Regisztráció/Belépés

további cikkek

Cser Eszter
2013. január 16. szerda

Miért nem működik az ÉTDR??

etdr-indulas

Izgatottan vártam a január elsejét, hogy végre elinduljon az elektronikus ügyintézés, már decemberben ügyfélkaput nyitottam, letöltöttem a kézikönyvet is. Megbeszéltem az egyik építéshatósággal, hogy küldök egy próba engedélyezési tervet, és akkor én is, és ők is – nem élesben – megnézzük a működését, gyakorolunk, talán közösen kitaláljuk a még homályos dolgokat (hogyan hatalmazza meg az építtető a tervezőt. hogy helyette mindent megcsináljon a rendszerben?).

Január második napján megpróbáltam bejelentkezni az ügyfélkapun keresztül az ÉTDR-be. A számítógépem kiírta, hogy nem támogatott oldalra szeretnék belépni, és figyelmeztetett a veszélyekre. Ezek után nem mertem rákattintani belépő gombra. Felhívtam pár kollégát, önkormányzati ismerőst, nekik is ugyanez jelent meg.

A héten rászántam az időt, és összeszedtem a bátorságomat, beléptem a rendszerbe, regisztáltam és több sikertelen próbálkozás, több kidobás után (ügyfélkapu nem elérhető, a rendszer maga rakott ki stb.), végre a tárhelyre feltöltöttem egy egész tervet. Átneveztem, elmentettem, de sajnos a sorrendet/sorszámot nem sikerült módosítanom (amit a gép adott az lett, változtatni nem tudtam rajta).

Megjegyezni kívánom, hogy a fejlesztés alatt álló kézikönyvben nem mindig ugyanazok a megnevezések vannak, mint a programban, de ettől még használható. Egy délelőttös küzdés után (életemben először használtam) végre eljutottam oda, hogy feltöltöm és elküldöm engedélyeztetésre. Rákattintottam a küldés gombra és kijelezte, hogy hiba van, majd egy, egysoros piros, angolul szóló hibaüzenetet küldött.

A héten beszéltem egy ÁNTSZ ügyintézővel, akivel egyeztetni akartam, azt mondta, mivel náluk sem működik, a rendszer vigyem be papír alapon, átbeszéljük, és mint tavaly úgy menjen az egész. Beszéltem pár önkormányzattal, hát ott sem rózsás a helyzet. Van ahol csak most pénteken kaptak hozzáférési kódot az előadók, van ahol már próbálkoztak, de nem működik a rendszer. Egyeztettük a hibaüzenetet, teljesen azonos. Több helyen átvenni sem tudnak engedélyt, mert nem működik a rendszer, van ahol azt mondták, amíg nem működik, a rendszer a tavalyi szerint vesznek át tervet (az élet nem állhat meg alapon).

A rendszer azóta, sem működik, a tervet nem tudtam elküldeni (ma sem).

Lassan, valós tervet kellene beadnom.

szerk. megjegyzés. azt gondolom ilyen átfogó fejlesztés nem igen történt az építésügy területén, ezért kénytelenek vagyunk türelemmel megvárni, mire a rendszer és használói tényléegesen tudják majd kezelni a rendszert. Az pedig önmagában vicc kategória (és az ÉTDR-hez semmi köze sincs), hogy az Ügyfélkapu már eleve “nem javasolt weblap” kategóriában van, mindannyiszor elbizonytalanodom magam is, pedig az átlagnál talán többször használom, de mind alkalommal az a bizonyos sötétpiros oldal fogad.

Hozzászólások (94): megnézem / hozzászólok

  • Ádám Gábor

    2013. január 16. szerda - 18:13

    #85034

    Üdv/B.Ú.É.K Mindenkinek, szervusz Miklós!

    Most így ünnepek alatt a korábbinál kicsit többet neteztem, így végre sikerült néhány rég nem látott oldalon “utólérnem magam” – a koos.hu is ilyen. Annyira rákaptam, hogy – képletesen persze – fel voltam háborodva az elmúlt két hét posztmentességén, ugyanakkor szinte biztosra vettem, hogy ezzel küzdesz és hogy az első cikk is erről fog szólni…

    Előbb-utóbb biztosan működni fog , de addig még rengeteg bosszúságot fog okozni. Én a magam részéről ott tartok, hogy -kis túlzással -ha nagyon berágatnak, odab..szok egy CD-t a megbízónak és részemről el van a dolog intézve, jóllehet “önkönyvelőként” már régóta van ügyfélkapum.

    Az viszont érdekelne, hogy

    HOGYAN LEHET LEELLENŐRIZNI, HOGY MEGFELELŐ PDF-EKET (PDF-A) EXPORTÁLOK-E?

    (Sikerült egy, a leírása szerint PDF-A-t is készítő virtuális nyomtatóprogramot letöltenem és telepítenem. Szépen megcsinálja a Plotmaker tervrajzaiból a PDF-eket, amit az Acrobat Reader meg is nyit – viszont én semmi különbséget nem látok az a legtöbb Megbízómnak eddig is készített PDF-ekhez képest…)

  • atuse

    2013. január 16. szerda - 19:14

    #85035

    Nekem januárban kell megszereznem egy használatba vételi engedélyt. Én is több sikertelen nekifutás után időpontot kértem az illetékes építési hatóság vezetőjénél. Kiegyeztünk egy papíros, digitális CD megoldásban. Ő mesélte, hogy addig nem is fog működni a rendszer, amíg az összes (!) számbajöhető hatóság regisztrációját el nem fogadják. Véleményem szerint ezt a tesztüzemet tavaly decemberben kellett volna elintézni. Ezek mellett számos gyakorlati kérdés megválaszolatlan számomra:
    -Hogyan működik az építtető meghatalmazása (formai követelmények, benyújtási mód)?
    -Miképp igazolható az illeték és szakhatósági díj befizetése? Milyen számlaszámra lehet utalni? (mert ugye a beszkennelt csekk nem egy ügyfélbarát megoldás)
    -Hogyan lehet, igazolni vagy kérni az illetékmentességet?
    -Mi van, ha rossz gombot nyomok? Van undo? Egyenlőre nem sikerült átlátnom a rendszer lényegét, szerintem lesz egy év amíg minden részére ráhangolódom.

    Ezzel a témakörrel szorosan összefügg a 312/2012 kormányrendelet. Az az érzésem, hogy egy statisztikai jogász kodifikálta.
    -Az első furcsaság, hogy szó sem esik benne építési jogosultságról. Kollegáimmal azon viccelődtünk, hogy akár beadhatnák egy bontási engedélyt a NAV székházra és el sem lehetne utasítani!?
    -Kedvező változás, hogy végre át lehet tekinteni az engedélyezendő tevékenységek körét és sok esetben egyszerűsödik az eljárás.
    -A tervdokumentáció tartalmi felsorolása első ránézésre olyan formás, de végigolvasva értelmetlen: ilyen sorrendben összeállított dokumentáció mindent elárul az épületről, csak a lényeget nem:
    /miért a végén van az aláíró címlap?
    /pontosan mi is a tervezési program? Mert minél többet olvasom a rendeletet, az oda gondolt kitételeket más helyen (is) fel kell tüntetni…
    /mi az álcázási terv? (mivel a katonai létesítményekre nem vonatkozik a rendelet)
    /hova kell írni a homlokzat kialakítását, a közegyészségügyre és sugárvédelemre vonatkozó kitételeket?
    /mi a tökömet jelent az “építési termékekre vonatkozó teljesítmény jellemző”?
    /OTÉK 50.§ (3)-nak való megfelelőség igazolása egy hosszú-hosszú szabvány felsorolás lesz építőanyagonként?
    -Nem látom a helyét a kéményseprő szolgáltatóval történő egyeztetésnek?

  • Cser Eszter

    2013. január 16. szerda - 19:37

    #85036

    Tegnap voltam oktatáson, ahol az előadó úrnak is feltettem a kérdést, azt a választ kaptam, hogy ma már tuti, hogy működik, de …
    Felhívta a figyelmemet, hogy a rendszer még mindig fejlesztés (frissítés, átdolgozás, átnevezés) alatt van, a felhasználói könyvvel együtt. Tehát ne lepődjek meg ha mást látok mint előzőleg láttam, és kicsit más elnevezés van egyes helyeken, a lényeg az ugyan az.

    Tehát ha végre, megtanulod, hogy hogyan kell, legközelebb nem biztos, hogy ugyanúgy kell. Ez szép és biztató a jövőre nézve.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 17. csütörtök - 15:33

    #85037

    Gábor! Felül ráíródik, hogy ez egy pdf-a.
    Egyébként engem is felháborít, hogy ilyen helyzetbe lehet hozni egy országot. Mindenki keresi a megoldást, ahelyett, hogy egy időben elkészült, letesztelt rendszerrel álltak volna elő.
    Egyébként, másodszor is előállt az a helyzet, hogy nem tudjuk, milyen magas lehet egy épület, nem lévén határértékek az épület- és homlokzatmagasságokra, viszont az eddigi építménymagasság kikerült az OTÉK-ból. Így jogszerű, támadhatatlan építési engedély nem adható ma ki, mert HÉSZ-ekbe még nem kerültek határértékek, tudtommal, sehol.

  • Ádám Gábor

    2013. január 17. csütörtök - 20:21

    #85038

    Fenyvesi Péter: Majd figyelem a megjelölést, de hol és hogyan – nem ilyen vízjelszerűen írja rá?
    Építmény vagy akármilyen magasság: az OÉSZ-ről az OTÉK-ra váltás miatt az 1. OTÉK-ban benne volt, hogy amíg és ahol nem készülnek új (“OTÉK-alakú” 🙂 HÉSZ-ok, addig a régi (OÉSZ) fogalmak , számítások is maradnak. A legújabb OTÉK-ban nem tettek ilyen kitételt?

  • Kőmíves Kelemen

    2013. január 17. csütörtök - 21:36

    #85039

    Ráadásul az egészet súlyosbitja a járási rendszer is.
    Nálunk eddig volt 5 épitési előadó csak a városra. Most vannak hatan, de hozzájuk csatoltak 14 települést… van olyan, ahonnét tavalyról közel 50, másik helyről közel 70 befejezetlen épitési ügyet hoztak át.
    Emiatt a tavaly dec. 20-án beadott épenget még ki se nyitották, csak látták, hogy ott van.
    Az ÉTDR szerintük egy katasztrófa a mostani állapotában.
    (ráadásul van olyan ügyintézőjük, aki a Wordön kivül gyakorlatilag a bekapcsológombbal találkozott életében a számitógépen)

  • Cser Eszter

    2013. január 18. péntek - 18:20

    #85040

    Ezúton válaszolnék pár dologra:
    Az illetéket a kérelem nyomtatványra (7 oldal) kell ragasztani, és a kormányablaknál bemutatni, az előadó beszkenneli, feltölti a tárhelyre és visszaadja.
    A meghatalmazást papíralapon kell szintén a kormányablaknál beadni, és az előadó beszkenneli, és a rendszerbe meghatalmazottként beír (legalábbis ezt mondták nekem).
    A szakhatóságoknak lehet utalni, de az igazolást fel kell tölteni és be kell küldeni a szakhatósághoz, mert a számlaszám egy központi számlaszáma és nem jelzi vissza az egyes szakhatóságoknak, hogy ki fizetett és ki nem.
    Tegnap sikerült elküldenem egy bontási tudomásulvételi eljárást, ma fél délelőtt próbáltam elintézni a galibát amit ezzel okoztam:
    1. Az ügyfelem cég, az ügyvezető ügyfélkapuján keresztül jutottam be az ÉTDR-be. Sajnos azt a rublikát, hogy a cég megrendelő esetén hova és mit kell írnom nem találtam meg, így maradt az ügyvezető nevén a kérelem. Elvileg ilyet tartalmaz a rendszer csak meg kell keresni, mint tájékoztattak. Hétfőn írhatok egy kérelmet, hogy nem úgy gondoltuk, a cég legyen az ügyfél.
    2. Utólag jöttem rá, hogy kicsit elhamarkodtam az elküldést. Először csak tárhelyet kellett volna készítenem, és ide feltölteni a térképmásolatot és a tervdokumentációt. Majd meg kellet volna venni az illetéket. Az illetéket és az aláírólapot be kellett volna vinni a kormányablakhoz, ahol az előadó feltölti a tárhelyre (így az aláírólap elektronikusan hiteles lesz). És csak ez után kellett volna elküldeni a kérelmet.

    Építési termékekre vonatkozó teljesítmény jellemző: majdnem ugyanaz mint a műszaki specifikáció. A műszaki leírásban most már konkrét anyagokat nem nevezhetsz meg. Helyette leírod azokat a tulajdonságait amelyiket úgy gondolod, hogy fontosak a kivitelezés szempontjából.
    Pl: Nem írhatod le hogy POROTHERM téglából épül az épület, hanem az írod, hogy kerámia blokktégla és felsorolod pár tulajdonságát pl: nyomószilárdság, léghanggátlás, hőátbocsájtási tényező, stb.
    Ezt az összes beépítendő anyagra végigvezeted, átadod az építtetődnek és máris kezdődhet az én mire gondoltam című játék.
    Érdemes elolvasni mi mindent kell beleírni az engedélyezési tervhez való műszaki leírásba, különösen a gépészeti és elektromos részben (főleg 1-3 lakásos családi házaknál).
    Tűzvédelmi műszaki leírás nem kell csak kiürítési számítás. Ennek mi értelme van így?

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 18. péntek - 18:32

    #85041

    Végre egy pozitív infó: Ma megtudtam, hogy a 314/2009 sz. rendeletben van egy átmeneti szabály: amíg a HÉSZ-ekbe nem kerülnek be az épület- és homlokzatmagassági határértékek, addig a korábbi építménymagasság számítás. érvényben marad.
    Atuse! nem szükséges már a kéményseprő szakvélemény.
    Igen, az anyagokra vonatkozó szabványos követelményeket kell megadni, nem a nevet, gyártót, típust, stb. Pl. páraáteresztő fólia, sd 0,2 követelményérték, párazáró: sd 100. Élmény lesz, minden anyagjellemzőt begyűjteni.
    Az ÉTDR-be ma már be tudtak lépni a városházán, de pl. percek múlva még nem derült ki, hogy a feladatot végrehajtotta-e a rendszer. Az ügyfélszolgálaton, fél óránál többet várt egy ügyfél, arra, hogy 3-an! bevigyék a rendszerbe a beadványát. Az ügyintézők még oktatást sem kaptak, mint elmondták. Nyilván fog működni idővel a rendszer, de ez mégis abszurdum. Mért nem lehetett legalább 1 hónapos tesztüzemet, oktatással, beiktatni, mielőtt élesben megy a rendszer? Tudom, uniós pályázat, muszáj volt jan. 1-gyel indítani, de akkor decemberben kellett volna.
    Ehhez képest a kormányzati hallgatás a gondokról, a zökkenőmentes átállásról szóló sikerpropaganda, kifejezetten felháborító.

  • Huszti István

    2013. január 18. péntek - 21:04

    #85042

    Sok kérdés azért tisztázható, némi olvasással, javaslom pl. ezt: http://www.e-epites.hu/2615, de folyik egy párbeszéd itt is – nem reklámnak szánom, csak több szem többet lát – http://epiteszforum.hu/etdr-es-tarsai-gondolatok-az-epitesi-szabalyozasrol-az-etdr-kapcsan.
    Csatlakozva Eszterhez,a rendelet 8. melléklete tragédia.

  • Huszti István

    2013. január 18. péntek - 21:26

    #85043

    Cser Eszter:
    A teljesítmény jellemző önmagában azért nem hülyeség. Egyrészt júliustól a 305/2012 EU rendelet miatt is kell, de nem ez a lényeg, sokkal jobb teljesítmény értékeket megadni, mint anyaglistákat, az a kiviteli terv dolga, meg nem kell építési engedélyt módosítani, ha változik a tégla pl. (ezzel párhuzamosan tudtommal változni fog a tervező és a FEMÜ szerepköre is). Arról nem is beszélve, hogy eddig számtalanszor a megadott anyagok nem feleltek meg az alkalmazási paramétereknek, a kutya sem számolta ellenőrizte, szokás alapján beírták. A probléma ott van, hogy az alkalmazási paramétereket honnan vesszük ? Lehet, hogy sokaknak fájó, de az építésznek konstruktőrnek is kell lenni, a paramétereket ki kell számolni, mint a statikában (amúgy eddig is kellett volna). A szabványok meg egyre inkább nem adnak meg alkalmazási paramétert, hanem módszert, szerintem helyesen. Hát változik a világ, ezt a részt én üdvözlöm, sajnos több munkával és tanulással jár, de hosszútávon biztos vagyok benne, hogy ez kifizetődő is lesz, már aki felveszi a kesztyűt.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 18. péntek - 22:34

    #85044

    Az előző hozzászólásom elkószált, talán Miklós megleli 🙂
    Ma tudtam meg, hogy az építménymagasság-számítást mégis megmentették a 314/2012. r. átmeneti rendelkezésével: (mint anno, az OTÉK bevezetésénél is)
    “46. § (1)
    A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés
    a)
    pontja és
    b)
    pont
    ba)
    alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével – 2018. december 31-ig alkalmazható.”

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 18. péntek - 23:31

    #85045

    Az Archimage mai mailje a PDF/A-ról:

    Tisztelt ArchiCad használók !

    A tervezőknek a január 1. után benyújtott építési engedélyeknél a dokumentációt elektronikusan kell benyújtani, ami a gyakorlatban pdf (PDF/A) formátumot jelent.

    A jelenleg – még a 16-os verzió sem – tud belülről minden tekintetben megfelelő PDF/A formátumot menteni.

    A Graphisoft készít egy saját megoldást, de jelenleg ez még nem érhető el.
    Ezzel kapcsolatban a Graphisoft itt ad információt: Tájékoztató a PDF/A (Archív) formátumról
    Amíg az ArchiCad belső megoldása nem lesz elérhető a saját gyakorlati tapasztalatom alapján ajánlom önöknek a Graphisoft által is ajánlott PDFcreator programot.

    Ez telepítés után úgy viselkedik mint egy virtuális nyomtató és beállítható, hogy pdf/A formátumban mentsen. A program beállításait a Windows-Start menüben PDFCreator néven érhetjük el. …
    Ha valaki szeretné megkapni a teljes mailt, szívesen továbbítom.

  • atuse

    2013. január 18. péntek - 23:54

    #85046

    Szép estét!

    Az építési jogosultság tisztázása szerintem fontos. Nem látom hogyan van rendezve. Végül is miképp dönti el a hatóság, hogy ki kapja az építési jogosultságot, ha például a tervező nyújtja be a kérelmet? Szerezhetek a szomszéd fóliasátrára bontási engedélyt a beleegyezése nélkül? Mert, ha formailag megfelelő, akkor a hivatal nem utasíthatja el!?

    Mi értelme van az elektronikus benyújtásnak, ha a meghatalmazással és az aláírólappal be kell ügetni a kormányablakba?

    A befizetés megint egy fontos kérdés, mivel nem kis pénzről is lehet szó. Amennyiben egy közműszolgáltató képes lekönyvelni a befizetést partnerszám alapján, akkor ezt az állam is megtehetné. Ha úgy alakul, akkor bedobok 500 forintot, hogy nyissanak egy új számlát neki… Ilyen formában, hogy személyesen kell levadászni a csekkeket és bemutatni az “egy ablakban” nem sok értelme van.

    2010. évi törvény a jogalkotásról
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000130.TV
    ‘2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.’

    A fizikai teljesítmény (jelölése P) a munkavégzés vagy energiaátvitel sebessége, más szóval az egységnyi idő alatt végzett munka. SI rendszerben a teljesítmény mértékegysége a watt (jelölése: W).

    Egy épület esetében csakis az energia felhasználó- vagy termelő részekre értelmezhető. Nem ugyanaz mint a műszaki specifikáció. Tessék pontosan fogalmazni!

    Alapvetően támogatható, hogy termék megnevezés helyett az adott szerkezetre jellemző tulajdonságok legyenek meghatározva, de azért három problémát látok:

    -Szabályozás szempontjából meg kellene határozni jellemzők körét. Természetesen ilyen nem lesz, mert ez egy sziszifuszi munka. De ettől függetlenül egy anyag milyen tulajdonságai relevánsak, ha egy adott helyre szerkezetként felhasználom? Ezt nehéz és szubjektív meghatározni.
    -Csereszabatos-e két tégla, ha 18 jellemzőjéből 16 azonos (mert teszem azt akciós)? Hogyan lehet a különböző jellemző halmazok kölcsönhatását modellezni? Például adott egy betonacél, amelyre jellemző az anyagminősége, geometriai méretei …stb. és adott egy modell gipsz, aminek van szilárdsága, kötésideje …stb. Kizárólag a tulajdonságokat tekintve nehéz kiszűrni, hogy ne gipszeljük be a betonacélt, mert megeszi a rozsda.
    -Szemlélet szempontjából szerintem téves irány, hogy az engedélyezésnél akarunk mindent az utolsó szegig meghatározni. Az élet / gazdaság nem így működik. Az engedély megszerzését követően kezdődik az építés finanszírozhatóságának megteremtése. Ez általában változtatásokat követel, ami mindig épeng módosítást von maga után? Jelenlegi magyar viszonyok között felelőtlenség kijelenteni, hogy az építési folyamat minden eleme változatlan marad az építkezés megkezdéséig eltelő 1-2 év alatt.

  • Tanúsító

    2013. január 19. szombat - 05:36

    #85047

    Huszti István:
    Figyelemre méltó vélemény! Öröm volt olvasni.

  • Epitesziikon

    2013. január 19. szombat - 09:43

    #85048

    Teház a teljesítmény jellemző esetén falazatnál a teherbírási, akusztikai, tőátbocsátási tényezőket beírom egy táblázatba, hőszigetelések OK, nyílászárók, O…..Akkor ez egy hatalmas excel táblázat lesz, amit minden munkánál copy-ni kell. De tényleg vízszigeteléstől a kúpcserépig írjunk le mindent?
    Energetikában most itt mit kell betenni ? a számítást ? A végeredményt ? csak a szerkezetek jellemző értékeit ? Ikon

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 19. szombat - 13:10

    #85050

    Eszter már mindent tud ! 🙂 szerintem, le is fogja írni a válaszokat. 😀

    Miklós visszasegítette az elkalandozott hsz-at, de az építménymagasságról szólót korrigálnom kell, mert az előző idézetem valószínű a tervezet volt, kiegészítem a 45.§-sal, a rendelet aktuális állapotából, amit ma megleltem:

    http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a1200314.kor

    „45. § (1) A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2013. december 31-ig elfogadott településrendezési eszközök módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével – 2018. december 31-ig, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó fővároson kívüli települések esetében 2015. december 31-ig alkalmazhatók.
    (2) A 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök 2015. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint,
    a) – a b) pont kivételével – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának,
    b) az együtt tervezendő terület esetén
    ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, vagy
    bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatnak
    alkalmazásával történhet.
    46. § (1) A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a (3) bekezdés szerint 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz módosítás nélkül, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök további módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével – 2018. december 31-ig alkalmazható.

    (2) A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz

    a) 2014. június 30-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével,

    b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerint

    ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, vagy

    bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatának

    alkalmazásával történhet.

    (3) Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt lévő kerületi településrendezési eszköz elfogadásáról

    a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és

    b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendeletnek

    megfelelően 2014. június 30-ig gondoskodni kell.

    (4) Amennyiben a kerületi településrendezési eszköz elfogadása a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem történik meg, úgy azok elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.”

  • Koós Miklós

    2013. január 19. szombat - 13:42

    #85051

    a blogmotor megfog bizonyos hsz-ket, és amig nem oldom fel, nem jelenik meg, ezt viszont csak akkor tudom megtenni, ha értesülök róla és gépközelben vagyok. Bocs, ha valaki nem találja meg azonnal a hozzászólását, de ez a spammok miatt van igy….

  • Koós Miklós

    2013. január 19. szombat - 13:48

    #85052

    anélkül hogy bárkit is cáfolni akarnék, szerintem a fő probléma a, hogy egyszerre vezették be az ÉTDR-t, alakították át a járásokat és változtatták meg a vonatkozó jogszabályokat. Mind a három önmagűban is kellően nagy káosszal járna, de igy????

    Találkozott már valaki olyannal, amikor egy hasonlót jól tudtak volna megoldani?

  • Huszti István

    2013. január 19. szombat - 13:54

    #85053

    Epitesziikon:
    Nem, nem szabad, hogy ezt jelentse. Kérdéseddel amúgy a szabályozás leglényegesebb kritikáját fogalmaztad meg, miszerint a mérnöki munkát adminisztrációs aktussá alacsonyítja. Ha csak a rendeletet olvassuk sajnos valóban lehet teljesíteni a feltételt egy exel táblázattal, de ennek önmagában semmi értelme. Egyszerűen elkeserítő, hogy a szakma jó része már csak rendeletekben gondolkozik és nem a józan mérnöki hozzáállást képviseli.
    Teljesítmény jellemző meghatározása azért kell, hogy a tervezett szerkezet egy adott hatásnak, igénybevételnek, elvárásnak megfeleljen. Ha ezeket nem adjuk meg, nem számoljuk ki, akkor önmagában a teljesítmény jellemző sz..rt sem ér, bár a rendeletnek megfelelhet.
    Mondanék egy példát. Ablak általában van egy házon és újabban, az az elvárás pl. egy háznál, hogy a légcsere 0,5 legyen. Az ablaknak van légáteresztése, ezt jellemzi a légzárási osztály, amit az MSZ EN 12207 határoz meg. E szerint pl. egy 2-es o. ablak légáteresztése teljes felületre vetítve 100 Pa nyomáskülönbségkor 27 m3/hm2. Vegyünk egy 20 m2-es, 3 méter belmagasságú szobát. Ahhoz, hogy a természetes megvilágítás feltételét kielégítsük (a tok méretétől függően) kb. 3 m2 ablakfelület kell. Magyarországon a szélnyomás referencia értéke 250 Pa/m2. A szabvány szerint megadott képlettel számolva a légáteresztés a szélnyomás referencia értékén Q=Q100*(P/100)2/3 (nem használtam a képletszerkesztőt, értsd a 2/3-t a kétharmadik hatványon), ami 49 m3/hm2 légáteresztést jelent, ami 3 m2-re 147 m3/hm2. A helyiség ugye 60 m3, a légcsere 2,45. Megoldás 3-as,vagy 4-es osztályú ablak kell. Aki belegondol tudja, hogy ez így nem állja meg a helyét, a pontos számításnál a belső nyomást is figyelembe kell venni, meg a 250 Pa referencia érték sem biztos, hogy a légcserénél annyi (milyen időre, milyen valószínűséggel következik be). Itt most csak egy elvet próbáltam bemutatni.
    Ha valaki azt gondolja túlzok, téved a tervezőkön a számított paramétereket és a valóságos működést számon fogják kérni, manapság is van erre példa, de tőlünk nyugatra ez ügyvédi irodáknak egy kedvelt területe és látok jeleket arra, hogy nálunk is készülnek rá.
    Azt se gondolja senki, hogy ezen feltételeknek egymaga meg tud felelni. Csak érdekességként, nyílászáróra én 228 ! darab szabványt számoltam össze, persze ezek egy része visszavont, van átfedés, angol nyelvű és természetesen egy tervezőnek csak egy részét kell alkalmazni, de mire ez kiderül eltelik néhány nap. A rendelet szelleméből és a helyzetből az fog kijönni, hogy az esetek többségében marad az öncélú exel táblázat, ha meg baj van, akkor dolgozhatnak a jogászok.
    Naivan gondolva arra, hogyha a szakma összefogna, akkor azért juthatnánk előre a Kamarában pl. egy ilyen dolgokhoz kapcsolható munkacsoportnak felvetettem ezeket a kérdéseket, kb. 2 másodperc alatt kiátkoztak. Hasonló sikerrel jártam az ÉF-on az ÉTDR cikknél.
    Sajnos maradt az, hogy feleljünk meg formailag a rendeletnek, tartalmilag pedig csaljunk (mert az exel az az), vagy sportból éhbér díjazásért próbáljunk meg mérnökök lenni.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 19. szombat - 16:16

    #85054

    Egyetértek, ha ezek közül egyszerre egyet jól megcsináltak volna, már az is örömteli lenne. Ehhez képest, maradt a nyilatkozat a zökkenőmentes átállásról. Viszont úgy hallottam, h az ÉTDR alkotót, Varga Illés Leventét kirúgták. Akkor mégsem?

  • Svorcz gábor

    2013. január 19. szombat - 17:04

    #85055

    Tisztelt Koós Úr és Olvasók, többször olvasgattam az oldalán felvetet témákat és igen gyakorlatisnak és hasznosnak tartom azokat. ÉTDR ügyben pár tapasztalati dolgot én is hozzá tennék, ami sajnos főleg negatív. Kezdem a pozitív észrevételeimmel jó elgondolás és hasznos ez a rendszer, ha megfelelő előkészület előzi meg, már nagyon vártam valami hasonló megjelenését (Európában ez már több helyen gyakorlat). A gyakorlat azonban igen keserű tapasztalatokat hozott. Ma éppen 19 napja kellene működni a rendszernek jogszabályi előírások szerint. 2 hét alatt az ÉTDR Helpdesk 4 levelemre nem válaszolt, telefonon kérdéseimet fel tudják jegyezni tanácsadásra nem felkészültek (ezt ők mondták). A felhasználói kézikönyv zavaros és “bonyolult nyelvezetű” (kibogozom, de zavaros nem beszélve az egyes hivatkozások fogalmak keveréséről, valószínű csak az érti aki írta). A feltöltő oldalon most éppen sikerült a Megbízót és magamat is kizárni az eljárásból illetve még az előkészítési fázisból. Nyilván azon túl hogy az ÉTDR rendszer engedte hogy kizárjam magunkat a hozzáférés beállításai a kézikönyvben a “KIDOLGOZÁS ALATT” tartalmat kapta (tehát majd kidolgzzák hogy mit ne csináljak mert akkor kizár a program minden módosítási lehetőséget megvon tőlem). Ezzel elértem hogy sem az eljárást törölni már nem tudom sem a jogsultságokat beállítani. Az illeték – eljárási díj témaköre szintén kidolgozás alatt, szerintem análkül semmit nem fogadnak be. Összegezve van mit fejleszteni még az ÉTDR -en! Addig mi lesz? Engem ma hagyott faképnél egy megrendelőm mert “még erre sem vagyunk képesek”…

  • Huszti István

    2013. január 19. szombat - 18:24

    #85056

    atuse: Írtam erre egy példát, de nem jelent meg, nem tudom, hogy az elveszett hsz. kategória, kérem Miklóst, ha nincs meg jelezzen.

  • Koós Miklós

    2013. január 19. szombat - 18:50

    #85057

    Fenyvesi Péter:
    amennyire én tudom, Varga Illés Leventét (és még 1-2 főt) kizárólag erre a projektre vették fel, határozott időre, kirúgásról tehát szó sincs.

  • Epitesziikon

    2013. január 19. szombat - 21:02

    #85060

    Nem lehet egy filmet/oktató vidót csinálni róla ? Tutorial, youtubera feltehető. Nem kellene kézikönyv. Ennyi. Hamarabb megvan mint a könyv és látom is.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 19. szombat - 22:01

    #85061

    Huszti István:
    Kedves István!
    Olvasom az ÉF-on közölt írásodat, valóban nagyon informatív. A hozzászólások vége felé tartva, egyre rosszabb a hangulatom. Felháborít, hogy minek tesznek ki bennünket és a megbízókat! cca. ezer oldal joganyag brrrr, működésképtelen ÉTDR, járási rendszer, ahol azt sem tudják még, hogy melyik asztalhoz kell ülniük. (kivéve, akivel vitték az éphatról)
    Egy jogállamban, egy működő országban ezt nem lehetne megtenni egy teljes szakmával és ügyfeleikkel. Az ügyvédek elérték, hogy csak fél évvel később lépjen érvénybe az egyik fontos törvény, hogy fel tudjanak készülni.A kamarájuk kiállt az érdekeikért.
    A legutóbbi megbízónak én is csak a saját díjamat tudtam megmondani, a járulékos költségek bizonytalansága miatt.
    Remélem, tényleg nem rúgják ki VIL-t, mert ő legalább érti. Azonban az üzleti szférában ilyenkor fejek hullanak, kártérítés, stb.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 19. szombat - 23:05

    #85062

    Huszti István:
    Nos Istvén! Ettől sem lettem boldogabb.

  • Huszti István

    2013. január 20. vasárnap - 10:53

    #85063

    Fenyvesi Péter:
    Hidd el Péter, hogy ettől a helyzettől senki nem boldog, nem is azzal a céllal írtam, hogy örömet szerezzek. Megkérdezheted, miért írogatok ? Nos néhány ok. Előre elnézést, szándékosan vulgáris leszek, a vulgaritás néha megengedhető, ha információ értéke van. Kurvára unom, hogy arra kényszerülök, hogy egy adott házat rosszabbra kell tervezni, mint azt a józan ész és a szakmai szempontok megkívánnák, kurvára unom, hogy érdemi tervezési munka helyett hivatalokat kell járni, és ellentmondásos rendeletek között kell eligazodni, kurvára unom, hogy mint építésznek a tervemhez alig van közöm, szabadrabló csapatok azt csinálnak belőle, amit akarnak és még sorolhatnám, mindez azért, mert egy jogilag, bürokratikusan körbebástyázott szűk csoport azt hiszi, hogy a világ arról szól, amit ők kitalálnak és eszükbe sem jut megkérdezni az érintetteket, minket, hogy nekünk mi a véleményünk.
    Dühöngés helyett azért én még mindig hiszek abban, hogy van megoldás, ide másolnék egy hozzászólást (a forrás ez és remélem ezt is informálisnak fogod tekinteni: http://epiteszforum.hu/balint-imre-a-politika-szemeben-az-epitesz-mindig-is-egy-kekeckedo-fazon-volt)
    “…..Szükség lenne a szakmán belül egy közmegegyezésre. Számomra elég megdöbbentő élmény volt – pont a Kamarával kapcsolatban –, hogy milyen távolságok vannak nézetek között, sőt antagonasztikus ellentétek. Maga a nézetkülönbségek ténye természetes, de ha akár személyek, akár csoportok közötti véleményeltérés igazságának eldöntése csak az adott körön belül történik és a döntés kihat az egész tagságra, az szerintem elfogadhatatlan. Minden olyan témában, ami a tagság egészét érinti a munkát napi nyilvánossággal kell végezni. Ez nem csak hatékonysági kérdés, hanem alapvető etikai is. A napi nyilvánosság pedig nem csak tájékoztatás, hanem információk egyenlő eséllyel való ütköztetésének lehetősége. Ennek egy módja van, az, hogy a rendszert információs pontok hálójában kell működtetni, nem személyes, vagy csoportkapcsolatokon keresztül.

    A szakmai közmegegyezésen túl szükséges egy szakma és társadalom közötti közmegegyezésre. Ilyen most nincs. Lehet fanyalogni azon, hogy a politikusok esetleg azt gondolják, hogy vezető építészek havi 220 ezer forintért stadiont fognak tervezni, de – tisztelet a kivételnek – az építészet társadalmi megítélése jelenleg ez. Ez egy hosszú folyamat eredménye és elég hosszú idő kell még, hogy változzon. Az biztosan nem fog működni, hogyha arra hajtunk, hogy a megszavazott minimál tervezési díj lehetőség kapcsán hivatkozunk pl. a német díjszabásra és azt mondjuk, hogy ennek „X” százalékát kérjük mi is. Sokkal mélyebbről kell kezdeni, be kell bizonyítani, hogy egy tervnek mennyi a társadalmi értéke (ezt a kérdést itt most nem részletezném, de szándékomban áll). A megoldás útja itt is nyitás a nyilvánosság felé, még ha sok esetekben fájdalmas is lehet (biztos az is lesz).”

  • Epitesziikon

    2013. január 20. vasárnap - 14:12

    #85065

    Kedves István. Meghajlok tudásod előtt. Kuriózum a mérnöki tudásod, hozzáállásod. A szabványok az ok régi problémák a mérnököknél. Hasznosak, de min ismernünk kellene. Két pályázatot kell leadnom a héten, de……………nagyon bizonytalan minden….nem nagy munkák de nem szeretném a cégek tervező miatti bevételkiesését megfizetni. De igazad van, jobb ha elkezdünk mindent “lepapírozni”. Műszakilag. Kár hogy nem fizetik meg és a Megrendelők a +-5 cm-i értékeket nem és érti, hogy mi mit számolgattunk ott. Téboly. Szomorú vagyok. Terveznem kellene kreatív energiáim kiaknázva, de még a mérnöki is porba hullott.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 27. vasárnap - 17:34

    #85101

    Huszti István:

    István, megértem, hogy indulatos vagy, én is az vagyok, mert szívatnak bennünket olyanok, akik a szakmát valszeg nem gyakorolják, viszont hisznek a jogszabályok csodatévő, mindent megoldó erejében. Szóval, a mienkkel verik a csalánt.
    Eszternek már sikerült feltöltenie egy tervet!!!
    Olvastam az interjúdat dr Szaló Péterrel, hasznos volt. Keveset tudunk a háttérmunkáról, a kamaráéról is, de jobban értem, mért nem működik jobban ez a felkavart rendszer. A “Milyen vtg legyen a hősz?” linket jó hogy betetted, átfutottam, elmentettem, egyszer alaposan végigrágom. Tananyag, köszönöm.
    üdv: F.P.

  • lali

    2013. január 28. hétfő - 13:47

    #85108

    T. Urak/Hölgyek.
    Most épp a 322/2012-t olvasgatom, ami ugye a kivitelezéshez kapcsolódó jogszabályok módosításáról szól.
    AZt kell mondanom, hogy ha a 312/2012-nél nem dobtam volna el az agyam, akkor most megtenném…
    Megérne az is egy topikot, főleg, ha majd bejön az E-napló…

    Egy dolog kiderült számomra. Az építőiparban (is) a félelem fogja irányítani a munkát.

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2013. január 30. szerda - 18:38

    #85116

    lali: Katasztrófa.. a magyar nyelv megcsúfolása. Egy olvashatatlan katyvasz lett az egész.

  • Fenyvesi Péter

    2013. január 30. szerda - 20:55

    #85117

    Ma mesélte egy előadó, hogy egy határozat meghozatalára ráment egy egész napja. Többször kidobta a rendszer, nem tudta elmenteni, szétesett a dokumentum, amit előtte wordban megszerkesztett, nem lehetett folytatni, mindig elölről kellett kezdenie. Ideje lenne elismernie azoknak, akik ezt ránkszabadították, h még nem működik, tesztüzem van, pár végpontról tesztelik, fejlesztik, és szólnak, ha működik, addig aki akarja, papíralapon benyújthatja. (Amint azt több helyen, nagyon gyakorlatiasan el is fogadják) Más kerületben is van még előadó, aki meg sem próbálta! Lehet, hogy neki van igaza, nem kap infarktust.

  • Epitesziikon

    2013. január 31. csütörtök - 06:41

    #85119

    A kamara már biztos üti az asztalt 🙂 . Az ÉTDR lénygeg a kényelmes előnyein túl azért ijesztő. Ahogy töltöd fel a cuccost a NAV egyik munkatársának monitorján felvillan egy kis fény “újabb építkező”. Gondolja megvizsgálja honnét van a bátorsága e tetthez…elektronikus építési napló…..valaki azt mondta “naponta fogom feljelenteni magam”. Munkaügyesek már reggel tudják hova kell menniük ellenőrizni. Az építésfelügyelet szintén. (az ott dolgozó kollégák arcán ijedtség hiszen kell nekik az a munkahely,de annak feltétele a kollégák, ismerősök bírságolása….ezt mondták már nekem…..). A NAV az építési napló alapján ellenőrzi hány helyszínen is és hogy dolgozott ott 8 fővel XY KFT, ha csak 4 van bejelentve…….Valahol ez egy hatalom. Aki az információkkal rendelkezik annak mindenképpen. Most 2013 január végén a klasszikus Magyar útat járjuk, mi építészek, egy néma kamara folytonos háttérben maradásával 10.000 tag egy lényként szenved, kapálózik….de úgy is az lesz, mint mindig. Megszokjuk. Arról hallottatok hogy generáltervezést is szabályozták ? Azaz áll csak úgy vállalható generáltervezés ha az összes szakági tervező az adott KFT-nél dolgozik ? Mert ez sem volna túl életszerű.

  • Cser Eszter

    2013. január 31. csütörtök - 07:27

    #85120

    Igen ez így van. Ha a cég munkatársai körében nincs szakági tervező akkor generál kiviteli tervet nem készíthet. Elvállalja a saját kiviteli terv részét és a többi szakági tervezővel külön kell leszerződnie a megrendelőnek (rengeteg plusz idő és energia a megrendelőnek).
    A hét elején felküzdöttem egy tervet, persze hiányosan, mert az illetéket, aláíró lapot holnap viszem be a hivatalba.
    De tapasztalatom szerint hol működik a rendszer, hol nem, tegnap ötödszörre sem tudtam új tárhelyet létrehozni egy hatósági igazoláshoz. Beütöttem az adatokat, mentés gombra kattintottam, és kitörölte az egészet.
    Olvastam, hogy az elektronikus naplóba majd a kiviteli tervet is fel kell tölteni majd!!!

  • EgyTervező

    2013. február 4. hétfő - 20:09

    #85130

    Cser Eszter: …kíváncsi vagyok, hogy Mo-n hány olyan tervező cég van, ahol az összes szakági tervező a cég munkatársa…. így akkor nem lehet generál kiviteli tervet csinálni, vagy csak játszani kell majd az elnevezésekkel, és nem generál terv lesz a neve??? hogy a jogalkotók elképzelései is ki legyenek elégítve…. Kérdésem, hogy ezt pontosan melyik jogszabály írja le?

  • Cser Eszter

    2013. február 5. kedd - 10:07

    #85132

    ÉTV 38/D § (1) bek.
    Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

  • Koós Miklós

    2013. február 5. kedd - 16:09

    #85134

    Cser Eszter:
    bizonyára felületesen olvastam át, de én ezekben nem olvasok szakági tervezőkről (statikus, gépész, elektromos…. tervező). Elkerülte volna a figyelmemet?

  • vargailles

    2013. február 12. kedd - 20:48

    #85156

    Epitesziikon: Van ilyen. PPTX-ben elérhető a letöltések között, s van hozzá egy DOC is a szöveggel. Mindezt az oktatási anyag ZIP-jében megtalálod! Készül a frissebb, kifejezetten kérelmezőknek szóló. Nem olyan kis munka, ha belegondolsz: végig kell vinni ügyet és minden mozzanatról képernyőt készíteni, összefűzni. És a program változik, tehát ezt időnként elölről kezdeni.

  • vargailles

    2013. február 12. kedd - 20:56

    #85157

    Fenyvesi Péter: Hát … bezony tanulja most ügyintéző, építész, beruházó is … az előző hozzászólásokban jól leírtátok a helyzetet, nehéz bármit hozzátenni … de ez néhány hét múlva már más képet fog festeni … ma délután már 11 ezer felé járt az ÉTDR tárhelyek száma, s egyre több hatóságnál rutinosan készülnek a döntések. Kérelmezőként már én is kaptam végzést.

    Viszont felajánlom ennek az asztaltársaságnak, hogy a felmerült problémák tekintetében szívesen beszélgetek Veletek. A nagy távolságra való tekintettel online csevegésre gondoltam. Szerintem megoldható, hogy képernyőmegosztással élő bemutatót tartsunk … egyfajta online videómegosztással … Mit gondolsz Miklós, lennél házigazdája a csevegésnek?

  • Koós Miklós

    2013. február 13. szerda - 10:44

    #85162

    persze, természetesen, mondd mit kell tennem. előre hirdessük meg, hogy akit érdekel, fel tudjon készülni.

  • Fenyvesi Péter

    2013. február 13. szerda - 12:20

    #85163

    vargailles:
    Bezony, egy működő rendszert lenne érdemes tanulni, nem a kísérletezéssel pazarolni a drága időnket, amit most épp félkész, silány jogszabályok tanulmányozásával kellene tölteni érdemi munka helyett.

  • lali

    2013. február 18. hétfő - 17:06

    #85210

    elnézést, hogy sírok, rívok, de jajjjajjajjaj.
    napi gyakorlatból való jogértelmezési hézagok a 312/2012 körül
    ugye engedély nélkül építhető: “Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési
    tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot”
    a bűvös szócska a NETTO 50 m3. ezt hogyan sikerült kitalálniuk? ha használom a “padlásteret”, akkor az netto, ha nem akkor nem számít bele? és mindegy, hogy a falak 6cm, vagy 60cm vastagok? és a disznóólnál a beépített vályú az kivonódik a nettóból (esetleg a disznó is? mert akkor nettonak gondolom a jogszabály készítőjét)

    aztán: az építési engedély módosításához milyen tervtartalom kell? ezt két nagy város négy gyakorlott ügyintézője nem tudta nekem megmondani. a jogszabály készítője ha itt lenne, legyen szíves válaszolni (ha kibújik a nettó térfogatból)

    sajnos kezd eluralkodni rajtam a félelem

  • lali

    2013. február 19. kedd - 15:04

    #85215

    revideálom magam, megtaláltuk az építési engedély módosításához szükséges tartalmat

  • Cser Eszter

    2013. február 19. kedd - 18:10

    #85217

    Kedves Miklós!
    Ezt a generál tervezési jogszabály értelmezést 2 előadáson is halottam (valószínűleg rosszul értelmezve), mert tegnap voltam egy nagyon hasznos és értelmes oktatáson, melyet dr. Gáts Andrea ügyvéd tartott (ezúton is gratulálok neki).
    Itt elmondta, hogy a hatályos jogszabályok alapján tervező cég akkor vállalhat generál tervezést, ha a tervezési szerződésben szerepel, hogy társtervezőt ill. szakági tervezőt igénybe vehet és ehhez az építtető is hozzájárul.

    Azzal kapcsolatban nem tudott állást foglalni, hogy az engedélyezési terv műszaki leírásának gépészeti, elektromos részét, valamint a kiürítés számítást és az energetikai számítást elkészítheti-e építészmérnök (különös tekintettel családi ház nagyságú épületnél).
    Ezzel kapcsolatban írtam egy levelet a kamarának és egy levelet a Belügyminisztérium államtitkárának. Mindkét helyről érdeklődve várom a választ. Amint megkapom közzé teszem.
    A tegnapi oktatáson a következőkre hívták fel a figyelmet:
    1. Akinek tavalyi felelős műszaki vezetői megbízása volt vagy van, megbízásos jogviszonyban, annak január 1-től már át kellet volna állnia tagsági vagy munkaviszonyra. Mivel január 1-től a jogszabály változott, és a jogszabály erre vonatkozóan nem tartalmaz átmeneti rendelkezést, ezért a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell. Tehát a felelős műszaki vezetőnek tagsági vagy munkaviszonyban kell állnia a kivitelezővel.
    2.Az építési vállalkozói szerződést nem kell (de lehet) ellenjegyeztetni ügyvéddel.
    3.Ha a vállalkozó kivitelező alkalmaz szakképesítéssel rendelkező kőművest, ácsot, festőt, stb. szakmunkást, akkor nem kell neki felelős műszaki vezető egy családi ház felépítéséhez.
    4.Joga van az I. fokú építéshatóságnak a használatbavétel tudomásulvételénél a helyszíni szemlén kérni, hogy mutassa be az építtető a kéményseprők hozzájárulását, a közművekkel való szerződését és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, mert a Ket. szerint nagyjából azt kér amit jónak lát (persze nem ezekkel a szavakkal van leírva).

  • Koós Miklós

    2013. február 19. kedd - 18:49

    #85218

    Cser Eszter:
    idöközben 2 helyről is megkaptam ugyanazt az állásfoglalást, plusz én is kértem állásfoglalást a baranyai kamaránktól. a válaszuk szerint a lényeg az, amit írtál (vagyis hogy nincs tiltva a generáltervezés) de azzal a megkötéssel, hogy a tiltás arra vonatkozik, hogy pl. egy tisztán építész jogosultságokkal rendelkező cég nem vállalhat csak statikai tervezést, ha azt kiadja egy alvállalkozónak, mert hogy ez nem generáltervezés, hanem munkaközvetítés (hogy szépen fejezzem ki magamat). Ez egyébként elfogadható és rendben is volna.

  • Tóth Szilveszter

    2013. február 20. szerda - 10:07

    #85222

    Szerintem régen is úgy volt, hogy csak akkor alkalmazhattunk alvállalkozókat, ha a szerződés erre kitért. Már csak a bizalmas információnak minősülő dolgok megosztása végett is szükség volt erre a szerződésrészre.

  • DSB

    2013. február 21. csütörtök - 00:26

    #85226

    Cser Eszter: Kedves Eszter, többször is átolvastam a 312/2012. Korm. rendeletet, de sehol sem akadtam rá, hogy családi házaknál tűzvédelmi szempontból csak kiürítést kéne számolni. Hol van ez leírva?

  • Cser Eszter

    2013. február 21. csütörtök - 08:47

    #85232

    8 melléklet műszaki leírás része nem tartalmazza, hogy tűzvédelmi műszaki leírást kellene benyújtani, de a 4 pont számítások része 4.6, pontja tartalmazza, hogy kiürítési számítást kell benyújtani.

  • Epitesziikon

    2013. február 21. csütörtök - 09:51

    #85234

    Koós Miklós: Ezen elgondolkodtam, és jogos is, de pl ma már sokkal fontosabb hogy ki rendelkezik egy adott információval ()pl egy projectről), mint az hogy mihez ért, mihez van jogosultsága. 🙂

  • Huszti István

    2013. február 21. csütörtök - 11:28

    #85236

    Cser Eszter:
    A 8. melléklet sajnos ellentmondásos, nem csak a tűzvédelemmel, hanem pl. a tervezési jogkörökkel kapcsolatban is. A héten megkérdeztem rendeletalkotót, azt mondta, hogy a “számitások” munkarész nem kötelező, de ha van számítás, akkor azt ide kell. Tehát, ha kell egyéb jogszabály miatt tűzvédelmi leírás, akkor a menekülési idő számítást a számítások munkarészbe kell betenni. Hasonló a helyzet más számításokkal is. Én ezt nem tartom logikusnak, mert a számításokat pl. a tűzoltóság a tűzvédelmi leírásban kéri, akkor minek még külön? Az is értelmetlen, hogy a statikai számítások külön legyenek, mint a tartószerkezeti leírás.
    A jogosultsági kérdés pedig ott merül fel, hogy az építészeti műszaki leírásban van-e joga az építésznek mondjuk az elektromos rendszerről írni. Szerintem nem, akkor meg mit keres ott, de a jogalkotó kolléga szerint miért ne írhatna, hiszen az elektromosság nem tárgya az engedélyezésnek. Ez szerintem semmilyen összefüggésben sincs a jogosultságokkal, mag ha nem engedély köteles, minek kérik.
    Itt is azt tudom mondani, mint a jogalkotónak mondtam, a 8. mellékletet nagyon elszúrták (e véleményem ellen nem volt tiltakozás). Ellentmondásos, nem egyértelmű.
    Javasolnám, hogy a 8. melléklettel kapcsolatban össze kellene gyűjteni a kérdéseket, én kaptam egy szóbeli ígéretet arra, ha rendezve tesszük fel válaszolnak rá – Miklós biztos tudna adni erre egy felületet.

  • KÁJÉ

    2013. február 21. csütörtök - 11:55

    #85237

    A regisztráció törlésénél le tört volna programozó keze ha, ír + 1/2-ed sor programot ami megkérdezné: ” tényleg törölni akarod ? ” NEVETSÉGES.

  • vargailles

    2013. február 21. csütörtök - 12:28

    #85238

    Huszti István: Emberek! A 8. mellékletről beszéltek, holott az csak egy lista arról, mi képzelhető el az Építészeti-műszaki dokumentáció részeként. Hogy egy adott konkrét esetben mit kell benyújtani, azt nem a melléklet határozza meg, hanem a rendelkezés (azaz a vonatkozó §!).
    Továbbá. A leírás és a számítás eddig sem volt rokonértelmű fogalom! (Ahogyan irodalom órán sem számolni tanultunk és az épület-szerkezettan órán sem méreteztünk)

  • Tóth Szilveszter

    2013. február 21. csütörtök - 13:53

    #85240

    Tisztelt “vargailles”! Szerintem nincsen igaza: 8. melléklet III. pont, “az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek” rész kellene, hogy egyértelműen jelölje a fenti részeket. Pl a “műszaki leírás” klisé helyett lehetne mondjuk (nemvagyokjogász-elnézésthogybelekontárkodom) “építész tervező által készített műszaki leírás a 8.melléklet I 1.1.1-1.1.10 szerinti valamint bla-bla meghatározott esetekben tartószerkezettervező által készített műszaki leírás a 8. melléklet I 1.3.1-1.3.3 szerinti tartalommal”
    És ezt így tovább, az összes elképzelhető esetre definiálva. Ráadásul ha jófejek akarnának lenni a jogalkotók, akkor egyrészt az eseteket felsorolva kellene egyrészt listázni, hogy mi kell ahhoz az esethez, másodjára meg az I. rész szerint minden tétel mellé oda kéne írni, hogy mely esetekben szükséges.
    Az egyes jogszabályi részekben nincsen tételesen leírva, hogy pl a töksima építési engedélyezési tervhez mi kell egy családi ház szintjén (amúgy talán nem is ott a helye, hanem mellékletben). A sima építési engedély a 17-22§-nál van, de én ott sehol nem látom pl azt, hogy mikor kell statikus, de azt sem, hogy kéne építészeti műszaki dokumentáció. Ellenben a következő részben az összevont engedélyezési eljárásban az elvi résznél a 24§ (2)ben ott virít, hogy építészeti-műszaki tervdokumentáció kell, de nem részletezi, hogy milyen tartalommal. Ez alapján, ha én meggazdagodni vágyó osztályvezető lennék (de mint tudjuk, ilyenek M.o.-on nincsenek!), akkor a 8. melléklet teljes I. fejezetét kérném.

    Az amúgy meg végképp vicces, hogy a 8.m II. 5. szerint ami érdemi adatot nem tartalmaz, az szükségtelen. Vajon érdemi adat egy 70m2-es családi ház esetén a menekülésszámítás? Érdemi adat mondjuk ilyen szinten egy 300m2es monolit vb. vázas épület esetén az engedélyezéshez benyújtott „izé”, amit tartószerkezeti fejezetnek hívunk?

    És ha már kritizálunk, ne felejtsük el megemlíteni, hogy egy digitális, vektorgrafikus tervlapnak nincsen léptéke, így a léptéket kérő jogszabályi helyek sem értelmesek, szerencsés lenne részletezettségnek hívni, hiszen a jogalkotó nyilván a hagyományosan 1:100 rajzokon megjelenő részletgazdagságra akart célozni.

  • Koós Miklós

    2013. február 21. csütörtök - 15:48

    #85241

    Tóth Szilveszter:
    bár nem én lettem megszólítva, de az utolsó ponthoz hozzászólnék. Az ÉTDR rendszer egyik fontos része a sokat emlegetett PDF/A formátum. Már eddig is ha léptékhelyesen mentettél pdf-t pl. ArchiCAD-ben, majd a PDF-et visszaimportáltad a tervbe, megmaradt a léptéke. A PDF/A-val ez ráadásul mérhető is és a pontok is megfoghatóak egyben.

  • vargailles

    2013. február 21. csütörtök - 17:34

    #85242

    Tóth Szilveszter: Nem áll módomban vitatkozni a kollégákkal. Időm sincsen igazán rá. A felvetődő problémák mögött azonban gyakran nem kellő ismeret áll csupán. Pl. mondjuk az, hogy a tervek kidolgozásának meghatározása tekintetében a két kamara kért és kapott jogot, vagy hogy egyes előírások nem az eljárásjogi, hanem pl. a kiviteli szabályokból vezethetőek le (azaz bizonyos esetekben egyáltalán nem a 312-es az illetékes, pláne nem annak melléklete), avagy más szóval: a jogszabályokat össze kell olvasni és együtt kell értelmezni. Szóval nem fogok vitatkozni. Valaki vagy meghallja és utánaolvas, vagy lehet versenyt értetlenkedni.

  • vargailles

    2013. február 21. csütörtök - 17:38

    #85243

    Koós Miklós: Bizony, egy tervnek akkor is van léptéke, ha az adott esetben digitális. Egy PDF fájl esetében ez minimálisan abból is levezethető, hogy a PDF-nek van egy papírmérete, a papírméret pedig automatikusan be is állította, hogy akkor mennyi a mért érték, amihez viszonyul a valódi érték. Olyannyira igaz ez, hogy a PDF olvasók egyedi kalibrálás nélkül is képesek mérni a tervekben, legfeljebb azt kell megadni, hogy mi a mértékegység.

  • Huszti István

    2013. február 21. csütörtök - 20:27

    #85244

    vargailles:
    Levente! Nem értünk egyet. Mondhatnám azt, hogy a 8. melléklet maga a §, de nem ez a lényeg. Eleve azt, hogy mit tartalmazzon egy terv, nem § szinten kellene megadni, de erre a mai rendszer képtelen lenne. Ehhez az kellene, hogy s szakma megegyezne egymással és létrehozna egy tervezési kódexet – kamara dolga, még nem sikerült, én optimista vagyok remélem ebben hamarosan változás lesz – aztán meg az, hogy az engedélyezés tartalma teljesen más legyen, az ellenőrzést pedig visszaadnák a szakmának.
    Addig marad a 8. melléklet, mint §, ami nem egyértelmű, erre még rájön az, hogy azt is rosszul értelmezik, ami egyértelmű. Példaként neked már elmondtam, hogy kollégának azért utasították el a tervét, mert családiháznál a 8. melléklet 1.9, -6nt1át ne0 te31esítette, miszerint nem elemezte a megújuló energetikai lehetőségeket, holott a rendelet egyértelműen megmondja, hogy csak 1000 m2 felett kell.

  • Tóth Szilveszter

    2013. február 21. csütörtök - 21:07

    #85245

    Kedves Miklós, egy fórumon nem kell szabadkozni, hogyha hozzászólsz egy ponthoz, nemhogy a saját fórumodon 😉

    Lépték: igazából el tudom fogadni, amit mondtok, bár én a lépték szót ezeddig másként definiáltam magamban. Persze vissza lehet illeszteni a pdf-et, de át is lehet méretezni, ha akarom. És igaziból csak szoftver kérdése, hogy a pdf olvasó megváltoztassa a betűméreteket stb.. illetve nem csak akkor veszik el a lépték, ha az ügyintéző az a2es tervlapot majd a3ba nyomtatja ki, hanem akkor is, ha pusztán más a margóbeállítás – össze tud menni az a pdf 91-92%ra hamar.

    (Ha meg vitatkozni akarnék veletek és nem elfogadni az álláspontot, hogy a lépték innentől a “beállított nyomtatási méret/rajzi egység” hányadosból fakad, akkor jelezném, hogy mindkettőtök említi, hogy “ha helyesen mentek” illetve a “ha beállítom a mértékegységet” – hát pont ez a lényeg, hogy a rajzi egységhez még definiálnom kell egy dolgot, hogy pont azt a léptéket kapjam, ami rá van írva a tervre, de ezt önkényesen definiálhatom, mert a pdf/A nem tartalmazza – de ha igen, akkor meg jó, hogy nem vitatkozom 🙂
    Igazából fogalmam sincsen, de ha tippelnem kéne, akkor a pdf visszaillesztésnél a DPI beállítás miatt marad meg a lépték)

    Mindettől a technikai jellegű vargabetűtől függetlenül viszont a jogszabálynak egy (bevallottan nem feltétlen léptékhelyesen kinyomtatott) tervtől a részletezettséget kellene elvárnia.


    Ssz

    ui.: Miklós, AC-be beillesztett pdf-en meg lehet fogni a pontokat? dwgvel kevered vagy én vagyok lemaradva valamiről? pdf/A-3 sem produkál nálam ilyet

    • Koós Miklós

      2013. február 24. vasárnap - 14:40

      #85254

      mivel mac-et használok, eleve hátrányban vagyok, mert csak win alól tudok pdf-a-ba menteni. Az biztos, hogy mac alatt behivott pdf/a ugyanugy nem fogható meg, mint a sima pdf.
      De találkoztam olyan emberrel, aki olvasott valakiről, aki szerint ez létezhet :-))))
      amit irtam, azt a pdf/a olvasóra irtam, amit a hatóság is használ

  • Epitesziikon

    2013. február 21. csütörtök - 22:06

    #85247

    Mai hír. A tervekre nem kell sem tervező/sem megrendelői név ??? Sőt a tervlapokon lehet bármekkora léptékű a terv CSAK fel kell tüntetni, hogy az mekkora.
    Telepítettem a Bullzip virtuális nyomtatót,de azért szíves ha sokféle tervlapot használunk….azon gondolkodtam hogy minden A3 és kész. A léptéket a progi feltünteti.

  • Cser Eszter

    2013. február 22. péntek - 07:14

    #85249

    Több építéshatósággal beszélve, egyező véleményeket hallottam. A 8. mellékletet fogják a tervezőkön számon kérni, pontról, pontra, mivel nincs sehol leírva, hogy szükség szerint, vagy hogy beadható/kérhető stb.
    Bármekkora épület esetén ezt fogják megkövetelni (egy kis családi háznál és egy nagy ipari csarnoknál is, nem a méret számít), mert ez van leírva a jogszabályban, és kész.
    Tehát mivel az 1.3.4. leírja, hogy tartószerkezeti műszaki leírás kell új épület esetén, így minden engedélyezési tervhez be kell adni, természetesen tartószerkezeti tervező aláírása legyen az aláíró lapon. A számítás részét pedig a számításokhoz kell feltölteni. Kicsit logikátlan.
    Ugyanilyen logikátlan, hogy a tervezési programot külön kell feltölteni az ÉTDR-be (nekem a műszaki leírás elejére van szerkesztve, mert ott láttam értelmét elhelyezni, így szedhetem külön és tölthetem fel külön).
    A tervlapokon tervező neve, aláírása, építtető neve aláírása nem kell, és a lépték is csak úgy mint a térképeken lehet látni.

    A héten felküzdöttem egy teljes engedélyezési tervet (most már össze lehet rakni a tervet, vagyis sorrendbe lehet rakni a tervlapokat!! Fejlődik hétről hétre a rendszer.)és azt tapasztaltam, hogy az építéshatóságnál kezembe adtak egy 7 oldalas nyomtatványt, hogy töltsem ki. Nem értettem a dolgot, mert én ezeket az adatokat az ÉTDR-be mind beírogattam. Azt mondták ügyes vagyok, de az ő hatósági oldalukon sajnos nem minden adat látszik amit én beírok az adatlapokra az én oldalaimra.
    Ráadásul a cégek nevét képtelen kezelni, érdekes halandzsa jelenik meg az iratképbe cégnév helyet.
    A válaszható hatóságok, szakhatóságok neveinél érdemes nagyon átgondolni melyiket is jelöljük meg (sok a hasonló, és azonos nevű és ügyfajtájuk alapján is nehéz eldönteni). Így sikerült már kétszer is másodfokra küldenem anyagokat.
    Még az a jó, hogy a hatóságok kellő empátiával, és humorérzékkel rendelkezve felhívtak, és együtt próbálgattuk megoldani mit lehet tenni.
    Kértem, hogy tegye át illetékességből a kérelmet, nevetve mondta, hogy nem jöttek még rá olyat hogy tudnak a rendszerbe csinálni.

    Különben a hatóságok is nagyon nehezen boldogulnak, van amikor nekik is több óra a feltöltés, és amit eddig megírtak 1 óra alatt engedélyt, hiánypótlást, felszólítást, az most van úgy hogy 1 nap.

    Megpróbáltam a héten településképi véleményt kérni, de még a polgármesterek nincsenek benne a rendszerbe (2 héttel ezelőtt már kérelmezték), így ez maradt papír alapon.

    Viszont kis öröm, hogy megtaláltam, hogyan lehet hiánypótlást küldeni!!!

  • Fenyvesi Péter

    2013. február 24. vasárnap - 15:11

    #85255

    vargailles:

    Annyira örülök, hogy megint ki lettünk oktatva, akik csupán dolgozni szeretnénk, megtervezni házakat energiatakarékosra, szépre, jóra, és nem félig-meddig működő ÉTDR-rel, meg jogszabályi katyvasszal küzdeni. Szerencsére, lenne jobb dolgom is. A minimum az lett volna, hogy a hibátlan, könnyen kezelhető, átlagos informatikai ismeretekkel használható rendszert szabadítanak az országra. A piaci szférában, vajon meg lehetne-e ezt tenni? Vajon piacra lehet-e dobni egy olyan terméket, amelynek alapfunkciói még nem működnek? Megvenné-e?

  • vargailles

    2013. február 24. vasárnap - 15:26

    #85256

    Fenyvesi Péter: Melyik piaci CAD rendszert lehet “átlagos informatikai ismeretekkel” használni?

    (Megj: Nehéz úgy válaszolni az ismerethiányból fakadó kérdésekre, hogy az valaki ne kioktatásnak vegye, csak oktatásnak … nem győzöm hangsúlyozni, hogy szívesen elhallgatok. Ha nincs szükség a segítségemre, az oktatásra, akkor valóban elég lesz egymás között panaszkodni …)

  • vargailles

    2013. február 24. vasárnap - 15:33

    #85257

    Cser Eszter:

    > Ugyanilyen logikátlan, hogy a tervezési programot külön kell feltölteni az ÉTDR-be

    A tervezési program már a tervezési szerződés melléklete! Az időben később készülő műszaki leírástól így biztosan elkülönül.

    > az építéshatóságnál kezembe adtak egy 7 oldalas nyomtatványt, hogy töltsem ki. Nem értettem a dolgot, mert én ezeket az adatokat az ÉTDR-be mind beírogattam. Azt mondták ügyes vagyok, de az ő hatósági oldalukon sajnos nem minden adat látszik amit én beírok az adatlapokra az én oldalaimra.

    Minden látszik és nem kell kitölteni a papír alapú nyomtatványt! Ha ez igaz, akkor a hatóság nem jól alkalmazza sem az ÉTDR-t, sem a jogszabályokat!

    > Megpróbáltam a héten településképi véleményt kérni, de még a polgármesterek nincsenek benne a rendszerbe (2 héttel ezelőtt már kérelmezték), így ez maradt papír alapon.

    Papír alapon jogsértő. A jogszerűen jelentkező polgármesterek megkapják a jogot.

  • lali

    2013. február 24. vasárnap - 15:50

    #85258

    vargailles:
    Tisztelt Varga Illés (vargailles).
    Megkaptuk a kioktatást Öntöl, hogy a jogszabályokat összeolvasva kell értelmezni. Itt egy példa, kérem, magyarázza meg, mi a teendő.
    Egy 2012-ben (37/2007 szerint) kiadott családi ház építési engedély alapján az ügyfél meg kívánja kezdeni az építkezést. Az épület számított (és tényleges) értéke 50m forint alatti nem tartozik KBT hatálya alá, ezért a 191/2009. 19§-a szerint nem kell előzetesen bejelentem (a 30§-t törölték, ezért utólag sem).
    A 312/2012. 59§-a, ami az építés megkezdésének bejelentési kötelezettségéről szól, egyértelműen visszahivatkozik a 191/2009.-re. Naív ügyfél, aki szó szerint veszi a jogszabályokat (és összeolvassa őket), ezek alapján nem fogja bejelenteni az építkezés megkezdését. És ha gyorsan építkezik, befejezi 2013.12.31-ig, akkor még e-naplót sem kell írnia és hivatalosan nem fog róla tudni az építésfelügyelet.

    Viszont ha a kivitelezés 2013.07.01. után kezdődik, akkor viszont e-napló kötelezettség fennál. A kérdés az, hogy az e-naplót mi alapján fogja az építésfelügyelet készenlétbe helyezni? Mert ugye ez az építési engedély nem ÉTDR-en keresztül lett kiadva.

    Próbálom én összeolvasni a jogszabályokat, de azért ne próbáljuk meg elfogadtatni mindenkivel, hogy a saláta minden része könnyen emészthető…

  • Koós Miklós

    2013. február 24. vasárnap - 17:59

    #85259

    Mint ahogy az már igen sokszor elhangzott, az hogy az ÉTDR, az egyéb jogszabályok változásai, a járási rendszer mind egyszerre lettek bevezetve és pont 2013-ban, arról legkevésbé Illés tehet, mi több az ÉTDR kifejlesztői és kitalálói sem tehetnek erről. Emiatt pedig tessenek a jogszabályalkotókat hibáztatni, zrikálni, csesztetni, számonkérni (most hogy már túl vannak a szokásos vagyonbevallás okozta pánikon, nyilván jut erre is idő).

    Az hogy melyik jogszabály koherens vagy sem, annak eldöntésében itt jogszabályalkotók hiányában nem sok esélyt látok, lévén Illés az ÉTDR kifejlesztésében vett részt (ergo nem ő találta ki hogy legyen ilyen, mikor, kivel, mennyi pénzért stb.).

    Az pedig hogy nem ismerjük mindig a jogszabályokat, vélhetően mi is bűnösök vagyunk, így kéretik minél kevésbé csesztetni Varga Illés Leventét, mert erre nem szolgált rá és leginkább segíteni szeretne. Mint gyakorló építész tervező és gyakorló építéshatósági szakember kellő rálátással bír a területre, ismeri “mindkét oldalt”

    Mellesleg egy tanácsadói csoport tagjaként magam is résztvettem benne valamilyen fokon, igy tessenek inkább engem szidni, abajgatni (bár segíteni sajnos nem tudok).

  • Huszti István

    2013. február 24. vasárnap - 18:12

    #85260

    vargailles:
    “A felvetődő problémák mögött azonban gyakran nem kellő ismeret áll csupán. Pl. mondjuk az, hogy a tervek kidolgozásának meghatározása tekintetében a két kamara kért és kapott jogot”
    Idézet tőled, ezt légyszíves magyarázd el.

  • Cser Eszter

    2013. február 24. vasárnap - 18:24

    #85261

    Tisztelt Vargailles!
    A tervezési program nagyon sokszor a beszélgetések, egyeztetések során alakul és módosul, így ha a tervezési szerződéshez írt programot emelem át az engedélyezési terv műszaki leírásába, nem fogja fedni a tervezett házat, és ez az építéshatóságon gondot okoz, valamint az ügyfél sem érti, miért nem az aktuális átdolgozott, átgondolt program van benne a beadandó műszaki leírásban.
    Mi látszik és mi nem az ÉTDR-be:
    Sajnos nem minden látszik. Ha megnézem az iratképet már én nem az összes adatot látom mint amit beírtam. Megnéztem az egyik építéshatóságnál a monitort és ők sem azt látják teljesen amit beírtam. A cégnevek helyett meg összevissza szöveg jön ki az iratképbe (2 hatóságnál is).
    Ráadásul a hatóságok keresni sem tudnak utcanév és házszám alapján, mert csak ÉTDR szám, esetleg iratazonosító jön fel nekik és a kerület neve. A rublikába az utcanév és a házszám már nem fért ki. Tehát ha vissza akarnak valamit keresni nagyon nehézkes, próbálgatásos játék.
    A XVIII kerületi főépítész úr tájékoztatott, hogy már két hete megkérték, de még mindig nem kapták meg.

    Megjegyezném, hogy már kétszer voltam oktatáson, igaz nem tartom magam egy számítógép gurunak, de azért alap szinten elboldogulok.
    A program nem bonyolult, bár az aktuálisan működő verzióhoz illő kézikönyv sokat segítene, de az hogy hol működik, hol pedig nem, az nagyon nehezíti a helyzetet.

    Ma délután megpróbáltam egy tervet feltölteni a rendszerbe. Beütögettem az adatokat, feltöltöttem a tervet, sorrendbe raktam, elmentettem, majd vissza akartam menni még kitölteni valamit, ekkor törölte mindazt amit addig csináltam, a tárhellyel együtt. Lehet hogy rosszul csinálok valamit, de az a kérdés mit, miért nem tartja meg ilyenkor a tárhelyet?
    Más..
    Kaptam egy hiánypótlást a hatóságtól az egyik építési engedély kérelmemhez, megnyitottam, ekkor feljön az ablak ami arról tájékoztat, hogy az elolvasással átvettnek minősül az irat. Leokéztam, és ekkor nem nyitotta meg az iratot, hanem törölte. Sajnos a mappák között meg nem jelenik meg minden elküldött kérelem. Most hívhatom fel a hatóságot, hogy mit írt.

  • Fenyvesi Péter

    2013. február 24. vasárnap - 19:14

    #85262

    vargailles:

    Tisztelt Vargailles! Tudom, a bevezetésről nem Ön döntött, de vajon aki döntött, tudta-e hogy a rendszer még nem használható. Mert ami részlegesen működik, az nem használható. Az épületre sem kapok használati engedélyt, ha pl. még nem lehet benne fürdeni, vagy fűteni. Ha tudták a döntéshozók, mért nem hoztak átmeneti intézkedéseket? Ha nem tudták, miért nem tudták? Ki nem tudatta velük? Ma már tudják?
    Feltettem az előző hsz-emben még 3 kérdést, azokra is szívesen olvasnám a választ.
    Ez egyik sem jogszabályi kérdés.
    Tisztelettel: FP.

  • vargailles

    2013. február 24. vasárnap - 19:29

    #85263

    Cser Eszter: Kedves Eszter!

    Nem minden az, aminek látszik. Ezt, kérem fogadja el tapasztalati megállapításként. Ön azt mondja, hogy eltűnt, én azt mondom, hogy csak nem látja (mert mondjuk nincs rá jogosultsága, vagy a szűrője másként van beállítva). Nagyon szívesen megvitatom Önnel a konkrét eseteket is, ha leírja (adatvédelmi okokból jobb lenne, ha csak privátban írná). Arra is hajlandó vagyok, hogy ezekből az esetekből egy-egy tesztesetet készítsek és egy általános, mindenki által elérhető GYIK-ban leírjam.

    A tervezők által elkövetett leggyakoribb hibaforrások, jelenségek:
    – az érintettek között magukat tervezőként tüntetik fel úgy, hogy nincsen, vagy nem ÉTDR felhasználó azonosítóval rögzítetten van kiemelt építtetője és/vagy meghatalmazottja a tárhelynek (ekkor létrehozzák azt az állapotot, hogy egyetlen felhasználó sincsen, akinek írási joga lenne a tárhelyhez, de ettől az még létezik, a tárhely szolgáltatója, azaz a hatóság ismételten tud hozzá jogosultságot adni)
    – a főoldalon alapértelmezésben csak az olvasatlan iratok látszanak, így értelemszerűen a már elolvasott üzenetek nem találhatóak köztük, csak ha a megjelenítés módját átállítják.

    Az iratképben nem látszik, nem látszódhat minden. Az iratképet ugyanis olyanok is megkaphatják, olvashatják majd, akiknek nincsen jogosultságuk azt megtekinteni (adatvédelem). Az ÉTDR online felületén azonban a mappa szerkesztésében, a mappa adatai között megtalálható minden, amit rögzítettek, és amihez a vizsgáló személynek joga van. Az online felületen benyújtott kérelem PDF alapú megtestesülése valóban töredéknyi információt közvetít abból, amit rögzítettek. Cserébe pedig az a PDF irat szabadon kinyomtatható és pl. egy teljesítési igazolás mellé lefűzhető anélkül, hogy adatvédelmi jogokat sértene. De ettől még nem kell papír alapon is kitölteni egy másik formanyomtatványt is! Ez nonszensz. A hatóság nem kérhet olyan adatot, ami már megvan neki!

    Érdemes rákeresni a “tervezési program” kifejezésre az Étv-ben és az OTÉK-ban is. És azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi történik akkor, ha nem a tervezési szerződésnek megfelelően állítják össze az építészeti-műszaki dokumentációt. Úgy értem polgárjogilag. Teljesített-e az a szerződés, amit nem úgy teljesítenek, mint ahogyan az a szerződésben le van írva? Én, nem írnék mást a műszaki leírásban, mint ami a szerződésben, vagy annak mellékleteiben van. Ha változik a tervezési program, akkor módosítani kell a szerződést is. (Ja, és ekkor megint ott vagyunk, hogy a tervezési program csak igazolás a dokumentációban …)

  • vargailles

    2013. február 24. vasárnap - 19:36

    #85264

    Huszti István: A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet II. 8. pontja szerint mit válaszolnál arra a kérdésre, hogy mit kell tartalmazzon egy homlokzatit terv?

  • Tóth Szilveszter

    2013. február 24. vasárnap - 20:48

    #85265

    Mint olyan, aki némileg ismerősen mozog online alkalmazások fejlesztésében, részben vargailles védelmében mondom, hogy még ha részt vett is a fejlesztésben, nem rajta múlt a dolog. Tapasztalatból mondom, hogy a programok legtöbbször végtelen egyszerűek, már-már primitíven működnek. Az étdr féle rendszerek sikere azon múlik szerintem, hogy a programozókat és designereket (akik megmondják, hogy egy gomb mit műveljen) milyen struktúrába (infocsere-visszacsatolás rendszerben) terelik össze. Az egész rendszer recsegésén ez látszik: senki nem volt, aki a programozónak leírta volna, hogy figyelmeztessen már, ha én vagyok az utolsó felhasználó, vagy hogy a szűrőt át lehet állítani olyanra, hogy ne lássak semmit, azt sem, hogy látnom kéne valamit. Erről egy fejlesztő nem tehet, mert ez a fejlesztési struktúra hibája.
    Tapasztalatból mondom, én is elkövettem ezt a hibát jópár éve, meg is bukott a projectünk sajnos. (bár az étdr jelenlegi szintjét elértük 🙁 )

    Szóval nem érdemes egymásnak esni, még akkor sem, ha kedves Illés, a válaszaid nem visznek közelebb a megoldáshoz sajnos (kicsit úgy érzem, hogy nincsen mihez közelebb lenni, ezért nem tudsz segíteni sem).
    Miklósnak meg igaza van – bár botrány, hogy az étdr ilyen állapotban “elindul”-t élesben, de ezzel még csak-csak megbirkóznánk sok türelemmel és ősz hajszál árán.

    A 312 viszont…

  • Tóth Szilveszter

    2013. február 24. vasárnap - 21:05

    #85266

    Tervezési program: ez a kisirodás, családi házas szinten teljesen értelmetlen baromság – és még finom voltam 🙂 főleg a szerződésmódosítgatás. Egy átlag megrendelőm egy korrekt helyiséglistát sem tudna összerakni. Nemrég terveztem egy házat egy építési vállalkozónak, ráadásul pár éven belül a másodikat. A tervezés folyamán még nála is alakult a helyiséglista. Most akkor szerződést kellene erre módosítgatni?
    És egy átlag megrendelő vajon normálisnak néz, ha minden vázlattervi kör összes változatához szerződésmódosítást is mellékelek, hogy “ha a 04v03 változatot szeretné, ezt írja alá?”

    Vajon a tervezési program kitalálása és véglegesítése nem volna építészeti feladat? Én arra szerződök, hogy tervezek egy házat, amiről még nem tudjuk, hogy milyen lesz, de majd közösen kitaláljuk.

    Kérdésem is volna ezzel kapcsolatban: mi van, ha beírja a megrendelő a tervezési programba, hogy max 10M forintból akarja megépíteni. Majd megterezi a tervező és a kivitelezők 15, 13,5 és 11M árajánlatokat adnak. Teljesítettem a szerződést?

  • Huszti István

    2013. február 25. hétfő - 17:59

    #85268

    vargailles:
    Amit a rendelet mond, idézem:
    “8. E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és
    léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító – a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló
    – szabályzatait figyelembe kell venni.”
    Ezért nem értem az ezzel kapcsolatos bejegyzésed, ismét idézem: “..nem kellő ismeret áll csupán. Pl. mondjuk az, hogy a tervek kidolgozásának meghatározása tekintetében a két kamara kért és kapott jogot” Ha én azt gondolom, hogy kérdésedre válaszoljak, a homlokzati terv tartalmi részét a kamarai szabályzat/minta adja meg, akkor mi ebben a nem kellő ismeret? Az, hogy mégsem a kamarák dolga, vagy esetleg arra gondolsz, hogy az ominózus szabályzat még nem készült el, de az egy teljesen más téma, nem a rendelet értelmezésé.

  • vargailles

    2013. február 25. hétfő - 19:47

    #85269

    Huszti István: Az, hogy fentebb a kérdés úgy szólt, hogy az ÉTDR-ben hol érhető el ez a nem létező szabályzat. 😉

  • Huszti István

    2013. február 26. kedd - 22:19

    #85278

    vargailles:
    :)))))))Ez nem “nem kellő ismeret”, hanem hiányos információ, amiről sem a mezei halandó, sem Ti rendeletalkotók nem tehettek.

  • Koós Miklós

    2013. február 26. kedd - 23:27

    #85279

    Huszti István:
    ŐK nem rendeletalkotók. Már sokadszorra írom. Erre a projektre vették fel őket.

  • vargailles

    2013. február 27. szerda - 20:31

    #85280

    Huszti István: Kedves István! Ismét felhívom a figyelmedet, hogy alapvető fogalmakkal nem vagy tisztában. A jogalkotó a politikusok közössége. Attól függően, hogy milyen szintű a jogszabály (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, képviselő-testület rendelete) ez lehet a Parlament, a Kormány, egy miniszter vagy egy képviselő-testület. Nyilván a jogszabályokat a köztisztviselői kar (tudom, új neve van, de így érthetőbb) segít előkészíteni, vagy készíti elő. Az is előfordulhat, hogy a társadalmi egyeztetésen mondjuk a kamara megfogalmaz egy mondatot, ami aztán belekerül egy jogszabályba. De attól ők sem lesznek jogalkotók.

    Ez részedről sem “hiányos információ”, hanem “nem kellő ismeret”. A kettő között ugye az a különbség, hogy kérdés vagy állítás hangzik-e el. Ha számon kérsz valamit attól, aki nem felelőse a témának, akkor az “nem kellő ismeret”, mert azt hiszed, hogy jótól és jót kérdezel. A “nem kellő ismeret”-nek gyakran az az alapja, hogy abból indul ki, ami a közvélekedés, vagy az “így szoktuk”. Pedig a közvélekedés és a szokás is állhat rossz alapokon, azaz “nem kellő ismereten”.

    Szerintem.

  • Riba Zsolt

    2013. március 1. péntek - 18:27

    #85285

    Tóth Szilveszter: Egyet kell értsek Szilvaszterrel, a programozók és a megjelenésért felelős designerek közt valahol elveszett az információ.
    A megjelenésben pl. elég zavaró – legalábbis számomra – hogy az egyes lényeges menügombok/funkciók ugyanolyan hangsúly(os megjelenés)t kaptak, mint a tájékoztató jellegűek, sőt olykor helyet is cseréltek, az egyes ablakoktól függően (pl. mappa ablakban kérelemmel kapcsolatos gombok, a dokumentumfeltöltés/benyújtás ablaknál ugyanitt jelenik meg a folyamat állapotjelző, ahol viszont alul vannak a funkciógombok).
    Most egy hiánypótlás teljesítése során lapoztam át háromszor az összes ablakot, mire megtaláltam a “cselekmények” közt a megfelelő gombot.
    Csak utólag tűnik érthetetlennek, hogy miért nem láttam meg elsőre – de azt hiszem, éppen ez a designerek felelőssége, hogy első ránézésre egyértelműnek kellene lennie, hol vannak (lehetőleg a képernyőn mindig ugyanazon a helyen) a lényeges funkciógombok.

  • Tóth Szilveszter

    2013. március 1. péntek - 18:50

    #85286

    Kedves Zsolt! Szerencsétlenül fogalmaztam, csak nem tudom hogy hívják ezt magyarul. A designert nem csupán a grafikusra és web-ergonomusra érti az általam olvasott angolszász irodalom. (bár az étdr ezzel is alálő a színvonalnak, mint az eseted is mutatja) a designer kb az, aki a specifikációt írja (és újra-és-újra átírja az új információk alapján), azaz a működési mechanizmusért felel.
    De amúgy nem vagyok egy nagy webguru, csak lelkes amatőr. (ide belinkeltem azt a játékot, aminek a fejlesztésében részt vettem – talán eléri az etdr szintjét, cserébe viszont nem kötelező használni ;))

  • Huszti István

    2013. március 2. szombat - 09:46

    #85289

    vargailles: Kedves Levente, Miklós! Valóban igazatok van, jogalkotó fogalmat rosszul használtam, nem gondoltam át, az én értelmezésemben azt jelentette, hogy aki részt vesz a létrehozásában. De hát kérdezni csak kellene valakitől, aki releváns – lehet, hogy akkor a kormányt, talán nem is rossz ötlet, utána nézek.
    De amire én reagáltam – és szerintem nekünk mezei alkalmazó tudatlanoknak ez a fontos -, az az, hogy Levente a “nem kellő ismeret” példánál úgy fogalmazott, hogy nem kellő ismeret az, hogyha valaki azt hiszi, hogy a kamaráknak kell meghatározni a tervtartalmat. Ez nem igaz, Levente is hivatkozott a rendelet részletére.
    A napi gyakorlatban számos kérdés van, kollégáktól sok “érdekes” dolgot hallok, én is tapasztalok, jó lenne egységesen értelmezni, de hát nincs “releváns”. Ezt a kormány dolgot tényleg meg kell próbálni.

  • Fenyvesi Péter

    2013. április 5. péntek - 18:40

    #85605

    Nem értem, mi ez a csönd még mindig egy ilyen fontos, botrányos ügyben. Nem csoda, hogy meg merték ezt tenni velünk, az ügyfelekkel, az éphat-i dolgozókkal.
    Mutatóba egy cikk a HVG-ből:
    http://hvg.hu/itthon/20130402_e_kormanyzat_ugyintezesi_kaosz?FullComment=true#comments

  • vargailles

    2013. április 7. vasárnap - 10:06

    #85632

    Fenyvesi Péter: A cikkről:
    Nagy bátorság kell név nélkül butaságokat nyilatkozni. Az egyik kedvencem, hogy a budaörsi építésügyi hatóságra hivatkozik, holott ilyen nem is létezik. Személyesen azért tartom megdöbbentőnek a cikket, mert míg mindenkinek megadatott a “neve elhallgatása”, engem meg sem keresett, úgy írta le a nevemet. Már az engem illetett vád is nevetséges: nem lehetett engem elérni. Túl az állítás valóságtartalmán (kétségtelen, hogy 3 e-mail címet (+2 levelezőlistát) és két telefont, valamint a skype-ot vagyok képes egyidőben kezelni, meg néha biológiai szükségleteim is támadnak, elnézést szerény képességeimért) nem tudom, hogy kinek a fejében fogant meg engem intézményesíteni. De ha valami probléma vagy kérdés van, akkor nem engem kell elérni, hanem a Helpdesket. Az egy dolog, hogy elérhetőségeim ismertek, s ha valakinek tudok, akkor nagyon szívesen segítek, de ezt úgy beállítani, hogy én valamiféle intézményesült kötelező szolgáltatás vagyok … és ezt az újságíró így tovább is adta … nem túl bölcs.

    Na de az élet nem áll meg, ha már fel lett melegítve ez a topik, akkor két dologra hívnám fel a figyelmeteket:
    – 13.04.05. délutánján megérkezett az 1.1.2.2 verzió, mely sok módosítást tartalmaz,
    – “E-ügyintézés az építésügyben – Ügyfelek az ÉTDR-ben” címmel készült egy olvasmányosabb leírás a kérelmezők és tervezők részére, mely más információs anyaggal együtt elérhető itt:
    http://vargailles.archi.hu/index.php/muszdoksi

    Ha pedig élőben lenne kérdésetek, akkor ezen az oldalon nézzetek körül:
    https://maps.google.com/maps/ms?msid=212874523195166442341.0004d9988bf62384be461&msa=0&ll=47.435519,19.47876&spn=2.036214,5.410767

  • vargailles

    2013. április 7. vasárnap - 10:35

    #85633

    Riba Zsolt: Kedves Zsolt! Valóban nem egyszerű a felület, ahogyan az a folyamat sem, amit támogatnia kell. Szerintem azonban megtanulható és következetes a felület. Talán segít megérteni a
    http://vargailles.archi.hu/index.php/muszdoksi?download=5
    jegyzet 6. fejezete.
    Mindig ugyanott nem lehetnek a funkciók, mert a képernyők is változnak. Nem mindegy, hogy áttekintő képernyő, egy tárhely / mappa képernyője vagy egy folyamatban lévő / befejezett cselekmény képernyője. A táblázat alján azért vannak gombok, mert az csak az adott, megnyitott fülhöz tartozó gombok (felül nem a táblázat füléhez, hanem a képernyőhöz (képernyő nevéhez) fűződő funkciók vannak). Nekem is furcsa volt egy darabig, de van benne logika, így gyorsan megérthető és megtanulható. Mint minden szoftvert, ezt is tanulni kell.

    (Ha valami nem egyértelmű vagy nem világos, akkor kérdezzetek nyugodtan. A jegyzetekben is ki lehet ezeket a részeket domborítani jobban, de változtatni is lehet …)

  • Valter Ákos

    2013. április 17. szerda - 08:46

    #85702

    vargailles: Kedves Levente!
    A Helpdesk címe helpdesk@etdr.gov.hu?
    Március 7. óta 5 e-mail-t küldtem erre a címre, de nemhogy válasz, még olvasási visszaigazolás sem érkezett.
    Válaszodat köszönöm.

  • vargailles

    2013. április 21. vasárnap - 10:34

    #85724
  • Valter Ákos

    2013. április 22. hétfő - 12:34

    #85725

    vargailles: Kedves Levente!
    Köszönöm válaszodat, akkor továbbra is erre a címre küldözgetem az üzeneteimet, hátha lesz valami. Egyébként érdemes lenne valakinek elolvasnia őket, van amelyikben nem csak kisebb kellemetlenségekről , hanem komolynak látszó hibákról is írok.
    Egyébként az előző hozzászólásom óta (04.17.) küldtem még egy kérdést/hibabejelentést a helpdeskre és kaptam 2 olvasási visszaigazolást is, és bár nem látszik rajta hogy melyik üzeneteimről, az utolsó kettő lehet.

  • Fenyvesi Péter

    2014. november 30. vasárnap - 10:04

    #95757

    Kedves Kollégák!
    Érdeklődöm, hogy Ti is tapasztaljátok-e az utóbbi hetekben, hogy a belépés az ÉTDR-felületre megnehezedett? Nekem rendszeresen azt írja ki, hogy “Nem sikerült Önt azonosítani. Kérjük ellenőrizze a böngészője proxykiszolgáló beállításait!” Megnézte ebben járatos (nagy biztosítónál rendszergazda) barátom, és szerinte a proxyval nem lehet gond.
    Most már párhuzamosan 3 böngészővel próbálkozom, de most e napokban már egyikkel sem jutok be. (Így volt ez kb 3 hete is egy egész hétvégén, akkor kezdődtek a gondok)A Firefox és az Explorer a fenti üzenetet küldi ékes piros betűkkel.
    A Chrom pedig mindig visszadob a “A rendelkezésre álló időkeret lejárt. Kérjük, jelentkezzen be újra! 10 másodperc múlva átirányítjuk a bejelentkezés képernyőre.” üzenethez, onnan pedig átlép a belépéshez vissza, ebben a végtelen ciklusban lehet forogni. Máskor meg regisztrálásra szólít fel.
    Állítólag tegnap hajnalban karbantartás volt, de most sem tudok belépni.
    Tapasztaltok-e hasonló jelenséget, tudtok-e megoldást?
    Köszönettel: Fenyvesi Péter

  • vargailles

    2014. november 30. vasárnap - 11:06

    #95761

    Fenyvesi Péter: Szervusz! Próbáld meg az etdr.gov.hu címhez tartozó sütiket törölni a böngésződből. Utána indítsd újra a böngésződet. A hiba valóban nem a proxydban van, hanem az ÉTDR sütikezelőjében.

  • Fenyvesi Péter

    2014. november 30. vasárnap - 23:39

    #95791

    vargailles:
    Szervusz! Köszönöm a gyors választ. Kitöröltem őket, almáspitét, krémest, mindet, de sajnos nem használt. 🙁
    Ezúton is csókoltatom az ÉTDR sütikezelőjét, akármit is jelentsen ez.
    Lehet, hogy a tegnap hajnali karbantartással is összefügg? A városházán azt mondják, karbantartás után mindig gond van egy darabig. Legutóbb, mikor kezdődött ez az anomália, emiatt késtem le egy határidőt. Csak két nappal később tudtam benyújtani a doksit.
    Köszönöm a segítséget. F. Péter

  • Tóth Szilveszter

    2014. december 1. hétfő - 10:18

    #95814

    Fenyvesi Péter: én inkognitó módban használom. ha “akad be a lemez” neki, elég bezárni minden ablakot és utána újat nyitni.

  • Fenyvesi Péter

    2014. december 2. kedd - 14:20

    #95883

    Tóth Szilveszter:
    Kedves Szilveszter!
    Köszönöm az ötletet, az Explorerrel működik. És tényleg csak így, hogy mindent bezárok, és új ablakot nyitva, bemásolom a címsorba, a “https://www.etdr.gov.hu/?TARGET=ETDR” címet.
    A Firefox és a Chrom, ma sem enged be. Agyrém. Csókoltatom a rendszergazdát.

    Üdvözlettel:

  • vargailles

    2014. december 2. kedd - 15:39

    #95888

    Fenyvesi Péter: Próbáltál másik gépen (esetleg ugyanazon a gépen másik felhasználói fiókba belépve) is belépni? Mert ha úgy sikerül, akkor egyértelműen Nálad a hiba. Ha nem, akkor talán jogos az üzemeltetőt emlegetni.

  • Fenyvesi Péter

    2014. december 2. kedd - 23:02

    #95905

    vargailles:
    Köszönöm a javaslatot. Megpróbálom.
    Köszönettel: F. Péter

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

TECH
Ismét működik az ÉTDR

2017.12.31. reggel 6:00-tól ismét teljes funkcionalitással működik az ÉTDR. az információk szerint adatvesztés nem történt. A Lechner Tudásközpont tájékoztatása szerint: “A honlapra kitett hirdetmény nem csak az üzemzavarról, hanem az ügyintézéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről is tájékoztatott, melynek értelmében az üzemzavar nem okozhat joghátrányt. Ebből adódóan fel sem merülhet, hogy a határidő elmulasztás az ügyfél számára hátrányt, […]

Ismét működik az ÉTDR
2017. december 29. péntek
TECH
Megújult felülettel mutatkozik be az ÉTDR

(Sajtóközlemény) Mától könnyebb lesz építési ügyeket intézni. Az ÉTDR, azaz teljes nevén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, június 23-án új verzióval jelentkezik. A kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület szép és egyszerű, kezelése könnyen érthető, a feltöltési folyamat végéig segíti a felhasználót. Új felülettel és megújult funkciókkal jelentkezik az építésügyi hatósági […]

Megújult felülettel mutatkozik be az ÉTDR
2017. június 26. hétfő

feliratkozás a koos.hu hírlevelére

legfontosabb jogszabályok

minden fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább