további cikkek

Bernáth Róbert
Bernáth Róbert
2011. március 10. csütörtök

Biosolar | Sörkollektor teszt

Még január közepén ajánlottam az olvasók figyelmébe Bernáth Róbert weboldalát, ahol számos hasznos kis kiegészítőt találhatnak  energiaracionalizáláshoz. Elsőként  as “Fűtőanyag kalkulátorral“ című írását olvashatták, a következőkben a Takaréklángon című írását olvashatták. A mai írásban egy általunk 2007-ben már bemutatott un. sörkollektor azóta  – általa elvégzett – tesztjével ismerteti meg az olvasókat.

A teszt célja

Időnként felröppen a hír egy új energiaforrásról, vagy a régieknek valamilyen újszerű felhasználásáról. Azután kiderül, hogy a hírnek a fele sem igaz. Néhány ilyen eset után – annak ellenére, hogy szeretnénk elhinni – a szenzációs híreket óvatosabban kezeljük, kételkedünk.

Így voltam én is a sörösdobozokból készült légfűtő készülékek 70 százalékos hatásfokáról olvasva. Tetszett az újrahasznosítási ötlet, de túlzónak találtam a berendezések használatától remélt megtakarítást. Ezért elhatároztam, hogy rászánok egy kis időt az Internetes fórumokon terjedő a adatok valóságtartalmának mérésekkel történő ellenőrzésére.

A kollektor építése

Először is szükségem volt egy jól megépített „sör-kollektorra”, ami csaknem etalon a kategóriájában. Az anyagbeszerzést és az előkészítő munkát magam végeztem, de az építéssel nem kísérleteztem, hanem – elfogadva egy vonzó ajánlatot – inkább gyakorlattal rendelkező specialistákra bíztam. A munkálatokról TV riport is készült.

A mérés

A légkollektorok működését most nem szeretném részletezni. A lényeg az, hogy a lakás levegőjét – közeg – egy ventilátor az üvegfedéssel ellátott belülről feketére festett dobozba hajtja, ott a levegő a napsugarak hatására felmelegszik majd visszatér a lakásba.

A napkollektorok hatásfoka nagyban függ az átáramló közeg hőmérsékletétől. A lehető legmagasabb hatásfok eléréséhez lényeges a fűtendő helység hőmérsékletének lehető legalacsonyabb szinten tartása. Ezt a feltételt a jelen esetben egy olyan használaton kívüli helyiség fűtésével értem el, ahol alig volt déli tájolású ablak, ráadásul a fűtőkészülékek is ki voltak kapcsolva.

Ahhoz, hogy a kollektorban keletkező hőt a lehető leggyorsabban el lehessen szállítani, a ventilátor légszállítását a még éppen elviselhető mértékig növeltem. Így elértem, hogy még erős napsütés mellett sem kellett túlfűtés miatt a kollektort leállítani.

Ha fentiekben leírt helyiség fűtése egy déli irányba tájolt, a vízszinthez képest 60 fokos dőlésszögű kollektorral történik, akkor a mérés eredménye a hozamteljesítmény felső becsléseként kezelhető.

A folyamatosan lakott helyiségek a mérés helyszínéül szolgáló szobánál szinte mindig melegebbek. Ezen kívül kevés házon áll rendelkezésre a kollektorok számára pontosan délre tájolt árnyékmentes elhelyezési lehetőség. E két oknál fogva a üzemi körülmények között fűtésre használt légkollektorok teljesítménye nem éri el a tesztben mért értéket.

A cél érdekében, a felműszerezett kollektoron folyamatosan rögzítettem a mérési adatokat 2010. január 1-től április 18-ig (fél fűtési szezon). A mérési elrendezés és az érzékelők elhelyezése a szomszédos ábrán látható.  A szenzorok által mért értékek napkeltétől napnyugtáig 1 percenként kerülnek rögzítésre. Ennél sűrűbben nem érdemes mérni, mert a lassú lefolyású termikus folyamatok nem indokolják.

Az adatok táblázatos és grafikus feldolgozás során a következő időbeli csoportosítást végeztem el:

  • pillanatnyi adatok
  • napi adatok
  • heti adatok
  • havi adatok

A adatokat grafikus formában  naponta mindenki számára láthatóan feltöltöttem a biosolar.hu oldalra ( http://biosolar.hu/gallery/14 ).

A napi hatásfok hőmérsékletfüggése

A hatásfokot értékének pillanatnyi és átlagolt értékét is kiszámítottam:

1. Pillanatnyi hatásfok (napi grafikonon piros görbe)

Ez az adat azt mutatja, hogy egy időpillanatban a kollektor felületére jutó napsugárzásból mennyi hasznosul (csak állandósult állapotban értékelhető, a januári hőmérsékleti viszonyok mellett a déli órákban körülbelül 40%)

2. Napi átlaghatásfok

A kollektor napi hozamát viszonyítja a globál-sugárzás napi összegéhez (napkeltétől napnyugtáig)

A pillanatnyi hatásfok kiszámítása segíthet a kollektor tökéletesítésében, a napi átlaghatásfok pedig azt mutatja, hogy mekkora energiamennyiség termelésre számíthatunk egy ilyen berendezéssel. A hozamszámítás szempontjából az utóbbi lényeges.

Egy példán keresztül könnyen belátható, hogy a pillanatnyi hatásfok alapján nem lehet hozamot számolni:
Tegyük fel, hogy egy átsuhanó felhő leárnyékolja a napsugárzást mérő pyranométert. A kollektor hőtehetetlenségénél fogva a leadott teljesítmény még másodpercekig nem változik, de a viszonyítási alap (napsugárzás intenzitása) hirtelen lecsökken. Ekkor a pillanatnyi hatásfok számított értéke hirtelen megnő – a példa kedvéért, mondjuk 70%-ra -. Nagyon megörülök, hogy milyen szuper kollektort építettem, és egy táblázatból kiolvasom, miszerint az adott hónapban a lakóhelyünk minden négyzetméterére 250kWh energia érkezik a naptól globál-sugárzás formájában. Ezután beszorzom a 250-et 0.7-el, és még jobban megörülök, mert azt gondolom, hogy a várható havi hozam 175 kWh/m2.

Ugye mindenki számára világos, hogy becsaptam magam, mert 0 Celsius fokos külső hőmérséklet mellett a havi várható hatásfok csak 30% körül mozog (nem lett volna szabad a szerencsétlen időpontban kiszámított 70%-os hatásfokkal számolni). A sugárzás a nap egy részében pedig annyira gyenge, hogy nem is lehet vele a rendszert működtetni.

A mérés minden napján napkeltétől napnyugtáig mértem többek között globál-sugárzást, a kollektor által termelt hőmennyiség, valamint a külső hőmérsékletet értékét. Az első két adatból származó napi hatásfokot ábrázoltam a külső hőmérséklet függvényében, majd a mérési pontokra egy egyenest illesztettem.

Így kaptam egy összefüggést a napi hatásfokot és az átlaghőmérséklet között:

Napi Hatásfok = ( 29.5 + 0.73 x T_külső ) [%]

ahol T_külső a külső átlaghőmérséklet napkeltétől napnyugtáig.

Helyettesítsünk be a képletbe két jellemző hőmérsékleti értéket:

0 Celsius külső átlaghőmérséklet esetén Napi Hatásfok = 30%

15 Celsius külső átlaghőmérséklet esetén Napi Hatásfok = 45% (kerekített értékek)

Senki se kérje számon rajtam, hogy a képlet alapján kiszámított hatásfok nem egyezik meg mindenhol a mérési adatokat tartalmazó táblázattal. A képlet ugyanis statisztikai átlagot tükröz, a valóság egyik napon többet, a másik napon pedig kevesebb hozamot eredményez.

Az kollektor a mérés 100 napos időtartama alatt 166kWh kWh hőenergiát termelt, ami a kollektor hasznos felületéhez viszonyítva 104 kWh/m2-t jelent. Mivel fél fűtési szezont mértem, ősztől tavaszig 208 kWh/m2 a várható hozam.

Gazdaságosság

Most jutottunk el arra a pontra, amikor fel lehet tenni a gazdaságosság és megtérülés kérdését.

Kiindulási adatok:

  1. 1 m2 kollektor megépítése 30 ezer forint anyagköltséggel jár (hozzáteszem, hogy az én esetemben a minőségi anyagok használata miatt sokkal többe került)
  2. 1 m2 kollektor 208 kWh hőenergiát termel meg évente
  3. a működés során 17 kWh elektromos energiát fogyaszt a ventilátor és a vezérlő elektronika (szintén mért adat)
  4. a ház fűtését vezetékes földgázzal üzemelő kazán végzi

A fenti adatokkal:

Egyszerű megtérülés = 30000 ft/(208kWh*19.8ft/kWh 17kWh*47ft/kWh) = 9 év (a kollektor-építés munkadíját nem számoltunk, a gázfűtés fajlagos költsége témában lásd „Biosolar Fűtőanyag Kalkulátor”)

Jó tudni, hogy evvel a technikával kollektor-négyzetméterenként kevesebb, mint 4000 forint megtakarítás érhető el évente. Mondhatja valaki, hogy ő képes 7 évre lerövidíteni a megtérülési időt, mert 25000 forint/m2 költséggel az enyémnél 20%-al jobb hatásfokú kollektort épít.

Igen, mondhatja. A költség csökkenthető „kukázott” anyagok használatával. de evvel egyidejűleg a teljesítmény növelése is már egyáltalán nem valószínű . Habár minden házilagosan készített darab más, szerintem még sincs nagy különbség az egyforma technikával megépített kollektorok működése között.

A légkollektor akkor fűt, amikor süt a nap. A megtermelt hőt sajnos nem, vagy csak nagyon költségesen lehet eltárolni. Tárolás nélkül nem érdemes néhány négyzetméternél nagyobb felületet beépíteni.

Három kollektortípus összehasonlítása


Az évek óta üzemelő „vizes” sík-kollektoraim mérésadatgyűjtőre vannak kötve, ezért lehetőségem van összehasonlítást végezni. Szerencsére megkaptam egy vákuumcsöves rendszeren mért adatokat is (köszönet érte Sándor!).

Az adatokat -annak érdekében, hogy egy koordináta-rendszerbe lehessen ábrázolni , 1 négyzetméternyi bruttó felületre vonatkoztattam. A grafikon január 1-től indul, és a három kollektortípus napi hozamán kívül a napenergia mennyisége is fel van tüntetve rajta.

  • Görbék:
  • Nap – globál-sugárzás (1/1)
  • Vákuum – S. vákuumcsöves kollektorai (19/9.6)
  • Sik – saját síkkolektoraim (8/7.2)
  • Lég – saját sörkollektorom (2/1.6)
  • Zárójelben a mért kollektormező bruttó és nettó mérete olvasható (bruttó/nettó).

Tudom, hogy a földrajzi eltérések miatt (Sándor mérése Szegeden, az enyém Budakeszin készült) nem teljesen pontos a táblázat, de – véleményem szerint – összességében jól mutatja az arányokat.

Ha feltételezzük, hogy a napi eltérésektől eltekintve a mérés 100 napja alatt nagyjából azonos globál-sugárzás érte Szegedet és Budakeszit, a grafikon nagyon tanulságos, még ha csak az igazság egy részét – a fűtési szezon felét – mutatja is. (Valószínűleg a fűtési szezon másik fele is hasonlóképpen alakult volna.)

Az év többi napján a légkollektor hozama nulla. Nem azért, mert nem fűtene, ha be lenne kapcsolva, hanem azért, mert ki van kapcsolva.

A grafikonon jól látható, hogy télen a drágább eszközök sem termelnek többet, mint a házi barkács sörkollektor. A grafikonon az is látható hogy az elérhető hozam egyik kollektor-típus esetén sem igazán jelentős.

A privát véleményem az, hogy csak fűtésre – néhány speciális eset kivételével – nem érdemes napkollektorokat venni, és ebben a véleményemben még senkinek sem sikerült megingatnia.

Ön milyen energiatudatos házat építene ?

Eredmények

Loading ... Loading ...

A fentiekre (több cikkben is) 2009 februárja óta, folyamatosan lehet szavazni

Hozzászólások (34): megnézem / hozzászólok

  • TÜKE

    2011. március 10. csütörtök - 05:27

    Tudom becsülni azokat, akik veszik a fáradságot és “dolgokról” valós mérésekkel bebizonyítják,hogy igaz-e mindaz, amit olvasni vagy hallani lehet róluk.
    Megjegyzésem – bár lehet félreértem ?- “kukázott” anyag ( sörös doboz ?) használatával a költségek csökkenthetők ?- én azt tapasztalom, (Pécs)egyre több embert látok “zörgő szatyrokkal”,viszik visszaváltani a sörös dobozt is,- hagyján!- de néha tönkreteszik az UFO-kat, hogy PET palackot és egyebeket ki tudjanak szedni belőlük !
    Más : vezetékes földgázzal fűtünk, gázkazán, stb. Én bizony csak 2 hétig (!) de a nap 24 órájában (!) kimentem a gázórához (udvaron van) és ahányszor bekapcsolt-meg kikapcsolt a kazán, a fogyasztott gázmennyiséget feljegyeztem. Mint laikus, eléggé érdekes tapasztalatokat szereztem, pl. olyasmit,hogy eléggé “bezavart” az,hogy épp’ milyen volt aznap a külső hőmérséklet és egyebek. Pl. hogyan szellőztettem aznap a lakásban,- és ilyesmik. ([ Fő tapasztalat : éjjel öltözzön fel rendesen az, ki “méréseket” végez, mert jól megfáztam! – így aztán a gyógyszerek ára is belejátszott méréseim költségébe! 🙂 ]
    Nem is tudom, jelentős dolog-e az, hogy vannak ismerőseim,kik sokféle mérést végeznek otthon (gáz,víz,villany) de hőmérséklet és csapadék is – ill. legalább annyian vannak (ha nem többen)- akik meg nem. [-és néha még kis is nevetnek bennünket ?- ] – A cikk tetszett. 🙂
    Majd 2 évig (?) napórám is volt ! – azon “tanulgattam” (vettem észre) hogy a Nap “járásában” sem nagyon voltam járatos ! 🙂 -de ez egy más történet.

  • biosolar

    2011. március 10. csütörtök - 09:09

    TÜKE:

    Üres sörösdobozokból és PET palackokból nincsen hiány, és sajnos nem is lesz. Vehetjük úgy, hogy aki ilyet hulladékot akar felhasználni , annak nem muszáj meginnia 50 liter sört 🙂

    Mivel én mérésadatgyűjtőt használok a kísérleteim során, ezért lehetőségem van a meleg szobában ülve követni a grafikonokat, így a gyógyszerek ára nem változtatja meg a számított megtérülést 🙂

  • Zöld Áron

    2011. március 10. csütörtök - 09:14

    Ezzel kapcsolatban mi a véleményed? Egy egyszerű fekete cső a padláson, így a “napkollektor” egyszerűen, alacsony költséggel megvalósítható.

    http://epiteszforum.hu/node/9295
    http://www.bio-solar-haus.de

  • biosolar

    2011. március 10. csütörtök - 10:25

    Zöld Áron:
    A bemutatott házak nagyon szemrevalóak, a cikk meglehetősen elnagyolt ezért át kellene olvasnom a német oldalt is.

    Az üvegből készült tető és a padláson elhelyezett abszorbererek gondolata már kevésbé tetszik. Ez az “egyszerűsítés” szerintem nagyon sok problémát vet fel a fűtési idényen kívül (túlmelegedés), a jégesőket nem tudom mennyire tolerálja az üveg, és a rendszer ráadásul csak langyos víz előállítására képes, amit tovább kell melegíteni.

    Hát, ezek jutottak eszembe első olvasatra.

  • biosolar

    2011. március 10. csütörtök - 10:51

    Sajnos mindent kétszer kell mondani, sajnos mindent kétszer kell mondani… nem tudom milyen szűrőkön kell átesni az üzeneteknek, mire megjelennek… 🙁

    Zöld Áron:
    Szóval, ahogy az előbb egyszer már megírtam, a bemutató házak tetszenek, de a magyar cikkből nem sok minden derül ki, át kellene olvasni a német oldalt.

    A padláson elhelyezett fekete csövek (abszorber) ötlete már kevésbé tetszik.
    Első hallásra egyszerűnek tűnik, de szerintem rengeteg problémát vet fel. Legfontosabbak az üvegtető nyári hővédelme és az időjárás elleni (jégesők) megóvása. Az így előállított víz hőmérséklete sem lehet elegendő, langyos vizet kapunk.
    Nekem a dobozolt, de akár a tetőszerkezetbe integrált kollektor ezért jobbnak tűnik.

  • Ozon

    2011. március 10. csütörtök - 12:38

    HMV (100 l, éjszakai árammal) előállításra hány év alatt térülne meg napkollektorral?

  • Kocsis Krisztián

    2011. március 10. csütörtök - 14:08

    Nekem nagyon tetszik a sörkollektor ötlete, a hatékonyságától függetlenül.
    Egyszerűen a józan paraszti észt használva a semmiből lehet energiát teremteni.
    Ezt hiányolom én nagyon a magyar építőiparból.
    Még sok ilyen találmányt szeretnék látni:)

  • Koós Miklós

    Koós Miklós

    2011. március 10. csütörtök - 14:22

    Kocsis Krisztián:
    ebben az egész sörkollektoros történetben igazából nem az a lényeg, hogy a sörösdobozokkal mi lesz, mert valószínüleg a megtérülést nem lehetne közgazdaságilag igazolni. Fontosabb az, hogy aki egy ilyenbe belefog, az minden másban is más szemmel fog szemlélődni és minden másban is fontos lesz számára a tudatosság, legyen szó izzókról, kazánról, hőszigetelésről, globálisan energiahatékonyságról.
    ez sokkal fontosabb.

  • biosolar

    2011. március 10. csütörtök - 14:27

    Ozon:
    Ennyi információ alapján még csak saccolni sem lehet.

    A háztartás melegvíz használatából kell kiindulni. Ehhez jó támpont a bojler energia-fogyssztása, ami a mérőóra leolvasásával állapítható meg (az átalány villanyszámla ismerete nem elegendő). Szükség lenne tehát a bojler áramfogysztására havi bontásban.

    Az világos ugye, hogy az évente melegvíz készítésre fordított összegnél többet nem lehet spórolni.

    A legdurvább számítás az, ha 500 ezret (egy átlagos bekerülés) elosztjuk a fenti, évente melegvíz készítésre fordított összeg 70%-a mínusz az éves üzemeltetés költségével (200kWh*50Ft/kWh=10000Ft).
    Például 500000/(5000*0.7-10000)=20 év

    A pontosabb számítások elvégzéséhez:

    A napsugárzás nem lehet előre kiszámítani, ezért amikor rendelkezésre áll, akkor kell a hőt begyűjteni. A megnövekedett tárolókapacitás miatt a jól kiszámítható éjszaki árammal működő villanybojler befogadóképességének többszörösét kell beépíteni, vagy egyéb módon “trükközni”.

    Kérdés még a napkollektor számára rendelkezésre álló tetőfelület tájolása és távolsága a tárolótól.

  • biosolar

    2011. március 10. csütörtök - 14:41

    Koós Miklós:
    Egyetértek, sokak számára az energiatudatos gondolkodás felé elmozdulásnak egy jó kiindulópontja, és a barkácsolás öröme sem mellékes.

    “… a hatékonyságától függetlenül …”
    Egy energetika beruházást nem lehet függetleníteni a hatékonyságtól.

  • Csárdi-Braunstein János

    charlie

    2011. március 10. csütörtök - 20:54

    Esetleg érdemes ezt is elolvasni: http://ion.elte.hu/~akos/tezisek/tdk/sorkoll_tdk.pdf

    (bár most nem elérhető, de google cacheben benne van)

  • biosolar

    2011. március 10. csütörtök - 22:29

    charlie:
    Sajnos az írást egy kicsit pontatlannak tartom, a mérési eredményeit pedig nem próbálja összevetni az idézett leírás megállapításaival.

    A 35. oldalon leírja, hogy a számított pillanatnyi hatásfok dél körül 33%. Utána idéz egy leírást, ahol 70%-os hatásfokot említenek. A szakdolgozat szerzőjének ezen el kellett volna gondolkoznia, és három kérdést feltenni (utána pedig megválaszolni).

    1. Kérdés
    Miért lehet a jól dokumentált mérés eredményét kétszeresen meghaladó teljesítménye egy majdnem azonos konstrukciójú szerkezetnek?

    2. Kérdés
    A 40. oldalon a következő számítás olvasható:
    Az év 5 hónapjában napkeltétől napnyugtáig havi 67kWh átlag besugárzást mértek egy pontos műszerrel. Napkeltétől napnyugtáig januárban kb 200 óra.
    Tudott, hogy a kollektor bizonyos intenzitás alatt nem indul el, tehát csak a nap egy szakaszában működik, ami januárban kb 45 óra.
    Akkor hogy lehet a teljes 200 órára a maximális pillanatnyi hatásfokkal számolni?

    3. Kérdés
    Ha az állításokat felül kell vizsgálni, akkor az állításokból levont következtetések hogyan módosulnak? (A megtérülésre gondolok).

  • szabolcs

    2011. március 11. péntek - 09:20

    A sörkollektor jó. Én külső levegőbeszívású 4 négyzetméteres trapézlemezest építettem, egy 45 cm vastag vályogtégla falú, 6x12x3m külméretű (hőtechnikai katasztrófa) pihenőházat fűt átmeneti időben, ősszel és tavasszal. kb 100 eft volt.

    A megtérülés, mint olyan, nem értelmezhető.

    Ellenben felügyelet nélkül megy, akkor is ha nincs senki, és besegít a fűtésbe, valamint szellőztet. Ha valakit megkérnék ugyanerre, az heti 1000-2000 ft lenne.

    A nyereség az idő, és a friss levegő. utóbbi ára felbecsülhetetlen, főleg egy ritkán használt vályogházban.

    Mondjuk ez helyzetfüggő, de nekem így megérte.

  • biosolar

    2011. március 11. péntek - 10:28

    szabolcs:
    Ez a nagyon jó példa a légkollektorok gazdaságos felhasználására.

    Csak egy kérdés: hol van benne a sör?

  • Szabóbácsi

    2011. március 11. péntek - 12:02

    Gratulálok a projekthez. Ez is csak abban erősít meg hogy nincsenek csodák, csodamasinák. A megtérülés is szokásos, kb. 10 év. A spórolást úgylátszik máshol célszerű kezdeni 🙂

  • biosolar

    2011. március 11. péntek - 12:32

    Szabóbácsi:
    Igaz, csodák nincsenek, de vannak olyan helyzetek, amikor okosan használva valamit, csodásan egyszerű megoldások születhetnek.
    Kíváncsi vagyok rá, hogy Szabolcs megoldása milyen, és köszönettel venném, ha küldene néhány képet számomra.

  • Biosolar | Egy szigorúan nyilvános adatgyűjtés

    2011. március 30. szerda - 09:52

    […] című írását olvashatták, a következőkben a Takaréklángon című írását, majd egy sörkollektor tesztet olvashatták. A mai írás témája különleges, mert a szerző saját háztartásukra […]

  • Sörkollektor teszt (videó) | Starthírek!

    2011. április 10. vasárnap - 19:58

    […] A teljes cikk itt olvasható. […]

  • Sörkollektor teszt (videó)

    2011. április 10. vasárnap - 23:57

    […] A teljes cikk itt olvasható. […]

  • Fehérszakál

    2011. november 29. kedd - 20:17

    Pár éve építettem egy nagyobb, 6 m2-es sörkollektort amivel egy 176m2-es egylégterű ház fűtésére segítek rá. 1 éven keresztül mértem és számoltam az adatokat igaz nem ilyen modern módszerrel hanem csak papír és ceruzával. Nekem 2 év megtérülés jött ki. A 6m2-es kollektorom “kukázott” anyagból készült nagyrészt, az elektronikát, a festéket, a polikarbonát borítást és a lezáró AL profilt kellett megvennem, minden más kukázott anyagból készült. A teljes 6m2-es koli költsége így 59.800 Ft-ból jött ki. Nem 1 m2, hanem a 6m2!!!! Ti miből építitek a kollektort, hogy ennyibe került? Aranyból gyémánt kirakásokkal?
    Aki nem hiszi az olvassa el a honlapomon : http://sorkollektor.blog.hu/
    Nekem déli fekvésű a kollektor, íves kialakítású mert a házfal is íves. Így sokkal hamarabb kezd el fűteni és sokkal később is kapcsol ki mint a sima egyenes kollektor. Két teljes fűtési szezon alapján állítom, hogy igencsak megérte megépíteni. Mivel egylégterű a ház, így gyakorlatilag nincs túlfűtés még akkor sem ha 70-80 C fokos levegőt nyom be. Az egész ház nálam egy hatalmas hőtárló. Ha süt a nap, akkor egész nap be sem kapcsol a gázfűtés, csak a kollektor nyomja a meleget, álltalában ez hajnali 2 óráig elég is szokott lenni, mert csak akkor kapcsol be a cirkó.

  • Koós Miklós

    Koós Miklós

    2011. november 30. szerda - 07:17

    Fehérszakál:
    a sörkollektorról már 4 éve (2007-ben) az elsők között írtunk itt a koos.hu-n is az elismerés hangján, így egyrészt ismerjük, másrészt a sörkollektor a barátunk
    http://koos.hu/2007/10/07/sorkollektorra-fel/
    a mai napig több, mint 44 ezren olvasták a cikket, amivel a második legolvasottabb poszt a koos.hu 4,5 éves történetében

  • biosolar

    2011. november 30. szerda - 08:16

    Fehérszakál:
    Itt minden részletesen le van írva: http://biosolar.hu/stuff/uploads/Sorkollektor_rovid5.pdf
    A sörösdobozokon kívül én minden anyagot vettem, nem kaptam ajándékba, nem találtam, nem maradt ki az építkezésből. Ha lett volna “maradék” polikarbonátod és alu-profilod, akkor 0 másodperc a megtérülési idő?

    Ha süt a nap, akkor az ablakoknak köszönhetően nálunk sem kapcsol be a fűtés égész nap, ezt bárki megtapasztalhatja, akinek délre néznek az ablakai.

  • Fehérszakál

    2011. november 30. szerda - 22:23

    biosolar:

    Ha lett volna polikarbonát és aluprofil hulladékom akkor igen a megtérülés akár lehet 0 másodperc is. 🙂 Nálam mielött felszereltem a kolit, napsütés esetén is bekapcsolt a fűtés mivel egy légtér az agész ház.

  • szalaym

    2012. augusztus 27. hétfő - 11:13

    Üdv mindenkinek.

    Találtam egy kisfilmet a Youtube on, ahol a grünpoweresek összeszerelnek egy házi kollektort üdítős palackokból és pvc csövekből. Nagyon érdekes és még működik is.

    http://www.youtube.com/watch?v=BBmQRGfCVWE

  • biosolar

    2012. augusztus 27. hétfő - 14:15

    “Nagyon érdekes és még működik is.”

    A NASA szakemberei egy vízzel töltött lavórt helyeztek el a sivatagban. A víz hőmérséklete néhány óra leforgása alatt elérte a környezet hőmérsékletét. Wow!

  • vargagabi

    2012. szeptember 25. kedd - 19:49

    Üdv!

    Az lenne a kérdésem, hogy Ön szerint, ha úgy építjük meg a kollektort, hogy a sörcsöveket messzebb helyezzük egymástól, hagyunk helyet közöttük, majd a kollektor hátsó részét fényvisszaverő anyaggal borítjuk, mondjuk tükörrel(magyarul a duplájára növeljük a hőfelvevő felületet), akkor növekedni fog-e a hatásfokunk.

    Ez főleg felhősebb időben segítene, szerintem.
    Válaszát előre is köszönöm, G.

  • vargagabi

    2012. szeptember 25. kedd - 19:53

    Ja és azt elfelejtettem megkérdezni, hogy télen este, hogyan akadájozzuk meg, hogy a kollektor ne hűtsön? Vagy a hőszigetelt ház ezt teljesen megakadályozza?

    Ha csempésznénk a kollektorba vízcsöveket, akkor a használati melegvizet meg lehet-e oldani vele nyáron?

  • biosolar

    2012. szeptember 26. szerda - 08:37

    A felvetés, miszerint kollektor (üvegfelület) méretéhez viszonyítva legyen kisebb az abszorber felülete, és arra viszont valamilyen trükkel tükrözzük vissza a napsugarakat, biztosan jelentősen rontaná a hatásfokot, ami főleg a doboz méretétől és a direkt sugárzás intenzitásától függ.
    Tehát a bekerülési költséget és a munkát növelné, a hatásfokot pedig csökkentené.

    Amikor nem süt nap, akkor a keringető ventillátor áll, és a csöveket csappantyúk zárják le, hogy a doboz ne hűtse a lakást.

  • paplan

    2013. január 31. csütörtök - 17:38

    Üdvözlet.

    A kérdésem az lenne, hogy ha a sörkollektort egy családi ház alsó szintjén lévő garázsban(kb 50 m2,egy kicsi ablak kb 8-10°c van télen) szeretném hasznosítani, nagyjából mennyivel emelné meg a hömérsékletet ill. hány m2 lenne az optimális?
    Nagyából 3x3m szabad hely van.

  • biosolar

    2013. január 31. csütörtök - 23:49

    paplan:

    Azon a kevés téli napon, amikor néhány órára a kollektorokat “telibe süti a nap”, 3db 2m2-es doboz akkora teljesítményre képes, mint egy hősugárzó.

    Ki is próbálhatod, de csak akkor kapcsold be hősugárzót, amikor erős napsütés éri azt a helyet, ahova a dobozokat elhelyeznéd. Evvel a kísérlettel fogalmat alkothatsz a várható hatásról.

    Változó, hogy kinek mi az optimális. Például az, ha nem okoz túlfűtést a szerkezet. Télen ez az eset nem fog előfordulni 🙂

  • Héjjáné V. Zsuzsanna

    2013. július 29. hétfő - 09:50

    Tisztelt Sörkollektorosok!
    Szeretném a segítségüket kérni abban,hogy kik azok a gyártók akik megbízhatóak és a gyártásukkal is foglalkoznak.Sajnos én az ilyen kivitelezésében nem vagyok jártas ezért kérem a olyan szakember ajánlását aki nem csap be minket,úgyanis beteg gyereket nevelek.Szeretnék spórolni a számlákon,de kontárokat nem tudok megfizetni!!!Budapesten lakom.
    Segítségüket előre is köszönöm!

  • biosolar

    2013. augusztus 5. hétfő - 08:08

    Héjjáné V. Zsuzsanna:

    Nem tartom valószínűnek, hogy egy ilyen típusú, megbízásra készült légkollektor csökkenthetné a rezsiszámlát.

    Az épület fűtési rendszerétől, a hőszigetelésétől, valamint az anyagi lehetőségektől függően a csökkentés érdekében többféle energetikai célú beruházás közül lehet választani.
    Érdemes elolvasni egy régebbi cikket itt: http://koos.hu/2011/02/15/biosolar-takareklangon-1-resz/

  • Hegyesi Szilárd

    2013. szeptember 6. péntek - 10:53

    Kocsis Krisztián:

    A sörkollektorral nem csak fűteni lehet hanem nyári szezonba egy csomó lehetőségünk van a használatára így a teljes év kihasználható vele. Amúgy ezzel a megoldással fákat,”életeket” menthetünk meg. Arról a tényről már nem is beszélve, hogy olyan gondolatok olyan gondolkodási mód lett elültetve az emberek fejében ami radikálisan változtatja meg az emberek gondolkodási módját és ezzel egy sokkal jobb élhetőbb irányba tereli az emberek.

    Amúgy nézve a többi hozzászólást, én sokkal pozitívabban értékelem mert minden próbálkozás fél siker. Edison azt mondta mielőtt kifejlesztette azt a volfram ötvözetet amit az izzókban a mai napig használunk hogy az előző több ezer próbálkozás nem kudarc volt, hanem hogy hogyan nem kell csinálni.
    Sok sikert mindenkinek!

  • Koós Miklós

    Koós Miklós

    2013. szeptember 6. péntek - 16:03

    Hegyesi Szilárd:
    Ismerve az építőiparban megcsontosodott nézeteket (és ez alól sem a tervezők, sem a kivitelezők nem kivételek) magam is azt sokkal nagyobb eredménynek tartom, hogy alapvetően befolyásolja a gondolkozásmódot és a hozzáállást. Az pedig, hogy energiát lehet vele megspórolni szinte már csak hab a tortán.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.