Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2011. augusztus 15. hétfő

Építészeti halandzsa. Újra és újra

Az építész szakma és a szakmán kívüli társadalom sajnos már nagyon régóta kettévált, nálunk egészen biztosan. Vannak épületek, amiket képes befogadni a szakma és / vagy a laikus társadalom és vannak, amiket vagy az egyik vagy a másik nem tud elfogadni. Olyan is van persze, amikor senki sem képes megérteni, egy adott épület miképpen jöhetett létre.

Lehet pl. méltatni Makovecz sevillai pavilonját, de felesleges méltatni azt, ami önmagáért beszél, ami egyértelmű. Nem kellett hosszan tartó fejtegetés, hogy mit jelképeztek a különféle tornyok vagy az átlátszó üvegpadló alatt látható gyökérzet, ellenben magyarázat nélkül senki sem értette volna, ha megépül a lepkeház, mert a röpködő lepkéken kívül, az épület szimplán ötlettelen és sivár volt, nem úgy az építész szakma, amely fel volt háborodva, hogy nem ez épült meg.

Egy biztos, ezt a befogadást nem igazán segíti elő, amikor úgy próbálnak valamit elmagyarázni, hogy az íróján kívül bárki is értene belőle akár egy mondatot is.  Szép, fennkölt, tele van jó hangzású idegen szavakkal, de ha csak egyetlen gondolatot vagy mondatot kellene visszamondanod az elolvasása után, bajban lennél. Ennek minősített esete, amikor az alkotók maguk kérnek fel valakit, írjon arról, hogy ŐK hogyan alkották meg az adott épületet.

“… Ennek a folyamatnak az alapja és egyben megnyilvánulása a munka folytathatósága, továbbdolgozhatósága, ami az építészet sajátos absztrakciójának a meglétén alapul és úgymond képezi a feladat és a forma tartalékát. Így lehetségesek és érthetők meg a hasonlóságok az ismétlés árnya nélkül. Amikor az absztrakció gyengül, oldódik, a forma erősödik, a lehető legpontosabb lesz, majd az érzetet konstruálja, mintegy megalkotja a tudás nélküli érzetet, akkor létrejön az ismeret érzete nélkül nem folytatható helyzet. A következő kép a különbözőség ellenére is ugyanaz lesz, tehát az is-is helyett a vagy-vagy állapota keletkezik, valaminek az eleje vagy a vége. Ennek belátása a változtatás mozgatója, a nem belátása a reprodukciók elindítása …

[…] A reprodukciós helyzet elkerülésének, megelőzésének különböző módozatai vannak. Az egyik az előkonstruált építészeti kép mint az előérzet megjelenítése. A létrehozási folyamatban az önmagát előállító mozzanat csökken, kimarad, a tudás szerinti kép válik jelentőssé. Ilyen értelemben a kép mindig csak emlékezik. Az emlékezés sokra irányulhat, de a kép létrejöttéhez csak egyre van szükség, pont arra, ami megfelel a szándékhoz kapcsolódó előérzethez, ami a lehető legegyértelműbb, mert csak így tud megjelenni. Így épül a díszlet, a tudás díszlete, és így válik az építészet is tényleges képpé, egy építészeten kívüli történet építészeti képévé, ahol az önmagára utaló utalás már csak emlék. … ”

Ez a fajta építészeti halandzsa kicsit olyan, mint a graffiti, csak a bennfentesek igen szűk köre értheti meg, de még az sem fontos, hogy értse, elég ha olyan írta, aki “közülünk való”.

Ma én értelek meg tégedet, holnap meg majd cserélünk.

Aki kíváncsi a teljes szövegre, itt olvashatja el.

És végül, hogy ne csak az én véleményem legyen itt olvasható, hadd idézzek ide egy hozzászólást a kamuflázs építészetről szóló Konnektorépítészet című cikkből:

Az Ön által írt és utána reakciójában “megmagyarázott” cikkrészlettel kapcsolatban azt csak egy valamit szeretnék megemlíteni építészként és a magyar nyelvet beszélő emberként (attól függetlenül, hogy most kibicként belebeszélek).
Az Ön saját bevallása szerint három hétig írta az idézett cikket, aminek tizenvalahány soros részét aztán kb tízszer olyan hosszan próbálja elmagyarázni, hogy mi, nagyvilágtól nyelvileg is szegregált egyszerű mérnökök is érthessük mi is az amit el szeretett volna nekünk mondani. Ez olyan mint amikor a zalaegerszegi PLÁZA hullámos tetejét a megyei lapban el akarták adni a hullámzó tenger megjelenítéseként, mert a kocka formájú épület valójában hajót akar jelenteni, és az oszlopok meg a hajó kéményei… Szerintem az építészet nem attól lesz nemzetközi és modern, mert érthetetlen, olvashatatlan és élvezhetetlen szófordulatokkal akarjuk eladni azt az “egyszerű” embereknek.
Tetszik nem tetszik, az építészet 95%-a arról szól, hogy az “egyszerű” hétköznapi használatra kell 50-70 évig jól funkcionáló épületeket létrehozni, hogy azok az embereket kiszolgálják. Viszont a maradék 5% sem attól lesz jó, mert valakik azt érthetetlen nyelven (bár magyarnak hangzik) elmagyarázzák nekünk.
Ugyanezen okból, mint MAGYAR ember is érthetetlennek találom, hogy valamit a magyar nyelv szabályos megerőszakolásával kell előadni. Maga is bevallotta, hogy nem tudja még, a bölcsek egyszerűen tömör módján leírni a gondolatait, de legalább próbáljuk meg magyar nyelven megfogalmazni a mondanivalónkat.
Végezetül, az Ön válaszának utolsó sorába leírt, számomra értelmezhetetlen “pro-aktív aktivizmus” pontosan az fajta, magyarnak hangzó, de valójában nem magyar nyelven írt építészeti halandzsaszöveg, amiért e sorokat írom.

A fentieket akár én is írhattam volna.


Kiegészítés:
időközben megjelent egy páratlanul szépséges műszaki leírás az alábbi mondatokkal:

Az új projekt funkcionális elrendezése, a belső terek szervezése a letisztult alaprajzi és metszeti elrendezésben, a konzekvensen végigvitt horizontális és vertikális zónás megoldásban tükröződik. A funkcionális-technológiai zónamátrix Energiadesign© perspektívából nézve energetikai zónarendszerré transzformálódik. A raktárzóna déli elhelyezése a természetes fénytechnika, az esetleges túlmelegedés és a kulcsfontosságú PV fotovoltaikus energiaellátása szempontjából is előnyös döntésnek bizonyult.

A kitöltő falazatok is fa könnyűszerkezetből készültek volna eredetileg, ha az építőipari árrendszer és az ökológiai körforgási szisztéma egymással relációban lenne.

A folyamatosan „vizsgáztatott” össz-, és részrendszerek legtisztább, legegyszerűbb funkcionális megoldásaikban bárminemű öncélúságtól mentesen pontosan azt tükrözik, amit az egyes komponensek és az összorganizmus legkülönbözőbb funkcióikban abszolválni képesek. A ház szerény, de elegáns esztétikumú megjelenése és teljesítményformája egy minimális építészeti és szerkezeti design mellett egy maximális energetikai design-t – vagyis pluszenergia-design-t nyújt a jövő fenntartható épített környezetének.

Ha a médiában létezhet un. “mikrofon engedély”, akkor az oktatásban is be kellene vezetni az un. “katedra engedélyt”, ami azért volna fontos, mert ha valaki pl. nem képes magyarul beszélni, attól ezt a jogot meg lehetne vonni.

Hozzászólások (10): megnézem / hozzászólok

  • Tüke

    2011. augusztus 15. hétfő - 07:11

    #81309

    Bocs’ mindenkitől! Senkit nem akarnék én “eltéríteni” a témától. Lehet,hogy véletlen egybeesés ?- de pl. ilyen témák olvasgatásával kezdődött a napom. A teljesség igénye nélkül… – elnézést,ha valamennyit nem sorolom fel, ill. még nem is olvasható a neten. (majd a későbbiekben, vagy a DN-ben)
    http://bama.hu/baranya/kozelet/mire-is-alkalmas-az-expo-center-megmondja-a-tervezo-394676
    ill.
    http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/oktoberben-nyit-a-caflisch-de-a-zsolnay-kalyha-nem-maradhat
    A témához : remélve nem “flame” !- Szerintem van a szakma, van a laikus társadalom…benne a laikus politikusokkal !

  • atuse

    2011. augusztus 15. hétfő - 09:23

    #81311

    Kár, hogy kevesen olvasnak(tak) Hemingway-t.

  • Tóth Ákos

    2011. augusztus 15. hétfő - 12:49

    #81312

    Hah!!!! Olyan ismerős volt az az írás, aztán jobban megnéztem….
    Meg vagyok hatva!
    Hogy az én kis kommentem kikerüljön és blogrészlet legyen…ki gondolta volna ezt anno;)

  • Simor Árpád

    2011. augusztus 15. hétfő - 13:39

    #81314

    Számomra tanulságos volt az a felháborodás, amit egy akkor 22 éves (város)építészhallgatóból váltott ki az a megjegyzésem, hogy egy épület nem az építész önkifejezési eszköze kéne legyen elsősorban, mert a városok tereit (külsőket és belsőket) az ottlakók naponta meg kell éljék, a terek elsősorban mégiscsak a városlakókéi.

    Tanulságos volt hivatali építészek elcsodálkozása, amikor meg találtam jegyezni, hogy az EKF során lebetonozott (OFF: amúgy krematóriumszürkévé tett) terek cikk-cakk ösvényeit a változatosság kedvéért meg kellene nézni nem csak a tervlapok merőlegeséből, de az élő ember 160 cm szemmagasságából is, mert innét a laza cikk-cakkok agresszív hegyesszögeknek látszanak és agresszálják a városlakót.

