A legutóbbi Tervkritikában egy nagypaneles készházról beszélgettünk és magán a házon túlmenően óhatatlanul előjöttek a készházakkal kapcsolatos vélemények is. Ezek között jelent meg egyik régi olvasónknak, Kárpáti Józsefnek a MAKÉSZ elnökhelyettesének (korábbi elnökének) a hozzászólása is. Mivel az írásában az egész iparágra vonatkozóan adott meg adatokat, ezért úgy gondoltam, érdemes külön is kiemelni egy önálló cikkben, mert félő hogy egy tervkritika hozzászólásai között elsikkadna.

A minősített készház rendszerek jelenleg 60 felett vannak. A gyártókhoz kapcsolódhatnak kivitelezők, akik a gyártóktól vesznek kész elemeket, és vannak akik a más céggel minősített rendszert gyártják, hasonlóan módszerrel mint a franchise. Ilyen a KÖHE, ahol 17 cég csoportosult, egy ÉME köré. Így a jogosult kivitelezők száma több mint 100-ra tehető.

A tisztán szendvics rendszerek mellett megjelentek egészen új technológiák, ahol a vázszerkezetet, (akár fém vagy fa)habbetonnal vagy hasonló anyaggal, töltik ki, de van minősített szalma ház rendszer is. 2008-ban a MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek 21-en voltak, továbbá az állandó és újonnan belépő még ideiglenes tagokkal 34-en voltunk. Az éves forgalmunk így meghaladta 800 épületet. Ebből kb. 300 volt a fémvázas rendszer, ahol a leszabott vázakat, és alkatrészeit vásárolták a kivitelezők.

A készház, ami klasszikusan a nagypaneles rendszert jelentette, 300-350 db épült. A többi helyszíni szerelésű volt. Összességében ebben az időszakban egyébként nagyjából 2200 könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, amibe a mi termelésükön túl beletartoznak az ÉME-vel rendelkező de nem tag szervezetek, és a minősítetlen, jogosolatlanul kivitelezők háza is. A részesedéseket is egyél nehéz meghatározni, de 2008-ban az új családi házak közül, 12.3% volt könnyűszerkezetes. 2010-ben a MAKÉSZ tagok kevesebb mint 300 házat építettek, ez idén már nem csökken, talán még növekszik is, mivel egyre többen keresik az energia takarékos épületeket.

Sajnos a recesszió, az alacsony árak, több cégünket tönkre tette, így befejezték tevékenységüket, vagy csak a tagságukat szüntették meg, a költségek csökkentése érdekében. A nem tagszervezetekről még kevesebbet tudunk, azt viszont érzékelem, hogy ahol van építkezés, ott könnyűszerkezetes épület is épül. Azoknak is van megrendelése akik leegyszerűsítették a szolgáltatást, hogy minél olcsóbban tudjanak piacot szerezni,és ott is ahol a magasabb igényeket kell kielégíteni.

Nagyobb elismerést nem sikerült elérnünk az évek folyamán. Egyik ok, hogy a hatóság nem foglalkozik a minőséggel, a jogszerűséggel, így a minősítetlen, és sokszor alkalmatlan rendszerek is építési engedélyt kapnak, egyediségre hivatkozva. A rosszul sikerült könnyűszerkezetes épületek híre gyorsan terjed, a jól sikerült, jól működőket pedig simán tudomásul vesszük. A másik ok amit figyelembe kell vennünk, a hagyományok. Ezt figyelembe véve, én azt valószínűsítem, hogy mint a szomszédoknál Ausztriában évek óta a 36-38% körüli a favázas készházak aránya, valahol Magyarországon is erre a szintre fog beállni.

Ezzel a technológiával minősített passzívház ismereteim szerint nincs Magyarországon. Érdekes, pedig a szendvics szerkezetet figyelembe véve, ez lenne a legalkalmasabb. Ez valószínű azért van így, mert a készháznak számtalan előnye van, különösen az energia felhasználás területén. Más technológiák pedig ezt az indokot találták meg, hogy miért kiváló az Ő rendszerük. Erre elég nagy marketinget építettek, ami alapján sokan azt hiszik, hogy a passzív ház, a betonmagvas polisztirol épület, pedig mint tudjuk ez egy magán minősítés, ill. egy értékhatár.

Tervezéskor az energia felhasználás kiszámításánál kiderül, hogy egy nagyon jó értéket sikerült elérni, de ahhoz, hogy a passzívház értéket is elérjük, még pl.:másfél millió Ft-t is többet kellene költeni, viszont csak havi egy-két ezer Ft plusz megtakarítást lehetne elérni. Ezért inkább a legoptimálisabb megoldást javasoljuk elérni, ha ez a passzívház érték, akkor örüljünk. Amennyiben néhány kw/h-val nagyobb lesz a fogyasztás mint a passzívháznál elfogadott, az még ne jelentse azt, hogy rossz az épület. Az első hazai “aktív”, azaz több energiát termelő épület, készház.

Sajnos nincs objektív statisztika. A minősített rendszerek jelenleg 60 felett vannak. A gyártókhoz kapcsolódhatnak kivitelezők, akik a gyártóktól vesznek kész elemeket, és vannak akik a más céggel minősített rendszert gyártják, hasonlóan módszerrel mint a franchise. Ilyen a KÖHE, ahol 17 cég csoportosult, egy ÉME köré.Így a jogosult kivitelezők száma több mint 100-ra tehető. A tisztán szendvics rendszerek mellett megjelentek egészen új technológiák, ahol a vázszerkezetet, (akár fém vagy fa)habbetonnal vagy hasonló anyaggal, töltik ki, de van minősített szalma ház rendszer is. 2008-ban a MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek 21-en voltak, továbbá az állandó és újonnan belépő még ideiglenes tagokkal 34-en voltunk. Az éves forgalmunk így meghaladta 800 épületet. Ebből kb. 300 volt a fémvázas rendszer, ahol a leszabott vázakat, és alkatrészeit vásárolták a kivitelezők.

A készház, ami klasszikusan a nagypanelos rendszert jelentette, 300-350 db épült. A többi helyszíni szerelésű volt. Összességében ebben az időszakban egyébként nagyjából 2200 könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, amibe a mi termelésükön túl beletartoznak az ÉME-vel rendelkező de nem tag szervezetek, és a minősítetlen, jogosolutlanul kivitelezők háza is. A részesedéseket is egyél nehéz meghatározni, de 2008-ban az új családi házak közül, 12.3% volt könnyűszerkezetes. 2010-ben a MAKÉSZ tagok kevesebb mint 300 házat építettek, ez idén már nem csökken, talán még növekszik is, mivel egyre többen keresik az energia takarékos épületeket.

Sajnos a recesszió, az alacsony árak, több cégünket tönkre tette, így befejezték tevékenységüket, vagy csak a tagságukat szüntették meg, a költségek csökkentése érdekében. A nem tagszervezetekről még kevesebbet tudunk, azt viszont érzékelem, hogy ahol van építkezés, ott könnyűszerkezetes épület is épül. Azoknak is van megrendelése akik leegyszerűsítették a szolgáltatást, hogy minél olcsóbban tudjanak piacot szerezni,és ott is ahol a magasabb igényeket kell kielégíteni. Nagyobb elismerést nem sikerült elérnünk az évek folyamán. Egyik ok, hogy a hatóság nem foglalkozik a minőséggel, a jogszerűséggel, így a minősítetlen, és sokszor alkalmatlan rendszerek is építési engedélyt kapnak, egyediségre hivatkozva. A rosszul sikerült könnyűszerkezetes épületek híre gyorsan terjed, a jól sikerült, jól működőket pedig simán tudomásul vesszük. A másik ok amit figyelembe kell vennünk, a hagyományok. Ezt figyelembe véve, én azt valószínűsítem, hogy mint a szomszédoknál Ausztriában évek óta a 36-38% körüli a favázas készházak aránya, valahol Magyarországon is erre a szintre fog beállni.

Ezzel a technológiával minősített passzívház ismereteim szerint nincs Magyarországon. Érdekes, pedig a szendvics szerkezetet figyelembe véve, ez lenne a legalkalmasabb. Ez valószínű azért van így, mert a készháznak számtalan előnye van, különösen az energia felhasználás területén. Más technológiák pedig ezt az indokot találták meg, hogy miért kiváló az Ő rendszerük. Erre elég nagy marketinget építettek, ami alapján sokan azt hiszik, hogy a passzív ház, a betonmagvas polisztirol épület, pedig mint tudjuk ez egy magán minősítés, ill. egy értékhatár.

Tervezéskor az energia felhasználás kiszámításánál kiderül, hogy egy nagyon jó értéket sikerült elérni, de ahhoz, hogy a passzívház értéket is elérjük, még pl.:másfél millió Ft-t is többet kellene költeni, viszont csak havi egy-két ezer Ft plusz megtakarítást lehetne elérni. Ezért inkább a leg optimálisabb megoldást javasoljuk elérni, ha ez a passzívház érték, akkor örüljünk. Amennyiben néhány kw/h-val nagyobb lesz a fogyasztás mint a passzívháznál elfogadott, az még ne jelentse azt, hogy rossz az épület. Az első hazai “aktív”, azaz több energiát termelő épület, készház.

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

5 hozzászólás itt: “Készházak Magyarországon”