Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar
A honlap alapértelmezése
2012. október 29. hétfő

Nyílt levél egy polgármesterhez

Tárgy: az építéshatósági ügyintézés gondjaival kapcsolatos írásbeli tájékoztatás

Tisztelt Polgármester Úr!

A 2004. évi CXL törvény (Ket.) kimondja

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.

(3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

Volt egyszer egy építéshatóság, amely a fentiek alapján járt el, melynek előadói emberként álltak az ügyfelekhez, igyekeztek segíteni, ha kellett ésszerű kompromisszumokkal is, nem a hatvanadik napon adták ki az építési engedélyt, nem kértek be fölösleges iratokat, nem javíttattak csak azért is terveket, vagyis úgy jártak el, ahogy el kell járnia egy építéshatósági előadónak.

Köszönhető volt ez talán annak, hogy mindannyian jó pár éve dolgoztak már előadóként, szakmai és emberi hozzáállásuk maximális volt, köszönhetően talán a hasonlóan gondolkodó vezetőiknek is. Vizsgálgatták őket, (II fok, ügyészi felülvizsgálatok, külön megbízás alapján független szakértői csoport), de hibákat, hiányosságokat, jogszabály-ellenességet csak elvétve találtak.

Tehát ment minden, úgy ahogy a jogszabályok előírták, megfűszerezve egy kis emberséggel, pozitív hozzáállással. Az elmúlt években nem igazán fordult elő, hogy a hiánypótlási felhívás a beadástól számított 10 napon belül nem írták volna ki, és az építési engedély az utolsó hiánypótlástól számított 10-40 napon belül kiadásra került.

Egyszer csak nagy változás állt be az építéshatóság munkájában az új vezető érkezésével.

Az első pár hónap átdolgozásait, javításait, jogszabály értelmezési különbségeit, határidőcsúszásait betudtuk, annak, hogy még jobban, pontosabban, gondosabban, nagyobb odafigyeléssel folyik a munka az építéshatóságnál. Új seprű, jól seper, erős bizonyítási vággyal. („Sokan panaszkodnak rám, sokat kell dolgoznom”)

Sajnos az eltelt több mint háromnegyedév után megállapítható, hogy bár az átdolgozások, javítások száma valamelyest csökkent, mert a tervezők kitanulták az (alapvető) sajátos elvárásokat, de az ügyintézés gondjai nem sokat javultak

(Mivel a megbízóink ideje is drága, az engedély általában sürgős, ezért amivel nem értünk egyet, vagy feleslegesnek tudjuk, azt is elkészítjük, betartjuk a vállalhatóság határáig, bár ez egyes esetekben a szakmai hitelünket kérdőjelezi meg a megbízók szemében.):

– Az építési engedély beadása után a csoportvezető nagyjából átnézi az ügyiratot, majd az előadók tüzetesen átnézik az ügyiratot és kiadják az általuk talált hiányosságokra a hiánypótlást. A hiánypótlás benyújtása után, általában eltelik 3-6 hét, az előadók előkészítik az építési engedélyt megadó határozatot, és benyújtják aláírásra. Ekkor a terveket a csoportvezető tüzetesen átnézi, sokszor hazaviszi áttanulmányozni (iratkezelési szabályzattal ellentétesen), kitalálja, mibe lehet belekötni, mit kellene javíttatni, kiegészíteni, átdolgoztatni. Ekkor kiírja az előadó az új hiánypótlást, vagy elmondja szóban, hogy mielőbb el lehessen készíteni. Az új tervek, tervlapok beadása után ezt még egyszer-kétszer el lehet játszani, majd végre kiadható az építési engedély.

– az ügyintézőkkel teljesen fölösleges egyeztetni a kérdéses problémákat, mert nem mernek válaszolni – a csoportvezető úgyis más elvek alapján dönt, mást talál ki.

– Tapasztalataink szerint, nem az ügyfél érdekeit nézi, sokszor megígéri az ügyfélnek, hogy persze adja csak be a megbeszélteket, és 1-2 héten belül meglesz az engedély, majd pár hét múlva újabb papírokat kér.

– Az engedély kiadásának feltételéül, többnyire olyan iratokat is bekér, melyeket az adott ügyben a jogszabályok nem írnak elő (kéményseprő szakvélemény, elvi közműegyeztetések, használatbavételi engedélyhez földmérő általi épületfeltüntetési vázrajz).

– a kiadott hiánypótlások sokszor nem ügyintézési határidőn belül kerülnek kiadásra és sokszor pontatlanok (a hiánypótlásban kiírtakat esetenként tartalmazza a terv, vagy nem is szükséges hozzá).

– Jegyzőkönyvet több alkalommal az ügyfél, vagy a tervező kérésére sem vett fel a csoportvezető.

– Használatbavételi engedélyeknél a szakági műszaki vezetők nyilatkozatát is kéri. Ez a még most építendő épületeknél nem okoz gondot, csak felesleges költséget (jogszabály nem teljesen egyértelmű itt).

– Azonban, a régebben épült épületeknél, ez nem volt az építési engedély kikötése, így ennek beszerzése, költséges és valótlan (mert csak utólagos) nyilatkozatot tartalmaz.

– Rapszodikus, személyre szabott döntések: ugyanolyan típusú ügyeknél esetenként teljesen másképp dönt (pl. a vállalkozó építtetőnek fennmaradási engedélyt kellett benyújtania és pl. befalaztatta az oldalkert felé néző ablakot, a másik építtetőtől csak egy megvalósulási rajzot kér és maradhat az oldalkert felé néző ablak).

A pontatlan, ad hoc tájékoztatások, a nem egyértelmű egyeztetések, a sokszor megváltoztatott vélemények, a kialakult bizonytalanság, az össze-vissza jogszabály értelmezések rombolják a hivatal, az építéshatósági csoport tekintélyét, megrendíthetik az ügyfeleink bizalmát, anyagi kárt is okozva nekik is, a tervezőknek is. A csoportvezető, esetenként jogforrásnak tekinti magát, leginkább csak szóban közölve a védhetetlent, miközben hangsúlyozza, hogy nem értelmezheti (helyesen) bár teszi, csak alkalmazhatja a jogszabályokat.

Az okozott erkölcsi és anyagi káron felül, a beosztott előadók körében első naptól kialakított, rendkívül rossz légkör erős gátja a hatékony munkának. Az építéshatósági előadók mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél gördülékenyen menjen az ügyintézés, határidő csúszások a csoportvezető egyedi hozzáállásából adódnak.

Érdemes volna megfelelő diszkréció mellett az előadókat is megkérdezni a kialakult helyzetről, a hatósági ügyintézésről. Bár mivel mindannyian féltik az állásukat, csak árnyalt megállapításokhoz juthatnak.

Az esetek többségében az engedély végül is kiadásra kerül, de ennek ára van. Az építtetőnek esetenként olyan iratokat is be kell nyújtania, melyeket nem ír elő jogszabály, de elsősorban a tervező többletmunkára kényszerítése, olyan változtatások elfogadása, melyek ellentétesek a szakmai konszenzussal, amit jogszabály nem tesz kötelezővé.

Az elmúlt időszakban kapott II. fokú döntések sajnos nem tekinthetők mérvadónak, mivel a II. fok előadója saját bevallása szerint ’kebelbarátnője’ a csoportvezetőnek és barátnője ellen természetesen nem ítél (II fok előadója mondta ezt az egyik építtetőnek).

Javasoljuk egy külső független szakmai testület / szakmafelügyelet /építészkamara vizsgálja át a kerületben folyó építéshatósági szakmai munkát.

A meghallgatáson elhangzott kérésére mellékelem az általunk, és több jelen nem lévő kollégánk által problémásnak ítélt építéshatósági ügyek esetleírását (teljesség igénye nélkül).

a teljes levél – a felsorolt esetekkel – innen tölthető le.

 

Hozzászólások (7): megnézem / hozzászólok

  • Avatar

    Robinhood

    2012. október 29. hétfő - 18:24

    #84867

    Utálom a közszférában dolgozó KÖZSZFÉRA VÍRUSSAL fertőzőtt gondolkodásmódot. Amior bemész egyezteti…(amit emailban, telefonon, nem lehet ugye, mert…nem lehet) és pl szabin van az ügyintéző. Vagy bent vagy és egyfajta ÁLOMVILÁGOT ÉRZEL a bőrödön, ott olyan látás van, hogy mi akik izzadva, lihegve, szétzilálva beesünk MI furák vagyunk.Az ÜGYFÉL pedig HÜLYE. Peig az ÜGYFÉK (aki minden tiszteletet megérdemel) és a Tervezők ADÓFIZETŐK, akiknek az adójából…ki is kapják a fizetésüket?…….Mindet kirúgnám (időnként), versenyszférába kiszervezném. :).

  • Avatar

    bazsi123

    2012. október 29. hétfő - 20:37

    #84868

    már elnézést, de az ügyintéző nem mehet szabira?

  • Avatar

    Kőmíves Kelemen

    2012. október 30. kedd - 21:17

    #84873

    “- Használatbavételi engedélyeknél a szakági műszaki vezetők nyilatkozatát is kéri. Ez a még most építendő épületeknél nem okoz gondot, csak felesleges költséget (jogszabály nem teljesen egyértelmű itt).”

    Van egy fennmaradási engedélyem (használtbavételivel nyakon öntve). Az egész hóbelevanc elkészült 4 éve, csak az ügyfél bacott használatbavételit kérni.

    Most kérnek szakági femü nyilatkozatokat. Az elektromos szakik elhajtanak a fenébe, mert senki nem mer kiállitani egy ilyen papirt, amivel nyakába veszi az egész felelősséget. Bárhol lehet egy rossz kötés, ha leég a ház, őt varrják be.
    Ugyanez igaz a gépészre is.

    Mi a búbánatot lehet csinálni? Mert az épitésügyi előadó hajthatatlan…

  • Avatar

    tanúsító

    2012. október 31. szerda - 04:10

    #84875

    Indokolt a felháborodás, a levél, de nem inkább a Jegyzőnek kellett volna címezni?

  • Avatar

    Cser Eszter

    2012. október 31. szerda - 06:46

    #84876

    Pár tervező megpróbálta ez megbeszélni, először több körben az új vezetővel, majd a jegyzővel, bár a jegyző egyszer sem áll szóba velünk.Előzetes időpont egyeztetés után, mindig csak az aljegyzőig jutottunk, aki kedvesen meghallgatott, mosolygott és megígérte, hogy utánanéz és nem történt semmi.

    Elgondolkodtató, hogy egy hivatalban mit meg lehet tenni, és a feletteseket nem érdekli mi történik. A határidő be nem tartásokkal sincs semmi gond a hivatal szerint. Az egyik ügyfél levélben panaszkodott a jegyzőnek, hogy több mint két hónapja semmi nem történt az ügyében, erre kapott egy udvarias válaszlevelet, hogy ez van.
    Elgondolkodtató – bár nem elítélendő – mennyire félnek a tervező kollégák nevüket adni a problémák ellen való felszólalásnál.
    Mert nem csak három építész ellen folyik a hadjárat, hanem mindenki ellen, a tervezők, magán építtetők, legfőképpen a vállalkozó építtetők ellen.
    Az én terveimet,és másik két kollégám tervét fokozott figyelemmel kísérik, az utolsó betűig minden kétszer át van nézve és bogarászva, és be van kérve.
    De mivel a hiánypótlások tartalmi követelményei pár hetente/havonta változnak, így mindig ‘van mit csinálni’.
    Jó múltkor (3-4 hónapja)megbeszéltem, hogy útbehajtó engedélyt lakóépület esetén engedélyezési tervhez nem kell benyújtani helyi közút esetén(csak használatihoz be kell adni, de azt is csak a vállalkozóknak, és akiknél véletlenül eszükbe jut!).
    Régebben 3 hónapja beadott tervemnél, a második hiánypótlásban ezt is kérik.

  • Avatar

    Robinhood

    2012. október 31. szerda - 08:32

    #84877

    Amit szeretnék hogy a Köszféra és a Építész/Mérnök Kamara valahogy a MI (Akik eltartjuk Őket) ügyünket támogatnák….és minden támogatást megkapnánk. A Megrendelőkkel, Befektetőkkel így is elég sok plussz munkánk adódik, ami rengeteg energiát felemészt,de ilyent hogy gyakorlatilag mindenki Velünk szembe van….az fárasztó. Addig amg az Önkormányzatok egyféle “gépezetek”, ahol nincsenek konkrét személyi felelősök…addig nem sok remélnyem van. Bezzeg Nálunk…OTT a NEVÜNK. Egyből számonkérhetők vagyunk.

  • Avatar

    Beg

    2012. október 31. szerda - 09:40

    #84878

    Ilyenkor nem lehetne a Kamara közreműködését kérni? (A kérdés költői. Mondjuk egyszer a remek kamarai biztos egy OTÉK változás előtt beadott tervemen az új OTÉK szabályozását kérte számon. Figyelmeztetést is kaptam a hiba miatt, pedig a Hivatal engedélyezte a tervet. Végül hosszas levelezés végén megkérdezték, hogy akarom-e hogy visszavonják 🙂 Na többek között ezért fizetjük a Kamarát. – Egy kicsit eltértem a tárgytól, bocs)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

SZAKMA
Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész

A kérdőívbe több téma esetén is elhelyeztük a szabad szavas válaszok lehetőségét, amivel szerencsére a kitöltő kollégák éltek is. Az azonosságok kiszűrése után következzenek tehát ezek a válaszok, mindenféle kommentár nélkül (szerk. megjegyzés: a vastaggal szedettek megegyeznek az én személyes véleményemmel is)  általában az egyes rendszerelemeknek való megfelelés folyamatosan párhuzamos munkát kíván, sokszor ellentmondásos a […]

Milyennek ítéli meg az építéshatósági-, a tervtanácsi- és a főépítészi rendszert? | Kérdőív az építészekről 2017 – 4. rész
2017. június 26. hétfő
SZAKMA
Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.1. Járásonként legalább egy építésügyi hatóság

2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal.  Előtte azonban egy kis emlékeztető.Az építésügy teljes átalakítása várható című 2015. […]

Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.1. Járásonként legalább egy építésügyi hatóság
2017. február 15. szerda

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább 

legutóbbi hozzászólások