további cikkek

Koós Miklós
Koós Miklós
2013. április 8. hétfő

Tervkritika 102 | Újabb kockaház bővítése

tervkritika-102-1

Ismét kockaházas terv érkezett a tervkritika postaládájába:

Tisztelt Koós Úr!

Kérem szíveskedjék a tervkritika rovatában megjelentetni a mellékelten küldött tervet a kritikával együtt.
Előrebocsátom, hogy ez a terv némileg szokatlan lesz a többihez képest annyiból, hogy egy meglévő ház átalakítása, bővítése szerepel benne. Kezdjük azzal, hogy a ház megvétele és alakítgatásának kezdete, 2011 nyara óta olvasgatom a weboldalát, néhányszor már hozzá is szóltam: Érdeklődő alias névvel. Folytatnám tehát ger82 sorát, aki szintén laikus hozzászólóból lépett elő tervbeküldővé.

2011 nyarán vettük meg a házat, három gyerekesként, 50 m2-es panellakosként, akkor lakható állapotban volt. Majd elkezdtük alakítgatni: csempét leverni, vezetékeket kihúzni a cseréhez, tapétát leszedni…
Elkezdtük, de nem fejeztük be. Mivel a ház kicsi volt három gyerekre, szerettük volna elkezdeni használni a padlást is tetőtérként, ezért egy ismerősöm által ajánlott ács(mester?) belső hőszigetelést követően beburkolta gipszkartonlapokkal a tető belső oldalát. Helyére illesztett három tetőablakot, és ő készen is volt. A padló kiegyenlítését és a lépcső beillesztését beszéltük vasútépítő mérnök apámmal (aki papíron kiszerkesztett egy húzott lépcsőt), amikor feleségem megkérte statikus barátainkat, vizsgálják már felül a lépcső tervét. Ők helyszíni szemlét követően gyorsan tájékoztattak arról, hogy a lépcsőterv nem jó, mert fel-le menet közben bevernénk a fejünket az imént beszerelt gipszkarton lapokba, de ráadásul ezt az egészet engedély nélkül nem kéne folytatni. Mivel az elkezdett átalakításokkal már lakhatatlanná vált a ház, ezért nem is folytattuk, hanem gyorsan leültünk a választott tervezőnkkel.
A tervező hamar elkészítette egy olcsó kis toldalék tervét, amiben új bejárat, lépcső, WC volt, meg némi átalakítás a meglévő falakban. A helyi tervtanács azonban ezt nem fogadta el. Erre készült el a most megküldött terv. (kb. 4. változat).

A terven láthatók az eredeti ház falai részint kitöltés nélkül, részint “pöttyözve”. Ez utóbbiak az elbontandók. A sráfozott falak a beépítendők. Az eredeti ház körvonalait nézve látható, hogy ez egy tipikus “9×9-es kockaház”, amiről az oldalon is szó volt a falu-sorozatban. A bejárat a most tervezett fürdőszoba felől van, balra előbb kamra, majd WC, végül fürdőszoba (ez pont akkora volt, mint a panellakásé, ennek növelése volt az egyik fő cél) szemben nagyszoba és onnan balra kisszoba, előszobából jobbra konyha van. A WC mögött kívülről nyílik a fel/lejáró a padlásra illetve a pincébe. A ház csak félig alápincézett, a főfalig, a vizes helyiségek alatt. Ott van most a gázkazán is.
A tervezési programban (ha helyesen használom a terminust) szerepelt egy szülői háló, három (most már négy fiú)gyermek szobája/i. Külön WC, nagyobb konyha-étkező, nagyobb fürdőszoba, gardrób, vagy nagy mennyiségű beépített szekrény.
Látható a terven és a helyszínrajzon, hogy (javaslatomra) a bejárat egy új személybejáró kertkapu alkalmazásával az új épületrészben kialakítandó előszobába nyílik. Javasoltam azt is, hogy a konyha a kert felé néző új részben legyen, a kiskapu felé, hogy a háziasszony (vagy mosogatás közben én) kilássunk az érkezőkre, vagy a kertre. Tapasztaltuk a gyerkeinktől, hogy ott szeretnek lenni, ahol mi vagyunk. Ezért kértük a bővített étkezőt “játszóterület” néven. Tudom, lesznek majd nagyobbak is, amikor inkább elvonulnának, emiatt lesz kialakítva a szobájuk a tetőtérben, a miénk pedig lent, a konyha helyén.
(Amikor “javaslatot” írok, ott tényleg ezt értettem alatta, próbáltam nagyon alázatosan közelíteni a tervezői/alkotói szellemhez, és minden javaslatom előtt/után hozzátettem, hogy én nem értek hozzá, de mi lenne ha/Ön mit szól hozzá/vizsgáljuk meg, de halljam a véleményét, stb…) A korábbi kamra-WC-előszoba-fürdőszoba felosztás átszabása a tervező ötlete volt, pár ajtó nyitása, vagy a konkrét helyük az enyém.

A tervezés az utolsó fázisába ért, nemsokára szeretnénk beadni engedélyeztetni. Amivel még ezen a terven nem értek egyet és kérni fogom a vizsgálatát, az négy dolog:

  1. Első: a kamra jól van-e a lépcső mellé simulva, ne tegyük-e inkább a merőleges falfrontra? Úgy nem nyúlna bele annyira az épületbe a gyakran szellőző kamra, és észak-keleti sarkon lenne, nem melegítené három oldalról a ház.
  2. A második: a lépcső és kamra közti fal. Biztos kell oda is kiváltó? Lehet olcsóbb a pillérnek alapot ásni, mint falnak sávalapot, de a kiváltó mennyivel drágítja meg?
  3. A harmadik: a beépített szekrény a lépcsőtér és az étkező között. Valóban sok szekrényre van szükségünk, de vagy teljesen felesleges oda ez az elem, vagy az előszobafalhoz kellene csapni, hogy a gardróbnak cimkézett közlekedő is kapjon néha némi fényt a teraszajtón át.
  4. A negyedik: hogy elég-e 10cm hőszigetelés?

A nem jól azonosítható átalakítandó részek:

  • fürdőszobaablak: korábban bejárati ajtó
  • befalazás a zuhanyzóban: korábban a kamra ablaka
  • gardrób ajtó a lépcsőtér felé: korábban a fürdőszoba ablaka
  • befalazás a gardrób és a nappali között: korábban ajtó
  • téglalap a nappaliban: tervezett kandalló/cserépkályha/tűzgödör
  • nappali két része között: korábban vékony fal, kétszárnyú üvegajtóval
  • szülői háló és fürdő közti faláthelyezés: korábban beépített szekrény

Kérem segítsen/segítsenek tehát, van-e valami, amire nem gondoltam (azon kívül, hogy bontsuk le az egészet, és építsük fel teljesen máshogy). Remélem feladtam a leckét, mert az élet akkor izgalmas, ha van kihívás. 🙂  Tisztelettel és várakozással: Érdeklődő

Meglévő épület átalakítása és/vagy bővítése akkor lehet sikeres, ha egyrészt pontosan ismerjük (fel) a házunk előnyeit és hátrányait, másrészt képesek vagyunk meghúzni azt a határt, ameddig még érdemes valamit felújítani vagy inkább a teljes bontás a jó megoldás. Egy műemlék vagy egy nagyon karakteres háznál ragaszkodhatunk a formához, az apróbb megmaradó részletekhez, de egy kockaház esetén ilyenről nem igen lehet szó, ergo itt elsősorban a racionalítás dominál.

Külön bonyolíthatja a helyzetet, ha mindezt bentlakva kell végrahajtani, mert az általában igencsak megterhelő lehet lelkileg is a család számára. Ha mód van a máshová költözésre, akkor a kényszerpálya egy részétől máris megszabadultunk. Ez esetben bátrabban lehet hozzányúlni az épülethez, hiszen nem kell átmenetileg sem biztosítani a lakhatóságot.

tervkritika-102-helyszinrajz

A mellékelt tervek szerint racionális döntés született a tekintetben, hogy az új bejáratot és a szemben lévő lépcsőt a bővítésben helyezzék el, hiszen így a szerkezetileg kényes részt nem átalakítással, hanem új építésével lehetett megoldani, másrészt így a bejárat és a belső közlekedő közel került a ház súlypontjához, egyben természetes módon szeparálja el a fszt-i hálóblokkot. Alaprajzilag így egy jól használható terület alakult ki a földszinten, takarékos helyiség kialakításokkal.

tervkritika-102-fszt

Válaszok a felvetett kérdésekre

1. jelen állapotában a konyha szeparáltabb, de ha szimpatikusabb Önöknek, akkor jó megoldás a kamra átfordítása, könnyebben bútorozható (jobban körbejárható) lesz az étkező. Ebben az esetben felmerülhet, hogy a közlekedő gardróbjának az elhagyásával az előtér összekapcsolódik az étkező-konyhával, így az utóbbi is sokkal tágasabbnak fog hatni. Igaz ugyan hogy elveszítenek így egy gardrobot, de ez az előtér sokkal világosabb lehetne.

2. ez esetben statikai kérdés, ami annak függvénye, hogy a bővítés szerkezetileg miképpen lesz kialakítva. Minden pénzbe kerül: a kiváltó zsaluzása+vasszerelése pont úgy, mint alapásás és pillérépítés. Fontosabb a jó statikai model, takarékos megvalósíthatósággal.

3. lásd fentebb

4. 10 cm nem elég, ez az, amin nem szabad spórolni. Megtérülő beruházás, ergo ne féljenek sokkal vastagabb hőszigetelésben gondolkodni. Mivel a vastabb hőszigetelésre is ugyanaz a üvegszövet, élvédők, ragasztó, vakolat …stb. szükséges, a vastagságnövekedéssel ezek a költségek nem növekednek, csak a hőszigetelő anyagé és a dübelé. Kérjenek ajánlatot 16 és 20 cm hőszigetelésre is!

A tetőtér – ami talán még nem is a végleges – követi a fszt. logikáját, egyszerű, racionális kialakítású.

tervkritika-102-tetoter

 

Végül pedig bár nem lényegi, de jó ha már az eng. tervben egyértelműen megtervezett a lépcső. Az egy pontból sugárirányba szerkesztett lépcsőkofok nem jók, mert a belső oldalon gyakorlatilag óvatlanul könnyen lehet akár 60 cm mélyet is lépni, ami balesetveszélyes, ezért ilyenkor célszerű húzott lépcsőkkel tervezni, akár a teljes lépcső felületén. Kényelmesebb és biztonságosabb lesz. Igaz, nagyobb odafigyelés kell a gyártásához, kivitelezéséhez.

Hirtelen nem találtam más példát, mint egy korábbi (szoftvert bemutató) cikk illusztrációját:

cigraph-archistairs-07

 

tervkritika-102-metszet1

A lépcső feletti tér ránézésre is eléggé a határán van a használhatóságnak, így ilyen esetben célszerű egészen a pihenőig lehozni a tetősíkablakot, mert a tetőzet vastagsága – különösen komolyabb hőszigetelés esetén – akár 30 cm-rel is meg tudja növelni a belmagasságot a tetőablak alatt.

tervkritika-102-metszet2

 

tervkritika-102-2

Összefoglalás | Látszik, hogy földön járó építtetők tervezik leendő otthonukat, a racionalitás nem megy semminek sem a rovására. Nyilván egy építész számára nem lesz portfóliója legbecsesebb darabja egy kockaház bővítés, viszont fontosabb, hogy a bentlakók a lehetőségeik szerint a legjobbat tudják kihozni az építkezésből. Az elégedett “ügyfelekből” pedig sohasem elég 🙂

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

Eredmények

Loading ... Loading ...

Hozzászólások (29): megnézem / hozzászólok

  • Mezei Norbert

    2013. április 8. hétfő - 10:47

    Két hozzászólást szeretnék megosztani. Véleményem szerint az “U” alakban elrendezett konyha két “szára” közt a mozgástér keskeny ,célszerű min. 2 m-t tartani (ergonómia, biztonság ,használhatóság).Ez az előszobai szekrény rovására orvosolható avagy érdemes meggondolni az “L” alakot ,a terasz felőli szárat kiterjesztve és a másikat elhagyva.A “L” alak előnye (amennyiben a szélesség növelését nem támogatják) a jobban kihasznált bútorzat (csak 1 sarokelem) és nagyobb mozgástér, biztonságosabban végezhető munkafolyamatok mellett. A két ablakot is érdemes megfontolni, kérdés mennyi felső elemet terveznek a konyhában(annak ellenére ,hogy nagyon tetszik a terasz-konyha vizuális kapcsolat).

    A lépcsőre vonatkozóan,Koós Úr felvetése mellett még lehetségesnek tartom a lépcső orsóterének növelését (a lépcsőkarok szélességének csökkentése árán , de ma már nincs szükség 90 cm-re egy lépcsőfeljárónál ,amennyiben hely szűkén vagyunk ,a bútormozgatás ma már nem okoz gondot) ,így megszabadulhatunk a csúcsban végződő fokoktól és az a közlekedő személy számára “láthatóvá” válik. Ezen kívül ilyen esetben érdemes gondolkodni egy fal oldali kapaszkodóban ,ami az embereket a külső oldalon történő közlekedésre ösztönzi ,ami a lehető legideálisabb fellépéssel rendelkezik.

    Ezek ötletek ,természetesen nem ismerem a teljes tervezési programot, bízom benne ,hogy hasznukra válik.

    Sok sikert kívánok a megvalósításhoz!

  • ger82

    2013. április 8. hétfő - 11:28

    Szerintem a nappalit nem fogják használni így lekülönítve, teljesen élhetetlen lesz szerintem, ha valaki beül a nappaliba, az majd úgy érzi, hogy magára hagyták és egyedül van 🙂 amíg a háziak a konyhában tesznek- vesznek, hoznak egy italt, vagy akármit, addig a vendégek biztosan jól fogják érezni magukat elhagyatva az épület másik végében. Számomra ez az elrendezés élhetetlen!!

    szülői háló meg egy labirintus ajtó-ajtó hátán, nem értem Miklós, máskor ezeket nem hagyod figyelmen kívül teljesen jogosan, most meg hagynád, hogy teljesen felszabdalják és közlekedővé változtassák a házat 🙂

  • kattee

    2013. április 8. hétfő - 12:28

    Bocsánat a kicsit személyeskedésért, de miért mindig a férfiak akarnak nagyobb konyhát?! 🙂 A mi U-alakú konyhánkban 85 cm van a két szár között és pont elég. Igaz, egy főre, de általában csak egy ember szokott főzni. Legalább nem járom szét a lábam, mire megfőzök egy vasárnapi ebédet 8 főre, beállok középre és mindent elérek. Inkább a tűzhelyet kellene a sarokról 30 cm-t beljebb húzni, főzés közben jól jön egy kis rakodófelület mellette mindkét oldalról. Másik tabudöntögetés: a kéttálcás mosogató meg nyugodtan mehet félig a sarokba (tudom, rajzon nem jól mutat), ha a csepegtető része van a sarok felől, annak úgysem kell eléállni és akkor mellette több munkafelület van.

    Racionális, használható alaprajz, de min. 16-18 cm hőszigetelést javasolnék, mint Miklós is írta. A homlokzat szerint úgy tűnik, maradnak a régi ablakok az eredeti részen. Meggondolnám a cserét, a felújítás közben jóval egyszerűbb, mint valamikor utólag és nagyon gyorsan megtérül egy jó hőszigetelésű nyílászáró. Inkább egy nagy fix ablaktábla (maximum kis nyíló résszel), olcsóbb, több a fény is és földszintes ház lévén kívülről is takarítható. Ha mégis újak vannak, akkor viszont teljesen felesleges a 3 osztású táblával imitálni a régit – drágább is és sötétebb is. És az ablakokat javaslom kitenni a fal külső síkjára, nem középre.
    A beépített szekrényeket mindenképpen meghagynám, a lépcsőtérben is, 4 gyerek mellett szükség lesz rá. Inkább több/nagyobb ablakot tennék a lépcsőházba, hogy világosabb legyen.
    A lépcsőkart sem szűkíteném, megnézem, aki kanyarban ennél kisebb helyen felvisz egy 90/200 ágyat, ha esetleg nem szétszedhető. Kimondottan jó, hogy a lépcsőtér nem túl szűkös, 4 gyerekkel elindulni, öltözni kell a hely.

    • Füleki Tibor

      2015. augusztus 22. szombat - 01:51

      A lépcső szűkítésével kapcsolatban, az a paradox helyzet áll itt is fenn, hogy minél keskenyebb a lépcsőkar annál nagyobb méretű holmi szállítható.
      A szállítandó tárgyat ha a korlát fölé emeljük, akkor a képen is látható, hogy a harmadik kar és a fal közötti távolság határozza meg a szállítható tárgy maximális méretét.
      Én is az orsótér növelését ajánlom, persze nem a “hurcolkodás” miatt, ez csak egy ellenérv az említett téveszmére.
      (***reklám***)

  • ger82

    2013. április 8. hétfő - 15:59

    Koós Miklós: csak azért is katyvasz 🙂

  • ger82

    2013. április 8. hétfő - 16:30

    http://kepfeltoltes.hu/view/130408/kocka_alap_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    itt a megoldás 🙂
    gardróbot megszüntetni, semmi értelme, egy hosszú folyosó amibe van egy nagyobbacska szekrény, minek erre elpazarolni 6-8nm-t, csak azért, hogy elmondhassuk, hogy van egy “gardróbunk” wc mehet a helyére, a szülői háló be lehet rakni egy rakás szekrényt, több ruha fog így elférni.

    előszobába is felesleges a beugró az előszobaszekrénynek, meg kell érteni, minél több helység annál több fal, és annál több közlekedő és ajtó, az sok ajtónak nyílnia kell valahonnan, ez mind szétszabdalja a helyet.

  • meregzsakk

    2013. április 8. hétfő - 16:32

    Üdv,
    A nappalinál elhagynám az ajtót, a wc jelenlegi bejárati részét kihúznám az előszoba faláig, és az előszobából nyitnám meg az így sokkal tágasabb mellékhelyiséget. (A jelenlegi beugróval semmit nem lehet kezdeni és jelen formájában valóban szükséges a két ajtó a nappali szeparáltságához – ezt elkerülendő egy ajtót meg lehet spórolni egy ajtót)
    A kamra áthelyezésével nagyobb lehetne az étkező rész. Ha a lépcső és a jelenlegi kamra közti falat csak a lépcső fokokig építik, akkor egy szép nyitott tért kaphatunk, szép látvány lehet maga a lépcső is.
    meregzsakk

  • bobo

    2013. április 8. hétfő - 21:57

    Nekem tetszik a terv. Ami az alaprajzzal bajom lett volna (U alak szűkössége, tűzhely), már leírták előttem.

    Viszont egy koncepcionális kérdésem lenne: 4 gyerek mellett csak 1 fürdő, ráadásul együtt a mosógéppel, mindezt a háló mellett?

    Vagy a kádat raknám a tetőtérbe, vagy legalább a mosógépet a konyhába, de ez így szerintem nincs teljesen végig gondolva.

  • Molnár László

    2013. április 9. kedd - 10:17

    Én azt nem értem, hogy a pince-feljáró miért a ház közepén lesz. A használattól függően lehetne a lépcső alatt a beltérbe, vagy a kültér felé vezetni.
    Másik a tetőtér belmagassága. Nem lesz nyáron nagyon meleg? Most a két szoba 40 %-a teljes értékű, mig egyméteres térdfallal nagyobb arányú lenne.

  • Érdeklődő

    2013. április 9. kedd - 13:27

    Ezesetben mint építtető:
    Köszönöm Miklósnak a megjelenítési lehetőséget, mindenki másnak az építő jellegű hozzászólásokat, és ger82-nek a terv-javaslatot. Ha megengeditek egyben válaszolnék mindannyiatoknak.
    A terveztetést azzal kezdtük, hogy olcsó legyen. Utána bontottuk ki az igényeket.
    A korlátozó tényezők, azok voltak, hogy pince csak a mostani terven szülői háló és fürdőszoba alatt van, bejárata az átalakítás előtti külső falsíkra esik. Sokat tili-toliztunk rajta, hogyan olduk meg, hogy lehetőleg minden vizes helység efölé a pince fölé essen, de végül a konyhát ki kellett hagynunk ebből a körből. Felvetéseitek nyomán gondolkodom már azon is, hogy fel lehetne cserélni a zuhanyzót és a pincelejáratot, ami így kívülről nyílna, az északi oldalról.
    A másik megkötés a középső fal volt, mert a gerendák arra terhelnek. Tehát nem tudom, kedves Ger82, hogy a rajzodban melyik falból indultál ki, de felteszem a középfőfalból, és ahhoz bővítetted a fürdőt. Ezzel viszont nem változna a hálószoba mérete, ami több szekrény bezsúfolásával megint nem lenne élhető. Haszon a rajzodban a nappali és az étkező közötti közvetlenebb kapcsolat. Ez valószínüleg meg is fog valósulni azzal, hogy a betervezett ajtót elhagyjuk.
    Eredetileg az étkezőt és a nappalit nem akartuk volna ennyire elválasztani, de csak ebbe az irányba tudunk terjeszkedni. Így lesz egy olan tér, ahol süthetünk-főzhetünk, teraszról-kertből ki-be járhatunk, fogadhatjuk és leültethetjük azokat a “vendégeket” akik csak rövid időre jönnek (van valami anyuka? semmi? viszlát!), vagy postás, számlás, stb. És lesz egy tér azoknak, akiket vendégül látunk. A második kémény lehetőséget ad egy későbbi kályha-kandalló építésre, a hosszanti alak pedig filmnézésre, stb.
    A konyha U alakja a tervező felvetése volt arra az ötletemre, hogy mi lenne, ha a bővítésben lenne a konyha. Megmondom őszintén, eddig nem is néztem, mennyi hely van a két szára között. A mostani lakásunk egy gyönyörű, tízemeletes panelépületben van, ahol a konyha afféle szükséges rossznak számított, és normális esetben is elég nehéz elférni egymás mellett, most meg a feleségem nagy hasával a dugó szerepét játssza. 🙂
    Bobo: két fürdő van, csak nem akartunk az emeletre sok vizet felvinni. Így is lesz ott WC, kézmosó és egy zuhanyfülke. Jó a meglátás a mosógépről. Amit nem teljesen látok én sem, hogy hova fogunk teregetni (leszámítva a nyári időszakot, amikor a teraszra-kertbe, mint szomszédaink). Egyik gondolatom a panel-beidegződés volt, hogy természetesen a kád fölé, vagy másik ötlet: a “játszótérbe”.
    Molnár László: A tetőtér térdfalát meggondoljuk, minden attól függ, mennyibe kerül.
    Kattee: Nem is tudtam, hogy az ablakokat a falon belül is lehet tologatni, köszönöm, majd megkérdezem a tervezőnket. Az ablakokat mindenképpen a bővítés közben terveztük cserélni, a három osztatból pedig max egy marad majd nyitható. A helyi főépítésszel még meg kell azt is beszélni, hogy a korábbi ablakok kiosztásához ragaszkodik-e mert az elején megdicsérte, hogy milyen hagyománykövető a ház átalakítása. Ha nem ragaszkodik hozzá, akkor én sem. Mondják meg a kivitelezők, mi mennyi, és én majd ahhoz alkalmazkodom.
    Még egyszer köszönöm a hozzászólásokat, és várom a további észrevételeket.

  • meregzsakk

    2013. április 9. kedd - 14:53

    László,

    Szerintem ez egy adottság, a meglévő épületrészben található az a lejáró, nem hinném, hogy könnyen módosítható lenne.

  • Ádám Gábor

    2013. április 10. szerda - 02:01

    Érdekes, hogy itt Rákosligeten a kockaház és azon belül is a háromosztatú ablak is a hagyomány részének számít a főépítészi gyakorlatban. Én bármerre jártam-terveztem, nem találkoztam még kockaházat védő főépítésszel, a hozzá tartozó ablaktípust meg különösen utálta szinte mindegyik 🙂

  • Érdeklődő

    2013. április 10. szerda - 08:22

    Ádám Gábor: Akkor majd nyomatékosan újra megkérdezzük a tisztelt hatóságot, hogy tényleg ezt akarják-e, vagy mehet a levesbe a belső kialakítással együtt.

  • Ádám Gábor

    2013. április 10. szerda - 15:20

    [a hozzászóló kérésére törölve]

  • Ádám Gábor

    2013. április 10. szerda - 15:36

    Érdeklődő: A tisztelt hatóság általában (manapság egyre inkább) a főépítészre hárítja az ilyen jellegű kérdést. Ő meg lényegében azt mond, amit akar… Objektíve annyit tennék hozzá, hogy a kockaháznak az az ellentmondása, hogy elterjedtsége miatt sok helyen valóban településkép-alkotó tényező, viszont ebben az eredeti formájában szinte senkinek nem felel meg és amint komolyabban hozzányúlunk, azonnal elvész a “kockaház-jelleg” – ha jól végzi a tervező a dolgát, akkor akár még jó is kisülhet belőle.

    Én egyébként -ha megoldható- sima nyeregtetőre cserélem a sátort, főleg ilyen egyszerű hosszirányú bővítésnél – rá sem ismerni az eredetire utána, és jó értelemben.

    Úgyhogy semmi irónia a részemről, a ház jó -a javára váló módosításaimat már mások is megírták – , csak a fentiek miatt nem értettem a főépítészetek gondolatmenetét , de azt is tudom, hogy bárhol-bármi előfordulhat!- azt pl. ki hinné, hogy nálunk meg a híres-hírhedt Avasi lakótelep városképileg védett!!!??? 🙂

  • Szabóbácsi

    2013. április 10. szerda - 18:22

    Szerintem ehhez az alapterülethez a 22,5m2 közlekedőterület pazarlóan nagy. Jól látszik a meglévő épületben elnyúló helyiségeknél (Gard, napp.) hogy ezzel nem tudtak mit kezdeni. Javasolnám a bejáratot a nappali fölső részébe tenni, meg a mögöttes gardróbéba. Meg egy picit a fürdőébe. Onnan hátra ugyanaz a lépcső megfelelő. A nappaliból lehetne a konhya-étkező, úgyis jól rátekint az utcasarokra, akár az előtér bevonásával.
    A hátsó bővítés meg lehetne egy szép tágas és nem felszabdalt nappali. Az a kb. 40m2 akár még egy szobának elegendő volna. Háló? Kár lenne azokat a válaszfalakat lebontani, pont jó helyen vannak! 🙂
    Továbbá meggondolnám hogy kicsit kitörni a kockából és a szélfogót egy ízlésesen elhelyezett építményben a ház elé illeszteni. Kissé meg is törné kockajellegét. Ha megengedi az ott táguló előkert.

  • Kati

    2013. április 10. szerda - 20:49

    ger82:

    Amikor a jelenlegi házunkat, mint megvásárlandót megmutattuk apunak, akkor nekem egy gondom volt: a régi, 32 négyzetméteres tetőtéri nappali után a mostani 18 négyzetméteres nagyon kicsinek tűnt négy gyerekkel. Apu akkor azt mondta: pár év, és nem is lesz nagyobbra szükségetek. Tényleg így lett. Ha sokan vagyunk (gyerekek, oldalbordák, nagyszülők), akkor mindig a konyhában kötünk ki, vagy a teraszon, a nappaliban együtt ritkán vagyunk, de elférünk.

  • Kati

    2013. április 10. szerda - 20:58

    Az építőnek: jól értem, hogy jelenleg a földszinti nagy szobában van a négy fiú, és a tetőtérbe csak akkor költöznek, ha készen lesz minden?
    Hat évnyi tetőtéri lakásbéli tapasztalataink alapján: a gyerekeknek, amíg kicsik, semmi bajuk a tetőtérrel. Szerették a három oldalról ferde oldalú nappalinkat, élvezték a zugokat. Amikor elkezdtek nőni (a térdfalnál már legalább 20 centivel voltak nagyobbak, akkor folyton beütötték a hosszú lábaikat, kezeiket, a magasan lévő fejüket, egyidejűleg kicsi lett számukra, vagyis ezzel együtt az egész család számára a lakás.

    Ha gondolatban megpróbálom berendezni a két tetőtéri szobát négy fiú számára, akkor elég nehéz feladat előtt találom magam. Egyrészt azért, mert az ágyat csak addig célszerű egy az egyben a 190-es magasság alá rakni, míg a gyerek nem éri el a 170 centit (addig tud felállni az ágyról fejbeverés nélkül), másrészt az ablakok eleve kijelölik az íróasztalaik helyét, ezért helyet sem könnyű nekik találni. Szekrényeknek a ferde részek alatt marad hely, ha oda alacsony, vagy beépített szekrények kerülnek, pár év múlva ugyanolyan problémát okoznak majd, mint az ággyal kapcsolatban leírtak. Ráaádul ahogy nőnek, folyamatosan gond lesz azzal, hogy saját sarkot szeretnének, ami nehezen oldható meg.

    Nekem a konyha kicsit egyemberesnek tűnik, ha az az egy ember én lennék, és a játszórészen keresztül kéne a kamrába mennem, elég kényelmetlenül érezném magam. A játszórész egyébként tetszik, nekünk volt hasonló még egy-két gyerekkel panelban, egy hatalmas szivacslappal, bevált.

    A mosdók, vécék: a földszinti fürdőben miért nincs WC? Nekem hiányozna. A tetőtéri WC ajtóval szemközti részén egy zuhanyzó van? Nekem ez a helyiség nagyon szűkösnek tűnik.

  • Kati

    2013. április 10. szerda - 21:10

    ger82:

    Ezek a térkapcsolatok nekem sokkal jobban tetszenek, egyetlen dolog kivételével: nem értem, hogy miért látni mostanában sok helyen a hosszú, keskeny kamrákon ezen a helyen az ajtót. Ezzel a kamra több, mint fele közlekedési úttá válik. Ha a hosszanti oldal közepén van az ajtó, akkor az ajtó mögötti részen elférnek a ritkábban használt dolgok, takarítószerek, a másik végén lehet egy teljes értékű polcrendszer, és szemben elfér egy keskeny polcocska a befőtteknek, alatta elférnek a zöldségek. Ha kifelé nyíló ajtó, vagy tolóajtó kerül oda (nemrég láttam ilyent, nagyon jó minőségben készült el), akkor még több tárolóhelyet nyernek vele.

  • ger82

    2013. április 10. szerda - 22:35

    Kati: ezért találták ki az amerikai nappalit 🙂
    akkor minek ekkora külön nappali, bővíteni kellene a konyha étkezőt mert 10 embernek kicsi lesz, de akkor ez kellene, hogy a nappali is legyen.

  • Kati

    2013. április 11. csütörtök - 17:40

    ger82:

    Persze, de ez életmód kérdése is, családi házban a konyhát befőzésre is használják, a kertben megtermett dolgokat meg kell tisztítani, mélyhűtőbe pakolni. Egy ilyen feladatokra is használt térbe nem nagyon illik a nappali funkció.

  • Mezei Norbert

    2013. április 11. csütörtök - 21:38

    Kati:

    Szerintem ez a befozes nem akadaly egyik esetben sem csak szabadszellemuseg kerdese. Nyilvan egy “amerikai nappali” konyhareszeben is ugyanugy lehet befozni ,mint barmely masikban ,amennyiben sajat fogyasztasrol van szo, nem ipari tetelrol.Egy folyo projektemen szinten nyitott teru nappali funkciokra volt igeny, ugyanakkor ok is “szeretnenek befozni” :),ez lett a vegeredmeny:

    http://www.facebook.com/photo.php?fbid=494972257236119&set=a.494971617236183.1073741825.359802317419781&type=1&theater

  • Szabóbácsi

    2013. április 12. péntek - 08:13

    Mezei Norbert: Ahogy a képen is látszik, az étkező jó egybenyitva a konyhával, sőt, kifejezetten előnyös. A nappalival a konyhafunkció viszont a legtöbbször ütközik. Ez nem szellemuseg kerdese. Egy főzés, edénycsörömpölés, vízcsapsustorgás elég zavaró lehet, ha közben a nappaliban egy másik ember mást szeretne csinálni. A főzésnél, főleg a befőzésnél az órákig tartó extra páratartalom, illatok, szagok jelentősen áthatják a nappalit. kevés idő alatt penetránsan beszívhajta pl. a bútor, függöny. Nincs az az elszívó amely ezzel rendesen megbírkózna. Vagy a fenti esetben talán nincs az a pénz. A nappalis egybekonyha szingliknek, max. kezdő párnak alkalmas. Vagy juppiknak akik csak hálni járnak haza. Nagyobb családnak felesleges ütközőpont. Mind más és mind saját, gyakorlati tapasztalatom alapján. Ebbe a házba 3 gyermek is költözik a gondolom két különnemű szülővel.

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2013. április 13. szombat - 14:01

    Az előszobát nagyon átgondolnám. Mi 4 gyermekkel használunk nagyobbat, ami bizony kicsi. Egyszerre úgysem tud mindenki öltözni, kabátot fel- és levenni, de ez az a terület, ahol +3 négyzetméter csodákat tesz.

  • Tervkritika

    2013. június 23. vasárnap - 16:30

    […] 2013. április 8. Tervkritika 102 | Újabb kockaház bővítése […]

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.