Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Kőszeghy Attila
2011. november 10. csütörtök

Mi lesz a faluval? 2. rész

A legutóbb elkezdett sorozatunk, a Mi lesz a faluval első része után levelet kaptam Kőszeghy Attila építésztől:

Tisztelt Koós Miklós!

Három évi visszhangtalan kísérletezés, könyvmegjelentetés és kiáltványok után örömmel találkoztunk a falvakkal kapcsolatos gondolataival.
Legutóbbi koncepciónkat is egy komplex vidékmentő program kifejlesztése érdekében adtuk és adjuk közre. Üdvözlettel:

Kőszeghy Attila PhD építész, településtervező
Kőszeghy Csanád Ábel okl. településmérnök

Szempontok családiház-bérlakások modulrendszerű építéséhez

Alapvető szempontok:

1. Az építési és üzemeltetési költségek jelentős csökkentése egyenként csekély megtakarítást jelentő megoldások sokaságával lehetséges.

2. A kistérségi kistelepülési bérlakásépítés (és felújítás-korszerűsítés) helyi műszaki szakemberek által szervezve nagyszámú képzetlen dolgozót foglalkoztat, költségtakarékosan üzemelő otthont biztosít más gazdálkodási területeken is helyi vállalkozásszervező fiatal szakemberek részére.

3. Kialakíthatók olyan új lakások a többnyire rossz alaprajzú régi lakóépületek méregdrága felújítása helyett, amelyek fenntartási költsége a régi épületekénél lényegesen alacsonyabb. Javasolt a leromlott állapotú lakások bontása, új épületek részére telkeik biztosítása, a bontott anyagok újrafelhasználása.

4. Az egy lakásra jutó út- és közmű költségek jelentős csökkentésére telkenként több – maximum négy – saját udvarral rendelkező lakás létesítése célszerű a jellemzően 18-25m szélességű telkeken. Előkerti gépkocsi-elhelyezéssel számolva az előkert mérete legalább 8 m kell legyen, és nem 5 m, hogy az utca-oldali lakás körül is használható privát zóna alakuljon ki.

5. Az új költségtakarékos épületek legyenek a hazai magastetős településképpel összhangban. Ahol funkcionálisan indokolt, ott létesüljön magastető, (de nem „amerikai” vagy „mediterrán” lapított alakkal), ahol pedig nem indokolt, ott a házilagos építésre és költségmegtakarításra kedvezőbb lapostetős megoldásoknak kell helyet adni.(Úgy is tekinthetjük, hogy a hagyományos népi lakóházak oldalához épített kisebb tetőhajlású épület-részek csak azért nem lapostetős kialakításúak, mert erre alkalmas műszaki megoldások még nem voltak elérhetők.)

6.A javasolt 44, 50, 62 m2 földszinti és egységesen + 24 m2 tetőtéri területtel 6 lakásváltozat (44, 68, 50, 74, 62 és 86 m2) egyetlen magastetős mag-alakzatra szervezve alakul ki. E mag-alakzat és oldalsó lapostetős modul bővítményei igen egyszerű módon összeszerelhetők, számos azonos méretű faszerkezetű födém- és tetőelem felhasználásával, szinte IKEA-termékekre jellemző módon. Az alapozás kialakításánál is jellemző az eljárások, elemméretek sablonozása. Ez teszi lehetővé, hogy amiképpen a múlt századelőn rövid idő alatt azonos eljárással több mint ötszáz kistelepülési iskola megépült, a lakosságukat gyorsulva elvesztő több száz kistelepülés kialakult szerkezetébe illeszkedő friss arculatú otthonokkal jelenjenek meg a helyi gazdálkodás fiatal szervezői, más esetben költségtakarékos lakásokat bérelhessenek a lakástulajdonukat elvesztő családok.

Számtalan más elrendezés, műszaki megoldás kifejleszthető, ez a változat azonban már részleteiben is kimunkáltan közreadható, alkalmazható, élőmunka- és anyagköltség-vonzatai ellenőrizhetők, a települések helyi építési aktivitásának élénkítéséhez kiindulási szempontokat adnak.

Mellékletek

-Egy- és kétlakásos alapsémák kidolgozott tervek alapján

-Sajátos műszaki jellemzők jelentéktelennek látszó, stratégiai programokba nem illő kis tételekben

Alapsémák:

Sajátos műszaki jellemzők jelentős élőmunkával és kis anyagköltséggel létesülő lakóépületeknél

Alapozásnál 0,80m terepszint alatti mélységig dúcolás nélkül oldható meg a hagyományos alapásás. Mélyebb alapsíkoknál – cca. 1,80m-ig – kézi fúrt mikrocölöp alapok készülhetnek D 20-30cm tárcsa-átmérővel. Négy szakképzetlen munkás három nap alatt képes egy lakás alapozását kivitelezni homok, homokliszt, iszap talajon a hagyományos sávalapozás betonmennyiségének negyedével (24-30 db cölöp/lakás). Agyagos talaj esetén szakaszosan 20 cm széles rést vágó kis markológépek alkalmazása javasolt a felesleges alapozási betonmennyiséget harmadára csökkentve. (A könnyűszerkezetes építésnél gyakori, vastag homokoskavics ágyra épített vasbeton síklemez „alap” kevés élőmunkával, költséges anyagpazarlással jár.)

A földszinti padlószerkezet kialakításához nem kell a régmúltból átszármazott, „hagyományos” homokos kavics réteg. Agyagos talajnál is felesleges. A tervezett padlószigetelés alatt közvetlenül kiégetelen km.tégla vagy vályogtégla cementhabarcs-borítással megfelelő a talajnedvesség elleni szigetelő lemez lerakásához. A szigetelés felett indokolt 6-8 cm polisztirol lemez elhelyezése, felette 4 cm vastag, acél hegesztett hálóval ellátott beton aljzat megfelelő. Összességében a padlórétegződésnél a szokásos betonmennyiség fele megtakarítható. Az már elfogadott, hogy a vizes helyiségek padlószigetelése megoldható a burkolólapok ragasztórétege alatt.

A földszinti felmenő szerkezetek fordított építési sorrenddel készülnek. Először a külső héj, azután a belső fal, majd közéjük szórva készül a hőszigetelés. Az első lépés talpgerendába lekötött fém zsinórtartó sarok-vázak beépítése a falazási függőleges síkok tartásához a kevéssé gyakorlottak számára.

A homlokzati felület legtakarékosabb megoldása: gyalulatlan deszkázat, fehér dryvit habarcs, amelyben a dryvit hálón túl Heraklith acélháló is helyet kap.

A felmenő fal 30 vagy 20 cm vastag teherhordó Porotherm vagy Ytong falazat is lehet, vályogtéglából nem javasolt. Nemcsak a jelenlegi minősítési nehézségek miatt, hanem a vakolási, min. kétszeres többletmunkából eredő szakmunka többlet miatt sem.

Teherhordóként működő B 30 vagy kisméretű téglával kombináltan kedvező gyorsan minősíthető gyári száraz nyerstéglák nem teherhordó kitöltő falakként alkalmazása. A nyerstégla aránya az összes faltömeg cca. 60%-a lehet.

Növényi eredetű száraz, szükség szerint darált hőszigetelő anyag kerül a homlokzati kéreg és a belső fal közé légréssel., Égési veszély kizárására alul-felül nem éghető záróréteg készül, helyszínen öntött járdalap-jellegű elemekkel.

A födémszerkezet kézi erővel emelhető rövid fagerenda tartóelemekkel készül. A fagerendára kerülő deszkázásra a nappali helyiség felett 4 cm vastag vasbeton lemez kerül, és ez tervezett csavarozással öszvérjellegű szerkezetet képez a fagerendákkal. A kiváltók akácfa anyagúak.

A mosdó helyiségben borított gerendás födém készül 10 cm hőszigeteléssel. A hálószobában és a lapostetős részen a gyalulatlan fagerendákat a pórfödémeknél jellemző, váltott síkkal kiképezett deszkázat fedi, amely fölé párazáró fólia kerül, erre ugyanolyan szórt, helyi természetes anyagú hőszigetelő helyezhető, mint ami a felmenő falaknál is alkalmazásra került.

A tetőszerkezet helyszínen vagy kisüzemben előre összeállított szaruzattal készül, a tető középrészén alátámasztva.

A cserép tetőhéjalás alá kőzetgyapot vagy polisztirol táblás szigetelés javasolt, a kötelező légréssel, addig, amíg a helyi hőszigetelésre alkalmas anyagokat táblásító helyi üzemek nem alakulnak ki. A tető legfelső zuga tárolótérként működhet, így a héjalás alatt 12m2 tárolótér alakul ki.

A kiválóan hőszigetelő ablakok a homlokzati síkon helyezkednek el a bádogozás minimalizása érdekében.

Ereszcsatorna nem szükséges. A csapadékvíza tetőkről egy az eresz magasságában elhelyezett hullámlemez „szitafelületére” kerül, ahonnan szétszóródva-„porlasztva” jut az épület körüli növényzet gyökereihez. Az épület tövénél járda nem szükséges.

Zöldség-gyümölcstároló verem 60 cm földtakarással kialakítva készül, pince hiányában tervezett megoldással készül, megvalósítható képzetlen dolgozók közreműködésével.

A lakás+kert „üzemhez” kapcsolódó gazdasági építmények létesítéséhez terv, bizonyos anyagok, segítő szakemberek biztosítása alapvető. Szerencsés, ha a gazdasági építmények közül a közterület felőliek egy része magastetős vagy kissé megemelt lapostetős (pl. műhely-részen).

Amennyiben az előkertben fedett gépkocsitároló készül, az a részben zárt kerítés mögött rejtve marad. A kerítések ideiglenes betonacélhálós szerkezetek, amelyeket sövények hivatottak néhány év múlva eltakarni.

Fűtés-hűtés, világítás

A lakásokban egyetlen nagyméretű vegyes, elsősorban fa tüzelésű téglakályha kap helyet. A földszinten a nappali és háló helyiséget fűti, a kályha feletti födém állítható megnyitásával a tetőtérben további kettő szobát. A kályhával kifűthető lakás-légköbméter korlátozott, ezért a belmagasságok a megengedett minimum közelében vannak. Enyhíti e korlátozás hatását az igényes fenyőgerendás kiképzés

A konyhában fatüzelésű kistűzhely (konyhabútor-sorba illeszthető, üveg főzőlapos korszerű berendezés), elektromos mikro- illetve főzőlap és sütő is helyet kap.

A téglakályhákról:

A kályhaméretezésre vonatkozó – pl. osztrák – előírások igen szűk körben ismertek. Nagyszámú hazai kályhaépítő megkeresése alapján megállapítható, hogy műszeres mérésekkel minősített téglakályha, de hagyományos kályha sincs az országban. A kályhák körüli környezet fontosságára vonatkozóan is többnyire vélekedések vannak. A lakások szobáit fűtő kályhák tűzhelyekkel kombinálása csak kis hétvégi házaknál megfelelő.

Terjed a másodlagos, utánégető tűztérrel létesülő tömegkályhák építése – műszaki szakemberek igénybevétele nélkül.

Klímaberendezés, napkollektor, napelemek nem része az alap-szolgáltatásnak, de elhelyezhető. A tetőn nincsenek 10 éven túli megtérülést ígérő napkollektorok illetve napelemek. (A bérlőnek üzemeltetési költségei csökkentésére lehetősége van ezek elhelyezésére,

Villamos fűtés:

A vizes helyiségben a falburkolat alatt, annak alsó sávjában kap helyet.

Amennyiben a magastetős mag-rész kibővül egy a konyhai zóna tükörképeként megjelenő szobával, ott javasolt „éjszakai áramos” padlófűtés kialakítása.

A nyári árnyékolás érdekében a sugárzástól erősen terhelt homlokzatoknál a homlokzati síktól cca. egy méterre falárnyékoló zöld növényzet, pl. szőlőlugas kap helyet. Mind a lapostetős mind a magastetős épületrészeknél a tetőhéjalás alatt jó légáramlást biztosító átszellőztetés biztosított.

A lakás alapvilágítása ledes, a hagyományos elektromos hálózat mellett a ledes hálózat központi transzformátorral és külön vezetékhálózattal készül.

Az intenzív kerthasználat lényeges, és – hasonlóan az egykori Wekerle telephez – ha egy telken több önálló udvaros lakás készül, a telken megosztott gazdálkodó sávok létesíthetők. (A Wekerle telepen még a fák, szőlőtőkék zónáit, de a zöldséges sávokat is összehangolták.)

Élőmunka-jellemzők:

Az építőanyagokról: a cement, a gipszkarton, a jó hőszigetelő téglák, a burkolólapok, a könnyűszerkezetes építés szinte minden anyaga, az épületgépészeti és villamossági termékek, de a létező összes hazai cserépfajta is külföldi tulajdonú multi-vállalkozások terméke. A hazai műszaki tudást tekintetbe véve ez a kizárólagosság nem indokolt, az építési költségek csökkentésének súlyos akadályozója. A helyi gazdasági tevékenység keretében előállítható építőanyagok és bontott anyagok alkalmazásának korlátozását meg kell szüntetni.

A legkorszerűbb technológiákéhoz képest alkalmazott építési mód nagyobb élőmunkaigényessége a hazai gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából pozitív akkor is, ha a lakás-végtermék ára egy termelékenyebb építés végtermékével azonos. Itt azonban olyan lehetőség van, ahol a végtermék-lakás ára a legtermelékenyebb házépítés áránál lényegesen költségtakarékosabb.

Főbb építési műveletek tekintetében:

Alapozás: mind a földmunka, mind az alapozás üregeinek és betonjának készítése kevés piaci terméket igényel. Azonban ez a munkarész az összköltség legfeljebb 10 százalékát jelenti. Az élőmunkaigényes fúrt betonalapok a hagyományos anyagigény negyede mellett a munkavédelmi kockázatok minimumával, a gépi földkiemelés költségszintjén jelentős, elfogadható megterhelést jelentő, minimális képzettségi szintet igénylő, érdekes fizikai munkát igényelnek.

A második tíz százalék a falszerkezet és felhúzása. A 20 cm-es drágább és 30 cm-es alacsonyabb árú falszerkezet közül hazai és helyi gyártmányként kedvezőbb a B 30-as fal, de a külföldi érdekeltségekkel kialakítható kompromisszumként a 20cm-es teherhordó falak alkalmazása elfogadható. Az égetett kerámia vagy mészhomok falelemek kombinálhatók kitöltőfalként működő nyers tégla elemekkel falazott részekkel, ez az összes fal legalább felénél alkalmazható. A tömör kisméretű nem égetett tégla ára 47%-al csökken az égetést és az átrakásokat is figyelembe véve (Az árkalkulációért köszönet: Törökszentmiklósi Téglagyár, Kovács László igazgató úrnak).

A nyílászáró termékek és beépítésük az építési költségek 7-9 százalékát teszi ki. Mennyiségük a belső térben tartózkodáshoz szükséges minimum. Helyi magyar kisüzemek sora gyártott kiváló asztalos termékeket, a tökrement kisüzemek munkanélkülivé vált szakembereinek ad életlehetőséget a fa nyílászárók gyártásának lakásépítési akciók keretébe integrálása. Az ajtók közül két helyen az alapterület-takarékos „lakás-üzem” egészének hangulatát jelentősen javító tolóajtó kerül beépítésre. (Mindkét ajtó utólag is elhelyezhető, beépítése a használatbavételnek nem feltétele. Elmaradása 100 000,- Ft megtakarítást jelent).

A homlokzati külső kéreg ideális esetben futó km. téglafal lenne. Ez az alapozási költségeket talpgerenda szélesítés miatt 80 000 forinttal, a homlokzatképzés költségeit pedig 360 000,- Ft-al megnövelné. Ezzel szemben a homlokzat fenntartási költséget legalább 30 évig nem igényelne. Nagyobb lakásszám esetén a téglafalas homlokzatképzést a felület-változatosság növelésére legalább az épületek negyedénél javasolt alkalmazni.

A fal-hőszigetelés és a födémbe kerülő hőszigetelés 2011-es piaci ára: hőszigetelő anyag m3-ár: legalacsonyabb a polisztirol tüzép-ár: bruttó 14 000 Ft/m3. A falakba és födémbe 9m3 (ár: 170 ezer Ft beépítve), az aljzatnál és tetőhéjalás alatt: szintén 9m3 (170 ezer Ft) szükséges az alapelrendezésnél (40-65m2 alapterületű lakásoknál).

Darált nád és kukoricatorzsa, szalma alkalmazása esetén: helyi nádfeldolgozói adatok alapján max. 4000Ft/m3, hőtechnikai értéke a polisztirolénak 70%-a, a helyi foglalkoztatással előállítható egyenértékűsített hőszigetelő anyag a polisztirol piaci ár harmada. (A födém-hőszigeteléssel is számolva az összes piaci termékár+beépítéshez képest cca. 40% beépítési árszint mellett a költség-megtakarítás 100 ezer Ft. Amennyiben a rendelkezésre álló növényi nyersanyag táblásítása megvalósulna, további 80 ezer Ft megtakarításra és jelentős betanított munkaerő foglalkoztatására nyílna lehetőség, nem csupán adott lakás-tervezetre vonatkoztatva, hanem a hazai hőszigetelő munkák széles körében. El kell érni, hogy a helyi természetes anyagok hőszigetelőként alkalmazhatók legyenek. Amíg ez nem valósul meg, külföldi tulajdonú üzemek minősített hőszigetelő anyagaival, az összes építési költség 5-7 százalékát kitevő hőszigetelési költségtöbblettel kell számolni

A homlokzati felületképzésnél a dryvit-réteg és színező bevonata munkadíjjal min. 5500Ft/m2. Elegendő lenne javított mészhabarcs-vakolat Heraklith-hálóval, ásvány-alapú festéssel, így a kész homlokzati felület ára 3500Ft/m2, az összes felületen a megtakarítás minimum 120 000,- Ft.

A fagerendás födémkialakításnál nemcsak a költséges alsó vakolás/gipszkartonozás elmaradása, hanem a jelentős teherbírású, kis anyagfelhasználású öszvér tartós kiképzés is költségmegtakarítást jelent. A szokásos vasbeton és kerámiabetétes, lakáson belül elfogadható úsztatott aljzat nélküli födém 260 000 Ft megtakarítást jelent.

A tetőkialakításnál alkalmazott egyedi, emelt mellvédes, de mellvédfelfalazás nélküli megoldás helyi élőmunka-többlettel, minimális anyagfelhasználással jár, itt is legalább 100 000,- Ft megtakarítással lehet számolni.

A meleg- és hidegburkolatok vonatkozásában a tetőtéri szint házilagos szőnyegpadlós kialakítása vehető figyelembe, tehát 60 000,- Ft burkolat nem készül el. Ettől a lakás használatbavétele megtörténhet.

A fűtés tekintetében a radiátoros fűtés vagy a lakás egészére kiterjedő padlófűtés és kapcsolódó épületgépészet elmaradása 5-700 000,- Ft költségmegtakarítást jelent, a kályhába szerelt fűtési és fürdési melegvíz-előállítással, néhány radiátor és szabályozás beépítésével számolva a költségmegtakarítás cca. 250 000 Ft. Ilyen megoldás azonban megbízható, egyszerű üzemeltetési mód hiányában jelenleg nem javasolható.

Amennyiben a melegvizet villamos boyler állítja elő, az üzemeltetési költségek a gáz alapú melegvízelőállítás költségeit jelen áron 30%-al meghaladják. Itt azonban takarékos használattal az üzemeltetési költség jelentősen csökkenthető.

Összességében

az építési költségek a hagyományos építési megoldásokhoz képest a közmunka-támogatással dolgozókat figyelembe véve, így az összes piaci munkadíj 60%-ával számolva legalább 20%-al alacsonyabbak. Az építési költség nem éri el a 115 ezer Ft/m2 bruttó szintet, ugyanakkor az épület előállításának élőmunkaigénye – ráadásul többségében közmunka jellegű foglalkoztatás keretébe vihető élőmunka – a hagyományos építésnél jellemzőnek legalább a kétszerese.

Munkanemenként részletezett elemzés készült több hasonló alapterületi és műszaki jellemzőkkel rendelkező lakóház-tervre 2009-ben (Kőszeghy Csanád Ábel: Bérlakás-építőjátékok, T4TERV, 2010 http://koszeghy.hu/Berlakas-epitojatekok.pdf), ahol az építési költség teljes munkadíjjal bruttó 135 000,- Ft volt úgy, hogy az alapul vett 60 m2 alapterületen túl 16 m2 tetőtéri bővítés is megvalósítható házilagos befejezéssel.

Megjegyzés:

Ahhoz, hogy a falaknál és a tetőnél a növényi anyagokra alapozott hőszigetelés megvalósuljon, a minősítési eljárás kötelező. A hőszigetelésre alkalmas növényi anyagok energiatermelésre történő mértéktelen használata elleni védelem jogi eszközökkel is szükséges. A nyers tégla használata vályogtégla-helyettesítőként reális, kitöltő falként minősítése gyorsan megvalósítható.

Budapest, 2011. október hó

Hozzászólások (19): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 12. szombat - 10:14

    #82385

    számos ponton vitába szállnék a fenti megfogalmazásokkal, legelőször is azzal, ami a vesszőparipám, hogy a városokon kívüli élet kereteinek megteremtése pontosabban újragondolása csak akkor lehet eredményes, ha pontosan tudjuk, hogy milyen életet szánunk az ott élőknek. ez ugyanis mindent meghatároz, még az alaprajzi kialakítást is. Ha pusztán a szegénység felszámolása a cél, akkor az nyilván más megközelítést jelent, mintha csak szeretnénk megreformálni úgy általában a sajáterős magánépítéseket.

    (csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az előszeretettel és sokszor gyógyírként emlegetett közmunka semmiféle gazdasági előnnyel nem jár, mivel költségvetési pénzből finanszírozódik és semmi másra nem jó NAGY TÉTELBEN, mint a VALÓDI munkanélküliség palástolására).

    A másik legalább ennyire fontos tényező, hogy melyek lehetnek ma Mo-on azok az építőanyagok, amik szóba jöhetnek, mint a legköltséghatékonyabb szerkezetek? Harmadrészt pedig a szerkezetektől mit várunk el? Olcsóságot, könnyű kivitelezhetőséget, jó energetikai paramétereket, a fenntarthatóságot, a tömeges használhatóságot. Ezek egyszerre sajnos nem valósíthatóak meg, bármennyire is sokan hirdetik.

    A jelenlegi helyzetben a legszélesebb körben a magas energiaárak és a drága építkezés jelentik a legfontosabb problémát. Minden tiszteletem a fenntarthatóságot minden elé helyező bio, öko házak építtetőinek, de a fentiekre még nem lehet gyógyír a fenntarthatóság, előbb az energiával és az olcsó építőanyaggal kellene valamire jutni.

    Nem kétséges, hogy igen jelentősen kell hőszigetelni a házakat no nem passzívház szinvonalúra, mert azt széles tömegek még nem tudják megfizetni, de az A+ -os besorolásnak kellene lenni a MINIMUMNAK. Ebből az is következik, hogy a drága falazóanyagokat szerencsésebb elfelejteni, mert önmagukban nyilván nem elégségesek, hőszigetelni kell. És itt kellene hosszasan elidőzni, hogy léteznek-e olyan hőszigetelési megoldások, amikkel olcsón tudnánk eljutni a kívánt célig.

    a másik az energia. Attól hogy fával fűtünk, még nem tettünk semmit sem, csak tovább rontottunk a helyzetünkön, mert amikor széles körben áttérnek a fafűtésre, akkor vagy nem lesz elegendő tüzelőanyag, vagy mindenki azon fog szitkozódni, hogy kivágják az erdőket. Ez zsákutca. De nem csak ezért, hanem azért is mert ma egy hagyományos 2 generációs családban dolgozni és iskolába járnak, ergo napközben nincsenek otthon, márpedig csak olyan fűtési megoldás jöhet szóba, ami automatizálható, akár egy több napos távollétre is. No innentől kezdve eléggé leszűkül a lehetséges megoldások köre.

  • Avatar

    Kőszeghy Attila

    2011. november 12. szombat - 12:24

    #82386

    Ha a gyermeknek három nagy labdát adunk, egyet azonnal elejt, a másodikat akkor, amikor a leesett után nyúl, végül a harmadikat már elhajítja, hogy az előbbi kettőt utolérje.
    Ha van egy mentő-műtét, amely húsz műveletből áll, akkor elég egyetlenegy kézben tartását elmulasztani (pl. nincs elég közreműködő kéz), és a nem kívánatos következmények láncolata következhet be. Vannak olyan művelet-sorok, ahol egy-egy művelet kiesése nem hat ki az egész műveletsorra. Nem árt előre tisztázni, melyek a kritikus műveletek, amelyek következmények láncolatát okozzák. (A falvak elnéptelenedését, munkanélküliségi mutatóit látva aligha időszerű annak pedáns elemezgetése, hogy a falvakban milyen élet-lehetőségek rejlenek, számos ilyen elemezgetés keletkezett már. Szerintem a katasztrofális hanyatlás létfázisában egy szakemberek megtartására irányuló költségtakarékos kísérleti program a távolabbi kilátások alapos kifejtése nélkül sem idézhet elő újabb tragikus folyamatokat.)
    Látszólag kitérő, de kapcsolódik az egykályhás bér-lakóház javaslatunkhoz:
    Többlabdás feladat lenne szakértők számára a fa- és szalmatüzelésű erőművek létesítése. Hiszen ezek miatt a kistelepülések, ritkán lakott vidéki térségek lakásainak hagyományos, egyszerű kályhával történő fűtésének faanyaga megdrágul, egyáltalán a fa és szalma ára megemelkedik, az építőfára és bálázott szalmára is kiterjedően. Eleve értelmetlenné téve programunk egyik központi elemét.
    Még a fafelhasználásnál maradva: nincs hiteles információnk arról, hogy az erőművek égéstermék-kibocsátásához és nyersanyag ill. termék utaztatási-tárolási energia-előállításának szennyezéséhez képest a családi házak kályhás fatüzelése milyen szennyezés-többletet okoz. A kistelepülések közeli erdőinek faanyagát minimális közlekedési-tárolási energiával lehet felhasználási helyükre vinni, a legegyszerűbb kályhás fűtéssel, tűzhely-használattal közvetítők nélkül hasznosul. Nem igényel méregdrága épületgépészeti bravúrokat, elektromossággal működő szabályozókat. A faaprítás értelmes házi sport, a jól megépített kályha működtetése napi fél órát sem igényel, és ha nincs WC-működtetés jelleggel szeparálva a lakóterektől, a ropogó fával, lángokkal élményforrás. A ritkán lakott falvakban a kéményeken kibocsátott füst drámai szennyezést nem okoz. A kályhafűtés lényeges értéke, hogy bármilyen nagyobb térségi energiaszolgáltatói üzemzavar esetén működőképes marad. A következő évtizedekben ez az autonómia-lehetőség felértékelődik.
    Ma Magyarországon milliók képtelenek a közüzemi szolgáltatások költségterheit viselni. További milliók pedig keresik megtakarítási lehetőségeket, amelyek egyenként csekélyek ugyan, de több területen érvényesítve jelentősekké válnak. Ennek a sok kis elemből álló építési és üzemeltetési szemléletnek az érvényesítésére próbáltunk példát bemutatni. A program-javaslat nem tartós közmunkára berendezkedést céloz meg, hanem a helyi foglalkoztatást – beleérve a helyi építést, felújítást – megszervező szakemberek fogadásának fontosságára, a költségtakarékos lakásüzemeltetési minták kifejlesztésére irányítaná a figyelmet. Azok számára, akik tudják, hogy valahol olyan gyermekek vagyunk, akik nem tudnak egyszerre három labdát elkapni, de nem hagyják szanaszét gurulni a nehezen megfoghatót, hanem hívnak segíteni még egy gyereket.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 12. szombat - 14:33

    #82387

    Kőszeghy Attila:
    “A falvak elnéptelenedését, munkanélküliségi mutatóit látva aligha időszerű annak pedáns elemezgetése, hogy a falvakban milyen élet-lehetőségek rejlenek, számos ilyen elemezgetés keletkezett már.”

    Márpedig ez a lényeg. Kinek épülnének ezek a házak? EZ A KÉRDÉS. Munkanélkülieknek, vagy azoknak, akik csak azért nem költöznek városba és ezáltal nem jutnak munkalehetőséghez, mert nincs annyi pénzük, hogy városban lakjanak vagy azok vannak a célkeresztben, akik a ház mögötti kertben épp annyit termelnek meg, ami a saját fenntartásukhoz éppen csak elég, vagy olyanoknak, akik ténylegesen gazdálkodnak és eladják a terményeiket, vagy azoknak akik esetleg perspektivát látnak a “vidéki élethez” és megunva a várost falura költöznének. Teljesen más életszituációkról beszélünk, amihez mind más és más kialakítású lakások szükségesek.
    Ma a falvak egyik legnagyobb problémája, hogy már alig van háztáji termelés is, mindenki inkább teszkózik.
    Innen nézve a mai kisfalvak problémája már sokszor nem is gazdasági, hanem inkább szociális. Ha pedig ennek tekintjük, akkor szociális lakáskérdésként kell kezelni. És máris visszatértünk a szegénységhez.
    Ehhez képest szerintem sokadik szempont, hogy porotherm vagy ytong téglával falazzunk-e.
    Szociális lakás gazdaságos megépítése és üzemeltetése – különösen a fűtés oldaláról – csak többlakásos házban valósítható meg, szóló családi házakkal ez nem fog menni. Itt fog megbukni az ócsai devizahiteles lakótelep is.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 12. szombat - 14:39

    #82388

    az nyilvánvalóan nem igényel különös közgazdasági elemzést, hogy a fa, mint tűzelő hasznosulása kétségkívül a házankénti cserépkályha fűtéssel a legalacsonyabb. Másrészt, az efféle tűzelés valóban csak napi fél óra elfoglaltság. Csak legyen, aki begyújt , rak rá, majd lezárja. Ergo valakinek otthon kell maradnia.

    Én is cserépkályhás lakásban nőttem fel, ezért pontosan tudom, hogy amikor 3 napra elmentünk karácsonyozni a rokonokhoz, akkor utána 2 napig folyamatosan tűzelni kellett az összes kályhában, hogy a falak ne sugározzanak hideget. Olyan hideg lett, pedig csak 2 napra mentünk el.

    Nem vágynék erre és szerintem más se. Persze ha röghöz kötött az ember, akkor más.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 12. szombat - 14:49

    #82389

    a falu, mint gazdasági modell halálra van ítélve, ezért is kell újraalkotni a meghatározásokat. Lehet (bel)városról és kertvárosról beszélni és nem kell falut emlegetni.
    Vannak kisfalvak, ahol pár élelmesebb és az átlagnál jómódubb az elmúlt 20 évben szép lassan felvásárolt mindet a faluban, amit érdemes volt, mára már minden erőforrás az ő tulajdonukban van. Anno földesúrnak hívták, ma úgy, hogy vállalkozó. Övék a vagyon, ők tudnak munkát adni, az ő személyes sikerüktől függ, milyen lesz a kis falu élete.
    Hogy ez nem tetszik nekünk?

    Vagy alakuljanak át üdülőfaluvá, ahol kiadják a házakat a kikapcsolódni vágyóknak. Igen ám, de aki falusi turizmusra vágyik, az leginkább régi agyagtapasztásos, tornácos házba szeretne menni búboskemence és eredeti parasztbútorok közé. Parasztromantikába. No ezek voltak a legelső házak, amiket az elmúlt 40 évben elbontottak, mert akik ezekben laktak, nekik elég volt ebből a “romantikából”.

    Szóval kiknek akarnánk építeni, mi az ő megmaradásuk záloga??? Mindig ide kell visszakanyarodni.

  • Avatar

    Kati

    2011. november 12. szombat - 15:09

    #82390

    Nem hinném, hogy a fenti tervek készítője lakott volna családi házban, ráadásul falun. (Többször felmerült már benne, hogy az építészek tanulmányaik alatt megismerik-e azokat az életformákat, amilyeneket a leendő megrendelőik élnek?)

    Egy falusi házban hely kell a bicikliknek, a fűnyírónak, a kerti szerszámoknak, fagymentes hely az esetleges terményeknek (egyetlen almafán is lehet 50 kiló termés, egyetlen utca diófáról lejön két raszterzsák héjas dió), a kerti bútornak és locsolócsőnek télre, létrának …stb.. Ha jól látom, ott középen cserépkályha, vagy tömegkályha van, ahhoz tüzelőtároló kellene.

    Ezek a tervek – bocsánat, ha durva lenne – totálisan alkalmatlanok arra, hogy falun tartósan bennük éljen valaki. A konyha kicsi, kamra nincs, vagy használhatatlanul kicsi, az étkező messze van, hideg előtéren keresztül kell átvinni az ételt, kézmosáshoz (mondjuk kerti munka után) végig kell menni a nappalin. Ha a fűtés nem gázzal működik, akkor a nappaliban kell koszolni vele. A lépcső valszínűleg használhatlanul meredek, a tetőtérben nincs még egy zuhanyzó sem. Mitől lennének ezek falura alkalmas házak? Még a “közös udvaron egy hinta és egy homokozó” felállású kertvárosi életformára sem felel meg szerintem.

  • Avatar

    Kati

    2011. november 12. szombat - 15:14

    #82391

    Kati: Az alaprajzok alatt lévő szöveget elsőre nem vettem észre, ezekben az észrevételeim egy részére van válasz, de ettől a terveket még nem tartom falusi életformára alkalmasnak.

  • Avatar

    shiver

    2011. november 12. szombat - 15:27

    #82392

    Nem lehet olyan verziója a terveknek, ami majdnem mindenkinek jó lehet? Lehetne találni egy olyan középutat, amit élhető háznak nevezne bárki aki megfordul benne? Elvégre embereknek készül mindenképpen, a terek, kapcsolatok az emberi testhez igazodóak, a melléképület meg lehet terménytároló nyárikonyhával de átalakulhat kétállásos garázzsá is ha éppen másféle népek veszik használatba. A kertkapcsolat és főleg kertméret ami nehezebb eset, ami egyiknek túl kicsi gazdálkodni, az a másiknak túl nagy is füvet nyírni.
    Önellátó szintű gazdálkodást fenntartani azonban elég lehet egy átlagos méret, be ezt a szintet is nagyon nehéz elérni, sok munka és gyakorlat kell hozzá. A mezőgazdaságot úgysem a családi hátsókertben folytatott gazdaságok fogják tudni megmenteni, óriás felesleget ott nem lehet előállítani. Miklós talán azért érzi fontosnak a célcsoport meghatározását, mert ezek a nagyon ügyesen leszorított költségvetésű házak egyes rétegeknek nem fognak megfelelni, legalábbis én így érzem. A rétegrendek, helyiségkapcsolatok és méretek, belmagasságok stb… mikor a lét a tét óriási dolog ha meg tud valósulni a ház, de lesznek akiknek nem üti meg a szintet. Persze, akkor azok ne vegyenek olyat -mondhatjuk. De mi van ha az ott lakóknak menniük kell, 80 km-re állást kap, árulja a házat, de csak jómódú városból kitelepülő, elkényelmesedett, vagy inkább máshoz szokott réteg venné meg, neki meg nem kell? Tehát valami univerzálisan elfogadott közös nevező megtalálása nem volna rossz. Ennek a bekerülési költsége várhatóan magasabban van, hosszú távon -amire a házakat tervezzük- azonban jobban járunk. Feltéve ha megvalósul. Lehet hogy pont ezek a megtakarított tízezrek/m2 döntenek majd róla?
    A szegény még szegényebb lesz, addig is 🙁

  • Avatar

    Kati

    2011. november 12. szombat - 15:46

    #82393

    Koós Miklós: “a falu, mint gazdasági modell halálra van ítélve”

    Vagy csak most éppen úgy tűnik…

    Az, amit 1940-ben a nagyszüleink csináltak, biztosan nem megy már. De az is biztos, hogy ha az élelmiszerárak és a vásárolható élelmiszer minősége tartósan ilyen kedvezőtlen marad, akkor egyre többen próbálják meg részben saját maguk biztosítani maguknak az élelmiszert.

    Ez érdekes módon pont a második generációs értelmiségeiknél jelentkezik igényként újabban, talán azért, mert ők gyerekkorukban a nagyszüleiknél még megtapasztalhatták, hogy nem a kényelem a legfontosabb, és hogy a fizikai munkának is van értelme, tud elégedettségérzést adni. Hogy aztán ebből mennyi marad puzsta romantika, és mennyire lépnek a tettek mezejére, az előre szerintem nem nagyon jósolható meg.

    A végső kérdést nagyon fontosnak tartom. A baj, hogy az építtetők, vagy házvásárlók többsége maga sincs tisztában azzal, hogyan akar élni 10-20-40-50 múlva.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 12. szombat - 16:28

    #82395

    shiver:
    hát ez az.
    MA nagyon nehéz eladni egy városi házat, de próbálja csak meg valaki a falun lévő házát eladni, ő még rosszabb helyzetben van, de nem most, hanem már vagy 10 éve. A falusi házat csak sokkal olcsóbban lehet eladni, mint amennyiért kalákában egyáltalán meg lehet építeni.

    1-2-3-4 millióért házakat lehet kapni, nem is kicsiket. Ezt nem lehet alulmúlni építéssel.

  • Avatar

    Adamkó Feri

    2011. november 13. vasárnap - 00:02

    #82399

    “…a falu, mint gazdasági modell halálra van ítélve …”
    Nem értem. Maga a falu, egy település földrajzi fogalom. Az idézet mondat azt jelentené, hogy nem lesznek a városnál, kisvárosnál kisebb települések? Gazdasági modellként sem értem. Melyik megy tönkre, az üdülő falu, a gyógyfürdős falú, az agglomerációvá változott falu, a mezőgazdasággal foglalkozó falu, stb. ? És az előzőek még keverednek is. Szerintem egyáltalán nincs úgy mint az idézett mondat állítja. Ill. helyesbítek :-), nem törvényszerű, hogy úgy legyen.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 13. vasárnap - 09:27

    #82408

    Adamkó Feri:
    önálló, önmagát eltartani képes, alapvetően mezőgazdaságból élő falu, ahol a mezőgazdasági tevékenység biztosítja az ott élő családok megélhetését. Ez van halálra ítélve.

  • Avatar

    Adamkó Feri

    2011. november 13. vasárnap - 10:55

    #82411

    Kedves Miklós, tudom nem ide való ez a beszélgetés, de még annyit. Engem a halál szó, az ami elgondolkoztatott. Ez nem halál szerintem, ez átalakulás. Szerintem mindig lesznek kis közösségek különálló földrajzi területen. Legalább is remélem :-)))

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 13. vasárnap - 11:10

    #82413

    a halál itt nyilvánvalóan képletes és a falura vonatkozik, nem az ott élőkre. A részleteket a következő rész(ek)ben próbálom majd elmondani.

    Persze nem kell egyetérteni.
    az átalakulás valóban végbemegy, azért is volna fontos új meghatározást, elnevezést kitalálni arra a ma ismert fogalomra, hogy falu. Legyen kertváros vagy bármi más …

  • Avatar

    sby f. j.

    2011. november 14. hétfő - 09:26

    #82463

    Koós Miklós:
    … én azért nem látom ilyen sötéten a “faluk” helyzetét.
    Sok tízezer (vagy 100 is?) kilométert csatangoltam Európában és kiemelten sokat Németországban.
    Nincs, nem is volt törekvés, hogy az 1-2ezres települések megszűnjenek.

    Hannovertől 50km-re kisebb nagyobb időt “laktam egy családnál” egy 1200fős “faluban”, onnan intéztem a dolgaimat. A “falu” olyan szinten van, hogy nyugodtan kijelenthetem, az egy város. Az vakkori érdekképviseletem a Bajor ipari kamara finanszírozásában 2-szer is kiküldött továbbképzésre az oktatási centrumukba Traunstein-be, az 40ezres, de úgy jöttem vissza, hogy Pest majd évtizedek múlva lesz hasonló hozzá (ha hasonló lesz egyáltalán). Ezek a hetek hónapok, mivel nyitott vagyok a “falu” dolgára, nagyon sok mindent mondott nekem.
    A német szemléletben nincs falu meg város, úgy tapasztaltam. Lásd megvoltak 40 évig egy “vízfejű” főváros nélkül, olyan nélkül, mint nálunk Budapest. A vidéki élet, berendezkedés teljesen azonos, csak sokkal kényelmesebb.
    Ez azt mondatja velem, hogy a falu kérdése egy ország gazdasági helyzetének függvénye és nem az életvitelé.
    A falut választó és ott élő emberek jelentős része nem akar egy bűzös, antiszociális környezetben élni, az alternatíva a falu, csak ugye kellenek üzletek, hogy a mindennapok szükségletét ott megtalálják. Ugyanezt tapasztaltam Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban is. Az olasz faluk egy részén látszik, hogy ők sem gazdagok, de élnek vannak és lesznek is.

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 14. hétfő - 09:53

    #82464

    Mo nem Németország és soha sem lesz az. No-ban még a legeldugottabb falvakba (vagy inkább tanyákra) is jó minőségű aszfaltos út és közművek vezetnek.

  • Avatar

    sby f. j.

    2011. november 14. hétfő - 12:24

    #82467

    Koós Miklós: egyetértek.
    Ezért is írtam:
    “Ez azt mondatja velem, hogy a falu kérdése egy ország gazdasági helyzetének függvénye és nem az életvitelé.” megjegyzést…

  • Avatar

    sby f. j.

    2011. november 14. hétfő - 12:29

    #82468

    Koós Miklós: jut eszembe, azért még ott sem mindenhol. Pl. Papenhoffen környezetében bizony jártam nem egy, de több faluban is, ahol úgy éreztem OTTHON vagyok (utak, kalyibák, lepukkant házak stb-vel azért ott is találkoztam).

  • Avatar

    Koós Miklós

    2011. november 14. hétfő - 13:26

    #82472

    sby f. j.:
    a cikk témája azonban a MAGYAR falu, a maga összes gondjával, fejletlenségével, politikai hátterével, történelmi sajátosságaival, a 40 éves kitérővel és még sok minden mással …

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

ZÖLD
Mit kezdhetünk az ökoházakkal?

A magát energetikai szakértőként pozicionáló kolléganő sületlenségeit sokadszorra olvasva már-már viccesnek hat az a küzdelem, amely arra irányul, hogy egy 20 éves valós és konkrét épületekben megvalósult tapasztalattal rendelkező szemléletet (passzívház) összevessen egy jobbára csak elvekben létező másikkal, a minden szempontból ökológikus és természetközeli ház koncepciójával. A gond ott van, hogy ez utóbbi egyszerűen NEM […]

Mit kezdhetünk az ökoházakkal?
2013. június 27. csütörtök
TERV KRITIKA
Tervkritika 94 | ház alapfunkciókkal

A tervezés korai állapotában küldtek be rajzokat a tervkritika rovatba: Tisztelt Koós Úr! Hónapok óta lelkes olvasója vagyok a tervkritika rovatnak, és a projektünk lassan abba a fázisba ér, hogy úgy érzem érdemes kikérnünk a véleményét. Egyedülálló Édesanyánk számára építünk egy kis falu szélén, egyelőre viszonylag érintetlen környezetben egy kis házat. Az egyszemélyes (és két kutyás) háztartás […]

Tervkritika 94 | ház alapfunkciókkal
2013. február 14. csütörtök

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások