Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2011. május 11. szerda

Közelmúlt építéstechnikái | csúszózsalus házak

Magyarországon először 1927-ben a csepeli vámmentes kikötőben építettek gabonasilókat csúszózsaluzattal, majd 1949-ben a hajdúnánási silók építésénél találkozunk a csúszózsaluzással, majd folyamatos használata során épültek TV tornyok, silók, hűtőtornyok, víztornyok. A technológia ismertetése. Az ún. iparosított építési rendszerek közé tartozik és kifejlesztésében számos magyar mérnök is résztvett.

Thoma József Kossuth-díjas mérnök munkássága (több szabadalma világszerte ismertté vált pl.: kardántengelyes áttételű és a sűrített levegővel működtetett változat) nyomán terjedt el széleskörű használata. Az egyidejűleg folyamatosan változtatható vastagságú és ferdeségű falak zsaluzására szolgáló SVETHO rendszer svéd-magyar találmány.

A technológia ma is használatos, különösen a extra magas mérnöki létesítményeknél, ahol a teljes felület bezsaluzása és beállványozása nehezen vagy megoldhatatlan volna.

Ma viszont már hajlamosak elfelejteni, hogy a 60-a, 70-es években lakóépületek is épültek ezzel a technológiával. A mai összeállításban ezeket a házakat mutatjuk be.

1963 Kísérleti Lakótelep | Budafok | Tenke Tibor és Jäger László| forrás

építész: Tenke Tibor, Jäger László, statikai és technológiai tervező: Thoma József

A lakások funkcionális fejlesztése, új épülettípusok (alacsony szintszámú sorházak, középmagas pontházak) kialakítása és az építési módszerek fejlesztése céljából az Építésügyi Minisztérium kísérleti lakótelepet hozott létre Budafokon. Ezt a célt szolgálták e középmagas pontházak is.

“A lakóépület 11 szintes pontház, 5 fogatú elrendezésben. Az ellátó központhoz kapcsolódik, ahol az elhelyezett különféle szolgáltató létesítmények lehetővé teszik a főzés, mosás, takarítás stb. központosított megoldást, ezért a lakások üzemi helyiségei minimálisak a tényleges lakóterületek méretének növelése érdekében.
Az alaprajz lakássejtek egymás mellé sorolásával alakult ki. A szerkezeti rendszer kohóhab-salakbeton alapanyagú, 30 cm vastag teherhordó falakkal, a lakássejtekkel egybevágó 6 m-es faltengely-távolságokkal jött létre. A födém monolit vasbeton síklemez, 15 cm vastag. Az építés csúszózsaluzatos öntött technológiával történt.
A lakások belső választószerkezeteit – a vizes helyiségek véglegesen rögzített határfalai kivételével – átrendezhető faszerkezetű válaszfalak, illetve ruhásszekrény-elemek alkotják. Az étkezőasztal és a gyermekszobák ágyai beépített, felhajtható, csuklós faszerkezetűek.
Az épület 50 lakást tartalmaz. a 4 férőhelyes lakások alapterülete 57,76 m2, a 3 férőhelyesek 48,13 m_, a 2 férőhelyeseké 30,51 m2. A lakásokhoz tartozó egyes közös helyiségek – lomtárak, gyermekkocsi-tároló, portrásfülke stb. – a földszinten kaptak helyet. A lakószintek emeletmagassága 2,80 m, a belmagasság 2,63 m…” forrás

1968 15 emeletes toronyházak | Budapest, Kelenföld | Farkasdy Zoltán | forrás

1966 Budapest Körszálló | Budapest | Szrogh György | forrás


A Budapest körszálló 1966-67-ben épült, mint a Szemlőhegyi úti DIVSZ székház, szintén a Középületépítő Vállalat kivitelezésében. Annak az a technológiai érdekessége, hogy ún. csúszózsaluzatos volt, az egész henger alakú rész hat hét alatt került tető alá éjjel-nappali munkával.

Budapest KörszállóSzó szerint tető alá, mert alatta egyetlen födém sem készült el, egy nagy cső volt az egész, középen a vasbeton lépcsőházi maggal, aminek oldalflaaira az egyre feljebb mászó daru is támaszkodott.

A csúszózsalu sílókra lett kitalálva, ezért a födémeknek kihagytak fészkeket, amibe utólag, sok hónap alatt dugdosták be a monolit vasbeton födém vasait.

Tehát hiába ment fel gyorsan a fal, végül sokára készült el az épület a födémmel való piszmogás miatt, bár akkor már nem áztak meg a felső födém elkészülte miatt. forrás

A szálló esetében gyakran érte kritika az épület szokatlan és karakteres formáját. A hengeres torony sokakat ipari épületre emlékeztetett, s el is nevezték „budai hengerművek”-nek, ami csak később finomodott a közhasználatú, s immár nagybetűvel írandó Körszállóvá.

1973 Toronyház és víztorony | Budapest, Újpalota | Tenke Tibor | forrás


Akárcsak a kelenföldi vagy más vidéki magasházak esetében, az Újpalotán épített magasházra is elsősorban a tetején elhelyezhető víztorony miatt volt szükség. Ez adja egyben a karakteres megjelenését is, de úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a ház egész Újpalotai lakótelep építészetileg egyedül értékelhető épülete.

Újpalotán 1970-75 között 15 000 lakás épült. Döntő többségében 11 szintes épületek ezek, max. 30 m magasan vannak a vízkivételi helyek. Városrendezési, építészeti, műszaki és gazdasági mérlegelés után döntöttek úgy, hogy a víztárolót az egyik magasház tetején helyezik el. Határidő okokból a vasbeton tartály helyett acéltartályt terveztek a + 58,5 m szintre. Alatta a csepegőtér, a zárkamra pedig az épület alatt volt (14.56. ábra). A tervező az általános emeleti alaprajzon jól láthatóan a tartószerkezeti különbségek ellenére is jó építészeti elrendezést ért el. A nappali szobákat a loggiák felé nyitotta.

A csúszózsalus technológiát kellett előnyben részesíteni az alagútzsalussal szemben. E technológiának ellentmondanak a loggiák. A szobák külső falait a loggiafal küszöbének vonalába szerelt acéltartókkal kapcsolták az épület keresztfalaihoz. A víztároló teret úgy képezték ki, hogy a lakóépülettörzs falainak egy részét elhagyták. Az építés sürgőssége miatt az épület falrendszerét a lehető leggyorsabban kellett építeni. E célból a csúszózsalu két garnitúra födémzsalut vitt magával. A födémzsaluk egységes rácsos acéllemezekből összecsavarozottak voltak. Az alsó zsalut az épülettörzs félmagasságában – a falakra kiváltva – elhagyták. A csúszózsalut a csepegőtér padlószintjén állították meg és átalakítás után építették meg a medencetér falait.

A lakószintek födémeit a 18. és 19. szintről párhuzamosan, felülről lefelé építették. A medenceteret előregyártott elemekkel fedték le. Az épületet kívülről Hungarocell hőszigeteléssel látták el, amely DRYWIT vakolatot kapott. Mentes Endre cikkében – az építkezés kapcsán – ismertette a szerkezettervezési – statikai gondokat, amelyek a valós helyzet megközelítését elősegítik.

az alábbi rajzok a víztorony.hu-ról származnak.

Ma is előfordul ez a technológia a kommunális épületeknél is, de csak kiegészítő jelleggel, pl. a LURDY üzletház (1997) merevítő lépcsőházi magépítményei készültek így, ahol műszakonként 4 m “csúszási teljesítményt” is elértek (átlagosan 2,38 m/műszak). A következő fotó csak illusztráció.

Az új Nemzeti Színház magja is így készült.

http://www.youtube.com/watch?v=LKoj-N0-YyA

Hozzászólások (10): megnézem / hozzászólok

  • Fővárosi Blog

    2011. május 11. szerda - 08:39

    #80223

    Remek cikk, köszönöm szépen!

  • Nagy Orsolya

    2011. május 12. csütörtök - 09:24

    #80235

    végre! 🙂 elsős egyetemistaként naponta nézegettem a buszból a budafoki kísérleti lakótelepet, akkor még semmit nem tudtam róla, de érdekesnek találtam. köszönöm a részletes ismertetést.

  • Éva

    2013. november 16. szombat - 22:20

    #87172

    Tisztelt Koós Úr!
    A Budakeszi úton lévő 10 emeletes házak úgy tudom csúsztatott zsalus, vagy alagútzsalus technológiával készültek, ami ipari technológiának számítanak. Meg tudná ezt erősíteni? És ha ez tényleg így van, hogyan lehet erről hivatalosan megbizonyosodni? Az egyik ház (amelyikben én is lakom) közös képviselője hagyományos technológiával épült házakra kiírt pályázaton indította a házat, és nyert is a ház, de nem tudjuk se őt, de a lakók egy részét meggyőzni, hogy attól, hogy ez nem panel ház, attól még nem hagyományos technológia. Hogy a közfalak téglából vannak, ebből a szempontból lényegtelen. 10 emeletes ház külső falai nem lehetnek téglából. Mielőtt a beruházást elezdik, nagyon jó lenne ezt valahogy tisztázni.
    Köszönettel,
    Éva

  • Éva

    2013. november 18. hétfő - 19:57

    #87175

    Nagyon köszönöm a válaszát!

  • Az Erzsébet ligeti víztorony | Modern Győr

    2014. július 26. szombat - 11:18

    #91364

    […] a Magyar Építőipar 1957/5–6. számában. Thoma József, a Mélyépterv mérnöke, a csúszózsalus építési módszer legismertebb hazai tervezője és fejlesztője. Sok víztoronyterv kötődik a nevéhez, […]

  • Tóth György

    2017. szeptember 6. szerda - 09:20

    #116426

    Nekem olyan kérdésem lenne, hogy mi a véleménye a Velox építési rendszeréről? Találkozott e már vele esetleg a múltban vagy ismer olyan épületet ami ezzel a technológiával épült?
    Elsőre nekem tetszetős, csak nem tudom milyen előnye/hátránya van egy ilyen technológiával készült háznak.
    https://www.youtube.com/watch?v=46RoR5hMgZI

  • Valkó László

    2017. szeptember 8. péntek - 12:24

    #116440

    Tisztelt Koós Miklós Úr!
    Két éve vettünk lakást a XIV. ker. Horváth Boldizsár utcában levő, 1968-ban épült, zsaluzott beton épülettömbök egyikében. Hogy salakbeton-e, azt nem tudom biztosan. Éppen a lakásunk fölött volt egy kis vakolatkopás, ami a közelmúlt szeles, esős időjárása következtében tovább hullott, annyira, hogy már kilátszik a beton elem is. A lakáson belül, hajszálrepedések is látszanak a beszivárgott víz miatt. Milyen rövid és hosszútávú veszélyekkel számolhatunk? Szükséges-e gyors beavatkozás?
    Várom szíves válaszát, amit előre is köszönök:
    Valkó László

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Megfejtették a római szuperbeton titkát

[…] Amerikai tudósok évek óta vizsgálják a Róma közelében lévő ókori kikötők betonját, és most közölték a részletes eredményeiket. Megfejtették a titkot, hogy mitől ennyire tartós az antik beton. A kulcs az alumínium tobermorit. Ez egy vulkáni eredetű ásvány, ami mészkővel keverve, hevítve és tengervízzel kezelve olyan kristályosodásba kezd, hogy máig a csodájára jár az […]

Megfejtették a római szuperbeton titkát
2017. augusztus 1. kedd
OFF
Népszava bebetonozva

Tóth Szilveszter kollégánk találta egy pince monolit vb födémén. Ezek szerint 52 éve senkinek sem volt ingerenciája, hogy ezeket a lógó újságfecniket letépje, vélhetően azért, mert maga is kordokumentumnak tartja. Ugyanakkor az újság mellett lévő kitüremkedésből én arra következtetek, hogy az újságlap, – bár nem bevett segédszerkezet az építőiparban – mégiscsak valamilyen zsaluzási hiányosságot igyekezett […]

Népszava bebetonozva
2017. április 4. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább