Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2011. november 9. szerda

Mi is az az aktívház?

fotó: Velux Model Home 2020

Többen is kérdezték már – mert nem igazán világos számukra -, hogy mi a különbség a passzívház és az aktívház között?

A passzívház definiciója

“A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.” forrás: Wikipédia

Ugyanez számokban:

  • az éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m2év
  • vagy az épület csúcshőigénye nem lehet több, mint 10 W/m2
  • primer energiaigény (fűtés + melegvíz, világítás, egyéb elektromos használat…) pedig 120 kWh/m2év évente.
  • a légtömörség követelményértéke: 0,6 l/h
  • a nyári túlmelegedés gyakorisága «10%

A passzív szó azt jelenti, hogy jellemzően passzív, vagyis a különféleképpen kinyert energiákat használja fel fűtésre, ilyen lehet pl. a világítás, a bent tartózkodó emberek hőtermelése és persze a napsugárzás. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés.

A passzívház lényegi követelménye a légtömörség, aminek a követelményértéke max=0,6 1/h érték. Egy épület szükséges téli szellőztetése (a téli külső hideg levegő felfűtése) komoly energiaigénnyel bír. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt.  A magas hatékonyság 75-93% -os energiakinyerést jelent.

Ezek után az gondolhatnánk, hogy az aktívház abban különbözik a passzívháztól, hogy a fentieken túl még energiát is termel. A ráutaló fogalmazás vélhetően szándékos, hiszen az előny így egyértelmű lenne, az aktívház még többet is tud a passzívháznál. Ez azonban nem így van. Attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amit elhasznál. Ez nem ellentmondás? Nem.

“… Azt az épületet, amelyik csak 15kWh/m2/év vagy kevesebbet fogyaszt, passzív házként emlegetik, míg ha tovább megyünk, az aktív ház éves energiamérlege pozitív….” forrás

Ha ugyanazt a házat olyan módon alakítjuk ki (hőszigetelés, jó minőségű ablakok,…stb), hogy a fennmaradó hőszükségletet csak külső hőmennyiség bevitellel tudjuk megoldani, akkor könnyen belátható, hogy e külső hőmennyiség mértéke egyáltalán nem közömbös. Amíg a passzívház törekszik e rásegítő fűtés minimalizálására, addig az aktív ház megelégszik azzal, hogy nagyobb energiatermelő kapacitást épít be és ezzel a nagyobb kapacitással kompenzálja a nagyobb hőszükségletet. Mindez azt eredményezi, hogy az aktívházakban igen komoly és ebből következően igen drága energiatermelő berendezéseket, pl. napelemeket építenek be, amik megtérülését pillanatnyilag semmilyen gazdaságossági számításnak sem sikerült még igazolni.

Amíg a passzívház esetében a radikálisan lecsökkentett hőszükséglet miatt viszonylag kevés AKTÍV fűtésre van szükség, addig az aktívházaknál nem az a fő szempont, hogy minél kisebb legyen a hőszükséglet, hanem hogy a maradékot megújuló energiával állítsuk elő és ha pl. kellően sok napelemet tettünk fel a tetőre, akkor lehetünk aktívak, hiszen a villanyóránk visszafelé fog forogni. A passzívházakhoz képest magasabb fűtési energiaigényt is megújuló energiával kell pótolni, ami nyilvánvalóan további beruházást eredményez.

Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az aktívházakban arra is be kell állítani energiatermelő kapacitást, amit egyébként un. passzív szemlélettel (technológiával) meg is lehetne takarítani. Azonban olyasmit fűteni, amit nem volna feltétlenül fontos, azt pazarlásnak hívják.

Sariri-Baffia Enikő kiegészítése. Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy míg a passzívházban passzív elemek (hőszigetelés, energianyerő üvegek) évtizedeken keresztül spórolnak, egy aktív házban levő sok drága aktív elemet legkésőbb 15-20 év múlva cserélni kell, sőt az egyenirányítót 4-5 évenként. Az életciklusra vonatkoztatott energiamérlegről és gazdaságosságról elég keveset hallani.

Felhívnám a figyelmet a november 25-én tartandó Passzívházak és energiahatékony épületek címmel megrendezendő konferenciára. Dr. Vajda József előadásában elemzi ezt a kérdést, és számszerűen  bemutatja, hogy a különböző aktív rendszerek “megtakarított energiaára” mennyivel magasabb a passzív rendszerekénél, sőt sok esetben el sem érik a gazdaságosság határát, legalább is a jelen energiaárak mellett.

Az aktívház életciklus-gazdaságossági szempontból meg sem közelíti a passzívházat. Ez is lehet a magyarázata, hogy miközben passzívházak tömegével épülnek mindenféle használatú épületek formájában (lsd. Pl. itt: ), addig aktívházból az erőteljes marketing kampány ellenére is csak néhány családi ház épült.

Az a helyzet, hogy családi házak építőit el lehet ugyan ilyen aktív ötletekkel kábítani. A profi beruházók viszont értenek az életciklus-gazdaságossági számításokhoz és belátják, hogy hosszú távon a passzívház jelenleg a leggazdaságosabb épület standard. Például sorban hoznak döntést a német városok arról, hogy középületeiket a passzívház standard szerint kell megvalósítani. Májusban az ilyen városok száma 19 volt, azóta ez csak növekedett. Ami érdekes, hogy napkollektorokat általában nem telepítenek, hanem ehelyett bérbeadják az iskolák, óvodák tetejét áramtermelő intézményeknek. Vajon ki tudja, miért?

Nem véletlen, hogy bár számtalan cikk született az aktívházakról, azok legtöbbjében annyival van elintézve, hogy azért jobb, mint a passzívház, mert energiát termel. Nem segíti a rendszerek közötti összehasonlítást, hogy nemcsak hogy vadászni kell a fűtési hőszükségleti adatokra, de nem lehet tudni, hogy a számítás mi alapján történt. Amíg a passzívházak esetében egy PHPP számítást kell mellékelni a hőveszteség számításához, addig az aktívház esetében nem ismert (legalábbis számomra) a számítási metodika. A Modell Home 2020 projekt egyik épületénél azonban rátaláltam egy adatsorra, ami talán szemléletesen mutatja, amiről fent szó volt.

Broschuere_Sunlighthouse final

Sariri-Baffia Enikő kiegészítése. A ház teljes hőigénye 11460 kWh. Miféle hőszivattyú az, ami ebből 10465 kWh-t képes megtermelni? Általában egy geothermikus hőszivattyú esetén az arány 1:4 körül van, tehát kb. a szükséglet háromnegyedét tudja a készülék a talajból kinyerni éves átlagban. De semmi esetben a 91%-át!

Hol van az a család, amelyik 2500 kWh áramfogyasztással boldogul a plazmatévés internetes korszakban egy 271 m²-es házban? Rendkívül takarékos készülékekkel számolva az átlagos áramigény 18-20 kWh/m²év, azaz legalább kb. 4900 kWh! Így a nyereség elég hamar elolvad, ha korrektül számolunk.

Ezen épület primer energiaigénye 76 kWh/m²a körül van, ebből lejön kb. 58 kWh/m²a megtermelt áram primer energia ekvivalense. A maradék 18 kWh/m²a, még így sem negatív, mint ahogy a példában kimutatták. Tehát ugyan aktív, de nem plusszenergia ház. Ugyanígy lehet egy passzívház is aktív, sőt plusszenergia ház is, ha feltesznek rá egy ugyanekkora napelemet.

A fenti táblázatból jól látszik, hogy a napelemek nélkül szó sincsen pozitív energiamérlegről, a 26,7 kWh/m2év értékével pedig csak közelíti a passzívház szabványt. Rossz nyelvek szerint közrejátszhatott az egész aktívház program indításában az, hogy a tetősíkablakokat nem lehet passzívház besorolásúvá minősíttetni, mert többek között a beépítésnél olyan magas a hőhídtényező, ami csak nagyon indokolt esetben teszi lehetővé a beépítést. Magyarul több a veszteség vele, mint a nyereség, legalábbis a PHPP szerint. Mindezt magam is megtapasztalhattam az első passzívházam PHPP számításánál, amikor a DNY-i tájolású tetőn a tetőablakok számát a felére csökkentettük , jelentősen javult az energiamérleg.

Sariri-Baffia Enikő kiegészítése. A ferde üvegek másik problémája az, hogy romlik a függőleges helyzethez képest az üveg U-értéke. Ezt a tényt szeretik elhallgatni a tetőablakok gyártói. Sok passzívházra mindezek miatt nem, vagy csak a legszükségesebb méretben tesznek tetőablakot. Nyilván ez a tetőablakgyártóknak kevésbé tetszik, innen eredhet a drága marketing hadjárat.

Mielőtt azonban azt gondolná bárki is, hogy itt a passzívház kontra aktívház szembenállásról van szó, azt kell mondani, hogy igazából nem is hasonlítható össze a közel 21 éve létező passzívház és a pár éve létező aktívház, mert már maga az aktívház elnevezés is – a passzívházak tulajdonságainak az ismertében – félreérthetőnek és félrevezetőnek tűnhet.

Bár az alkalmazott megoldások, szerkezetek és berendezések csak részben hasonlóak, ha azt vesszük a legfontosabb kiindulási pontnak, hogy miképpen tudjuk az épületeink energiaszükségletét érdemben csökkenteni, akkor minden megoldás, ami ezt tűzi ki célul, támogatandó.

A fentiekben az eredeti szándék elsődlegesen a fogalmak tisztázására irányult, mivel a közbeszédben és sajnos elég gyakran még a szakmai médiában is sokszor helytelenül használják ezeket az új, energetikával kapcsolatos meghatározásokat, ebből következően sokszor az almát hasonlítják össze a körtével.

Ön építene magának passzívházat?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (12): megnézem / hozzászólok

  • M

    2011. november 9. szerda - 11:00

    #82336

    Lehet azt tudni, hogy egy épület csúcshőigénye – ami passzívháznál nem lehet több, mint 10 W/m2 – hogyan, vagy legalábbis milyen peremfeltételek mellett számítandó? Azt gondolnám, hogy rögzített, igen alacsony (pl. -30 Celsius fok) külső, standard belső (20 fok) hőmérséklet mellett, éjszakai (napütés nélküli) viszonyok között, és minden (pl. hulladék-) hő is beleszámítandó…

    Ha így volna, a csak pozitív energiamérlegre törekvő aktív házak (melyek nem passzívházak is egyben) csúnyán leszerepelnének (főleg, ha még a szélcsendet is kikötjük 😉

  • shiver

    2011. november 10. csütörtök - 21:17

    #82363

    Jó, hogy ez tisztázva lett. Én meg voltam róla győződve, hogy amit ma aktívházként hirdetnek, az egy “szokványos” passzívház (vagyis előbb minden veszteség minimálisra csökkentve) megfejelve bónusz napelemekkel, ami által nulla vagy pluszenergiás lesz a ház. Máshogyan csinálni nincs értelme!

  • sby f. j.

    2011. november 11. péntek - 15:39

    #82378

    [.]

  • Kocsis Krisztián

    2011. november 11. péntek - 16:42

    #82379

    Koós Miklós:

    “A ház akár önellátó is lehetne, a 2009-2010 ősze közötti időszak energiamérlegében azonban 10% hiány mutatkozott. Ennek oka, hogy a számított szoláris hozam messze elmaradt a tervezettől, illetve az automatika, a vezérlés és a LED-ek fogyasztása, illetve a légtechnika és a szoláris rendszer meghajtásának energiaigénye – az utólag bekerült plusz berendezések miatt is – kimaradt a kalkulációból, s ezek a tételek napi 5 kWh többletfogyasztást jelentettek.”

    Hogy ezen én miért nem lepődtem meg. 😛

  • M

    2011. november 11. péntek - 18:28

    #82380

    Halkan azért hadd jegyezzem meg, hogy minősített passzívház esetén is előfordulhat, hogy a fajlagos hő- és primerenergia-mutatók mért értékei meghaladják a küszöbértékeket… Ha a költséghatékonyság miatt ezek pont küszöbre lettek állítva, akkor átlag kb. minden második évben 🙂

  • passzívház beköltöző

    2011. november 11. péntek - 18:34

    #82381

    …5 kWh többletfogyasztást jelentettek …

    hmm… nekem a napi átlagos elektromos energia fogyasztásom havi átlagban 5 kWh/nap alatt van szellőzőgépestül

  • Tüke

    2011. november 13. vasárnap - 06:35

    #82400

    Nem tudom,hogy ezek az épületek ehhez a témához kapcsolódnak-e ?
    http://www.pecskep.hu/logic/pages/showdoc.php?id=986 Science Bulding
    (A képek között olvastam : ” Bonyolult épületgépészeti megoldásokkal rendelkezik majd,így olcsó üzemetetésű lesz.” )

  • HOLNAPHÁZ

    2011. december 12. hétfő - 11:14

    #82924

    M:
    Bár a diskurzus egy ideje alábbhagyott itt, de válaszolnék az alábbi kérdésre.

    ‘Lehet azt tudni, hogy egy épület csúcshőigénye – ami passzívháznál nem lehet több, mint 10 W/m2 – hogyan, vagy legalábbis milyen peremfeltételek mellett számítandó?’

    Passzívházak esetében a csúcshőigény számításának elve:
    Külső hőmérsékletet a PHPP (Passzívház Tervezési Csomag) az adott terület rendelkezésre álló klímaadataiból számolja. Simán lehet, hogy a legkedvezőtlenebb érték nem a leghidegebb, de napos napon (van szoláris nyereség), hanem pl. a kicsit enyhébb, de napsütés nélküli állapotban lesz (nincs szoláris nyereség).
    Mivel a PH termikus tehetetlensége magas, ezért nem kell a leghidegebb nap leghidegebb órájával számolni, mert ha így tennénk, akkor a rendszert (a számított értéket) feleslegesen túlméreteznénk (túlbecsülnénk). Az extrém, de rövid idejű időjárási helyzet (pl. nagyon hideg, felhő mentes éjszaka) helyett a PHPP ebben is egyfajta optimumot követ. Ez a számítás, de a gyakorlat a több megépült épület utólagos méréseivel igazolta ezeket a feltételezéseket.
    A PHPP alapból 20 fokos belső hőmérséklettel számol. A minősítésnél is ezt használja, de persze ha a lakó többet szeretne a lakásban, akkor a fűtési rendszer méretezésénél ezt nem árt figyelembe venni.

  • Daniel van der Lek

    2015. január 28. szerda - 16:54

    #99960

    Megértem, miért készült ez a cíkk és miért támogatják a hozzászólók az állításait. Mégis úgy érzem, pontatlan. Mivel az aktívháznak nincs részletes hivatalos meghatározása, ezért csak kevesett állíthatunk róla.
    Azt például nem, hogy “Amíg a passzívház törekszik e rásegítő fűtés minimalizálására, addig az aktív ház megelégszik azzal, hogy nagyobb energiatermelő kapacitást épít be…”
    1) Az aktívház (energiasemleges ház, zero energia ház) rövid meghatározása, hogy nincs energiaszámlája.
    2) Egy ház lehet egyszerre passzív és aktív.
    Eddig nincs ellentét a passzívház és az aktívház között.
    Feltételezem, hogy a cíkk és a hozzászólások a magyar gyakorlatra vonatkoznak. Viszont Hollandiában léteznek olyan szolgáltatók* is, amelyek aktívházat ajánlanak és a Trias energetica** alapelv szerint dolgoznak. Trias energetica sorrendje: 1) energiafogyasztás maximális csökkentése 2) fenntartható energiaforrások maximálsi kihasználása 3) véges energiaforrások minél hatékonyabban felhasználása.
    Ezek a szolgáltatók azt állítják, a legegyszerűbb az első lépcső megfelelni, ha a passzívház szabvány szerint tervezel.
    Következtetés szerintem: Aki úgy akar aktívházat építeni, hogy nem a passzívház elveivel kezd, az pazarol pénzt, energiát, és nyersanyagot.

    * http://www.nulwoning.nl/
    https://translate.google.nl/translate?sl=auto&tl=hu&js=y&prev=_t&hl=hu&ie=UTF-8&u=http%3A%2F%2Fwww.nulwoning.nl%2F&edit-text=&authuser=0

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

SZAKMA
Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …

A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is. A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők […]

Passzívházak 2016 | Történtek jó dolgok is …
2016. december 8. csütörtök
SZAKMA
Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból …

Legutóbb arról írtunk, hogy az un. “passzívház szövetség”, (mint a honi passzívházak korábban annak vélt egyik szervezete) immáron egy éve már nem létezik az eredeti céljának megfelelően. Itt lett volna az alkalom, hogy a másik szervezet, a PAOSZ aktivizálódjon, de sajnos nem így lett. Csak annyi történt, hogy a Mapasz kiestével átnevezte magát Passzívház Magyarország Egyesületnek. Ez […]

Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból …
2016. szeptember 28. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább