Felülvizsgálják az építési szabványokat

A kormány felhívta a belügyminisztert, hogy végezze el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az országos településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet (OTÉK), valamint a szükséges egyéb építésügyi jogszabályok átfogó felülvizsgálatát – egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányhatározat, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. (letöltés)
A miniszternek alapvető szempontként kell kezelnie az indokolatlan költségnövelő előírások megszüntetését azzal, hogy ezek nem vezethetnek a biztonsági követelmények sérüléséhez. A nemzetgazdasági miniszternek pedig a nemzeti szabványosítás intézményrendszerét és szabályozását kell felülvizsgálnia. Eközben meg kell vizsgálnia, hogy az gazdaságosabban, a nemzetgazdaság versenyképességét fokozottabban szem előtt tartva, más szervezeti formában nem működtethető-e hatékonyabban. Meg kell oldania azt is, hogy a jelenleg magyarul hozzá nem férhető szabványok megjelenjenek magyarul is.
Mindkét feladat határideje ez év utolsó napja.
A határozat melléklete felsorolja a felülvizsgálandó szabványokat. Ezek körébe tartoznak például az oktatási és nevelési intézmények-, az otthonok tervezési előírásai, az épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai továbbá a fűtési hőszükséglet számítás is.
forrás: e-epites.hu
Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre
















forrás: e-epites.hu
Miklós ez nem működik…
javítottam, bocs
A szándék helyeselhető, de a határidő komolytalan.
Az építésügyi jogszabályok tisztességes átvizsgálása, a szükséges törlések elvégzése, javaslattétel a változtatásokra az egyszerűség és hatékonyság érdekében, a célszerű viták lefolytatása szakértőkkel legalább félévet igényel.
Kapkodni persze lehet, nagyobb káoszt teremtve a jelenleginél, majd két-három évet eldolgozgatni azon, hogy ezek után legalább úgy működjön az építésügy, ahogy jelenleg is. Ezzel természetesen nem azt akarom állítani, hogy a mostani állapotok paradicsomiak lennének.
A szabványok magyarra fordítása érdekében már én is sok észrevételt tettem, és abszurdnak gondolom, hogy olyan kötelező érvényű szabványok legyenek érvényben, amelyek nálunk csak angol nyelven olvashatóak.
A mérnök kamaránkban, egyébként egy szimpatikus vezető kolléga, beszélgetésünk során azt találta mondani nekem, hogy igazán elvárható ma már, hogy minden mérnök értsen és beszéljen angolul. Ebben talán lehet valami, és elérhető célként meg is jelölhető.
A magyar nyelven meg nem jelenő kötelező szabványokkal szemben két kifogásom van, az első, és talán legfontosabb, hogy mérnöki fogalmakra nem lesznek szavaink és angolból átvett jövevényszavakkal pótoljuk majd azokat, ha pontosak akarunk lenni. Ez véleményem szerint elszegényíti a magyar nyelvet, és előbb-utóbb szükség lehet egy újabb Kazinczy Ferencre.
A második kifogásom ezzel a gyakorlattal szemben az, hogy elképzelek egy vitát, amelyet az érintett felek bíróság előtt folytatnak, ahol a keresetet egy mérnöki hibára alapozzák, hivatkozva egy angol nyelvű szabványban lévő kitételére. A bíróság időnként átvált angolra, majd vissza magyarra?
Egy szó, mint száz: sok sikert kívánok a kormánynak, mert a tárgyban volna tennivaló bőven, csak a magam részéről annyit kérek, hogy vegyék magukat komolyan, és féléves, vagy annál is hosszabb tevékenységet ne akarjanak másfél hónap alatt kipipálni, mert akkor pipák leszünk.
Saftics György: tényleg komolytalan…