Regisztráció/Belépés

további cikkek

Koós Miklós
2012. május 1. kedd

Energiatudatos? építészeti díj

Pár napja kb. 3 helyről is kaptam értesítést, miszerint kiosztottak valamilyen energiatudatos díjat. Az Energia Hivatal PR-ja kíválóan működött, láthatóan meg is mozgattak minden lehetséges kommunikációs csatornát. Hétfő reggel kaptam az alábbi levelet:

Kedves Koós Miklós!

Kérem tekintse meg az alábbi cikket: http://zoldtech.hu/cikkek/20120427-energiatudatos-epiteszeti-dij

 A díjnyertes pályámű érdekes számomra. Ilyen épületfelújítás, sőt fele fogyasztással és nem gázzal mindannyiunk tarsolyában van, mégsem küldte be senki. A pályázaton több általam nagyra becsült kollégám is indult, szebbnél szebb és megalapozott mérnöki munkával elért energiatakarékos épülettel. Ez lenne a magyar energiatudatos tervezés követendő útja?

http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=8062

Persze ne a passzívház építés legyen az egyetlen út, de azért valami többlet kellene egy energetikai díjazáshoz nem? Szeretném a blogon a véleményét és további kollégák véleményét látni, ha érdemesnek tartja a témát. Köszönettel: Schopf Márton

A cikket magam is olvastam és rendkívül felháborított, bár a többi tervet nem ismerem. A tény maga, hogy egy közönséges felújítás, azokkal a komponensekkel – amiket ma már minden épületnél alapkövetelménynek tekinthetünk – “kiemelkedőt” jelentsen, sokkal több mint az energiatudatosság félreértelmezése.

Kazinczy Gyöngyvér neve szűk szakmai körben talán még ismerősnek is hangozhat, korábban már körberodeózta a médiát passzívház ellenes kirohanásaival, közszemlére téve egyben e témában való járatlanságát. Nézzük meg e I. díjat érdemlő koncepciót és emeljük ki azokat a legfontosabb állításokat, amiket ezek a tablók tartalmaznak:

A legzöldebb energia a fel nem használt energia. Brávó, kiváló marketingszöveg, kár hogy nem saját.

Építészeti, környezeti kultúra megőrzése, a helyi környezeti hatások figyelembevétele“. Nos, helyesen lett megidézve az építészeti tervezés egyik axiómája, de az energiatudatossághoz mellesleg semmi köze.

384 kWh/m2év értékről 91-es értékre csökkentette a fajlagos energiamutatót. A megnegyedelte jól hangzik, kár hogy a 90-es értékkel én inkább elbújtam volna, ez nem az az érték, amivel 1. dijat szokás nyerni. Másrészt, pedig ha nyitva hagyom a az ablakokat, vagy éppen kitöröm a felét, akkor ez az eredeti érték lehet akár 500 vagy akár 700 kWh/m2év és akkor mégjobban hangzanak, hogy a hetedére csökkentette az energiafelhasználást. Kétségkívül a legrosszabb állapotban lévő épületek esetén lehet a legnagyobb javulást elérni, de ez nem az építész érdeme, hanem annak, hogy sajnos vannak ennyire rossz épületeink. Tiszteségesebb lenne pl. az átlaghoz, vagy éppen az új épületek esetén szokásos értékekhez viszonyítani. Egy gyerekeknek szánt kosárlabdapályán könnyű zsákolni egy 160 cm magas felnőttnek is, de próbálja meg igazi pályán ugyanezt. Ha alacsonyra tesszük a mércét, azt még átugrani sem kell, elég csak átlépni.

Klímazónás alaprajzi tervezés, passzív napenergiahasznosítás és természetes fény kihasználása“. Ez magyarra fordíva azt jelenti, hogy a tervező meghagyta az ablakokat. A passzív napenergiahasznosítást pedig csak akkor volna ildomos idevenni, ha ez valóban hőnyereséggel jár, vagyis a szoláris hőnyereség és a felületeken létrejövő hőveszteség különbsége pozitív. Ergo ennek feleljenek meg az ablakkeretek, üvegezés beépítése és hőtechnikai értékei (megfelelő sugárzási együtthatójú üvegezés!!), mert ha nem, akkor csak egy bazi nagy lehülő felületet terveztünk. Erre vonatkozóan csak annyi tudható, hogy “új(!!!), jó hőszigetelő képességű nyílászárók kerültek beépítésre“, ami a szakzsargonban a legolcsóbb, kereskedelemben kapható ablakokat jelöli (különben ki lenne emelve a 3 rtg-ű üvegezés, kiváló g és U értéke…stb).

Környezetbarát anyagok, megfelelő hőszigetelés, nyílászáró csere(felújítás), újrahasznosítás“. Sajnos a sajtóközleményben közreadott tablók felbontása olyan kicsi, hogy nem lehet elovasni a feliratokat, így tudatlanságban hagyva az érdeklődőket, melyek lehetnek ezek a “környezetbarát anyagok”? Csak nem faablakra gondolt a kedves tervező? Mert akkor ezzel ki is pipáltuk a környezetbarát anyagokat? Remélhetőleg nem használt – közel sem környezetbarátnak tartott  – betont, no pláne vasbetont, műanyag vízszigetelést, poliuretán esetleg (a gyártásakor energiazabáló) kőzetgyapot homlokzati hőszigetelést. Mindez csak remélhető, különben nehezen lenne védhető a “környezetbarátság”.

Mutasson nekem valaki egyetlen “környezetbarát” anyagot, szerkezetet, az alábbi rétegtervekből:

Az újrahasznosítás jól  hangzik, de kínzó kérdés, hogy mi lett a szétrohadt ablakokkal, az üveggel, a felbontott, habarcsba rakott beton vagy műkőlapokkal, a belső ajtókkal, a felbontott hajópadlóval és azok párnafáival? Mit csinálhattak vajon a falról levert vakolattal és csempével, a lebontott kémény koromban úszó tégláival, az elrozsdásodott ereszcsatornával? Vajon mi lett a fotón – látható szépen összerendezett – bontott cserepekkel, amik a legtöbb esetben már maguktól szétmállanak? Hová kerültek a bontott szarufák és cseréplécek, hogyan hasznosulhattak, akárcsak az udvar felbontott, korábbi beton vagy szétmállott téglajárdája, a kibontott szaniterek, a leszerelt lámpatestek, a falakból illetve a Bergmann csövekből kihúzott/kitépett elektromos vezetékek, bakelit kapcsolók? Ugye ezek a fent felsorolt bontott anyagok nem a szemétlerakóban végezték, hanem valami értelmes újrahasznosítás részei lehettek? Bízzunk abban, hogy e kérdésekre a válasz minden bizonnyal a nem olvasható apró betűs részben vannak részleteiben is kitárgyalva.

Mindezt csak azért fontos megemlíteni, mert egyébként pár tucat kisméretű címeres tégla ismételt beépítése még nem teszi az építési folyamat újrahasznosítottá!

Nyári hővédelem: árnyékolás + hőtároló tömeg“. a nyári hővédelem valóban nagyon fontos, mi magunk is itt, a saját teraszunkon ezt a növénybefuttatós megoldást választottuk (tényleg nekünk is pályáznunk kellett volna…) azonban, mint használó tudom, hogy az effajta nyári hővédelemnek ára van. A mögötte lévő nappali szoba nappal is sötét. Ergo, a fenti hangzatos szlogenek esetében viszont azt jelenti, hogy a “természetes fény kihasználása” sajnos pont kilőve, vagyis nem igaz. Vagy természetes fény, vagy nyári lombárnyékolás. Vagy vagy (a nem kívánt rész törlendő). A hőtároló tömeg jól hanguzik, de azért azt tudjuk, hogy mindez csak akkor ér valamit, ha a megfelelő hőszigetelést valami azért biztositja.

Épületgépészet: Kiváló hatásfokkal működő gázkazán, esővízhasznosítás: WC öblítés, öntözés, napkollektoros rendszer“. A kondenzációs kazán felemlegetése 2012-ben kb olyan fantasztikus gondosságra utal, mint amikor egy falazat kapcsán egy régi B30-as téglához hasonlítunk valamit. Hagyományos gázkazánt egyre kevesebbet használnak, e téren akkor volna valami említésre méltó, ha pl. földenergiával, hőszivattyúval, biomasszával fűtenének, no de egy sima kondenzációs gázkazánnal ? Mi ebben a fantasztikus, újszerű, előremutató, energiatudatos? Vagy csak az, hogy nem egy 30 éves Totya kazánról megy továbbra is az egykörös fűtés?? A szelektív hulladékgyűjtést és a környezetbarát tisztószerek használatát pedig kár volt idekeverni, mert a tervezés és a megépült épülethez semmi közük, ez egy építtetői attitüd, hogy miként használják majd az épületet ? (ami pl. ott kezdődik, hogy az adott településem van-e szervezett szelektív hulladékelszállítás és felhasználás, vagy csak külön gyűjtik és jó magyar szokás szerint a végén ugyanazon a szeméttelepne kötnek ki?)

……………..

A tervezők közül számosan terveznek ennél komolyabb energetikai mutatókkal épületfelújításokat, mégsem gondolják, hogy az ő tervük valami eredendően új, forradalmi, energiatudatosság szempontjából példának állítandó. Azt gondolom, ma ez kell legyen a minimum, mi több, ha már pályázat, akkor oda valami figyelemreméltó kell.

Ennél ma már sokkal, de sokkal többet kellene megcélozni és ne ámítsuk magunkat azzal, ha az energetikailag értékelhetetlenül elavult épületeinkre felteszünk pár napkollektort és kicseréljük az ablakokat “új nyílászárókkal”, akkor már energiatudatosak vagyunk. Nem lenne jó, ha egy ilyen pályázati végeredmény kapcsán a hazai energiapolitika és mi magunk is megelégednénk pusztán ennyivel, mert ez szakmai sértés volna azok számára, akik mindezt komolyan gondolják és nem elégszenek meg azzal, hogy pár unalomig ismert frázissal írnak tele pályázati tablókat.

————–

Kiegészítés:

az alaprajzról nem is esett szó, pedig az is megérdemel pár mondatot, mint a természetes szellőzés nélküli és csak közvetett megvilágítású szobák, az ügyféltér akadálymentesnek mondott WC-je, ami nem alkalmas erre (nem véletlenül nincs berajzolva a 150 cm átmérőjű kör), az összes ajtó küszöbös és még lehetne sorolni. Ki adott erre engedélyt? Egy biztos, akadálymentesítéssel foglalkozó szakember egészen biztosan nem látta, de ki lett pipálva.

 

Hozzászólások (25): megnézem / hozzászólok

  • tanúsító

    2012. május 1. kedd - 02:08

    #84011

    Megpróbálom megismerni a második-. harmadik helyezett munkáját, meg egy-két elutasítottat. Bizonyára érdekesek lesznek!

  • Kelemen Zsolt

    2012. május 1. kedd - 09:09

    #84012

    Az 1. díjas terv itt érhető el: http://epiteszforum.hu/node/15869

    “Energiatudatos szellemben végzett, előremutató tervezői munkáját a Magyar Energia Hivatal 1 millió forintos pénzdíjjal jutalmazta.”

    No comment, és irigy sem vagyok!

  • Kelemen Zsolt

    2012. május 1. kedd - 09:10

    #84013

    tovább olvasom a cikket:
    Az építész csak utólag tudta meg, hogy egyeztetés nélkül jelentősen változtattak a műszaki tartalmon, majd az ezt követően újra kiírt pályázaton sikerült kivitelezőt találniuk.
    A hangsúly a megváltozott műszaki tartalmon van: fa nyílászárók helyett műanyag, kőzetgyapot hőszigetelés helyett PS táblák, a növényrács ívelt tartói helyett fűrészáruból összecsavarozott vázrendszer. Ezek nem elhanyagolható, apró különbségek, hanem – főleg a környezettudatos tervezési szemlélet és cél tekintetében – döntő változtatások

    Az eszem megáll!

  • Kelemen Zsolt

    2012. május 1. kedd - 09:11

    #84014

    Mivel az előző hozzászólásom nem jelent meg a link:
    http://epiteszforum.hu/node/15869

  • ptszk

    2012. május 1. kedd - 10:20

    #84016

    savanyú a szőlő…

  • RobinHood

    2012. május 1. kedd - 14:48

    #84023

    Ez egy sima átalakítás. Hirtelen 15 ilyen rétegrendű/volumenű munkámat szedém elő, de nem teszem, miért tenném? Ez a megoldás, nincs más. Alapvetően Miklós pártján állok. Az “Energiatudatos” témakörben kiváló eszmefuttatások voltak és lesznek itt e fórumon. Azok több értéket hordoznak. Kezd a címke megtévesztő lenni Hölgyeim és Uraim. Kishőszigetelés, kiskóla máris zöldcimke.

  • Huszti István

    2012. május 1. kedd - 16:54

    #84025

    Teljesen egyetértek Miklóssal, valahol meg kell határozni azt, hogy mi az elvárható szakmai teljesítmény. Amúgy ezzel kapcsolatban a tervezőnek már korábban feltettem néhány kérdést – http://epiteszforum.hu/node/19110 – elfogadható választ nem kaptam.

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2012. május 1. kedd - 21:25

    #84026

    Miklós! miután a vaszatival kapcsolatos honlapon ezt találtam, nincs több kérdésem:
    Drágakőjóslás könyv 1.400,-
    Szerintem egyezzünk ki velük egy döntetlenben! (by fekete vitéz, gyaloggalopp)

  • Kocsis Krisztián

    2012. május 2. szerda - 09:27

    #84033

    “új(!!!), jó hőszigetelő képességű nyílászárók kerültek beépítésre“, ami a szakzsargonban a legolcsóbb, kereskedelemben kapható ablakokat jelöli (különben ki lenne emelve a 3 rtg-ű üvegezés, kiváló g és U értéke…stb).

    Bingó!!!
    Olyan jókat szoktam röhögni magamban amikor a műszaki adatlapon(márha van 1általán van) az szerepel ,hogy kiváló minőségű. Ráadásul ezt nemhogy a köznép ,de még jónéhány tervező is beveszi.

    Ennyi ésszel meg egy vödör mésszel bárki nyerhet 1 millát ….

  • Pintér Attila

    2012. május 2. szerda - 14:51

    #84036

    Szerencsém volt a helyszínen megnézni az összes pályázatot, és úgy emlékszem, hogy ez a 90 kWh/m2 év volt a leggyengébb érték.
    A győztes projekt kihirdetése előtt, a pályázat kiírójaként jelenlévő MEH képviselője kifejezetten gázfűtés ellenes beszédet tartott, és jelezte, hogy ennek a pályázatnak az országos gázfüggőség csökkentése is a célja. Biztosan elégedett!?! A többi, “korszerűtlen” pályázat zömében hőszivattyút használt. (Talán nem is volt több gázkazános megoldás.)

    A bírálók nem figyeltek eléggé, vagy a pályázók nem értették a kiírást, de az biztos, hogy így elég szánalmassá degradálódott egy jó kezdeményezés.

    Koós Miklós Úr! A honlapjához gratulálok, élvezetes és tanulságos a böngészése!

  • Lazzlo

    2012. május 2. szerda - 19:23

    #84037

    Úgy tűnik, a mérték itt nem volt érték.

  • greenpr

    2012. május 2. szerda - 20:45

    #84038

    Nem Kazinczy Gyöngyvér tehet arról, hogy ő kapta az 1. díjat (nyilván nem úgy lobbizta ki…). Az inkább elgondolkodtató, hogy a szakmai zsűri mi/ki alapján szelektált… Nyilván – jóemberi szokás szerint – személyek ellen (esetleg ‘haverok’ mellett?) is szavazott a t. zsűri, amikor x – az nagydíjas épülethez képest sokkal jobb energetikai mutatókkal rendelkező – tervek/tervezők NEM kaptak akárcsak 1 dicsérő oklevelet sem. Úgy tudom, több magyar minősített passzívház is szerepelt a 15 pályamű között – ezek tehát említésre sem méltó energiatudatos építészeti irányvonalat képviselnek, a zsűri döntése (elhallgatása) értelmében. (Hol látható a pályaművek listája? Tudja valaki?) Illetve elgondolkodtató, hogy a passzívház-technológia miért szálka a szakma – egy bizonyos részének – a “szemében”?

  • M

    2012. május 2. szerda - 22:08

    #84039

    Huszti István: Idézet a megjelölt linkről:
    “HI: 5. Biztos drágább a PT 30 mint a SILKA ? Lehet, hogy a SILKA 20 is megfelelt volna ? (Különben a SILKA jó választás)
    Kazgyo: 5. SILKA 30 felel meg. Egyébként PT drágább, hőtároló tömeg szempontjából pedig zéró.”

    Hát, nem tudom, lehet, hogy bennem van a hiba, de a zérót nagyon erősnek találom Gyöngyvér részéről. Igaz, hogy valamivel 2 feletti a szorzó a mészhomok javára a fajsűrűségek tekintetében, de ha az összes termikus blokkon belüli tömeget számoljuk, akkor kisebb lesz a mészhomoktéglás épület előnye. Ja, és hogy mennyivel _drágább_ a PT? Gugli 1. találat: PTH 30 NF: 250Ft, SILKA 30: 642 Ft — jó, az utóbbiból nem 16, hanem 15 kell egy m2-re…

    Nem lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, az érzelmekre kell hatni, a tények, észérvek meg le vannak sz..va? Szerintem ez az egész leginkább a bíráló bizottságot minősíti…

  • Mesterházy Mónika

    2012. május 2. szerda - 22:12

    #84040

    Itt is fontosnak tartom leírni: a nagydíjas épület tervezője nem tehet arról, hogy az ő munkáját hozták ki a legjobbnak, bár, a tervező által sem titkoltan anomáliákkal terhelt a projekt (feltételezem, erről sem ő tehet). A kivitelezés – finoman szólva – nem a tervek szerint haladt… A nagydíjat odaítélő szakmai zsűri ezen nagyvonalúan (?!) átsiklott. Ami számomra elgondolkodtatóbb: több minősített magyar passzívház is indult a pályázaton, több tervezőtől, ezek közül az egyiket sem tartotta méltónak a zsűri arra, hogy gesztusértékű dicsérő oklevélben – hangsúlyozottan nem a fődíjban! – részesítse. A passzívház-követelményrendszer a kimagaslóan energiahatékony építési metódus egyik legjobb, legkiforrottabb technológiája. Az Építészeti-Energetikai Nagydíjat odaítélő zsűri “szellemiségébe” a passzívház-vonal valamiért nem fér bele. Miért is ez a nagy ellenállás…?

  • Huszti István

    2012. május 2. szerda - 22:38

    #84041

    M:
    Persze, hogy a PT olcsóbb, ezért kérdeztem, ezt szerintem mindenki tudja, azért kérdeztem, mert megdöbbentő a kijelentés és a válasz is. Amúgy a 20 cm-es SILKA is megfelelne némi erősítéssel. Természetesen a PT-nek is van hőtároló tömege – PT 30 kb. 50 kg/m2, a 30-as SILKA 200kg/m2.
    Ezt viszont nem értem : “de ha az összes termikus blokkon belüli tömeget számoljuk, akkor kisebb lesz a mészhomoktéglás épület előnye”, nem tudom mire gondolsz.

  • M

    2012. május 3. csütörtök - 12:52

    #84053

    Huszti István: Igen, és nem csak ragaszkodik az illető ahhoz, hogy a SILKA olcsóbb, még az érvelés is sokkoló Kazgyo részéről: “Mi is utána jártunk, és a mi árajánlatunkban kedvezőbb ára volt. :)” (Mármint a SILKÁ-nak… Hja, kérem, ilyen ajánlatot én is tudnék adni, de inkább lefelé görbülne a smily…)

    A kérdésre: arra gondoltam – bár nem szakmabeliként nem biztos, hogy jól fejeztem ki magam – hogy a hőt nemcsak a külső falazat tudja tárolni, hanem a belső falazat, meg a vasbeton födém, aljzat is, és ezek egy SILKÁ-s vagy PTH-s épületnél akár azonosak is lehetnek. És így a két különböző külső falazatú épület hőtárolóképességeinek aránya még kisebb lehet, mint a külső falaiké.

    Azt viszont nem értem, hogy jött ki nálad a PT/SILKA 30-as falak kg/m2 aránya. Az alábbi link szerint a (nem könnyített, azaz nem HS-es) 30-as PTH db-ja 15 kg, a SILKÁ-é 27.5 kg, és így (15 x 16)/(27.5 x 15)= kb. 60% tehát még 2x-es szorzó sincs, nemhogy 4x-es. (De nem vagyok szakértő, pl. a habarcsot nem számoltam, szívesen veszem a kiigazítást.)

    http://www.tuzepnet.hu/tegla-957-3.html

  • Huszti István

    2012. május 3. csütörtök - 15:43

    #84057

    M:
    Kedves M
    A fajlagos hőtároló tömeg nem azonos a fal tömegével. Kétféle számítás létezik, az egyik az, hogy a tömegnek azt a részét veszik figyelembe, amíg belülről a fal mélységében a hővezetési ellenállás el nem éri a 0,15 értéket, tehát függ a hővezetési tényezőktől is. A másik – ha jól tudom most ez van érvényben pont a könnyű falazatok “érdekében” -, hogy a fal geometriai középtengelyéig veszik a tömeget. Én az előző alapján számoltam, amúgy szerintem egyik sem helyes eljárás, volt/lenne jobb.

  • Korbai Zoltán

    2012. május 3. csütörtök - 15:53

    #84058

    Mint laikus építtető is nevetségesnek találom a zsűri döntését. Első évünket (és telünket) töltöttük a frissen épített családi házunkban, és éppen a napokban számoltam ki, miután lekapcsoltuk a fűtést, hogyan is teljesített a házunk. 56 kWh/nm/év lett a vége. Egyáltalán nem gondolom, hogy a házunk bármiféle díjra érdemes lenne, főleg, hogy ha anyagi lehetőségeink engedték volna, még ennél is takarékosabbat építettünk volna.

  • beg

    2012. május 3. csütörtök - 20:50

    #84070

    Nekem az ütötte meg a szemem, hogy mikor rákérdezett István az ÉF-on, hogy hogy lehet 1 méter mélyen +14-15 fok állandó hőmérséklet, K.Gy. simán lerázta, hogy ezt tanították az egyetemen, miközben ugyebár a fagyhatár lakott területen is 80 cm. Remélem jól emlékszem.

  • M

    2012. május 3. csütörtök - 21:43

    #84071

    Huszti István: Kedves István!
    Köszönöm! És igen, kicsit önkényesnek tűnnek a fajlagos hőtároló tömeg számításának említett eljárásai, de nyilván a laikus “hőtároló tömeg = tömeg” megközelítéstől sokkal jobbak 🙂

    Úgy tűnik, minél mélyebbre ásunk az ügyben, annál nagyobb a baj…

    Remélem, erre a blogra kapnak egy linket az Energia Hivatal illetékesei… Hiszen mi értelme egy hibát elkövetni, ha nem tanulhatunk(-nak) belőle?!

  • shiver

    2012. május 5. szombat - 15:54

    #84084

    Ezt találtam még:
    “A díjátadón a Nagydíjon kívül, Dicsérő Oklevelet három pályamű tervezői vehettek át kiemelkedő munkájuk szakmai elismeréseként.
    Dicséretben részesült, Medgyasszay Péter, Büki Péter magyarkúti fa-vályog-szalma falú családi háza, a Czigány Tamás, Nagy András és Papp Róbert tervezésében megvalósult pannonhalmi biomassza fűtőmű, valamint a Zombori Zsolt és Kiss Péter által tervezett környezetbarát MOL Zöld sziget benzinkút Budapesten az Istenhegyi úton.”

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

HÁZ-TERV
Pro Architectura díj 2017 hirdetménye

Már lehet pályázni a 2017-es Pro Architectura díj elnyerésére. Az egymillió forint pénzjutalommal járó elismerésre Építészeti alkotás, Építészeti közélet és oktatás, Terv és tervpályázat, Építtető, valamint Kivitelező kategóriában lehet benyújtani pályázatot 2017. július 30-ig. A Miniszterelnökség ebben az évben is kiírta a Pro Architectura pályázatot. 2017-ben öt kategóriában pályázhatnak a szakemberek a díjra, valamely jeles […]

Pro Architectura díj 2017 hirdetménye
2017. július 4. kedd
HÁZ-TERV
Aria Hotel Budapest – a VILÁG LEGJOBB szállodája lett a TripAdvisor utazói szerint

SAJTÓKÖZLEMÉNY  – 2017. január 24. Megállíthatatlan az Aria Hotel Budapest: a TripAdvisor utazói a világ legjobb szállodájának választották Zene által inspirált dizájn, exkluzív rooftop bár és odaadó vendégszeretetet – ezek a fordulatok tértek vissza legtöbbször az utazók kommentjeiben, amikor az Aria Hotel Budapestet értékelték. Innen csak egy lépés vezetett odáig, hogy a Library Hotel Collection magyar […]

Aria Hotel Budapest – a VILÁG LEGJOBB szállodája lett a TripAdvisor utazói szerint
2017. január 24. kedd

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább