Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2011. március 7. hétfő

Tervkritika 62 | Minimál tanya

A mai tervkritika tárgya egy falusi környezetben felépülő földszintes családi ház.

Tisztelt Koós Miklós!
Mellékelve küldöm engedélyezés alatt álló tervünket a tervkritika rovatukba. A helyszín Bp. vonzáskörzetében lévő kis település melletti déli lejtésű 30.000m2-es szántó. A helyi építési szabályzat lényegében csak az építménymagasságot szabja meg, szomszédok nincsenek, így az építészt arra kértük, hogy tájolja és tervezze úgy a házat, hogy a lehető legtöbb napenergiát hasznosíthassuk.
Kikötésünk volt, hogy 2 gyerekes család számára élhető, földszintes családi házat tervezzen. Ragaszkodtunk az intimzónás elrendezéshez, és kértük, hogy a dolgozó -, mely sokszor vendégszoba funkciót tölt majd be – szeparálódjon el valamelyest.
Energiatakarékos épületet szeretnénk, természetes falazó anyagokkal. A kétrétegű szendvicsfal elgondolás a férjem ötlete volt, de a két réteg közötti kőzetgyapot szigetelés helyett, úgy néz ki végül cellulózszigetelés kerül a falak közé.
Küllemét tekintve tudtuk, hogy nem szeretnénk sem mediterrán, sem amerikai stílusú házat, azonban autentikus magyar parasztházat sem. A férjemnek a Balaton felvidéki nádtetős házak, nekem pedig a modern „minimál” házak tetszenek, így az építész úgy határozott, olyan házat tervez, ami megfelel mindkettőnknek. Modern tanyaházat tervezett. Ön szerint hogy sikerült?
Mint belsőépítészt kérdezem: A déli és a keleti homlokzaton lévő nagy üvegfelületeket eredetileg 210cm-es magasságúra tervezte az építész, és a látványterveken még ez szerepel. Kértük, hogy módosítsa a magasságot 240cm-re. A homlokzaton jobban mutattak a 210-es magasságú nyílászárók, és nyilván elegendő fényt is jelentene, de mit gondol, nem zavaróan alacsony-e ez a magasság, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a nappali-étkező rész 307cm-es belmagasságú?
Köszönettel: B.A.

A tervezési program által megszabott Balaton-felvidéki és egyben minimál stílus vegyítése nem hozhatta könnyű helyzetbe a tervezőt. Fogalmazhatnák úgy is, ez egy kissé fából vaskarika, főképpen Budapest környékén, ami messze esik a Balaton-Felvidéktől.

Mindezt azért fontos megjegyezni, mert az építtetők által pl. oly sokszor igényelt mediterrán stílusból is pont a lényeg veszik el, az egyszerűség, a kompaktság, a puritanizmus és a kevés homlokzati ablakfelület. Ehelyett marad a sokszor használt narancsszín némi homlokzati kőburkolattal, kovácsoltvas korláttal és az alacsony hajlású tető. No ezért magyiterrán-ok a hazai “mediterrán” házak.

A Balaton-Felvidék stílusjegyei pont ugyanolyan disszonánsak lehetnek egy hagyományos Budapest környéki falusi környezetben, mint a minimalizmus. Sok helyütt láthatóak stíluskeveredések és ezek nem mindig segítik a megrendelői igények kielégítését, viszont az építészek vakarhatják a fejüket.

E háznál a minimál kevésbé érhető tetten, a tervező végül is a puritán (ami nem egyenlő a minimalizmussal) falusias megoldást választotta (mindjárt jelezem, hogy ezek nem igazi kategóriák, inkább csak a jobb megértés miatt írtam).

Sem az alaprajz, sem a helyiségek térszervezése nem a hagyományos falusi mintát követi, sokkal inkább városias igények kielégítésére született.

A másik építtetői elvárás – a minél nagyobb napfényhasznosítás – leginkább új teljesül, hogy a tisztán déli homlokzat van a leginkább megnyitva. A helyiségek előtti kvázi tornácnak jelen esetben csak a nyári árnyékolás a szerepe, az alacsonyabban járó téli nap vélhetően be fog sütni a tornác alatt is. Ez könnyen ellenőrizhető is egy benapozás vizsgálattal, ami ma már alap egy tervezőprogramnál.

Nyilvánvalóan oka volt, hogy e napfény hasznosítás sem a keleti, sem a nyugati oldalon nem valósul meg, a keleti oldalon a nagy mélységű fedett terasz miatt, a nyugatin pedig egyszerűen alig van ablak.

Mivel nem ismertek a részletes építtetői instrukciók, amik a tervezőt orientálták az alaprajz szerkesztésében, nem ismert az életmód vagy éppen a helyszíni körülmények, így csak ezek hiányában lehet véleményt mondani.

Mivel a nagy méretű épület bejárata az L alak legvégén található, ezért az intim rész megközelítéséhez végig kell menni a teljes házon, amivel a megítélésem szerint némiképp sérül az intim rész nevében szereplő intimitás és szeparáltság.

A fent említett lineárisan szervezett helyiségkapcsolat eredménye az is, hogy a lakásba érkező gyakorlatilag a konyhán keresztül éri el a nappalit is, ami az egyterű konyhák örök és feloldhatatlan problémáit fogja eredményezni a használat során. Elég ha egyszer nem rakodnak el egy vasárnapi ebéd után egy vasárnap délután betoppanó váratlan vendégnek a mosatlan edények látványával fog óhatatlanul találkozni.

Az egyterűségből adódik a szerkezetszerkesztés azon problémája is, hogy a belső tartófal a konyhánál igen hosszan kiváltásra kerül a teljes összenyitás miatt. Ha efölött hagyományos szilárd födém lesz, akkor e közel 5 m hosszúságú kiváltót igencsak termetesre kell majd méretezni.

A megrendelői levélben jelzett nyílászáró magasságnál az alábbiakat célszerű figyelembe venni:

Nagyobb belmagassághoz értelemszerűen magasabb záródású ablakok-ajtók illenek. Minél magasabban van egy homlokzati nyílászáró, annál magasabban süt be a nap, ergo mélyebben képes megvilágítani az adott helyiséget. Ebből következően a benapozásnál “fontosabb” egy ablak záródása a parapet magasságánál.

Azonban ha az ablak elé fix árnyékoló kerül (pl. tornác, vagy kinyúló fix tető). akkor csak pontos méretezéssel lehet megállapítani, hogy a téli nap mikor tud még besütni. Egy tornácon hiába is emelnénk bizonyos méret fölé az ablak záródását, attól nem lesz jobb a megvilágítása, hiszen ott az árnyékoló él.

Összefoglalás | Összhatásában – számomra legalábbis furcsa – épületegyüttes jön létre, különösen a lineárisan szervezett alaprajz (helyiségsor) miatt, amin ráadásul könnyen lehetne változtatni, pl. ha a bejárat valahová a háztartási helyiség helyére kerülne. Mint mindig most is azt tudom mondani, hogy persze a létrejövő alaprajz mindig egy hosszú, sok változatot tartalmazó előzmények, egyeztetések és kompromisszumok után jön létre és mi – mint a tervkritika olvasói – nem ismerjük mindig ezeket az előzményeket és megszületett kompromisszumokat.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Hozzászólások (25): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Tanúsító

    2011. március 7. hétfő - 21:52

    #78968

    Ördögtől való dolgot mondok: ha valóban súlyt helyeznek arra, hogy alacsony energiaszintű házat építsenek, akkor az építész tervezéssel együtt kell futnia az energetikai/gépészeti tervezésnek. Utólag belegombolni -bármennyire is fontos, vagy hasznos megoldás legyen az- nagyon nehéz lesz, és általában nem is sikerül maradéktalanul.
    Amit Koós Miklós úr írt, azzal -és annak energetikai vonzataival- maradéktalanul egyetértek, – a homlokzati fal megválasztásával különösképp!- de a funkciók átrendezésére teendő javaslatokhoz ismerni kellene a tulaj elképzeléseit, igényeit, szokásait. (pl. a belső K-Ny folyosó majdnem “szállodai” feelinget ad, de ha pont erre vágyik a tulaj?…)
    Nincs adat a padló, lábazat és padlás szigeteléséről, ha végleg megfeledkeznek róla, költséges a pótlása.
    A víz-csatornával ellátott helyiségeket jó lenne minél kevesebb helyen koncentrálni, szerelhetőségüket a választott technológiával könnyebbé tenni.
    Nem sok derült ki a tüzelőanyagról, fűtési hálózatról, hőleadókról, szabályozásról. Vajon alkalmas-e a hely hőszivatyú alkalmazására, Használati melegvíz készítésére szándékoznak-e napenergiát használni, padlóba, falba süllyesztett fűtési vezetékekre gondoltak talán, milyen felületi hőmérsékletű hőleadók lesznek, azokat hol helyezik el, szükséges-e független tartalékberendezés pl. áramellátásra, stb. Mit kezdenek az esővízzel, milyen kémény(-ek) szükségesek ?
    Hol és milyen levegőelvezetést képzeltek (szándékosan nem elszívó ventilátort emlegetek!) és milyen úton pótolják az eltávozó levegőt?
    Látják, nincs vége a kérdések sorának…
    Kérem, ezeket is fontolják meg tanyaházuk megálmodásakor!
    Sok sikert és örömet kívánok!