    Tanulságos volt hallani, ahogy dühödten beletolták az uránvárosiak arcába a lecsúszó téglányt formázó állítólagos műalkotást, hallani az atavisztikus indulatot, amikor rákérdezett valaki, hogy miért szembesítik a tömblakásukba beleszorult nyugdíjasokat azzal, hogy kicsúszik az életük, mint a 37 négyzetméter c. lakatosmunka mutatja nekik, mindenből. Halandzsa itt is volt, Maris néni lakása és így tovább, ami mindig sokkal kevesebből megúszható, mint a valódi alkotás és a tehetség (ami ráadásul nem is kapható a városszéli áruházban kilóra, míg a zártszelvény viszont igen).

    Az effajta halandzsa ugyanakkor nem mindig a tehetség fájó hiányának palástolására szolgál, “mindössze” időnként az adott épület totális félreértelmezését igyekszik elfödni (BZ-nak igaza van, hogy az EC díjat kapott volna külföldön: legkésőbb még talán 1955-ben), vagy azt a rém egyszerű tényt, hogy a megrendelőt, a városlakót palira veszik. Néha valódi érték mellé szolgálják föl desszertként, a cikk nagy érdeme, hogy erre is mutat példát (KI&KI). Végtére is csak az oktalan állat cselekszik csak úgy. Az ember magasabbrendű, tehát ideológiát kreál hozzá.

    A baj csak az, hogy ha beledöglik a város, akkor is.

  • sby f. j.

    2011. augusztus 19. péntek - 11:22

    #81351

    [-]

  • sityu

    2011. szeptember 22. csütörtök - 08:15

    #81728

    Szerintem ezekkel az építészeti halandzsákkal alapvetően és jellemzően 3 gond szokott lenni:
    1) képzavar (szerintem már az általános iskolai irodalom tananyag része), illetve, hogy a képzavart költőiségnek gondolják (egyesek);
    2) az amikor az eleve problémás mondanivalót még kevesebb tehetséggel csomagolják (a stílusos semmitmondás már-már művészet lenne), ill. az élőszóban előadott semmitmondás nem annyira fájdalmas, mint ugyanaz leírva.
    3) művész-allűrök: az egyébként lejárt szavatosságú posztmodern irodalmi hablaty továbbélése.

  • sityu

    2011. szeptember 22. csütörtök - 09:45

    #81730

    Koós Miklós: az irodalmi posztmodern egy kicsit más volt, mint az építészeti

  • Az építész szakma helyzete belülről…

    2011. szeptember 27. kedd - 08:36

    #81819

    […] eszmeiségét és eszközrendszerét (ehhez elég elolvasni pár építészeti halandzsát itt és itt). Ez az az ellentmondás, ami feloldásra vár és ezt nem azzal oldjuk fel, hogy […]

  • tanúsító

    2012. január 31. kedd - 21:00

    #83290

    Minden szakmának megvan a maga “tolvajnyelve”, szakzsargon, amit a bévül lévők nem csak arra használnak, hogy kizárják az idegeneket, hanem arra is, hogy szédítsék őket. Nem tagadom, néha magam is elkövetek olyanokat, hogy viszket annak, aki olvassa… de most nem rólam van szó! Úgy szeretném érteni az építészeket, mindent végigbogarászom, ami ebben előre vihet: az alábbi gyöngyszemet mindenkinek szeretettel ajánlom: http://www.outlook.messefrankfurt.com lapon az aktuális magazin “Spots” rovat első cikke!
    A Magazin a frankfurti vásárközpont időszaki kiadványa, most az idei Light + Building rendezvényt előkészítendően jelent meg. (Sajnálom, hogy magát a cikket nem sikerült bemásolnom, az én technikai hiányosságom!)
    Élvezni fogjátok!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
“Kevesebb esztétikát, több etikát”, avagy tasli a magukról megfeledkezett építészeknek

December 14-én jelent meg egy nagyon fontos cikk az ÉF-en Körmendy Imrétől, a MUT elnökétől „Kevesebb esztétikát, több etikát” címmel. Hatalmasok vagyunk és gazdagok? Vagy csupán a kivagyiság és a közpénzekkel való nagyvonalúság (netán felelőtlenség?) dolgozik bennünk, köztünk? Az erőfitogtatás éppen a személyiségzavar, az önértékelés problémájának következménye. Körmendy Imre írása az etikus építészeti magatartásról.  Massimiliano Fuskas nem véletlenül választotta […]

“Kevesebb esztétikát, több etikát”, avagy tasli a magukról megfeledkezett építészeknek
2017. december 22. péntek
SZAKMA
Szerecsenmosdatás Árkádiában

A szerecsenmosdatás a ténytagadás egyik sajátos vállfaja. Olyan cselekvés (vagy cselekvéssorozat), amely során a cselekvő (vagy cselekvők) egy vagy több múltbeli, mindenféle szempontból (különösen kiemelve az általános erkölcsi nézőpontokat) védhetetlen, gyalázatos és/vagy felháborító nézetet, történést vagy cselekményt próbál kedvező  (vagy kedvezőbb) színben feltüntetni. Eszközei a források semmibevevése, az össze-visszahazudozás, a féligazságok használata, az érzelmekre hatni […]

Szerecsenmosdatás Árkádiában
2011. december 9. péntek

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább