Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2011. február 1. kedd

Elkerülhetőek a katasztrófák? | a lösz

fotó: Flickr, Szomolányi Katalin

Amíg a sorozat előző két részében alapvetően a csapadékvíz okozta katasztrófákkal foglalkoztunk, addig ma talajról lesz szó.

Leomló löszfal problémák jellemzően víz(folyó)partokon alakulhat ki, ahol a változó vízszint miatt a víz ki tudja a partfal alját mosni. Másik probléma abból adódhat, ha a partfalat nagy mennyiségű csapadékvíz éri és ez mossa alá a vízpart irányába a löszfalat. Ez utóbbi helyzet alakult ki a Balaton K-i oldalán Balatonakarattya térségében, ahol a löszfal előtt futnak a vasúti sínek, majd egy újabb lejtő után következik a keskeny vízpart. Ott a nagy mennyiségű csapadék természetes úton, a löszfalon keresztül távozott, ami átáztatta a vasúti töltést, amitől azt meg kellett erősíteni, mert a talpfák alól kimosódott az altalaj.

A jellemzőbb probléma azonban folyópartokon alakul ki, ahol a viszonylag magas partfal tetején megjelentek először csak a horgásztanyák, majd az üdülők, később a családi házak. Ezzel együtt persze az utak és a közművek. Amíg azonban korábban egy-egy löszfal omlásnál esetleg csak pár horgászvityillót érintett az egész, addig ma sok helyütt már üdülőket, családi házakat is maga alá temethet.

fotó: Wikipédia

A lösz önmagában még nem volna baj – akárcsak a vályogfal esetén – egészen addig, amíg az altalajt nem éri nagyobb mennyiségű. a probléma pedig nem feltétlenül akkor jelentkezik, amikor megjelenik a viz, hanem akkor is, amikor az visszahúzódik és megszűnik a víz oldalnyomása. E két hatás jelentkezett a Duna-parton. Wikipédia szócikke a löszről

Amíg azonban az árvíz esetén közelítőleg tudható, mit fog elárasztani bizonyos vízállásnál, addig a lösz esetén azt tudjuk, hogy ha víz éri veszélyessé válhat. Az országban jól körülhatárolható helyeken fordulnak elő löszös partoldalak, tehát a veszélyforrás évtizede ismert, semmi újdonság sincs ebben. A folyópartok azonban mágnesen vonzerővel bírnak, előbb-utóbb odamerészkednek az építkezők. Addig azonban, amíg egy szilárdan megépített házban – a legtöbb esetben – az árvíz nem okoz állékonysági problémát, addig a leomló löszfal métereket süllyedhet, amit nyilván egy mégoly szilárdan megépített ház sem bír ki. Vagyis összeomlik, megszűnik.

Ebből a perspektívából különösen érdekes és fontos lesz, hogy a legutóbbi löszös tragédia helyszínén kik engedélyezhették az építéseket. nem kell talajmechanikusnak lenni ahhoz, hogy ilyen adottságú területen minimum lebeszéli az építtetőt az építésről, de minimum azzal kezdik a tervezést, hogy készíttetnek egy talajmechanikát. Csúszásveszélyes területeken az önkormányzat általában már korábban elvégeztetett ilyen vizsgálatot, mert ennek birtokában egyes területeken eleve meg tudja tiltani az építést. Ha a veszély ismert volt, de az önkormányzat ennek ellenére kiadta az építési engedélyt, de nem kért talajmechanikai vizsgálatot, akkor igen komoly hibát vétett.

fotó: Index / MTI – Beliczay László

Nem először írom le, hogy az építtető az építést tekintve laikusnak tekinthető, neki nem kell tudnia talajmechanikai vizsgálat szükségességéről, ezt helyette tudnia kell az építésznek illetve a hatóságnak. Ettől függetlenül az építtetők roppant körültekintőek tudnak lenni, ha úgy érzik,  10-20-40 milliót csak megfelelő feltételek esetén áldoznak az ingatlanukra.

Számomra ezért is volt megdöbbentő a TV-ben látható épülő, félkész ház, ahol sopánkodva jegyezték meg, hogy ezt már biztosan nem fogják befejezni. Ennyire felelőtlenek lennénk?

Dunaszekcsői löszomlás

Talajvíz kivezető alagút készül Balatonakarattyán (videó)
Zajlanak a Balatonkenese és Balatonakarattya közötti vasútvonal megóvása érdekében végzett munkálatok. A területen jelenleg egy talajvíz kivezető alagutat fúrnak a pályatest alá. A munkálatok idején a Bercsényi utca érintet szakaszán félpályás útlezárás van érvényben. Lámpa irányítja a forgalmat. A kivitelező vállalat igazgatójától kapott információk szerint várhatóan november elején végeznek a munkálatokkal.

az eddig megjelent írások:

Ne menjenek messzire, mert a következő írás – persze ha egyáltalán érdekli Önt, kedves Olvasó – közelebb visz majd az épületekhez, lévén a talajvíz hatásairól ejtünk pár betűt.

Hozzászólások (5): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    TÜKE

    2011. február 1. kedd - 06:06

    #78473

    Laikusként és nem a mundér becsületét védve!
    Sajnos a Mérnök Újság kb. 2009-óta (?) már nem olvasható a neten. Ezért is bocs’ ha pár pontatlanságot írok. Anno onnan tudtam meg, hogy alakult a Baranya megyei Mérnöki Kamara mellett egy Geotechnikai csoport is. Pár tanulmányukat épp’ az említett újságban olvastam – anno – pl. Szekszárdról – támfal (?) és Dunaszekcsőről is.
    Van ilyesmi is :
    http://pmmk.pte.hu/menu/99/33
    Ezzel csak azt kívántam volna érzékeltetni, hogy az említett problémák (szerintem) ismertek,- de nem bonyolítanám. Részben egyetértek Koós úr gondolataival is. OK!- van az emberi felelőtlenség is ! ill. tegyem hozzá, van a pénz kérdése is ! Bocs’ -itt nem publikus,- de laikusként részt vettem több(!) olyan előzetes megbeszélésen, ahol az önkormányzat (polgármester) hívására a szakember szemlét tartott és előzetesen elmondta mit,hogyan kell(ene) csinálni! – nem egy olyan helyszínről tudok, ahol vannak (már) és lesznek is gondok ! Pénz az valahogy nincs még !
    Mint lokálpatrióta – csak-csak a helyi problémák foglalkoztatnak jobban – pl. ha nem is a lösz miatt, de Pécsett is vannak támfalak… és vannak suvadások (?) Akit érdekelne http://hu.wikipedia.org/wiki/Suvad%C3%A1s (ha működik)
    vagy a wikipédiában Suvadás
    Összességében : szerintem is érdemes ilyen témáról is szót ejteni !
    Már csak annyit : vettem részt talajmechanikai vizsgálatokban (laikusként)- sajnálom most,hogy nem akartam pl. az árát megkérdezni ! 🙁
    Láttam valamilyen hab(?)betonnal való talajmegerősítést is.
    De az egy más történet.
    Ráérőbbek : pl. Dunaszekcsőről sok cikk van – és pl. egy kiragadott képgaléria
    http://www.bama.hu/galerialp/15385
    (régi)- ill. nem reklámja annak az online újságnak !

  • Avatar

    Rezsnyák Péter építész

    2011. február 1. kedd - 10:38

    #78479

    Kedves Miklós! Nem vagyok geológus, sem talajmechanikus, de a probléma engem is izgatott, ezért megkérdeztem a múlt héten dr Wagner Antal talajmechanikus barátomat. Remélem, jól értettem szavait, de azok nem fedték teljesen a ma kialakult véleményt. Az ő elmondása szerint a Duna alámosó hatása lösztől függetlenül is érvényesült korábban, ami miatt partmegerősítést végeztek, nem csak a löszös Dunaparton. A lösz viszont továbbra is probléma maradt.Ezért általánosságban elmondható, hogy nem ez az elsődleges ok. A lösz az állékonyságát a benne felhalmozódó víztől veszíti el, a szakadás-omlás pedig akkor következik be, mikor a talaj pórusaiban addig fokozódik a nyomás (pórusvíznyomás),hogy a lösz szemcséi eltávolodnak egymástól.A Dunai vasmű százmilliókat költ épületeinek erősítésére, mert az is a löszön áll.Dunaújvárosban a Partvédelmi nonprofit vállalat kutakkal próbálja a vizet elvezetni a löszre épült város alól. Az építési engedélyek kiadása azután kezdődött, hogy a munkásőr-ávéhás-pártfunkcik megépítették engedély nélküli dácsáikat a hobbitelkeken, amire fennmaradási engedélyt kaptak. Ezután a kisemberek is kaptak engedélyt a házikóikra. Eközben az éberség elaludt, és a nemzetközi helyzet fokozódott, de a lösz nem ettől lett veszélyes, hanem attól,hogy vizet és villanyt is vezettek az építkezésekkel egyidőben. Csatornát persze nem.Ezek után csak idő kérdése volt, hogy a talaj mikor jut abba a kritikus állapotba, hogy elkezd leszakadni.A geológusokat az ’50-es években nem kérdezték meg arról, hogy ide lehet-e építkezni, mint ahogy ne felejtsük, Sztálinváros építése során sem sok feladata volt a geológusoknak. Annak a kimondása, hogy ez egy máig ható hibás politikai döntés volt,nagy bátorságot igényelne. Ezek után megdöbbentő volt, hogy a tv-ben az egyetem geotechnikai tanszékvezetője is a Duna alámosó hatását említette, mint okot. Pedig hozzáértők azt állítják, hogy azt a problémát már megoldották a partfal védelmével. Egyébként, a lösz ott is omlott mostanában, ahol híre hamva nincs folyónak, víznek. Azzal természetesen egyetértek, hogy egy talajmechanikai vizsgálat elvégzésének megkérdőjelezése nagy hiba. Össze sem vethető az esetleges épületkárokkal!!

  • Építkezés hullámtérbe

    2011. március 2. szerda - 06:59

    #78852

    […] Elkerülhetőek a katasztrófák? | a lösz […]

  • Avatar

    TÜKE

    2011. május 25. szerda - 05:58

    #80415

    Rezsnyák Péter építész:
    A napokban kaptam a hírt erről :
    VIII.Földtani Veszélyforrások Konferencia 2011.06.1-3.
    Említenek egy honlapot http://www.foldtan.hu/ abban Aktuális határidőknél
    Továbbá ( a pécsi) Dr.Kaszás Ferenc előadásának címe : Dunaszekcső, Várhegy alatti magaspart védelmét szolgáló stabilizació terve.

  • Avatar

    Kovács Alexandra

    2019. december 23. hétfő - 12:46

    #121027

    Nagyon érdekes. Gyermekkoromat a Kiskunság igen erőteljesen löszös táján töltöttem, ahol megannyiszor történt eső után a cikkben lévő képen láthatóhoz hasonló földomlás. Nagyon káros tudott lenni, főleg, ha házakat vagy gazdasági épületek alapjait érintette. https://hu.flatfy.com/

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OFF
Menekülők? Menekülök …

Bármennyire is tudjuk, hogy más ha valamit a TV képernyőjén látunk és az, amit személyesen megtapasztalunk a helyszínen, eléggé megütött, amikor ma vonattal Bp-re mentem és a Keletiből kijöttem ez a kép fogadott. Egészen elképesztő és szürreális a látvány. Több ezren lehetnek, többségük a földön ülve pokrócon, de a többség inkább szétszedett papírdobozokon. Az ott […]

Menekülők? Menekülök …
2015. szeptember 3. csütörtök
OFF
Elszáll a tető

Most találtam. Ritkán látni olyat, amikor elszáll egy háztető … Elég horrorisztikus. Le vent arrache le toit d’un bâtiment (Russie) by Spi0n

Elszáll a tető
2015. április 21. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások