Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2011. szeptember 22. csütörtök

Az építész szakma helyzete belülről…

Az építész szakma helyzetéről szóló sorozat 2. részében azt járnánk körbe, hogy az építész mérnök vagy művész, a köznek vagy csak magunknak tervezünk-e? Így a most következő cikk mottója az lehetne, hogy:

Az építészet elsősorban szolgálat és nem önmegvalósítás, ebből következően az építészet NEM MŰVÉSZET, az építész pedig nem művész.

A művészethez ugyanis nem társítunk olyan kifejezéseket, mint praktikusság, funkcionalizmus, társadalmi hasznosság, energiatudatosság, fenntarthatóság, gazdaságosság. Természetesen nem vitatom, hogy vannak művészinek minősülő építészeti alkotások, de lássuk be, inkább a következő az igaz:

A tervező építészen tehát elsősorban a szakszerű és etikus működést, és a jó ízlést lehet számon kérni. A művészi megjelenés már ama boldog ráadás, melynek megközelítését még a formákkal mesteri fokon bánni tudó építész sem helyes, ha bármi áron el akarja érni. A művészi előbb utóbb önmagától is felcsillan, sőt aztán már irányfényként ragyog fel a jól és szakszerűen végzett munka során” (Prof. Dr. Kotsis Iván)

Az alábbi önvallomást egy, a MOME-n végzett leendő ÉPÍTŐMŰVÉSZ maga írta az éf-en még a nyáron

Nagyon köszönöm, hogy írtak, éppen azért küldtem be ide a diplomatervezésemet, hogy halljak „külsős” véleményt is. Két felvetésre reagálnék, az egyik az épszerk, a másik a designer-téma. Nyilván tudják, hogy mi egyetemünkön kevés hangsúlyt fektetnek a műszaki tárgyak oktatására. Hallgatói önkormányzatosként próbáltam tenni azért, hogy több és alaposabb épszerk-oktatás kerüljön az órarendbe, sajnos egyelőre kevés sikerrel. Tisztában vagyok azzal is, hogy jobb lehetne a munka, ha a csomópontokról is készült volna egy tervlap. Foglalkoztam ugyan a tervezés során épületszerkezeti kérdésekkel, de sok méter pausz telerajzolása után be kellett lássam, hogy tényleg nem értek hozzá, és a dilettáns csomópont rosszabb, mintha nincs – így aztán ezeket a rajzokat nem dolgoztam fel a végleges lapokhoz.

Mindenesetre érzem ennek hiányát, úgyhogy már meg is egyeztem egy céggel, hogy elmegyek hozzájuk „rabszolgának”, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mérnökök között összeszedjem a hiányzó tudást – ez persze nem lesz könnyű, de állok elébe.

Ez a végzett hallgató diplomát kap, amivel TERVEZÉSI JOGOSULTSÁGOT is fog szerezni pár év gyakorlat után. El tudják képzelni mi lesz, ha pl. a művészi önkifejezésre esetleg kisebb lesz a társadalmi igény és a megszerzett tervezési jogosultsággal valódi építőanyagokból álló igazi házat kell majd terveznie és akinek az épületszerkezetekkel való megismerkedés “rabszolgamunka”? Mit fog tervezés címén elkövetni? Még belegondolni is félelmetes.

Egy idézet máshonnan:

Észrevételem nem kifejezetten az „oldalra” vonatkozik, hanem a szakma egészére, méghozzá nemzetközi értelemben. A megjelenített (példaként bemutatott) tartalomból ugyanis a válság sugárzik; a kultúra és az erkölcs válsága. A bemutatott házakban én nem szeretnék élni, sőt látni sem szeretnék ilyeneket. Az elit építészetet embertelennek, visszataszítónak, környezetszennyezőnek tartom (átvitt értelemben is), valójában teljes mértékben nélkülözi az építészeti minőséget. A szakmáról állandóan a „császár új ruhája” jut az eszembe. Szívesen olvasnék olyanok tollából, akik ki merik mondani, hogy a császár meztelen, akik vállalják a felelősséggel gondolkodás, az árral szemben úszás hálátlan feladatát.

Azt gondolom ide tartozik az is, amit a Kortárs építészet … a múlt sírdombján cikk kommentjében egészítettem ki magát a cikket

… Az építészet, amíg csak papíron létezik, az építész(et) magánügye, amint megépült közüggyé válik, amit vagy elfogad a társadalom vagy nem. Ezt nyilván lehet befolyásolni, de hosszú távon képtelenség. Elég pl. a Gulyás féle OTP ház teljes elutasítását nézni ahhoz, hogy megértsük, a házak nem az építésztársadalom számára készülnek. Mekkora nagy szám volt anno a Tervhivatal épülete, amikor megépült, de mégsem érte meg a 30 évet sem, mert könyörtelenül elbontották (mellesleg ami helyette épült az se sokkal jobb, sikerült annyira jellegtelenre átalakítani, hogy az arra járó szinte észre sem veszi).
A ma progresszívnek tekintett, alapvetően minimalista építészeti stílus vélhetően nem fogja megérni az 50 évet sem, és a napjainkban épült épületek jelentős részét bizonyosan el fogják bontani, amiért elbontották a 60-70-es évek hasonlóan jellegtelen minimalista épületeit. Bizonyára sokan megsértődnének, ha a 70-es évek épületeivel mérnénk össze a tervezett házaikat, pedig sok esetben pont ugyanaz a stílus. Ugyanez a sors várt minden korábbi stílusra, ami nem tartalmazott igazi értéket. Az elmúlt 20 évben hány ilyen divatirányzat söpört végig az építészeten? Ma a legtöbbjéről építész berkekben csak leszólva tudnak nyilatkozni, pedig tegnapelőtt még elfogadott volt. Hány un. vonalkódos vagy több emeletes pillérekkel szegélyezett házat terveztek az országban? Mi ez ha nem pillanatnyi múló divat?

A magyar építésztársadalom jó része – sajnos ezt kell mondani – nagy ívben tesz a társadalom értékítéletére a velük való párbeszédre, mondván, hozzánemértőkkel erről nem nyit vitát, sőt semmiféle párbeszédet nem kezdeményez, de elvárja, hogy rajongjanak érte. A “vizuálisan kulturálatlan” tömegek nem érthetik meg a magas építészet eszmeiségét és eszközrendszerét (ehhez elég elolvasni pár építészeti halandzsát itt és itt). Ez az az ellentmondás, ami feloldásra vár és ezt nem azzal oldjuk fel, hogy értelmezhetetlen, filozófia utalásokkal és idegen szavakkal telezsúfolt szövegekkel próbáljuk elhitetni másokkal, hogy mi a szép és a jó.

Az építésztársadalom és a “műveletlen” köznép közötti szakadékra jó példa volt a Makovecz-féle sevillai pavilon és ifj. Janáky röhejes, jellegtelen és ötlettelen “lepkeház” fogadtatása (itt és most tekintsünk el attól “az apróságtól”, hogy miképpen is került képbe M. I.). Persze ez utóbbi, a lepkeház volt a progresszív, a haladó, az igazi. Mármint az építésztársadalom magát krémnek tartó részéről. Mindenki más komplett hülyeségnek tartotta. Kész szerencse, hogy nem az épült meg, az egész világ rajtunk röhögött volna. Makovecz pavilonja viszont abszolút világsiker lett. Ezzel mintegy némiképpen ellent is mondtam, hiszen M.I. házainak jelentős hányada művészeti alkotás, mégis azt látni, hogy a laikus közvélemény sokkal többre tartja a munkásságát, mint a különféle izmusokba és divatirányzatokba végzetesen belegabalyodott építész szakma. Egy hozzá fogható kaliberű építésznek minimum egy tanszéke van nálunk szerencsésebb országokban.

Létezik markáns, felismerhetően magyar kortárs építészet?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (22): megnézem / hozzászólok

  • Nagy Orsolya

    2011. szeptember 22. csütörtök - 01:53

    #81726

    annyit fűznék hozzá, hogy http://dobozolo.blog.hu/2009/10/14/epitesz_simogato
    szóval abszolút egyetértek.

  • lali

    2011. szeptember 22. csütörtök - 07:29

    #81727

    “nem szép, de működik” vs. “grandiózus, de nem használható”

    szubjektív itéletek vs. objektív tények

  • Zoo Lee

    2011. szeptember 22. csütörtök - 10:29

    #81731

    Ha a párbeszédet szorgalmazzuk, hozzászólok:
    A cikk elejével teljesen egyetértek. Az építészek csak másodsorban művészek.
    A fiatal művész urat én nem cikizném, nagyon jó, hogy egyetem után meg akarja tanulni a szakmát. (Persze szerintem mindannyian az egyetem után kb. 10-15 év alatt tanuljuk meg)
    A cikk végén M.I szélsőségesen művészkedő építészetének felmagasztalása szerintem kompletten ellentmond a cikk elejének.
    Makovecz mer nagyot gondolni, nagyszabásúak a házai. A sok csicsa (tornyocskák, angyalka szárnyak) miatt populárisak is. Amolyan Hundertwasser.
    Szuper házak, de isten ments, hogy 10-nél több legyen egy országban, egy kisváros pedig biztos nem bír el kettőt. Hogy ennek kellene lennie maga a Kortárs Magyar Építészetnek?

  • atuse

    2011. szeptember 22. csütörtök - 12:01

    #81733

    Azt hiszem, hogy a probléma gyökere a második világháború utáni újjáépítésig nyúlik vissza. Mivel nagy számú épület sérült meg vagy pusztult el, így az építések volumene megnőtt. Megjelent az építésben az ipari termelés és az épületek tömegcikké váltak, elvesztették egyedi jellegüket.

    Ennek aztán az lett a következménye, hogy a használat tipizálódott, illetve az épületek szerkezetei önállósodtak a megjelenésétől: dísszé lett a művészet benne. Pár évtized elteltével a társadalom is használati cikként tekint az épített környezetre, miközben devalválódott az épületek élettartalma, illetve csereszabatos termékké váltak.

    Be kell ismerni, hogy eltűnt egy épület szerves egysége és szoros kapcsolata a környezetével; ehelyett formatervezett, egyszer-használatos árukként sorakoznak a polcon. Ezt erősíti a jelenlegi településtervezés is.

    Magában a forma, tartalom és szerkezet megközelítés is ezt a szemléletet tükrözi. Nem pedig az alkotás egységét, amely tartalmazza az erőt, a tartósságot és szépséget (nyomokban mogyorót) ezek mellett “kézre áll” a mindennapokban.

    Hogy van-e manapság magyar építészet? Olyan értelemben biztosan, hogy sehol másutt nincs ilyen szerteágazó és ellentmondásos szabályozása egy épület megvalósulásának, amihez szükséges egy “vidám sapkás” bohóc, aki képes összeterelni a szakterületek és hivatalok kirakósait, miközben valami napfényt igyekszik belopni a fogyasztói társadalomba.

  • sby f. j.

    2011. szeptember 22. csütörtök - 12:07

    #81734

  • stuksza

    2011. szeptember 22. csütörtök - 16:50

    #81738

    A minőségi építészethez minőségi építészmérnöki és szakember képzés is kellene. Szakmunkásképzésben is dolgozom, így van rálátásom, hogy a hozzá nem értő politikusok/hatalmon lévő kormányok évről évre milyen új koncepciók kitalálásával építik le a hazánkban valamikor európai szinten első helyen álló szakképzést. Csak egy példát mondanék: régen volt épületburkoló 3éves képzés, és volt melegburkoló 3éves képzés. Most van burkoló (hideg+meleg együtt) 2, és 3 éves képzésben is. (Nappali képzésekről beszélek.)
    A szóbelin csak vállalkozási és munkavédelmi ismeretekből kell számotadni tudásukból. Senkit nem érdekel, a szakmai ismeret, anyagismeret tudása a tanulónak, pedig abból fog megélni nem pedig a számlaadásból, az adózási és munkavédelmi ismereteiből. Festő tanulóknak a kérdéssorába a következő szerepelt: Mondja el milyen szabályokat kell betartania 2m mély árok földkiemelési munkálatai során? Nonszensz! És ezt a minisztériumokban dolgozó emberek állítják össze és lektorálják sok kemény forintért! Az egyetemen tanuló diákokat az egyetem átküldi a szakmunkás képzőbe, hogy itt magyarázzuk el nekik, hogy mi is az a beton, vasbeton és műkő! Miért? Ezt ott nem tudják elmondani, bemutatni és a való életben terepen megmutatni? Vagy csak így könnyebb!
    Tudnám még folytatni, de csak felhúzom magam ezeken a dolgokon.
    Minden évben más oktatási rendszert kell elindítani. A

  • Rezsnyák Péter építész

    2011. szeptember 23. péntek - 12:12

    #81753

    Végzett kőművestanuló ne ismerte fel a bitumeneslemezt!!!! Az ilyennek mit lehet tanítani?? Ez már épp tíz éve történt. Azóta pedig nem lett jobb a helyzet!Nyári gyakorlatra szertetett volna jönni egy 4.évet befejezett műegyetemi építőmérnök hallgató. Azt mondtam, előtte azért jó lenne kicsit beszélgetni, és kértem, hozzon rajzokat, vagy bármit, ami alapján kicsit megismerhetem. Hozott egy épszerk féléves tervet, csomóponti rajzokkal.(Nem is mondom, hogy azt mi szakközép harmadévben már letudtuk, anno.)Azt kértem, magyarázza el, mit látunk a rajzon,és hogyan is helyezik el az ablak fölött a burkolatot tartó saválló kiváltót.Hebe, haba, majd azt mondta: Ezt Ön úgyis jobban tudja!! De lerajzolta, és 4-est kapott rá! Arra, amiről nem tudta , hogyan is készül! Negyedéves építőmérnök hallgató! Majd hozzá megy az építész, hogy hogyan is kellene “szerkezetet tenni” a házba.Tulajdonképpen mi a fenének is készítünk “rajzokat”? Végül persze jött gyakorlatra, szorgalmas srác volt, igyekezett, és én is mutattam, amit lehetett. De kérem, ez egy elsős kőművessegéd szintje volt, amivel az építkezésre kijött!

  • Otthonteremtő

    2011. szeptember 23. péntek - 13:07

    #81754

    Az építész még a könyvelés szempontjából is mérnöki szolgáltatást végez. MÉRNÖK, SZOLGÁLTATÁS ez a két kulcsszó. Nem hiszem, hogy itt, ezen a fórumon kellene magyarázni, hogy ez mit jelent. Aki pedig ezt nem akarja látni, gondolom már régen nincs itt jelen.
    Hozzá kell tennem, hogy hozzászólásaimat gyógypedagógus végzettséggel teszem, de sokszor én szégyellem magam azokat a szakmai bakikat látva, hallva, amit megengednek maguknak papírral rendelkező építészek.
    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 25 éve folyamatos képzésben részesít a férjem(Rezsnyák Péter), de ha valakit érdekel a szakmája, akkor mindig van olyan, akitől kérdezzen.

  • Kocsis Krisztián

    2011. szeptember 23. péntek - 16:57

    #81757

    Rezsnyák Péter építész:

    teljes mértékben eggyet értek az előttem szólókkal ,csak a problémát a másik oldalról mint építőipari anyagokat eladó üzletkötő látom.
    Pl: Múlt évben kérdeztem meg tőlem egy kb.60-70 éves tervezőmérnök ,hogy mi az a strukturális üvegeszés!

    Ja kérem az egy 30 éves technológi.
    Vagy, pl magyarországon nics olyan hogy üveges szakember képzés. Se szakközép, se OKJ se semmi.. Ellenben üveges “mester”ember százszámra..

    Egyetlen egy tankönyv létezik.
    Meg kb. 2-3 tervezőmérnök aki úgy mer hozzányúlni az üveghez ahogy azt kellene.

    Másrészt meg,amit mindig is hangoztattam: ha egy építész/építőmérnök vagy kivitelező nem ért valamit, nem boldogul, vagy csak kíváncsi ,akkor fel kell hívni az alapanyagyártó cégét és az majd kijön és ingyenesen segít meg szaktanácsad. 🙂

  • epiteszikon

    2011. szeptember 23. péntek - 21:25

    #81759

    Ez most vicc volna, nehogy félreértse valaki. De van igazság tartalma. Nos. Egy a szerencse ebben. Ahogy egyre kevesebb a szakember, és a tervező /művezető mérnökember úgy ezzel egy időben egyre – khhmmm -lebutultabbak / igénytelenebbek az Építtetők. Azaz a rendszerelem részei igazodnak egymáshoz. Egymás képére teremté egymást. vala. Tehát semmi gond sincsen, haha. Ez vicc, de elgondolkodtató kérem szépen.
    Én aktívan Műszaki Vezetek. Egyet mondhatok. Életveszélyes a terepmunka. De ha csak tervezés………….megöl a bürökrácia. Ebben nem lesz változás.
    Mindezek a családiházas vonalra értendők a legjobban. Persze vannak kivételek. A képzés valóban rossz. De az alapanyagi is egyre rosszabb (Tanítók mondják szinte minden fronton), tehát rossz az alapanyag. Ennyi.
    De a képzésbe a Kivitelezést beletenném kötelezően. Anélkül szimpla dizájnerek jönnek és mennek a mélybe, óriásit csalódván a C20-as beton és a betonacél kapcsolatának nemértéséből egy kínos éles szituécióban.

  • Az építész szakma helyzete elölnézetből

    2011. szeptember 28. szerda - 00:01

    #81844

    […] oktatás ma! című írást, nagyon tanulságos és életszerű volt. Ugye emlékeznek még egy idén diplomázó önvallomására: Nagyon köszönöm, hogy írtak, éppen azért küldtem be ide a diplomatervezésemet, hogy […]

  • Szilvia

    2011. november 17. csütörtök - 11:14

    #82523

    Jelenleg építészetelméleti esszémhez keresek anyagot (az építész társadalomban betöltött szerepe napjainkban), és nagyon örültem hogy rátaláltam erre az oldalra. De ezt most félretéve, sok mindennel egyet értek amik itt elhangoztak, sőt…de a MOME hallgatói levele után kijelentett “Mit fog tervezés címen elkövetni? Még belegondolni is félelmetes.” megjegyzéssel nem.
    Én is építőművészetet tanulok, nem a MOME-n, hanem egy másik egyetemen, és nálunk pl. az épületszerkezettan 5 féléven át a mérnökökkel és osztatlanos építészekkel együtt van. Ugyanazt rajzoljuk, tanuljuk, és ugyanazokon a vizsgákon megyünk át, így én személy szerint nem hiszem hogy el kéne könyvelni azt, hogy az építőművész végzettséggel rendelkezőket ilyen téren nem tanítják! Sajnos ezért képtelenség építőművészként elhelyezkedni Magyarországon, hiszen rögzült az a tudat, miszerint ez csak egy “semmit nem érő” szak.
    Tény, hogy építészként sem lehet manapság elhelyezkedni, és szerintem az is, hogy minden építész szakon végzett hallgató az életben tanulja meg igazán ezeket a dolgokat, csak nem értem hogy más országokban miért nincs ez a beskatulyázás.

    Köszönöm hogy elmondhattam a véleményem.

  • atuse

    2011. november 17. csütörtök - 13:44

    #82526

    Sajnos én tudatlanságban vagyok az építészet-elmélet fogalmával. Mi az?
    (kicsit olyan “bifidus efensis”-nek érzem)
    Én eddig az építészetet egy használat orientált gyakorlati tevékenységnek képzelem, aminek a művelőjében ajánlott a művészeti érzék. De hol van az elmélet?
    Kicsit keveredik ebben a fogalomban az építészet és a művészettörténet tudománya: a gyakorlók és elemzők szerepe.

    Ha már szélesíteni kellene az oktatási palettáját, akkor én a következőket csapnám hozzá: épületenergetika, technika történet, ügyintézés + adózás és relaxációs gyakorlatok.

  • Szilvia

    2011. november 17. csütörtök - 17:45

    #82528

    Köszönöm a véleményt, és őszintén szólva nem tudok vele nem egyetérteni…

    Hallgatóként úgy érzem, hogy az egyetemi képzési rendszer hibás. De ezt nem csak az építőművész képzésre értem, hanem az építészre is. Épszerk ide vagy oda, nem hiszem hogy hasznosítani fogom az előregyártott vasbeton vázakról tanultakat (pl.univáz, bwm, ims) hiszen ezeket már nem alkalmazzák. Persze mint építőiparban dolgozni akaró személy, “illik” tudni.

    De ha már arról van szó, hogy mit illik tudni, akkor azt vitatnám, hogy például csak a mesterképzésben kéne tanulni építészettörténetet, és csak az építőművészeknek. Ismerek olyan mérnököt, akitől ha kérdeznek valamit, mi ez az épület, milyen stílus?… csak pislog, mert nem tudja. És ez általános műveltség, amit egy építésznek “illene” tudnia.

    Sajnos az építőművészet gyerekcipőben jár Magyarországon, és ilyen építőipari helyzet mellett kérdéses is hogy kell-e. Ezt elfogadom, és elszomorít, hogy ha végzek az egyetemen, ugyanarra az állásra hamarabb vesznek fel majd egy építészt, mint engem, függetlenül attól mit tudok én és mit tud ő.

    Nem vitatkozni szeretnék, csak reagálni akartam az egyértelmű elutasításra.
    Mindamellett, egyetértek azzal hogy az építőművész “nevet” ki kell érdemelni.

  • atuse

    2011. november 17. csütörtök - 18:07

    #82532

    Nyáron esett meg velem, hogy egy univáz B épület felújításával kellett foglalkoznom. Én is elszórtam ezeket a könyveket a főiskola után, mivel avítt tudás van benne… Hát most szidtam magam, mivel az interneten és a statikus kollégáknál is kevés katalógus volt. A tanulság az, hogy amíg két-háromszáz éves épületek is vannak, addig ismerni kell azok építési technológiáját!

  • Szilvia

    2011. november 17. csütörtök - 18:26

    #82534

    Egyetértek, ismerni kell ezeket a dolgokat, de ezért is írtam hogy a mi képzésünkön az épszerk együtt van a mérnökökével. Nemrég konszignációs tervet és részletrajzokat kellett leadni, nemsokára pedig egy építkezésen kell megfigyelni a függönyfal kialakítást, ezt elemezni és előadásban prezentálni. Bár sajnos elég nehéz építkezést találni, és ott sem mindig fogadnak minket szívesen, pedig csak tanulni szeretnénk, látni az elméletet gyakorlatban. Nem tartom magamat épszerk zseninek, így igényelném hogy lássam is a tanultakat.

    És sikerült nyári gyakorlatomat egy tervező irodában töltenem, úgyhogy láttam hogy a legtöbb munka átalakítás, és közel sem olyan mint az egyetemi tervezés óra… és azzal is tisztában vagyok hogy rengeteget kell még tanuljak, és szeretnék erasmussal külföldi tapasztalatokat szerezni, sőt… minél több lehetőséget megragadok, hiszen most úgy érzem feleslegesen végzek hamarabb mondjuk 1 évvel az egyetemen, ha úgysem lesz munkám.

    Én csak szerettem volna kicsit vitatni az építőművészek negatív elkönyvelését, de azt hiszem ehhez előbb még bizonyítanunk kell. 🙂
    Köszönöm, élveztem az eszmecserét 🙂

  • Rezsnyák Péter építész

    2011. november 18. péntek - 08:08

    #82537

    Szilvia: “most úgy érzem feleslegesen végzek hamarabb mondjuk 1 évvel az egyetemen, ha úgysem lesz munkám.”-most valóban elkeserítő lehet építészhallgatónak lenni. Azonban gondoljon arra, hogy kénytelen-kelletlen, de felújítások azért vannak/lesznek. Legyen rajta, hogy egy építész rajztáblája mellé odaférhessen, és legalább kávét főzhessen az irodában. Egy kivitelezőnek ha csak annyit segít, hogy megfogja a mérőszalag végét, már segítség, és cserébe tapasztalatot fog kapni. Ezek után Ön válogathat az állásajánlatok között. Mire végez, legyen öt öreg, tapasztalt építészkollégája. De őket nem az állásinterjún fogja megismerni!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

HÁZ-TERV
„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a MÉSZ szervezésében

„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében. Merüljön el velünk Budapest építészeti különlegességeiben egy kellemes nyáresti séta során. Sétáinkon betekintést nyerhetnek a Palotanegyed épületeinek és egykori lakóinak történeteibe, a Városligeti fasor kialakulásába, a legimpozánsabb századfordulós villák lakóinak mindennapjaiba, illetve a Pasaréti fák alatt meghúzódó különleges villanegyed építészeti megoldásaiba. Különleges élményként városnéző sétahajó kirándulást szervezünk a Dunán, […]

„Jössz-MÉSZ” Nyári városnéző séták a MÉSZ szervezésében
2017. július 25. kedd
HÁZ-TERV
Mit kell védeni, egy trafóházat vagy a belvárost?

Olvasom, hogy a Vámház körúti vásárcsarnok mögötti Csarnok téren álló hatalmas téglafelületű trafóház elé szállodát terveznek. A történetben most nem is a tervezendő szálloda a fontos, hanem az, hogy páran elkezdtek aggódni ezért a téglafelületű épületért. Oda a látvány, oda a kortárs építészet e jeles darabja, ha a szálloda azt eltakarja. Kétszer is el kellett […]

Mit kell védeni, egy trafóházat vagy a belvárost?
2015. december 1. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább