TERV KRITIKA

Tervkritika 69 | családi ház Kőbányára

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára, ezért a benne szereplő információk, hivatkozások, honlapcímek elavultak lehetnek

Öröm, hogy ismét hetente jelenhet meg Tervkritika, ezért e helyről is biztatok mindenkit, aki építkezik és bizonytalan, küldje be a tervét! A visszajelzések és az építtetői reakciók alapján úgy tűnik, sokaknak tudtunk eddig segíteni. Egyes tervkritika hatására sokan még akkor is átgondolták a döntésüket és a véglegesnek szánt terveiket, amikor azok már közvetlenül az engedélyeztetés előtt álltak. Tisztában vagyok azzal, hogy ez semmivel sem könnyebb, mint amikor pl. egy betegnek kell egy igen fontos, de kockázatos műtét felől döntenie. Nem ért hozzá, mégis a döntést neki kell meghoznia. Ilyenkor csak a bizalom, a rutin és a referenciák lehetnek segítségére.

Több szem többet lát alapon, ma már egyáltalán nem csak az én személyes véleményem jelenik meg egy-egy tervkritika kapcsán, hanem számos kolléga is elmondja a segítőszándékú megjegyzéseit, kritikáit. E “kollektív bölcsesség” nagyobb biztonságot ad a terveiket beküldő építtetőknek. Fogadják meg a tanácsokat!

A fenti önfényezésben olvasottak természetesen vonatkoznak a most soron következő tervkritikára is.

Tisztelt Koós Úr!  Telefonbeszélgetésünk alapján szeretném a véleményét kikérni a mellékelt X. kerületi háztervvel kapcsolatban.

A telek 520 négyzetméter, utcafrontja 24,76méter mélysége 21 méter, négy sarka a négy égtáj felé mutat, északkelet felé enyhén (kb. egy métert) emelkedik, a szomszéd telken ikresen kell csatlakozni az északnyugatra levő tűzfalhoz. A telek megvásárlása előtt állásfoglalást kértem az építési hatóságtól a beépíthetőségre vonatkozólag, azt a választ kaptam, hogy 5m előkertet kell elhagyni és 6m hátsókertet, a beépíthetőség 130nm, max. építmény magasság pedig 8méter. Helyi szabályozás nincs az OTÉK érvényes. Ez alapján vásároltam meg.

A célunk az volt, hogy egy lakószintet alakítsunk ki négy szobával és egy nappalival családom részére (3 gyerek és 2 szülő külön szobában), megteremtsük a tetőtér beépítésének lehetőségét (jó a kilátással, de lezárható módon) és az alagsorban legyen az előszoba, garázs a mosókonyha+központi porszívó, a gardrób.és egy borospince. Gyermekeink kicsik (1, 4 és 5 évesek), a kertkapcsolatos nappali szerepe a közös élettér lenne (szeretünk egymás társaságában lenni), a konyhát azonban kisebb fülkébe kértük, hogy elszeparált legyen a szagok szempontjából. Az emelkedő telek adottságait kihasználva az alagsor kb fél méteres földbe vájt lejtőn közelíthető meg, a földszinti teraszról pedig némi földfeltöltéssel rögtön a kertbe léphetünk ki. Gáz központi fűtést terveztünk, a nappaliban elhelyezett kandallót is tervezzük a rendszerre rákötni, a vízmelegítés napkollektorral egészülne ki. Legújabb ötletünk, hogy a földszinti fürdőszobából szennyes ledobó vezet a mosókonyhába. A radiátorokat az ablakok alatt tervezzük elhelyezni. A nappali-étkező kialakításával vannak még kérdéses pontok, hova kerüljön az 6+2 személyes asztal és a 3+2+1-es ülőgarnitúra és a kandalló hol legyen?

A tervezőnkkel (É1) meg vagyunk elégedve, olvasva a honlapját azonban abban bízom hátha még valamilyen ésszerűségi vagy dizájn ötlete, észrevétele lenne a kialakított tervhez, melyet 1-2 héten belül szeretnénk beadni engedélyeztetésre. Előre is köszönöm a segítségét!

A felső szinten nem lesz egyelőre semmi, (falak sem, csak a tartópillérek futnak fel) a lépcső feljárásnál lezárjuk egy ajtóval és szigeteljuk a padlót és a mennyezetet. Ha majd lesz rá keret és nőnek a gyerekek akkor tervezzük beépíteni, addig nem. Jelenleg úgy szeretnénk a teret belakni, hogy a gyerekeknek lehessen saját szobája, később pedig egybe lehessen nyitni a szobákat vagy a nappalival egybenyitva az egyiket étkező funkcióssá alakítjuk. Sok rosszat hallottunk azoktól a családoktól akiknél a nappali lent a szobák pedig fent vannak, sose látják a gyerekeket.

A beépítési vonalat azért módosítjuk, mert
– az egyik szomszéd utcafronti (a tűzfalas) a másik szomszéd pedig már előkertes és az egyiket választanunk kell,
– a tűzfalas csatlakozás kötelező (“ikres” beépítés miatt) de az utca errefelé eléggé veszélyes, ezért nem szeretnénk az utcafrontra építeni.
– e mellett ha az utcafrontra építenénk akkor csak 5 méteres lehetne a építmény magasság nem pedig 8 méter.
– a tűzfalas épület az errefelé gyakori hideg északi szelet nagyon jól lefogja, látványa pedig nem kulonosebben zavar minket

Szóval ezeket koruljárva tettuk le a voksunkat az elokertes építés mellett. Geodézia eddig még nem készült, abból indultunk ki, hogy a szomszéd házak alatt pince van, így a pince csatlakozás elvileg nem lehet akadály.

Sajnos rossz hírrel kell kezdenem. Nincsenek dizájn ötleteim. Azért nincsenek, mert alapvető és koncepcionális fenntartásaim vannak az egész épülettel kapcsolatban. Amíg a legfontosabb telepítési, szerkezeti, belső közlekedési, helységkapcsolati problémák nincsenek megoldva, addig felesleges a részletekről írni.

Kezdem azzal, hogy az építési előadó helyében én biztosan nem hagynám, hogy az “ikresen csatlakozást” ilyen nagyon tágan kezeljék. Itt a 2 épület határolófalai “bizonyos felületen csatlakoznak”. Az egyik fszt-es és utcafronti, míg a másik előkertes, 3 szintes. Az egyiknek 45 fokos a tetőfelülete, a másiknak cca. 30. Rettentő rosszul fog kinézni. Ez borítékolható és egy esetleg elkészítendő – a szomszéd házát is tartalmazó – tömegvázlat ezt egészen biztosan visszaigazolná. Bármennyire is jogszerű az itt látható beépítés, ettől még az összkép az új házat is befolyásolni fogja. Bocs, de ezt muszáj volt elmondanom.

Részben a fentiekhez tartozik – bár remélhetőleg a tervező ezt már régen ellenőrizte – hogy az építménymagasságra nincsen-e külön az utcára megadott érték, mert a tervezett utcai homlokzat ezt esetleg meghaladhatja?

Adva van egy az utca felé lejtő telek, keskeny előkert és a tervezett alagsori garázs. Ez az első döntési szint. Ha a lakás a fszt-re kerül, akkor vagy a pincei garázs vagy a fszt-i lakás megközelítése a kritikus.

  1. Vagy nagyon meredek lesz a gk. lejáró, ezáltal lejjebb kerülhet a lakás bejárata (ergo kevés előlépcső kell) , de ez egy 5 m közeli előkert és extrém 30%-os lejtésű rámpa esetén is csak azt jelentheti, hogy az alagsor 1,5 m-rel van lejjebb az utcaszinthez képest (görbületeket nem számolva). Ez egyben cca. 1,3-1,5 m magasan lévő fszt-i padlóvonalat jelent, ami cca. 8-9 fellépés (egy fél lépcsőkar).
  2. Ha nem meredek a lehajtó, akkor magasabbra kerül a fszt-i padlóvonal, több lesz az előlépcső és veszélybe kerülhet a hátsókerti kertkapcsolat
  3. Létezik egy 3. megoldás is, amikor félszint eltolással oldjuk fel ezt a problémát, de ettől sokan idegenkednek az állandó lépcsőhasználat miatt és valljuk meg, tervezés szempontjából is nehezebb (de ez legyen az építészek baja).

Az itt látható tervek szerint a 2. változatot választották, pontosabban csak a kiemelést illetően. A fő baj ezzel ott van, hogy a bejárat az alagsorba került, ami rendkívül rossz optikát ad az egésznek, hiszen lefelé kell bemenni a házba, ami önmagában sem jó, ráadásul mindenkivel – a vendégekkel is – megjáratunk egy teljes emeletet. Szerencsésebb megoldás ilyenkor inkább az előkertbe helyezni az előlépcsőt és közvetlenül a fszt-en megérkezni. Nekem is volt már a praxisomban hasonló beépítési eset, amit már be is mutattam itt.

Ezt nehezítheti az, ha az építési előírások pl. nem teszik lehetővé ekkora előlépcső merőleges elhelyezését, akkor a falhoz simuló megoldáson vagy valamilyen más épülettagoláson kell gondolkozni.

Nézzük meg, mit eredményezett ez a döntés? A nagy kiemelés miatt a fszt-i padlóvonal túl magasra került a környező terephez képest, bizonyos kritikus pontokon legalább 1,4-1,6 m magasságra. A közvetlen kertkapcsolat igénye miatt ide kellett felhozni a külső terasz szintjét is, ami azon túl is, hogy nem szokták engedni, még nem is szerencsés. Ez legtöbbször a hibás és átgondolatlan tervezés eredményeképpen alakulhat ki. Az oldalhomlokzaton jól látható ez a mesterséges dombocska, ami ráadásul nincs is átgondolva, mert a terasz széléről egyből a garázsajtó elé eshetünk le, mivel nincs se korlát, se mellvéd, se semmi.

Bizonyára klassz dolog lehet, ha valaki még mindig tradicionálisan kézzel, ceruzával rajzol (1998-ig magam is így rajzoltam), de ha nem elég alapos, akkor ez egyszerűen elkerüli a figyelmét. Aki 3D-s rajzokat készít, az azonnal észreveszi ezt az ordas hibát és mielőtt még megmutatná a megrendelőinek, ki tudja javítani. Egy-egy bonyolultabb tömegű ház esetén az én figyelmemet is elkerülték már az ehhez hasonló részletek. Egy gyors 3D-s nézet azonnali lehetőséget ad a korrekcióra. Mellesleg nem véletlen, hogy a megrendelők által leggyakrabban hiányolt tervezői rész a 3D hiánya. Ne mondjanak le róla.

Különösen azért, mert azt építtetők legtöbbször azt hiszik, hogy tudják milyen lesz a ház, el tudják képzelni, holott ez közel sincs így minden esetben. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ortogonális homlokzati rajzok sokszor még egy építész számára sem jelentenek egyértelmű épülettömeget.

Az alagsori bejárat nem csak felesleges lépcsőmászásra ítél mindenkit, hanem jelentős útvonalat jelent, amíg valaki eljut a fszt-i nappaliig. Kezdődik egy túlméretezett előtérrel, amit igazából nem lehet sok mindenre használni, majd fel a lépcsőn.

A lépcső helyén látható kis nyilacskák eléggé egyedi ábrázolásai a lépcsőnek, jobb lenne, ha egy építész a szabványos lépcsőjelzést használná, mert akkor lehetne látni, milyen lépcsőt is tervezett, mennyi a fellépés, milyen az elhúzások mértéke…stb.

A bejárat rossz elhelyezésének következményeit tovább rontja a lépcső elhelyezése is, hiszen így került a lehető legtávolabbi pontra a nappali a bejárattól (ha összeszámolnánk a távolságot, elég nagy számot kapnánk). Azonban ennél van egy sokkal súlyosabb probléma is, mégpedig az, hogy a nappaliba tartva gyakorlatilag végig kell menni az egész hálóblokkon, elmenni az összes szoba, WC, fürdő előtt. A legminimálisabb intimitást sem tudja így ez az alaprajz. A szememben ez olyan hiba, ami nem korrigálható holmi faltologatással.

Egy ilyen elrendezésnél szerencsésebb lenne középre helyezni a lépcsőt, mert nemcsak a távolságok rövidülnének meg, hanem a közlekedő megfelelő elhelyezésével szeparálni lehetne egyes helyiségcsoportokat. A fszt-i alaprajz közlekedője egy kényszeredett megoldás, gondoljuk végig, milyen úton, hány kanyarvétellel is érkezünk meg a lakásunkba.

Természetesen itt is szóvá kell tennem, hogy teljes egészében hiányzik a bútorozás. Nem az építtetőknek kell azon gondolkozni, hová tegyék a 8 személyes étkezőjüket, hanem az építésznek kell bemutatni azt, hogy egy adott alaprajzon miképpen tudja elhelyezni az építtetők által kért bútorokat, funkciókat. Ha valami nem fér el, akkor vagy az alaprajzot vagy az igényeket kell módosítani.

A fentiekhez képest szinte apróság, hogy 2 m szélességben nem fér el egy 2 soros konyha (nem is szólva arról, hogy ki szeret ilyen konyhában főzni, főleg ha lehetne folyamatos is a konyhapult)? Kevésbé tartom apróságnak, hogy a konyha bal oldalán hiányzik egy tartófal, helyére válaszfal került, így a konyha és a szülői háló fölötti födémet pillanatnyilag semmi sem tartja. Hogy ez mennyire igaz, jól látható a legfelső szint alaprajzán, ahol ez a probléma egyszerűen nincs megoldva.

A sok kritika után muszáj valamit javasolni is. A különféle tér és terepcsatlakozások miatt itt a félszinteltolásos elrendezés tűnik az egyik jó megoldásnak. A garázs szintje maradhatna ott, ahol most van, csak éppen az ikerszomszéd oldalra kellene áttenni. A középre helyezett bejáraton (+pár előlépcsőn keresztül) szintben lehetne bemenni a nappali-konyha-szülői háló szintre. Így biztosított lenne a szintbeli kertkapcsolat oldalt és hátul is és ehhez nem kellene egy dombot építeni. Ha pedig a szülői hálót a többi háló mellé helyezzük, akkor egy olyan nappali-étkező-konyha blokkot kapunk, ami lehetőséget adna arra, hogy a hátsókert felé is lehessen terasz és közvetlen kertkapcsolat. A jól kialakított félszint eltolásnál ráadásul megmarad a vizuális kapcsolat a szintek között, hiszen át lehet látni. Nem lesznek egymástól elzárva, mint egy emeletes megoldás esetén.

Erről a szintről fél lépcső (8-9 lépcsőfok) vezetne lefelé a garázs szintre és szintén egy fél lépcső a garázs feletti felső szintre, a 3 gyerekszobához. Későbbi bővítés esetén a nappali fölé kerülhetne még egy szint és ez valószínűleg elég is volna (nem kellene a teljes szintet beépíteni. Az egész ház alacsonyabb és kisebb tömegű lehetne.

Összefoglalás | A terveket látva, immáron sokadszorra kell azt javasolnom, hogy kezdjék előlről. Ez nincs megtervezve, vagy nem készült még elég változat. Követeljék meg a 3D-s rajzokat és az legyen az építész dolga, hogy azt szabadkézzel vagy géppel készíti (vagy készítteti) el. Nem szabad, hogy úgy érezzék, sürget az idő, jó lesz ez nekünk. Nem lesz jó. Különösen, ha tudják, lehetne ez sokkal jobb is! Az épületet É1-É2-es tervező tervezte.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

17 hozzászólás itt: “Tervkritika 69 | családi ház Kőbányára”

  • És 75 cm-es ajtókat ne!!! Nagyon sok van belőle az épületben, ráadásul nehezen megközelíthetően. Ezeken alig-alig fér be egy átlag hűtő, egy mosógép, vagy akár még egy sarokkád, pláne ha előtte még a fő közlekedési útvonalról derékszögben be is kell fordulni.

  • Szabóbácsi:

    Kedves építtető! Ennyi.
    Valóban kár ezzel a tervvel tovább foglalkozni, toldozgatni. Amennyiből megépíthető lenne, ugyanennyiből soxorosan használhatóbb, jobb épületet is tudnának építtetni, csak előtte meg kéne terveztetni. Sose lehet tudni a jövőt, a piac is másként értékel egy színvonalas házat. A lépcső, a bejárat, a majd’ emeletnyi teraszfeltöltés nagyon nem sikerült. Sajnos.

    Érdemes a tervezési programot is átgondolni. Annyit megépíteni, ami a közeljövőt is figyelembevéve szükséges, de nem többet. Mert a kevesebb, több.
    Célszerű volna a jövőben a vakolt téglaház helyett az energiatakarékosságra is hangsúlyt helyezni. A terven semmi ilyet nem vélek felfedezni.
    A gyermekeket a szintre erőltetni a saját példám alapján, nem látom feltétlenül szükségesnek. Amíg kicsik, úgyis a szülők között, mellett lesznek. Amikor kamaszodnak, úgyis keresik hogy el tudjanak különülni. A szülőktől és az otthoni légkörtől függ hogy mennyire lesz együtt a család, nem a hálószobák szervezésétől. Az egyéb tárolóhelyeket is érdemes megkövetelni és feltüntettni a rajzon. A garázs elhelyezésének, megközelítésének is több alternatív módja lehetséges.

  • tanonc:

    Jaj. É1-es tervezőtől gyakorlatilag “Móricka-rajz” szintű ábrák. Ennek az egésznek nem így kéne kinézni! Sem grafikailag (még ha kézzel rajzolják, akkor sem!!!) sem a házat magát tekintve.

    Bocsánat, de 5 méter előkert mennyivel fogja fokozni a biztonságot? Nem jó környék, azt írják, de sajnos az én szememben egy előkert, (ami ráadásul beugróban van, hiszen a másik ház elöl van, így árnyékot is vet rá) inkább jó búvóhely egy esetleges betörőnek, mint biztonsági zóna a háziaknak.
    Fontosabb lenne inkább pl. a nyílászárókra rászánni a pénzt, mert az valóban számít.
    Én az egész házat kisebb alapterületen helyezném el, a garázsnak fedett beállót építenék (bár ez persze ízlés dolga, a biztonsági viszonyok függvényében lehet, hogy ezúttal indokolt a zárt gk. tárolás).
    De ezt nem vinném le a pincébe, egy ennyire sík terepen csak komoly erőszakot elkövetve lehet a lejárót megoldani – ahogy itt is történt…

  • Molnár László:

    “az utca errefelé eléggé veszélyes, ezért nem szeretnénk az utcafrontra építeni.” Ha az épittető már eleve igy látja, akkor legjobb semmit sem épitenie ide!

  • meregzsakk:

    Üdv!

    Gardróbot egy teljesen külön szinten (alagsor) elhelyezni nyilván csak a rossz elosztás miatt volt szükséges, használhatatlan lesz, hacsaknem a szezonon kívüli ruhákat szeretnék ott tárolni.
    Tényleg szerencsétlen helyzet, hogy a szomszédos ház falára kell építkezni, a telek tájolása miatt az épületet minél följebb tolnám, az előkertet a kerítés mentén beültetném tujákkal és lenne egy D-i fekvésű intim kertem.
    Szabóbácsi jól rávilágított a lényegre, a gyerekek szem előtt tartásának nem rendelném alá az egész tervezést-építkezést. Annyit fogják őket látni, amennyit ők engednek. Az alsó szinten sok a kihasználatlan hely (előtér), ha ezt a szintet nem süllyesztenék meg és föld-szintben lenne, csak egy következő szintet kellene megépíteni (a harmadik szint költségeit ezzel megspórolják).
    Még egyetlen észrevétel: ha marad ez a terv, vagy választják a két szintes verziót, a garázs tájolására nagyobb figyelmet fordítsanak, ha nincs egyéb akadálya (pl tűzfalra építés), a D-i oldalt meghagynám az egyéb helyiségeknek.

    Tisztelettel: M. Dávid

  • Szabóbácsi:

    Biztos hogy nem lehet kisírni egy szabadonálló beépítést?
    Az északkeleti telekhatárral párhuzamosan nagy délnyugati homlokzatal.

  • tanonc:

    Nem hiszem, hogy az ikres beépítés lenne a gátja egy használható háznak. Kötöttségnek kötöttség, de nem döntő…

    meregzsakk: Jajj, csak tujasort neeee!

  • meregzsakk:

    tanonc: Tuja helyett mit ajánlasz? Miért nem jó?

  • tanonc:

    meregzsakk: Abszolút tájidegen, és engem zavar a kinézete is. Magyarországon őshonos cserjéket ültetnék, de azokat sem nyírottan, hanem természetesebb csoportokban. Galagonya, magyal, tűztövis (bár utóbbi Ázsiából származik)… Persze lassabban nőnek, mint a közkedvelt tuja, de szerintem sokkal vonzóbb az a kert, amiben ezek nőnek, mint a kötelezően tujával körbeültetett variáció. (De a zöldesítési törekvés mindenhogyan dicséretes.) :)

  • sby f. j.: Támogatom a 75-ösnél nagyobb ajtókat. Egy háziasszony ruháskosárral a kezében, vagy bekakált gyerekkel a kezében nehezebben lavírozik szűk ajtókon. A nagyobb ajtó még nem akadálymentesítés, de egy járógipsz+mankó is jobban elfér egy nagyobb ajtó esetén.

  • A metszeten látható konzolos kiugratásnak mi az oka? Komoly oknak kell lennie, mert a vasalás, hőszigetelés nem kis költséget jelent majd. Két szint épül az egyméteres konzoltartóra!!

  • bobo:

    Rezsnyák Péter építész: úgy gondolom, a max. 130 nm beépíthetőséghez lehet köze…

  • építtető:

    Mindenekelőtt köszönöm az észrevételeket. Szerencsére nem sietünk, átgondoljuk a hogyan továbbot. Minden igényt és érvet nem volt a terjedelem okán alkalmam leírni, a kiugró a nappali méretnövekedése érdekében került be, a teraszon lesz korlát, de a “tereptárgyakat” nem szeretik a önkormányzatnál, az előszoba pedig kritikus pont: azért kell ekkora, mert 5 ember teszi itt le a cipőjét és a kabátját (és még akkor nem jöttek vendégek…). Az emeletet pedig azért is szeretnénk, mert onnan átlátni a Duna felett. A telek emelkedési viszonyait nehéz körülírni, de amiatt vittük a garázst a pincébe, mert a utcai járda szintje kb. 0,5 méterrel van a telek földszintjétől (a kerítés betonfala tartja a földet), a telek emelkedése a ház tervezett helyéig kb. 0,3m, a járdát szeretném 0,3méterrel lejjebb helyezni (erre már kaptam hozzájárulást), mert a telek előtt egy lépcsőfokkal emelkedik. A garázs szinte tehát még kényelmes 10%-os lejtés mellett 0,5+0,3+0,3+0,5=1,6 méterrel lesz a jelenlegi talajszint alatt, 0,7méter talajfeltöltéssel pedig 2,3 méterrel, azaz a terasz kiemelése a kerttől végeredményben 0,4m (tudom bonyolult). Ezt úgy gondolom vétek lenne nem kihasználni.

    Amit alapvetően megfontolandónak tartok az a garázs és a gyerekszobák áthelyezése, a közlekedés újragondolása, általában véve egy kisebb ház és a 3D-s nézet.

    Ami sajnos nem kerülhető el az az ikres beépítés. E mellett szól azonban, hogy a szomszéd ház gyakorlatilag csak este 5 után kezd árnyékot vetni a telekre (északnyugatról), bármit építek a ház saját árnyékát hamarabb látom, mint a szomszédét.

    Amit nem látok kritikus problémának az a wc és a fürdő 75cm-es ajtaja, és az energia takarékosság (38+10-es falak és napelemes melegvíz) – de ez tudom nem volt részletesen kidolgozva.

    Összegezve, ez most így szinte biztosan nem épül meg, de egyáltalán nem bánom, mivel fontos szempontokra hívták fel a figyelmet.

  • építtető: Nem a 75-ös ajtóval van a baj, hanem azzal, hogy ez a méret a kőművesnek szól a nyíláskihagyáshoz. Mire ebből végleges nyílásméret lesz, az kb. 65 cm. Szerintem egy ház élhetőségét nagyban befolyásolják ezek az apróságok. Ha már ráköltik azt a pár tíz milliót, akkor szerintem ezen nem érdemes spórolni. Ez nem az a tétel, amit 5 év múlva lecserélünk. Hőszigeteléssel pedig ugyanígy, csak bátran. A munkadíj, a ragasztó, a háló, a színvakolat ugyanannyi 3 cm hőszigetelésen és 13-on is, de az eredmény nem mindegy.

  • bobo: Nem valószínű, mert beleszámít a felette lévő terület. Inkább a lejtő hosszabbítása indokolja + védett lesz a garázskapu. Látványban is jobb, mint a földig érő homlokzatsík. Szerintem.

  • A tágas előszobából szűk lépcsőházon és emeleti közlekedőn át hálószobák előtt jutunk el a nappalihoz… Újra kell kezdeni, nincs mese… Másodjára biztosan jobban sikerül, ha az elhangzott sok hasznos tanácsot figyelembe veszik.

    Üdvözlettel: Eckhardt Tibor

  • [...] 2011. május 23. Tervkritika 69 | családi ház Kőbányára [...]

Szólj hozzá

A sértő, személyeskedő, ˝flame˝, tisztán reklámcélú vagy pártpolitikai témájú hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül töröljük, a hozzászóló pedig automatikusan spamlistára kerül.

kiemelt rovataink
feedburner
passzívháztervező képzés
passziv-d-120x240
hirdetés
koos.hu eseménynaptára
G reklám
Kapcsolatfelvétel QR kóddal

Legutóbbi hozzászólások