelés védi az időjárás viszontagságaitól, így az hosszabb élettartamú, és ezáltal értéktartóbb.
- Tévhit: A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni.
Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez egyre inkább az olcsó módon felujított épületekre igaz. Az ingatlanvásárlók egyre inkább keresik az alacsony energiafogyasztású ingatlanokat és mellőzik az energiafaló társaikat. Ezért ez utóbbiak értéke csökken, míg a takarékos házaké nő. Ez a tendencia Nyugat-Európában már egyértelműen megfigyelhető. Mellesleg egy passzívház már ma megfelel annak az épületenergetikai színvonalnak, ami Európában csak 2020-tól lesz kötelező. Aki ma így épít, az értéktartó épületbe fektet be. - Tévhit: A passzívház komponenseit csak külfölről lehet drága pénzen beszerezni.
Tény: Ez jelenleg részben igaz. A magyar piacon a külföldi termékeket sok éve forgalmazzák, beváltak, ismerik őket. A magyar cégek számára előnyös lehet a hasonló termékek fejlesztése. Sőt ez a tevékenység hazai érték- és munkahelyteremtő folyamatot eredményezhet: a külföldről érkező energiaellátás helyett hazai értékbe – helyi anyagokból előállított ingatlanba – fektetünk, amely évtizedekig jelentős pénzforrásokat tart idehaza. - Tévhit: A szigetelésbe nem lehet egy csavart becsavarni, az egerek megrágják.
Tény: A rágcsálók ellen – amelyek kb. 50 cm mélységig jelentenek gondot! – erős, a talajba helyezett fóliával lehet hatásosan védekezni. Kisebb és nagyobb terhek rögzítésére is meg van a megoldás, például egy spirál formájú tipli, mellyel lámpák, levélszekrények rögzíthetők. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne a szigetelésen keresztül hőhídmentesen rögzíteni. Azonban ez előrelátó tervezést igényel – épp emiatt fontos, hogy a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök szakértelmét vegyük igénybe passzívházunk tervezése során. - Tévhit: A passzívház egy bonyolult „High-Tech” ház, amelyet a laikus úgysem tud megfelelően kezelni, ezért nem tudja elérni a megcélzott energiatakarékossági szintet.
Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívház egy nagyon jóindulatú, könnyen kezelhető ház. Nem igényli bonyolult gépészeti megoldásokat beépítését. A passzív házban alkalmazott komfort szellőzés kevesebb gombbal jár, mint egy televízió. Az egyetlen karbantartási feladat a szűrőcsere , amelyet a tulajdonos – a porszívó szűrőjéhez hasonlóan – maga is elvégezhet, évente 2-3 alkalommal. - Tévhit: A szellőztető berendezés csővezetékei a baktériumok melegágyai, a készülék zajos és huzatos.
Tény: Pont ellenkezőleg: A friss szellőzőlevegővel működő berendezések nem hasonlíthatóak a kevert levegős klímaberendezésekhez. Mikroorganizmusok csak a rosszul gondozott klímaberendezésekben telepedhetnek meg, (ahol a pára lecsapódik). A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezésben a friss levegő nem keveredik az elhasználttal, a külső levegő egy kiváló szűrőn keresztül pormentesen érkezik az épületbe. A készülékek csöndesek, a kevés zaj kiszűrésére hangtompítókat alkalmaznak. A levegő a helységbe a mennyezet alatt csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, kis sebességgel érkezik, így a légáram kis mértékben – max. 1-2 m távolságban – érezhető, azon túl egyáltalán nem. Az érdeklődők legegyszerűbben úgy győződhetnek meg az ilyen épületek előnyeiről, ha a Passzívház Nyílt Nap keretében ellátogatnak személyesen egy lakott passzívházba és megkérdezik a tulajdonost a tapasztalatokról. - Tévhit: Ha kimarad az áram, vagy elromlik a szellőztető berendezés, megfulladunk a házban.Tény: A szellőztető berendezéseket eleve hosszú élettartamra tervezik. Ha elromlanak, gond nélkül javíthatóak, mivel minimális és egyszerű technikával rendelkeznek. E módszer mellett természetesen alkalmazható az ablakon keresztül szellőztetés is. A fűtés – légfűtés hiányában – a belső hőforrások segítségével megoldható: pld. süteményt sütni, lámpákat gyújtani, stb. A fűtéshez – áram híján- gáztartályról működő fűtőláng is alkalmazható, a szkeptikusok és az otthonos hangulatot kedvelők pedig már eleve úgy terveznek, hogy fával tüzelő, külső levegővel üzemelő, légtömör kandallót építenek be. Azonban az áram hiányában fellépő probléma a passzív házban kismértékű, amely, elég valószinűtlen feltételezés.
- Tévhit: A passzívházak rondák, kocka formájúak.
Tény: Passzívházakat bármilyen épitészeti stílusban meg lehet valósítani, mivel nem a formája, hanem a minősége adott. Ennek elérése azonban a különböző formákkal és tájolással különböző módszereket és befektetést igényel. Ezért építik őket lehetőleg dél felé nagy ablakfelülettel, kompakt épületformával. Azonban ennek ellenkezőjére is akad bőven példa. A tényői második minősített hazai passzívházról senki meg nem mondja kívülről, hogy milyen különleges épületről van szó. A www.passivhausprojekte.de című oldalon található egy adatbázis, melyben megépült házak százait dokumentálták. Ezek között nagyon sokféle ház található, a tervezők fantáziájának megfelelően.
11+1 Tévhit: A vastag szigetelés alatt a fal nem tud lélegezni, bepenészedik
Tény: Pont ellenkezőleg: A vastag szigetelés alatt a fal szinte ugyanolyan meleg, mint az épületben található belső levegő, ezért szinte kizárt páralecsapódas. Az alkalmazott falszerkezetek a párát áteresztik, vagy a párazáró rétegek azt az épületen belül tartják. A pára eltávolításáról a szellőzés gondoskodik. (Ez minden épületre jellemző.) A szerkezeten keresztül távozó pára mennyisége bármilyen épület esetén elenyésző. Légcsere legfeljebb a fúgákon és lyukakon keresztül történhet, ami sok esetben a szerkezetben történő páralecsapódáshoz, nedvesedéshez, penészhez vezethet. Rosszul szigetelt szerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Mindezen problémák a passzívházak kiváló épületburka miatt kizártak, és inkább sok meglévő, vagy gondatlanul felújított épületre jellemzők.
Gyakori, hogy a passzívházban lakókat holmi különc, öko-őrült embereknek tartják, akiknek a házai a kívülállók számára elérhetetlenek, megközelíthetetlenek. E tévhitek ellen az egész világon, minden évben megrendezik a Nemzetközi Passzívház nyílt napot. Ezen a napon a passzív házak tulajdonosai megmutatják a házukba érkezőknek a passzívház előnyeit, és személyes tapasztalataikat megosztják az érdeklődőkkel.
Magyarországon jelenleg 5, hivatalosan minősített passzívház található. (Listájuk itt >> ) http://www.passzivhazak.info.hu/
Minősítés alatt további 3-4, és nem minősített 4 passzív ház mutatkozik be.
A Nemzetközi Passzív ház nyílt napon, vagyis 2010. november 12-13-14-én minden ház tárt kapukkal várja az érdeklődőket!
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Feist úrnak, a Passzívházak megalkotójának igaza van:
„Energiakonzum helyett értékteremtésbe kell befektetünk. Ez nem elsősorban anyagi megterhelést, hanem inkább kreativitást és intelligens megoldásokat igényel. A passzívház ezen gondolat tárgyiasulása. Bemutatja, hogy nem csak rezsiköltséget takarít meg, hanem felhasználóbarát és komfortos is egyben. A magas energiaáramlás által okozott problémák eleve fel sem lépnek. Ez pedig nem csak a környezetnek és a népgazdaságnak éri meg, hanem az egyénnek is, mivel gazdaságos és meg is térül. A magas kockázatú, álom-megtérülést ígérő spekuláció helyett csakis a fenntarthatóságra való összpontosítás vezethet egy ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődéshez.“
Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője, insbrucki Egyetem, épületfizikai tanszék – Drezda, 14. Nemzetközi Passzívház Konferencia, 2010. május 29.
Töltés ...Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Sariri-Baffia Enikő | 2010. október. 27. | 1,840 olvasás
Kategória: passzívház
Címkék: Nemzetközi Passzívház Nyílt Nap, PAOSZ, passzívház, szakmai nap
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
18 hozzászólás itt: “11+1 tipikus tévhit a passzívházakról”
Szólj hozzá
Viszont ha valami gép elromlik, a gatyád rámegy. Említetted a szellőzőt, nos, ha pl. kipurcan benne egy venti elektronikája (nem szokott, de ha mégis), akkor annyiba kerül, mint egy új készülék, és ez sokszázezres tétel. Szintén a szellőzőnél jegyezném meg, hogy az “évente 3 szűrőcsere” akkor igaz, ha amúgy kint tiszta a levegő. Nekem durván 1 hónap alatt szénfekete lett. (Mondjuk kimegyek vele és leporolom, de elvileg mosni is lehet.)
Amúgy az is vicces jelenség, hogy amikor a szomszéd begyújtja a nedves fatüzelésű kandallóját, akkor a ház progresszíven telemegy füsttel.
Persze ki is megy, egy idő után.
De mondjuk ezek egyike sem a passzivitáshoz fűződik, az én házam nem passzív, csak A+ (vagy A++ attól függően, mennyire vagyok jóindulatú a hőhídszámításhoz). De semmi esetre sem légtömör, stb.
Elnézést !- nem kötekedésként írom!
Szívesen olvasgatok a passzív házakról is, függetlenül attól, hogy életkorom miatt nem valószínű, hogy részem lesz benne. ( nyugdíjas)
Csak kis pontosítás : azért olyan nincs, hogy ” 0 Ft-os számla!” – (Pécset ismerem csak) – gáz,víz és villany esetében van/létezik az az “alapdíj” – amit mindenképpen fizetni kell! Naiv gondolatom : el tudnám képzelni, hogy pl. egy passzívház tulajdonos, valamivel kevesebb építmény(+ garázs) adót fizessen ! – és bizonyára lenne/lehetne még jó pár megoldás arra, hogy ösztönző legyen a p.ház építése.
******************************************************
Re1 grin – nem panasz!- tényközlés ! – és akkor képzeld el, amikor a vegyes tüzelésű kazánban (szomszédok) az “egyebeket” égetik ! (papírdobozok,azok hungarocell(?) bélésanyaga… és ne soroljam.) Vagy “kilószámra” érkező ingyenes reklámújságok. Persze, általában hajnalban és késő este… mintha akkor nem lenne ugyanannyira káros ?- na, ne bonyolítsam!
[...] Ezt azért is tartom fontosnak megjegyezni, mert a passzívházat elutasítók, de legalábbis távolságtartással szemlélők számára pont ez az egyik, ha nem az egyetlen szakmai érv a passzívházak elutasításában. A “lélegeztetőgép” és a hasonló tévhitek nagyrészt tájékozatlanságból eredeznek, már ezért is volt jó, hogy Sariri-Baffia Enikő volt olyan kedves és összeszedte ezeket. [...]
grin: A felvetés jogos. De ha a tűzhöz így állt volna az ősember.
Egy képzelt párbeszéd:
ŐsBéla:Figyelj, hagyjuk ezt a tűz dolgot, mert igaz, hogy finomabb a kaja, melegebb is van, de kormoz, és eddig is megvoltunk nélküle…Arról nem is beszélve, hogy fel kell találni a gyufát majd, a tűzoltóautót, sőt a tűzjelzőt is..
ŐsGéza:-Igazad van, hagyjuk a francba.
Szerencsére már van olyan számla, hogy nulla Ft. Sőt, ha napelemes rendszerrel többletet termelek, akkor a többletenergiát 85%-os áron átveszi az áramszolgáltató. Akár megtermelhetem a vízfogyasztásomat lefedő összeget is.
Tehát kivitelezhető a zéró energiafogyasztású ház Magyarországon is.
Nem állítom, hogy ez bárki számára elérhetően olcsó, de most nem ez volt a kérdéses.
Kedves Feri, sokáig ne bízzál abban, hogy működni a fog a nullszaldós elszámolás, sőt a 85%-os ár is idei-óráig való, miért érné meg az áramszolgáltatónak lemondani a haszonról?
Kálmán László:
Addig működhet, amíg az állam azt akarja és kevés ember termel vissza a hálózatba. Ha túl sokan termelnének vissza, akkor nincs aki elfogyassza az energiát.
Másrészt ezzel a többi áramfelhasználó tmogatja azokat, akiknek van pénzük napelemes rendszerre (mert a 85%-os ár is jóval magasabb, mint amennyiért az erőművek termelnek).
“# Tévhit: A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni.
Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez ”
Ez sajnos nincs így. Ha a piac megfizetné a passzívházakat, akkor az eladásra épített újépítésű házakon nem 5-10 centi szigetelés lenne.
Az említett szellőzőgépek meg szvsz jelentősen túlárazottak, hiszen a szerző szerint is “minimális és egyszerű technikával rendelkeznek.”
A megtérülésnél meg a legfontosabb a kamatszint. Más ha valaki kap Németországban 4%-os kamatra hitelt, mintha 10%-ra kapja mint nálunk.
A fűtésszámla egy valóban fontos rezsitényező, de nem minden. Jó észrevétel volt a javítás. Egy kazánszerelő meglátás alapján pl. a kondenzációs kazánnak addig van előnye, míg egyszer nem kell javítani. A hagyományoshoz képest az akkora összeg hogy elviszi az addigi megtakarítást. Szerintem fontos lenne egy megbízható szervíz háttérhálózat kialakítása, esetlegesen a hazai ipar bevonása az alkatrészellátásba és megfizethető szervízbe, hogy ne csak drága úri huncutságnak tűnjön.
A fentiek mellett a további legnagyobb fogyasztók mint mosógép, hűtőszekrény, sütő, hasonlóan passzív volta sajnos még nem megoldott. A fokozott hőszigetelésű épületek szerintem a járható út rövidebb távon.
Az energiapazarlásnak millió megoldása van ezenkívül (pl. életvitel), kár csak erre az egyre összpontosítani.
“… a legjobb nyugdíj-előtakarékosság a hatékony és gondos hőszigetelés”
Szabóbácsi: meglátásod helyénvaló. Sokan isznak bort, miközben vizet prédikálnak. Ezért van az, hogy aki ebben gondolkodik, annak illene másban is igazodnia a dologhoz. Pl. a közlekedésben elhasznált energia hatalmas egy ház fogyasztásához képest, pláne PH-nál, szóval ha valaki begurul a Q7-el az udvarára, az több, mint szomorú, főleg, ha mellé áll anyuka is hasonlóval, no meg a gyerek… El kellene gondolkodni ezeken. Mindannyiunknak nagyobb a “lábnyoma”, mint amennyit megengedhetünk magunknak! És az emberek nem térnek észhez, csak ha rákényszerítik őket. (magas árakkal?)
Viszont! A fokozott hőszigetelésű épület maximum csak meglévőknél jó irány, hiszen azokat irreális költséggel és megoldásokkal lehetne PH szintre “nyomni”.
Újnál minek kellene beérni egy félmegoldással, ha lehetne jól is? (PH!)
aa: hozzászólása kapcsán jut eszembe:
Megtérülés.
Hogyan is állunk ezzel ? Ha jól tévedek, a megtérülés az közgazdasági fogalom. A közgazdaság milyen kapcsolatban áll a környezetvédelemmel ? Semmilyennel. Hacsak nem a befektetők pénzéről van szó amit ott akarnak kamatoztatni.
Közgazdasági fogalmak között lehet találni klímaváltozást ? Átlaghőmérséklet emelkedést ? Vagy netán az épület 24 órán keresztül tökéletesen tiszta és friss levegőjét ? Mondok egy szépet: Sugárzási aszimmetria diszkomfort hatása. Ezeket egy megtérülés számításban hogyan lehet figyelembe venni mondjuk a passzívházaknál ?
Kivel is alkudozunk, hogy megéri vagy nem éri ? Saját magunkkal és az ismerősi körünkkel. És valójában : a természettel próbálunk ujjat húzni. Nekem nem éri meg a napkollektor telepítése, mert sokba kerül, helyette villamosárammal (éccakai 28 Ft/kWh) csinálom a fürdővizet, amivel aztán jól kiöntjük a gyereket is a kádból …
Benécs József: Kicsit hazabeszélek: én meg pellettel fűtöm a HMV-t, mert az harmada alatt van, mint az éccakai. Gáz meg nincs, mert nincs gáz.
Benécs József:
A hőszigetelés meg a szellőztetőrendszer sem a fán terem. A CO2 meg csak felmelegedést okoz (bár sokan kételkednek abban, hogy az ember okozza a CO2 növekedést), a szigetelőanyagok és gépek gyártása és szállítása sok más szennyezést is okozhat. Gázfűtésnél CO2 keletkezik, a szellőzőgépnél meg esetleg eyg kínai folyóba engedik az ipari szennyezést.
Számomra döbbenetes volt PHPP-vel +tapasztalni egy-egy passzívháznál, hogy pelletre átállítva 8-12 kWh/m2év primerenergiamutató adódott végeredményként, holott a fajlagos fűtési energiaigény 15 volt. Még hőszivattyúval sem lehetséges ilyen alacsony érték.
Na ? Ez hogyan lehetséges ? Van tipp ?
Gondolom az építészek olvassák (olvasták) de hátha a “laikusok” nem.
http://www.epiteszforum.hu/node/17530
Elnézést kérek azért, mert ökoház témát nem nagyon találtam a blogban, ill. lehet, én vagyok az autodidakta.
Hogy a Hét Nővér témától, hogy’ jutottam el eddig,- lényegtelen.
Pár hete olvastam valahol egy cikket : Özönvízálló menedék – kb. címmel,- abban említődött egy honlap-és azt is megkerestem.
Röviden: Ha a Google keresőbe beírja az érdeklődő azt, hogy Remistudio – akkor magyarul is olvasható. Oroszul írva ilyesmi : http://remistudio.ru/ Alekszendr Remizov építész honlapja – benne pl.
http://remistudio.ru/pages/66.htm vagy http://remistudio.ru/pages/67.htm
Pontatlanságért előre is elnézést !
Megjegyzés : senkit nem kívánnék az ilyen javaslataimmal eltéríteni a blog aktualitásaitól! – mert pl. igen tetszett pl. a Pécsre tervezett “Egészségház” – terv és annak kritikája – de arról talán majd máskor !
[...] az alábbi összeállítást, mely a leggyakoribb tévhitekre megadja a szakszerű válaszokat: http://koos.hu/2010/10/27/111-tipikus-tevhit-a-passzivhazakrol. Aki pedig tervezőként, szakmabeliként részletes ismeretanyagra kíván szert tenni, annak [...]