Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
A honlap alapértelmezése
2012. május 28. hétfő

Jogszabálybogozó | Dolgoztassuk az építészt 2.

hatós

Pár hete megjelent cikkemet szeretném bővíteni, az azóta eltelt időszak (3-4 hét) termésével.

Természetesen ezeket a már 1-2-3 hónapja benyújtott tervekre is alkalmazni kell, a számításokat e szerint javítani kell (10. pont alapján).

1. A műszaki leírásban konkrét márkanév nem szerepelhet, ha mégis márkanévvel van megnevezve egy anyag, akkor mellé kell írni, hogy vagy azzal egyenértékű minőségű és tulajdonságú ….

Az anyagmegnevezés mellé fel kell tüntetni a szabványszámot, műszaki specifikációt.

Pld: 10 cm hőszigetelés ásványgyapotból MSZ…….

2. Az ablakoknál, külső ajtóknál szerepelni kell a követelménynek, amivel az energetikai számításban figyelembe lett véve.

3. Ha nincs jogosultsága a tervezőnek energia tanúsítványt készíteni, akkor a tervezői nyilatkozatba ne írja bele, azt a szöveget „és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítettem.”.

Hanem az kerüljön bele, hogy “az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészült”. Az aláíró lapon pedig legyen feltüntetve az energetikai számítást végző neve, címe, jogosultsága és aláírása.

4. Ha acél gerendát és acél oszlopot alkalmazunk, akkor az alaprajzon kis nyíllal és felirattal kell jelölni, hogy mi az (nem elég az anyagjelölési ikonnál jelölni, külön kótázni, és a műszaki leírásban leírni), a műszaki leírásban pedig szerepelnie kell az acél korrózió védelmének.

5. Azon az alaprajzon, ahol a tetőformát rájelöljük szaggatottan, ott a fal és a tető széle közötti távolságot is kótázni kell (igaz, hogy van külön tetőfelülnézeti rajz, de ez nem zavar senkit).

6. A szemét tárolás leírásánál egyértelműen le kell írni, hogy kukatárolóról (építményről), vagy kukatároló edényről (kukáról) van szó, mert a kukatárolónak (építménynek) rajta kell lenni a terveken.

7. beépítési vonal megjelenítése az alaprajzon és a helyszínrajzon.

8. A tervezői nyilatkozatban szerepeljen, hogy a tervezett építmény a helyi építési szabályzat előírásainak is megfelel.

9. Az előírt 2 metszeten kívül, még egy plusz metszet (3 metszet kevés, kell még az +1, mert az egyszerű épület egy részéről csak egy jellemző keresztmetszetem volt).

10. Építménymagasság, bruttó alapterület, szintterületi mutató számítása fedett előtereknél, fedett gépkocsi beállóknál, fedett teraszoknál (ha azoknak nincs oldalfaluk, vagy egyik oldalukon csak oszlopok állnak másik oldalukat az épület adja):

a) Mivel a telek beépített területének számításánál az OTÉK 1. számú mellékletének 93. pont, c) bekezdése alapján, figyelmen kívül kell hagyni:

„ az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,5 m-es sávba eső vízszintes vetületét.

Szerintük a fedett előterek, a fedett gépkocsi beállók, a fedett teraszok feletti tető előtetőnek számít, így az épülettől számított 1,5 m-es sávjuk nem számít bele a bruttó alapterületbe. Az 1,5-en túli sávjuk beleszámít a bruttó alapterületbe.

b) A fedett előterek, fedett gépkocsi beállók, fedett teraszok (ha azoknak nincs oldalfaluk, vagy egyik oldalukon csak oszlopok állnak, másik oldalukat az épület adja) a teljes alapterületükkel beleszámítanak a szintterületi mutatóba.

c) Az építménymagasság számítás során ezeket az előtetőket nem lehet figyelembe venni, az épület előtetők nélküli kontúrján kell az építménymagasságot számolni.

11. Ha két különálló lakóépületet egy fedett beállóval kötünk össze (egybefüggő tetőszerkezete van a lakóépület részekkel), az nem számít egy épületnek, mert nem épület köti őket össze. Ekkor két önálló épületként kell az építménymagasságot számolni.

1997. évi LXXXVIII. törvény (ÉTV) 2 § 10. pont:

„Épület: jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló építmény, mely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

A helyi értelmezés szerint, ha egy teret két oldalról és felülről épületszerkezet zár körbe az még nem részben fedett tér.

Természetesen kértem, hogy ezekről a számítási elvekről (módról) vegyenek fel egy jegyzőkönyvet, hogy az építéshatóság így kéri, hogy így (ez alapján) számolják a tervezők.

Elmondták, hogy ezt írásban nem tudják adni, mert az jogszabály értelmezésnek számít, amit Ők nem adhatnak ki.

Hozzászólások (21): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Pató Károly

    2012. május 28. hétfő - 08:59

    #84268

    Elszomorító. Miközben az építkezési kedv és lehetőség a nullához közelít, egyre több az adminisztráció. Az így keletkezett jelentős többletmunka költségeit sajnos túlnyomórészt az építész viseli, a tervezői díjakban ez nehezen érvényesíthető.

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. május 28. hétfő - 11:38

    #84274

    Remélem, a kollégák tételesen cáfolják ezeknek a kívánságoknak a jogosságát. Az eng. terv mégiscsak annak eldöntésére szolgál, hogy a tervezett épület megépíthető-e ott és akkor, nem sért-e jogszabályt, vagy valamilyen érdeket. Ehhez nem kell szabványszám (pl. a tégláét sem írjuk oda). Egy méretet elég egyszer feltüntetni egy doksiban.
    Ez a sajátos OTÉK-értelmezés, pedig szerintem, nemcsak téves, de önellentmondásos is.
    Ha az építtető, vagy az építész kéri, kötelesek emlékeztetőt felvenni.
    Jó lenne, ha a szakmafelügyelet az ilyen túlkapásoknak is gátat szabna.
    Rajta kollégák, segítsük egymást szakszerű cáfolatokkal!

  • Avatar

    ZooLee

    2012. május 29. kedd - 13:43

    #84291

    Valóban elszomorító!
    Teljesen egyetértek az előttem szólókkal.

  • Avatar

    Budai Viktor

    2012. május 30. szerda - 15:38

    #84320

    Az építménymagasság számítása során azt kell figyelembe venni, amit a beépítettségnél (és fordítva). Az OTÉKn ezzel kapcsolatban egyértelmű.

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. május 31. csütörtök - 09:48

    #84329

    Budai Viktor:
    Igen, nekünk is egyértelmű, de mit lehet tenni, ha valaki felfedezi a spanyolviaszt, és azt mondja, hogy pl egy oszlopokkal alátámasztott fedett terasznak is csak a fal felőli másfél méteres sávján kívüli rész számít beépítettnek, de a szintterületbe az egész beleszámít (ez utóbbi helyesen) de az építménymagasságnál megint figyelmen kívül hagyandó. Mi vaaaan?
    Kihez lehet itt fordulni, ha a főépítész és a tervtanács csak figyelmen kívül hagyható véleményező, másodfokon az ismerős ua-t az indoklást írja le, a minisztérium nem ad jogértelmezést? A kamarához? Ők sem jogértelmezők, és csúnyák, mert védik a buta, jólkereső építészeket. A bíróság több év.

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2012. május 31. csütörtök - 11:31

    #84330

    A rendőrnek mindig igaza van. Igaza kell hogy legyen, mert nem akkora horderejű a dolog hogy bármit veszíthessen, viszont a sofőr, építész, építtető nagyon sokat is. Sajnos valban előfordult hogy bizonyos részekre kivitelezési szintű terveket is igényeltek. Meg megállapították hogy az a T alakú tartó így nem lesz jó. Statikus méretezés ide-oda. (ennek már 20 éve :-)) Úgy néz ki, mostanában nagyon unatkoznak. Ha nincs elég munkájuk, majd csinálnak maguknak. Köszönjük!

  • Avatar

    tanúsító

    2012. június 1. péntek - 05:27

    #84333

    Szabóbácsi fontos igazságot mondott ki! Nagy értéke van ma egy hivatali -bár nem nyugdíjas 😉 – állásnak! Minden áron meg kell őrizni! Mutatni kell, milyen sokat dolgozunk, mennyire nélkülözhetetlenek vagyunk. Nem az a lényeg, hogy a feladatot hatékonyan, jó színvonalon ellássuk, hiszen azt felülről nem látják, az a fontos, hogy égjen a munka a kezünk alatt, legyen füstje, legyen munkazaj, állandóan jöjjenek az ügyfelek, ha ügyesen szervezzük, még sorba is állnak.

  • Avatar

    atuse

    2012. június 1. péntek - 10:45

    #84334

    És milyen megtévesztő az ‘ügyintéző’ elnevezés!…

  • Avatar

    Pató Károly

    2012. június 1. péntek - 10:54

    #84335

    Sajnos ugyanez vonatkozik a minisztériumokra is, az állandó, sokszor értelmetlen jogszabály módosítások csak nehezítik a jelenleg messze alulfizetett építész tervezési munkát. A kamara érdekvédelme gyakorlatilag nulla. A folyamatosan változó jogszabályok megértéséhez, alkalmazásához meg kötelező továbbképzést szervezünk, persze nem ingyen? Kinek jó ez?

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. június 1. péntek - 14:09

    #84336

    atuse:
    Na igen, volt idő, mikor bonyolítónak hívták. Ez sokakra, jobban illik. Tisztelet a többségnek, mert szerencsére a segítőkészség ma már sokkal gyakoribb.
    A kamarának elemi kötelessége lenne segíteni, h végre gyomlálják a felesleges jogszabályokat, és tényleg csak azok maradjanak, amik szükségesek a jobb munkához, a magasabb építészeti minőség érdekében.

  • Avatar

    Robinhood

    2012. június 1. péntek - 15:18

    #84337

    Elszomorító. Sokszor gondolkodom, mikor az ügyintézőkkel beszélek, hogy értik, tudják, hogy mi, AZT az ÜGYFELET képviseljük, AKINEK az építési szándéka minimum 50 embernek ad munkát. S az 50 ember adójából az ügyintéző a Fizetését kapja. Érti-e, hogy KI KIÉRT van e világon? Mert ezt nem érzem, ügyfeleink – jogosna -nemn tapasztalják. Minden plussz költség az építész béréből megy majd le. Nincs kedvem ehhez az egész bohóckodáshoz. Mert ez az.Kellene egy jó KAMARA.

  • Avatar

    Robinhood

    2012. június 1. péntek - 15:24

    #84338

    Pató Károly: Arra jó, hogy a minél nagyobb látszólag átláthatatlan ködben még több időnket, energiánkat, pénzünket..lekössék, miközben egyre jobban görnyedünk a teher súlya alatt. Kíváncsi lennék azok véleményére, akik dologoztak/nak pl Ausztriában, Németországban, Angliában (építész tervező, kivitelező) mu körökben, hogy ott is ennyire tudatosan rontják az emberek önérzetét, életkedvét, vagy csak idehaza ?

  • Avatar

    Szabóbácsi

    2012. június 1. péntek - 23:50

    #84339

    Fenyvesi Péter: A kamarának sok elemi kötelessége lenne, de inkább csak saját pecsenyéjüket sütögetik. Szintén megélhetési célból.

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. június 2. szombat - 11:44

    #84340

    Ha valaki tud erre válaszolni, kérem tegye meg!
    Ha az eng.tervtől némileg eltérő építés miatt leállítják a kivitelezést, az jelentheti az építési engedély megszűnését, a vele járó szerzett jogok elvesztését? Állítólag, egy 2009-es jogszabály alapján ez lenne a helyzet, a fennmaradási már egy teljesen új eljárás lenne, zsűrire is utalja a tervet az ép.hat. Annyira nonszensznek tűnt, h elfelejtettem megkérdezni a pontos jogsz.helyet. olyan abszurd helyzet keletkezhet, hogy nem akarom elhinni. Magam, nem találtam hirtelen erre utaló rendelkezést.
    Előre is köszönöm a segítséget.

  • Avatar

    Huszti István

    2012. június 2. szombat - 13:28

    #84341

    Szia
    Szerintem erről beszélnek és sajnos tényleg így van.
    193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. június 3. vasárnap - 00:42

    #84343

    Huszti István:
    Köszönöm, és ez valóban 2009-es, de azért meglepődnék, ha ezt így ki lehetne olvasni belőle. Tegyük fel, közben megváltoznak rendelkezések, amiknek már nem felel meg az épület. Épp a szerzett jogok okán nem tiltható meg a továbbépítés, kivéve a szabálytalan, vagy más érdekét sértő eltérést. Különben, hol a jogbiztonság? 3 centivel eltér az építtető, és nem fejezheti be? Aztán felszólítják, hogy fejezze be, ne maradjon torzó? Persze, csak az ésszerűséget keresem. Az meg vagy van, vagy nincs, de az biztos. Át kell néznem a rendeletet.

  • Avatar

    Robinhood

    2012. június 3. vasárnap - 11:31

    #84344

    A maga módján az energetikai jogsival rendelkező aláírót megértem de….A eset: az építész megszerzi a jogsit de az tervezés árán nem fog 1 Forintot sem emelni..B Eset, nincs jogsija és alá kell iratnia /meg kell csináltatni ami az Ő díjából megy le. Ha Demján Sándort jól értettem a következő laza 10 évben biztos ez lesz. Vicces kis ország ez. “Gyerekek, még 10 év és jó lesz” vagy egy másik analógia “Messzi vagyunk még Törppapa”. Amúgy a CTRL+C CTRL+V és jól alkalmazható dolgokat tényleg megoszthatnánk. Hasznos volna. Egy Kivitelező ismerősőm említette, hogy Ausztriában nevetségesen egyszerű az engedélyezési terv,de a kivitelei terv az utolsó csavarig meghatároz mindent. Gyakran az engtervenm nem tudom belőni, hogy a kivitelezés pillanatában nem egy másik fal/födém/tető/cserép/ablak/hőszigetelés/áthidaló rendszerre lenne e gazdaságilag kedvezőbb. Így alternatívákat adok a műleírásban,amit nem mindig szeretnek.

  • Avatar

    Budai Viktor

    2012. június 4. hétfő - 08:18

    #84345

    Idézet a KET-ből:
    1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

    (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.

  • Avatar

    Kalocsai Gábor

    2012. július 26. csütörtök - 18:34

    #84538

    Sajnos az a legszomorúbb, hogy a sok plusz munka és pótlás nem csak anyagilag, de erkölcsileg is kikezdi az építészt, mert a megrendelő csak azt látja, hogy a tervező képtelen egy normális engtervet elkészíteni.
    Azért szerencsére vannak jó tapasztalatok is olyan ügyintézőkkel, akik értelmesen és következetesen kezelik a dolgot. Én már előre rettegek, ha egy eddig még ismeretlen építési hatósághoz kell tervet leadnom, mert szinte biztos, hogy amit 3 másik helyen elfogadnának, abba ott belekötnek.

  • Avatar

    Pató Károly

    2012. július 26. csütörtök - 21:12

    #84539

    Az építéshatósági ügyintézők sem tudják követni az aktuális jogszabályokat. Az eszement jogszabályalkotók minden felelősséget a tervezőre hárítanak, neki kell tudni az éppen érvényes jogszabályokat, teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel, ez a tendencia. Átvesszük a nyugat európai (német) szabályozást kelet európai díjazással. Azt elfelejtik, hogy ott egy évben 4-5 tervből kényelmesen megél az építész, míg itthon a jelenlegi nyomott árakon a vidéki családi ház tervezői díjakat számítva, adózva 20-25 lakóházat kellene tervezni évente, ami nem reális. A kamara érdekvédelme (lehet, hogy nem véletlenül) nulla. Ha összeomlik a magyar építőipar, majd jönnek a külföldi tőkeerős cégek, és ha szerencsénk van, bedolgozhatunk nekik (persze, ha jól beszéljük a nyelvüket).

  • Avatar

    Fenyvesi Péter

    2012. július 26. csütörtök - 21:20

    #84540

    Kalocsai Gábor:
    Bizony, van olyan kolléga, aki olyan (egyébként téves) megjegyzést kapott, ami kimeríti a hitelrontás kategóriáját.
    Az pedig anyagi kár okozása, ha az ügyféllel felesleges szakvéleményeket csináltatnak, drágán, időt húzva. Amint az is, ha felesleges munkát kell végeznie, ingyen, a tervezőnek, időt pénzt áldozva, esetleg más, fizetős munka helyett. (Ha szerencséjére van ilyen is)
    A hivatali hatalommal való visszaélést már meg sem említem. Vagy mégis?
    Sajnos, senki nem írt olyan szakmafelügyeleti szervezetről, amely eldönthetné pl. a szerző által is említett szakkérdéseket. Lehet, hogy más sem tudja, kik illetékesek ilyen, tisztán szakmai ügyekben? Ezt azért nem hinném. Kíváncsi vagyok, a kamara jogásza mit mond, ha érdeklődöm nála.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

ÉPÍTÉSI JOG
Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság

Azt feltételezem, hogy a szakmánkból sincs mindenki tisztában azzal, hogy PONTOSAN mi a különbség az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság között, de főképpen melyiket, mikor kell figyelembe venni. Eredetileg az általam fogalommagyarázatra szoruló kifejezések közül a “12/A Beépítési magasság“-t gondoltam megvizsgálni, de jött pár levél az építménymagasság kontra épületmagasság témában és úgy véltem, nagyobb látószögre […]

Fogalommeghatározások | építménymagasság, épületmagasság, homlokzatmagasság
2017. július 8. szombat
SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások