Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
Koós Miklós
2012. május 11. péntek

Továbbra se bántsuk az építési előadókat!

2008-ban, egy sorozat részeként írtam egy cikket Közreműködők | ne bántsuk az előadókat címmel. Az abban foglaltakat továbbra is érvényesnek tartom, de talán szükséges volna még kiegészíteni.

Engedélyeztetések kapcsán évtizedek óta járok az önkormányzatokhoz, az én tapasztalatom az, hogy nagyon kevés helyen és alkalommal találkoztam direkt rosszindulattal vagy szándékos “kerékkötéssel”. A legtöbb probléma általában abból adódik, hogy sajnos nem teljes a dokumentáció és lássuk be kedves kollégák, mi is hibázunk, hiszen a tervezési folyamat végefelé már szeretnénk az egészet lezárni. Én számos alkalommal kihagytam/kihagyok dolgokat, sőt előfordult, hogy pl. rossz helyrajzi számot írtam a tervekre, emiatt az egész doksit újra kellett nyomtatni, újra aláíratni stb. Tudom, mindig könnyebb másokat okolni, de lássuk be, ha egyszer az építési előadók is elmondanák egy cikkben az ő tapasztalataikat, akkor igencsak meglepődnénk.

Eddig igyekeztem azt az elvet betartani, hogy

  1. egyeztetés a tervezés megkezdése előtt (leginkább építési előírások tisztázása) miatt , másrészt jó ha személyesen ismeri egymást az előadó és a tervező. Pár kedves szóval ki lehet alakítani máris valamilyen felszínes benyomást. Szerintem ez nagyon fontos!
  2. egyeztetés a beadás előtt. Bár hivatalosan nem adnak/adhatnának ki semmiféle véleményt, egy informális egyeztetés a benyújtandó iratokról, az előrások betartásának a meglétéről, bonyolultabb esetben építménymagasság számítás egyeztetése…stb. Számos esetben kaptam a beadás előtt olyan észrevételt, amivel ki kellett még egészítenem a doksit, majd utána csont nélkül átment.
  3.  a beadás után cca. 1 héttel udvarias érdeklődés, hogy megkapta-e a terveket és át tudta-e nézni. Mind gyakoribb, hogy sikerül elérni, hogy akár együtt átnézzük és nem egy esetben – különösen ott, ahol már ismernek – sikerült azt elérnem, hogy ki sem küldtek hiánypótlást, elég volt, hogy megígértem, 2-3 napon belül beviszem a javítottat

Mivel nem az építési előadók adják ki az építési engedélyt, hanem a csoportvezetőjük, osztályvezetőjük, jegyzőjük, így érthetően ők hiába is volnának elnézőbbek, ha aláírásra viszik a főnökük elé, csak olyat vihetnek, amit adott esetben meg tudnak védeni, különben őket marasztalják el felületes munka miatt. Nem egyszer megtörtént már, hogy informálisan elmondták, mi az ami még átmegy a osztályvezető előtt és mi az ami nem, még akkor is ha az vitatható. Ha van értelmes megoldás, akkor senki sem a konfliktust keresi, hanem a nyugodt, jogszerű elintézi módot.

A fentiekről sokszor megfeledkezünk és a korábban említett – legalább minimális szinten kialakított kapcsolat – sokszor elégséges lehet arra, hogy az építési előadó többet is elmondjon, mint amit lehetne vagy éppen szabadna neki. Nem kell senkit sem korrumpálnunk, sem elvtelenül körbeudvarulnunk ahhoz, hogy megtaláljuk a dolgok elintézésének lehető legegyszerűbb módját. Megoldás orientáltság.

… ahogy első munkahelyem igazgatója mondta volt “az udvariasság nem kerül semmibe”.

 

Hozzászólások (3): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Ifj. Fosztó András

    2012. május 11. péntek - 08:47

    #84164

    Mint építéshatósági ügyintéző, örömmel olvastam a cikket. Munkám során én is a leírtakra törekszek. Ugyanakkor tudom, hogy nem mindenhol tapasztalható a rugalmasság, de ha az itt leírtakat megfogadják a tervezők, csak nyerhetnek vele!

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. május 11. péntek - 11:08

    #84169

    Miklós!
    1, 2, 3, pontokat, akár én is írhattam volna, sőt az indokokat is.Magam is így gondolom, így szoktam eljárni, különösen, ha számomra új területre tervezek, ismeretlen építéshatóság, vagy előadó territóriumán. Egy barátságos mondat, mosoly, kis szakmai beszélgetés, csodát tesz. Mint tudjuk, ez az a portéka, amelyből bármennyit adunk, nekünk sem marad kevesebb.
    Beadáskor is mindig igyekszem együtt végigvenni a doksit, hogy az előadó rögtön képben legyen, gyorsabban átlássa, ha netán valamit mégis másként lát, vagy hiányol, rögtön kiderül, és igen, megspórolhatjuk a hiánypótlási felszólítást, – mindkettőnknek.
    A gond, a szerepüket túljátszó, hivatali hatalmukkal visszaélő, netán bizonytalan főépítészekkel, hatósági kollégákkal van, mint a párhuzamosan futó poszton is taglaltuk. Szerencsére, ma már ők vannak sokkal kevesebben.

  • Avatar

    Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2012. május 14. hétfő - 21:19

    #84186

    Ez mind így igaz, azonban egyes megyei jogú városban ott tartunk, hogy nem lehet az előadóval konzultálni. Nem engedik oda az építészt.A recepción leadod a pakkot, és vársz, vársz.Előzetes konzultáció nuku. Érdeklődni a keretekről, mik az elképzelések, hogyan értelmezik a jogszabályt, szintén álom. Kérjen elvi ép.enget!Tehát az előadókat nem is bántanám,miért is. A (jogász)főnökeiknek viszont el kellene gondolkodni, hogyan szervezik a munkát és munkaerőt, ugyanis fél évek múlva jut eszükbe hiánypótlás miatt levelet küldeni.Tehát sajnos van ahol kezd meghiúsulni az a gyakorlat, amit Miklós leír, és amivel csak egyetérteni tudok.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő
SZAKMA
Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.1. Járásonként legalább egy építésügyi hatóság

2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal.  Előtte azonban egy kis emlékeztető.Az építésügy teljes átalakítása várható című 2015. […]

Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.1. Járásonként legalább egy építésügyi hatóság
2017. február 15. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások