Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Kárpáti József
2011. július 7. csütörtök

Készházak Magyarországon

A legutóbbi Tervkritikában egy nagypaneles készházról beszélgettünk és magán a házon túlmenően óhatatlanul előjöttek a készházakkal kapcsolatos vélemények is. Ezek között jelent meg egyik régi olvasónknak, Kárpáti Józsefnek a MAKÉSZ elnökhelyettesének (korábbi elnökének) a hozzászólása is. Mivel az írásában az egész iparágra vonatkozóan adott meg adatokat, ezért úgy gondoltam, érdemes külön is kiemelni egy önálló cikkben, mert félő hogy egy tervkritika hozzászólásai között elsikkadna.

A minősített készház rendszerek jelenleg 60 felett vannak. A gyártókhoz kapcsolódhatnak kivitelezők, akik a gyártóktól vesznek kész elemeket, és vannak akik a más céggel minősített rendszert gyártják, hasonlóan módszerrel mint a franchise. Ilyen a KÖHE, ahol 17 cég csoportosult, egy ÉME köré. Így a jogosult kivitelezők száma több mint 100-ra tehető.

A tisztán szendvics rendszerek mellett megjelentek egészen új technológiák, ahol a vázszerkezetet, (akár fém vagy fa)habbetonnal vagy hasonló anyaggal, töltik ki, de van minősített szalma ház rendszer is. 2008-ban a MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek 21-en voltak, továbbá az állandó és újonnan belépő még ideiglenes tagokkal 34-en voltunk. Az éves forgalmunk így meghaladta 800 épületet. Ebből kb. 300 volt a fémvázas rendszer, ahol a leszabott vázakat, és alkatrészeit vásárolták a kivitelezők.

A készház, ami klasszikusan a nagypaneles rendszert jelentette, 300-350 db épült. A többi helyszíni szerelésű volt. Összességében ebben az időszakban egyébként nagyjából 2200 könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, amibe a mi termelésükön túl beletartoznak az ÉME-vel rendelkező de nem tag szervezetek, és a minősítetlen, jogosolatlanul kivitelezők háza is. A részesedéseket is egyél nehéz meghatározni, de 2008-ban az új családi házak közül, 12.3% volt könnyűszerkezetes. 2010-ben a MAKÉSZ tagok kevesebb mint 300 házat építettek, ez idén már nem csökken, talán még növekszik is, mivel egyre többen keresik az energia takarékos épületeket.

Sajnos a recesszió, az alacsony árak, több cégünket tönkre tette, így befejezték tevékenységüket, vagy csak a tagságukat szüntették meg, a költségek csökkentése érdekében. A nem tagszervezetekről még kevesebbet tudunk, azt viszont érzékelem, hogy ahol van építkezés, ott könnyűszerkezetes épület is épül. Azoknak is van megrendelése akik leegyszerűsítették a szolgáltatást, hogy minél olcsóbban tudjanak piacot szerezni,és ott is ahol a magasabb igényeket kell kielégíteni.

Nagyobb elismerést nem sikerült elérnünk az évek folyamán. Egyik ok, hogy a hatóság nem foglalkozik a minőséggel, a jogszerűséggel, így a minősítetlen, és sokszor alkalmatlan rendszerek is építési engedélyt kapnak, egyediségre hivatkozva. A rosszul sikerült könnyűszerkezetes épületek híre gyorsan terjed, a jól sikerült, jól működőket pedig simán tudomásul vesszük. A másik ok amit figyelembe kell vennünk, a hagyományok. Ezt figyelembe véve, én azt valószínűsítem, hogy mint a szomszédoknál Ausztriában évek óta a 36-38% körüli a favázas készházak aránya, valahol Magyarországon is erre a szintre fog beállni.

Ezzel a technológiával minősített passzívház ismereteim szerint nincs Magyarországon. Érdekes, pedig a szendvics szerkezetet figyelembe véve, ez lenne a legalkalmasabb. Ez valószínű azért van így, mert a készháznak számtalan előnye van, különösen az energia felhasználás területén. Más technológiák pedig ezt az indokot találták meg, hogy miért kiváló az Ő rendszerük. Erre elég nagy marketinget építettek, ami alapján sokan azt hiszik, hogy a passzív ház, a betonmagvas polisztirol épület, pedig mint tudjuk ez egy magán minősítés, ill. egy értékhatár.

Tervezéskor az energia felhasználás kiszámításánál kiderül, hogy egy nagyon jó értéket sikerült elérni, de ahhoz, hogy a passzívház értéket is elérjük, még pl.:másfél millió Ft-t is többet kellene költeni, viszont csak havi egy-két ezer Ft plusz megtakarítást lehetne elérni. Ezért inkább a legoptimálisabb megoldást javasoljuk elérni, ha ez a passzívház érték, akkor örüljünk. Amennyiben néhány kw/h-val nagyobb lesz a fogyasztás mint a passzívháznál elfogadott, az még ne jelentse azt, hogy rossz az épület. Az első hazai “aktív”, azaz több energiát termelő épület, készház.

Sajnos nincs objektív statisztika. A minősített rendszerek jelenleg 60 felett vannak. A gyártókhoz kapcsolódhatnak kivitelezők, akik a gyártóktól vesznek kész elemeket, és vannak akik a más céggel minősített rendszert gyártják, hasonlóan módszerrel mint a franchise. Ilyen a KÖHE, ahol 17 cég csoportosult, egy ÉME köré.Így a jogosult kivitelezők száma több mint 100-ra tehető. A tisztán szendvics rendszerek mellett megjelentek egészen új technológiák, ahol a vázszerkezetet, (akár fém vagy fa)habbetonnal vagy hasonló anyaggal, töltik ki, de van minősített szalma ház rendszer is. 2008-ban a MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek 21-en voltak, továbbá az állandó és újonnan belépő még ideiglenes tagokkal 34-en voltunk. Az éves forgalmunk így meghaladta 800 épületet. Ebből kb. 300 volt a fémvázas rendszer, ahol a leszabott vázakat, és alkatrészeit vásárolták a kivitelezők.

A készház, ami klasszikusan a nagypanelos rendszert jelentette, 300-350 db épült. A többi helyszíni szerelésű volt. Összességében ebben az időszakban egyébként nagyjából 2200 könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, amibe a mi termelésükön túl beletartoznak az ÉME-vel rendelkező de nem tag szervezetek, és a minősítetlen, jogosolutlanul kivitelezők háza is. A részesedéseket is egyél nehéz meghatározni, de 2008-ban az új családi házak közül, 12.3% volt könnyűszerkezetes. 2010-ben a MAKÉSZ tagok kevesebb mint 300 házat építettek, ez idén már nem csökken, talán még növekszik is, mivel egyre többen keresik az energia takarékos épületeket.

Sajnos a recesszió, az alacsony árak, több cégünket tönkre tette, így befejezték tevékenységüket, vagy csak a tagságukat szüntették meg, a költségek csökkentése érdekében. A nem tagszervezetekről még kevesebbet tudunk, azt viszont érzékelem, hogy ahol van építkezés, ott könnyűszerkezetes épület is épül. Azoknak is van megrendelése akik leegyszerűsítették a szolgáltatást, hogy minél olcsóbban tudjanak piacot szerezni,és ott is ahol a magasabb igényeket kell kielégíteni. Nagyobb elismerést nem sikerült elérnünk az évek folyamán. Egyik ok, hogy a hatóság nem foglalkozik a minőséggel, a jogszerűséggel, így a minősítetlen, és sokszor alkalmatlan rendszerek is építési engedélyt kapnak, egyediségre hivatkozva. A rosszul sikerült könnyűszerkezetes épületek híre gyorsan terjed, a jól sikerült, jól működőket pedig simán tudomásul vesszük. A másik ok amit figyelembe kell vennünk, a hagyományok. Ezt figyelembe véve, én azt valószínűsítem, hogy mint a szomszédoknál Ausztriában évek óta a 36-38% körüli a favázas készházak aránya, valahol Magyarországon is erre a szintre fog beállni.

Ezzel a technológiával minősített passzívház ismereteim szerint nincs Magyarországon. Érdekes, pedig a szendvics szerkezetet figyelembe véve, ez lenne a legalkalmasabb. Ez valószínű azért van így, mert a készháznak számtalan előnye van, különösen az energia felhasználás területén. Más technológiák pedig ezt az indokot találták meg, hogy miért kiváló az Ő rendszerük. Erre elég nagy marketinget építettek, ami alapján sokan azt hiszik, hogy a passzív ház, a betonmagvas polisztirol épület, pedig mint tudjuk ez egy magán minősítés, ill. egy értékhatár.

Tervezéskor az energia felhasználás kiszámításánál kiderül, hogy egy nagyon jó értéket sikerült elérni, de ahhoz, hogy a passzívház értéket is elérjük, még pl.:másfél millió Ft-t is többet kellene költeni, viszont csak havi egy-két ezer Ft plusz megtakarítást lehetne elérni. Ezért inkább a leg optimálisabb megoldást javasoljuk elérni, ha ez a passzívház érték, akkor örüljünk. Amennyiben néhány kw/h-val nagyobb lesz a fogyasztás mint a passzívháznál elfogadott, az még ne jelentse azt, hogy rossz az épület. Az első hazai “aktív”, azaz több energiát termelő épület, készház.

Hozzászólások (6): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    sby f. j.

    2011. július 7. csütörtök - 12:02

    #81018

    Sajnálom.
    A hozzászólásomban az adatok tekintetében ezek szerint min. 2 évet kihagytam…
    Nem örülök neki…

  • Avatar

    Huszti István

    2011. július 8. péntek - 08:26

    #81021

    Én azon a véleményen vagyok, mind könnyűszerkezetes, mind hagyományos házat lehet jól építeni, mindegyiknek más előnye hátránya van. Az idegenkedésnek az egyik oka, hogy sokan úgy próbálják a könnyűszerkezetet (legyen a továbbiakban KSZ) eladni, hogy a téglaházzal kapcsolatban hoznak fel állításokat. Ez értelmetlen és egy normális építtetőben gyanakvást kelt. Elnézést a kifejezésért, de hülyeség azt mondani, hogy egy KSZ-es ház jobban hőszigetel, mint egy hagyományos, mert milyen hagyományosra gondolnak ? Bármelyik tervező fejből mond olyan falszerkezetet, ami tudja a KSZ fal értékét. Szóval teljesen felesleges állóháborút generálni a KSZ és a hagyományos között, inkább arra kell törekedni, hogy precíz tervezéssel, előkészítéssel, vizsgálatokkal olyan adatokat lehessen az építtető elé tárni, ami meggyőző és hiteles, igazolható.
    A kétkedések egyik oka – és most nem a teljesen képzetlen kontárokra gondolok -, hogy szerintem a KSZ házak tervezése sokkal nagyobb odafigyelést és műszaki paraméter felhasználását igényli, mint egy hagyományos. Én azt tapasztalom, hogy kollégák egy része a tervezésnél nem fordít kellő figyelmet a munkára. Nemrég egy kolléganő dicsekedett számos KSZ tervével (minősített, MAKÉSZ) de nem tudta megmondani hogyan működik a ház merevítése és a födémet pontosan mire kell méretezni. Ezeknek a felületességeknek komoly épülethibák lehetnek a következményei (tudok nem egy ilyet, pedig nem a KSZ-zal van baj, hanem a tervezéssel, kivitelezéssel.
    Ezért vetettem fel, hogy érdemes lenne egy tervezési protokollt összeállítani, ami egységesítené a munkát és az építtető felé korrekt adatokat adna. Csak ötletszerűen néhány dolog, ami sokszor kimarad a tervből.
    – A merevítési hatásokból adódó terhek figyelembevétele.
    – Erőbevezetések helyi hatása.
    – Borda-kéreg együtt dolgozásának hatása a kéreg horpadásra.
    – Faszerkezetnél az egyensúlyi nedvesség változásának hatása, keresztmetszetben ébredő belső feszültségek figyelembevétele.
    – Eleve sokszor kimarad az alakváltozások számítása.
    – Rúdelemek összetett igénybevételeinek figyelmen kívül hagyása.
    – Méretezés nyári túlmelegedésre.
    – Hőhidak számítása.

    Aztán még van sok, jó lenne beszélni róluk.

  • Avatar

    Huszti István

    2011. július 12. kedd - 07:19

    #81035

    Azt hittem, hogy ez a téma sokakat érdekel, pl. készház tervezők tömege ír be, hogy a felsorolt tervezési feladatokat hogyan végzik el. 🙂 Biztos nyár van.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. július 12. kedd - 07:50

    #81036

    Huszti István:
    egyrészt nyár van, másrészt az általad felvetett problémák többsége speciálisan statikai jellegű, amit az építészek nagyobb hányada a statikusra bíz, köztük én is. Kevesen vannak, akik mind a két szakmát egyformán űzik.

  • Avatar

    kárpáti józsef

    2011. július 12. kedd - 08:23

    #81037

    A nyár is közre játszik, más részt ez az írás, nem egy vitaindító, vitatkozásra buzdító írás, mivel egy helyzetet és véleményt ismertet. Nem is ezzel a céllal írtam. Én úgy gondolom, hogy ősszel, amikor indulnak a vásárok, egy vitára okot adó szakmai írással, vagy egy egy tervkritikával, ahol az energia hatékonyságot is górcső alá vennénk, biztos, hogy sok hozzászólást generálnánk!

  • Avatar

    Sracc

    2013. január 14. hétfő - 15:28

    #85030

    Tetszenek a készházak! Viszont, bocsánat, de nem vagyok hajlandó borsos felárat fizetni azért, mert X készház energiatakarékosabb és ződebb, mint Y ház. Fizessenek a milliárdos hobbizöldek. Amúgymeg oldja meg az állam, hogy a ződség érdekében kompenzálja a gyártót. (ugyanez a helyzet a még mindig gyerekcipőben járó elektromos autó mizériával – ökobiznisz)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SAJÁT
Fa szerkezetű családi ház a nyugati határszélre

A fa szerkezetű ház tervei olyasvalakinek készült, aki maga is a faháziparban dolgozik. A ház egy új parcellázású területre kerülne, ahol minden ház más stílusú, így itt az egyszerűség volt a legfontosabb jelszó. A házban helyet kellett biztosítani egy kisebb ügyfélforgalmmal bíró kézműves válalkozásnak is, ezért az iroda a fszt-en és a tetőtérben, a garázs […]

Fa szerkezetű családi ház a nyugati határszélre
2018. július 27. péntek
SZAKMA
Készházak | Milyen állapotban van egy 40 éves Falco-betonyp szerkezet?

Gyakran hajlamosak vagyunk a szocializmus érájában épített épületszerkezetek minőségét megkérdőjelezni, pedig számos területen semmi szégyenkezni való sincs. Egy szakvélemény kapcsán egy közel 40 éves könnyűszerkezetes épületet kellett véleményeznem. Több cikket is írtam betonyp témában, vélhetően ennek volt köszönhető a megkeresés is. Több helyen is feltártuk a födém- és falpaneleket és meglepődtünk, hogy mindenütt milyen épen […]

Készházak | Milyen állapotban van egy 40 éves Falco-betonyp szerkezet?
2016. augusztus 9. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább