Új kéményszabvány jelent meg
Ez a cikk 1 éve frissült utoljára, ezért a benne szereplő információk, hivatkozások, honlapcímek elavultak lehetnek
2010. december 1-én megjelent és hatályba lépett az MSZ 845:2010, amely az új magyar kéményszabvány. Jelentős szigorításokat hozott az idejét múlt MSZ 04-82/85 szabványsorozathoz képest, és megjelenésével egyidőben ezt a régi szabványt teljes egészében hatályon kívül helyezte. A Schiedel a partnerei számára egy kis szabványmagyarázattal szolgált, ebből vettünk át egy kis részletet:
1. „A szabvány nem vonatkozik az MSZ CEN/TR 1749 szerinti C1 és C2 módon szerelt gázkészülékek égéstermék-elvezető berendezéseire.”
Ez pedig gyakorlatilag csak az ablak alá telepített konvektort és azt a készüléktípust jelenti, amely ugyanabba az egycsatornás kéménybe engedi az égéstermékét, ahonnan az égési levegőt szívja. Nálunk ez utóbbi nem terjedt el. Tehát jelenti az összes többit, azaz a készülékkel együtt minősített égéstermék elvezető rendszereket is. Ezeknek is rendelkezniük kell az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti bevizsgálással és megfelelőség-igazolással.
2. „Új égéstermék-elvezető berendezés csak rendszer jellegű lehet.”
Különböző gyártók különböző termékeiből tilos új kéményt létesíteni, még akkor sem, ha az egyes alkatrészek külön-külön rendelkeznek bevizsgálással. Tehát új épületbe falazott kémény fém béléscsővel nem építhető.
3. „Égéstermék-elvezető berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőség- igazolással rendelkező, rendszer jellegű égéstermék-elvezető béléscső-rendszer használható. Túlnyomásos kialakítás esetén csak a rendszer részét képező tömítés építhető be. Tömítőanyag használata nem megengedett.”
Utólagos bélelés esetén a fém béléscső rendszernek is minősítettnek (ÉMI minősítés, vagy CE jelzés) kell lennie. Csak a vele együtt minősített tömítőanyag használható, a rendszerhez nem tartozó tubusos tömítések nem alkalmazhatók.
4. „A koromégés mellett, nedves üzemre is alkalmas (az ezekre való minősítés együttes, vagy külön-külön való megléte esetén) égéstermék-elvezető berendezést kell építeni a faapríték-, pellet-, biobrikett- vagy a faelgázosító tüzelőberendezéshez.”
A korszerű, szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezésekre az időnként nagy huzatigény mellett a koromégés és a nedves üzem együttes fellépése miatt nagy figyelmet kell fordítani.
5. „Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés és az összekötő elem anyagát úgy kell megválasztani, hogy az összeépítést követően kontaktkorrózió ne lépjen fel.”
Fém rendszerek esetén a bekötő füstcső és a kémény azonos anyagú legyen.
6. „Tégla csak abban az esetben alkalmazható égéstermék-elvezető berendezés építésére, ha megfelelőség-igazolással erre a célra alkalmas.”
Továbbra sincs a piacon olyan tégla, amely rendelkezne olyan bevizsgálással, amely igazolja azt, hogy belőle kémény építhető.
- a teljes szabványmagyarázat innen tölthető le
- a szabvány pedig innen tölthető le (7150 Ft+ 25% Áfa)
A hírt Stuksza Attilától kaptuk, köszönet érte
Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
A szerző: Koós Miklós | 2011. február. 2. | 7,896 olvasás
Kategória: jogszabály
Címkék: építőipari szabvány, jogszabály, kémény
Kapcsolódó oldalak
Ajánlott oldalak
34 hozzászólás itt: “Új kéményszabvány jelent meg”
Szólj hozzá
Sikerült a gyártóknak nyomást gyakorolni a szerencsénket hozó (?) fekete ruhásokra, illetve utóbbiaknak “behódolnia”.
Egy adalék a témához :
http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/6/2&pg=cikk02
Vagy a címe : Készül a magyar szabvány
Nézegetve más helyen a kéményekről a fotókat,ill.ismerve a meglévő kémények állapotát, csak-csak azt gondolom, hogy a “rendcsinálást” – kémény ügyben is- valahogy el kell kezdeni!
Kedves Mérnök Munka/sorstársak!
Klados Gusztáv metro-főmérnökről és helyetteseként megbízott Kocsis István BKV vezérigazgatóról nem tudok többet mint amit Ti-magatok is olvashattok.
Csupán az merült fel bennem, hogy a nyilván tehetséges BKV Vezért, mégis milyen jogosítványa tesz alkalmassá ezen multifunkcióra?! Gondolom eszébe nem jutna kihúzni a keresztfia fogát, mérleg-beszámolót auditálni a jóbarátnak, esetleg varrni egy nadrágot a sógorának, stb.
Milliárdos vonzatú műszaki tartalmú döntést ma székfüggően bárki hozhat…majd a mérnök igazolja. Ha nem, hát mehet ld. kombínó villamosok kidőlt – de mégis szükségessé vált – oszlopai, a Margit-híd költségvetése, stb…
Hol vagytok Ti érdekérvényesítő Szakmai/Hivatásrendi Kamarák….vagy mik…?
Nem ismételném a főbb adataimat ! kb. 40 évnyi panelházban lakás – ill. kb. 7-8 évnyi családi házban élés(gázfűtés)- és ilyesmik. Tényközlés : épületgépész és ne bonyolítsam… hogy még milyen végzettségű ismerőssel (…) együtt élek!
Úgy gondolom – (laikusként)- a kémények nagyon fontosak !
Viszont elég ritkán említődik, pl. társas/emeletes házakban a “szellőző rendszerek” kérdésköre.
Csak pár gondolat :
Sok éve – részben takarékossági (áram) – részben a “kiszívta a meleget is” (fűtés) – és egyebek miatt ( szagok!) – Pécsett (Kertváros) a házak tetején lévő elszívó ventilátorokat leszerelték. Hagyján !- ne vitassam.
A napokban hallom ismerősömtől – (10 emeletes/ panel / Pécs – stb.) a felújítások során eljutottak addig, hogy pl. a szellőző csöveket (?) is kitisztították! Volt meglepetés, hogy ( mennyire koszos volt = tűzveszély !) -ill. mennyien eltömmték/ dugaszolták – részben azért, hogy “alulról ne jöjjön be a szag! (főzés) – fürdőszobából ne menjen ki a meleg !- stb.
Kb. ennyit gondoltam volna a kéményszabvány megváltozása miatt megjegyezni.
Az ilyesmit is fontosnak éreztem. esetleg közös képviselők figyelmébe – is !
Sajnálatos modon mostsem foglalkoznak azzal az esettel,hogy mi történik akkor,ha egy társasház gyüjtökéménnyel ellátva egy légaknában van körbefalazva az osztott betonelemekböl álló szellőzőkürtökkel.És az okos kéményseprökre bizva a szellőzők a mellékhelyiségek gravitácios szellőztetésére épült,de a felújitásoknál egyes lakástulajdonosok a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül a szellőzökbe kibéleléssel légelzárást okozva ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTOT ELÜIDÉZVE létesitettek kéményeket.A két rendszerü kémény pedig együtt üzemel egy légtérben a szellőzöcsatornákkal és még csak nem is zártrenszerü és még csak nem is szerelt kémény hanem a szellőzöbe dugott horganyzott cső kötés és tömörités és szigetelés nélkül és téglával körbefalazva és belül betonelemek egymásra rakásával a szellőzök.Miskolcon a JEGYZŐ ÚRAKAT(mert ők látják el az ép.hat.vezetését is meg egyébként is ez jegyzői feladat)a kéményépítések idöpontjában nem lehetett rábirni a LEBONTÁS ELRENDELÉSÉRE ÉLETVESZÉLYESSÉGÜK MIATT.Mert véletlenül sem azt követtete,hogy a gyüjtökéményt alakitassa át a TÁRSASHÁZ úgy,hogy arra minden becsatlakozás és a kémény is zárt rendszert képezzen,hanem kivonult ebböl a müveletből és rábizta a polgármesterre és a -KŐZFELADATOT ELLÁTÓ KÉMÉNYSEPRŐ CÉGRE,HOGY SAJÁT KFT.-jével ÉS SAJÁT ENGEDÉLYEZÉSSEL KÉMÉNYEKET ÉPITSENEK és erre még szerzödést is kötöttek.Sok esetben még odáig is elmentek,hogy mindehez az ÁLLAMI TÁMOGATÁST IS FELVEGYÉK A GYÜJTÖKÉMÉNYEK KIVÁLTÁSÁRA KIRTAT!!!Az lett a vége ,hogy a családomba ennek az akcionak az erdménye TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT és mostis VÉDIK A MUNDÉR BECSÜLETÉT és még a TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁSA ALAPJÁN JÁRÓ FELELÖSSÉGBIZTOSÍTÁSI BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGHEZ SEM TUDOK HOZZÁJUTNI,mert akkor kiderülnének a TÖRVÉNYTELENSÉGEK!!!Még anyit,hogy a kémények és a szellőzök közös tulajdonnak számitanak és nem szereztek tulajdonjogot és hozzájárulást minden tulajdonostól.Ha valaki segitségemre tud lenni a több évi küzdelmemben szivesen és köszönettel veszem.
Szóval már itt is csak azok a hozászolások jelenhetnek meg amely dicséretet tartalmaz.Az nem számit,hogy okulásként a hozzászolásomban ecseteltem a trgédiát amelyet a mostani változtatással sem oldanak meg .Mert a társasházalnál a GYÜJTÖKÉMÉNYEL KÖZÖS LÉGTERÜ SZELLŐZÖKBE LÉGELZÁRÁST ÉS CO VISSZAÁRAMLÁST ELŐIDÉZŐ BÉLÉSCSÖVEZÉSSEL KIALAKITOTT TÁKOLMÁNYOKKAL NEM FOGLALKOZNAK.Mindemellett a KŐZFELADATOT ELLÁTÓ KÉMÉNYSEPRŐK Kft.-jükön keresztül a kivitelezésben és hasnálatba vételi engedélyezésben is résztvesznek.Sőt a GYÜJTÖKÉMÉNYEK KIVÁLTÁSÁRA KIIRT PÁJÁZATI PÉNZEKET IS LENYULJÁK!!!
Bujnóczki András:
Kedves András, soha egyetlen hozzászólása sem lett törölve, minden megjelent. Bizonyára elkerülte a figyelmét a hozzászólása után megjelent alábbi szöveg:
.
“Ha a hozzászólása nem jelent meg és helyette ezt az üzenetet olvassa, annak az az oka, hogy a koos.hu oldalra érkező nagyszámú kéretlen levél miatt a spamszűrő leveleket visszatarthat, amit az admin-nak kell manuálisan továbbengednie. Amíg ez nem történik meg (pl. azért mert az admin nincs számítógépközelben), addig az Ön levele sem jelenik meg. Kérjük ne küldje el ismét! A hozzászólások nincsenek moderálva, azonban a sértő, gyalázkodó, “flame”, rasszista vagy politikai témájú hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük, a hozzászóló pedig automatikusan spamlistára kerül. Köszönjük a megértését és a türelmét!”
Bujnóczki András:
Itt kérek elnézést, hogy laikusként ! – megemlítettem a témát ? – és nem akartam volna azzal senkit sem felzaklatni ! Én – részemről – együttérzéssel olvasom az Ön problémáját is – ill. én is úgy gondolom, hogy “okulásként ” érdekesek /tanulságosak a a kérdések/hozzászólások.
A magam módján tisztelem/becsülöm a blog készítőit, hogy igyekeznek választ adni olyan kérdésekre is,- amit bizony (mi laikusok)- egy kis kutakodással a neten megtalálhatnánk! Pl. kerítések és egyéb építmények engedélyeztetése – és ne soroljam. Szót sem, hogy az egyes önkormányzatok rendeletei is mennyire különbözőek,ami szintén csak megnehezíti a válaszadást.
Ne vegye kioktatásnak !- de hol van az előírva, hogy minden hozzászólásra válaszolni kellene ?
[no comment]
Azért az beszédes: ” – a szabvány alkotásban résztvevőként -,” előtte pedig: “segíti az Ön kereskedelmi munkáját”. Ez a lényeg, legyen kereskedelem, ahhoz pedig megcsináljuk a szabványt, törvényt stb. Nem hiszem el, hogy ha több száz évig működött rendszerek nélkül a füstelvezetés, akkor a XXI. században csak egy (2-3 stb) gyártó rendszeréből építhetek kéményt. Persze ha a tömörségi és egyéb szabványt, előírást is az én sugallatomra alakítják, akkor pl. nem lesz megfelelő tömörségű tégla sem. Szerintem nem ez a “haladás”, ez inkább manipuláció és írhatnék egyéb jelzőket. És ha ez valakit vigasztal (engem nem, inkább felháborít), nem csak az építőipart jár így, hanem az élet minden területe. Legutóbb hallottam, hogy az EU úgy alakította pl. a napozókrémek előírásait, hogy annak (a kihirdetés pillanatában) csak a Nivea feleljen meg, a többiek vagy tudnak lépni, vagy nem, de pl. természetes alapú napozókrémet már nem lehet kapni. Pedig vagy 100 évig tökéletesen védtek.
És ki véd minket?….
Kémény témához ezt :
http://www.pecstv.hu/archivum/?vid=cn1iCxW=
Nincsenek ismereteim, (gazdasági számítások) hogy pl. mi lenne a célszerűbb ? Esetleg a lebontása ?- persze, akkor az antenna(?) új helyre szerelése ellen – lehet – hogy jó páran tiltakozásba kezdenének ?
TÜKE:
Elnézést !
http://www.pecstv.hu/archivum/?vid=cn1iCxE=
Címe :
Gyárkémény:öt év múlva kell újra vizsgálni
Lay György: Guszti bácsi mindent tud ami metró – http://www.mtm-magazin.hu/cikk.php?cikk_id=97&PHPSESSID=eb5bae4d216986cc8c5eaebbbe605acc Őt az összes szerződés megkötése után hívták haza. Az arcra szabott szabvány a kéménytéglán kívül már a gyógynövényeket is célba vette. Üdv Jávor András:
Beleszorult a pasas a kéménybe, hát ez nem semmi! http://www.youtube.com/watch?v=YKV5hDRVVqs&feature=player_embedded
ÉN olyan előirást sehol sem találok, ami a kémények szakszerű épitésérol szolnak.
– milyen távolságban lehet a telekhatártol, hogy ne szennyezze a szomszég udvart?
- milyen távolságot kell tartani a szomszédos lakoépülettöl, bejárati ajtó, és a szomszéd lakásának ablakaitol?
biztos van valahol méterben is meghatározva?
köszönettel
Karányony Mihály
A szokásos pontatlanságért újra csak bocs’! Tegnap – kedd – “ott felejtkeztem” az atv (?) előtt – Juszt L. – “a tv.ügyvédje” (?) c. műsornál… és elég érdekes riport volt egy társasházi kéményről ?- vagy valami ilyesmi. Több elmeletes házban – csak-csak kibélelték a kéményt… de ne bonyolítsam ! Bizonyára a műsor/riport a neten – utólag is megnézhető ?- akit érdekelne. 2011.03.29.- kedd este volt… valamikor.
Hagyján !- mert volt riport össze-vissza cserélt társasházi lakásokról ?- amire az ügyvéd azt javasolta, a leglényegesebb a helyrajzi szám !Tanulságos volt. (nekem)
TÜKE:
kedves TÜKE,
azt fontolgatom, hogy bevezetjük azt a kommentelési előírást, miszerint egy hozzászólásban csak egyszer fordulhat elő idézetjel, zárójel és kérdőjel
Karácsony Mihály:
Ha estig ráér és másnak nincs meg beszkennelem és elküldöm (csak ki kell bányásznom a felfordulásból).
Huszti István:
Sűrű elnézést, eddig abban a boldog hitben éltem, hogy lefűzött szabványaim között van, de valaki kivette. Keresem!
Huszti István:
Lényegében ebben is benne van:http://www.kemenysepro.hu/muszakiszabalyzat/mellekletek/Segedlet_MSZ_EN.pdf
Huszti István:
köszönöm szépen.
Van valami OTEK 35 § amely szerint meglévő lakott szomszédos épülettől 10 méter távolság van? Telekhatártol 3 méterre lehet létesiteni?
Kb: ezt szeretném átlátni.
Karácson yMihály:
Ez a kérdés számomra nem eléggé determinált, de kérdezze Koós Miklóst, ő ezen a téren nagyon felkészült.
Bár még eléggé nyárias az időjárás,csak-csak közeledik a fűtési időszak… Emlékeztetnék arra,hogy nem célszerű a gázkazánok -fűtési szezon előtti- ellenőriztetését/tisztítását/javítását az utolsó pillanatra hagyni ! Hideg lakásban a gázszerelő érkezésére várni. Itt a hivatalos lista az engedéllyel rendelkező gázszerelőkről. (megyénként)
http://www.mkeh.gov.hu/hivatal/kozerdeku_adatok/tevekenyseg/nyilvantartasok
Megjegyzem : az X-el jelzettek a házban/lakásban lévő gázberendezések kötelező (!) felülvizsgálatát is elvégezhetik ! -ami a tulajdonosnak a kötelessége lenne… Lásd : 2008.évi XL.törvény a földgázellátásról.
Nem értem, hogy ha a téglából épült kémény egyszer kiállta az idők próbáját – mert évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta építik – akkor most hirtelen miért lett nem megfelelő?
Nem a kémény anyagán van a hangsúly, hanem a rendes időközönként elvégzett ellenőrzésen, karbantartáson, meg persze a helyes üzemvitelen.
Dj Miki: Nem védeni akarom a kéményseprőket, és a sok esetben rossz rendszert, de sok minden megváltozott a régi időkhöz képest:
1.Csökkenő füstgáz hőmérséklet, 2. Tömörebb épületek , jobb nyílászárók,3.Romló építőanyag minőség.(egy agyaghabarcsba rakott régi tömör tégla többet bírt, mint sok modernkori anyag)
Ezek mind hozták azt, hogy a kéményeket komolyan kell venni.Régen a tűzvész miatt, manapság a szénmonoxid mérgezések miatt.
Rezsnyák Péter kivitelező építész: Így van, ezért is írtam a helyes üzemvitelt. Ezalatt értem a megfelelő légutánpótlást illetve a rendszeres ellenőrzést, karbantartást.
Az is fontos, hogy milyen technológiához milyen kéményt választunk. A gáznál és a párás levegőnél (pl páraelszívó) evidens a bélelés szükségessége. Szilárd tüzelés esetén ha alacsony a füstgáz hőmérséklete, pl cserépkályha vagy faelgázosító kazán esetén szintén.
Viszont egy hagyományos kályhához (pl Servant kandalló) sok esetben felesleges a samott béléscsöves előre gyártott kémény, mert viszonylag magas a kilépő füstgázhőmérséklet, így nem kell kondenzációval számolni.
Szintén sok esetben a megrendelőnek nincs is annyi pénze, hogy előre gyártott elemekből kéményt építsen, ami pl a használni kívánt kályha árának többszörösébe kerül.
Véleményem szerint nem lenne szabad általánosítani és mindenhova előírni az előregyártott kémények használatát, oda is, ahova egyébként nem indokolt. Minden esetben meg kellene vizsgálni, hogy szükség van-e rá. Ha igen, akkor viszont meg kell követelni.
Újra hangsúlyozom a helyes üzemeltetést, mert elégtelen levegőutánpótlás esetén a Schiedel, Leier stb kéménybe kötött kazánból, kályhából stb. ugyanúgy visszaáramolhat az égéstermék mint hagyományos kémény esetén!
Dj Miki: Tképpen egyetértek veled, az üzemeltetés és a levegőutánpótlás nagyon fontos. Ez utóbbi lassan a zárt égésterű, külön levegőutánpótlással megépített berendezéseknél lehetséges.
A füstgázhőmérséklet nagyon ingoványos terület. Ugyanis a szakaszos üzemű berendezés füstje, legyen az bármilyen meleg, befűtés után a tetőn kívüli kéményszakaszon bizony kikondenzálódik.Úgyhogy én a hagyományos, falazott kéményt valóban nem tartom jó megoldásnak. Ezen a bélelés kicsit segít, de nem az igazi.A magánvéleményem az, hogy egy kéményt utólag kicserélni, bélelni nem nagyon lehet.Tehát egyszer kell megcsinálni, de akkor jól. És mint ahogy egy autó teljesítményét befolyásolja a kipufogórendszer állapota, így egy kémény is hatással van a fűtési rendszer hatékonyságára.
Rezsnyák Péter kivitelező épitész:
Egy valami nem változott meg.Az,hogy aki a KÉMÉNYÉPÍTÉS+ÉGÉSTERMÉK ÉPÍTÉSÉBŐL hasnot lát,azt nem érdekli,hogy mások BELEHALHATNAK ABBA,hogy a haszonszerzésük miatt akkár a GRAVITÁCIOS SZELLŐZŐK KIBÉLELÉSÉVE KÉMÉNYT ÉPITSEN ,abba a szellőzőkbe,mely a többi lakás mellékhelyiségeinek a GRAVITÁCIOS SZELLŐZÉSÉT BIZTOSÍTOTTA.A megmaradt szellőzökön meg áramlik vissza a VEGYES RENDSZERÜ KÉMÉNYEK ÁLTAL KIBOCSÁJTOTT- CO-.Most meg már jóljárnak a KÉMÉNYSEPRŐK IS mert a kéményvizsgálati díjat többszörösére emelték.A MÉK meg nem képes állásfoglalásra a rendeletek alapján-HANEM FORDULJAK SZAKÉRTŐHŐZ-!!!
Remek az egész,de most azok a TÜZOLTOK FOGJÁK ENGEDÉLYEZNI akik nem tudják megállapitani,hogy,mit jelent a SZERELT KÉMÉNY és a SZELLŐZÖBE DUGOTT ALUMINIUM CSŐ közötti különbség!!!Nagyszerü,most milyen érdekcsoportnak biztosítanak elönyt???
Rezsnyák Péter kivitelező építész:
Kedves Péter:
a falazott kémény gondja ott vált élessé, amikor féltégla falas lett.
A múlt század kéményei legalább futósorosak, azaz egy tégla vastagok.
Ott sokkal jobban biztosított volt a fekvő/álló fugák tömör kitöltése is, meg a füstgáz sem csökken le a harmatpontra vagy alig, vagy csak hetekig tartó mínuszok alatt.
A 64-es kémény hatásos magassága közelit a geometriai magasságához, azaz a szükséges sűrűségbeli felhajtó erő is szinte mindig meg van.
Ez a háború után takarékossági meg helyfoglalási okokból összement és szinte mindenhol féltégla falas kémények ” születtek”. Alapvetően ez vezetett a falazott kémények halálához, ami igen sajnálatos.
Már egy külső utólagos szigetelő burok is nagyot javítana ezeken, csak tudom elég macerás, de megoldás lenne/lett volna.
Rezsnyák Péter kivitelező építész: Abban egyetértünk, hogy a füstgázhőmérséklet sokszor nehezen határozható meg, illetve, hogy nehéz utólag kijavítani, újra építeni egy kéményt. Ennek ellenére bizonyos esetekben megengedném a hagyományos falazott kéményt, például tartalék kémény gyanánt.
Egy közeli ismerősömnek van egy szintes családi háza (tanya), ami 8 éve épült. A fűtés vegyes tüzelésű kazánnal van megoldva. Gáz nincs bevezetve. A melegvizet tároló tartály szolgáltatja, fűtése a kazánról, napkollektorról illetve egy elektromos fűtőpatronnal van megoldva (ez utóbbi eddig csak egyszer, egy hétig volt bekapcsolva). Tartalék fűtésre kályha szolgál, a tartalék kémény két szobából és a nappaliból is elérhető.
Kémények:
Kazánhoz: 250 mm-es belső átmérőjű Schiedel
Tartalék: 20×20-as normál falazott kémény.
Páraelszívó: 20×20-as falazott kémény 125-ös PVC csővel + ásványgyapot szigeteléssel kibélelve.
A tartalék kályhára az elmúlt 7-8 évben csak egy hétig volt szükség, amikor a központi fűtés üzemképtelen volt.
Véleményem szerint kivitelező teljesen jól gondolkodott, hiszen a gyakran használt, viszonylag alacsony füsthőmérsékletű kazán samott béléses kéményt kapott, míg az igen ritkán használt kályhához elég a falazott kémény is.
A páraelszívó elvezetéséhez nem túl gyakran előforduló megoldást alkalmaztak. Figyelemre méltó, hiszen messzemenően igényesebb megoldás, mint azok a 600 Forintos gagyi zsalus rácsok amik a homlokzatokat rondítják.
Kíváncsi lennék, hogy kéménynek minősül-e ez a szellőző? Ha igen, kell-e utána adót fizetni?
Bár szerkezetileg kémény, de a bélés anyaga miatt nem alkalmas füstgáz elvezetésére, tehát nem felel meg a kémény kritériumainak. Véleményem szerint nem kémény, de kíváncsi vagyok mit mondanak erről a szakértők.
Tisztelt Koos MiklósDj Miki: Úr!
Szeretném, ha értelmezné nekem a 2013-tól érvényes
(312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet) az
„ Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 3. pontját , miszerint
3. Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény
létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.”
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. „
Ugyanis szeretnék egy szerelt kémény építeni az épületen belül a fszt-ről indítva,keresztül a padlástéren, ki a tetőn át, lehetőleg építési engedély nélkül.
A vb. födémet át kell ahhoz törnöm, hogy a kéményt ki tudjam vezetni. Vb gerendát nem érintek, ráadásul közvetlenül a főfal mellet lenne az áttörés.
Mi a helyzet monolit vb födém esetén?
Kérdésem tehát, hogy a födémáttörés ebben az esetben az tartószerkezet megbontásának minősül-e?
Mert, ha igen akkor mi az értelme ennek a szabálynak??? Érzésem szerint, épületből a födém áttörése nélkül, csak igen kevés esetben lehet kivezetni a kéményt??? Akkor meg miért ez a nagy engedékenység?
Ugyan ez a baj a homlokzatra szerelt kémény esetén is, csak itt a jogalkotó elfelejtette, hogy a füstcsövet át kell vezetni a főfalon, ami ugye tartószerkezet, de itt mégsem említi meg kitételként.?
Válaszát nagy érdeklődéssel és köszönettel várom:S M
Sándor Mátyás: A magam véleménye az, hogy sajnálatos módon az építészet szekerének rúdját jogászok ráncigálják. A képzavar szándékos… Meghökkentő, hogy egy egyszerű szakmai kérdést micsoda körmondatokkal képesek leírni. Ha ők nem értik a szakmát, merthogy az építészethez nem értenek az biztos, akkor egy egyszerű dolog, mint pl. egy kémény építésének lehetőségének eldöntése is egy jogi osztály munkáját igényelje.És valóban, ott tartunk, hogy lassan a szakmát kiveszik a kezünkből…Ennek iskolapéldája volt, amikor a műszaki ellenőri képzés első két órájában azt fejtegette egy budapestről szalajtott jogász hölgy, hogy a főníciaiak miképpen “találták fel a pénzt”.Ez a képzés kellett szerintük ahhoz, hogy valaki műszaki ellenőr lehessen. A Nokiás dobozról akkor még nem esett szó. Az akkor még nem volt “feltalálva”.Bocs az offért.
Építészként nem tartanám szerkezet megbontásának a béléstest kibontást, de a jogi értelmezés nem ez lesz.
Rezsnyák Péter:
Teljesen egyetértek Önnel!
Még megkérdezném, hogy monolit vb födém esetén mennyivel egyszerűbb vagy bonyolultabb a helyzet?
Köszönettel: SM
A magam esetében ezt tenném:Ha egyéb tekintetben minden ok. a kéményépítéssel, tehát egyéb építési előírásba v. jogszabályba nem ütközik, konzultálnék egy statikussal, és a kéményseprő vállalattal. A statikustól kérnék egy nyilatkozatot,hogy ott megbontható-e a födém.Aztán szépen gyémánttal kifúratnám a födémet, és megépíteném a kéményt. a kéményseprőt nem érdekli, mikor lett és hogyan kibontva, másra meg nem tartozik.Akár ott is lehet régóta,akár az építés óta.Az építésigazgatás pillanatnyi helyzete mellett nem kísérleteznék az építési engedélyezési eljárással, mert nagyon maguk alatt vannak.És meg lehet kövezni álláspontomért,de a tényekkel szembe kell nézni.